84/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet

a Vámformalitások Egyszerűsítéséről szóló Egyezmény kihirdetéséről[1]

(A Magyar Köztársaság elnöke megerősítő okiratának letétbe helyezése az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságán 1996. május 28. napján megtörtént. Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1996. július 1. napján lép hatályba.)

1. § A Magyar Köztársaság Kormánya a Vámformalitások Egyszerűsítésére vonatkozó, 1987. május 20-án, Interlakenben kelt Egyezményt e kormányrendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

"Egyezmény az áruforgalom formalitásainak egyszerűsítéséről

Az Európai Gazdasági Közösség (a továbbiakban: Közösség) és

a Finn Köztársaság,

az Izlandi Köztársaság,

a Norvég Királyság,

az Osztrák Köztársaság,

a Svéd Királyság,

a Svájci Államszövetség

(a továbbiakban: EFTA-országok) között -

hivatkozva a Közösség és az egyes EFTA-országok közötti Szabadkereskedelmi Egyezményre,

hivatkozva az EFTA-országok miniszterei és a Közösség Tagországai, valamint az Európai Közösségek Bizottsága által 1984. április 9-én, Luxemburgban elfogadott Közös Nyilatkozatra, amely felhívást tartalmazott egy Európai Gazdasági Tér kialakítására, különös tekintettel a határátlépések és a származási szabályok egyszerűsítésére,

azon megfontolásból, hogy a Közösség az akcióprogram keretén belül a belső piac erősítésére elhatározta, hogy 1988. január 1-jétől a Közösségen belüli áruforgalomhoz egy egységes adminisztratív okmányt vezet be,

azon megfontolásból, hogy kívánatos a formalitásokat a Közösség és az EFTA-országok közötti, valamint az egyes EFTA-országok közötti áruforgalomban, különösen egy egységes adminisztratív okmány bevezetésével egyszerűsíteni,

azon megfontolásból, hogy ezt az Egyezményt ne lehessen úgy értelmezni, hogy ezáltal a Szerződő Felek más nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségeik alól mentesülnek -

elhatározták, hogy az alábbi egyezményt kötik:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

Ebben az Egyezményben intézkedéseket határoznak meg a Közösség és az EFTA-országok közötti, valamint az egyes EFTA-országok közötti áruforgalom formalitásainak egyszerűsítése érdekében; ezért egy egységes adminisztratív okmányt (a továbbiakban: Egységokmány) vezetnek be, amely nem változtatja meg az áruk fajtáját és származását, és amelyet minden kiviteli és behozatali eljárásra, valamint a Szerződő Felek között érvényesülő egységes árutovábbítási eljárással szállítandó áruforgalomban alkalmazni kell (a továbbiakban: továbbítási eljárás).

2. Cikk

A Szerződő Felek közötti áruforgalomhoz kötődő formalitásokat egy Egységokmány segítségével teljesítik, amelyre az ezen Egyezmény I. Függelékének mintái szerinti nyomtatványokat kell alkalmazni. Az Egységokmány az adott esettől függően a kivitel, a továbbítás vagy a behozatal bejelentőjeként vagy okmányaként szolgál.

3. Cikk

Az Egységokmány mellett egy Szerződő Fél csak olyan további okmányokat kérhet, amelyeket

- a Szerződő Fél területén azon érvényes jogi normák végrehajtásához kifejezetten megkövetelnek, amely jogi normák végrehajtása az Egységokmány egyedüli alkalmazása esetén nem lenne biztosított;

- olyan nemzetközi szerződések alapján követelnek meg, amelyekben az adott Fél Szerződő Fél;

- az érdekeltektől azért követelnek meg, hogy kérelmük alapján előnyt vagy bizonyos könnyítést élvezhessenek.

4. Cikk

(1) Ez az Egyezmény nem gátolja a Szerződő Feleket abban, hogy - tekintettel a további könnyítésekre - az érdekeltek számára egyszerűsített eljárásokat alkalmazzanak, akár az adatfeldolgozás során is.

(2) Egyszerűsített eljárás alatt különösen azt kell érteni, hogy az érintett árukat nem a vámhivatalnál mutatják be, és az árukra vonatkozó bejelentőt nem a vámhivatalnál nyújtják be; ezenkívül megengedett a nem teljes bejelentő benyújtása is. Ez utóbbi esetben pótlólag, az illetékes hatóságok által meghatározott határidőn belül kell benyújtani egy időszakos gyűjtőbejelentőt, amelyhez a hatóságok hozzájárultak.

Az (1) bekezdés eseteiben megengedhető, hogy az Egységokmány helyett kereskedelmi okmányokat használjanak.

Amennyiben Egységokmányt használnak, akkor az érdekeltek az illetékes hatóságok hozzájárulásával a kivitelhez és a behozatalhoz kapcsolódó minden formalitás teljesítéséhez az Egységokmány pótlapjai helyett olyan kereskedelemben szokásos listákat mellékelhetnek, amelyek az áruk leírását tartalmazzák.

(3) Ez az Egyezmény nem gátolja a Szerződő Feleket abban, hogy

- a postaforgalomban (levél- és csomagposta) eltekintsenek az Egységokmánytól;

- az írásbeli bejelentőktől eltekintsenek;

- egymás között egyezményeket vagy megállapodásokat kössenek teljes áruforgalmuk vagy annak részterületei tekintetében a formalitások messzemenő egyszerűsítésére;

- többfajta áruból álló szállítmányok esetén a továbbítási eljárás formalitásainak teljesítésére pótlapok helyett rakományjegyzékeket alkalmazzanak az Egységokmányhoz;

- megengedjék, hogy a bejelentőket adott esetben nyomtatvány nélkül, köz- vagy magán adatfeldolgozó berendezéseken, az illetékes hatóságok által meghatározott feltételek alapján állítsák ki;

- megengedjék, hogy az illetékes hatóságok megköveteljék az érintett formalitások teljesítéséhez szükséges adatok bevitelét a hatóságok által a bejelentők feldolgozására használt adatfeldolgozó rendszerekbe, mégpedig adott esetben írásbeli bejelentő leadása nélkül is;

- megengedjék, hogy az illetékes hatóságok lehetővé tegyék a bejelentők feldolgozására használt adatfeldolgozó-rendszer alkalmazásakor, hogy a kiviteli, árutovábbítási vagy behozatali bejelentők egy ilyen rendszerrel készített Egységokmánnyal, vagy amennyiben ilyen okmány nem készül, az adatoknak adatfeldolgozói rendszerbe történő bevitelével jöhessenek létre;

- olyan könnyítéseket alkalmazzanak, amelyeket a Vegyes Bizottság a 11. Cikk 3. bekezdése szerinti határozat útján bocsátott ki.

FORMALITÁSOK

5. Cikk

(1) Az áruk kivitele, továbbítása és behozatala során szükséges formalitások Egységokmánnyal történő teljesítését ezen Egyezmény II. Függeléke rögzíti.

(2) Azok a közös kódok, amelyeket az I. Függelékben felsorolt nyomtatványokon alkalmazni kell, jelen Egyezmény III. Függelékében találhatók.

6. Cikk

(1) A bejelentőt a Szerződő Felek hivatalos nyelveinek egyikén kell kitölteni, amelyet azon ország illetékes hatóságai engedélyeztek, ahol a kiviteli vagy árutovábbítási formalitásokat teljesítik. Adott esetben a rendeltetési ország vagy az átléptető ország vámhatósága a bejelentő személytől vagy az adott országban lévő képviselőjétől kérheti a bejelentőnek ezen ország hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére történő fordítását.

(2) A bejelentőt az (1) bekezdéstől eltérően akkor kell az importáló ország hivatalos nyelveinek egyikén kitölteni, ha a bejelentés ebben az országban a kiviteli vagy indító ország vámszervénél benyújtott példányoktól eltérő bejelentővel történik.

7. Cikk

(1) A bejelentő vagy képviselője a Szerződő Felek közötti áruforgalom minden egyes eljárási szakaszára a formalitások teljesítéséhez csak az erre a szakaszra szükséges bejelentőpéldányokat használhatja, amelyekhez adott esetben csatolhatók a következő szakaszok valamelyikén megkövetelt formalitások teljesítéséhez szükséges példányok.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén az illetékes hatóságok nem támaszthatnak további különleges feltételeket.

Nem érinti a gyűjtőszállítmányokra vonatkozó különleges rendelkezéseket az, hogy a hatóságok előirányozhatják a kiviteli és a továbbítási eljárás formalitásainak ugyanazon nyomtatványon történő teljesítést, az ezen formalitásokhoz szükséges példányok felhasználásával.

8. Cikk

A 7. cikk szerinti esetekben az illetékes hatóságok a lehető legteljesebb mértékig meggyőződnek arról, hogy azok az adatok, amelyeket a bejelentő egyes eljárási szakaszaira kitöltött példányai tartalmaznak, összhangban vannak-e az egyes példányokon.

JOGSEGÉLY

9. Cikk

(1) A Szerződő Felek közötti zökkenőmentes áruforgalom biztosítására és a rendellenességek vagy szabálytalanságok felderítésének megkönnyítésére ezen országok vámhatóságai egymásnak megkeresésre vagy - amennyiben ezt egy másik Szerződő Fél számára fontosnak tartják - önmaguktól minden olyan rendelkezésre álló felvilágosítást megadnak (beleértve a közigazgatási jelentéseket és megállapításokat), amelyek jelen Egyezmény szabályszerű végrehajtásához fontosak.

