169/1996. (XI. 20.) Korm. rendelet

az egészségbiztosítási szak képesítési követelményeiről

A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § Egészségbiztosítási szakon alapképzésben főiskolai végzettség szerezhető.

2. § A szak képesítési követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.

3. § E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 169/1996. (XI. 20.) Korm. rendelethez

Egészségbiztosítási szak

1. A képzési cél

Egészségbiztosítási szakemberek képzése, akik magas szintű szakmai és általános műveltséggel és ennek megfelelő magatartással rendelkeznek, mely nagyfokú felelősség- és hivatástudattal párosul, képesek a magyar és idegen nyelvű szakirodalomban való tájékozódásra, valamint a képzési idő alatt elsajátított ismeretanyag, szakmai készségek, szakképzettségüknek megfelelő szemlélet és magatartás alapján - megfelelő szak- és/vagy továbbképzés után - szakterületük magas szintű művelésére.

A képzés további célja, hogy az egészségbiztosítási szakember

a) rendelkezzék

- alapvető egészségügyi, orvosdiagnosztikai, gyógyszertani ismeretekkel;

- széles körű elméleti és gyakorlati ismeretekkel az egészségbiztosítás intézményrendszerében előírt ügyrendi feladatok ellátásához;

- megfelelő ismeretekkel - saját szakterületén - menedzsment feladatok ellátására;

- a gazdasági információk elemzéséhez szükséges matematikai, statisztikai ismeretekkel;

- biztosítási és jogi ismeretekkel;

b) ismerje

- az ember szomatikus, pszichés és szociális állapotának sajátosságait, legyen személyiségközpontú;

- az egyén, a család, a közösség és a társadalom egészségvédelmének és az egészség helyreállításának tudományos alapjait és annak gazdasági kihatásait;

- az egészségügyi és szociális ellátás szervezeti felépítését, közép- és hosszú távú célkitűzéseit, ezek finanszírozási rendszerét, valamint megvalósításával kapcsolatos főbb tennivalókat,

- az egészségügyi és szociális ellátás informatikai alapjait; legyen képes alkalmazni azokat a feladatkörébe tartozó dokumentációs feladatok önálló ellátásában;

- az egészségügy struktúráját, az egészségügyi intézmények rendszerét, felépítését;

- az intézmények közötti információáramlás fő vonalait, adatszolgáltatási kötelezettségeit;

- az egészségbiztosítás rendszerét, a finanszírozási módokat, az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségeket;

- a számítástechnika alapjait;

c) mindezek alapján legyen képes

- önálló és szakmai csoportban való munkaszervezésre, munkavégzésre;

- interperszonális kapcsolatok kialakítására és fenntartására;

- egészségnevelő, környezet-egészségügyi felvilágosító feladatok ellátására;

- a munkája során adódó tapasztalatok, jelenségek, eredmények és összefüggések felismerésére, dokumentálására és a megalapozott általános következtetések levonására;

- saját szakterületén elméleti és gyakorlati oktatásban való részvételre;

- a legújabb tudományos eredmények birtokában az egészségbiztosítás bármely területén, illetve a hozzájuk kapcsolódó szervezetben, intézményben a gazdasági, biztosítói, illetve adatszolgáltatási tevékenységek ellenőrzésére, elemzésére, megfelelő szintű döntések előkészítésére, illetve meghozatalára;

- az egészségbiztosító intézményei dokumentációs és informatikai rendszerének szervezésére, irányítására;

- az egészségügy működésében keletkező információk rögzítését, tárolását, visszakeresését és célszerű kiértékelését végző számítógépes rendszerek üzemeltetésére és a korszerű informatikai módszerek alkalmazására.

2. A végzettség szintje és a szakképzettség

A főiskolai szintű végzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:

egészségbiztosítási szakember.

3. A képzési idő

a) Főiskolai szinten:

nappali tagozaton 8 félévben legalább 2940 tanóra és 480 óra szakmai gyakorlat.

b) Értelmező rendelkezések

E szak képesítési követelményeinek alkalmazásában:

(i) tanóra: a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez oktató közreműködését igénylő idő;

(ii) egy félév 15 hét szorgalmi időből és vizsgaidőszakból tevődik össze.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Egészségügyi ismeretek

Az egészségügyi szakmai ismeretek, a gyógyszertani és gyógyszerrendelési ismeretek, az egészségügy szervezeti felépítése és az egészségügyi rendszerek, a népegészségtan, valamint a közegészségtan és környezet-egészségügy a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 11-13%-át alkotják.

b) Gazdasági ismeretek

A matematika, a statisztika, a közgazdasági ismeretek, a mikro- és makroökonómia, a pénzügy, a számvitel, az adózás, az intézmények gazdálkodása, valamint annak ellenőrzése a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 18-20%-át alkotják.

c) Informatikai ismeretek

A számítástechnika, a munka- és ügyvitelszervezés, valamint a rendszerszervezés a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 7-9%-át alkotják.

d) Egészségbiztosítási ismeretek

A társadalombiztosítási ellátás, a jogi ismeretek, az egészségügyi finanszírozás, az egészségbiztosítás információs, ellenőrzési és ügyviteli rendszerei, valamint a baleseti ellátások a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 26-28%-át alkotják.

e) Társadalomtudományi ismeretek

A filozófia, az egészségügyi etika, a pszichológia, a pedagógia, a szociológia-szociálpolitika, a menedzsment, valamint a tudományos kutatás alapjai a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 9-11%-át alkotják.

f) Kiegészítő ismeretek

Az egészségügyi latin, valamint a speciálkollégiumok a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 22-24%-át alkotják.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - kollokvium, nyelvvizsga -, szakmai gyakorlat elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze.

5.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat informatikai és gazdasági ismeretek felhasználásával elkészített, az egészségbiztosítás valamely problémakörének önálló tanulmányozásán és tudományos igényű feldolgozásán alapuló írásbeli dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteit is bizonyítja.

5.2. A záróvizsga

5.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség, különösen

- angol, német, francia, spanyol vagy orosz nyelvből C típusú, alapfokú, állami - vagy azzal egyenértékű - nyelvvizsga,

- szakmai gyakorlat,

- szakdolgozat.

5.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat bizottság előtti megvédése,

- szóbeli vizsga, melynek tárgya általános egészségbiztosítási ismeretek (jogi ismeretek, pénzügyi ismeretek, egészségbiztosítás).

5.2.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye annak szóbeli részére, valamint a szakdolgozatra - a megvédésére is tekintettel - kapott két érdemjegy számtani közepe.