96/1996. (VII. 10.) Korm. rendelet
a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet módosításáról
1. § A lakáscélú támogatásokról szóló, többször módosított 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Támogatást vehet igénybe az is, akinek magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének vagy más együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb olyan lakás fele tulajdoni hányada van, amelyet tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján szerzett, vagy a tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy 1988. december 31-e előtt haszonélvezettel terhelten került tulajdonába, vagy haszonélvezettel terhelten örökli és a haszonélvező a lakásban lakik."
2. § Az R. 1. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"A kedvezményezett rendelkezésére álló anyagi eszközként kell számításba venni a korábban értékesített lakásának eladási árát, csökkentve az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati és munkáltatói támogatás, valamint pénzintézeti hitel összegével."
3. § Az R. 2. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Kedvezmény nyújtható:]
"c) olyan lakás megvásárlására, amelyet értékesítés céljára lakás építésére, építtetésére jogosult gazdálkodó szervezet, vagy annak bizományosa, megbízottja a tőle új lakást vásárló vevőjétől vett meg."
4. § Az R. 3. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kedvezmény összegét lakásépítés esetében a készültségi fokkal arányosan kell folyósítani, és a folyósítás akkor kezdhető meg, ha az építtető a kedvezményen és a pénzintézeti kölcsönön kívül eszközeinek legalább egyharmadát, készpénzben igazolt anyagi eszközei 80%-át a lakás építésére már felhasználta."
5. § Az R. a következő §-okkal egészül ki, a jelenlegi 3/B. § számozása egyidejűleg 3/E. §-ra változik:
"3/A. § (1) Ha a tulajdonos a kedvezmény igénybevételével épített, vásárolt lakást építés esetén a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén a vételt követő 5 éven belül lebontja, lakásigényének kielégítésétől eltérő célra hasznosítja, illetőleg első ízben adásvételi, csere, ajándékozási vagy életjáradéki szerződéssel idegeníti el,
a) lebontás, eltérő hasznosítás esetében a kedvezményezett,
b) adásvételi szerződés esetében az eladó,
c) ajándékozási szerződés esetében a megajándékozott,
d) életjáradéki szerződés esetében pedig a tartásra kötelezett
köteles a kedvezményt visszafizetni.
(2) Nem kell a kedvezményt visszafizetni, ha a tulajdonos a lakást a házasság megszűnése esetén a vagyonközösség megszüntetése érdekében, illetőleg bírósági vagy hatósági határozat alapján idegeníti el.
3/B. § Ha a tulajdonos lakásigényét ingatlantulajdon cseréjével, vagy az értékesítést követően lakásépítés vagy -vásárlás útján elégíti ki, a kedvezmény visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét - a 3/A. § (1) bekezdésének a) pontja esetében a cselekmény megkezdésétől, a b), c) és d) pontjai esetében a szerződés megkötésétől számítva - építési szándék esetében három, vásárlási szándék esetében egy évig fel kell függeszteni. Ha a tulajdonos a határidőben az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően (az adásvételi vagy csereszerződés alapján történő tulajdonjogszerzés esetében az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésért tartalmazó hiteles tulajdoni lap másolatával, építés esetében a használatbavételi engedély bemutatásával) igazolja, a kedvezmény visszafizetésének kötelezettsége alól mentesíteni kell, feltéve, ha az elidegenítésből származó teljes bevételt az új lakás megszerzésére fordította.
3/C. § (1) A kedvezményt a lakás fekvése szerinti helyi önkormányzat jegyzője által megjelölt bankszámlára kell visszafizetni a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötését követő 30 napon belül.
(2) Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, a kedvezményt ennek megtörténtét követő 30 napon belül kell az (1) bekezdés szerint visszafizetni.
(3) Ha a tulajdonos lakásának egy részét idegeníti el, a kedvezmény összegének csak az elidegenítésre kerülő tulajdoni hányadra eső arányos részét kell visszafizetni.
(4) A lakás fekvése szerinti helyi önkormányzat jegyzője a visszafizetési kötelezettséget a 3/B. §-ban említett esetben a tulajdonos nyilatkozata alapján felfüggeszti.
(5) A jegyző a visszafizetett kedvezményt köteles az állami költségvetés javára átutalni.
3/D. § (1) A kedvezmény visszafizetésének kötelezettsége esetén a szerződéshez csatolni kell a lakás fekvése szerinti helyi önkormányzat jegyzőjének igazolását arról, hogy az eladó (megajándékozott, tartásra kötelezett) a kedvezmény összegét visszafizette, vagy azt a 3/B. § alapján felfüggesztették.
(2) Szerződés alapján a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) történő bejegyzésére irányuló kérelmet elfogadni, teljesíteni csak akkor szabad, ha az (1) bekezdésben említett igazolást a szerződéshez csatolták."
6. § Az R. 12. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A visszatérítendő támogatásoknak - az építkezés idejére és a 3/A. § (1) bekezdésében meghatározott időszak leteltéig a kedvezménynek -, valamint azoknak a kölcsönöknek az összegéig, amelyekre a 4. § (3) bekezdésében meghatározott állami kötelezettség áll fenn, azok biztosítékaként az épülő, a felépült vagy megvásárolt lakást jelzálogjog terheli."
7. § Az R. 14. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A jegyző e rendeletben szabályozott eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni."
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően igényelt kedvezményekre, valamint a benyújtott, de még el nem bírált kérelmekre is alkalmazni kell.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök