1996. évi XVIII. törvény

a Magyar Köztársaság és a Svájci Államszövetség között, Budapesten, 1992. december 17-én aláírt választott bírósági és békéltetési Szerződés kihirdetéséről[1]

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Svájci Államszövetség között, Budapesten, 1992. december 17-én aláírt választott bírósági és békéltetési Szerződést e törvénnyel kihirdeti. (A Szerződés megerősítéséről szóló okiratok cseréje 1995. április 24-én lezajlott, és a Szerződés e napon hatályba lépett.)

2. § A Szerződés magyar nyelvű szövege a következő:

"Választott bírósági és békéltetési Szerződés a Magyar Köztársaság és a Svájci Államszövetség között

A Magyar Köztársaság és a Svájci Államszövetség,

azt óhajtván, hogy szorosabbra fűzzék a Magyar Köztársaság és a Svájci Államszövetség között fennálló barátság szálait, és Európa, valamint a világ békéje és biztonsága érdekében előmozdítsák a vitáik békés, igazságos és méltányos rendezéséhez vezető eljárások kialakítását,

az alábbi Szerződést kötötték:

A) Tárgyalások

1. Cikk

A Szerződő Felek arra törekszenek, hogy vitáikat tárgyalások útján rendezzék. Ha a tárgyalások a megkezdésüket követő egy év elteltével nem vezetnének eredményre, a vitát bármelyik Fél az alább leírt megfelelő eljárásnak vetheti alá.

B) Választott bíráskodás

2. Cikk

A Felek között valamely jog fennállására vonatkozóan kölcsönösen felmerülő minden vitát, amely az 1. Cikkben meghatározott határidőn belül tárgyalások útján nem volt rendezhető, bármelyik Fél a másik Félhez intézett írásbeli értesítéssel választott bírósági eljárás elé bocsáthat.

3. Cikk

A választott bíróságot a következőképpen kell megalakítani:

a) Az a Fél, amelyik a választott bírósági eljárást kezdeményezte, a 2. Cikknek megfelelően eszközölt írásbeli értesítésben kinevezi a bíróság egy tagját, aki állampolgára is lehet.

b) A másik Fél az értesítés kézhezvételét követő 60 napon belül kinevez egy második tagot, aki állampolgára is lehet.

c) A b) pontban előírt kinevezéstől számított 90 napon belül a Felek közös egyetértéssel kineveznek egy harmadik tagot, aki a bíróság elnöke lesz.

d) Amennyiben a 2. Cikkben említett írásos értesítés kézhezvételét követő 150 napon belül nem kerül sor valamely kinevezésre, azt a Nemzetközi Bíróság Elnöke eszközli harmadik államok állampolgárai közül. Amennyiben az Elnök akadályoztatva van e feladat ellátásában, avagy maga is állampolgára az egyik vagy másik Félnek, a szükséges kinevezést a Bíróság alelnöke eszközli. Amennyiben az alelnök, ugyanezen okok miatt, nem tudná a szükséges kinevezéseket eszközölni, e feladatot a Bíróságnak az a legrégibb tagja látja el, aki nem állampolgára a Felek egyikének sem.

4. Cikk

A bíróság, amint megalakult, a Felek egyikének kérelmére vagy saját elhatározásából (proprio motu) jogosult olyan ideiglenes intézkedések meghozatalára, amelyeket megfelelőnek tart a Felek jogainak megóvása érdekében. A Felek kötelesek ezekhez az intézkedésekhez igazodni.

5. Cikk

A bíróság a Felek képviselőivel való konzultációt követően maga állapítja meg üléseinek helyét és eljárási szabályait. Ennek során tiszteletben tartja a Felek egyenjogúságának elvét, az eljárás kontradiktórius jellegét, valamint írásos és szóbeli szakaszra való osztását.

6. Cikk

1. A Felek a választott bíráskodási eljárás teljes folyamatában kötelesek részt venni. Az egyik Fél távolléte, vagy az, hogy nem él a rendelkezésére álló eszközökkel, nem akadálya az eljárás folytatásának.

2. A Felek a bíróság rendelkezésére bocsátják az általa kért bizonyítékokat és adatokat.

7. Cikk

1. A választott bíróság az eljárás befejeztét követő kilenc hónapon belül hozza meg döntését.

2. A választott bíróság a megindokolt döntését a nemzetközi jog szabályaira alapozza. A két Fél kérésére a bíróság ex aequo et bono hozhatja meg döntését.

3. A döntést haladéktalanul közölni kell a Felekkel. A döntés a Felek számára kötelező, végleges és jóhiszeműen végrehajtandó.

4. A döntés tartalmára vagy jelentésére vonatkozó vita vagy kétség esetén bármelyik Fél az annak közlését követő 90 napon belül kérheti a bíróságtól a döntés értelmezését.

C) Békéltetés

8. Cikk

Minden olyan vitát, amelyet az 1. Cikkben meghatározott határidőn belül nem lehetett tárgyalások útján rendezni, és amely nem tartozik a 2. Cikkben meghatározott kategóriába, a Felek bármelyike békéltető bizottsági eljárás elé terjeszthet a másik Félhez intézett írásbeli értesítéssel.

9. Cikk

A békéltető bizottságot a választott bírósággal azonos módon, a 3. Cikkben előírtak szerint kell megalakítani, azzal az eltéréssel, hogy a 3. Cikk d) pontjában meghatározott határidőn belül meg nem történt kinevezéseket az Európa Tanács főtitkára eszközli.

10. Cikk

A békéltető bizottság a megalakulását követően ajánlásokat tehet a Felek számára az általa megfelelőnek tartott ideiglenes intézkedések meghozatalára. A Felek tájékoztatni kötelesek a bizottságot azokról a rendelkezésekről, amelyeket ezeknek az ajánlásoknak a végrehajtása érdekében foganatosítottak.

11. Cikk

1. A békéltető bizottság a Felek képviselőivel való konzultációt követően maga állapítja meg üléseinek helyét és eljárási szabályait. Ennek során tiszteletben tartja a Felek egyenjogúságának elvét és az eljárás kontradiktórius jellegét.

2. A bizottság bármikor felfüggesztheti a békéltetési eljárást és felhívhatja a Feleket arra, hogy folytassák tárgyalásaikat, adott esetben figyelembe véve a bizottság ajánlásait.

12. Cikk

A Felek a békéltetési eljárás teljes folyamatában kötelesek részt venni, és a bizottság rendelkezésére bocsátják az általa kért bizonyítékokat és adatokat.

13. Cikk

1. A bizottság az eljárás befejeztét követő kilenc hónapon belül elkészíti az ajánlásait tartalmazó bizalmas jelentését, amelyet haladéktalanul közöl a Felekkel.

2. A Felek a bizottság jelentésének kézhezvételét követő hat hónapon belül írásban közlik, hogy elfogadják-e annak ajánlásait. A bizottság ajánlásainak a Felek általi elfogadása a vita rendezéséről való megállapodással egyenértékű.

14. Cikk

A békéltető bizottsági eljárás sikertelensége nem mentesíti a Feleket azon kötelezettségük alól, hogy továbbra is békés úton kell keresniök vitájuk rendezését.

D) Általános rendelkezések

15. Cikk

A vita rendezéséig a Felek tartózkodni kötelesek minden olyan magatartástól, amely alkalmas lehet arra, hogy súlyosbítsa a helyzetet, és megnehezítse vagy megakadályozza a vitának az ebben a Szerződésben előirányzott módon való rendezését.

16. Cikk

1. A Felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy valamely vitájukat az e Szerződésben előirányzott módoktól eltérő eljárással rendezik.

2. A Felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy vitájuknak e Szerződés alapján való rendezése keretében figyelmen kívül hagyják a Szerződés valamely rendelkezését.

17. Cikk

Az ebben a Szerződésben előirányzott választott bíróság és a békéltető bizottság maga dönt a joghatóságáról.

18. Cikk

1. A választott bíróság és a békéltető bizottság tagjai a Felek által megállapított díjazásban részesülnek, amelyet a Felek egyenlő arányban viselnek.

2. Mindegyik Fél maga viseli saját költségeit, valamint a választott bíróság, illetőleg a békéltető bizottság működésével kapcsolatos költségek felét.

19. Cikk

1. Ezt a Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat a lehető legrövidebb időn belül, Bernben kell kicserélni.

2. A Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésével lép hatályba. A Szerződés a hatálybalépésétől számított öt évig marad érvényben. Amennyiben az e határidő lejártát megelőző hat hónap előtt nem kerül sor a felmondására, a Szerződés újabb ötéves időszakra meghosszabbodik és így tovább.

3. A Szerződés hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyarország és Svájc között, 1924. június 18-án, Budapesten aláírt békéltető eljárási és választott bírósági szerződés.

4. A Szerződés megszűnése időpontjában folyamatban lévő választott bírósági vagy békéltető eljárás a jelen Szerződés rendelkezéseinek, avagy a Felek által ezek helyett kötött megállapodásnak megfelelően folytatódik.

Ennek hiteléül az erre megfelelően felhatalmazottak e Szerződést aláírták.

Készült Budapesten, 1992. december 17-én, két eredeti példányban, magyar és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Köztársaság

nevében

A Svájci Államszövetség

nevében"

3. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1995. április 24-től kell alkalmazni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke