167/1996. (XI. 20.) Korm. rendelet
az orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus szak képesítési követelményeiről
A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § Orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus szakon alapképzésben főiskolai végzettség szerezhető.
2. § A szak képesítési követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.
3. § E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 167/1996. (XI. 20.) Korm. rendelethez
Orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus szak
1. A képzési cél
Laboratóriumi analitikusok képzése, akik magas szintű szakmai és általános műveltséggel és ennek megfelelő magatartással rendelkeznek, mely nagyfokú felelősség- és hivatástudattal párosul, képesek a magyar és idegen nyelvű szakirodalomban való tájékozódásra, valamint a képzési idő alatt elsajátított ismeretanyag, szakmai készségek, szakképzettségüknek megfelelő szemlélet és magatartás alapján szakterületük magas szintű művelésére, szükség esetén elsősegélynyújtás biztosítására.
A képzés további célja, hogy a laboratóriumi analitikus
a) kellő ismeretekkel rendelkezzék
- a műszer- és méréstechnika területén;
- az informatika és a számítástechnika, valamint azok laboratóriumi alkalmazási lehetőségeiről;
- ahhoz, hogy felismerje a hibás mérésen alapuló laboratóriumi mérési eredményeket, s megelőzze az ilyen eredmények kiadását;
- saját szakterületét illetően menedzseri feladatok ellátására;
- a laboratóriumi munkavégzéssel kapcsolatos egészségvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzrendészeti szabályokat és előírásokat illetően;
- a tevékenységhez kapcsolódó jogi szabályozás területén;
b) ismerje
- az orvosdiagnosztikai analitikai módszerek fizikai, kémiai és biológiai alapjait;
- a laboratóriumi műszerek működési elvét;
- az alapvető biometriai, illetve matematikai-statisztikai módszereket, és tudja alkalmazni azokat a szerzett/nyert információk, adatok feldolgozásához és értékeléséhez;
- az egészségügyi és szociális ellátás informatikai alapjait, és tudja alkalmazni azokat a feladatkörébe tartozó dokumentációs feladatok önálló ellátásában;
- az egészségügyben alkalmazott számítógépes információs rendszerek és hálózatok működését;
- az egészségügyi és szociális ellátás szervezeti felépítését, közép- és hosszú távú célkitűzéseit, ezek finanszírozási rendszerét, valamint a célkitűzések megvalósításával kapcsolatos főbb feladatokat;
- az egyén, a család, a közösség és a társadalom egészségvédelmének és az egészség helyreállításának tudományos alapjait;
c) mindezek alapján legyen képes
- kémiai, biokémiai, sejtbiológiai, mikrobiológiai, hematológiai, hisztológiai, citológiai, számítástechnikai és műszeres analitikai ismeretei alkalmazásával a klinikai-kémiai, izotópdiagnosztikai, mikrobiológiai, szövettani, citológiai és hematológiai diagnosztika bármely területén biztonsággal eligazodni, és önálló munkát végezni;
- kislaboratóriumok, illetve laboratóriumi részlegek analitikai munkájának önálló és közvetlen irányítására;
- a laboratóriumi műszereket üzemeltetni, és működésüket biztosítani, esetleges kisebb hibákat elhárítani;
- a laboratóriumi veszélyes hulladékokat az előírásoknak megfelelően kezelni;
- a laboratóriumi analitikai módszerek értékelésére, továbbá új módszerek bevezetésére, beleértve a szükséges műszeres vizsgálatokat is;
- a munkája során szerzett tapasztalatok, jelenségek, eredmények és összefüggések felismerésére, ezek megfelelő dokumentálására és az ezekből levonható általános következtetések megfogalmazására;
- orvosi, illetve egészségügyi szakszövegek és adatok hibátlan és értelmezett adatbevitelére és feldolgozására;
- megadott szempontok alapján önálló biometriai, illetve matematikai-statisztikai analízisek elvégzésére;
- költségszemléletű gondolkodásra, továbbá mindazon információk és erőforrások feltárására, amelyek az orvosi laboratóriumi diagnosztikai megvalósításához szükségesek, és tudja alkalmazni ezen ismereteit intézeti, kórházi és az alapellátás körülményei között;
- interperszonális kapcsolat kialakítására, a csoportos munkába való beilleszkedésre, illetve annak megszervezésére,
- a pontos és jól végzendő munka érdekében, mások problémái iránti kellő empátiája alapján saját és munkatársai feszültségének feloldására a nap bármely időszakában;
- saját szakterületén elméleti és gyakorlati oktatásban való részvételre, illetve beosztott munkatársainak szakmai továbbképzésére és munkájuk felelősségteljes irányítására;
- szakterületének megfelelő egészségnevelési feladatok ellátására.
2. A végzettség szintje és a szakképzettség
A főiskolai szintű végzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:
orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus.
3. A képzési idő
a) Főiskolai szinten:
nappali tagozaton 8 félévben legalább 4800 tanóra.
b) Értelmező rendelkezések
E szak képesítési követelményeinek alkalmazásában:
(i) tanóra: a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez oktató közreműködését igénylő idő;
(ii) egy félév 15 hét szorgalmi időből és vizsgaidőszakból tevődik össze.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Alapozó elméleti ismeretek és gyakorlati készségek
Matematika, informatika és számítástechnika, statisztika, fizika, általános és szervetlen kémia, fizikai-kémia, analitikai kémia, szerves kémia, sejt- és molekuláris biológia, biokémia, anatómia, élettan, kórélettan, mikrobiológia, hisztológia, citológia, klinikai kémia, egészségügyi latin nyelv alapjai.
b) Szaktudományi elméleti ismeretek és gyakorlati képességek
Patológia és patobiokémia, műszeres analitika, izotóptechnika, immunbiológia, klinikai kémiai diagnosztika, hematológiai diagnosztika, citológiai diagnosztika, klinikai alapismeretek.
c) Társadalomtudományi ismeretek
Szociológiai alapismeretek, szociálpolitikai ismeretek, egészségügyi etika, laboratóriumi gazdasági-jogi ismeretek, laboratóriumi egészségvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi ismeretek, kutatásmódszertan, pszichológia, önismeret, kommunikáció.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - kollokvium, nyelvvizsga -, szakmai gyakorlat elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze.
5.1. A szakdolgozat
A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteit bizonyítja, elkészítésével a hallgatónak tanúsítani kell, hogy tanulmányai során elsajátította a könyvtárhasználat és az irodalomkutatás alapjait, valamint egy szakmai kérdés feldolgozása kapcsán képes saját önálló véleményét szabatosan és tömören megfogalmazni, és azt megfelelő írásos formában dokumentálni, továbbá bírálóbizottság előtt szóbeli vitában sikeresen megvédeni.
5.2. A záróvizsga
5.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei
A tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítését követő három éven belül
- a szakdolgozat elkészítése, benyújtása és megvédése,
- angol, német, francia, spanyol vagy orosz nyelvből C típusú alapfokú, állami - vagy azzal egyenértékű - nyelvvizsga letétele.
5.2.2. A záróvizsga részei
Az általános orvosdiagnosztikai laboratóriumi ismereteket átfogó, komplex záróvizsga keretében
- országosan egységes írásbeli (teszt) vizsga,
- szóbeli vizsga,
- gyakorlati vizsga.
5.2.3. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga értékelésének és az eredménye kiszámításának módját az egészségügyi felsőoktatási intézmények szabályzatban, egyeztetve, egységesen állapítják meg.