Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

83/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet

az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezmény kihirdetéséről[1][2]

(A Magyar Köztársaság elnöke megerősítő okiratának letétbe helyezése az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságán 1996. május 28. napján megtörtént. Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1996. július 1. napján lép hatályba.)

1. § A Magyar Köztársaság Kormánya az Egységes Árutovábbítási Eljárásra vonatkozó 1987. május 20-án, Interlakenben kelt Egyezményt e kormányrendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

"Egyezmény

az Egységes Árutovábbítási Eljárásról

Az Osztrák Köztársaság,

a Finn Köztársaság,

az Izlandi Köztársaság,

a Norvég Királyság,

a Svéd Királyság,

a Svájci Államszövetség

(a továbbiakban: EFTA-országok) és

az Európai Gazdasági Közösség (a továbbiakban: Közösség)

figyelembe véve a Közösség és az egyes EFTA-országok között meglévő Szabadkereskedelmi Egyezményt,

figyelembe véve az EFTA-országok miniszterei és a Közösség Tagországai, valamint az Európai Közösségek Bizottságainak 1984. április 9-én, Luxemburgban elfogadott Közös Nyilatkozatát, amely felhívást tartalmazott egy Európai Gazdasági Tér kialakítására, különösképpen a határátlépések és a származási szabályok egyszerűsítésére,

figyelembe véve az EFTA-országok és a Közösség között megkötött, az áruforgalom formalitásainak egyszerűsítését célzó egyezményt, amely ezen áruforgalom számára egy egységes adminisztratív okmányt vezet be,

azon óhajtól vezérelve, hogy ezen egységes okmány alkalmazása egy egységes árutovábbítási eljárás során a Közösség és az EFTA-országok, valamint az egyes EFTA-országok között egyszerűsítse az áruszállítást,

meggyőződve arról, hogy ez a cél a legkönnyebben azáltal érhető el, ha azon árutovábbítási eljárást, amelyet jelenleg alkalmaznak az áruk Közösségen belüli szállítására, a Közösség és Ausztria, illetve Svájc, valamint Ausztria és Svájc között, kiterjesztik azon EFTA-országokra is, amelyek ezt az eljárást még nem alkalmazzák,

figyelembe véve, hogy Finnország, Norvégia és Svédország között az Északi Tranzitszabályozást is alkalmazzák,

az alábbi egyezményt kötik:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

(1) Ez az Egyezmény a Közösség és az EFTA-országok között, valamint az egyes EFTA-országok között lebonyolított áruszállításra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza; bevezet egy egységes árutovábbítási eljárást, amely egyaránt érvényes az adott esetben átrakodott, továbbított vagy raktározott árukra is, anélkül, hogy azok fajtáját vagy származását érintené.

(2) Tekintettel ezen Egyezmény előírásaira - különösen a biztosítéknyújtásról szóló rendelkezésekre - a Közösségen belül lebonyolított áruszállítások úgy minősülnek, mintha Közösségi árutovábbítási eljárásban bonyolódtak volna le.

(3) Fenntartva a 7-12. Cikkeket, ezen egységes árutovábbítási eljárás rendelkezéseit az ezen Egyezményhez tartozó I. és II. Függelékek tartalmazzák.[3]

(4) Az egységes árutovábbítási eljárás bejelentőinek és továbbítási okmányainak meg kell felelniük a III. Melléklet mintáinak, a kitöltésüket pedig a III. Mellékletben foglaltak szerint kell elvégezni.

2. Cikk

(1) Egységes árutovábbításnak nevezendő a továbbiakban - az adott esettől függően - a T1 vagy a T2 eljárás.

(2) A T1 eljárást lehet alkalmazni minden, az 1. Cikk (1) bekezdés szerint szállított árura.

(3) A T2 eljárás az 1. Cikk (1) bekezdés szerint szállított árukra csak a következő feltételek megléte esetén érvényes:

a) A Közösségben csak akkor, ha Közösségi árukról van szó.

Közösségi áruknak számítanak:

- azok az áruk, amelyeket teljes mértékben a Közösség vámterületén termeltek vagy állítottak elő, anélkül, hogy ezekhez Harmadik országokból, vagy nem a Közösség vámterületéhez tartozó országból származó árut adtak volna hozzá,

- azok az áruk, amelyek nem a Közösség vámterületéhez tartozó országból vagy területről származnak, de valamely Tagországban a belföldi forgalomban megtalálhatók,

- azok az áruk, amelyeket a Közösség vámterületén, vagy kizárólag a második gondolatjel alatt megnevezett árukból, vagy az első és a második gondolatjel alatt megnevezett árukból nyertek, vagy állítottak elő.

Nem érinti ezt az Egyezményt, vagy más, a Közösséggel kötött megállapodást az, hogy azok az áruk, amelyek a fenti három gondolatjelben foglaltaknak eleget tesznek, de a Közösség vámterületéről történt kiszállításuk után ismét visszakerültek ezen vámterületre, nem tekintendők Közösségi áruknak.

b) Egy EFTA-országban csak akkor, ha az áruk egy ilyen országba T2 eljárással érkeztek meg, és a 9. Cikk különleges feltételei szerint szállítják őket tovább.

(4) Az ebben az Egyezményben meghatározott, az áruk T2 eljárással való szállításával kapcsolatos különleges feltételek vonatkoznak az áruk Közösségi jellegét igazoló okmányok kitöltésére is; azok az áruk, amelyek tekintetében ilyen okmányt állítottak ki, azonos módon kezelendők a T2 eljárásban szállított árukkal, bár az áruk Közösségi jellegét igazoló okmánynak nem kell az árukat kísérnie.

3. Cikk

(1) A jelen Egyezmény alkalmazásában

a) árutovábbítási eljárás: olyan eljárás, amelynek során az árukat az egyik Szerződő Fél egyik vámhivatalától - az illetékes hatóság felügyelete alatt - ugyanezen Szerződő Fél másik vámhivataláig, vagy egy másik Szerződő Fél vámhivataláig szállítják oly módon, hogy legalább egy határátlépés történik;

b) ország: minden EFTA-ország, minden Közösségi Tagország és minden más állam, amely ezen Egyezményhez csatlakozott;

c) Harmadik ország: minden olyan állam, amely ezen Egyezmény szerint nem Szerződő Fél.

(2) Azon időponttól, amelytől a 15/a. Cikk alapján egy új Szerződő Fél csatlakozása érvénybe lép, minden - kizárólag ezen Egyezmény céljaival kapcsolatos - EFTA-országokra történő hivatkozás értelemszerűen erre az országra is vonatkozik.

(3) Az ezen Egyezményben meghatározott, a T1 vagy T2 eljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásának szempontjából az EFTA-országoknak, valamint a Közösségnek és Tagországainak azonos jogaik és kötelezettségeik vannak.

4. Cikk

(1) Ez az Egyezmény hatályban tart minden más, egyéb árutovábbításról szóló nemzetközi egyezményt, fenntart azonban olyan esetleges korlátozásokat, amelyek ezen egyezményeknek a Közösség két helysége között történő áruszállításokra, valamint az áruk Közösségi jellegét igazoló okmányok kiállítására vonatkoznak.

(2) Ez az Egyezmény nem érinti továbbá

a) az előjegyzéses eljárás alá vont áruk szállítását, valamint

b) a határforgalomról szóló megállapodásokat.

5. Cikk

Amennyiben a Szerződő Felek és egy Harmadik ország között nincs olyan egyezmény, amely alapján a Szerződő Felek között az áruk T1 vagy T2 eljárással ezen Harmadik országon keresztül lennének szállíthatók, akkor egy ilyen eljárást ezen Harmadik országon keresztül történő áruszállításra csak akkor lehet alkalmazni, ha azt egyetlen - valamely Szerződő Fél területén kiállított - szállítási okmánnyal hajtják végre; az érintett eljárás a Harmadik ország területén felfüggesztődik.

6. Cikk

Amennyiben az árukra adott esetben vonatkozó intézkedések végrehajtását biztosították, akkor az országoknak lehetőségük van egymás között - két- vagy többoldalú szerződésekkel - a T1 vagy T2 eljárás keretében olyan egyszerűsített eljárásokat bevezetni, amelyek megfelelnek azoknak az ismérveknek, amelyek a II. Mellékletben szerepelnek, és meghatározott szállítási módokra, vagy meghatározott vállalatokra érvényesek. Az ilyen megállapodásokat az Európai Közösségek Bizottságával és a többi országgal közölni kell.

AZ ÁRUTOVÁBBÍTÁSI ELJÁRÁS VÉGREHAJTÁSA

7. Cikk

(1) Fenntartva ezen Egyezmény különleges rendelkezéseit, az EFTA-országok illetékes vámhivatalai jogosultak az indító hivatalok, átléptető vámhivatalok, rendeltetési hivatalok és a kezességnyújtás helye szerinti hivatalok feladatait felvállalni.

(2) A Közösség Tagországainak illetékes vámhivatalai jogosultak T1 és T2 továbbítási okmányt az EFTA-országok rendeltetési vámhivatalai felé kiállítani. Jogosultak továbbá - fenntartva ezen Egyezmény különleges rendelkezéseit - valamely EFTA-országba továbbítandó árukra vonatkozóan Közösségi származást igazoló okmányokat kiállítani.

(3) Amennyiben több áruküldeményt állítanak össze, és azt mint gyűjtőszállítmányt egyetlen szállítóeszközzel - az I. Melléklet 12. Cikk (2) bekezdése szerint - T1 vagy T2 eljárással, egy főkötelezett által, egy indító vámhivataltól egy rendeltetési vámhivatalig szállítják, hogy aztán egy és ugyanazon címzetthez szállítsák ki, akkor az egyik Szerződő Fél kérheti, hogy ezekre a küldeményekre - megalapozott kivételektől eltekintve - egyetlen egy T1 vagy T2 árutovábbítási bejelentőt adjanak le, amelyhez megfelelő rakományjegyzéket mellékelnek.

(4) Azon kötelezettség fenntartásával, amely megköveteli adott esetben az áruk Közösségi jellegének igazolását, lehetőség van egy olyan személyt, aki egy Szerződő Fél határvámhivatalánál a kiviteli vámformalitásokat teljesíti, az alól mentesíteni, hogy az árukat a T1 vagy T2 eljárásba bejelentse, függetlenül attól, mely vámeljárásba kívánja azokat a szomszédos határvámhivatalnál bevonni.

(5) Azon kötelezettség fenntartásával, amely megköveteli adott esetben az áruk Közösségi jellegének igazolását, az egyik Szerződő Fél határvámhivatala - ahol a kiviteli formalitásokat végrehajtják - megtagadhatja az áruknak a T1 vagy T2 eljárás szerinti vámkezelését, amennyiben az eljárást a szomszédos határvámhivatalnál fejezik be.

8. Cikk

A T1 vagy T2 árutovábbítási okmányokkal történő áruszállítás esetén - különösen a szállítmányok megbontásánál, átrakodásánál vagy összeállításánál - tilos bármilyen árut hozzárakodni, lerakodni vagy kicserélni.

9. Cikk

(1) Azokat az árukat, amelyeket T2 eljárásban azért szállítanak egy EFTA-országba, hogy adott esetben onnan majd ebben az eljárásban szállítsák tovább, az érintett EFTA-országban állandó vámhivatali felügyelet alatt kell tartani, azért, hogy az áruk azonossága és változatlan állapota biztosítva legyen.

(2) Amennyiben az ilyen árukat egy EFTA-országból, ahol az áruk árutovábbítási eljáráson vagy raktározási eljáráson kívüli vámeljárásba kerültek, továbbszállítják, akkor a T2 eljárást nem lehet alkalmazni.

Ez nem vonatkozik azonban azokra az árukra, amelyeket kiállításra vagy hasonló nyilvános rendezvényre bemutatás céljából ideiglenes behozatalban vámkezeltek, és csak olyan kezelés alá estek, amelyek állagmegóvásukhoz szükségesek voltak, vagy a szállítmány megosztásából álltak.

(3) Amennyiben az árukat vámraktározási eljárást követően egy EFTA-országból továbbszállítják, a T2 eljárás csak az alábbi feltételek megléte esetén alkalmazható:

- a raktározási idő nem haladta meg az öt évet; ez az időtartam a Vámtarifa Nómenklatúra 1-24. árucsoportjának áruinál (Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Egyezménye, 1983. június 14.) hat hónapra korlátozódik;

- az árukat külön raktározták, és csak olyan kezelést kaptak, amelyek az állagmegóvásukhoz szükséges volt, vagy a küldemény megosztásából állt, anélkül, hogy kicserélték volna a csomagolásukat;

- a kezeléseket vámhivatali felügyelet alatt kell elvégezni.

(4) Minden T2 továbbítási okmánynak, vagy az áruk Közösségi jellegét igazoló okmánynak, amelyeket valamely EFTA-ország illetékes vámhivatala állított ki, utalnia kell a megfelelő T2 továbbítási okmányokra vagy az áruk Közösségi jellegét igazoló okmányokra, amelyekkel az áruk az érintett EFTA-országba beérkeztek; ezenkívül az összes többi különleges megjegyzést is át kell vezetni.

10. Cikk

(1) Amennyiben a (2) bekezdés, vagy a Melléklet nem rendelkezik ellentétesen, minden T1 vagy T2 eljárásra biztosítékot kell nyújtani; ez minden - ilyen szállításban érintett - Szerződő Félre érvényes.

(2) Az (1) bekezdés nem ellentétes a Szerződő Felek azon jogával, hogy

a) egymás között megállapodjanak, hogy - csak az ő területüket érintő T1 vagy T2 eljárásoknál - a biztosítéknyújtástól eltekintenek;

b) a T1 vagy T2 eljárásnak az indító vámhivatal és az első átléptető vámhivatal közötti szállítási útvonalára ne kérjenek biztosítékot.

(3) Az átalánykezesség I. és II. Melléklet szerinti alkalmazásánál az "ECU" a következő összegek összességét jelenti:

0,6242 német márka

0,08784 angol font

1,332 francia frank

151,8 olasz líra

0,2198 holland gulden

3,301 belga frank

0,130 luxemburgi frank

0,1976 dán korona

0,008552 ír font

1,440 görög drachma

6,885 spanyol peseta

1,393 portugál escudo

Az ECU értéke valamely valutában megfelel a fentiekben megadott valutaösszeg ellenérték összegének.

11. Cikk

(1) Az áruk azonosságát alapvetően vámzárral kell biztosítani.

(2) Vámzárnak minősül:

a) a raktárzár, ha a szállítóeszközt már más vámelőírások alapján engedélyezték, vagy az indító vámhivatal zárbiztosnak ismerte el;

b) egyéb esetekben a csomagzár.

(3) Azok a szállítóeszközök ismerhetők el zárbiztosnak,

a) amelyekre egyszerűen és hatásosan helyezhetők fel a vámzárak,

b) amelyek olyan kialakításúak, hogy azokba vagy azokból árukat nem lehet se berakni, se kirakni anélkül, hogy ne lenne látható a feltörés nyoma, vagy a vámzár megsérülése;

c) amelyekben nincs rejtekhely az áruk elrejtésére;

d) amelyek raktere az illetékes hatóságok ellenőrzése szempontjából könnyen megközelíthető.

(4) Az indító vámhivatal eltekinthet a vámzártól, ha az áruk azonossága a T1 vagy T2 bejelentőben, vagy a csatolt okmányokban található leírás segítségével, vagy az esetleges egyéb, az azonosság biztosítására szolgáló intézkedések figyelembevételével megállapítható.

12. Cikk

(1) A statisztikai adatcsere eljárására vonatkozó megállapodás létrejöttéig, amely majd biztosítja, hogy az EFTA-országok és a Közösség államai számára a szükséges adatok az átszállításokra vonatkozó statisztikai adatgyűjtéshez rendelkezésre álljanak, a T1 vagy T2 árutovábbítási okmány 4. példányának egy másik példányát statisztikai célokból a következő vámhivatalokban le kell adni, kivéve, ha valamely Szerződő Fél ezek benyújtását nem kéri:

a) minden EFTA-ország első átléptető vámhivatalánál;

b) a Közösség első átléptető vámhivatalánál, ha az árukat olyan T1 vagy T2 eljárásban szállítják, amely egy EFTA-országban kezdődött.

(2) Nem szükséges az előzőekben említett 4. példány második példánya, ha az árukat a II. Melléklet X. Cím I. Fejezete szerint szállítják.

(3) A főkötelezett vagy meghatalmazott képviselője megad a tranzit statisztikai adatok gyűjtésére illetékes nemzeti hatóságok kérésére minden olyan - a T1 vagy T2 árutovábbítási okmánnyal összefüggő - felvilágosítást, amely a statisztikai adatgyűjtéshez szükséges.

JOGSEGÉLY

13. Cikk

(1) Az érintett országok illetékes hatóságai átadnak egymásnak minden rendelkezésükre álló felvilágosítást, amelyek az Egyezmény szabályos alkalmazásának felülvizsgálatához szükségesek.

(2) Amennyiben szükséges, az érintett országok illetékes hatóságai tájékoztatják egymást minden megállapításról, iratokról, jelentésekről, leírásokról és információkról, amelyek a T1 vagy T2 eljárás keretében történt szállításokra vonatkoznak, valamint az ilyen eljárásokkal kapcsolatos szabálytalanságokról és visszaélésekről.

Amennyiben szükséges, tájékoztatják továbbá egymást mindazokról a megállapításokról azon árukkal kapcsolatban, amelyek jogsegély-rendelkezések hatálya alá tartoznak, és amelyek vámraktározási eljárásban voltak.

(3) Amennyiben valamilyen szabálytalanság vagy visszaélés gyanúja merül fel olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket egy országból való kiszállítást követően, vagy valamely országon át történő szállítást követően, vagy vámraktárban történő raktározás után szállítottak egy másik országba, akkor az érintett országok illetékes hatóságai megkeresés alapján felvilágosítást adnak egymásnak:

a) az árutovábbítás részleteiről, ha az érintett áruk:

- T1 vagy T2 árutovábbítási okmánnyal, vagy az áruk Közösségi jellegét igazoló okmánnyal érkeztek a megkeresett országba - függetlenül továbbszállításuk módjától

- vagy azokat onnan - függetlenül az ezen országba történt beszállításuktól - T1 vagy T2 szállítási okmánnyal, vagy az áruk Közösségi jellegét igazoló okmánnyal szállították tovább;

b) a vámraktárban történt raktározás részleteiről, ha az érintett áruk T2 árutovábbítási okmánnyal, vagy az áruk Közösségi jellegét igazoló okmánnyal érkeztek ebbe az országba, vagy azokat onnan T2 árutovábbítási okmánnyal, vagy az áruk Közösségi jellegét igazoló okmánnyal szállították tovább.

(4) Az (1)-(3) bekezdések szerinti megkeresésben fel kell tüntetni, hogy melyik esetről vagy esetekről van szó.

(5) Amennyiben egy ország vámhatósága megkeresés útján kér olyan jogsegélyt, amelyet ő maga nem tudna nyújtani, ha őt ilyen jogsegéllyel keresnék meg, akkor erre a körülményre a megkeresésében rámutat. A megkeresett illetékes hatóság mérlegelhet, hogy egy ilyen megkeresésnek eleget tesz-e.

(6) Az (1)-(3) bekezdések szerint kapott felvilágosításokat csak ezen Egyezmény céljaira szabad felhasználni, és azok élvezik mindazt a védelmet, amelyet az ország belső állami joga az ilyen jellegű, kapott felvilágosítások számára nyújt. Az ilyen felvilágosításokat csak az azt kiadó illetékes hatóság írásbeli beleegyezésével, és az ezen hatóság által elrendelt korlátozások fenntartásával szabad másra felhasználni.

A KÖVETELÉS VÉGREHAJTÁSA

13/a. Cikk

Az érintett országok illetékes hatóságai a IV. Melléklet rendelkezéseinek megfelelően jogsegélyt nyújtanak egymásnak a követelések végrehajtásánál, amennyiben ezek a T1 vagy T2 eljárásban történő szállítás folyamán keletkeztek.

A VEGYES BIZOTTSÁG

14. Cikk

(1) Vegyes Bizottságot kell felállítani, amelyben ezen Egyezmény minden Szerződő Fele képviselteti magát.

(2) A Vegyes Bizottság kölcsönös egyetértés alapján jár el.

(3) A Vegyes Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ül össze. Bármely Szerződő Fél javasolhatja az ülés összehívását.

(4) A Vegyes Bizottság meghatározott ügyrend alapján működik, amely többek között az ülések összehívását, valamint az elnök kinevezését és hivatali idejének időtartamát is szabályozza.

(5) A Vegyes Bizottság Albizottságokat és Munkacsoportokat hozhat létre, amelyek segítik a Bizottságot munkájában.

