10/1997. (II. 18.) MKM rendelet
a nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről
A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet melléklete a nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.
(2) Nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.
2. § (1) A nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus szakon az egyetemi és főiskolai szakirányú továbbképzés képesítési követelményei azonosak.
(2) Főiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél főiskolai szintű, egyetemi szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél egyetemi szintű alapképzési szakon szerzett oklevél alapján állítandó ki.
3. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az e rendelettel meghatározott követelményeket az e rendelet hatálybalépését követően megkezdő évfolyamokon kell alkalmazni.
Melléklet a 10/1997. (II. 18.) MKM rendelethez
A nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
Olyan pedagógusok képzése, akik a korai felismerés és megelőzés, a speciális fejlesztés pedagógiai, pszichológiai, továbbá módszertani elveinek, szakismereteinek és gyakorlatának ismeretében képesek a kommunikációs készségükben különböző okokból enyhe fokban elmaradt óvodás-, illetve iskoláskorú gyermekek készségállapotának szakszerű vizsgálatára, a nyelvi és beszédfejlődési elmaradás okának és mértékének függvényében - logopédus irányításával - nyelvi és beszédfejlesztő tevékenység folytatására.
2. A képzésben való részvétel előfeltétele
Felsőfokú főiskolai vagy egyetemi szintű végzettség és óvodapedagógus, tanító, gyógypedagógiai, illetve magyar nyelv és irodalom vagy idegennyelvi tanár szakon szerzett szakképzettség, legalább hároméves pedagógiai gyakorlat, hibátlan beszédteljesítmény (logopédiai szempontú beszédvizsgálat alapján).
3. A képzési idő
Legalább 3 félév, félévenként minimum 80, maximum 90 óra. A teljes képzési idő - alapvégzettségtől függően - 240-260 tanóra, melyből 110-140 óra gyakorlati terepen töltendő.
Meghatározások:
A képzési idő magában foglalja a kötelező, kötelezően választandó és a szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati óráit, valamint a kötelező szakmai gyakorlatok és tréningek idejét.
4. A szakképzettség
A szakirányú továbbképzésben szerzett oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus.
5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
a) Alapozó képzés: stúdiumai a biológia, a nyelvészet és a pszichológia tanulmányi területeire terjednek ki, melyek az előképzettségtől függően a tanórákban kifejezett képzési időnek legalább 20, illetve 15%-át alkotják:
- óvodapedagógus alapképzettségnél 60 óra, 20%,
- tanító, tanár alapképzettségnél 40 óra, 15%.
b) Szaktudományi elméleti képzés: a gyógypedagógiai és logopédia tárgykörében folyó képzés az előképzettségtől függően a tanórákban kifejezett képzési időnek legalább 35, illetve 20%-át alkotja:
- óvodapedagógus alapképzettségnél 90 óra, 35%,
- tanító, tanár alapképzettségnél 55 óra, 20%.
c) Metodikai és gyakorlati képzés: a speciális fejlesztés tárgykörében folyó képzés az előképzettségtől függően a tanórákban kifejezett képzési időnek legalább 35, illetve 60%-át alkotja:
- óvodapedagógus alapképzettségnél 90 óra, 35%,
- tanító, tanár alapképzettségnél 165 óra, 60%.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben az e mellékletben foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumokból, a szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szigorlatokból, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
a) Kötelező szigorlatok:
Legalább három szigorlatot kell tenni, az alapvégzettségtől függően az alábbi tárgykörökben:
- Óvodapedagógusi alapvégzettség esetén:
Első szigorlat: Az elméleti alapozó tárgyak összevont anyaga. A nyelvi fejlődés biológiai, pszichológiai, nyelvészeti szempontok szerinti nyomon követése.
Második szigorlat: A kommunikációs képességében enyhe fokban elmaradt gyermek nyelv- és beszédállapotának leírása, a fejlődési menet feltárása, a fejlesztési program elkészítése.
Harmadik szigorlat: Az írott beszéd gyengeségeinek, zavarainak megelőzése, a veszélyeztetettség, a korai felismerés, a tünettan, fejlesztő eljárások, programok, technikák ismerete, azok önálló alkalmazása.
- Tanítói, tanári alapvégzettség esetén:
Első szigorlat: A nyelv- és beszédfejlődés elméleti kérdései. Az iskoláskorú gyermek beszédállapotának és nyelvi fejlettségének vizsgálata. Alkalmazott szaktudományi ismeretek.
Második szigorlat: A hangadás, az artikuláció, az írott beszéd átfogó ismerete. Az olvasás-írás-helyesírás gyengeségének felismerése. Az iskoláskorú gyermek logopédiai szempontú megismerése.
Harmadik szigorlat: A képességzavarok. Diagnosztikai megközelítések, fejlesztési programok, stratégiák. Egy gyermek vagy gyermekcsoport fejlesztésének elméleti megalapozása.
b) Szakdolgozat:
A tanulmányok során megszerzett ismeretek, szakirodalmi tájékozottság felhasználásával készített önálló írásbeli munka, melynek témái lehetnek: az ismeretek integrálásával elméleti kérdéskör kidolgozása, a beszéd és nyelvi képességek szintfelmérése, fejlesztési program és fejlesztési stratégia összeállítása, felmérések tapasztalatai, esetelemzések, illetve egyéb, a szakhoz és az alapképzési szakterülethez is kapcsolódó témák.
c) A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése, valamint
- opponens által bírált szakdolgozat benyújtása.
d) A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- komplex szóbeli vizsga, amely témái a főbb tanulmányi területek tárgyaiból alakítandók ki, különös tekintettel a képzés ismeretanyagának integrált, gyakorlati alkalmazására.
e) A záróvizsga eredménye:
A szigorlatok átlagából, a szakdolgozat és védése alapján kialakított érdemjegyből, valamint a szóbeli vizsga érdemjegyéből számított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.