28/1996. (X. 10.) FM rendelet

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásával kapcsolatos átmeneti szabályokról

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: tv.) 100. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A törvény 98. § (1) bekezdésében szereplő kilencven napos határidőt - a vadászterület határának megállapítására irányuló javaslatnak a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal mint vadászati hatóság (a továbbiakban: vadászati hatóság) általi kifüggesztésének időpontjától függetlenül - 1996. szeptember 1. napjától kell számítani.

(2) A kialakítandó vadászterület határáról - a tv. 14. § (1) bekezdése szerint kifüggesztett hirdetménnyel összehívott módon - a tv. 12. §-ában foglaltak alapján a kialakítandó vadászterület tulajdonosi közösségének akkor is határoznia kell:

a) ha a vadászati hatóság által közzétett vadászterület határ javaslatot el kívánja fogadni,

b) egy természetes vagy jogi személy - ideértve a Magyar Állam képviseletében eljáró személyt is - a kialakítandó vadászterület több mint felének képviseleti jogával rendelkezik.

(3) A kialakítandó vadászterület tulajdonosi közösségének a vadászati jog gyakorlása, hasznosítása feltételeiről [tv. 12. § c) pont] - figyelemmel a vadászterület határának vadászati hatóság által történő megállapítására vagy jóváhagyására - legkésőbb 1997. március 1-jéig kell határozatot hoznia.

2. § (1) Társult vadászati jog esetében a vadászterület tulajdonosainak közössége a tv. 12. §-ában foglaltak szerinti határozathozatal eljárási szabályait, valamint a tulajdonosi közösség működési szabályait a (2)-(10) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve saját maga állapítja meg.

(2) A vadászterületnek minősülő föld tulajdonosa amennyiben a határozathozatal alkalmával nem személyesen tesz jognyilatkozatot, képviseletéről a Ptk. 219-223. §-aiban foglaltaknak megfelelően kiállított olyan írásbeli meghatalmazás útján gondoskodhat, amelyből megállapítható a tulajdonos neve, tulajdoni hányada - ideértve a részarány AK értékét is -, a képviselő személye, a vadászterületnek minősülő föld helyrajzi száma, valamint annak területe hektárban, továbbá az, hogy a képviselő jogosult a tv. 12. §-ában foglaltak szerinti kérdésekben a tulajdonos nevében jognyilatkozatot tenni. E rendelkezést a Magyar Állam mint tulajdonos nevében eljáró személyre is alkalmazni kell.

(3) A törvény alkalmazása során az ingatlan tulajdonjogát:

a) az ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatával,

b) széljegyzettel ellátott tulajdoni lap esetén a bejegyzés alapjául szolgáló okirat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányával,

c) kárpótlási árverési jegyzőkönyv eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányával,

d) a földkiadó bizottság határozatának eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányával,

e) állami tulajdon esetében az illetékes földhivatal által kiállított vagy annak az ingatlan-nyilvántartással való megegyezőségét jelentő összesített nyilvántartásra rávezetett igazolással,

f) a termelőszövetkezeti különlap I. részében községenként, fekvés és művelési ág szerint összesített, valamint kataszteri tiszta jövedelem alapján nyilvántartott, és a termelőszövetkezeti különlap II. részében feltüntetett tulajdonosok által a szövetkezet használatába adott földtulajdon (részaránytulajdon) esetében a részarányigazolással

lehet tanúsítani.

(4) A települési önkormányzat jegyzőjére a (3) bekezdés rendelkezéseit - amennyiben a tulajdonosok törvényes képviselőjeként jár el - nem kell alkalmazni.

(5) A települési önkormányzat jegyzője jár el törvényes képviselőként azon - a tv. alapján vadászterületnek minősülő, de nem a Magyar Állam tulajdonát képező - földtulajdonosok esetében, akik:

a) a kialakítandó vadászterületen egyenként harminc hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkeznek, és e tulajdonosok képviseletükkel egyébként más természetes vagy jogi személyt nem bíztak meg,

b) a kialakítandó vadászterületen harminc hektárnál nagyobb földtulajdonnal rendelkeznek, és e tulajdonosok a határozathozatalon nem jelentek meg, és képviseletükről sem gondoskodtak.

(6) Azon földtulajdonosok, akik a kialakítandó vadászterületen egyenként harminc hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkeznek, képviseletük ellátása érdekében:

a) legalább harminc hektáronként egy közös képviselőt bízhatnak meg, vagy

b) más természetes vagy jogi személyt bíznak meg képviseletükkel, mely esetben a képviselő az általa képviselt, harminc hektár alatti földtulajdonnal rendelkező személyek közös képviselőjeként jár el, és így tesz a tulajdonosok nevében jognyilatkozatot.

(7) Ugyanazon vadászterületnek minősülő ingatlan esetében akár tulajdonosként, akár képviselőként csak egy személy, és csak egy vadászterülethez tartozásról tehet jognyilatkozatot. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, a tulajdonostársak képviseletükről tulajdoni hányaduk arányában számított szótöbbséggel határoznak. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a törvényes képviselőként eljáró települési önkormányzat jegyzőjére is.

(8) A tulajdonosi vagy képviseleti jogosultság igazolását a kialakítandó vadászterület tulajdonosi közösségének bármely tagja kérheti. A határozathozatal során ez a jog a törvényes képviseleti jogában eljáró települési önkormányzat jegyzőjét is megilleti.(9) A tv. 12. §-a szerinti kérdésekben való határozathozatal során a kialakítandó vadászterület tulajdonosi közössége először megállapítja, hogy tulajdonosként, majd a tulajdonos képviselőjeként ki és - településenkénti megoszlásban - mekkora területhányaddal vesz azon részt. Ezt követően a tulajdonosi közösség megállapítja, hogy tulajdonosként, illetve a tulajdonos képviselőjeként a kialakítandó vadászterület egészéhez - és ezen belül is településenként - viszonyítottan e tulajdonosok vagy képviselők milyen arányt képviselnek.

(10) A határozathozatal során a települési önkormányzat jegyzője olyan szavazataránnyal rendelkezik, mint ahogyan a (8) bekezdés alapján megállapított képviselet aránylik a kialakítandó vadászterület egészéhez. Az így megállapított tulajdoni aránynál a Magyar Állam tulajdoni hányada nem vehető figyelembe.

3. § (1) Amennyiben a vadászterület határa több megye területét is érinti, az eljárásra a tv. 87. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti vadászati hatóság az illetékes. A vadászati hatóság az eljárás megkezdéséről az érintett szomszédos megye vadászati, erdészeti, valamint természetvédelmi hatóságait haladéktalanul tájékoztatja.

(2) A kialakítandó vadászterület tulajdonosi közössége képviselőjének a vadászati hatósági eljárás megindítása érdekében a vadászterület kialakítására irányuló kérelmet a vadászati hatósághoz abban az esetben is be kell nyújtania, ha a kialakítandó vadászterület tulajdonosainak közössége a vadászati hatóság által közzétett javaslatot el kívánja fogadni.

(3) A kérelmet a tulajdonos, illetve a tulajdonosi közösség képviselőjének öt példányban, az államigazgatási eljárás általános tételű eljárási illetékének megfelelő összegű illetékbélyeggel ellátva az illetékes vadászati hatóságnál legkésőbb 1996. december 15-ig kell benyújtania. A kérelemhez mellékelni kell

a) a kialakítandó vadászterület által érintett települési önkormányzat jegyzőjének a kifüggesztett hirdetményére (annak másolatára) rávezetett nyilatkozatát arról, hogy azt a települési önkormányzat hivatalos hirdetőtáblájára mikor függesztették ki, illetve, hogy azt onnan mikor vették le,

b) a kialakítandó vadászterület határának 1:100 000 vagy 1:50 000 méretarányú térképi megjelölést, továbbá

c) a vadászterület határának egyedi azonosításra alkalmas leírását.