15. Cikk

(1) A Vegyes Bizottság feladata, hogy ezt az Egyezményt érvényre juttassa, és biztosítsa szabályszerű végrehajtását. Ezért a Bizottságot a Szerződő Feleknek szabályos időközönként az Egyezmény végrehajtásának gyakorlati tapasztalatairól tájékoztatniuk kell; a Vegyes Bizottság ajánlásokat tesz, és a (3) bekezdés szerinti esetekben határozatokat hoz.

(2) A Vegyes Bizottság ajánlásai különösen:

a) ezen Egyezmény változtatásaira irányulnak a (3) bekezdés c) pontja szerinti változtatások kivételével;

b) minden olyan más intézkedésre vonatkoznak, amely az Egyezmény végrehajtásához szükséges.

(3) A Vegyes Bizottság dönt:

a) a Függelékek megváltoztatásáról;

b) a 10. Cikk (3) bekezdés szerinti ECU meghatározás megváltoztatásáról;

c) ezen Egyezmény egyéb változtatásairól, amelyek a Függelékek megváltozása miatt válnak szükségessé;

d) az I. Függelék 28. Cikk (3) bekezdése szerinti intézkedésekről;[4]

e) a 3. Cikk (1) bekezdés c) pontja alapján Harmadik országok meghívásáról, hogy azok ehhez az Egyezményhez a 15/a. Cikkben foglalt eljárással csatlakozzanak.

Az a)-e) pontok alapján hozott határozatokat a Szerződő Felek saját jogszabályaik alapján végrehajtják.

(4) Amennyiben a Vegyes Bizottságban valamely Szerződő Fél képviselője egy határozatot az alkotmányjogi feltételek teljesülésének kikötésével fogadott el, akkor a határozat, amennyiben nem tartalmaz dátumot, a kikötés visszavonásának közlésétől számított második hónap első napján lép hatályba.

(5) A Vegyes Bizottság a (3) bekezdés e) pontja szerinti határozatait, amellyel egy harmadik országot hívnak meg, hogy csatlakozzék ehhez az Egyezményhez, az Európai Közösségek Tanácsának Főtitkárságához juttatja el, amely azt közli az érintett harmadik országgal az Egyezménynek az eljuttatás napján hatályos szövegével együtt.

(6) Az (5) bekezdés szerinti időponttól kezdve az érintett Harmadik ország megfigyelők révén képviseltetheti magát a Vegyes Bizottságban, az Albizottságokban és a Munkacsoportokban.

HARMADIK ORSZÁGOK CSATLAKOZÁSA

15/a. Cikk

(1) Minden Harmadik ország, amely a Vegyes Bizottság határozata alapján az Egyezmény letéteményesétől megfelelő meghívót kapott, Szerződő Fele lehet ezen Egyezménynek.

(2) A csatlakozásra felkért Harmadik ország akkor válik ezen Egyezmény Szerződő Felévé, ha az Európai Közösségek Tanácsának Főtitkárságánál letétbe helyezi a csatlakozási okiratot. Ehhez az okirathoz mellékelni kell a belépő Harmadik ország hivatalos nyelvén/nyelvein az Egyezmény fordítását.

(3) A csatlakozás a csatlakozási okirat letétbe helyezését követő második hónap első napján lép hatályba.

(4) A letéteményes írásban közli a Szerződő Felekkel a csatlakozási okirat letétbe helyezésének napját, valamint a csatlakozás hatálybalépésének dátumát.

(5) A Vegyes Bizottság 15. Cikk (2) és (3) bekezdései szerinti ajánlásairól és határozatairól, amelyeket az ezen Cikk (1) bekezdésében megjelölt időpont és a csatlakozás hatálybalépése közötti időszakban fogadtak el, az Európai Közösségek Tanácsának Főtitkársága tájékoztatja a csatlakozásra felkért országot.

Ezen dokumentumok elfogadása a csatlakozási okiratban vagy egy külön okiratban egy olyan nyilatkozattal történik, amelyet az Európai Közösségek Tanácsának Főtitkárságán a közlést követő hat hónapon belül kell letétbe helyezni. Amennyiben a nyilatkozatot ezen határidőn belül nem helyezik letétbe, akkor a csatlakozás eredménytelennek minősül.

ZÁRÓ ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK

16. Cikk

Minden Szerződő Fél megfelelő intézkedéseket tesz, hogy ezáltal biztosítsa az Egyezmény eredményes és zökkenőmentes végrehajtását; ezek során figyelembe veszik annak szükségszerűségét, hogy - a lehetőségekhez mérten - az érintetteket terhelő formalitásokat csökkentsék, valamint, hogy az ezen rendelkezések alkalmazásából adott esetben fakadó nehézségekre általánosan kielégítő megoldást találjanak.

17. Cikk

A Szerződő Felek értesítik egymást azokról az utasításaikról, amelyeket ezen Egyezmény végrehajtására adnak ki.

18. Cikk

Ezen Egyezmény rendelkezései nem állnak ellentétben azokkal a behozatali, kiviteli és átszállítási tilalmakkal vagy korlátozásokkal, amelyeket a Szerződő Felek vagy a Közösség Tagországai jogosnak ítélnek a közerkölcs, a közrend és a közbiztonság, az emberek, az állatok vagy a növények egészségének és életének, a művészi, történelmi vagy régészeti értékű nemzeti kincsek, az ipari és kereskedelmi tulajdonok védelmében.

19. Cikk

A Függelékek és a Kiegészítő Jegyzőkönyv ezen Egyezmény részét képezik.

20. Cikk

(1) Ez az Egyezmény egyrészről azon területekre érvényes, ahol az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló szerződés hatályban van - méghozzá azon szerződésnek megfelelően -, másrészről az EFTA-országok területeire érvényes.

(2) Az Egyezmény hatálya kiterjed Liechtenstein Hercegségre is, ameddig a Hercegséget vámuniós szerződés köti a Svájci Államszövetséghez.

21. Cikk

Bármely Szerződő Fél elállhat ettől az Egyezménytől egy tizenkét hónapos felmondási határidő betartásával; az írásbeli felmondással a letéteményeshez kell fordulni, aki a többi Szerződő Felet értesíti.

22. Cikk

(1) Jelen Egyezmény 1988. január 1-jén lép hatályba, amennyiben a Szerződő Felek 1987. november 1-jéig elfogadási okirataikat az Európai Közösségek Tanácsánál letéteményesként működő Titkárságon letétbe helyezik.

(2) Amennyiben ez az Egyezmény nem lép 1988. január 1-jén hatályba, akkor az utolsó elfogadási okirat letétbe helyezését követő második hónap első napján lép hatályba.

(3) A letéteményes minden egyes Szerződő Féllel közli azt a dátumot, amikor egy elfogadási okiratot letétbe helyeznek, valamint jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontját.

23. Cikk

(1) Jelen Egyezmény hatálybalépésével hatályukat vesztik az 1972. november 30-án, illetve 1972. november 23-án Ausztria, illetve Svájc és a Közösség között kötött Közösségi Árutovábbítási Eljárás Rendelkezéseinek alkalmazásáról, valamint az 1977. július 12-én a Közösség és a fenti két ország között a Közösségi Árutovábbítási Eljárásról szóló Rendelkezések Alkalmazásának Kibővítéséről kötött szerződések.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződések azonban továbbra is érvényesek azokra a T1 vagy T2 eljárásokra, amelyek jelen Egyezmény hatálybalépése előtt kezdődtek.

(3) Az Északi Tranzitszabályozás Finnország, Norvégia és Svédország között hatályát veszti jelen Egyezmény hatálybalépésével.

24. Cikk

Jelen Egyezmény eredetijét megfogalmazták dán, német, angol, francia, görög, olasz, holland, portugál, spanyol, finn, izlandi, norvég és svéd nyelven, mely szövegek mindegyike egyaránt kötelező érvényű; az Egyezményt az Európai Közösségek Tanácsa Titkárságának Archívumában helyezik el. Az Archívum minden Szerződő Félnek átad egy hitelesített másolatot.

3. §(1) Ez a rendelet 1996. július 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

Lábjegyzetek:

[1] A rendelet teljes, mellékletekkel kiegészített szövegét a Magyar Közlöny 1996. évi 48. számának II. kötete tartalmazza.

[2] A 83/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben a "Melléklet" szövegrészeket "Függelék"-re, a "Függelék" szövegrészeket "Melléklet"-re változtatta a 66/1996. helyesbítés.

[3] A rendelet teljes, mellékletekkel kiegészített szövegét a Magyar Közlöny 1996. évi 48. számának II. kötete tartalmazza.

[4] A rendelkezés az I. Melléklet újrafogalmazása miatt az 1/92-es Határozattal elavult.