(2) A jogsegély részben vagy teljesen elutasítható vagy megtagadható, ha a megkeresett ország azon a véleményen van, hogy a jogsegély az ország biztonságát, közrendjét ("ordre public") vagy más lényeges érdekét csorbítaná, vagy üzemi, üzleti vagy szakmai titkot sértene.

(3) A jogsegély megtagadása vagy elutasítása esetén a megfelelő döntést és annak indoklását a megkereső országgal haladéktalanul közölni kell.

(4) Ha valamely ország vámhatósága olyan jogsegélyt kér, amelyet ő maga nem tudna nyújtani, ha őt ilyennel keresnék meg, akkor erre a körülményre megkeresésében felhívja a figyelmet. A megkeresett vámhatóság mérlegelhet, hogy ilyen megkeresésnek eleget tesz-e.

(5) Az (1) bekezdés szerint kapott felvilágosításokat csak jelen Egyezmény céljaira szabad felhasználni, és élvezik azt a védelmet, amelyet a megkeresett ország belső állami joga az ilyen jellegű felvilágosítások számára nyújt. Ezeket a felvilágosításokat csak az azt kiadó vámhatóság írásbeli beleegyezésével, és az ezen hatóság által megszabott korlátozások fenntartásával szabad más célra felhasználni.

A VEGYES BIZOTTSÁG

10. Cikk

(1) Olyan Vegyes Bizottságot kell felállítani, amelyben ezen Egyezmény valamennyi Szerződő Fele képviselteti magát.

(2) A Vegyes Bizottság általános egyetértés alapján jár el.

(3) A Vegyes Bizottság szükség esetén, de legalább évente egyszer összeül. Bármely Szerződő Fél indítványozhatja az ülés összehívását.

(4) A Vegyes Bizottság meghatározza ügyrendjét, amely többek között az ülések összehívását, valamint az elnök kinevezését és hivatali idejének időtartamát szabályozza.

(5) A Vegyes Bizottság Albizottságokat és Munkacsoportokat hozhat létre, amelyek feladatai elvégzésében támogatják.

11. Cikk

(1) A Vegyes Bizottság feladata, hogy jelen Egyezményt gondozza és szabályszerű alkalmazását biztosítsa. Ennek érdekében a Szerződő Feleknek rendszeresen tájékoztatniuk kell a Bizottságot az Egyezmény alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról; a Bizottság ajánlásokat tesz, és a (3) bekezdés szerinti esetekben határozatokat hoz.

(2) A Vegyes Bizottság ajánlásai különösen

a) jelen Egyezmény módosításaira vonatkoznak;

b) minden olyan más intézkedés, amely az Egyezmény végrehajtásához szükséges.

(3) A Vegyes Bizottság határoz jelen Egyezmény Függelékeinek módosításáról, valamint a 4. Cikk (3) bekezdésének utolsó gondolatjele szerinti könnyítésekről. Ezeket a határozatokat a Szerződő Felek saját jogi normáik szerint hajtják végre.

(4) Ha valamely Szerződő Fél képviselője a Vegyes Bizottságban egy határozatot az alkotmányos feltételek teljesülésének kikötésével fogadott el, akkor a határozat, amennyiben abban nem neveznek meg dátumot, a kikötés visszavonásáról szóló értesítést követő második hónap első napján lép hatályba.

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. Cikk

Minden Szerződő Fél alkalmas intézkedéseket tesz, hogy biztosítsa jelen Egyezmény hatékony és zökkenőmentes végrehajtását; ennek során figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy az áruforgalmat terhelő formalitásokat a lehető legnagyobb mértékben leépítsék, és az ezen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásából fakadó nehézségeket valamennyi Fél számára minden tekintetben kielégítő módon oldják meg.

13. Cikk

A Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást azokról a rendelkezésekről, amelyeket jelen Egyezmény végrehajtása érdekében hoznak.

14. Cikk

A Függelékek jelen Egyezmény részét képezik.

15. Cikk

(1) Jelen Egyezmény egyrészről azokra a területekre érvényes, ahol az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló szerződés hatályban van, - méghozzá azon szerződésnek megfelelően - másrészről az EFTA-országok területeire.

(2) Jelen Egyezmény hatálya kiterjed Liechtenstein Hercegségre is, ameddig a Hercegséget vámuniós szerződés köti a Svájci Államszövetséghez.

16. Cikk

Jelen Egyezményt bármely Szerződő Fél felmondhatja tizenkét hónapos határidővel; az írásos felmondást a 17. Cikk szerinti letéteményeshez kell intézni, aki az összes többi Szerződő Felet értesíti.

17. Cikk

(1) Jelen Egyezmény 1988. január 1-én lép hatályba, amennyiben a Szerződő Felek 1987. november 1-jéig elfogadási okirataikat az Európai Közösségek Tanácsánál letéteményesként működő Titkárságon letétbe helyezték.

(2) Amennyiben jelen Egyezmény nem lép 1988. január 1-jén hatályba, akkor az utolsó elfogadási okirat letétbe helyezésének napját követő második hónap első napján lép hatályba.

(3) A letéteményes minden egyes Szerződő Féllel közli azt a dátumot, amikor egy elfogadási okiratot letétbe helyeznek, valamint jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontját.

18. Cikk

Jelen Egyezmény eredetije dán, német, angol, finn, francia, görög, izlandi, olasz, holland, norvég, portugál, svéd és spanyol nyelveken készült; valamennyi szöveg ugyanolyan hitelű. Az Egyezményt az Európai Közösségek Tanácsa Főtitkárságának irattárában helyezik letétbe; a Főtitkárság minden Szerződő Félnek küld egy hiteles másolatot.

I. Melléklet

Az Egyezmény 2. Cikke szerinti minták*

E Melléklet a következő mintákat tartalmazza:

* Megjegyzés: Jelen Melléklet minden mintájában használható mind a "közösségi árutovábbítási eljárás", mind az "egységes árutovábbítási eljárás" megjelölés.

1. Függelék: A II. Melléklet 1. Cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti Egységokmány nyomtatványának mintája*

* Megjegyzés: Az 5. példány 15. és 17. rovatai alatti szabad részben fel lehet tüntetni a "Visszaküldendő...-nak/nek" kifejezés finn, izlandi, norvég és svéd nyelvű fordítását.

2. Függelék: A II. Melléklet 1. Cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti Egységokmány nyomtatványának mintája*

* Megjegyzés: A 4/5. példány 15. és 17. rovatai alatti szabad részben fel lehet tüntetni a "Visszaküldő...-nak/nek" kifejezés finn, izlandi, norvég és svéd nyelvű fordítását.

3. Függelék: A II. Melléklet 1. Cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti pótlapok nyomtatványmintája.

4. Függelék: A II. Melléklet 1. Cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti pótlapok nyomtatványmintája.

II. Melléklet

Az Egységokmány nyomtatása, kitöltése és használata

AZ EGYSÉGOKMÁNY NYOMTATÁSA

1. Cikk

(1) Az Egységokmány nyomtatványai - nem érintve a jelen Melléklet 3. Függeléke szerinti részgarnitúrák használatának lehetőségét - nyolc példányból állnak, éspedig:

a) vagy az I. Melléklet 1. Függelékének mintája szerinti nyolc egymás utáni példányból álló garnitúrából,

b) vagy az I. Melléklet 2. Függelékének mintája szerinti két darab, egyenként négy-négy egymás utáni példányból álló garnitúrából, különösen, ha kiállításuk a bejelentők feldolgozására szolgáló adatfeldolgozó berendezéssel történik.

(2) Az Egységokmányt adott esetben pótlapokkal lehet kiegészíteni, éspedig:

a) az I. Melléklet 3. Függelékének mintája szerinti nyolc egymás utáni példányból álló garnitúrával,

b) az I. Melléklet 4. Függelékének mintája szerinti két darab, egyenként négy-négy egymás utáni példányból álló garnitúrával.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a Szerződő Felek eltekinthetnek a pótlapok használatától, ha a bejelentők feldolgozására olyan adatfeldolgozó berendezéseket alkalmaznak, amelyek a bejelentőket kinyomtatják.

(4) Az érdekeltek olyan nyomtatványgarnitúrákat készíttethetnek, amelyek csak az I. Melléklet mintái szerinti azon példányokat tartalmazzák, amelyek bejelentéseikhez szükségesek.

(5) A Szerződő Felek a nyomtatvány bal felső sarkába belenyomtattathatják az érintett Szerződő Fél megnevezésére szolgáló kifejezést. Amennyiben ezeket az okmányokat egy másik Szerződő Fél hatóságainál nyújtják be, akkor ez nem akadálya a bejelentő elfogadásának.

2. Cikk

(1) A nyomtatványokat olyan önmásoló írópapírra kell nyomtatni, amelynek súlya legalább 40 gramm/m2. Ennek a papírlapnak olyan tulajdonsággal kell rendelkeznie, hogy az elülső oldalon lévő adatok nem ronthatják a hátoldali adatok olvashatóságát, és a papírlap a rendeltetésszerű használat során nem szakadhat be, és nem gyűrődhet össze. Minden példány előállításához fehér papírt kell használni. Az árutovábbításhoz használt példányokon (1., 4. és 5.) azonban az 1. (kivéve a második rovatrészt), 2., 3., 4., 5., 6., 8., 15., 17., 18., 19., 21., 25., 27., 31., 32., 33. (az első almező balra), 35., 38., 40., 44., 50., 51., 52., 53., 55. és 56. rovatoknak zöld az alapja. A nyomtatványokat zöld színűre kell nyomtatni.[2]

(1/a) A nyomtatványok egyes példányait a következő színekkel jelölik:

a) az I. Melléklet 1. és 3. Függelékeinek mintái szerinti nyomtatványokon

- az 1., 2., 3. és 5. példányok jobb szegélyét folyamatos piros, zöld, sárga, illetve kék csíkkal kell ellátni;

- a 4., 6., 7. és 8. példányok jobb szegélyét szaggatott kék, piros, zöld, illetve sárga csíkkal kell ellátni;

b) az I. Melléklet 2. és 4. Függelékeinek mintái szerinti nyomtatványokon az 1/6, 2/7, 3/8 és 4/5 példányok jobb szegélyét egy folyamatos, és attól jobbra egy szaggatott piros, zöld, sárga, illetve kék csíkkal kell ellátni.

