11/1997. (II. 18.) MKM rendelet

a tanügyigazgatási szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet melléklete a tanügyigazgatási szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.

(2) Tanügyigazgatási szakértő szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.

2. § (1) A tanügyigazgatási szakon az egyetemi és főiskolai szakirányú továbbképzés képesítési követelményei azonosak.

(2) Főiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél főiskolai szintű, egyetemi szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél egyetemi szintű alapképzési szakon szerzett oklevél alapján állítandó ki.

3. §[1]

4. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az e rendelettel meghatározott követelményeket az e rendelet hatálybalépését követően megkezdő évfolyamokon kell alkalmazni.

Melléklet a 11/1997. (II. 18.) MKM rendelethez

A tanügyigazgatási szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

Magas szintű jogi, oktatás-gazdaságtani, pedagógiai, pszichológiai, szociológiai megalapozottságú tanügyigazgatási, intézményvezetési elméleti ismeretek és gyakorlati képességek, készségek kialakítása, amelyek az önkormányzatok, országos szintű igazgatási szervek, hatóságok, oktatási-nevelési intézmények tanügyi irányítói, igazgatási, intézményvezetői feladatkörének szakszerű ellátására, az oktatási rendszer vagy egyes alrendszerei, intézményei munkájának a tervezésére, elemzésére és a hatékony működéséhez szükséges beavatkozások elvégzésére készítenek fel.

2. A képzésben való részvétel előfeltétele

Felsőfokú főiskolai vagy egyetemi szintű végzettség és szakképzettség.

3. A képzési idő

Legalább 4 félév, legkisebb összóraszám: 360 tantervi óra.

Meghatározások:

A képzési idő magában foglalja a kötelező, kötelezően választandó és a szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati óráit, valamint a kötelező szakmai gyakorlatok és tréningek idejét.

4. A szakképzettség

A szakirányú továbbképzésben szerzett oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: tanügyigazgatási szakértő.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. Elméleti képzés: az oktatásirányítás, tanügyigazgatás

a) vezetési, jogi, igazgatási, közgazdaságtani elméleti alapjai,

b) pedagógiai, pszichológiai, informatikai vonatkozásai,

összesen legalább 240 tanóra, mely a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy kétharmad részét, ezen belül az a) pontban foglalt terület legalább 30%-át, a b) pontban foglalt terület legalább 35%-át alkotja.

5.2. Gyakorlati képzés:

a) csoportos képességfejlesztő gyakorlatok: kommunikációs, személyiségfejlesztő, vezetői tréningek;

b) csoportos és egyéni intézményi és terepgyakorlatok: a hivatali és oktatási intézményi irányítói, vezetői munka megismerése, elemzése, fejlesztése (az egyéni gyakorlat tutoros rendszerben),

összesen legalább 120 tanóra, mely a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy egyharmad részét, ezen belül az a) pontban foglalt terület legalább 10%-át, a b) pontban foglalt terület legalább 15%-át alkotja.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben az e mellékletben foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumokból, a szakmai gyakorlatok teljesítéséből, tréningeken való részvételből, szigorlatokból, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

A kötelező kollokviumok száma: legalább 9; a kötelező gyakorlati jegyek száma: legalább 6.

a) Kötelező szigorlat:

Kötelezően 2 komplex szigorlatot kell tenni.

Tárgyai: az 5.1. a) pontban foglalt tárgyakból kialakított tanügyigazgatási, valamint b) pontban foglalt tárgyakból kialakított a tervezés pedagógiai-oktatáslélektani alapjai területen.

b) Szakdolgozat:

A szakdolgozat olyan empirikus vizsgálaton, szintetizáló elméleti elemzésen vagy innovatív alkotómunkán alapuló szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató tanúsítja, hogy tájékozott témájának szakirodalmában és hazai gyakorlatában, önállóan képes a szakon tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.

c) A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése, valamint

- opponens által bírált szakdolgozat benyújtása.

d) A záróvizsga részei:

- szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga.

A szóbeli vizsga témái egymással összefüggésben a főbb tanulmányi területek tárgyaiból alakítandók ki, különös tekintettel a tanultak gyakorlati alkalmazási lehetőségeire.

e) A záróvizsga eredménye:

A szigorlatok átlagából, a szakdolgozat és védése alapján kialakított érdemjegyből, valamint a szóbeli vizsga érdemjegyéből számított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.