1996. évi XCVI. törvény

a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről Budapesten, 1992. szeptember 23-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről[1]

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről Budapesten, 1992. szeptember 23-án aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1995. június 16-án megtörtént. Ennek megfelelően a Megállapodás 1995. június 16-án hatályba lépett.)

2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

"Megállapodás a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között

a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről

Preambulum

A Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság (a továbbiakban: a Szerződő Felek),

attól az óhajtól vezetve, hogy fokozzák a két Állam számára kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést,

attól a szándéktól vezetve, hogy kedvező feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn az egyik Szerződő Fél beruházói által a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházások számára,

felismerve, hogy szükséges elősegíteni és védelemben részesíteni a külföldi beruházásokat a két Állam gazdasági fellendülésének előmozdítása érdekében,

a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk

Meghatározások

A Megállapodás szempontjából:

1. A "beruházó" kifejezés bármelyik Szerződő Fél tekintetében vonatkozik

a) azokra a természetes személyekre, akik az egyik Szerződő Fél törvényei szerint annak állampolgárai;

b) azokra a jogi személyekre, ideértve a vállalatokat, társaságokat, gazdasági társulásokat és más szervezeteket, amelyeket az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint alapítottak vagy más megfelelő módon hoztak létre, és székhelyük ugyanezen Szerződő Fél területén van, valamint tényleges gazdasági tevékenységüket is itt fejtik ki;

c) azokra a jogi személyekre, amelyeket bármely ország jogszabályai szerint alapítottak, és amelyek az egyik Szerződő Fél állampolgárai vagy az egyik Szerződő Fél területén székhellyel rendelkező és ott tényleges gazdasági tevékenységet folytató jogi személyek közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt állnak;

d) a beruházót a c) pont alapján felkérhetik az ilyen ellenőrzés bizonyítására annak érdekében, hogy az a Szerződő Fél, amelynek területén a beruházás létrejött vagy létre fog jönni, elismerje őt a másik Szerződő Fél beruházójának;

e) a c) pontban említett beruházók nem támaszthatnak igényt a Megállapodás 6. Cikke alapján, ha a kártalanítást egy másik olyan Beruházásvédelmi Megállapodás hasonló rendelkezése értelmében fizették, amelyet az a Szerződő Fél kötött, amelynek a területén a beruházás létrejött.

2. A "beruházás" kifejezés magában foglal minden vagyoni értéket és különösen:

a) ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb dologi jogot, úgymint szolgalmi jog, jelzálogjog, zálogjog, kézizálogjog;

b) részvényt, üzletrészt vagy a társaságokban való érdekeltség bármely egyéb formáját;

c) pénzre vagy bármely gazdasági értékkel bíró szolgáltatásra szóló követelést;

d) szerzői jogokat, ipari tulajdonjogot (úgymint szabadalom, használati minta, ipari minta vagy modell, védjegy, kereskedelmi név, eredetmegjelölés), know-how-t és good-will-t;

e) közjogi koncessziókat, ideértve a természeti erőforrások kutatására, kitermelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat, továbbá minden más, törvény által, vagy jogszabályoknak megfelelő szerződés vagy hatósági határozat által megadott jogokat.

3. A beruházás formájában bekövetkezett változás nem érinti annak beruházási jellegét, ha ez a változás annak a Szerződő Félnek a jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban történt, amelynek a területén a beruházás létrejött.

4. A "jövedelem" kifejezés jelent a beruházásból származó minden összeget, és különösen, de nem kizárólag, jelenti a nyereséget, kamatot, tőkehozadékot, osztalékot, jogdíjat, díjakat vagy más folyó jövedelmet.

2. Cikk

Az alkalmazás területe

1. A jelen Megállapodás azokra a beruházásokra alkalmazandó, amelyeket az egyik Szerződő Fél területén, jogszabályainak és rendelkezéseinek megfelelően, a másik Szerződő Fél beruházói hoztak létre, amennyiben e beruházások gazdasági tevékenységgel kapcsolatosak és 1972. december 31. után valósultak meg.

2. A jelen Megállapodás nem alkalmazandó az olyan beruházásokra, amelyek kormányközi megállapodások alapján a korábbi Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében jöttek létre, kivéve, ha ezeket a beruházásokat a Szerződő Felek külföldi beruházásokra vonatkozó jogszabályainak megfelelően átalakították.

3. A jelen Megállapodás nem érinti a Szerződő Felek olyan beruházásokra vonatkozó jogait és kötelezettségeit, amelyek nem tartoznak a Megállapodás hatálya alá.

3. Cikk

A beruházások elősegítése és engedélyezése

1. Mindegyik Szerződő Fél területén lehetőség szerint elősegíti a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait, és jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban engedélyezi az ilyen beruházásokat.

2. Miután az egyik Szerződő Fél a beruházást területén engedélyezte, megadja, jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban, az ezen beruházással, valamint a licencia-megállapodások és a műszaki, kereskedelmi vagy igazgatási közreműködésre vonatkozó szerződések teljesítésével kapcsolatosan szükséges engedélyeket. Szükség esetén mindegyik Szerződő Fél elősegíti a külföldi állampolgárságú tanácsadók és más szakemberek tevékenységéhez szükséges engedélyek kiadását.

4. Cikk

A beruházásokkal kapcsolatos védelem és elbánás

1. Mindegyik Szerződő Fél védelmet nyújt a másik Szerződő Fél beruházói által a területén jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban létrehozott beruházások számára, és nem akadályozza indokolatlan vagy megkülönböztető intézkedésekkel az ilyen beruházások irányítását, fenntartását, használatát, élvezetét, bővítését, eladását és esetleges felszámolását.

2. Mindegyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél beruházói által a területén létrehozott beruházásokat igazságos és méltányos elbánásban részesíti. Ez az elbánás nem lehet kedvezőtlenebb, mint amelyben mindegyik Szerződő Fél a saját beruházói által a területén létrehozott beruházásokat részesíti, vagy mint amelyben mindegyik Szerződő Fél a területén a legnagyobb kedvezményes elbánást élvező beruházók által megvalósított beruházásokat részesíti, feltéve, hogy ez az utóbbi elbánás a kedvezőbb.

3. A legnagyobb kedvezményes elbánás nem alkalmazandó azon kedvezményekre, amelyeket a Szerződő Felek harmadik állam beruházóinak szabadkereskedelmi övezetben, vám- vagy gazdasági unióban való részvétele vagy azokhoz való csatlakozása alapján, vagy egy már létező vagy a jövőben létrejövő, kettős adóztatás elkerülésére vagy más adózási ügyekre vonatkozó egyezmény alapján nyújtanak.

5. Cikk

Hazatelepítés és átutalás

1. Mindegyik Szerződő Fél, amelynek területén a másik Szerződő Fél beruházói beruházásokat hoznak létre, megadja e beruházók számára az ezen beruházásokkal kapcsolatos fizetések szabad átutalásának lehetőségét, így különösen az alábbiak tekintetében:

a) kamatok, osztalékok, nyereség és más folyó jövedelmek;

b) kölcsönök visszafizetése;

c) a beruházás igazgatásával kapcsolatos költségek fedezésére szolgáló összegek;

d) jogdíjak és más, a jelen Megállapodás 1. Cikk 2. bekezdésének c), d) és e) pontjaiban felsorolt jogokkal kapcsolatos fizetések;

e) a beruházás fenntartásához vagy fejlesztéséhez szükséges pótlólagos tőkehozzájárulások;

f) a beruházás eladásából vagy részleges vagy teljes felszámolásából származó bevételek, ideértve a tőke értéknövekedését.

2. Az átutalásokat késedelem nélkül, szabadon átváltható valutában, az átutalás napján érvényes szokásos árfolyamon teljesítik, azon Szerződő Fél által megállapított eljárási szabályok szerint, amelynek a területén a beruházás létrejött; ezek az eljárási szabályok nem jelenthetik az ilyen átutalás elutasítását vagy felfüggesztését.

6. Cikk

Tulajdonkorlátozás és kártalanítás

1. Egyik Szerződő Fél sem hoz sem közvetlen, sem közvetett módon a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait érintő kisajátítási, államosítási vagy bármely más, azonos természetű, illetőleg azonos következményekkel járó intézkedést, kivéve, ha az intézkedéseket közérdekből, megkülönböztetés nélkül és megfelelő törvényes eljárás keretében hozzák, és feltéve, hogy a tényleges és megfelelő kártalanításról rendelkeznek. A kártalanítás összegének el kell érnie a tulajdonkorlátozás alá vetett beruházásnak azt a piaci értékét, amelyet az a tulajdonkorlátozást vagy a küszöbönálló tulajdonkorlátozás ismertté válását közvetlenül megelőzően képviselt. A kártalanítás magában foglalja a tulajdonkorlátozás napjától számított kamatokat és szabadon átutalható.

A kártalanítási összeget szabadon átváltható valutában kell meghatározni és indokolatlan késedelem nélkül kifizetni az erre jogosult személynek, tekintet nélkül annak tartózkodási vagy lakóhelyére. Az átutalás akkor tekinthető "indokolatlan késedelem nélkülinek", ha az az átutalási formaságok teljesítéséhez szükséges szokásos időn belül lebonyolódik. Ez az időszak azon a napon kezdődik, amelyen a vonatkozó kérelmet előterjesztették, és nem haladhatja meg a három hónapot.

2. Az egyik Szerződő Fél beruházói, akiknek a beruházásai a másik Szerződő Fél területén háború vagy egyéb fegyveres összeütközés, forradalom, szükségállapot vagy lázadás következtében kárt szenvednek, ez utóbbi részéről a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy más értékelhető ellenszolgáltatás tekintetében a jelen Megállapodás 4. Cikkének 2. bekezdése szerinti elbánásban részesülnek.

7. Cikk

Kedvezőbb rendelkezések

Amennyiben bármelyik Szerződő Fél belső jogszabályai vagy a Szerződő Felek között jelenleg fennálló vagy a jövőben létrehozandó nemzetközi jogi kötelezettségek a jelen Megállapodáson túlmenő, a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait a jelen Megállapodásnál kedvezőbb elbánásra jogosító, általános vagy különleges szabályokat tartalmaznak, úgy ezek a szabályok annyiban irányadók, amennyiben a jelen Megállapodásnál előnyösebbek.

8. Cikk

Jogutódlás

1. Ha az egyik Szerződő Fél vagy annak ügynöksége fizetést teljesít saját beruházójának egy olyan garancia vagy biztosítás alapján, amelyet egy beruházás tekintetében vállalt, a másik Szerződő Fél elismeri az előbbi Szerződő Félnek vagy ügynökségének jogutódlását a beruházó bármely jogára vagy jogosultságára vonatkozólag.

Ha a Szerződő Fél vagy annak ügynöksége jogutódlás következtében megszerezte egy beruházó jogait, úgy megilletik a beruházó jogai, azzal azonban, hogy ezeket a jogokat a beruházónak az ilyen biztosított beruházásra vonatkozó kötelezettségeit figyelembe véve gyakorolhatja.

2. A fenti 1. bekezdésben meghatározott jogutódlás esetén a beruházó nem érvényesíthet igényt anélkül, hogy a Szerződő Fél vagy annak ügynöksége erre fel nem hatalmazná.

9. Cikk

A Szerződő Felek közötti viták rendezése

1. A Szerződő Felek között a jelen Megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákat diplomáciai úton rendezik.

2. Amennyiben a két Szerződő Fél a vita felmerülésétől számított tizenkét hónapon belül nem tud egymással megállapodásra jutni, a vitát bármelyik Szerződő Fél kérésére háromtagú választottbíróság elé terjesztik. Mindegyik Szerződő Fél kijelöl egy választottbírót, és ez a két választottbíró kijelöl egy olyan elnököt, aki egy harmadik állam állampolgára.

3. Ha az egyik Szerződő Fél nem jelöli ki választottbíróját és két hónapon belül nem tesz eleget a másik Szerződő Fél ez irányú felhívásának, a választottbírót ennek a Szerződő Félnek a kérésére a Nemzetközi Bíróság elnöke jelöli ki.

4. Ha a két választottbíró az elnök személyében a kijelölésüktől számított két hónapon belül nem tud megállapodni, az elnököt bármelyik Szerződő Fél kérésére a Nemzetközi Bíróság elnöke jelöli ki.

5. Amennyiben az e Cikk 3. és 4. bekezdésében meghatározott esetekben a Nemzetközi Bíróság elnöke az említett funkció ellátásában akadályoztatva van, vagy ha bármelyik Szerződő Fél állampolgára, a kijelölést az alelnök teszi meg, és amennyiben ez utóbbi akadályoztatva van, vagy bármelyik Szerződő Fél állampolgára, a kijelölést a Bíróság azon rangidős bírája teszi meg, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára.

6. Feltéve, hogy a Szerződő Felek más rendelkezésekben nem állapodnak meg, a választottbíróság maga határozza meg eljárási rendjét. A választottbíróság szavazattöbbséggel hozza meg határozatait.

7. Mindegyik Szerződő Fél viseli a választottbírósági eljárás során saját választottbírójának és képviseletének költségeit; az elnök költségeit és az egyéb költségeket a Szerződő Felek egyenlő részben viselik. Mindazonáltal a választottbíróság határozhat úgy, hogy a Szerződő Felek egyike a költségeket nagyobb arányban viselje, és ez a döntés mindkét Szerződő Félre nézve kötelező.

8. A választottbíróság határozatai véglegesek és mindegyik Szerződő Fél számára kötelezők.

10. Cikk

Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója közötti viták rendezése

1. Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója közötti beruházási viták rendezése érdekében, a jelen Megállapodás 9. Cikkének fenntartása mellett az érintett felek tárgyalásokat folytatnak.

2. Ha ezek a tárgyalások az erre vonatkozó írásbeli kérelemtől számított hat hónapon belül nem vezetnek eredményre, a vitában álló felek az alábbiak szerint járhatnak el:

a) a jelen Megállapodás 5. és 6. Cikke szerinti kötelezettségre vonatkozó vitát a beruházó kérésére választottbíróság elé terjesztik;

b) a jelen Cikk 2. bekezdésének a) pontjában nem hivatkozott vita esetén, ha mindkét fél ilyen alávetésben megállapodott, a vitát választottbíróság elé terjesztik.

3. A választottbíróságot minden egyes ügyben külön meg kell alakítani. Ha a vitában álló felek másképpen nem állapodnak meg, mindegyikük kijelöl egy választottbírót és ez a két választottbíró kijelöl egy olyan elnököt, aki egy harmadik állam állampolgára. A választottbírókat a választottbíráskodásra vonatkozó kérelem vételétől számított két hónapon belül, az elnököt pedig további két hónapon belül kell kijelölni.

4. Amennyiben a jelen Cikk 3. bekezdésében meghatározott határidőket nem tartják be, bármelyik vitában álló fél, egyéb megegyezések hiányában, felkérheti a Párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Választottbíróságának elnökét a szükséges kijelölések megtételére. Ha az elnök az említett funkció ellátásában akadályoztatva van, vagy az egyik Szerződő Fél állampolgára, a jelen Megállapodás 10. Cikke 5. bekezdésének rendelkezései mutatis mutandis alkalmazandók.

5. Ha a vitában álló felek másképpen nem állapodnak meg, a választottbíróság maga határozza meg eljárási rendjét. Határozatai véglegesek és kötelezők. A Szerződő Felek biztosítják a választottbírósági ítélet elismerését és végrehajtását.

6. A vitában álló mindegyik fél viseli a választottbírósági eljárás során saját választottbírójának és képviseletének költségeit; az elnök költségeit és az egyéb költségeket a vitában álló két fél egyenlő részben viseli. Mindazonáltal a választottbíróság határozhat úgy ítéletében, hogy a felek különböző arányban viseljék a költségeket, és ez a döntés mindkét félre nézve kötelező.

7. A vitában álló Szerződő Fél a rendezési eljárásnak vagy az ítélet végrehajtásának semmiféle szakaszában sem hivatkozhat arra, hogy a beruházó biztosítási szerződés alapján olyan kártalanítást kapott, amely a keletkezett veszteséget teljesen vagy részben fedezi.

8. Ha mindkét Szerződő Fél tagja az Államok és más Államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló, 1965. március 18-i Egyezménynek, úgy a vitákat a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjesztik, mégpedig a jelen Cikk 2. bekezdésének a) pontjában említett vitákat a beruházó kérésére, és a jelen Cikk 2. bekezdésének b) pontjában említett vitákat a két fél megegyezése alapján.

11. Cikk

Kötelezettségek betartása

Mindkét Szerződő Fél folyamatosan biztosítja azoknak a kötelezettségeknek a betartását, amelyeket a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásaival kapcsolatban elvállalt.

12. Cikk

Záró rendelkezések

1. A jelen Megállapodás azon a napon lép hatályba, amikor mindkét Kormány értesítette egymást arról, hogy a nemzetközi megállapodások megkötéséhez és hatálybalépéséhez szükséges belső alkotmányos követelményeknek eleget tett; a Megállapodás tíz évig marad hatályban. A Megállapodás további öt-öt évre azonos feltételek mellett meghosszabbodik, amennyiben azt ezen időszak lejárta előtt hat hónappal írásban fel nem mondják.

2. A jelen Megállapodás hivatalos értesítéssel történt felmondása esetén az 1-11. Cikkek rendelkezései további tíz évig érvényben maradnak a hivatalos értesítés előtt létesített beruházások tekintetében.

Ennek hiteléül a kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak a Megállapodást aláírták.

Készült két példányban, Budapesten, 1992. szeptember hó 23. napján, angol nyelven.

A Magyar Köztársaság

Kormánya nevében

A Lengyel Köztársaság

Kormánya nevében

Pongrácz Tibor s.k.,

Iwo Byczewski s.k."

3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1995. június 16-tól kell alkalmazni.

Göncz Árpád s.k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s.k.,

az Országgyűlés elnöke