A csíkok kb. 3 mm szélesek. A szakaszolt csíkok 3 mm hosszú szakaszok sorozatából állnak, a köztük lévő nem színes szakasz hossza ugyancsak 3 mm.

(2) Azokat a példányokat, amelyeken a nyomtatványok bejegyzéseinek önátíródva kell megjelenniük, az 1. Függelék tartalmazza. Azokat a példányokat, amelyeken a pótlapok bejegyzéseinek kell önátíródva megjelenniük a 2. Függelék tartalmazza.

(3) A nyomtatványok mérete 210×297 mm, a hosszmérettől történő megengedett eltérés -5+8 mm lehet.

(4) A Szerződő Felek előírhatják, hogy a nyomtatványoknak tartalmazniuk kell a nyomda nevét és címét vagy jelét.

AZ EGYSÉGOKMÁNYOK KITÖLTÉSE

3. Cikk

(1) A nyomtatványokat a 3. Függelék szerinti kitöltési útmutató figyelembevételével kell kitölteni.

(2) Amennyiben a formalitások teljesítéséhez köz- vagy magán adatfeldolgozó rendszereket alkalmaznak, akkor az illetékes hatóságok kérelemre engedélyezhetik, hogy az érdekeltek kézírásos aláírásukat egy olyan hasonló hatású technikai eljárással helyettesítsék, amely adott esetben egy kód felhasználásán alapszik, és azonos joghatással bír, mint a kézírással történő aláírás. Ezt az egyszerűsítést csak akkor engedélyezik, ha az illetékes hatóságok által megkövetelt technikai és eljárási feltételeket teljesítették.

(3) Amennyiben a formalitások teljesítéséhez olyan köz- vagy magán adatfeldolgozó rendszereket alkalmaznak, amelyek bejelentőket is kinyomtatnak, akkor az illetékes hatóságok engedélyezhetik, hogy a vámhivatal bélyegzőjének és az illetékes tisztségviselő aláírásnak kézzel vagy mechanikai úton történő megjelenítése helyett a fentiek szerint készített bejelentők igazolása közvetlenül ezen a rendszeren keresztül történjen.

AZ EGYSÉGOKMÁNY HASZNÁLATA

4. Cikk

Az Egységokmány használatára vonatkozó rendelkezéseket a 3. Függelék rögzíti.

5. Cikk

(1) Amennyiben az Egységokmány nyomtatványgarnitúráját egymás után használják fel a kiviteli, árutovábbítási és/vagy behozatali formalitások teljesítésére, akkor minden érdekelt csak azokért az adatokért felel, amelyek arra az eljárásra vonatkoznak, amelyet ő maga bejelentőként, vagy főkötelezettként, vagy azok képviselőjeként tüntetett fel.

(2) Az az érdekelt, aki az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásához az érintett áruforgalom egy korábbi szakaszában kiadott Egységokmányt használt fel, bejelentőjének leadása előtt köteles ellenőrizni a rá vonatkozó rovatok meglévő adatainak valódiságát, valamint az érintett árukra vonatkozó érvényességét, köteles tovább a kérvényezett eljárást leellenőrizni, és szükség esetén az adatokat kiegészíteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetekben az érdekelt köteles minden, az illető áruk és a meglévő adatok között általa megállapított eltérést haladéktalanul közölni a vámhivatallal.

6. Cikk

(1) Az áruknak a Szerződő Felek területéről történő kiviteléhez az I. Melléklet 1. Függelékében szereplő mintának az 1., 2. és 3. példányai vagy az I. Melléklet 2. Függelékében szereplő mintának az 1/6., 2/7. és 3/8. példányai szükségesek.

(2) A továbbítási eljáráshoz az I. Függelék 1. Melléklete szerinti mintának az 1., 4. és 5. példányai, vagy az I. Függelék 2. Melléklete szerinti mintának az 1/6. és 4/5. (dupla) példányai szükségesek.[3]

(3) Az áruknak a Szerződő Felek területére történő beviteléhez az I. Melléklet 1. Függeléke szerinti mintának a 6., 7. és 8. példányai vagy az I. Melléklet 2. Függeléke szerinti mintának az 1/6., 2/7. és 3/8. példányai szükségesek.

A BEJELENTŐ BENYÚJTÁSA

7. Cikk

(1) A bejelentőkhöz az Egyezmény 3. Cikke szerint mellékelni kell azokat az okmányokat, amelyek az illető áruknak a kérelmezett eljárásba történő átvezetéséhez szükségesek.

(2) A bejelentő személy vagy a képviselője által aláírt bejelentő vámhivatalnál történő leadása az érdekelt szándéknyilatkozatának minősül, amivel az érintett árukat a kérelmezett eljárásba történő átvezetéshez bejelenti; fenntartva a büntetőjogi előírások esetleges alkalmazását, a bejelentő leadása a Szerződő Felek rendelkezései szerint kötelezettségnek minősül:

- a bejelentőben foglalt adatok helyességét illetően,

- a csatolt okmányok valódiságát illetően,

- valamennyi kötelezettség betartását illetően az áruknak az érintett eljárásba történő átvezetésével kapcsolatban.

8. Cikk

Azokban az esetekben, amikor az Egységokmányhoz vagy a bejelentőhöz pótpéldányokat kérnek, akkor az érdekeltek adott esetben ezen okmány vagy ezen bejelentő kiegészítő lapjait vagy fénymásolatait használhatják. Ezeket az illetékes hatóságok ugyanúgy elismerik, mint az eredetieket, amennyiben azok minőségét és olvashatóságát kielégítőnek találják.

1. Függelék

Az I. Melléklet 1. és 3. Függelékeinek nyomtatványaira beírandó azon adatok, amelyeknek másodlatként kell megjelenniük.

(Beleértve az 1. példányt)

I. AZ ÉRDEKELTEK ROVATAI

* Ezen rovatok kitöltését az érdekeltektől nem követelhetik meg az árutovábbítási eljáráshoz az 5. és 7. példányokon.

** Az indító ország szabadon dönt, hogy ezt az adatot a nevezett példányokon megköveteli-e.

2. Függelék

Az I. Melléklet 2. és 4. Függelékeinek nyomtatványaira beírandó azon adatok, amelyeknek másodlatként kell megjelenniük.

(Beleértve az 1. példányt)

* Az indító ország szabadon dönt, hogy ezt az adatot a nevezett példányokon megköveteli-e.

3. Függelék

Kitöltési útmutató az Egységokmány nyomtatványainak felhasználásához

I. Cím

A) Általános megjegyzések

Az érdekeltek számára több alkalmazási lehetőség kínálkozik, amelyek két kategóriába sorolhatók:

- a teljes nyomtatványgarnitúra használata;

- részgarnitúrák használata.

1. A TELJES NYOMTATVÁNYGARNITÚRA HASZNÁLATA

Azokról az esetekről van szó, ahol az érdekelt a kiviteli formalitások teljesítéséhez egy nyomtatványt használ, amely tartalmazza az összes olyan példányt, amely a kiviteli és a továbbítási eljárás formalitásaihoz, valamint a rendeltetési országban szükséges formalitásokhoz szükséges.

Ez a nyomtatvány 8 példányból áll:

- 1. példány, amelyet az exportáló ország hatóságai megőriznek (a kivitel és a továbbítási eljárás formalitásai);

- 2. példány, amely az exportáló ország statisztikai céljaira szolgál;

- 3. példány, amelyet a vámhivatal igazol, majd visszaad az exportőrnek;

- 4. példány, amelyet árutovábbítási eljárásnál a rendeltetési vámhivatal őriz meg;

- 5. példány, amelyet a továbbítási eljárás visszpéldányaként használnak fel;

- 6. példány, amelyet a rendeltetési ország hatóságai őriznek meg (behozatali formalitások);

- 7. példány, amely a rendeltetési ország statisztikai céljaira szolgál (behozatal formalitásai);[4]

- 8. példány, amelyet a vámhivatal igazol, majd visszaad a címzettnek.

(A 2. és 7. példányokat a Szerződő Felek igényei szerint más adminisztrációs célokra is fel lehet használni.)

Egy olyan 8 példányos nyomtatványgarnitúráról van tehát szó, amelyből az első három a kiviteli ország formalitásainak teljesítésére, a maradék öt példány pedig a rendeltetési ország formalitásainak teljesítésére szolgál.

A 8 példányos nyomtatványgarnitúra kialakítása olyan, hogy azokban az esetekben, amikor az eljárásban érdekelt országokban azonos adatot kell feltüntetni, és ezt közvetlenül az exportáló vagy a főkötelezett tünteti fel az 1. példányon, akkor az a papír vegyi bevonata révén átírással az összes többi példányon is megjelenik. Amennyiben különböző okok miatt (üzleti titok védelme, eltérő adatok az exportáló és a rendeltetési országra nézve stb.) valamely adatot nem adnak tovább az egyik országból a másik országba, akkor az érintett adat átírása a papír érzéketlenítésével csak a kiviteli ország részére szolgáló példányokra korlátozódik.

