6/1996. (I. 18.) Korm. rendelet

a szociális felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményei

A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A szociális felsőoktatásban alapképzésben a szociálpolitikai és szociális munkás szakokon egyetemi, az általános szociális munkás és a szociálpedagógus szakokon, illetőleg 1996. december 31-ig a szociális szervező szakon főiskolai végzettség szerezhető.

2. § A szociális felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete, az egyetemi szintű alapképzési szakok sajátos képesítési követelményeit a 2. számú melléklete, míg a főiskolai szintű alapképzési szakok sajátos képesítési követelményeit a 3. számú melléklete tartalmazza.

3. § E rendelet hatálybalépése előtt kiadott oklevelek az azokban foglalt szakképzettségnek, illetve végzettség szintjének felelnek meg.

4. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A rendelettel meghatározott követelmények rendelkezéseit az 1996-1997. évi tanévben az alapképzésekben az első évfolyamra, a következő években fokozatosan a magasabb évfolyamokra is alkalmazni kell.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 6/1996. (I. 18.) Korm. rendelethez

A szociális felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményei

1. A képzés célja

Szakemberek képzése, akik alkalmasak a szociálpolitikai, szociális munkás, illetőleg a szociálpedagógiai tevékenység ellátására. A képzés további célja a szociálpolitika szociális munka, illetőleg a szociálpedagógiai oktatására való felkészítés a felsőoktatásban, továbbá - az egyetemi szintű szakok vonatkozásában - külön jogszabályban foglaltak teljesítése esetén a közoktatásban és a szakképzésben.

2. A végzettség szintje és a szakképzettség

A szociális felsőoktatásban alapképzésben

a) egyetemi szinten

okleveles szociálpolitikus és okleveles szociális munkás,

b) főiskolai szinten

általános szociális munkás és szociálpedagógus

szakképzettség szerezhető.

Főiskolai szintű általános szociális munkás szakképzettséggel rendelkezők további egyetemi tanulmányokat folytathatnak az egyetemi szintű okleveles szociális munkás szakképzettség megszerzése céljából. A szociális szervező szakon szerzett végzettséggel rendelkezők egyetemi tanulmányokat a felsőoktatási intézmény által meghatározott követelmények teljesítése esetén folytathatnak.

3. A képzési idő

a) Egyetemi szinten

a képzési idő 10 félév, a legkisebb összóraszám: 2800 óra.

Elméleti szakképzési feladatok: legalább 1800 óra

Tutori munka: legalább 100 óra

Gyakorlat: legalább 900 óra

A tutori munka intenzív egyéni és kiscsoportos munkát jelent, elsősorban a szakdolgozat-készítés időszakában, amikor egy oktató legfeljebb három hallgatóval foglalkozik.

b) Főiskolai szinten

a képzési idő 8 félév, a legkisebb összóraszámot lásd a 3. számú mellékletben.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

4.1. Elméleti ismeretek

4.2. Gyakorlati felkészítés

4.2.1. A gyakorlatnak alkalmasnak kell lennie a képzési célban megjelölt ismeretek, készségek, képességek mindegyikének kifejlesztésére. A gyakorlatok szerves részét képezik az esetmegbeszélő szemináriumok, a szak jellegének megfelelő készségfejlesztés (kommunikációs, személyiségfejlesztő tréning, kapcsolatrendszerek kezelése stb.), a gyakorlatok szisztematikus elemzése, a terepgyakorlatok rendszeres, irányított feldolgozása (kiscsoportos szupervízió) a képző intézményben, illetve a terepgyakorlatok helyszínén.

4.2.2. A terepgyakorlatot a képző intézmény szervezi meg a gyakorlati terepeken. A képző intézmény garanciát vállal az általa ajánlott terepekért, az ott dolgozó tereptanárokért. A felmerülő költségeket a képző intézmény fedezi.

4.2.3. A készség-, kommunikáció- és személyiségfejlesztés a képző intézményen kívüli szervezésben is történhet a segítő szakmák szakemberei számára szervezett csoportokban.

4.2.4. A gyakorlat tartalmazza a szakterületen szükséges számítástechnikai ismeretek és készségek elsajátítását.

4.2.5. A szupervízió (szabályozott szakmai tanácsadás) a képzési folyamat része, amit a hallgató és a tereptanár számára is a képző intézmény biztosít.

4.2.6. A tereptanár az a szakirányú végzettségű szakember, aki a terepgyakorlat helyszínéül választott intézmény munkatársa. A tereptanár feladata a hallgató ismereteinek, készségeinek és értékeinek fejlesztése a terepgyakorlat folyamán az adott szakmai területen, amelyen dolgozik.

4.2.7. Szakterületen eltöltött szolgálati idő, szakmai tapasztalat a szakképzés során a szakmai gyakorlati időbe figyelembe vehető.

4.3. A képzési célkitűzések megvalósulására, a hatásos készségfejlesztésre tekintettel a szemináriumi és kiscsoportos foglalkozások aránya a képzés 70%-a.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok, szigorlatok letételéből, szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből, záróvizsga letételéből tevődik össze.

5.1. Szakdolgozat

A képzés részét képezi a szak tárgyköréhez tartozó szakdolgozat elkészítése.

A szakdolgozatot témavezető tanár és opponens szakember értékeli.

5.2. A záróvizsga

5.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítése,

- a gyakorlatok (terepgyakorlatok) minősített dokumentumainak benyújtása,

- a szakdolgozat elkészítése, benyújtása és elfogadása, valamint

- egy idegen nyelvből A vagy B vagy C típusú, középfokú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele.

5.2.2. A záróvizsga részei

A vizsgabizottság előtt

- a szakdolgozat megvédése, valamint

- komplex szóbeli vizsga.

5.2.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozat, a szakdolgozat megvédése, illetőleg a komplex vizsga érdemjegyeinek átlagértéke.

2. számú melléklet a 6/1996. (I. 18.) Korm. rendelethez

A szociális felsőoktatás alapképzési szakjainak sajátos képesítési követelményei

EGYETEMI SZINTŰ SZAKOK

Szociálpolitikai szak

1. A képzési cél

Szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - széles körű szaktudományos elméleti és gyakorlati ismeretekkel és az ehhez kapcsolódó társtudományok (jog, közgazdaságtan stb.) releváns ismereteivel rendelkeznek, a szociálpolitika területén felkészültek tervező, döntéselőkészítő, a döntéseket alkalmazó és kimeneteket értékelő tevékenységre, a szociálpolitikai döntések és tevékenységek gazdasági és társadalmi hatékonyságának, hatásosságának felmérésére, valamint az állami, önkormányzati irányításban és a többszektorú szociálpolitikai intézményrendszerben végzendő tevékenységekre.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles szociálpolitikus.

3. A képzési idő

Sajátos követelmény nincs.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. pontjára is tekintettel:

4.1. A főbb tanulmányi területek arányai:

- szociológia, közgazdaságtudomány és társadalomismeret: legalább 20%,

- társadalom- és szociálpolitika, szociális munka: legalább 30%,

- jog- és politikatudomány: legalább 15%,

- pszichológia legalább 15%,

- statisztika, kutatási módszertan: legalább 10%.

A speciális ismereteket nyújtó szakterületi képzés aránya a képzés legfeljebb 20%-a.

4.2. Gyakorlati felkészítés és a gyakorlat típusai:

A hallgató a szociálpolitika intézményeiben teljesít gyakorlatot:

csoportos gyakorlat: legalább 200 óra, legfeljebb 10 fővel,

kiscsoportos gyakorlat: legalább 100 óra, legfeljebb 6 fővel,

egyéni terepgyakorlat szakképzett szociális munkás vezetésével: legalább 600 óra, legfeljebb 2 fővel.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra is tekintettel:

5.1. Szigorlat

Legalább két tárgyból szigorlat letétele kötelező.

Egy szigorlati tárgyból előírt óraszám: legalább 120 óra.

5.2. Szakdolgozat

A képzési idő összóraszámából a szakdolgozat elkészítéséhez legalább 40 óra egyéni konzultációs idő és legalább 60 óra kiscsoportos megbeszélés szükséges.

5.3. Záróvizsga

A komplex szóbeli vizsga tárgykörei különösen: a társadalom- és szociálpolitika, szociológia, társadalomismeret, jog és közgazdaságtan.

Szociális munkás szak

1. A képzési cél

Szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - alkalmasak szociális munka, azaz olyan szakmai tevékenység ellátására, amely segít javítani, illetve helyreállítani az egyének, családok, csoportok és közösségek élet- és működőképességét, valamint hozzájárul az ehhez szükséges komplex feltételek megvalósításához. E tevékenység az ember és a komplex módon értelmezett környezete között fennálló viszony módosítására, javítására irányul.

A képzés célja továbbá olyan ismeretek nyújtása, illetőleg készségek, képességek és értékek kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik az alábbi feladatok megoldását:

- a társadalom (gazdaság, politika, kultúra stb.) működési szabályszerűségeinek felismerése és elemzése;

- a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok feltárása, majd mindazon eszközök mozgósítása, amelyek ezen okok kialakulását megelőzhetővé teszik, illetőleg kedvezőtlen hatásaikat tompítják,

- a különböző élethelyzetekben kialakuló szociális problémák felismerése, társadalmi-lélektani okaik megértése,

- az egyének, családok és közösségek problémamegoldó, jog- és érdekérvényesítő képességének javítása,

- az adott szociálpolitikai intézmény- és eszközrendszer fejlesztésének elősegítése intézményi, szakmai, társadalmi és politikai keretekben,

- a szociális munka hatékonyságának és hatásosságának értékelő kutatása.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles szociális munkás.

3. A képzési idő

Sajátos követelmény nincs.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. pontjára is tekintettel:

4.1. A főbb tanulmányi területek arányai:

- szociológia, közgazdaságtudomány és társadalomismeret: legalább 15%,

- társadalom- és szociálpolitika: legalább 20%,

- szociális munka: legalább 30%,

- jog- és politikatudomány: legalább 10%,

- pszichológia: legalább 15%,

- statisztika, kutatási módszertan: legalább 5%.

A speciális ismereteket nyújtó szakterületi képzés aránya a képzés legfeljebb 20%-a.

4.2. Gyakorlati felkészítés és a gyakorlat típusai

A hallgató a szociálpolitika intézményeiben teljesít gyakorlatot:

csoportos gyakorlat: legalább 200 óra, legfeljebb 10 fővel,

kiscsoportos gyakorlat: legalább 100 óra, legfeljebb 6 fővel,

egyéni terepgyakorlat szakképzett szociális munkás vezetésével: legalább 600 óra, legfeljebb 2 fővel.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra is tekintettel:

5.1. Szigorlat

Legalább két tárgyból szigorlat letétele kötelező.

Egy szigorlati tárgyból előírt óraszám: legalább 120 óra.

5.2. Szakdolgozat

A képzési idő összóraszámából a szakdolgozat elkészítéséhez legalább 40 óra egyéni konzultációs idő és legalább 60 óra kiscsoportos tutori megbeszélés szükséges.

5.3. Záróvizsga

A komplex szóbeli vizsga tárgykörei különösen: társadalom- és szociálpolitika, szociális munka, valamint társadalom- és jogi ismeret.

3. számú melléklet a 6/1996. (I. 18.) Korm. rendelethez

A szociális felsőoktatás alapképzési szakjainak sajátos képesítési követelményei

FŐISKOLAI SZINTŰ SZAKOK

Általános szociális munkás szak

1. A képzési cél

Szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - a problémák megoldásához szükséges valamennyi lehetséges erőforrás mozgósításával alkalmasak szociális munka, azaz olyan szakmai tevékenység ellátására, amely segít javítani, illetve helyreállítani az egyének, családok, csoportok és közösségek élet- és működőképességét, valamint hozzájárul az ehhez szükséges komplex feltételek megvalósításához. E tevékenység az ember és a komplex módon értelmezett környezete között fennálló viszony módosítására, javítására irányul.

A képzés célja továbbá olyan ismeretek nyújtása, illetőleg készségek, képességek és értékek kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik az alábbi feladatok megoldását valamennyi lehetséges erőforrás mozgósításával:

- a társadalom (gazdasági, politika, kultúra stb.) működési szabályszerűségeinek felismerése és elemzése;

- a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok feltárása, majd mindazon eszközök mozgósítása, amelyek ezen okok kialakulását megelőzhetővé teszik, illetőleg kedvezőtlen hatásaikat tompítják;

- a különböző élethelyzetekben kialakuló szociális problémák felismerése, ezek társadalmi összefüggésben való szemlélete;

- az egyének, családok és közösségek problémamegoldó képességének javítása saját gazdasági, társadalmi, érzelmi, biológiai, családi és személyközi okokból fakadó szociális problémáik felismerésére és megoldására;

- kapcsolatteremtés az egyének és közösségeik, valamint ezek nehéz élethelyzetének javítását szolgáló társadalmi és állami intézményekkel jog- és érdekérvényesítő képességeik fejlesztésének érdekében;

- az adott szociálpolitikai intézmény- és eszközrendszer fejlesztésének és megújításának kezdeményezése társadalmi, intézményi szakmai és politikai szinten;

- a szociális szolgáltatások fejlesztése és új szolgáltatások létrehozása;

- a szaktudás elismertetése a szociális munka számos területén, a szociális munka kompetenciahatárainak kijelölése, együttműködés más szakemberekkel, más szakmák bevonása a szociális munka illetékességi körén kívül eső problémák megoldásába.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Általános szociális munkás.

3. A képzési idő

Legkisebb összóraszám: 3050 óra.

Elméleti szakképzési feladatok: legalább 1800 óra

Gyakorlat: legalább 1250 óra

Ezen belül terepen: legalább 850 óra

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. pontjára is tekintettel:

4.1. A főbb tanulmányi területek arányai:

- társadalomismeret: legalább 10%,

- társadalom- és szociálpolitika: legalább 15%,

- szociális munka: legalább 30%,

- jog: legalább 10%,

- pszichológia: legalább 20%,

- népegészségügy: legalább 5%,

- az intézmény által meghatározott tanulmányi területek: legfeljebb 10%.

A speciális ismereteket nyújtó szakterületi képzés aránya a képzés legfeljebb 20%-a.

4.2. Gyakorlati felkészítés és a gyakorlat típusai:

A gyakorlatot a képző intézmény szervezi meg a szociális munka legfontosabb színterein, ahol felkészült tereptanár biztosítja a hallgató rendszerezett tapasztalat- és ismeretszerzését, készségfejlesztését:

alapozó szakasz: legalább 200 óra, legfeljebb 10 fővel,

elmélyítő szakasz: legalább 300 óra, legfeljebb 6 fővel,

integráló szakasz: legalább 750 óra, 1 gyakornokkal.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra is tekintettel:

5.1. Szigorlat

Legalább két tárgyból szigorlat letétele kötelező.

Egy szigorlati tárgyból előírt óraszám: legalább 120 óra.

5.2. Szakdolgozat

A képzési idő összóraszámából a szakdolgozat elkészítéséhez legalább15 óra egyéni konzultációs idő szükséges.

5.3. Záróvizsga

A záróvizsgára bocsátás feltétele - az általános követelményeken túlmenően - legalább 120 óra készség- és személyiségfejlesztő gyakorlaton való részvétel igazolása.

A komplex szóbeli vizsga tárgykörei különösen: a szociális munka elmélete, társadalom- és szociálpolitika.

Szociálpedagógus szak

1. A képzési cél

Szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - alkalmasak szociálpedagógiai munka, azok olyan szakmai tevékenység ellátására, amely a gyermek és ifjú korosztály kapcsolati, tanulási, szociális stb. problémáit egységben, komplex rendszerben kezelve, egyrészt az érintett személyekkel, csoportjaival, valamint családjukkal együttműködve, másrészt a környezet erőforrásait mozgósítva segít a gyermek, fiatal és környezete egyensúlyát megtartani, illetve megbomlott egyensúlyát helyreállítani, mellyel hozzájárul a felnövekvő gyermek és fiatal optimális életvezetéséhez.

A képzés célja továbbá olyan ismeretek közvetítése, illetőleg képességek, készségek és értékek kifejlesztése, amelyek az alábbi feladatok ellátását biztosítják:

- a társadalom valóságos működési szabályszerűségeinek felismerése, elemezése;

- a gyereket, fiatalt érintő társadalmi egyenlőtlenségek, problémahelyzetek és az ezeket kiváltó okok, kielégítetlen szükségletek, veszélyeztető tényezők komplex szemléletű elemzése;

- az ember és környezete viszonyrendszerében a gyerekek és a fiatal személyiségfejlődése, szocializációja és tevékenysége sajátosságainak, törvényszerűségeinek átfogó elemezése;

- a különböző szociális helyzetű gyerekek, fiatalok, ezek csoportjai közvetetten családjai és pedagógusai számára adekvát segítségnyújtás a szociális munka, a gondozás, a nevelés-oktatás, a szabadidő-pedagógia stb. korszerű eszközeivel, ezen folyamatok tervezése, kivitelezése, ellenőrzése, értékelése és rendszerszemléletű elemzése (azaz gyerekek és fiatalok körében folytatott szociális munka);

- a gyerekek, fiatalok és csoportjaik összekapcsolása problematikus élethelyzetek megelőzését, javítását szolgáló állami (szociális, oktatási, egészségügyi) intézményi és társadalmi (szociálpolitikai, jogi, érdekérvényesítő, gyermekjóléti és -védelmi stb.) szolgáltatásokkal és erőforrásokkal;

- a kompetenciahatárok ismeretében partneri kapcsolatok kialakítása, együttműködés más szakemberekkel (orvos, pszichológus, szociális munkás, jogász, gyógypedagógus stb.).

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Szociálpedagógus.

3. A képzési idő

Legkisebb összóraszám: 2200 óra.

A speciális ismereteket nyújtó szakterületi képzés a legkisebb összóraszámon túl szervezendő. Ebben az esetben a minimális összóraszám 2650 óra.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4 pontjára is tekintettel:

4.1. A főbb tanulmányi területek arányai:

- társadalomismeret: legalább 10%,

- társadalom- és szociálpolitika: legalább 10%,

- pszichológia: legalább 15%,

- pedagógia: legalább 20%,

- szociális munka: legalább 20%,

- jog: legalább 10%,

- társadalom-egészségtan: legalább 5%.

4.2. Gyakorlati felkészítés és a gyakorlat típusai:

A hallgató a szociálpedagógiai színterein teljesít gyakorlatot:

egyéni gyakorlat terepen tutorális rendszerben: legalább 550 óra,

kiscsoportos készségfejlesztés, gyakorlatelemzés: legalább 350 óra, legfeljebb 8 fővel,

csoportos képesség- és készségfejlesztés: legalább 200 óra, legfeljebb 18 fővel.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra is tekintettel:

5.1. Szigorlatok

Legalább három tárgyból szigorlat letétele kötelező. A szigorlatokat a szakmai képzést alapozó stúdiumok és a szakmai képzés tanulmányi területeinek köréből kell tenni.

Egy szigorlati tárgyból előírt óraszám: legalább 120 óra.

5.2. Szakdolgozat

A képzési idő összóraszámából a szakdolgozat elkészítéséhez legalább 30 óra egyéni konzultációs idő szükséges.

5.3. Záróvizsga

A komplex szóbeli vizsga tárgykörei megegyeznek e szak 4.1. pontjában felsorolt tanulmányi területekkel.