24/1996. (XII. 4.) KHVM rendelet
a víziközművek üzemeltetésének követelményeiről szóló 18/1992. (VII. 14.) KHVM rendelet módosításáról
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (8) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § A víziközművek üzemeltetésének követelményeiről szóló 18/1992. (VII. 14.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § az alábbi (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A fogyasztó által bejelentett, a szolgáltatott víz minőségével kapcsolatos kifogás esetén - ha annak oka még nem ismert - az ellenőrzést haladéktalanul el kell végezni és amennyiben a kifogás alapos, a 4. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
(5) A közüzemi ivóvízszolgáltatáshoz szükséges üzemviteli laboratóriumi vizsgálatokról az üzemeltető saját vagy megbízott laboratórium útján gondoskodik.
(6) Minőségellenőrzést szolgáló vizsgálatok végzésére csak a Nemzeti Akkreditációs Testület (a továbbiakban: NAT) által e tevékenységre elismert, illetőleg az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által erre alkalmasnak elfogadott laboratórium jogosult.
(7) Saját laboratórium esetén a vizsgálatok tárgyi feltételeinek biztosításáról, így legalább két laboratóriumi helyiség kialakításáról, az előírt műszerek, felszerelések meglétéről, a vizsgálatot végző személyek számára a vonatkozó műszaki előírások hozzáférhetőségéről az üzemeltetőnek gondoskodnia kell.
(8) A szolgáltatott ivóvíz minőségének elbírálásához szükséges vizsgálati programmal kapcsolatos esetleges vitában az ÁNTSZ területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete álláspontja az irányadó.
(9) Saját laboratórium esetén üzemeltetőnek a laboratóriumi munka megbízhatóságának ellenőrzésére olyan belső vizsgálati rendszert kell működtetnie, amely alkalmas a vizsgálati minták azonosítására, a vizsgálati módszerek belső ellenőrzésére, az eszközök és műszerek karbantartásának, továbbá a vizsgálati eredményeknek az ellenőrzésére és nyilvántartására. A rendszer működtetéséért a laboratórium vezetője a felelős."
2. § Az R. 10. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(4) A szennyvízelvezetés szolgáltatáshoz szükséges üzemviteli laboratóriumi vizsgálatokról az üzemeltető saját vagy megbízott laboratórium útján gondoskodik. A tisztított szennyvíz, illetőleg szennyvíziszap minőségellenőrzését szolgáló vizsgálatok végzésére csak a NAT által e tevékenységre elismert, illetőleg a környezetvédelmi hatóság által erre alkalmasnak elfogadott laboratórium jogosult.
(5) Az üzemeltető az elvezetett vagy a tisztított szennyvíz minőségében bekövetkezett hátrányos változás észlelésekor az okok felderítése és a minőségromlás megszüntetése érdekében köteles haladéktalanul intézkedni, szükség esetén államigazgatási eljárást kezdeményezni.
(6) A 2000 m3/nap teljesítőképességnél nagyobb szennyvíztisztító telepen a szennyvíz minőségének az 5 napos biológiai oxigénigény (BOI5) alapján történő vizsgálatáról is gondoskodni kell. Az előírt vizsgálati gyakoriság nem lehet kevesebb mint 1 vizsgálat/hét.
3. § Az R. 11. §-a előtti fejezetcím "Záró, átmeneti és értelmező rendelkezések" címre változik; egyidejűleg a § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(2) Jogszabállyal vagy hatósági előírással ellentétes üzemelés esetén - az ellenőrzés megállapításaitól függően - a vízügyi hatóság köteles
a) az ellenőrzés eredményéről az üzemeltetőt, valamint a víziközmű tulajdonosát tájékoztatni, egyidejűleg felhívni a hiányosságok megszüntetésére,
b) a hatáskörébe tartozó ügyben - különösen a vízjogi engedély felülvizsgálatával, módosításával vagy visszavonásával kapcsolatos, illetve hivatalból indított egyéb eljárásban - hatósági jogkörét gyakorolni,
c) a feltárt hiányosság jellege szerint hatáskörrel rendelkező más szervet megkeresni."
4. § Az R. 12. §-a helyébe a következő §-ok lépnek és az R. jelenlegi 12. §-ának számozása 14. §-ra változik:
"12. § (1) A 10. § (6) bekezdése szerinti vizsgálatok elvégzésére az üzemeltető
a) 50 000 m3/nap teljesítőképességet meghaladó szennyvíztisztító telepek körében 1998. január 1-jétől;
b) 2 000-50 000 m3/nap közötti teljesítőképességű szennyvíztisztító telepek körében 1999. január 1-jétől
köteles.
(2) Az illetékes vízügyi hatóság állapítja meg az elvégzendő vizsgálatok [10. § (6) bekezdés] mintavételi helyeit és gyakoriságát a szennyvíztisztító (telep) üzemeltetője javaslatainak és a szennyvízkezelés helyi körülményeinek figyelembevételével 1997. augusztus 31-ig. Ha az üzemeltető nem küldi meg az írásbeli javaslatát 1997. március 15-ig az illetékes vízügyi hatóság saját területi ismeretei alapján dönt a határidőn belül.
(3) Az üzemeltető javaslatot tehet az illetékes vízügyi hatóságnál a 10. § (6) bekezdése szerinti vizsgálat korábbi megkezdésére.
13. § A 10. § (6) bekezdése szerinti vizsgálati kötelezettségre vonatkozó rendelkezés hatálybalépése után üzembe helyezett szennyvíztisztítóműveket érintő - a (6) bekezdés szerinti vizsgálatokkal kapcsolatos - hatósági intézkedéseket csak egy éves üzemelés tapasztalatai alapján szabad meghozni."
5. § Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
6. § Ez a rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba; egyidejűleg a víziközművek üzemeltetésének követelményeiről szóló 18/1992. (VII. 4.) KHVM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
Melléklet a 24/1996. (XII. 4.) KHVM rendelethez
"1. számú melléklet a 18/1992. (VII. 14.) KHVM rendelethez
A víziközmű üzemeltetésének szakmai képesítési előírásai
A vezető állások betöltésének feltétele 2 év szakirányú szakmai gyakorlat.
Víz- és szennyvízminőség-vizsgáló laboratórium vezetője munkakör betöltésének feltétele a szakirányú egyetemi végzettség, csak kémiai vizsgálatokat végző laboratórium esetében a vegyész-üzemmérnöki képesítés.
A képesítések felsorolásában és az A) és B) táblázatokban nem szereplő felsőfokú műszaki végzettség és 3 éves szakirányú szakmai gyakorlat egyenértékű a táblázatban szereplő végzettségi szinthez tartozó szakirányú képesítéssel.
A táblázatban jelölt szakirányú képesítések vagylagosak.
Az egyes sorokban az alacsonyabb oszlopszámú szakmai követelmények a magasabb oszlopszámú szakmai követelményeket kielégítik.
Az A) és B) táblázatok első és második sorában meghatározott "területi vagy szakáig irányító", valamint "helyi (körzeti) vezető diszpécser" megnevezésű munkakörök esetében az egyes oszlopokban előírt teljesítményhatárok a dolgozó által irányított valamennyi létesítmény összesített teljesítőképességére vonatkoznak.
Az 1. számú mellékletben alkalmazott jelölések és a hozzá kapcsolódó képesítések