4. § (1) Ha a kérelemből megállapítható, hogy zárványterület keletkezne, vagy ugyanazt a területet több tulajdonosi közösség kívánja saját vadászterületéhez csatolni, a vadászati hatóság az érintett tulajdonosi közösség képviselőit legalább tizenöt napos határidővel felhívja a törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú egyezség megkötésére és kérelem benyújtására. Ebben az esetben a módosított kérelmet legkésőbb 1997. január 15-ig kell a vadászati hatósághoz benyújtani. Amennyiben e határidő eredménytelenül telik el, a vadászati hatóság a vadászterület határát a tv. 20. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával állapítja meg, és felszólítja az érintett tulajdonosi közösséget, hogy a 12. § a), valamint c) pontja szerinti kérdésekben hozott határozatukat legkésőbb 1997. március 1-jéig a vadászati hatóság határozatának figyelembevételével hozzák meg, vagy szükség szerint azokat módosítsák.

(2) Amennyiben a vadászati hatóság megállapítja, hogy a tv. 14. § (2) bekezdésében foglalt ok miatt a tulajdonosi közösség érvénytelen határozatot hozott, felhívja az érintett tulajdonosi közösséget, hogy a 12. § a), valamint c) pontja szerinti kérdésekben hozott határozatukat legkésőbb 1997. március 1-jéig a vadászati hatóság vadászterület határ megállapító határozatának figyelembevételével hozzák meg.

(3) A vadászterület határát megállapító határozatot a vadászati hatóság legalább harminc napra a saját, valamint az érintett település önkormányzatának hirdetőtábláján is közzéteszi.

5. § (1) A vadászati hatóság a vadászterület határát - az egyezségkötésre való felhívás mellőzésével - a tv. 20. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával állapítja meg, ha

a) a tv. 14. § (1) bekezdése szerinti hirdetményt 1996. szeptember 1. előtt függesztették ki, vagy azt legkésőbb 1996. október 30-ig nem függesztik ki, vagy azt 1996. szeptember 1. és november 30. között harminc napnál rövidebb időtartamra függesztik ki,

b) a kialakítandó vadászterület tulajdonosi közössége 1996. november 30-ig legalább a tulajdonosi képviselet formájáról [tv. 12. § a) pont], valamint ezzel egyidejűleg a vadászterület határról [tv. 12. § b) pontja] nem határoz,

c) a tv. 12. §-a szerinti határozathozatalon kisebbségben maradt, valamint a határozathozatalban részt nem vett tulajdonosok a vadászterület határát a tv. 14. § (4) bekezdés a) pontja alkalmazásával kívánják kialakítani, és az így kialakítandó vadászterület tulajdonosi közössége - más vadászterülethez való csatlakozás esetén az érintett másik vadászterület tulajdonosi közösségét is ideértve - erről legkésőbb 1996. november 30-ig nem határoz,

d) a vadászterület határának megállapítására irányuló kérelemmel egyidejűleg, de legkésőbb 1996. december 15-ig a tulajdonosi közösség képviselője a vadászati hatósághoz nem nyújtja be a tv. 12. § a)-b) pontjai szerinti kérdésekben hozott határozatot tartalmazó, és a tv. 13. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti hitelesített határozatát,

e) a vadászati hatóság megállapítja, hogy a tv. 12. § b) pontja szerinti kérdésben hozott határozat a tv. 14. § (2) bekezdése szerinti okból érvénytelen,

f) a vadászterület határának megállapításáról szóló kérelem benyújtását, vagy annak vadászati hatóság által történt jóváhagyását követően, de még 1997. március 1. napja előtt megállapítást nyer, hogy a vadászterület tulajdonosainak közössége a tv. 12. § b) pontja szerinti kérdésben érvényes határozatot nem hozott, mely esetben a vadászati hatóság a vadászterület határát már megállapító határozatát visszavonja,

g) a vadászati hatóság felhívása alapján a vadászterület határának megállapítására vonatkozó módosított kérelmet 1997. január 15-ig nem nyújtják be, vagy a módosított kérelemből is az állapítható meg, hogy ugyanazt a területet több tulajdonosi közösség kívánja saját vadászterületéhez csatolni, vagy zárványterület keletkezne.

(2) Amennyiben az eredeti határozathozatalra szóló hirdetményt a tv. 14. § (1) bekezdése szerinti módon már közzétették, a tv. 14. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tv. 14. § (1) bekezdése szerinti módon a hirdetményt ismételten nem kell közzétenni.

6. § A vadászati hatóság a tv. 19. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak érvényesítése érdekében jogosult a kialakítandó vadászterület tulajdoni, használati viszonyait ellenőrizni. Amennyiben a vadászati hatóság megállapítja, hogy álláspontja szerint a kialakítandó vadászterület tulajdonosainak közössége - a tv. 14. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével - határozatát nem a tv., illetve az e rendeletben foglaltaknak megfelelően hozta meg, erről a képviselőt tájékoztatja.

7. § (1) A vadászterület határának megállapításakor a tv. 19. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak biztosítása érdekében biztosítani kell, hogy

a) zárványterület ne keletkezzen,

b) a vadászterület határát jól felismerhető, tartósan fennmaradó természeti képződményekkel vagy más nyomvonalas létesítményekkel azonosítható módon úgy lehessen kialakítani, hogy a kialakítandó vadászterület a vad megfelelő életfeltételeit búvó-, szaporodási és táplálkozási helyekkel biztosítsa.

(2) A vadászterület határának megállapításakor zárványterületnek minősül az a terület,

a) amely önálló vadászterületként történő kialakítása esetén - a különleges rendeltetésű vadászterület kivételével - kizárólag csak egy vadászterülettel lenne határos,

b) amelyet egyetlen tulajdonosi közösség sem kíván saját vadászterületének részévé tenni.

(3) A vadászterület határának megjelölésekor nem minősül zárványterületnek az a terület, amely egy vadászterülettel és az államhatárral, vagy annak védőzónájával határos.

(4) A korábbi jogszabályok szerinti zártkerti ingatlan a tv. 8. § (2) bekezdése szerinti lakásingatlanul szolgáló belterületi ingatlannak minősül. Kérelemre a vadászati hatóság ezt az ingatlant vadászterületnek minősítheti.

8. § (1) A tv. 14. § (1) bekezdése szerinti hirdetmény kifüggesztőjének 1996. november 1-jéig a Földművelésügyi Minisztériummal öt példányban benyújtott kérelmére a földművelésügyi miniszter - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, valamint az elsődleges rendeltetés szerint illetékes miniszterrel egyeztetve - 1996. november 20-ig előzetesen nyilatkozik a vadászterület különleges rendeltetésének lehetőségéről. A kérelemhez mellékelni kell a kialakítandó vadászterület 1:100 000 vagy 1:50 000 méretarányú térképi megjelölését, valamint a kialakítandó vadászterülettel érintett település önkormányzata jegyzőjének a kifüggesztett hirdetmény másolatára rávezetett igazolását arról, hogy a hirdetményt a települési önkormányzat hirdetőtáblájára mikor függesztették ki. A vadászati hatóság a vadászterület határát az előzetes nyilatkozatban foglaltak szerint állapítja meg. A vadászterület különleges rendeltetése a jogosult kérelmére 1997. március 1-jei hatállyal kerül megállapításra.

(2) A tv. 14. § (1) bekezdése szerinti hirdetmény kifüggesztőjének kérelmére a vadászati hatóság előzetesen nyilatkozik a tv. 19. § (3) bekezdése szerinti feltétel teljesíthetőségéről. A kérelem benyújtására és elbírálására egyebekben az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

9. § A tv. 98. § (1) bekezdésének alkalmazásában érintett tulajdonosnak a tv. 14. § (1) bekezdése szerint kialakítandó és térképen közzétett vadászterület tulajdonosait kell érteni.

10. § A tv. 99. § (4) bekezdése alkalmazásában vadgazdálkodási, vadászati létesítménynek minősül:

a) a vadetető, a szóró, a sózó,

b) a mesterségesen létesített vaditató, illetőleg dagonya,

c) az épített les,

d) a vadkárelhárító kerítés,

e) a vadaskert kerítése,

f) a nem szállítható vadbefogó,

g) a vadászterületen található apróvad-tenyésztési létesítmények.

11. § (1) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződésben a vadállomány faj- és darabszámát - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a tárgyévet megelőző két év statisztikai adatai alapján kell megbecsülni.

(2) Amennyiben a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díjat a Földművelésügyi Minisztérium által a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben szereplő tájékoztatóban szereplő mértéknél magasabb összegben állapítják meg, a vadászati hatóság a haszonbérleti díj mértékéről egyedileg foglal állást.

12. § Az állam vadászati jogának 1997. március 1-jéig történő haszonbérbe adása esetén az érintett település önkormányzatát a haszonbérleti díj időarányos része illeti meg.

13. § A vadászatra jogosult e rendelet hatálybalépése és 1997. március 1. közötti megszűnése esetén a Földművelésügyi Minisztérium közvetlenül gondoskodik az államot megillető vadászati jog hasznosításáról.

14. § Felhatalmazást kap a vadászati hatóság, hogy

a) a külön jogszabályban foglalt eseteken túl a vadállomány védelme érdekében a vadászterület egészére vagy annak egy részére, továbbá meghatározott vadfajokra határozatban legfeljebb 1997. március 1-jéig terjedő hatállyal vadászati tilalmat vagy korlátozást rendeljen el,

b) a vadászatra jogosult 1996. évre érvényes éves vadgazdálkodási tervének hatályát határozatban 1997. március 1-jéig meghosszabbítsa.

15. §[1] Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, és 1997. március 1. napján hatályát veszti, rendelkezéseit azonban - a következő kiegészítésekkel - a folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell:

a) a vadászati hatóság vadászterület határát megállapító határozata alapján, a vadászterülethez tartozó földterületek által érintett tulajdonosok közössége a tulajdonosi képviselet formájáról, a képviselő személyéről, továbbá a vadászati jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módjáról - a b) pontban foglalt eset kivételével - hirdetmény kifüggesztésével, illetve a tulajdonosi közgyűlés megtartásával köteles 1997. április 15. napjáig, de legkésőbb a vadászati hatóság határozatának kézhezvételétől számított 60 napon belül határozni, és erről a vadászati hatóságot értesíteni;

b) a vadászati hatóság vadászterület határát megállapító határozata alapján, a vadászterülethez tartozó földterületek által érintett tulajdonosok közössége nem köteles a tulajdonosi képviseletről és a vadászati jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módjáról ismételten hirdetmény kifüggesztésével, illetve tulajdonosi közgyűlés megtartásával határozni, ha e kérdésekben az érintettek már korábban a földterületük arányában számított többséggel érvényes határozatot hoztak, és azt megerősítik. A tulajdonosi képviselő a megerősítés tárgyában 1997. március 15-ig köteles a vadászati hatósághoz bejelentést tenni. A megerősített határozat a megerősítés keltétől számított harminc napon belül támadható meg a bíróságnál;

c) ha a vadászati hatóság a vadászterület határát a tv. 14. §-ának (2) bekezdésében foglalt érvénytelenségi ok miatt állapította meg hivatalból, e vadászterülethez tartozó földterületek által érintett tulajdonosok közössége a tulajdonosi képviselet formájáról, a képviselő személyéről, továbbá a vadászati jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módjáról 1997. április 15. napjáig köteles határozni és erről a vadászati hatóságot értesíteni.