Ha ugyanabba a rovatba a rendeltetési ország számára más adatot kell beírni, akkor indigót kell használni, hogy ezek a kiegészítő adatok a 6-8. példányokon megjelenjenek.

Különösen azokban az esetekben, amikor a bejelentők adatfeldolgozó eljárással készülnek, a 8 példányos nyomtatványkészlet helyett két, egyenként 4 példányos garnitúrát lehet használni, ahol minden példánynak kettős funkciója van: 1/6., 2/7., 3/8. és 4/5.; ekkor az első garnitúra a kitöltendő adatok tekintetében az 1-4. példányoknak, a második pedig az 5-8. példányoknak felel meg. Ebben az esetben minden 4 példányos garnitúránál a megfelelő példány számozását úgy kell megadni, hogy az esetenként szóba nem jövő példány számát törlik. Az ilyen 4 példányos nyomtatványgarnitúrák olyan kialakításúak, hogy a minden példányon szükséges adatok a papír vegyi bevonata révén átírással megjelennek.

2. RÉSZGARNITÚRÁK HASZNÁLATA

Azokról az esetekről van szó, amikor az érdekelt nem az 1. pont szerinti teljes nyomtatványgarnitúrát akarja használni. Ekkor az érdekelt a Szerződő Felek közötti áruforgalom minden egyes szakaszára (kivitel, továbbítási eljárás és behozatal) a mindenkori eljárási szakasz formalitásainak teljesítéséhez szükséges bejelentő példányokat használhatja fel. Ezekhez a példányokhoz, amennyiben úgy kívánja, mellékelheti az egyik vagy másik további szakasz formalitásainak teljesítéséhez szükséges példányokat.

Részgarnitúrák használatakor különféle kombinációk lehetségesek, ahol a felhasználandó példányok számai megfelelnek az 1. pont szerintieknek.

A következő kombinációk lehetségesek például:

- csak kivitel: 1., 2. és 3. példányok

- kivitel + továbbítás: 1., 2., 3., 4. és 5. példányok[5]

- kivitel + behozatal: 1., 2., 3., 6., 7. és 8. példányok

- csak továbbítási eljárás: 1., 4. és 5. példányok[6]

- továbbítási eljárás + behozatal: 1., 4., 5., 6., 7. és 8. példányok

- csak behozatal: 6., 7. és 8. példányok.

Az említett eseteken kívül az is előfordulhat, hogy a rendeltetési helyen igazolni kell az érintett áruk közösségi jellegét, anélkül, hogy a továbbítási eljárást igénybe vették volna. Ezekben az esetekben az erre szolgáló példányt (4. példány) vagy külön, vagy a nevezett nyomtatványgarnitúrák valamelyikével kombinálva kell használni. Ha az okmányt az áruk Közösségi jellegének igazolására a Közösségi rendelkezések alapján három példányban kell kiállítani, akkor pótpéldányokat, vagy az érintett 4. példány fénymásolatait kell benyújtani.

B) A kért adatok

A nyomtatványoknak minden olyan adatot tartalmazniuk kell, amelyeket a Szerződő Felek megkövetelhetnek. Egyes rovatokat minden esetben ki kell tölteni, míg másokat csak akkor, ha az az ország, amelyben a formalitásokat teljesíteni kell, ezt megköveteli. Ezért a kitöltési útmutatónak az egyes rovatok használatára vonatkozó részét különösen figyelembe kell venni.

Nem érintve az egyszerűsített eljárások alkalmazását, azon rovatok maximális listája, amelyeket a Szerződő Felek közötti áruforgalom minden egyes szakaszára ki kell tölteni - beleértve a különleges szabályozások alkalmazása esetén szükséges rovatokat is -, az egyes szakaszokra a következőek:

- Kiviteli formalitások teljesítése esetén: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 13, 14, 15, 15a, 15b, 16, 17, 17a, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34a, 34b, 35, 37, 38, 39, 40, 41, 44, 46, 47, 48, 49 és 54;

- A továbbítási eljárás formalitásainak teljesítése esetén: 1. (harmadik rovatrész), 2., 3., 4., 5., 6., 8., 15., 17., 18., 19., 21., 25., 27., 31., 32., 33. (első almező), 35., 38., 40., 44., 50., 51., 52., 53., 55. és 56. (zöld alapú) rovatok,[7]

- Behozatali formalitások teljesítése esetén:1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 15a, 16, 17, 17a, 17b, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34a, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49 és 54;

- Az áruk Közösségi jellegének igazolása esetén (T2L): 1. rovat (kivéve a 2. részrovatot), 2, 3, 4, 5, 14, 31, 32, 33, 35, 38, 40, 44 és 54.

C) A nyomtatvány használatának módja

Minden esetben, amikor a választott nyomtatványgarnitúra legalább egy olyan példányt tartalmaz, amelyet a nyomtatványt eredetileg kitöltőtől eltérő Tagállamban kell felhasználni, a nyomtatványokat írógéppel, vagy mechanografikai, vagy más hasonló eljárással kell kitölteni. Az írógéppel történő kitöltés megkönnyítésére a nyomtatványt oly módon kell behelyezni a gépbe, hogy a 2. rovatban feltüntetendő adat első betűje a bal felső sarok beállító keretében jelenjen meg.

Azokban az esetekben, amikor a választott garnitúrának valamennyi példányát ugyanazon országban használják fel, akkor azokat olvashatóan, kézzel, tintával vagy golyóstollal, és nyomtatott betűkkel is ki lehet tölteni, amennyiben ebben az országban ez a lehetőség adott. Ugyanez érvényes azon példányok adataira is, amelyek a továbbítási eljárás alkalmazásához szükségesek.

A nyomtatványokon tilos a radírozás és az átfestés. Az esetleges javításokat úgy kell végrehajtani, hogy a javítandó adatot áthúzzák, és a kívánt helyesbítést beírják. A javító köteles minden változtatást igazolni, és az illetékes hatósággal aláírattatni. A hatóságok adott esetben megkövetelhetik, hogy új bejelentőt nyújtsanak be.

A nyomtatványok az előzőekben említett eljárásokon kívül reprodukciós eljárással is kitölthetők. Lehetséges a reprodukciós eljárással történő előállítás és az ezzel egyidejű kitöltés is; ez azonban csak azzal a feltétellel lehetséges, ha a nyomtatványmintára, a nyomtatvány papírjára és formájára, az alkalmazandó nyelvre, az olvashatóságra, a radírozások és átfestések, valamint a változtatások tilalmára vonatkozó rendelkezéseket szigorúan betartják.

Adott esetben csak a számmal jelzett rovatokat kell kitölteni. A többi nagybetűs rovatot kizárólag hivatali bejegyzések számára tartják fenn.

Az indító, illetve a kiléptető vámhivatal példányait az érdekeltnek alá kell írnia. A főkötelezett vagy adott esetben meghatalmazott képviselője az aláírással átvállalja a felelősséget a továbbítási eljárásra vonatkozó összes adat tekintetében a B) pont ide vonatkozó rendelkezései szerint.

A rendeltetési vámhivatalánál maradó példányokat az érdekeltnek kézzel kell aláírnia. Fontos figyelmeztetés, hogy az érdekelt a kiviteli és behozatali formalitások tekintetében aláírásával a Szerződő Felek jogi előírásai szerint átvállalja a felelősséget:

- a bejelentőben szereplő adatok helyességéért és az általa teljesítendő formalitásokkal kapcsolatban;

- a csatolt okmányok valódiságáért;

- az áruknak az illető eljárásba történő átvezetésével összefüggő valamennyi kötelezettség betartásáért.

A továbbítási eljárásra és a behozatalra vonatkozó formalitásokkal összefüggésben fontos figyelmeztetés, hogy minden érdekeltnek pontosan ellenőriznie kell bejelentőjének tartalmát. Az érdekeltnek minden - különösen a bejelentendő áruk és az alkalmazandó nyomtatványokon esetleg már szereplő adatok között megállapított - eltérést haladéktalanul közölni kell a vámhivatallal. Ilyen esetben a bejelentőhöz új nyomtatványokat kell használni.

Tekintettel a III. Címben foglaltakra, a nem kitöltendő rovatokba nem lehet semmilyen adatot vagy jelet beírni.

II. Cím

Megjegyzések az egyes rovatokkal kapcsolatban

I. Formalitások a kiléptető országban

1. sz. rovat: Bejelentés

Az első részrovatban a III. Melléklet szerinti megfelelő kódot kell feltüntetni.

A bejelentés módjára vonatkozó adat megadásáról (második részrovat) a Szerződő Felek szabadon döntenek.

Továbbítási eljárás igénybevétele esetén a jobb (harmadik) részrovatban a megfelelő rövid jelzést kell feltüntetni.

2. sz. rovat: Feladó/Exportőr

Ebben a rovatban a teljes nevet, illetve a céget és a pontos címet kell megadni. Az azonosító szám vonatkozásában a kitöltési útmutatót a Szerződő Felek kiegészíthetik (az azonosító szám az illetékes hatóságok által adó, statisztikai vagy egyéb célra kiadott szám).

Gyűjtőszállítmányok esetén a Szerződő Felek megengedhetik, hogy ebben a rovatban "különféle" kifejezés szerepeljen, és a feladók listáját a bejelentő mellé csatolják.

Továbbítási eljárás esetén a Szerződő Felek szabadon dönthetnek, hogy a fenti adatokat megkövetelik-e.

3. sz. rovat: Lapszám

Meg kell adni a sorszámot a felhasznált nyomtatványok és pótlapnyomtatványok össz-számával kapcsolatban. (Például: Amennyiben egy nyomtatványt és két pótlapnyomtatványt nyújtanak be, akkor a nyomtatványra az 1/3, az első pótlapnyomtatványra a 2/3, a második pótlapnyomtatványra a 3/3 jelzést kell írni.)

Amennyiben a bejelentő csak egy tételsorra vonatkozik (azaz csak egyetlen "áru megjelölés" rovatot kell kitölteni), az 5. rovatban csak az 1-es számot, a 3. rovatban pedig semmit sem kell megadni.

Amennyiben egy nyolc példányos nyomtatványgarnitúra helyett két négy példányos nyomtatványgarnitúrát használnak, akkor a két négy példányos egy nyolc példányos nyomtatványgarnitúrának tekintendő.

4. sz. rovat: Rakományjegyzék

Meg kell adni az adott esetben mellékelt rakományjegyzékek darabszámát, illetve az illetékes hatóságok által engedélyezett kereskedelemben szokásos listák darabszámát (számjeggyel), amelyekben az árukat leírják. A rovat használatáról a kiviteli formalitások teljesítése során a Szerződő Felek szabadon dönthetnek.

5. sz. rovat: Tételszám

Meg kell adni az érdekeltek által felhasznált összes nyomtatványon és pótlapnyomtatványon (vagy rakományjegyzékeken, vagy a kereskedelemben szokásos listákon) bejelentett tételsorokat. A tételsorok száma megegyezik a kitöltött "áru megjelölés" rovatainak darabszámával.

6. sz. rovat: Összes csomag száma

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek maguk dönthetnek. Meg kell adni az érintett szállítmány összes csomagjának darabszámát.

7. sz. rovat: Hivatkozási szám

Az adat az érdekelt számára szabadon választható; olyan számról van szó, amelyet az érdekelt az érintett szállítmánynak adott.

8. sz. rovat: Címzett

Meg kell adni a teljes nevet, illetve a cég nevét és azon személy(ek) pontos címét, akikhez az árukat el kell szállítani.

Kiviteli formalitások esetén a rovat felhasználásáról a Szerződő Felek maguk dönthetnek. Továbbítási eljárás esetén a rovat felhasználása kötelező; a Szerződő Felek azonban megengedhetik, hogy a rovatot ne töltsék ki, ha a címzett a Szerződő Felek területén kívüli illetőségű. Az azonosító szám megadása ebben az esetben fakultatív.

9. sz. rovat: A fizetés bonyolításáért felelős

A rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (az érintett ügyleti eljárással kapcsolatban a külföldi fizető eszköz átutalásáért vagy visszautalásáért felelős személy részére).

10. sz. rovat: Első rendeltetési ország

A Szerződő Felek ezt a rovatot szabadon, nemzeti előírásaiknak megfelelően használhatják.

11. sz. rovat: Szerződő ország

A Szerződő Felek ezt a rovatot szabadon, nemzeti előírásaiknak megfelelően használhatják.

13. sz. rovat: Közös Agrárpolitika (K.A.P.)

E rovat alkalmazásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek. (Adatok az agrárpolitika végrehajtásáról.)

14. sz. rovat: Vámkezelést kérő/képviselő

Ebben a rovatban az érdekelt teljes nevét, címét, illetve cégének nevét kell megadni az idevonatkozó rendelkezések szerint. Amennyiben a vámkezelést kérő és a címzett ugyanaz, a "címzettet" kell megadni.

Az azonosító szám tekintetében a kitöltési útmutatót a Szerződő Felek kiegészíthetik (az azonosító szám az illetékes hatóságok által adózási, statisztikai vagy egyéb célra kiadott szám).

15. sz. rovat: Indító/kiléptető ország

A rovat alkalmazásáról a Szerződő Felek a kiviteli formalitásokkal kapcsolatban szabadon dönthetnek, azonban továbbítási eljárás esetén kötelező felhasználni.

Meg kell adni azt az országot, ahonnan az árukat kiszállítják.

A 15a. sz. rovatba az érintett ország kódját kell beírni.

A 15b. sz. rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (annak a régiónak az adata, ahonnan az árukat kiszállítják).

A 15a. és 15b. sz. rovatokat továbbítási eljárás esetén nem kell kitölteni.

16. sz. rovat: Származási ország

A rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek. Amennyiben a bejelentő több különböző származású tételsort érint, akkor ebbe a rovatba a "különféle" jelzést kell beírni.

17. sz. rovat: Rendeltetési ország

Ebbe a rovatba kell beírni az érintett országot. A 17a. sz. rovatban az érintett ország kódját kell feltüntetni. Ebben az esetben a 17b. sz. rovatot nem kell kitölteni.

A 17a. és 17b. sz. rovatokat továbbítási eljárás esetén nem kell kitölteni.

18. sz. rovat: Szállítóeszköz rendszáma és honossága induláskor

Kiviteli formalitások esetén a Szerződő Felek a rovat alkalmazásáról szabadon dönthetnek, azonban továbbítási eljárás igénybevétele esetén kötelező a rovat kitöltése.

Meg kell adni a rendszámot vagy a szállítóeszköz(ök) (tgk, hajó, vagon, repülő) nevét(neveit), azét(azokét), amely(ek)re az árukat vámhivatali bemutatás miatt a kiviteli vagy továbbítási formalitások teljesítését követően közvetlenül berakodták, valamint meg kell adni ezen szállítóeszköz honosságát (vagy több szállítóeszköz esetén a vontató, illetve a tolató honosságát) az erre a célra javasolt kóddal. (Például: Ha a vontatónak és a pótkocsinak más a rendszáma, akkor a vontató és a pótkocsi rendszámát és honosságát is meg kell adni.)

Postaforgalomban történő szállítás vagy helyhez kötött szállítási mód esetén nem kell megadni a rendszámot és a honossági jelzést.

Vasúti forgalomban történő szállítás esetén a honosság megadása nem szükséges.

Egyéb esetben a Szerződő Felek eldönthetik, hogy megkövetelik-e a honosság feltüntetését.

19. sz. rovat: Konténer (KTR)

Be kell írni a III. Függelékben jelzett kódot és a kiléptetés vagy a továbbítás formalitásainak teljesülésekor ismert adatokat, amelyek valószínűsíthetően megfelelnek az indító/kiléptető ország határán történő átlépés adottságainak.

A továbbítási eljárás tekintetében a rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek.

20. sz. rovat: Szállítási feltételek

A rovat használatáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (olyan adatok, amelyek az ügyleti szerződés meghatározott záradékaiból kitűnnek).

21. sz. rovat: A határt átlépő tényleges szállítóeszköz rendszáma és honossága

A rendszámmegadás tekintetében a rovatot a Szerződő Felek szabadon felhasználhatják.

A honosság megadása kötelező.

Postaforgalomban, vasúti forgalomban és helyhez kötött szállítási mód esetén azonban nem kell megadni a rendszámot és a honossági jelzést.

Az erre a célra előírt kódok alkalmazásával meg kell adni a fajtát (tgk, hajó, vagon, repülő), ezt követően a rendszámot - például a forgalmi engedély számának feltüntetésével - vagy a valószínűsíthető szállítóeszköz nevét (meghajtó eszköz nevét), amelyet a kiléptető ország határának átlépésekor használnak, és ezen aktív szállítóeszköz honosságát, ha ez az indító/kiléptető vagy továbbítási formalitások teljesítésekor ismert.

Ha kombinált forgalomról vagy több szállítóeszköz használatáról van szó, aktív szállítóeszköz az, amely a szállítószerelvény meghajtásáról gondoskodik. (Például: "tgk tengeri hajón" esetében a hajó az aktív szállítóeszköz; "nyergesvontató pótkocsival" esetén a nyergesvontató az aktív szállítóeszköz.)

22. sz. rovat: A számlán feltüntetett pénznem és teljes összeg

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (annak a fizetőeszköznek a feltüntetése, amelyről az üzleti szerződés szól az erre rendszeresített kódok használatával, valamint az összes bejelentett áru számla szerinti összegének adata).

23. sz. rovat: Átváltási árfolyam

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (érvényes átváltási árfolyam a számla szerinti fizetőeszköz átszámításáról az érintett ország fizetőeszközére).

24. sz. rovat: Ügylet típusa

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (olyan adatok, amelyek az ügyleti szerződés meghatározott záradékából kitűnnek).

25. sz. rovat: Fuvarozási mód a határon

A III. Melléklet kódjainak felhasználásával a valószínűsíthető aktív szállítóeszközt kell megadni, azt, amellyel az áruk a kiléptető ország területét elhagyják.

A továbbítási eljárásban a rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek.

26. sz. rovat: Fuvarozási mód belföldön

A rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (az érintett országon belül használt közlekedési mód feltüntetése a III. Melléklet kódjaival történik).

27. sz. rovat: Rakodás helye

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek.

Azt a helységet kell megadni - adott esetben egy kóddal, amennyiben ilyen kód létezik -, ahol az árukat a kiléptető vagy továbbítási formalitások teljesítésekor a rendelkezésre álló ismeretek szerint az indító/kiléptető ország határának átlépésekor alkalmazott aktív szállítóeszközre felrakják.

28. sz. rovat: Pénzügyi és banki adatok

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (devizaátutalás az érintett ügylettel kapcsolatban, a pénzügyi formalitások és eljárások, valamint a bankkapcsolat részletei).

29. sz. rovat: Kiléptető vámhivatal

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (annak a vámhivatalnak a feltüntetése, amelyen keresztül az áruknak az érintett ország területét el kell hagyniuk).

30. sz. rovat: Az áru tárolási helye

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (annak a pontos helynek a feltüntetése, ahol az árut áruvizsgálat alá lehet vonni).

31. sz rovat: Csomagok és árumegjelölés; Jelek és számok - konténerszám - mennyiség és fajta

Fel kell tüntetni a csomagok jelét, számát, mennyiségét és fajtáját, vagy - csomagolatlan áruk esetén - a nyilatkozatban feltüntetett tárgyak mennyiségét, illetve az "ömlesztve" jelzést; az áru szokásos kereskedelmi megjelölését minden esetben be kell írni. A kiléptetési formalitások teljesítése érdekében ennek a megjelölésnek tartalmaznia kell az áruk felismeréséhez szükséges adatokat; amennyiben a 33. "vámtarifaszám" rovatot ki kell tölteni, akkor a megjelölésnek olyan pontosnak kell lennie, hogy az áru betarifálása lehetséges legyen.

Ebben a rovatban kell feltüntetni az esetleges specifikus szabályozók (fogyasztási adó stb.) által megkövetelt adatokat is. Amennyiben az árukat konténerekben szállítják, akkor a konténerek számát is fel kell tüntetni ebben a rovatban.

Amennyiben a 16. sz. rovatban (Származási ország) a "különféle" jelzés szerepel, akkor a Szerződő Felek engedélyezhetik, hogy minden áru származó országának adatát megkérjék, azonban anélkül, hogy ezt az adatot az érdekelt részére kötelezően előírnák.

32. sz. rovat: Tétel sorszám

Ebben a rovatban kell megadni az érintett tételsor számát az összes felhasznált nyomtatványon bejelentett tételszámhoz viszonyítva (lásd az 5. sz. rovat megjegyzését).

Amennyiben a bejelentő csak egy tételsorra vonatkozik, akkor a Szerződő Felek engedélyezhetik, hogy ebbe a rovatba ne írjanak be semmit, mivel az 1 számjegy az 5. sz. rovatban már szerepel.

33. sz. rovat: Vámtarifaszám

Ebbe a rovatba az érintett árutétel vámtarifaszámát kell megadni. A továbbítás és az áruk közösségi státusának igazolása vonatkozásában a Szerződő Feleknek ezt a rovatot nem kell kitölteniük, kivéve azokat az eseteket, ahol az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló 1987. május 20-i Egyezmény azt írja elő, hogy ennek használata kötelező.[8]

34. sz. rovat: Származási ország kódja

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek.

- 34a. sz. rovat (a 16. sz. rovatban feltüntetett ország kódjának megadása. Ha a 16. sz. rovatban a "különféle" bejegyzés szerepel, akkor minden árutétel származási országának kódját fel kell tüntetni).

- 34b. sz. rovat (annak a régiónak a megnevezése, ahol az érintett árukat gyártják).

35. sz. rovat: Bruttó tömeg

A kiléptetési formalitások teljesítése esetén e rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek, az árutovábbítási eljárás igénybevétele esetén azonban a rovat kitöltése kötelező. Meg kell adni a 31. sz. rovatban feltüntetett áru bruttó tömegét kilogrammokban kifejezve. Bruttó tömeg alatt az áru tömege értendő valamennyi göngyölegével együtt, kivéve a tartályokat és más szállítóanyagokat.

37. sz. rovat: Eljáráskód

Azt az eljárást kell egy erre a célra szolgáló kóddal feltüntetni, amelybe az árukat a kivitel során bejelentik.

38. sz. rovat: Nettó tömeg

Meg kell adni a 31. sz. rovatban feltüntetett áruk nettó tömegét kilogrammokban kifejezve.

Nettó tömeg alatt az áru saját, csomagolás nélküli tömegét kell érteni.

Továbbítási eljárás esetén e rovat használatáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek.

39. sz. rovat: Kontingens

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (amennyiben a kontingensekre vonatkozó jogi normák szerint ez szükséges).

40. sz. rovat: Általános bejelentés/megelőző vámkezelés

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek. (Utalás egy másik országban történt kiléptetés előző igazgatási eljárásának okmányaira.)

A továbbítás és az áruk közösségi státusának igazolása vonatkozásában a Szerződő Feleknek ezt a rovatot nem kell kitölteniük, kivéve azokat az eseteket, ahol az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló 1987. május 20-i Egyezmény azt írja elő, hogy ennek használata kötelező.[9]

41. sz. rovat: Különös mértékegység

Szükség esetén az árufelsorolás adatainak megfelelően kell kitölteni. Minden tételt az árufelsorolásban szereplő mértékegységben kell megadni.

44. sz. rovat: Különleges megjegyzések/benyújtott okmányok, igazolások és engedélyek

Ebben a rovatban azokat az adatokat kell megadni, amelyeket a kiléptető országban adott esetben specifikus szabályok alapján előírtak, valamint utalni kell a bejelentővel együtt benyújtott okmányok számaira (idetartoznak a T5 ellenőrző példányok sorozatszámai, a kiviteli bizonyítvány vagy engedély számai, adatok az állategészségügyi és növényegészségügyi rendelkezésekről, a rakományjegyzékek számai stb.). A P.I.Kód nevű részrovatba adott esetben azoknak a különleges megjegyzéseknek a kódját kell beírni, amelyeket továbbítási eljárás során megkövetelhetnek. Ezt a részrovatot először akkor kell kitölteni, amikor a továbbítási eljárás lezárására automatikus adatfeldolgozó rendszert alkalmaznak.

46. sz. rovat: Statisztikai érték

Ebben a rovatban az érvényes előírások szerinti statisztikai érték összegét kell feltüntetni a Szerződő Felek által előírt pénznemben kifejezve.

47. sz. rovat: Vámteher kiszámítás

A Szerződő Felek megkövetelhetik, hogy adott esetben a megfelelő sorban feltüntessék a következő adatokat az erre szolgáló kódok alkalmazásával:

- a vámteher fajtája (kiviteli vámok);

- a kiszabás alapja;

- az alkalmazandó vámtétel;

- a kiszámított vám összege;

- a választott fizetési mód (FM).

48. sz. rovat: Fizetési könnyítés

E rovat használatáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (utalás az érintett engedélyre).

49. sz. rovat: Raktár/vámszabadterület megnevezése

E rovat használatáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek.

50. sz. rovat: Főkötelezett (meghatalmazott képviselője, hely és dátum, aláírás)

Ebben a rovatban a teljes nevet, illetve a vállalat nevét, valamint a főkötelezett pontos címét és az illetékes hatóságoktól kapott esetleges azonosító számát kell megadni. Adott esetben a főkötelezett helyett aláíró meghatalmazott képviselő teljes nevét, illetve cégének nevét kell megadni.

Nem érintve az adatfeldolgozó rendszerekről szóló különleges előírásokat, az indító vámhivatalnál maradó példányt az érdekeltnek kézírásával kell aláírnia. Amennyiben az érdekelt egy jogi személy, akkor az aláírónak aláírása mellett meg kell adnia teljes nevét, valamint cégen belüli beosztását.

51. sz. rovat: Tervezett határátlépési helyek (és országok)

Ebben a rovatban minden Szerződő Fél beléptető vámhivatalait kell megadni, amelyek területét érinteni fogják, vagy amennyiben a szállítás során egy másik - a Szerződő Felek területén kívüli - területet is érinteni fognak, azokat a kiléptető vámhivatalokat, amelyeken keresztül a Szerződő Felek területét elhagyják. Az átléptető vámhivatalokat az "Árutovábbítási eljárás illetékes vámhivatalainak listájá"-ban sorolják fel. Az illetékes vámhivatalok adatait követően az érintett ország jelzését is be kell írni.

52. sz. rovat: Biztosíték

Ebben a rovatban az érintett eljárásra vonatkozó biztosítéknyújtás formáját kell megadni.

53. sz. rovat: Rendeltetési vámhivatal (és ország)

Ebben a rovatban azt a vámhivatalt kell megadni, ahol a továbbítási eljárás befejeztével az árukat be kell mutatni. A rendeltetési vámhivatalokat az "Árutovábbítási eljárás illetékes vámhivatalainak listájá"-ban kell felsorolni.

A vámhivatal adatát követően az érintett ország jelzését is meg kell adni.

54. sz. rovat: Hely és dátum; A bejelentő/képviselő aláírása és neve

Nem érintve az adatfeldolgozó rendszerekről szóló különleges előírásokat, az indító vámhivatalnál maradó példánynak az érdekelt teljes nevét és kézírásos aláírását kell tartalmaznia. Amennyiben az érdekelt jogi személy, akkor az aláírónak aláírása mellett meg kell adnia teljes nevét, valamint cégen belüli beosztását is, ha a Szerződő Felek ezt megkövetelik.

II. Formalitások a szállítás alatt

Előfordulhat, hogy az áruk kiléptető és/vagy indító vámhivatalától történő szállításának megkezdése és a rendeltetési vámhivatalig történő megérkezésének időpontja között bizonyos bejegyzéseket kell feltüntetni az árukat kísérő továbbítási okmányok példányain. Ezek a bejegyzések a szállítást érintik, és a továbbítási eljárás folyamán annak a szállítónak kell ezeket beírnia, aki azért a szállítóeszközért felelős, amelyre az árukat közvetlenül felrakodták. A bejegyzéseket kézírással lehet beírni, amennyiben olvashatóak. Ez utóbbi esetben a nyomtatványokat tintával vagy golyóstollal, és nyomtatott betűkkel kell kitölteni.

Ezek a bejegyzések, amelyek csak a 4. és 5. példányokon jelennek meg, a következő esetekre vonatkoznak:

- Átrakodások: ki kell tölteni az 55. sz. rovatot:

55. sz. rovat: Átrakodások

A rovatot az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló 1987. május 20-i Egyezménynek megfelelően kell kitölteni.[10]

- Egyéb események: Ki kell tölteni az 56. sz. rovatot:

56. sz rovat:A szállítás alatt történt egyéb esemény

Részletek és foganatosított intézkedések

Ezt a rovatot továbbítási eljárás esetén a kötelezettségeknek megfelelően kell kitölteni.

Amennyiben az árukat egy nyergesvontató félpótkocsijára rakodták fel, és a szállítás alatt csak a nyergesvontató cseréje történik meg - az áruk átrakodása és mozgatása nélkül -, akkor ebbe a rovatba az új nyergesvontató rendszámát és honosságát kell beírni. Ezekben az esetekben az illetékes hatóságok láttamozása nem szükséges.

III. Formalitások a rendeltetési országban

1. sz. rovat: Bejelentés

Ebben a rovatban a III. Melléklet szerinti megfelelő kódot kell feltüntetni.

A bejelentés fajtájára vonatkozó adat (második részrovat) alkalmazásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek.

A jobb oldali (harmadik) részrovatot nem szabad behozatali formalitásokhoz felhasználni.

2. sz. rovat: Feladó

E rovat használatáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (fel kell tüntetni az áruk feladójának vagy eladójának teljes nevét, címét, illetve cégének nevét).

3. sz. rovat: Lapszám

Ebben a rovatban a felhasznált nyomtatványok és pótlapnyomtatványok össz-számát kell megadni a sorszámmal együtt. (Például: Amennyiben egy nyomtatványt és két pótlapnyomtatványt nyújtanak be, akkor a nyomtatványra az 1/3, az első pótlapnyomtatványra a 2/3, a második pótlapnyomtatványra a 3/3 jelzést kell írni.)

Amennyiben a bejelentő csak egy tételsorra vonatkozik (azaz csak egy "áru megjelölés" rovatot kell kitölteni) az 5. sz. rovatban csak az 1-es számot, a 3. sz. rovatban pedig semmit sem kell megadni.

4. sz. rovat: Rakományjegyzék

E rovat használatáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek.

Ebben a rovatban kell megadni az adott esetben mellékelt rakományjegyzékek darabszámát, illetve az illetékes hatóságok által engedélyezett kereskedelemben szokásos listák darabszámát (számjeggyel), amelyekben az árukat leírják.

5. sz. rovat: Tételszám

Ebben a rovatban az érdekeltek által felhasznált összes nyomtatványon és pótlapnyomtatványon (vagy rakományjegyzékeken vagy a kereskedelemben szokásos listákon) bejelentett tételsorokat kell megadni. A tételsorok száma megegyezik a kitöltött "áru megjelölés" rovatok darabszámával.

6. sz. rovat: Összes csomag száma

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek. Ebben a rovatban kell megadni az érintett küldemény összes csomagjának darabszámát.

7. sz. rovat: Hivatkozási szám

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek; a hivatkozási szám az a szám, amelyet az érdekelt az érintett szállítmánynak adott.

8. sz. rovat: Címzett

Ebben a rovatban a teljes nevet, illetve a céget és a pontos címet kell megadni. Gyűjtőszállítmányok esetén a Szerződő Felek megengedhetik, hogy ebben a rovatban "különféle" kifejezés szerepeljen; a címzettek listáját a bejelentőhöz csatolni kell. Az azonosító szám vonatkozásában a kitöltési útmutatót a Szerződő Felek kiegészíthetik (az azonosító szám az illetékes hatóságok által adózási, statisztikai vagy egyéb célra kiadott szám).

9. sz. rovat: A fizetés bonyolításáért felelős

A rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (az érintett ügyleti eljárással kapcsolatban a külföldi fizető eszköz átutalásáért vagy visszautalásáért felelős személy részére).

10. sz. rovat: Utolsó származási ország

A Szerződő Felek ezt a rovatot szabadon, nemzeti előírásaiknak megfelelően használhatják.

11. sz. rovat: Szerződő ország/gyártó ország

A Szerződő Felek ezt a rovatot szabadon, nemzeti előírásaiknak megfelelően használhatják.

12. sz. rovat: Értékadatok

A rovat alkalmazásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek. (Adatok a vámérték, a statisztikai érték vagy az adózandó érték megállapításához.)

13. sz. rovat: Közös Agrárpolitika (K.A.P.)

A rovat alkalmazásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek. (Adatok az agrárpolitika végrehajtásáról.)

14. sz. rovat: Vámkezelést kérő/képviselő

Ebben a rovatban az érdekelt teljes nevét, címét, illetve cégének nevét kell megadni az idevonatkozó rendelkezések szerint. Amennyiben a vámkezelést kérő és a címzett ugyanaz, a "címzettet" kell megadni.

Az azonosító szám tekintetében a kitöltési útmutatót a Szerződő Felek kiegészíthetik (az azonosító szám az illetékes hatóságok által adózási, statisztikai vagy egyéb célra kiadott szám).

15. sz. rovat: Indító/kiléptető ország

E rovat alkalmazásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek. Meg kell adni azt az országot ahonnan az árukat kiszállítják. A 15a. sz. rovatba az érintett ország kódját kell beírni.

A 15b. sz. rovatot nem szabad kitölteni.

16. sz. rovat: Származási ország

A rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek. Amennyiben a bejelentő több különböző származású tételsort érint, akkor ebbe a rovatba a "különféle" jelzést kell beírni.

17. sz. rovat: Rendeltetési ország

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek. Meg kell adni az érintett országot.

A 17a. sz. rovatba ennek az országnak a kódját kell beírni.

A 17b. sz. rovatba a rendeltetési régiót kell beírni.

18. sz. rovat: Szállítóeszköz rendszáma és honossága érkezéskor

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek. Meg kell adni a rendszámot vagy a szállítóeszköz(ök) (tgk, hajó, vagon, repülő) nevét(neveit), azét(azokét), amely(ek)re az árukat vámhivatali bemutatás miatt a behozatali formalitások teljesítése céljából közvetlenül berakodták, valamint meg kell adni ezen szállítóeszköz honosságát (vagy több szállítóeszköz esetén a vontató, illetve a tolató honosságát) az erre a célra javasolt kóddal. (Például: Ha a vontatónak és a pótkocsinak más a rendszáma, akkor a vontató és a pótkocsi rendszámát és honosságát is meg kell adni.)

Postaforgalomban történő szállítás vagy helyhez kötött szállítási mód esetén nem kell megadni a rendszámot és a honossági jelzést.

Vasúti forgalomban történő szállítás esetén a honosság megadása nem szükséges.

19. sz. rovat: Konténer (KTR)

Ebben a rovatban a szükséges adatokat a III. Függelék kódjának felhasználásával kell megadni.

20. sz. rovat: Szállítási feltételek

A rovat használatáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (olyan adatok, amelyek az ügyleti szerződés meghatározott záradékaiból kitűnnek.)

21. sz. rovat: A határt átlépő tényleges szállítóeszköz rendszáma és honossága

A rendszámmegadás tekintetében a rovatot a Szerződő Felek szabadon felhasználhatják.

A honosság megadása kötelező.

Postaforgalomban, vasúti forgalomban és helyhez kötött szállítási mód esetén azonban nem kell megadni a rendszámot és a honossági jelzést.

Az erre a célra előírt kódok alkalmazásával meg kell adni a fajtát (tgk, hajó, vagon, repülő), ezt követően a rendszámot - például a forgalmi engedély számának feltüntetésével - vagy a valószínűsíthető szállítóeszköz nevét (meghajtó eszköz nevét), amelyet a rendeltetési ország határának átlépésekor használnak, valamint ezen aktív szállítóeszköz honosságát. Ha kombinált forgalomról vagy több szállítóeszköz használatáról van szó, aktív szállítóeszköz az, amely a szállítószerelvény meghajtásáról gondoskodik. (Például: "tgk tengeri hajón" esetében a hajó az aktív szállítóeszköz; "nyergesvontató pótkocsival" esetén a nyergesvontató az aktív szállítóeszköz.)

22. sz. rovat: A számlán feltüntetett pénznem és teljes összeg

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (annak a fizetőeszköznek a feltüntetése, amelyről az üzleti szerződés szól az erre rendszeresített kódok használatával, valamint az összes bejelentett áru számla szerinti összegének adata).

23. sz. rovat: Átváltási árfolyam

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (a számla szerinti fizetőeszközről az illető ország fizetőeszközére történő érvényes átváltási árfolyam).

24. sz. rovat: Ügylet típusa

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (olyan adatok, amelyek az ügyleti szerződés meghatározott záradékából kitűnnek).

25. sz. rovat: Fuvarozási mód a határon

A III. Melléklet kódjainak felhasználásával a közlekedési ágnak megfelelő aktív szállítóeszközt kell megadni, azt, amellyel az áruk a rendeltetési ország területére érkeztek.

26. sz. rovat: Fuvarozási mód belföldön

A rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (az érintett országon belül használt közlekedési mód feltüntetése a III. Melléklet kódjaival).

27. sz. rovat: Kirakodás helye

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek.

Azt a helységet kell megadni - adott esetben egy kóddal, amennyiben egy ilyen kód létezik -, ahol az árukat a rendeltetési ország határának átlépésére használt aktív szállítóeszközről lerakodják.

28. sz. rovat: Pénzügyi és banki adatok

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (devizaátutalás az érintett ügylettel kapcsolatban, a pénzügyi formalitások és eljárások, valamint a bankkapcsolat részletei).

29. sz. rovat: Beléptető vámhivatal

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (annak a vámhivatalnak a feltüntetése, amelyen keresztül az áruknak az érintett ország területére be kell lépniük).

30. sz. rovat: Az áru tárolási helye

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (annak a pontos helynek a feltüntetése, ahol az árut vám vizsgálat alá lehet vonni).

31. sz rovat: Csomagok és árumegjelölés; Jelek és számok - konténerszám - mennyiség és fajta

Fel kell tüntetni a csomagok jelét, számát, mennyiségét és fajtáját, vagy - különleges esetben a csomagolatlan árukat - a nyilatkozatban feltüntetett tárgyak mennyiségét, illetve az "ömlesztve" jelzést, valamint mindkét esetben az áruk felismeréséhez szükséges adatokat. Árumegjelölés alatt a kereskedelemben szokásos megjelölését kell érteni, amelynek olyan pontosnak kell lennie, hogy általa az azonnali és egyértelmű azonosítás és a tarifálás lehetséges legyen. A rovatban szerepelnie kell az esetleges specifikus szabályozók (áfa, fogyasztási adó stb.) által megkövetelt adatoknak is. Amennyiben az árukat konténerekben szállítják, akkor ezenkívül a konténerek számát is fel kell tüntetni ebben a rovatban.

Amennyiben a 16. sz. rovatban (Származási ország) a "különféle" jelzés szerepel, akkor a Szerződő Felek megkövetelhetik, hogy ebben az esetben minden áru származási országát megadják.

32. sz. rovat: Tétel sorszám

Ebben a rovatban kell megadni az érintett tételsor számát az összes felhasznált nyomtatványon bejelentett tételszámhoz viszonyítva (lásd az 5. sz. rovat megjegyzését).

Amennyiben a bejelentő csak egy tételsorra vonatkozik, akkor a Szerződő Felek engedélyezhetik, hogy ebbe a rovatba ne írjanak be semmit, mivel az 1-es számjegy az 5. sz. rovatban már szerepel.

33. sz. rovat: Vámtarifaszám

Ebben a rovatban az érintett árutétel tarifaszámát kell megadni. A második, valamint a többi részrovatra a Szerződő Felek előírhatják specifikus Nómenklatúra alkalmazását.

34. sz. rovat: Származási ország kódja

E rovat alkalmazásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek. A 34a. sz. rovatba a 16. sz. rovat szerinti ország erre a célra megadott kódját kell beírni. Ha a 16. sz. rovatban "különféle" bejegyzés szerepel, akkor minden tételsorban szereplő áru származási országának kódját meg kell adni. (A 34b. sz. rovatot nem szabad kitölteni.)

35. sz. rovat: Bruttó tömeg

E rovat alkalmazásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek. Meg kell adni a 31. sz. rovatban feltüntetett áru bruttó tömegét kilogrammokban kifejezve. Bruttó tömeg alatt az áru tömege értendő valamennyi göngyölegével együtt, kivéve a tartályokat és más szállítóanyagokat.

36. sz. rovat: Preferencia

E rovat alkalmazásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek. (Utalás egy érvényes preferenciális vámtételre.)

37. sz. rovat: Eljáráskód

Azt az eljárást kell egy erre a célra szolgáló kóddal feltüntetni, amelybe az árukat a rendeltetési hivatalnál bejelentik.

38. sz. rovat: Nettó tömeg

Meg kell adni a 31. sz. rovatban feltüntetett áruk nettó tömegét kilogrammokban kifejezve.

Nettó tömeg alatt az áru saját, csomagolás nélküli tömegét kell érteni.

39. sz. rovat: Kontingens

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (amennyiben a kontingensekre vonatkozó jogi normák szerint ez szükséges).

40. sz. rovat: Általános bejelentés/megelőző vámkezelés

E rovat felhasználásáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek. (Utalás a rendeltetési országban adott esetben leadott összes bejelentőre vagy az esetleges megelőző vámigazgatási eljárások okmányaira.)

41. sz. rovat: Különös mértékegység

Szükség esetén az árufelsorolás adatainak megfelelően kell kitölteni. Minden tételt az árufelsorolásban szereplő mértékegységben kell megadni.

42. sz. rovat: Tételsor érték

E rovat használatáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek. (Meg kell adni a 22. sz. rovatban megadott árnak az érintett cikkre jutó hányadát.)

43. sz. rovat: Értékelési mód

E rovat használatáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek. (Részletek a vámérték, a statisztikai érték vagy az adózandó érték megállapításához.)

44. sz. rovat: Különleges megjegyzések/benyújtott okmányok, igazolások és engedélyek

Ebbe a rovatba azokat az adatokat kell beírni, amelyeket a kiléptető országban adott esetben specifikus szabályok alapján előírtak, valamint utalni kell a bejelentővel együtt benyújtott okmányok számaira (idetartoznak a T5 ellenőrző példányok sorozatszámai, a kiviteli bizonyítvány vagy engedély számai, adatok az állategészségügyi és növényegészségügyi rendelkezésekről, a rakományjegyzékek számai stb.). A P.I.Kód nevű részrovatot nem kell kitölteni.

45. sz. rovat: Helyesbítés

E rovat használatáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek. (Részletek a vámérték, a statisztikai érték vagy az adózandó érték megállapításához.)

46. sz. rovat: Statisztikai érték

Ebben a rovatban kell megadni az érvényes előírások szerinti statisztikai érték összegét a rendeltetési ország által előírt pénznemben kifejezve.

47. sz. rovat: Vámteher kiszámítás

A Szerződő Felek megkövetelhetik, hogy adott esetben a megfelelő sorban feltüntessék a következő adatokat az erre szolgáló kódok alkalmazásával:

- a vámteher fajtája (kiviteli vámok);

- a kiszabás alapja;

- az alkalmazandó vámtétel;

- a kiszámított vám összege;

- a választott fizetési mód (FM).

48. sz. rovat: Fizetési könnyítés

E rovat használatáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek (utalás az érintett engedélyre).

49. sz. rovat: Raktár/vámszabadterület megnevezése

E rovat használatáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek.

50. sz. rovat: Hely és dátum, a bejelentő/képviselő neve és aláírása

Nem érintve az adatfeldolgozó rendszerekről szóló különleges előírásokat, a rendeltetési vámhivatalnál maradó példányt az érdekeltnek teljes neve megadása mellett kézírásával kell aláírnia. Amennyiben az érdekelt jogi személy, akkor az aláírónak aláírása mellett meg kell adnia teljes nevét, valamint cégen belüli beosztását, ha ezt a Szerződő Felek megkövetelik.

III. Cím

Megjegyzések a pótlapokhoz

A) Pótlapokat csak akkor lehet alkalmazni, ha több árutételt jelentenek be (vö.: 5. sz. rovat). A pótlapokat csak az Egységokmánnyal együtt lehet benyújtani.

B) Az I. és II. Cím szerinti rendelkezések a pótlapokra is érvényesek.

Azonban, ha

- 2. sz. és 8. sz. rovatok használatáról a Szerződő Felek szabadon dönthetnek, akkor ezek a rovatok csak az érdekelt személy nevét és - adott esetben - azonosító számát tartalmazhatják;

- a 47. sz. rovat "Összesen" része a felhasznált nyomtatványok valamennyi tételének végleges összesítésére vonatkozik. Ezt az összesítést az okmányhoz csatolt pótlapok közül csak az utolsóba kell beírni, hogy egyrészt a vám fajtánkénti összegét, másrészt az esedékes vámok végösszegét feltüntessék.

C) Pótlapok használata esetén a fel nem használt "Csomagok és árumegjelölés" rovatokat úgy kell áthúzni, hogy azok minden későbbi felhasználása kizárt legyen.

III. Melléklet

Az Egységokmány nyomtatványának kitöltésekor használandó kódok

1. sz. rovat: Bejelentés

Első részrovat

Az EU rövidítést kell használani:

- egy másik Szerződő Félhez történő kivitel bejelentésére;

- egy másik Szerződő Féltől történő behozatal bejelentésére.

Harmadik részrovat

Ezt a részrovatot csak akkor kell kitölteni, ha a nyomtatványt árutovábbítási eljárásra használják.

19. sz. rovat: Konténer

Az alábbi kódokat kell alkalmazni:

0: Nem konténerekben szállított áruk

1: Konténerekben szállított áruk

25. sz. rovat: Fuvarozási mód a határon

A kódokat az alábbi lista tartalmazza:

Kód, fuvarozási mód, postai és más szállítási módok

A. Egyjegyű kód (kötelező)

B. Kétjegyű kód (a második számjegy alkalmazása a Szerződő Felekre bízva)

26. sz. rovat: Fuvarozási mód belföldön

Itt is érvényesek a 25. sz. rovatban alkalmazandó kódok.

33. sz. rovat: Vámtarifaszám

Első almező[11]

A Közösségben a Kombinált Nómenklatúra nyolc számjegyét kell megadni. Az EFTA országokban ezen almező bal részébe a HR kód hat számjegyét kell beírni.[12]

A továbbítási eljárás esetén, ahol az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló 1987. május 20-i Egyezmény azt előírja, a HR kód legalább hat számjegyét kell megadni.[13]

További részrovatok

A Szerződő Felek más különleges kódjainak felhasználásával kell kitölteni (beírásuk közvetlenül az első részrovatot követően történik)."

3. § (1) E rendelet 1996. július 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök