12/1997. (V. 16.) HM rendelet

a hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló, 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a hivatásos és a szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának követelményeiről és megállapításáról a következőket rendelem el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

I. Fejezet

A RENDELET ALKALMAZÁSA

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed:

a) a hivatásos és szerződéses katonai pályára jelentkezőre (a továbbiakban: jelentkező), a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) hivatásos és szerződéses állományú tagjára (a továbbiakban együtt: katona), valamint

b) az a) pont szerinti személyek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának megállapítását, felülvizsgálatát, ellenőrzését végző, illetőleg abban közreműködő katonai szervezetekre.

A katonai szolgálatra való alkalmasság

2. § (1) A katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság (a továbbiakban együtt: alkalmasság) az egyénnek a környezettel fennálló olyan biológiai egyensúlyi állapota, amely lehetővé teszi a katonai szolgálat teljesítését, így a katonai szolgálat teljesítésével kapcsolatos sajátos fizikai és pszichikai terhelésekhez történő alkalmazkodást, továbbá a katonai szakmai követelmények megfelelő teljesítését.

(2) A katonai szolgálatra az a személy alkalmas, aki biológiailag (fizikai és pszichológiai szempontból) megfelelően fejlett és életkorának, testi alkatának, valamint nemének megfelelő fizikai teljesítményekre képes, továbbá nincs olyan alaktani (külső vagy belső), illetőleg funkcionális elváltozása, betegsége, kórállapota vagy fogyatékossága, amely a katonai szolgálat teljesítését kizárja, illetőleg, akinél a szolgálat teljesítése során sem kell számolni az (1) bekezdés szerinti egyensúlyi állapot tartós vagy maradandó megbomlásának veszélyével.

(3) Az alkalmasság:

a) teljes, ha a katona a (2) bekezdés szerinti követelményeknek megfelel,

b) korlátozott, ha a katona a (2) bekezdés szerinti normális állapottól eltér ugyan, de az eltérés nem éri el azt a mértéket, amely a katonai szolgálat teljesítését kizárja,

c) speciális, ha a katona olyan egészségi, pszichikai és fizikai adottságokkal, illetve tulajdonságokkal is rendelkezik, amelyek a speciális (haderőnemi, fegyvernemi, beosztási) katonai tevékenység sajátosságaiból adódó követelményeknek is megfelelnek.

(4) A korlátozottan alkalmas katona meghatározott beosztást láthat el, vagy mentesül a katonai szolgálattal együttjáró egyes, nem alapvető követelmények teljesítése alól.

(5) Az alkalmasság körébe tartozik a katonai szolgálatra való képesség egészségi okból történő átmeneti megszűnése, vagy korlátozottsága, amely a katona szolgálatteljesítési kötelezettségét átmeneti időre részben vagy egészében megszünteti.

3. § (1) Az alkalmassági vizsgálatok feladata a vizsgált személy alkalmassági fokozatának, valamint a speciális alkalmasságának az elbírálása, illetőleg felülvizsgálata, továbbá az alkalmasság összetevőinek ellenőrzése.

(2) Alkalmassági vizsgálatokat kell végezni:

a) a szolgálati viszony létesítése,

b) egységparancsnoki vagy ennél magasabb beosztásba helyezés,

c) katonai felsőoktatási intézménybe posztgraduális tanulmányok folytatására történő beiskolázás,

d) egyes, e rendelet Negyedik része szerinti speciális katonai beosztásba helyezés,

e) a hivatásos állományba történő visszavétel és a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatban való visszatartás előtt, valamint

f) a katonai szolgálatra való képesség egészségi okból történő átmeneti megszűnését követően.

(3) Az egészségi alkalmasságot orvos, a pszichikait pszichológus, a fizikai alkalmasságot a sportélettanban, fizikai felkészítésben, illetőleg terheléses élettani vizsgálatokban jártas szakember állapítja meg.

Az alkalmasság minősítése

4. § (1) A jelentkező, illetve a katona egészségi vizsgálata alapján megállapítható alkalmassági fokozatok:

a) "Egészségileg alkalmas",

b) "Egészségileg korlátozással alkalmas",

c) "A tervezett beosztásra egészségileg ideiglenesen alkalmatlan .........-ig",

d) "Egészségileg alkalmatlan".

(2) A pszichológiai vizsgálatok alapján megállapítható alkalmassági fokozatok:

a) "Pszichikailag alkalmas",

b) "Pszichikailag alkalmatlan",

c) "A jelenlegi beosztásban pszichikailag alkalmatlan", illetőleg "A tervezett beosztásra pszichikailag alkalmatlan".

(3) A fizikai terhelhetőséget eldöntő vizsgálatok alapján megállapítható alkalmassági fokozatok:

a) "Fizikailag alkalmas",

b) "Fizikai terhelhetősége jelenleg nem megfelelő, hat hónap múlva ismételt vizsgálata szükséges",

c) "Fizikailag alkalmatlan".

(4) A megállapítható összesített alkalmassági fokozatok:

a) A "Katonai szolgálatra alkalmas" minősítés azt jelenti, hogy a vizsgált személy egészséges, vagy olyan szervezeti, működési elváltozása van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve az elváltozás a szolgálat teljesítésében nem korlátozza, továbbá pszichikailag és fizikailag is megfelel a követelményeknek.

b) "Katonai szolgálatra korlátozással alkalmas" minősítés - pszichikailag és fizikailag alkalmas személy esetében - az egészségi alkalmasság minősítésén alapulhat. E minősítés meghatározott beosztások betöltését teszi lehetővé. E minősítésnek akkor van helye, ha a felvételét kérő csak meghatározott beosztás ellátására alkalmas, vagy akkor, ha a katonai szolgálat további ellátására beosztási vagy egyéb korlátozásokkal alkalmas.

c) "A jelenlegi beosztásban alkalmatlan", illetőleg "A tervezett beosztásra alkalmatlan" minősítés - fizikailag alkalmas személy esetében - a pszichikai, illetve az egészségi alkalmasság minősítésén alapulhat, ha az adott beosztáson kívül más beosztásban alkalmas lehet.

d) "A tervezett beosztásra ideiglenesen alkalmatlan .........-ig" minősítés - fizikailag és pszichikailag alkalmas személy esetében - az egészségi alkalmasság minősítésén alapulhat.

e) "Katonai szolgálatra alkalmatlan" minősítés a szolgálati viszony létesítését, illetőleg a hivatásos és szerződéses szolgálat további teljesítését kizárja.

(5) Az alkalmasság bármely összetevőjére megállapított alkalmatlan minősítés alkalmatlan összminősítést jelent.

(6) A speciális alkalmasságot az egyes haderőnemi, fegyvernemi, beosztási követelményekre vonatkozóan e rendelet negyedik része szerint kell megállapítani.

MÁSODIK RÉSZ

A KATONA ALKALMASSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA

II. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG

Az egészségi alkalmassági követelmények

5. § (1) Az egészségi alkalmasság követelményeit a rendelet 1. számú melléklete a "Betegségek és fogyatékosságok táblázata" (a továbbiakban: Táblázat) állapítja meg.

(2) A Táblázat tartalmazza az egyes betegségeknek és fogyatékosságoknak megfelelő egészségi alkalmassági fokozatokat. A betegségek felsorolása a "Betegségek Nemzetközi Osztályozása" (BNO) című kiadvány figyelembevételével szakaszok (pl. 001) és alszakaszok (pl. 1., 2., 3. stb.) szerint történik.

(3) A Táblázat rovatai az alszakaszoknak megfelelően az egészségi alkalmassági fokozatokat nyomtatott nagybetűkkel jelölik a következők szerint:

- "Egészségileg alkalmas" ("A"),

- "Egészségileg korlátozással alkalmas" ("K"),

- "Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan .........-ig" ("I"),

- "Egészségileg alkalmatlan" ("E").

(4) A szakaszok a), b) és c) pontjai sorolják fel az adott szakasz szerint minősítendő elváltozásokat és a kórisme tisztázásához szükséges kiegészítő és speciális szakvizsgálatokat, valamint meghatározzák az eltérő, illetve mérlegelhető minősítési változatokat az elváltozás súlyossága, a beosztás, az életkor és a fegyvernem szerint.

(5) Az "Egészségileg korlátozással alkalmas" fokozat ("K") megállapítása a mentesítés, könnyítés vagy a beosztási korlátozás részletezésével egészül ki, amelyet a Táblázat szakaszainak d) pontja számokkal fejez ki. A számok jelentését a 24 órás ügyeleti szolgálatok felsorolásával együtt a korlátozások, felmentések, könnyítések jegyzéke, a rendelet 2. számú mellékleteként tartalmazza. A mellékletben "F" betűvel jelölt korlátozásokat csak a 6. § (4) bekezdésben megjelölt felülvizsgáló bizottságok állapíthatják meg.

(6) A Táblázat szakaszainak e) pontja az adott betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggését határozza meg.

(7) Az állományilletékes parancsnok parancsában - a rendelet 2. számú mellékletében foglalt jegyzék számával és szövegével - az időtartam megjelölésével határozza meg az érintett katona egyes szolgálati kötelezettségek alóli mentesítését, illetve korlátozását.

Különleges elbírálás

6. § (1) Az egészségi alkalmasság megállapítása a Táblázat alapján történik. A Táblázat határeseteiben az egészségi alkalmasság "Különleges elbírálás" ("KLGS") megjelölést alkalmaz. Erre kerül sor akkor is, ha a Táblázat kétféle döntési lehetőséget tartalmaz. A "KLGS" megjelölés nem jelent minősítést, csak választási lehetőséget biztosít a 4. § (1) bekezdés szerinti fokozatok közül.

(2) A különleges elbíráláskor a következőket kell figyelembe venni:

a) a betegség súlyosságának fokát és a vele együtt járó működési zavarokat, rendellenességeket,

b) a szervezet kompenzáló képességét és az elváltozások kiegyenlítődésének, illetve regenerálódásának lehetőségét,

c) a szolgálatteljesítés lefolyását,

d) az egészségi állapot befolyását az adott beosztás ellátására, a beosztás jellegének és sajátosságainak figyelembevételével,

e) a már megszerzett szolgálati tapasztalatokat, képzettséget, az eltelt szolgálati időt,

f) a más beosztásban további egészségkárosodás vagy állapotromlás nélkül való foglalkoztatás (rehabilitáció) lehetőségét.

(3) Ha a vizsgálatkor olyan megbetegedés észlelhető, amely a Táblázatban nem szerepel, a vizsgált személyt az adott betegséget orvosilag (kórtanilag) leginkább megközelítő kórformára vonatkozó előírások szerint kell minősíteni.

(4) A Táblázatban meghatározott alkalmassági fokozattól eltérő minősítést az MH Egészségügyi Alkalmasságvizsgáló Intézet (a továbbiakban: AVI) Másodfokú Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: másodfokú FÜV Bizottság) és a Központi Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Központi FÜV Bizottság) állapíthat meg. Az alkalmassági fokozattól való eltérést és annak indokolását a felülvizsgálatra vonatkozó iratanyagban kell elhelyezni.

A Táblázat rovatainak alkalmazása

7. § (1) Az egészségi alkalmasságot

a) a szolgálati viszony létesítése előtt a Táblázat II. rovata,

b) a szolgálat teljesítése idején, az alkalmasság felülvizsgálata és ellenőrzése során a Táblázat III. rovata,

c) egységparancsnok és ennél magasabb parancsnoki beosztásba helyezés előtt, katonai felsőoktatási intézménybe posztgraduális tanulmányok folytatása céljából történő beiskolázás előtt és a hivatásos állományba történő visszavétel, valamint a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatban való visszatartás esetében a Táblázat IV. rovata,

d) a külföldi katonai szolgálat vállalása esetén a Táblázat V. rovata

szerint kell elbírálni.

(2) A nyugdíjkorhatáron túli szolgálatra való egészségi alkalmasság IV. rovat szerinti elbírálásakor az "I" minősítés helyett "E" minősítést kell megállapítani.

Az egészségi alkalmasság ellenőrzése

8. § (1) A katona egészségi alkalmasságának rendszeres ellenőrzését az időszakos egészségügyi szűrővizsgálat (a továbbiakban: szűrővizsgálat) keretében kell elvégezni.

(2) A szürővizsgálatot

a) 35. életév betöltéséig háromévente,

b) 45. életév betöltéséig kétévente,

c) a 45. életév betöltése után pedig évenként

kell elvégezni.

(3) A szűrővizsgálatot

a) a más szervhez vezényelt esetében, ha osztályvezetői vagy ennél magasabb beosztást lát el, valamint az MH egységparancsnoki (önálló alegység parancsnoki) és ennél magasabb beosztást ellátó, továbbá a nyugdijkorhatáron túli szolgálatban visszatartottak esetében az AVI,

b) egyéb esetekben a csapatorvos végzi.

(4) A repülő-, illetőleg légvédelmi katonai szervezetnél a külön jogszabályban meghatározott katona esetében az alkalmasság ellenőrzését az MH Kecskeméti Repülőkórház (a továbbiakban: KRK) végzi.

(5) Azt a katonát, akinél a csapatorvosi szűrővizsgálat olyan egészségi állapotváltozást állapít meg, amely egészségi alkalmasságának a felülvizsgálatát, vagy szakorvosi kivizsgálását indokolja, az AVI-ba kell beutalni.

(6) Az AVI-ba beutalt, illetőleg az AVI által végzett szűrővizsgálaton kiszűrt, megváltozott egészségi állapotú katona felülvizsgálatáról, valamint az egészségi állapot helyreállításáról (gyógykezelés, egészségügyi gondozás és rehabilitáció) az AVI szakmailag illetékes főorvosa intézkedik.

(7) A szűrővizsgálaton kívül az MH egészségügyi szakfeladatokat ellátó szervezetének vezetője eseti (pl. járványügyi, toxikológiai, radiológiai), illetőleg célzott (pl. fokozott egészségkárosodás veszélyének kitett beosztást ellátók, speciális feladatra történő kiválasztás) szűrővizsgálat elvégzését is elrendelheti.

(8) A szűrővizsgálatokkal kapcsolatos szakfeladatokat az MH egészségügyi feladatokat ellátó szervezetének vezetője határozza meg.

III. Fejezet

A PSZICHIKAI ALKALMASSÁG

A pszichikai alkalmassági követelmények és alkalmazásuk

9. § (1) Pszichikailag alkalmas az a személy, aki várhatóan hosszú távon megfelel a katonai szolgálat által támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, értékrendi és pálya-motivációs követelményeknek.

(2) A katonai pszichikai alkalmasság alap- és egyes fegyvernemi követelményeit (A) és a pszichikai alkalmasságot kizáró okokat (B) a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A pszichikai alkalmasságot kizáró okokat a melléklet "X"-szel jelöli.

(3) A vizsgálatok alapján megállapított pszichikai teljesítmények értékelése és jelölése az egyes pszichikai funkciócsoportokban optimálisan elérhető összteljesítmény százalékos arányában:

a) 91-100% esetén "Kiemelkedő" ("V"),

b) 71-90% esetén "Átlag feletti" ("IV"),

c) 31-70% esetén "Átlagos" ("III/A" és "III/B"),

d) 11-30% esetén "Átlag alatti" ("II"),

e) 0-10% esetén "Nem kielégítő" ("I").

(4) Az "Átlagos" teljesítményen belül az értékelés a következő:

a) "III/A" esetében 31-50%,

b) "III/B" esetében 51-70%.

(5) A pszichikai alkalmasságot kizáró - 3. számú melléklet szerinti - okok bármelyikének megállapítása esetén, valamint a (3) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott összteljesítmény esetén a minősítés pszichikailag alkalmatlan.

(6) A 3. számú melléklet szerinti követelményeket kell alkalmazni a pszichikai alkalmasságnak az állománybavétel előtt és a katonai szolgálat teljesítése (pl. felülvizsgálat, célzott pszichikai szűrővizsgálat, a pszichikai alkalmasság ellenőrzése) során történő elbírálásakor, véleményezésekor, valamint az egyes rendfokozati állománycsoportba, illetőleg speciális (fegyvernemi, beosztási) feladatokra való alkalmasság pszichikai minősítésekor.

A pszichikai alkalmasság ellenőrzése

10. § (1) A hivatásos katona pszichikai alkalmasságának ellenőrzését a hivatásos állomány

a) tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú tagja esetében a Hszt. 82. § (1) bekezdés szerinti minősítésekor,

b) tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjánál legalább 5 évenként, illetőleg magasabb rendfokozati állománycsoportba történő előléptetése előtt

kell elvégezni.

(2) A szerződéses állomány tagjánál az ellenőrzést a szerződése meghosszabbításakor, illetve a hivatásos állományba vételét megelőzően kell elvégezni.

(3) A pszichikai alkalmasság ellenőrzését a rendelet 3. számú melléklete szerint, illetőleg a Hszt. 4. és 5. számú melléklete figyelembevételével kell elvégezni. A pszichikai alkalmasság ellenőrzését szolgáló pszichológiai vizsgálatok végzése - megfelelő munkamegosztásban - az AVI és az erre kijelölt humánszolgálati feladatokat ellátó szervezet feladata. Az ellenőrzés szakmai-módszertani irányítását az AVI végzi.

(4) A pszichikai alkalmasság ellenőrzésével kapcsolatos szakfeladatokat az MH humán- és az egészségügyi feladatokat ellátó szervezetek vezetői együttesen határozzák meg.

IV. Fejezet

A FIZIKAI ALKALMASSÁG

A fizikai alkalmassági követelmények és alkalmazásuk

11. § (1) A fizikai alkalmasságot a következő tényezők határozzák meg, illetve befolyásolják:

a) alkat és nem,

b) életkor,

c) egészségi állapot,

d) életmód (fizikai aktivitás, táplálkozás, élvezeti szerek, pszichés terhelések stb.).

(2)[1] Fizikailag alkalmas az, aki a rendeletnek a fizikai alkalmassági követelmények mozgásanyagához kapcsolódó teljesítménymutató nemek és életkor szerinti 4. számú mellékletében meghatározott követelményeknek megfelel.

(3)[2] A 4. számú melléklet "Megfelelt" értékelésű mutatói a fizikai teljesítménynek azt a minimumát határozzák meg, amelyet a katonának a szolgálati viszonya fennállásáig teljesítenie kell.

(4) A minimális teljesítményt meghaladó speciális fegyvernemi követelményeket az illetékes fegyvernemi főnök javaslatára a Honvéd Vezérkar főnöke határozza meg.

(5)[3] Ha. a katona minősítése maradandó egészségkárosodása következményeként "Egészségileg korlátozással alkalmas" és emiatt nem képes eleget tenni a 4. számú melléklet A) pont szerint követelményeknek, a másodfokú FÜV Bizottság a módosult fizikai terhelhetőségre figyelemmel a 4. számú melléklet B) pontban szereplő mozgásfajták alkalmazását előírhatja.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a fizikai alkalmasság évenkénti ellenőrzését a másodfokú FÜV Bizottság végzi a 13. § (2) bekezdése szerint.

(7) A fizikai alkalmassági vizsgálatok előtt orvosi vizsgálatot kell végezni.

A fizikai alkalmasság ellenőrzése

12. § (1) A fizikai alkalmasságot évente ellenőrizni kell. Az ellenőrzés a 4. számú mellékletben meghatározott követelmények szerint történik.

(2) Az ellenőrzést három tagból álló fizikai állapotvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FÁB) hajtja végre, és annak eredményét a rendelet 4. § (3) bekezdése szerint kell megállapítani.

(3) A FÁB tagjait (orvost és testnevelőt, illetőleg a fizikai terhelhetősége megítélésében jártas szakembert), valamint a bizottság elnökét az állományilletékes parancsnok nevezi ki. Ha a katonai szervezetnél szakmailag megfelelő személy nem áll rendelkezésre a bizottság tagjainak kijelöléséről a szolgálati elöljáró gondoskodik.

(4) Az ellenőrzést:

a) a más szervhez vezényelt, valamint az MH egységparancsnoki (önálló alegységparancsnoki) és ennél magasabb beosztású katonái esetében az AVI FÁB,

b) a repülő és a légvédelmi katonai szervezetek egységparancsnoki és ennél magasabb beosztású katonái esetében a KRK FÁB végzi.

(5) A (4) bekezdésben felsoroltak ellenőrzését végző FÁB tagjait a (3) bekezdésben meghatározottak szerint saját állományából az AVI igazgatója, illetőleg a KRK főigazgatója, a bizottság elnökét az MH humán szakfeladatokat ellátó szervezetének vezetője jelöli ki.

(6) Az ellenőrzés adatait és a FÁB értékelését a rendelet 6. számú melléklete szerinti "Fizikai állapotvizsgálati lap"-on kell feltüntetni. A Fizikai állapotvizsgálati lapot - kitöltést követően - a csapatorvos (AVI, KRK orvosa) kezeli és tárolja.

(7)[4] A katona fizikai alkalmasságát a 4. számú mellékletben foglaltak alapján a következők szerint kell megállapítani:

a) "Fizikailag alkalmas",

b) "Fizikailag alkalmatlan".

(8)[5] Ha a katona a 4. számú mellékletben szereplő három mozgásanyagból szerzett pontjainak összessége nem éri el a 216 pontot, "Fizikailag alkalmatlan" minősítést kap.

13. § (1)[6] Ha a katona három mozgásanyagból legalább 216 pontot elér "Fizikailag alkalmas"-nak kell minősíteni.

(2) Ha az ismételt ellenőrzés során a katona minősítése "Fizikailag alkalmatlan", őt az AVI-ba vagy a KRK-ba kell beutalni teljes körű szakorvosi és fizikai (antropometriai és spiro-ergometriás) kivizsgálás elvégzésére. Az antropometrián alapuló fizikai alkalmasság megítélése a rendelet 5. számú melléklete alapján - "A fizikai alkalmasság megállapítása a testzsírszázalék alapján a testalkati típus szerint" - történik.

(3) Ha a kivizsgálás alapján a katona fizikai teljesitmény csökkenése

a) egészségi okra vezethető vissza a katona gyógykezeléséről, orvosi rehabilitációjáról, illetőleg egészségi alkalmasságának felülvizsgálatáról kell intézkedni;

b) nem egészségi okra vezethető vissza, hanem a katona életmódjának következménye, fél éven belül a fizikai terhelhetőséget ismételten ellenőrizni kell. Az ismételt ellenőrzés "Nem megfelelő" eredménye esetén a katona fizikai alkalmatlanságát kell megállapítani.

(4) A fizikai alkalmatlanságról és ennek alapján a katonai szolgálatra való alkalmatlanságról első fokon a másodfokú FÜV Bizottság, másodfokon a központi FÜV Bizottság határoz.

V. Fejezet

A KATONAI PÁLYAALKALMASSÁG

A katonai pályára jelentkező alkalmassági vizsgálata

14. § (1) A jelentkező alkalmassági vizsgálatát az AVI végzi.

(2) A minősítésnél figyelembe kell venni a korábban végzett alkalmassági vizsgálatok eredményét is.

(3) Az alkalmasságot első fokon az AVI Elsőfokú Egészségügyi Pályaalkalmasság-vizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: elsőfokú PAB) bírálja el.

(4) Az elsőfokú PAB határozata ellen a jelentkező az AVI másodfokú FÜV Bizottságánál - a minősítés közlésétől számított 15 napon belül - fellebbezést terjeszthet elő. A másodfokú FÜV Bizottság minősítése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(5) A speciális alkalmassági vizsgálatok közül a repülő-hajózó, az ejtőernyős és a búvár beosztásba jelentkező speciális alkalmasságát - a katonai szolgálatra alkalmas minősítés birtokában - a KRK Elsőfokú Repülőorvosi Bizottsága (a továbbiakban: elsőfokú ROB) bírálja el.

14/A. §[7] (1) A szerződéses katonai szolgálatra jelentkező személy egészségi alkalmasságát és fizikai terhelhetőségét - próbaidő kikötése esetén - a 14. §-ban megjelölt alkalmassági vizsgálat előtt előszűrés formájában végzi az állományilletékes katonai szervezet egészségügyi szolgálatának csapatorvosa.

(2) Az előszűrés keretében az egészségi alkalmasság elbírálásához, az általános orvosi vizsgálatok mellett, három hónapnál nem régebbi mellkasröntgen, EKG-, vér és vizelet laboratóriumi, audiológiai, nők esetében nőgyógyászati vizsgálati lelet, valamint a háziorvos igazolása a jelentkező egészségügyi állapotáról (kórelőzmények) nem mellőzhető. A jelentkező fizikai teljesítőképességét a 12. § (2) bekezdés szerinti bizottság a 4. számú mellékletben szereplő mozgásanyag teljesítése alapján méri fel.

(3) A csapatorvos a jelentkező egészségi és fizikai alkalmasságáról 2 példányban igazolást állít ki, amelyben a következő alkalmassági minősítést adhatja:

a) "szerződéses katonai szolgálatra a próbaidő tartamára alkalmas",

b) "szerződéses katonai szolgálatra alkalmatlan."

(4) Az igazolás 1. számú példányát, a vizsgálatot kérő katonai szervezet személyügyi szervének kell átadni (megküldeni). A 2. számú példányt a vizsgálati eredményeket tartalmazó - a jelentkezőről kiállított - "Egészségügyi könyv"-ben kell tárolni.

(5) A jelentkező a (3) bekezdés b) pontja szerinti minősítés ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet, amelyet a vizsgálatot végző egészségügyi szolgálatnál kell benyújtani az EVI foglalkozás-egészségügyi igazgatónak címezve.

(6) A próbaidőre szóló minősítéseket, a személyi adatok feltüntetésével, "Napló"-ban kell nyilvántartani.

(7) A jelentkező egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának végleges elbírálása a próbaidő letelte előtt a 14. § és 15. § rendelkezései szerint történik.

15. § (1) Az egészségi alkalmasság megállapítása során

a) vizsgálni és értékelni kell a jelentkező belgyógyászati, sebészeti, mozgásszervi, ideggyógyászati, pszichiátriai, szemészeti, fül-orr-gégészeti és fogászati állapotát,

b) női jelentkező esetében nőgyógyászati vizsgálatot is kell végezni,

c) a fül-orr-gégészeti vizsgálat során a műszeres audiometriás vizsgálat nem mellőzhető,

d) a három hónapnál nem régebbi mellkasröntgen, a szív EKG vizsgálata, a vér és a vizelet laboratóriumi vizsgálata, valamint a Humán Immundeficit Virus (HIV), a hepatitis B, C vírus és a lues (vérbaj) fertőzöttségtől való mentességet igazoló szűrővizsgálati eredmény kötelező.

(2) A pszichikai alkalmasság megállapításához a pályaalkalmassági és a munkapszichológiai vizsgálatok körében használatos mentális és egyéb teszteket, műszeres vizsgálatokat, valamint célzott beszélgetést (explorációt) kell végezni. A vizsgálatokkal és az explorációval fel kell tárni a rendelet 3. számú melléklete szerinti követelmények teljesítését, illetőleg az alkalmasságot kizáró okokat.

(3) A fizikai állapot felmérését a 4. számú mellékletben meghatározottak szerint, illetőleg antropometriai és szükség esetén spiro-ergometriás vizsgálattal kell elvégezni.

(4) A jelentkező beleegyezésével írásban nyilatkozik az általa ismert betegségéről, fogyatékosságáról és arról, hogy alkalmassági vizsgálataival, majd állományba vétele után annak időszakos ellenőrzésével összefüggésben egészségi, pszichikai és fizikai állapotára vonatkozó adatait - az ezen adatok kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezések betartásával - az illetékes katonaegészségügyi szervezetek a személyi adataival együtt kezeljék.

(5)[8] A (4) bekezdés szerinti nyilatkozat hiányában az alkalmassági vizsgálatok nem végezhetők el. A "Katonai szolgálatra alkalmas" minősítés hat hónapig érvényes, ha ez idő alatt a katonai pályára jelentkezőnél egészségi állapotromlás (betegség, baleset) nem következett be.

(6) Az AVI részére a jelentkező állományba vételének szándékáról a katonai szervezet parancsnoka "befogadó nyilatkozat"-ot ad, amely tartalmazza:

a) a betöltendő beosztást és annak jellegét,

b) azon korlátozásokat, amelyek előírása esetén (ha a pályázó "Korlátozással alkalmas" minősítést kap) a pályázót fogadni kívánja.

HARMADIK RÉSZ

AZ ALKALMASSÁG FELÜLVIZSGÁLATA

VI. Fejezet

A FELÜLVIZSGÁLAT KEZDEMÉNYEZÉSE ÉS OKMÁNYAI

Az alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezése

16. § (1) Az alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményezheti:

a) a katona,

b) a katonai szervezet orvosa,

c) az állományilletékes parancsnok,

d) a honvédkórház osztályvezető főorvosa,

e) a honvédségi szakrendelés orvosa,

f) az AVI elsőfokú PAB, valamint

g) a KRK elsőfokú ROB.

(2) A felülvizsgálat kezdeményezését a katona köteles jelenteni az állományilletékes parancsnoknak. Az eljárás megindításához az állományilletékes parancsnok véleménye is szükséges.

(3) Ha a felülvizsgálatot nem az (1) bekezdés d) és e) pontjában mehatározott személyek kezdeményezik, a felülvizsgálatról szóló kérelmet a területileg illetékes, illetőleg a kijelölt honvédkórház igazgatójának kell megküldeni.

A felülvizsgálat okmányai

17. § (1) A felülvizsgálati eljáráshoz mellékelni kell:

a) egészségügyi könyvet,

b) kórtörténeti lapot (járóbetegnél vizsgálati kartont),

c) csapatorvosi véleményt,

d) parancsnoki véleményt,

e) felülvizsgálati táblázatot (a továbbiakban: FÜV táblázat) az előírt példányszámban,

f) orvosszakértői véleményt a munkaképesség-csökkenés mértékéről.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pont szerinti vélemény beszerzésétől a felülvizsgálatot előkészítő főorvos eltekinthet, ha az egészségi állapot enélkül is egyértelműen megítélhető.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt okmányokon kívül szükség esetén mellékelni kell a következő okmányokat is:

a) "Adatlap a szolgálati betegségről" 3 példányban, ha szolgálati eredetű betegséget is véleményezni kell,

b) a FÜV bizottsági minősítés indokolását, ha az, a kórházi (rendelőintézeti) főorvos által javasolt minősítéstől eltér,

c) a megismételt kivizsgálás eredményét,

d) a másodfokú minősítést (az elsőfokú minősítéssel azonos példányban), ha arra az elsőfokú minősítést tartalmazó FÜV táblázat kivonatának az illetékes szervezetekhez történt továbbítása után került sor.

(4) A FÜV bizottsági határozatot, valamint a fellebbezés lehetőségét a katonával ismertetni kell. A minősítést és a szolgálat alóli mentesítést az egészségügyi könyvben fel kell tüntetni, és az egészségügyi könyvet a katonának át kell adni. A minősítést a kórtörténeti lapon is fel kell tüntetni, melyet a bizottság elnöke ír alá és személyi orvosi bélyegzőjével lát el. A kórtörténeti lapot a FÜV táblázat egy eredeti példányával együtt a felülvizsgálat előkészítését végző kórházi osztálynak vagy szakrendelőnek kell megőrzésre átadni.

(5) A FÜV táblázat egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a jogerős döntést hozó FÜV Bizottság irattárában kell elhelyezni. A katona állományilletékes katonai szervezete parancsnokának és a HM Pénzügyi Számító és Nyugdíjmegállapító Igazgatóságának csak a FÜV táblázat határozati részét kell megküldeni.

(6) A FÜV táblázatot "Orvosi titoktartásra kötelezett" jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett katona részére vagy törvényben meghatározott személyek és szervek részére lehet kiadni. Másolatot csak a FÜV Bizottság készíthet.

A parancsnoki és az orvosi vélemény

18. § (1) A felülvizsgálathoz ismerni kell a katona élet- és munkakörülményeit, a beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai terheléseket, továbbá a katona korábbi teljesítőképességéhez viszonyított és a közvetlen környezet által tapasztalható változásokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megítéléséhez be kell szerezni az állományilletékes parancsnok, illetőleg a csapatorvos véleményét is.

(3) A parancsnoki véleményben a következőket kell ismertetni:

a) a beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai megterhelését,

b) a szolgálat ellátásával kapcsolatos magatartását,

c) fáradékonyságra vagy idegi túlterhelésre utaló jeleket (ingerlékenység, feledékenység, elbizonytalanodás, aggályoskodás, szorongás vagy ellenkezőleg gátlástalanság, agresszivitás),

d) az igénybe vett rendes szabadságot,

e) beszámítható szolgálati idejét,

f) jelenlegi beosztásában megfelel-e, vagy a beosztás változtatása javasolt,

g) más beosztásban van-e lehetősége a szolgálat teljesítésére.

(4) A parancsnoki vélemény beszerzése mellőzhető, ha a betegség olyan súlyos, hogy az alkalmatlan minősítés megállapítása indokolt, amelyhez elegendő az orvosi vélemény figyelembevétele. Ezt a körülményt a FÜV táblázatban fel kell tüntetni.

(5) Ha a felülvizsgálatot a beteg alapellátását végző orvos kezdeményezi, a beteg állapotáról, szolgálati körülményeiről és az orvosi szempontból értékelhető rendellenességről orvosi véleményt készít, amelyet - két példányban - megküld a kivizsgálást végző kórház főorvosának.

(6) Ha a baleset (betegség) szolgálati kötelmekkel összefüggő vagy szolgálati eredetű, a csapatorvosi véleményben közölni kell a baleset (betegség) bekövetkezésének idejét, helyét és körülményeit, továbbá a katonai szolgálattal való összefüggésre vonatkozó megállapításokat.

(7) Ha a felülvizsgálat kórházi kezelés során válik szükségessé, a parancsnoki véleményt - a főorvos javaslatára - a kórház(fő)igazgató szerzi be az állományilletékes parancsnoktól, aki a véleményt a megkereséstől számított nyolc napon belül megküldi.

(8) Ha a felülvizsgálatot a honvédkórház vagy a szakrendelő főorvosa kezdeményezi, kérelmére az alapellátást végző orvos a betegről rendelkezésre álló orvosi adatokat - véleményével együtt - soron kívül megküldi.

A felülvizsgálat előkészítése

19. § (1) A felülvizsgálathoz szükséges kórházi (rendelőintézeti) kivizsgálást az utalási rend szerint illetékes honvédkórház-rendelőintézet végzi.

(2) A vizsgálatokat kórházi osztályon kell elvégezni. Ha az elváltozás jellege, illetőleg a kórisme járóbeteg szakrendelésen is megállapítható, a kórházi felvételtől el lehet tekinteni. A FÜV Bizottság elnöke ebben az esetben is elrendelheti a kórházi osztályon történő kivizsgálást.

VII. Fejezet

A FELÜLVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGOK

Az elsőfokú egészségügyi felülvizsgáló bizottság jogosultsága

20. § (1) A honvédkórházakban működő elsőfokú egészségügyi felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: elsőfokú FÜV Bizottság) a katona egészségi alkalmasságáról, valamint a szolgálatképességéről a következő határozatokat hozhatja:

a) "Katonai szolgálatra alkalmas" ("A"),

b) "Katonai szolgálatra korlátozással alkalmas" ("K"),

c) legfeljebb 90 napig tartó "egészségügyi szabadság" engedélyezése,

d) "részleges szolgálatmentesség" engedélyezése legfeljebb 360 napig. Engedélyezhető az egyes szolgálati feladatok alóli felmentés az alkalmasság megváltoztatása nélkül, továbbá egyes szolgálati könnyítések,

e) a napi "szolgálatteljesítési idő csökkentése" napi 4, vagy 6 óra időtartamra, legfeljebb 120 napig.

(2) Az elsőfokú FÜV Bizottság "Katonai szolgálatra alkalmatlan" minősítést nem hozhat. Ha ez a minősítés indokolt, akkor a bizottság elnöke az iratokat véleményével együtt - haladéktalanul - a másodfokú FÜV Bizottsághoz továbbítja. Ugyanígy jár el az elsőfokú FÜV Bizottság határozata elleni fellebbezés esetén is.

(3) Az elsőfokú FÜV Bizottság orvosszakmai felügyeletét a másodfokú FÜV Bizottság látja el.

A másodfokú egészségügyi felülvizsgáló bizottság jogosultsága

21. § (1) Az AVI-ban működő másodfokú FÜV Bizottság első fokon jár el az elsőfokú FÜV Bizottság "Katonai szolgálatra alkalmatlan" minősítési javaslata esetén, másodfokon jár el a fellebbezés miatt hozzá utalt ügyekben.

(2) Döntésében valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést megállapíthat. Az elsőfokú minősítést megváltoztathatja, illetőleg újabb kivizsgálást vagy a kivizsgálás kiegészítését rendelheti el. Az újabb vizsgálat elvégzésére bármelyik honvédkórház illetékes osztálya kijelölhető, kivéve annak a kórháznak az osztályát, amely az elsőfokú eljárásban részt vett.

(3) A bizottság az engedélyezett egészségügyi szabadságot - legfeljebb 180 napig - meghosszabbíthatja, jogosult a részleges szolgálatmentesség végleges, illetőleg a csökkentett szolgálatteljesítési idő 180 napig tartó engedélyezésére.

(4) A bizottság elsőfokú határozata elleni fellebbezést és az ügy iratait a másodfokú FÜV Bizottság elnöke - véleményével együtt - haladéktalanul a központi FÜV Bizottsághoz továbbítja.

(5) A bizottság másodfokon hozott határozata ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(6) A másodfokú FÜV Bizottság orvosszakmai felügyeletét az MH belgyógyász, sebész, neuro-pszichiáter főszakorvosai látják el.

A központi egészségügyi felülvizsgáló bizottság jogosultsága

22. § (1) A központi FÜV Bizottság bírálja el a másodfokú FÜV Bizottság határozata elleni fellebbezéseket. Valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést megállapíthat. Határozata ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(2) A Központi FÜV Bizottság jogosult továbbá:

a) 180 napon túl, legfeljebb 365 nap időtartamig egészségügyi szabadságot,

b) 365 nap időtartamban a napi szolgálatteljesítés idejének 6, illetőleg 4 órára történő csökkentését engedélyezni.

A felülvizsgáló bizottságok eljárása

23. § (1) A felülvizsgáló bizottság tagja a bizottság részére tájékoztatást ad a kivizsgálás eredményéről, és javaslatot tesz a vizsgált katona egészségi alkalmassági fokára, egészségkárosodásának a szolgálati kötelmekkel való összefüggésére, valamint az egyéb kérdésekre (pl. egészségügyi szabadság meghosszabbítása).

(2) A katonát a bizottság szakmai szempontból illetékes tagja megvizsgálja, a vizsgálat eredményét összeveti a FÜV táblázatban szereplő vizsgálati eredményekkel.

(3) A bizottság szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A külön véleményt írásban az elnök csatolja a FÜV táblázat kórházi másodpéldányához.

(4) A felülvizsgáló bizottság a határozatát a FÜV táblázaton adja ki, amelyet a bizottság tagjai írnak alá, és személyi (orvosi) bélyegzőjükkel hitelesítenek. A FÜV táblázat tartalmazza:

a) az egészségi alkalmasság fokozatát (a szükséges korlátozások, felmentések, könnyítések felsorolását,

b) a betegség (sérülés) honvédelmi kötelezettséggel, illetőleg katonai kötelmekkel való összefüggésével kapcsolatos véleményt,

c) a gépjárművezetői egészségi alkalmasság vizsgálatának kezdeményezését,

d) önvédelmi lőfegyverrel, vadászfegyverrel rendelkezők esetében az ezzel kapcsolatos egészségi alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezését, valamint

e) az egyenruha viselésének egészségi szempontból való ellenjavallatát.

(5) Alkalmatlanság megállapítása esetén a bizottság a személyügyi eljárás (nyugállományba, illetőleg tartalékos állományba helyezés) kezdetéig egészségügyi szabadságot engedélyez, szükség esetén azzal, hogy a szolgálati kötelmeinek átadás-átvételére igénybe vehető.

(6) Ha az újabb egészségi alkalmassági felülvizsgálat során úgy dönt a bizottság, hogy más alkalmassági fokozat megállapítása, vagy a felmentések bővítése nem indokolt, erről a bizottság elnöke az egészségügyi könyvbe történő bejegyzéssel tájékoztatja a katonát, a kezelőorvost és az állományilletékes parancsnokot. Ilyen esetben FÜV táblázatot nem kell készíteni.

(7) A polgári gyógyintézetben kezelt katonát - ha az alkalmasságának felülvizsgálata indokolt - a polgári kórházból való kibocsátása után az illetékes honvédkórház felülvizsgáló bizottsága elé kell utalni.

(8) Ha a polgári gyógyintézetben kezelt, súlyos állapotú és járóképtelen katona alkalmasságának felülvizsgálata indokolt - vele egyetértésben -, a csapatorvos intézkedik az illetékes honvédkórházba történő áthelyezéséről. Ha az áthelyezést a katona állapota nem teszi lehetővé, vagy az áthelyezéshez a katona nem járul hozzá, a bizottság szakmailag illetékes tagja a beteg állapotáról a polgári gyógyintézetben tájékozódik.

VIII. Fejezet

A FELÜLVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGOK EGYÉB JOGOSULTSÁGAI

A betegség (sérülés) katonai kötelmekkel való összefüggésének elbírálása

24. § (1) A felülvizsgálat során vagy külön megkeresésre az egészségi állapot károsodása esetén a FÜV Bizottság véleményezi azt is, hogy az egészségkárosodás összefüggésben van-e a katonai szolgálati kötelezettség teljesítésével. E véleményt a katona halála esetén is el kell készíteni.

(2) A véleményt - ha az egészségi alkalmasság megváltoztatására is sor kerül - a FÜV táblázaton fel kell tüntetni. Ha az alkalmasság megváltoztatására nem kerül sor, szakvéleményt kell készíteni a betegség (sérülés) katonai kötelmekkel való összefüggéséről, amelyet a másodfokú minősítésre jogosult FÜV Bizottság elnöke ír alá, és személyi (orvosi) bélyegzőjével hitelesít.

(3) Ha az egészségkárosodás következményeként szövődmény vagy szervi elváltozás, illetőleg működési zavar következett be, a véleménynek ezt is tartalmaznia kell.

(4) A FÜV táblázaton az egészségkárosodás keletkezési helyét, idejét és körülményeit "a vizsgált nyilatkozata szerint" jelzéssel kell feltüntetni. A nyilatkozat valódiságát a FÜV Bizottság nem vizsgálja.

(5) A hallószerv egyszeri behatás okozta, úgynevezett dörejártalmát nem betegségként, hanem balesetként kell elbírálni.

A katona munkaképesség-csökkenésének megállapítása

25. § (1) Az egészségi alkalmasság felülvizsgálata során az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleményét is be kell szerezni a munkaképesség-csökkenés (a továbbiakban: MKCS) mértékéről, ha a FÜV Bizottság szerint a katona MKCS-je az 50%-ot meghaladja, illetőleg, ha azt a katona kéri. A szakvélemény beszerzése a felülvizsgálati eljárást előkészítő főorvos feladata.

(2) Az OOSZI szakvéleményt akkor is be kell szerezni, ha az MKCS előreláthatóan nem éri el az 50%-ot, de a baleset (betegség) a szolgálati kötelmekkel összefüggésben következett be.

(3) Az OOSZI-nak szóló megkeresésben kérni kell, hogy az orvosszakértői vélemény az MKCS mértékét százalékosan állapítsa meg minden olyan elváltozásnál, amely elváltozás esetében a szolgálati kötelmekkel való összefüggés valószínűsíthető. Ezt kell kérni akkor is, ha a korábbi balesetnek vagy betegségnek az MKCS mértékét befolyásoló maradványtünetei lehetnek.

(4) Kivételesen - ha az MKCS a rokkantság mértékét el is éri - katona és az állományilletékes parancsnok együttes kérelmére korlátozással alkalmas minősítés is megállapítható, ha a szolgálatteljesítés folytatása a katona egészségi állapotának további romlását nem idézi elő és a harckészültséget sem veszélyezteti.

Mentesítés a szolgálatteljesítés alól

26. § (1) A szolgálatteljesítés alóli mentesítés teljes vagy részleges lehet:

a) teljes mentesítés az egészségügyi szabadság,

b) részleges mentesítés az egyes szolgálati kötelezettségek alóli mentesség és csökkentett napi szolgálatteljesítési idő.

(2) A katona részére egészségügyi szabadságot kell engedélyezni a teljes gyógyulása bekövetkezéséig, ha

a) a betegsége, műtéte vagy balesete miatt a szolgálata ellátására képtelenné vált, illetőleg

b) a szolgálat ellátása az aktív gyógykezelést követő lábbadozás időszakában egészségi állapotának helyreállítását akadályozná.

(3) A katona az egészségügyi szabadságot gyógyintézetben, gyógyüdültetésre kijelölt honvédüdülőben és a lakásán töltheti el.

(4) Az aktív gyógykezelés, illetőleg a lábadozás időszakában a katona részére

a) az alapellátást végző orvos, illetve a polgári gyógyintézet szakorvosának javaslatára az állományilletékes parancsnok 14 nap,

b) a honvédkórházi szakrendelés orvosa 14 nap,

c) kórházból történt elbocsátást követően a honvédkórházi fekvőbeteg-ellátó osztály főorvosa 28 nap

egészségügyi szabadságot engedélyezhet,

d) az a)-c) pontokban meghatározott egészségügyi szabadság lejárta után - a beteg kezelését végző orvos, szakorvos, főorvos javaslatára a már engedélyezett egészségügyi szabadság beszámításával - 90 napig terjedően az elsőfokú FÜV Bizottság; 180 napig terjedően a másodfokú FÜV Bizottság; 180 napon túl a központi FÜV Bizottság jogosult az egészségügyi szabadság engedélyezésére.

(5) A fekvőbeteg-gyógyintézeti (kórház, rehabilitációs intézet) kezelés időtartamát a gyógyintézet osztályvezető főorvosa határozza meg.

(6) Ha a másodfokú FÜV Bizottság által engedélyezett 180 nap egészségügyi szabadság leteltével a katona szolgálatképessége nem áll helyre a kezelőorvos a katona egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezheti, ha a szolgálatképesség helyreállása az összességében 365 napig engedélyezhető egészségügyi szabadság, illetőleg csökkentett napi szolgálatteljesítési idő engedélyezése esetén sem várható.

(7) Az engedélyezett egészségügyi szabadság megkezdésére az állományilletékes parancsnok haladéktalanul intézkedik.

27. § (1) A kezelőorvos az egészségügyi szabadság meghosszabbítására az illetékes bizottságnak FÜV táblázaton tesz javaslatot.

(2) Az egészségügyi szabadság meghosszabbítását a bizottság elnöke a katona egészségügyi könyvébe és gyógyintézeti betegkartonjába bejegyzi, és azt aláírásával, valamint személyi orvosi bélyegzőjével látja el.

(3) Az engedélyezett egészségügyi szabadságot a katonai szervezet egészségügyi szolgálata tartja nyilván.

28. § (1) Tartós vagy végleges egészségkárosodás esetén, ha az nem okoz alkalmatlanságot, a katonát egyes szolgálati kötelezettségek teljesítése alól mentesíteni kell.

(2) A korlátozások és mentesítések végrehajtásáért az állományilletékes parancsnok, annak előkészítéséért a csapatorvos felelős.

(3) Az előírt mentesítés és korlátozás meghatározott időtartamú vagy végleges lehet. A mentesítés és korlátozás időtartamát fel kell tüntetni a FÜV táblázaton, a minősítési javaslatban, valamint a minősítésben.

(4) A múló, heveny betegségek esetén, ha a korlátozás, vagy a mentesítés további alkalmazása nem indokolt, a csapatorvos kezdeményezi annak megszüntetését.

(5) A részleges szolgálatmentesség engedélyezésére

a) az alapellátást végző orvos 30 nap,

b) a honvédkórházi szakrendelés orvosa 60 nap,

c) a honvédkórházi fekvőbeteg-osztály főorvosa 120 nap,

d) az elsőfokú FÜV Bizottság 365 nap,

e) a másodfokú FÜV Bizottság 365 napot meghaladó vagy végleges jelleggel jogosult.

(6) A 24 órás ügyeleti szolgálat alóli felmentés csak akkor állapítható meg, ha az ügyeleti szolgálat teljesítése a szolgálati könnyítés (pl. bakancs helyett félcipő viselése) engedélyezése esetén sem lehetséges.

29. § (1) A csökkentett szolgálatteljesítési idő a kórházi kezelést követően csak akkor engedélyezhető, ha a betegség súlyossága tartósan kímélő életmódot tesz szükségessé.

(2) Ha a katona egészségi állapota olyan mértékben javult, hogy csökkentett szolgálatteljesítési időben szolgálatát egészségromlás veszélye nélkül képes ellátni, részére csökkentett napi szolgálatteljesítési időt kell engedélyezni.

(3) A csökkentett szolgálatteljesítési idő legfeljebb napi 4 óra lehet.

(4) Csökkentett napi szolgálatteljesítési idő engedélyezésére:

a) a honvédkórházi fekvőbeteg-osztály főorvosa 60 nap,

b) az elsőfokú FÜV Bizottság 120 nap,

c) a másodfokú FÜV Bizottság 180 nap,

d) a központi FÜV Bizottság 365 nap

időtartamban jogosult.

(5) A (4) bekezdés b)-d) pontja szerinti időtartamba a már engedélyezett időtartamokat be kell számítani.

(6) A szolgálatteljesítés alóli mentesítéssel kapcsolatos rendelkezések a várható gyógyulási időtartamot naptári napban jelölik meg, és ezen időpont alapján állapítható meg a szolgálatteljesítés alóli mentesítés napjainak száma.

IX. Fejezet

A SZOLGÁLATI LŐFEGYVER IDEIGLENES BEVONÁSA

30. § (1) Az alapellátást végző orvos - a felülvizsgálattal egyidejűleg - a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonását kezdeményezi az állományilletékes parancsnoknál, a következő kórképek, illetve állapotok észlelése esetén:

a) különböző típusú depressziók,

b) idült alkoholizmus, gyógyszerrel, kábítószerrel való visszaélés,

c) organikus pszichoszindróma (demencia, atrófia cerebri),

d) predelirózus vagy delírium utáni állapot,

e) prepszichotikus állapotok, pszichózisok,

f) lélektani krízishelyzetek, szuicid kísérlet,

g) súlyos személyiség zavar,

h) tudatzavarral járó betegség (pl. epilepszia),

i) egyéb, ezt javalló kóros állapot, betegség.

(2) A szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonását az alapellátást végző orvos a szakorvosi leletek és a vizsgálati eredmények alapján az állományilletékes parancsnoknál haladéktalanul írásban - a kórállapot megjelölése nélkül - kezdeményezi. A bevonás indokának megszűnéséről az állományilletékes parancsnokot írásban kell tájékoztatni.

NEGYEDIK RÉSZ

EGYES SPECIÁLIS EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGI KÖVETELMÉNYEK

X. Fejezet

A HARCKOCSI KEZELŐSZEMÉLYZET EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGA

A kezelőszemélyzet kiválasztása

31. § (1) A harckocsi kezelőszemélyzet tagjaként az a katona alkalmas, aki katonai szolgálatra alkalmas és a (2) bekezdés szerinti speciális követelményeknek is megfelel.

(2) Speciális testi és érzékszervi követelmények:

a) 170 centimétert meg nem haladó testmagasság,

b) a legkisebb látóélesség a két szemen együtt 1,0 (0,8-0,8) - javítás +3,0 dioptriáig lehetséges -, időszakos vizsgálatnál 1,2 (1,0-0,2) - javítás +6,0 dioptriáig lehetséges -,

c) normális színérzés (deuter anomália megengedhető),

d) hangvilla vizsgálattal megállapított ép hallás.

A harckocsival történő víz alatti átkelés kiképzésére való egészségi alkalmasság követelményei

32. § (1) A 31. § szerinti speciális alkalmassági követelményeken felül a harckocsival történő víz alatti átkelésre olyan katona alkalmas, aki a víz alatti átkeléshez szükséges speciális egészségi követelményeknek is megfelel.

(2) A víz alatti átkelés speciális egészségi követelményei:

a) A légző- és a szív-érrendszer kifogástalan állapota, normális vérnyomás.

Ellenjavallatok:

aa) a tüdő 3000 köbcentiméter alatti vitálkapacitása,

ab) a mellkas kitérése belégzéskor kisebb 4 cm-nél,

ac) a vérnyomás ismételt ellenőrzések során magasabb 140/85 Hgmm-nél vagy alacsonyabb 95/50 Hgmm-nél. A 150 Hgmm-nél magasabb systolés vérnyomás, vagy nyugalmi állapotban 90/min-nél szaporább pulzus esetén a légzőkészülékben szárazon végzett gyakorlati foglalkozás, illetve a harckocsival történő vízalatti átkelés gyakorlása nem engedélyezhető.

b) Az Eustach-kürt kielégítő átjárhatósága.

Ellenjavallat:

ba) a fül barofunkciójának olyan erős és állandó zavara, amelynek eredményeként a nyomás emelkedésekor fájdalom jelentkezik a fülben.

c) Ép középfül és felsőlégutak.

Ellenjavallatok:

ca) gennyes középfülgyulladás,

cb) a dobhártyaperforáció (dobhártyaheg a fül kielégítő barofunkciója esetén nem képez ellenjavallatot).

d) A szem és járulékos képleteinek épsége.

Ellenjavallatok:

da) a szemhéjak és a kötőhártya, valamint a könnyutak idült megbetegedései,

db) a színérzékelés anomáliái.

A harckocsival történő víz alatti átkelés kiképzésére való egészségi alkalmasság elbírálása

33. § (1) A személyi állomány alkalmasságát a csapatorvos és az erre kijelölt szakorvosi bizottság (belgyógyász, ideggyógyász, fül-orr-gégész) bírálja el minden gyakorlati foglalkozás megkezdése előtt. A vizsgálathoz szükség esetén más szakorvos is igénybe vehető. A bizottság elnöke a belgyógyász szakorvos.

(2) Kötelező vizsgálatok:

a) vérnyomásmérés,

b) a tüdő vitálkapacitásának, valamint

c) a mellkas kitéréseinek megállapítása.

(3) Az állományt kiképzési időszakonként - a parancsnok által tervezett időpontban - ismételten meg kell vizsgálni.

(4) A szakorvos az ismételt vizsgálatnál ugyanazokat a követelményeket veszi figyelembe, mint a kiválasztás alkalmával. A "Víz alatti átkelésre bocsátható" minősítést az egészségügyi könyvbe be kell jegyezni. A bejegyzést a bizottság elnöke írja alá és személyi orvosi bélyegzőjével látja el.

XI. Fejezet

A LÉGIMOZGATÁSÚ KATONAI SZERVEZET ÁLLOMÁNYÁBA JELENTKEZŐ, ILLETVE BEOSZTOTT KATONA EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGA

34. § (1) A légimozgatású katonai szervezetek (a továbbiakban: LMKSZ) állományába:

a) az ejtőernyős ugrást végző,

b) az alacsonyan szálló vagy lebegő helikopterből ejtőernyő nélkül kiugró, valamint

c) a légi úton szállított, de ejtőernyős ugrást, valamint ejtőernyő nélküli kiugrást nem végző katona tartozik.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti katona esetében az egészségi alkalmasság megállapítása az általános követelmények szerint történik.

(3) Az (1) bekezdés a)-b) pont alá tartozó katona esetében követelmény a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság és a 35. § szerinti speciális alkalmasság.

35. § (1) A katona speciális egészségi alkalmasságát az állományba vétele előtt, valamint a tényleges szolgálata során - két évenként - az AVI állapítja meg.

(2) A vizsgálat eredményét a vizsgálati lapon "Ejtőernyős ugrásra alkalmas, a kipróbáló és kísérleti ugrások kivételével", illetve "Ejtőernyős ugrásra alkalmatlan" minősítéssel kell feltüntetni.

(3) Ha a feladatok körében a 4500 méter feletti ugrás is szerepel a KRK-ban barokamra vizsgálatot is kell végezni. Ennek eredményétől függően "Magassági ugrásra alkalmas" vagy "Magassági ugrásra alkalmatlan" minősítést kell megállapítani.

36. § (1) A kiképzési időszak megkezdése előtti hónapban a csapatorvos - az állományilletékes parancsnokkal egyeztetett terv szerint - általános orvosi szűrővizsgálatot végez. Ennek keretében az újonnan érkezők általános és speciális egészségi alkalmasságának vizsgálatát is elvégzi.

(2) Az időszakos vizsgálat alapján a csapatorvos bejegyzi a katona egészségügyi könyvébe:

a) az egészségi állapottal kapcsolatos panaszokat, illetve a panaszmentességet,

b) a vizsgálatok közötti időszakban történt egészségi állapotváltozásokat és azok lefolyását,

c) az ejtőernyős ugrások okozta terheléssel szembeni tűrőképességet,

d) a vizsgálatok összesített eredményét.

(3) A vizsgálat eredményét a csapatorvos a következők szerint minősíti:

a) "Egészséges, ejtőernyős ugrásra alkalmas",

b) "Egészségi állapota megváltozott, ejtőernyős ugrásra ideiglenesen alkalmatlan".

(4) A csapatorvos ideiglenes alkalmatlanság megállapítása esetén a kórállapot természetétől, súlyosságától függően a katonát kezelésben részesíti, illetve szakorvosi ellátásáról intézkedik.

37. § A csapatorvos alkalmatlan minősítést nem állapíthat meg. Ha megítélése szerint a katona alkalmatlan:

a) a fegyvernemi alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező bizottságnál (AVI, illetőleg KRK), vagy

b) ha a katonai szolgálatra való alkalmasságot is el kell bírálni az illetékes elsőfokú FÜV Bizottság eljárását kezdeményezi.

38. § (1) Az alkalmas minősítés két évig érvényes. Ha a minősítés és a szolgálat megkezdése között több mint egy év telik el, a vizsgálatot meg kell ismételni.

(2) A vizsgálat adatait és a minősítést tartalmazó egészségügyi vizsgálati lapot az AVI három példányban készíti el. Az 1. számú példányt a vizsgálatot kérő katonai szervezet orvosának, a 2. számú példányt a KRK-nak kell megküldeni, a 3. számú példányt az AVI tíz évig megőrzi.

XII. Fejezet

A BÚVÁROK ÉS A HADIHAJÓSOK EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGA

A búvárok alkalmassága

39. § (1) Búvár beosztást csak az "Egészségileg alkalmas" minősítésű és úszni tudó katona láthat el.

(2) A búvárjelöltet előzetesen a csapatorvos vizsgálja meg, majd szakorvosi és pszichológiai vizsgálatra az AVI-ba, illetve barokamra vizsgálatra a KRK-ba utalja be.

(3) A speciális egészségi követelmények a következők:

a) 0,6 látóélesség mindkét szemen, javítás nélkül,

b) hangvilla vizsgálat alapján megállapított ép hallás, teljesen ép hallójáratok, Eustach-kürt átjárhatósága.

(4) Ellenjavallatok:

a) systolés vérnyomás 100 Hgmm alatt és 150 Hgmm felett, pulzus 100/min felett nyugalomban,

b) tüdőgümőkór inaktív szakban is,

c) visszérbetegség csomóképzéssel vagy anélkül,

d) sérvek, hasi műtétek utáni állapotok,

e) idült bőrbetegségek, kiterjedt bőrgombásodás, torzító hegek a bőrfelületen,

f) vestibuláris ingerek iránti kifejezett és tartós érzékenység,

g) koponyaműtét utáni csonthiány,

h) idült, gennyes középfülgyulladás,

i) a limfadenoid szövetek és az orrkagyló nyálkahártyájának az orrlégzést zavaró hipertrofiája,

j) kiújulásra hajlamos homlok- és arcüreggyulladás,

k) a szemhéjak, a kötőhártya és a könnyutak idült megbetegedései,

l) a nagyfokú lúdtalpasság.

(5) Az alkalmatlan minősítésű katonát búvárkiképzésre, illetőleg búvárfeladat ellátására beosztani nem lehet.

40. § (1) A merülés előtt a csapatorvos megvizsgálja a búvár egészségi állapotát. A vizsgálat megállapításait az egészségügyi könyvbe bejegyzi.

(2) A vizsgálat alapján a csapatorvos az egészségügyi könyvbe bejegyzi:

a) az egészségi állapottal kapcsolatos panaszokat, illetve a panaszmentességet,

b) a vizsgálatok közötti időszakban történt egészségi állapotváltozásokat és azok lefolyását,

c) a merüléssel kapcsolatos tűrőképességet,

d) vizsgálatok összesített eredményét.

(3) A vizsgálat eredményét a csapatorvos a következők szerint minősíti:

a) "Egészséges, merülésre alkalmas",

b) "Egészségi állapota megváltozott, merülésre ideiglenesen alkalmatlan".

(4) Ideiglenes alkalmatlanság megállapítása esetén a kórállapot természetétől, súlyosságától függően a katonát kezelésben részesíti, illetve szakorvosi ellátása végett intézkedik.

41. § A csapatorvos alkalmatlan minősítést nem állapíthat meg. Ha megítélése szerint a katona alkalmatlan:

a) a speciális alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező bizottságnál (AVI, KRK), illetve

b) ha a katonai szolgálatra való alkalmasságot el kell bírálni, az illetékes elsőfokú FÜV Bizottság eljárását kezdeményezi.

A hadihajósok egészségi alkalmassága

42. § (1) Hajózó beosztást csak úszni tudó katona láthat el.

(2) A hadihajós beosztásra jelentkező és az ilyen szolgálatot teljesítő katona alkalmassági vizsgálatát az AVI végzi.

(3) A kormányos és az aknász-légvédelmi tüzér beosztásokban követelmény az idegrendszer, a látás és a hallás kifogástalan állapota, a kéz ujjainak teljes épsége.

(4) Ha a hadihajósnál olyan betegség, kórállapot vagy sérülés állapítható meg, amely feladatai ellátásában tartósan vagy véglegesen akadályozza, a csapatorvos az alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményezi.

XIII. Fejezet

A TŰZSZERÉSZ ÉS AZ AKNAKUTATÓ KATONA EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGA

43. § (1) A tűzszerész és az aknakutató beosztású katona alkalmassági vizsgálatát az AVI végzi. A vizsgálatot a beosztásba helyezés előtt, illetve azt követően két évenként kell elvégezni.

(2) A vizsgálatok eredményét a beosztás ellátásához szükséges személyiségbeli, képességi és egészségi követelménye szerint kell elbírálni.

(3) A beosztába helyezése előtti minősítés követelményei:

a) az idegrendszer kifogástalan állapota,

b) kifogástalan látás és színlátás,

c) audiometriával igazolt ép hallás,

d) a kéz ujjainak teljes épsége.

(4) A beosztásba helyezést megelőző alkalmassági minősítés ellenjavallatai:

a) a pszichés funkciók károsodása,

b) gyógyszer-, alkohol-, valamint drogfüggőség,

c) mozgáskoordinációs zavar, végtag tremor,

d) látóélesség-csökkenés, a színlátás zavara,

e) halláscsökkenés.

(5) Az időszakos alkalmassági vizsgálat tervezett és soron kívüli lehet:

a) a tervezett időszakos alkalmassági vizsgálatot két évente kell elvégezni,

b) a tűzszerész és aknakutató egészségi állapotában bekövetkezett változás esetén kérésére, illetve az állományilletékes parancsnok vagy a csapatorvos kezdeményezésére a vizsgálatot soron kívül kell elvégezni.

(6) Az időszakos alkalmassági minősítés követelményei:

a) a látóélesség korrekciója olyan mértékű lehet, hogy a közeli látás Csapodi 4-nek feleljen meg;

b) kifogástalan színlátás;

c) élettani hallás mindkét fülön; mérsékelt, 30 decibelt meg nem haladó beszéd halláscsökkenés, illetőleg 60 decibelt meg nem haladó csökkent hallás a magas frekvenciatartományban megengedhető.

(7) A beosztás ellátásának ellenjavallatai:

a) aktuálisan kialakult és várhatóan tartós vagy progrediáló pszichés funkciókárosodás,

b) a látásélesség elérhető optimális korrekciója sem teszi lehetővé a tárgyak egy mm-es részleteinek megbízható érzékelését,

c) kifejezett vagy nagyfokú halláscsökkenés a beszédzónában,

d) a végtagok vagy a kézujjak funkciókárosodását eredményező bármilyen eredetű kórállapot.

XIV. Fejezet

RADIOAKTÍV ANYAGOKKAL, IONIZÁLÓ SUGÁRFORRÁSOKKAL ÉS RAKÉTA-ÜZEMANYAGGAL DOLGOZÓ KATONA EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGA

44. § (1) Az alkalmasság elbírálásához belgyógyászati, ideggyógyászati, bőrgyógyászati, szemészeti, gégészeti, sebészeti és fogorvosi szakvizsgálatok szükségesek. Nők esetén nőgyógyászati vizsgálat is kötelező. A szakorvosi vizsgálatokat az AVI, az MH Központi Honvédkórház szakrendelései, illetve a toxikológiai és haematológiai osztályai végzik. A kivizsgálás után a katonát az elsőfokú PAB minősíti.

(2) A katonát a további szolgálat teljesítése szempontjából a csapatorvos kezdeményezésére soron kívül minősíteni kell, ha egészségi állapotában romlás tapasztalható.

(3) A kórelőzmények megállapítása során figyelembe kell venni a végzendő munka jellegét, a munkavédelmi és a közegészségügyi előírásokat, az átvészelt fertőzéseket és mérgezéseket, sérüléseket és a pszichés traumákat. A radioaktív anyagokkal dolgozó katonánál értékelni kell az ionizáló sugárforrás jellemzőit, az egyéni doziméteres és radiométeres vizsgálat adatait, valamint azt a maximális sugárdózist és a besugárzási összmennyiséget, amely a munka megkezdése óta a szervezetet érte. Ezeket az adatokat az egészségügyi könyvbe be kell jegyezni.

(4) Vizsgálni kell:

a) sebészeti vizsgálatkor a fejlődési rendellenességeket a testi fogyatékosságokat, a nyirokcsomó, a perifériás érrendszer, a here és a mellékhere állapotát,

b) a belső szervek vizsgálatakor az endokrin rendszer állapotát, az esetleges vérzékenységet, a máj állapotát és antitoxikus funkcióját, a vizelet és a széklet radiométeres vizsgálatának adatait, a vese, a perifériás vér, a szájüreg nyálkahártyájának és a foghúsnak az állapotát,

c) az idegrendszer vizsgálatakor a központi idegrendszer károsodását; az idegrendszer állapotának megítéléséhez pszichológiai vizsgálatot kell végezni,

d) a látószerv vizsgálatakor a lencse állapotát. A radioaktív anyagokkal, ionizáló sugárforrásokkal és nagyfrekvenciájú generátorokkal dolgozó mindkét szemét réslámpával kell vizsgálni,

e) az orr-fül-gége vizsgálatakor az orrlégzést, a szaglást, a hangöblösségét vagy rekedtségét, a hallást hangvilla vizsgálattal,

f) a bőr vizsgálatakor a bőr érzékenységét a gyógyszerek és a foglalkozási ártalmak iránt, a bőrtrofika elváltozásait,

g) a női nemi szervek vizsgálatakor a menstruáció jellegét, szabályosságát, infantilizmusra utaló tüneteket.

(5) Az alkalmasság elbírálásakor figyelembe kell venni az előző szolgálati helyen kifejtett tevékenységet, valamint a szervezet funkcionális teljesítőképességét.

45. § (1) A csapatorvos évente időszakos ellenőrző vizsgálatokat végez. Nyilvántartásba veszi és negyedévenként ellenőrzi azokat, akiket a megengedettnél erősebb külső besugárzás ért, továbbá azokat, akiknek a szervezetébe radioaktív anyagok kerültek be, abban az esetben is, ha ennek klinikai tünetei nem észlelhetők.

(2) Az időszakos ellenőrző vizsgálat eredményét az egészségügyi könyvbe a következők szerint kell bejegyezni:

a) kórisme,

b) radioaktív anyagokkal, ionizáló sugárforrásokkal, különleges létesítményekkel, rakéta-üzemanyaggal vagy nagyfrekvenciájú generátorokkal kapcsolatos beosztásokba való alkalmasság,

c) szükség esetén az indokolt gyógykezelés.

(3) Ha a sugárhatás klinikai tüneteit kimutatták, vagy a kórelőzményben idült sugárbetegség szerepel, havonta egyszer belgyógyászati, ideggyógyászati és szemészeti vizsgálatot kell végezni. A vizsgálatnál ellenőrizni kell a perifériás vérképet, nőknél nőgyógyászati vizsgálatot is kell végezni.

XV. Fejezet

A KÜLFÖLDI KATONAI SZOLGÁLATRA JELENTKEZŐ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGA

46. § (1) A külföldön teljesítendő katonai szolgálatra való alkalmasság követelményei:

a) a katonai szolgálatra való alkalmasság;

b) megfelelő szolgálati jellemzés, amelyben értékelni kell az egyén beilleszkedési, tűrő-, valamint szellemi-fizikai teherbíró képességét.

(2) A jelentkező csapatorvosi alkalmassági előszűrésen vesz részt. Az előszűrés alapján a jelentkező egészségi állapotát a következők szerint kell minősíteni:

a) "Egészséges",

b) "Szakorvosi elbírálást igényel",

c) "Külföldi szolgálatra alkalmatlan".

(3) Az "Egészséges" megállapítás azt jelenti, hogy a jelentkező egészségi, pszichikai és fizikai állapota az élettani tűréshatárokon belül van, és külföldi katonai szolgálat teljesítésére várhatóan alkalmas.

(4) A jelentkezőnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a) az idegrendszer kifogástalan állapota, teljesen ép reflexek, harmonikus életvezetés, rendezett családi háttér, jó beilleszkedési és tűrőképesség, káros szenvedély hiánya,

b) a légző-, valamint a szív-érrendszer kifogástalan állapota, ép légzés, tiszta szívhangok (a jelölt még funkcionális zörejek esetén is alkalmatlan), normális vérnyomás, szív és légzési frekvencia,

c) az emésztőrendszer kifogástalan állapota, dyspepsias panaszok hiánya, rendezett székletürítés,

d) a mozgásszervek funkcionálisan ép állapota és teljes panaszmentesség,

e) 0,6 látóélesség mindkét szemen javítás nélkül,

f) hangvilla vizsgálattal megállapított teljesen ép hallás és hallójáratok.

(5) A "Szakorvosi elbírálást igényel" minősítés alkalmazható, ha van elváltozás, de az az alkalmasságot nem korlátozza és felmentések alkalmazása sem szükséges, vagy ha a határeset elbírálásánál a csapatorvosi rendelő szakmai lehetőségei nem elegendőek a vizsgálatok lefolytatásához. A minősítés ilyen esetekben "Egészséges" is lehet, ha a fizikai teherbíró képesség kielégítő.

(6) "Külföldi szolgálatra alkalmatlan":

a) akinél az előszűrés alkalmával megállapított betegség vagy elváltozás következtében a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság módosítása indokolt,

b) akit a csapategészségügyi szolgálat betegellátási okmányainak adatai alapján a szolgálatteljesítése során, a csapatgyengélkedőn neuro-pszichiátriai vagy egyéb szervrendszeri megbetegedésre utaló panaszok miatt kezeltek,

c) aki túltáplált, vagy akinek súlycsökkenése mellett gyenge a fizikai teherbíró képessége,

d) akinek aktuális neuro-psychiátriai panasza van, egyenetlen az életvezetése, vagy a beilleszkedési és tűrőképessége nem kielégítő,

e) akinek kórelőzményében bármilyen lokalizációjú anyagcserezavar vagy recidiváló allergiás folyamat szerepel,

f) akinek a tüdő vitálkapacitása 3000 köbcentiméter alatt van,

g) szívzöreje vagy szívritmuszavara van,

h) akinek a vérnyomása ismételt ellenőrzés során magasabb 140/50 Hgmm-nél, nyugalmi állapotban 90/min-nál szaporább a pulzusa,

i) akinek visszértágulatai vannak,

j) aki dyspepsias panaszokban, étvágy vagy székletürítési zavarokban szenved;

k) akinek bármilyen sérve van,

l) akinél mozgásszervi elváltozások (a kórelőzményben szereplő, vagy aktuálisan jelentkező panasz, funkciókárosodás) tapasztalhatók.

(7) A csapatorvos a megállapításait a csapatgyengélkedő naplóban és az egészségügyi könyvben bejegyzi. Az "Egészséges", illetve a "Szakorvosi elbírálást igényel" minősítés megállapítása esetén a katonát szakorvosi vizsgálatra az AVI-ba beutalja.

47. § (1)[9] Az AVI szakorvosi (belgyógyászati, ideg-elmegyógyászati, sebészeti, mozgásszervi, szemészeti, orr-fül-gégészeti, fogászati, laboratóriumi), pszichológiai és fizikai alkalmassági vizsgálatokat végez. Az AVI első fokú PAB állapítja meg a katona külföldi szolgálatra való alkalmasságát a Táblázat V. rovata szerint azzal, hogy az V. rovatában szereplő "K" (Korlátozással alkalmas) minősítés helyébe a "KLGS" (Különleges elbírálás) jelzés lép. A minősítés "Külföldi szolgálatra alkalmas", "Külföldi szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan .........-ig", illetőleg "Külföldi szolgálatra alkalmatlan" lehet.

(2) A minősítés ellen a katona fellebbezést nyújthat be a másodfokú FÜV Bizottságnál.

XVI. Fejezet

A SPECIÁLIS ALKALMASSÁG MEGÍTÉLÉSÉNEK ELVEI A SZÍNLÁTÁS ZAVARAINÁL

48. § (1) A színlátás zavara önmagában katonai szolgálatra való alkalmatlanságot nem jelent, de egyes beosztásokban beosztási korlátozás alkalmazását indokolhatja.

(2) A színlátás zavarának megítélése a Táblázat 060. szakasza szerint történik.

(3) Kifogástalan színérzékelés követelmény:

a) minden olyan beosztásban, amelynek ellátásánál:

aa) színes jeleket,

ab) készülékeken, műszereken színes kapcsolási jeleket és vezetékeket,

ac) rakétaértesítő (riasztó-) jeleket,

ad) térképjeleket,

ae) színes lőszer- és robbanóanyag-megkülönböztető jeleket alkalmaznak;

b) az alábbi fegyvernemeknél:

ba) rakéta- és rádiotechnikai csapatok,

bb) légimozgatású-csapatok,

bc) vegyivédelmi csapatok,

bd) harckocsikezelő személyzet,

be) harckocsi-, gép- és harcjárművezetők,

bf) rádiótechnikai, híradó személyzet, repülőcsapatok állománya.

(4) A színlátás zavara megengedhető a következő beosztásokban:

a) a pénzügyi,

b) a hadtáp,

c) az egészségügyi,

d) a fegyverzeti,

e) a humánszolgálati és

f) a személyügyi nyilvántartó szerveknél,

g) az építőegységeknél,

h) az adminisztratív munkakörökben,

i) a közgazdasági, jogi szakképzettséghez kötött beosztásokban.

(5) Egyéni elbírálás alapján a katona színgyenge esetekben is alkalmas lehet, ha korábban az adott szakmában megfelelő tapasztalatot szerzett.

(6) Alkalmatlan minősítést kell megállapítani, ha a beosztás ellátásához hívatásos gépjárművezetői jogosítvány is szükséges.

(7) A színlátás vizsgálata pseudoizochromatikus (csere) táblával történik. Vitás esetben anomaloscopos vizsgálatot kell végezni.

(8) Katonai felsőoktatási intézménybe történő beiskolázáshoz és magasabb beosztásba történő kinevezéshez a jó színlátás nem követelmény, ha a katona már legalább öt éve teljesít katonai szolgálatot.

ÖTÖDIK RÉSZ

XVII. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGI ÉS PSZICHIKAI ADATKEZELÉSI, HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az egészségi és pszichikai adatok kezelése

49. § (1) Az alkalmassági vizsgálatoknak az egészségi és a pszichikai állapotra vonatkozó adatait a katona személyi adataival összekapcsoltan csak az alkalmassági vizsgálatokat végző és abban közreműködő katona-egészségügyi szervezetek (AVI, honvédkórház és rendelőintézet, csapategészségügyi szolgálat) kezelhetik az erre vonatkozó törvényi rendelkezések betartásával.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérni csak abban az esetben lehet,

a) ha azt törvény írja elő, illetőleg

b) ha a vizsgált ahhoz írásban hozzájárulását adja.

(3) Az (1) bekezdés értelmében a nem egészségügyi katonai szervezetek részére a személyi adatokkal összekapcsoltan csak az alkalmassági vizsgálatok végeredménye továbbítható.

50. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg a katonai alkalmasság egészségügyi elbírálása szabályainak kiadásáról szóló 28/1988. (HK 15.) HM utasítás és annak mellékletét képező Eü/27. cikkszámú szakutasítás, a Magyar Honvédség tagjainak egészségi okból történő szolgálat alóli felmentéséről és szűrővizsgálatáról, valamint a gyógyüdültetésről szóló - a 2/1988. (HK 1.) HM és a 65/1988. (HK 29.) HM utasítással módosított - 18/1983. (HK 14.) HM utasítás a gyógyüdültetésre vonatkozó rendelkezések kivételével, továbbá a Magyar Honvédség vezető állománya rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatáról, egészségi állapotának fokozott megóvásáról szóló 19/1983. (HK 14.) HM utasítás és az ezt módosító 64/1988. (HK 29.) HM utasítás a hatályát veszti.

(2) A katona fizikai alkalmasságának éves ellenőrzését első alkalommal 1998-ban kell elvégezni.

(3) A fizikai állapot ellenőrzésének eredményéről évente január 31-ig, az MH személyügyi csoportfőnök a Honvéd Vezérkar főnökének jelentést terjeszt elő.

1. számú melléklet a 12/1997. (V. 16.) HM rendelethez

BETEGSÉGEK ÉS FOGYATÉKOSSÁGOK TÁBLÁZATA

Fertőző betegségek (001-010)

a) Ide tartoznak a mycobactérium tuberculosis okozta megbetegedések (a tüdő, mellhártya, hörgő, gége és nyirokcsomó tuberculosis) activ és inactiv formái, légzőszervi tuberculosis késői hatásai, valamint a fiatalkori pleuritis azon esetei, amikor nem mutatható ki az aethiológiai factor. A tüdősebészeti műtét utáni állapot értékelése a 104-105-ös szakaszok szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vérgáz-analysis, köpet általános bacteriológiai, köpet cytológiai, köpet direct Koch, köpet Koch tenyésztés, Mantoux-próba, EKG, mellkas rtg. és tomographia, légzésfunctio, szükség esetén mellkaspunctio, bronchológiai vizsgálat.

c) 001.1. szerint minősítendő az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kiskiterjedésű, functiokárosodás nélkül, inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval enyhe formában, functiozavar nélkül, maradvány nélkül vagy minimális residuummal gyógyult gümőkóros pleuritis, maradvány nélkül gyógyult gümős nyirokcsomó-gyulladás

001.2. szerint minősítendők az activ formák: tüdőtuberculosis (infiltrativ, nodularis, cavernosus) hörgők gümős megbetegedése, gümőkóros pneumonia, gümőkóros ptx., gümőkóros mellhártyagyulladás, gümőkóros nyirokcsomó-(hilusi, mediastinalis, tracheo-bronchialis)gyulladás, glottis tuberculosis, miliáris tuberculosis disseminált és generalizált formája.

001.3. szerint minősítendő az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kp. kiterjedésű enyhe functiozavarral, inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, enyhe functiozavarral, közepes fokú kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis, kp. fokban kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiokárosodással gyógyult gümőkóros nyirokcsomógyulladás.

001.4. szerint minősítendő az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kiterjedt formája súlyos functiozavarral, inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, kifejezett functiozavarral, kiterjedt meszesedéssel, zsugorodással, jelentős functiozavar hátrahagyásával gyógyult gümőkóros nyirokcsomó megbetegedések, inactiv kiterjedt maradvánnyal és jelentős functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis.

A morphológiai elváltozások kimutatása egymagában nem elegendő az alkalmasság megállapításához. Epidemiológiai, therápiás, rehabilitatios, prognosztikai és functionális szempontokat kell egyidejűleg figyelembe venni. Döntő jelentősége van a specificus folyamat activitása és a környezetre való veszélyesség mértéke meghatározásának.

Az activ specificus folyamat rendszerint hosszas kezelést és a ht. állomány részére tartós eü. szabadság biztosítását teszi szükségessé. Az állapotromlás és functiokárosodás értékelése után a tüdőgyógyászati osztály vezető főorvosa határozza meg a szolgálat folytatásának feltételeit.

d) 1, 7, 14-18, 20, 24, 30-32, 36, 40, 43, 45.

e) A tuberculosis szolgálati betegségként való elismerésekor különbséget kell tenni a friss specificus fertőzés és az olyan esetek között, mikor a már meglevő tuberculosis gócok reaktiválódnak a szolgálat okozta speciális körülmények hatására. Szolgálati megbetegedésnek fogadható el az a fertőzés, melynél az infectio forrása jól ismert, a tüdőtuberculosisban szenvedő emberrel az együttlét bizonyíthatóan tartós vagy szoros volt és a fertőzés katonai kollektívában történt. Közvetlen fertőzés esetén az expositio és a manifesztátio közötti időtartam legkevesebb két hét, a folyamat fellobbanása esetén pedig négy-hat hét kell hogy legyen. A rosszabbodás szolgálati eredete elismerhető, ha a régi folyamat egyértelműen bizonyítható (kórházi zárójelentés, tüdőgondozói vélemény, mellkas rtg. stb.), és a már meglévő góc activálódása a katonai szolgálat feltételeinek hatására (szokatlan és az átlagosnál jelentősen magasabb terhelés) történt. A korrekt minősítéshez a folyamat progressióját és a szolgálattal való okozati és időbeni összefüggést bizonyító adatokra van szükség.

a) Az agyhártyák és a központi idegrendszeri tuberculosis activ folyamatai és késői hatásai.

b) Ideggyógyászati szakvélemény.

c) A minősítést a chemotherápia időtartama, a gyógyulás jellege (defectussal vagy defectus nélkül) és a defectus mértéke határozzák meg. A beteg szubjektív panaszait csupán mérsékelt, az enyhe neurológiai tüneteket már kp. súlyos és a kifejezett neurológiai tüneteket súlyos maradványtünetnek kell tekinteni.

d) 1, 3, 4, 6, 12, 13, 17, 22, 29-35, 40, 43-46.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása az első szakasznál leírtak szerint történik a betegség kétféle pathogenesise figyelembevételével.

a) Pyelonephritis tuberculosa, cystitis tuberculosa, ureteritis tuberculosa, mellékhere és egyéb férfi nemi szervek tuberculosisa, oophoritis tuberculosa, salpingitis tuberculosa. A nagy kiterjedésű destructio miatt végzett vese-resectio, nephrectomia vagy egyéb urológiai műtéti beavatkozás utáni állapot értékelése a 135. szakasz szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, Urea N, vizelet Koch tenyésztés, Mantoux-próba, mellkas rtg., i.v. urographia, cystoscopia, cystographia.

c) Az alkalmasság elbírálását jelentős mértékben a kezelés időtartama határozza meg. Sok esetben a chemotherapia eredményeként elért gyógyulás csak tünetmentességet jelent, mert a folyamat letokolt gócokban továbbra is fennáll, és bármikor kiújulhat. Klinikai gyógyulás megállapításához hosszas megfigyelés szükséges. Végleges gyógyulás esetén a minősítést functiokárosodás mértéke határozza meg.

d) 1, 4, 13, 17, 22, 35, 43, 44, 46.

e) A szolgálati kötelmekkel való összefüggés meghatározása az első szakasznál leírtak szerint történik.

a) Bőr és bőr alatti kötőszövet, csont és ízületi tuberculosis, Addison-kór (ha gümőkóros), erythema nodosum, tuberculosis miliaris, valamint a szem, periphériás nyirokcsomók és egyéb szervek tuberculosisa.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Mantoux-próba, mellkas rtg. az érintett szerv vagy szövet hystológiai és rtg. vizsgálata, tüdőgyógyászati szakvélemény.

c) Az alkalmasság elbírálásánál figyelembe kell venni a functiokárosodás és kozmetikai torzulás mértékét, a katonai öltözet viselésének lehetőségét és a chemotherapia időtartamát.

d) 1-4, 6, 7, 12-16, 18, 19, 22, 27-35, 40, 42-46.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása az első szakasznál leírtak szerint történik.

a) Hepatitis infectiosa, inoculatios hepatitis, mononucleosis eredetű hepatitis, valamint a chronicus hepatitis azon esetei, melyek kialakulását bizonyíthatóan vírus hepatitis előzte meg. Egyéb infectiok, mérgek, keringési zavarok, táplálkozási hiány, mechanikus tényezők okozta májbetegségek elbírálása a 122-es szakasz szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, májfunctios próbák, ismételt transaminase vizsgálatok, gamma GT, serum összfehérje, Elfo, Latex, virológiai vizsgálatok.

c) Legtöbb esetben a betegség öt hét alatt lezajlik, és a minősítés nem szükséges. A betegek egy részének azonban, még ezután is maradnak panaszai (posthepatitis syndroma), vagy epefesték conjugatios, illetve kiválasztási zavarai (posthepatitis hyperbilirubinaemia). Ha az acut hepatitis elhúzódik, figyelembe kell venni, hogy az elhúzódó virusos hepatitis (és a hepatitis recidiva) persistaló chronicus, illetve progressiv chronicus hepatitis kialakulásához vezethet.

d) 3, 4, 7, 12, 18, 27-35, 37, 43, 44, 47.

e) Hepatitis infectiosa esetén a katonai kötelmekkel való összefüggés csak a következő feltételek mellett állapítható meg:

- a beteg és a fertőző forrás azonos katonai kollektívából származik;

- mindkettőnek a hepatitis infectiosa diagnosisa bizonyítható;

- a tünetek megjelenésének időpontja valószínűsíti a fertőzés létrejöttét. A fertőző forrás fertőzőképessége (2-3 hét az icterus fellépése után) és a betegség incubatios ideje (15-50 nap az első tünetek megjelenése előtt) időben egybe kell hogy essen;

- bizonyítható legyen a beteg és a fertőző forrás érintkezése az említett időben;

- nagy valószínűséggel kizárható legyen a szolgálaton kívüli (családi) fertőzés lehetősége.

Inoculatios hepatitis a következő feltételek mellett minősíthető szolgálati eredetűnek:

- a beteg inoculatios hepatitis diagnosisa biztosan megállapítható;

- a betegség időbeli lefolyása valószínűsíti az inoculatios hepatitis kór ismét (incubatios idő 42-180 nap);

- az említett incubatios időn belül igazolható egy parenteralis vagy sebészeti therápiás, illetve diagnosztikai beavatkozás ténye;

- utólagos ellenőrzés során a véradó megbetegedése vagy a használt műszerek nem kielégítő fertőtlenítése valószínűsíti a diagnosist.

a) Trachoma és a kötőhártya vírus, vagy chlamydia okozta betegségei és azok késői hatásai.

b) Záradék és réslámpavizsgálat.

d) 1, 3, 6, 7, 10-12, 15, 22, 40, 43, 44.

e) Trachoma akkor ismerhető el szolgálati eredetű betegségnek, ha a fertőzés forrása jól ismert, és a fertőzés a katonai kollektívában történt.

a) Veleszületett, friss tüneti és latens, szív- és érrendszeri, központi idegrendszeri, késői tüneti és latens syphilis.

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, TPIT serologiai vizsgálat, Treponaema pallidum kimutatása a területi laesioból, EKG, mellkas rtg., neurológiai, szemészeti, gégészeti consilium.

c) Szerződéses vagy hivatásos állományba vétel elbírálásakor, ha nem alakult ki functiokárosodás és nincs szükség további nemigondozói ellenőrzésre, "Alkalmas" minősítés hozható.

d) 3, 6, 7, 12, 15, 22, 33, 35, 40, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Dermatophytosis, tinea, candidiasis, coccidiomycosis, histoplasmosis, sarjadzó gombafertőzések és egyéb szisztémás gombás betegségek.

b) A gomba meghatározása tenyésztéssel, illetve mikroszkópos vizsgálattal, esetleg szövettani, immunbiológiai és Wood-fénnyel történő vizsgálat.

c) A gombák okozta betegségek hajlamosak a recidivára és sokszor tartós vagy ismételt kezelést igényelnek. Ezért a szerződéses vagy hivatásos állománybavétel előtt "I" minősítés szükséges.

d) 4, 7, 15, 22, 27, 35, 42-44.

e) A gombás betegségek szolgálati eredete akkor ismerhető el, ha bizonyítható a nagyszámú fertőző forrás jelenléte a beteg környezetében (érintkezés beteg emberekkel vagy állatokkal, illetve fertőzött anyaggal), valamint a betegség és a fertőző forrás aethiológiai azonossága. Figyelembe kell venni továbbá a hajlamosító (endocrin betegségek, tumorok stb.) és külső (nedves környezetben tartósan végzett munka, gumicsizma állandó használata) tényezők hatását is.

a) Heveny fertőzés esetén a minősítést a betegség viszonylag elhúzódó jellege, illetve a panaszok vagy functiozavar tartós volta határozza meg.

b) We, teljes vérkép és vizelet, speciális vizsgálatok a kórokozó kimutatására, megfelelő functionális vizsgálatok.

c) A szerződéses és hivatásos állományba vétel előtt, számolva annak lehetőségével, hogy az egyes elhúzódó acut fertőzések chronicus lefolyásúvá válhatnak, "Ideiglenesen alkalmatlan" minősítés szükséges.

d) 3, 4, 6, 7, 12, 13, 15, 17, 22, 27-35, 37, 40, 43, 44, 47.

e) Heveny fertőző betegség a következő feltételek mellett minősíthető összefüggőnek a katonai kötelmekkel:

1. Katonai kollektívában, ahová a beteg tartozott, vagy környezetében, ahol teljesítette szolgálatát, fertőző forrás volt igazolható.

2. A beteg és a fertőző forrás esetében a kórisme megegyezik és kellően bizonyított.

3. A tünetek megjelenésének időpontja valószínűsíti a fertőzés létrejöttét a beteg és a fertőző forrás között.

4. Nagy valószínűséggel kizárható a szolgálaton kívüli (familiaris vagy egyéb) fertőzés lehetősége.

a) Itt minősítendők a több mint egy éve tartó, sőt évekre vagy évtizedekre elhúzódó fertőző betegség azon esetei, amikor az idült folyamat (pl. dysenteria, malaria, salmonellosis chr., idült parasitás megbetegedés) nem minősíthető az alkalmassági utasítás más szakasza szerint. Itt minősülnek továbbá a functiokárosodás mértékének megfelelően az idült fertőző betegség okozta szövődmények és defectusok.

b) d) e) A megfelelő diagnosztikai vizsgálat vagy alkalmassági korlátozás alkalmazása és a katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása a 009. szakasz magyarázatában foglaltak szerint történik.

c) Szerződéses és hivatásos állományba vételkor, az eddigi therápiás kísérletek eredményességét, az idült folyamat időtartamát és várható prognosisát kell mérlegelni. E szerint a minősítés lehet ideiglenesen vagy végleg alkalmatlan.

Daganatok (011-014)

a) Malignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei függetlenül a választott kezelési eljárástól. Kivételt képeznek az egyes szervcsonkolási műtét utáni állapotok megfelelő szakasz szerinti minősítése (pl. tüdőműtét utáni állapot 105. szakasz, vagy gyomorműtét utáni állapot 116. szakasz).

b) We, teljes vérkép és vizelet, májfunctio, vércukor, Se kreatinin, UN, a daganat kimutatására és morphologiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok, megfelelő functionális vizsgálatok.

c) A hivatásos állományúak minősítése akkor lehet "Korlátozással alkalmas", ha a minősített is kívánja a szolgálat folytatását, ha az eredményes kezelés után nem mutatható ki metastasis, vagy ha ezt a szociális és orvosetikai szempontok teszik szükségessé. Külföldi szolgálatra való alkalmasság minősítésénél csak "E" döntés hozható.

d) 4, 6, 12-14, 18-20, 22, 35, 43-47.

e) Rosszindulatú daganat csak a következő feltételek mellett minősíthető összefüggőnek a katonai kötelmekkel:

- a beteg környezetében, ahol teljesítette szolgálatát, exogen carcinogen tényező volt igazolható;

- a beteg bizonyíthatóan ki volt téve e tényező hatásának;

- a meghatározott típusú daganat és a kimutatott carcinogen tényező között szakmailag elismert összefüggésnek kell lenni (pl. röntgensugár hatására bőr-carcinoma, ionizáló sugárzás hatására osteogen sarcoma stb.);

- meg kell vizsgálni és nagy valószínűséggel kizárni a nem szolgálati eredetű, ún. endogen (öröklődés, életkor) tényezők lehetőségét.

a)-e) Az itt minősítendő non Hodgkin lymphomák, Hodgkin-kór, myeloma multiplex, különböző leukaemiák, valamint a nyirok- és vérképzőszövet egyéb rosszindulatú daganatainak elbírálása, a 011. szakasz magyarázatában foglaltak szerint történik. Waldenström-féle hypergammaglobulinaemiás purpura elbírálása a 022-es szakasznál található.

a) A benignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei, valamint ezek kezelése utáni állapotai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, a daganat kimutatására és morphológiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok, megfelelő functionális vizsgálatok.

c) Elbíráláskor elsősorban a daganat által okozott, kezelése után várható vagy visszamaradt functiokárosodás mértékét kell figyelembe venni, de számolni kell az egyenruha- vagy az előírt szerelvényviselés esztétikai (pl. kiterjedt naevus pigmentosus az arcon) vagy traumatizáló és ezzel esetleg malignisatiót előidéző hatásával is. Sok esetben a jóindulatú daganat radicalis műtéttel történő eltávolítása teljes gyógyulást és "Alkalmas" minősítést eredményez. Műtét után visszamaradt functiokárosodás esetén azonban a minősítés csak "Korlátozással alkalmas" vagy "Alkalmatlan" lehet a functiokiesés mértéke szerint. Felülvizsgálati eljárás során a minősítést sokszor a sebészi therapia indicatiói, illetve sürgőssége határozza meg. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor, halasztható műtét esetén a minősítés - a functiokárosodás mértékétől függően - "Alkalmas" vagy "Korlátozással alkalmas", viszonylag sürgős műtét (pl. myoma uteri) esetén pedig "Ideiglenesen alkalmatlan".

d) 3, 4, 6, 7, 12, 14, 18-20, 22, 27-35, 40, 42.

e) Jelenlegi ismereteink szerint nem mutatható ki összefüggés a katonai kötelmek és a jóindulatú daganatképződés között.

a)-e) Itt minősülnek a carcinoma in situ és bizonytalan természetű daganatok (pl. Recklinghausen-féle betegség) bármilyen eredetű localisatiojú esetei. Helyenként semimalignusként jelölt daganatok minősítése értelemszerűen 011. vagy 013. szakaszok magyarázatában foglaltak szerint történik.

Endocrin betegségek (015-020)

a) Egyszerű (nem toxicus) struma, a pajzsmirigy gyulladásos betegségei és functió zavarai, valamint ezek kezelése utáni állapotai. Struma maligna esetén a minősítés a 011. szakasz szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor T3, T4, szükség esetén, TSH, EKG, nyakkörfogat, pajzsmirigy rtg. és scintigraphias vizsgálata, sella felvétel, gégészeti szakvélemény, szükség esetén a pajzsmirigy betegség kimutatására irányuló egyéb serológiai vagy immunológiai vizsgálat.

c) Elbíráláskor elsősorban a kezelés szükségességét, a kezelés után kialakult functionális állapotot és annak tartósságát, valamint az egyes elváltozások (pl. exophthalmus, vagy a nyak jelentősen megnövekedett körfogata) és az egyenruha-viselés esztétikai vonatkozásait kell mérlegelni. Szerződéses és ht. állományba vételkor "Alkalmas" minősítés csak a kezelést nem igénylő euthyreoid struma vagy a normofunctios műtét utáni állapot esetén hozható.

d) 3, 4, 6, 7, 12-15, 18-20, 22, 40, 43-46.

e) A pajzsmirigy betegségek keletkezésében bizonyos öröklött hajlam is szerepet játszik, ezért a katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el. Kivételt képezhetnek azon esetek, amikor az addig rejtett folyamat kibontakozása a szolgálattal összefüggő tényezők (pl. rendkívüli psychés trauma, éhezés, acut fertőzés) hatására történt.

a) Diabetes mellitus minden formája beleértve a csökkent glukóz tolerantiát és a latens diabetest. A cukorbaj szövődményei: glomerulosclerosis intracapillaris, Kimmelstiel-Wilson-féle syndroma, nephropathia diabetica, cataracta diabetica, retinopathia diabetica, angiopathia diabetica, gangraena diabetica.

b) Éhgyomri és sz. e. terheléses vércukor, gyűjtött vizelet (cukor, aceton), vesefunctiok, szemfenék, oscillometria (lehetőség szerint Doppler), ideggyógyászati vizsgálat. A familiaris anamnesist dokumentálni kell és negatív esetben kutatni a diabetest okozó esetleges alapbetegség után.

c) Szerződéses és külföldi szolgálat vállalás esetén diabetes mellitus súlyosságától függetlenül csak "Alkalmatlan" minősítés hozható. Hivatásos állományúak minősítése szövődmények súlyosságának figyelembevételével lehet "Korlátozással alkalmas" Renalis glycosuria minősítése "A".

d) 4, 7, 13, 15, 27, 35, 40, 43-47.

e) A szolgálati kötelmekkel való összefüggés vizsgálatánál mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy a diabetes mellitus öröklődő betegség és a geneticus dispositio sok esetben fennállhat a diabetes manifestatioja nélkül is. Diabetes mellitus csak kivételes esetben (pl. a szolgálati baleset okozta traumás diabetes) ismerhető el katonai kötelmekkel összefüggő betegségnek.

a) Hypoglykaemia, hasnyálmirigyműtét utáni állapot, a gastrin-elválasztás zavarai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, éhezéses próba, megfelelő hormonszintvizsgálatok, pancreas Echo, szükség esetén retrograd pancreatographia, pancreas CT.

c) Enyhe esetek közé sorolható az anamnesisben szereplő functionalis hypoglykaemia, ha a rosszullét ritkán jelentkezik, szénhydrátban szegény étrenddel megelőzhető és cukorevéssel könnyen megszüntethető. A hasnyálmirigyműtét utáni utókövetkezmény nélkül gyógyult, vagy substitutios kezeléssel tartósan biztosított jó általános állapot ugyancsak enyhe esetnek tekinthető. Súlyos esetnek kell tekinteni az organicus eredetű hypoglykaemiát és a functionalis hypoglykaemia azon eseteit, amelyek gyakori, szénhydrátban szegény diétával nem megelőzhető és cukorevéssel nem szüntethető rosszulléttel járnak. Súlyos továbbá a pancreatectomia utáni állandó utókezelést igénylő állapot és a Zollinger-Ellison syndroma is. A hasnyálmirigyműtét utáni utókövetkezmény nélküli gyógyulás és legalább három évig tartó teljes panaszmentesség esetén a minősítés 1/II. és 1/IV. szerint kivételesen lehet "K".

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 25, 27-35, 37, 40, 43-48.

e) A hasnyálmirigy endokrin tevékenységének zavarai nem tekinthetők szolgálati eredetűnek. Előfordulhat azonban, hogy a hasnyálmirigyműtétre a katonai szolgálat teljesítése alatt baleseti adatlappal igazoltan bekövetkezett hasi sérülés után kerül sor. Ilyen esetben a műtét utáni állapot katonai kötelmekkel összefüggőnek tartható.

a) Hyperparathyreoidismus (beleértve a Recklinghausen-betegséget) és hypoparathyreoidismus minden formája. Hysteriás tetania a 036-os, pszichogén tetania a 039-es szakasz szerint minősül.

b) Serum Ca és P tartalmának meghatározása, EKG, a csontok fokozott vagy csökkent mésztartalmának, osteosclerosis, csontcysták és törések rtg. vizsgálattal történő kimutatása, gastrointestinalis, vese- és szemszövődmények vizsgálata.

c) Enyhe formának a klinikailag típusos, tetania nélküli, könnyen kezelhető hypoparathyreoidismus tartható. Hivatásos állományúak minősítése III-as rovat szerint lehet "K", ha a hypo- vagy hyperparathyreoidismus jól kezelhető, ritka tetaniás rohamokkal vagy kevés és enyhe szövődménnyel jár. A nehezen kezelhető, gyakori rohamokkal, több és súlyos szövődménnyel kísért esetek minősítése "E".

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 27-35, 37, 40, 43-47.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés hypo- vagy hyperparathyreoidismus esetén nem igazolható.

a) Acromegalia, Marfan-syndroma, Sheehan-féle syndroma, Simmonds-féle betegség, hypophysis eredetű törpeség, diabetes insipidus, iatrogén hypophysis zavarok és a hypophysis és diencephalo-hypophysealis rendszer egyéb zavarai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, actualis vagy terhelés utáni hormontermelés és ürítés meghatározása, sella turcica és csontok rtg. vizsgálata, látótérvizsgálat.

c) Hivatásos állománynál a szervelváltozások és a funkciókárosodás súlyosságától függően a minősítés lehet "E".

d) 2-4, 6, 7, 12-15, 17-20, 22, 25, 27-35, 37-40, 43-47.

e) A hypophysis-hypothalamus rendszer zavarai közül csupán azok minősíthetők összefüggőnek a katonai kötelmekkel, amelyek a katonai szolgálat ideje alatt és a katonai feladatok teljesítése közben elszenvedett koponyasérülések után jelentkeztek.

a) Cushing-féle syndroma, Conn-féle syndroma, adrenogenitalis zavarok, Addison-kór, Waterhouse-Friderichsen syndroma. Pheochromocytoma esetén a minősítés 011., 013., 014. szakaszok szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, Se kreatinin, UN, Se Na, Cl, K, hormontermelés és ürítés vizsgálata a hormonconcentratio meghatározás, illetve a stimuláló és suppressiós próbák elvégzése útján, sella turcica, csontok, vesék és mellékvesék rtg. vizsgálata, szemészeti és ideggyógyászati szakvizsgálat.

c) 020/III. rovat szerint csak az kapjon "K" minősítést, aki kellően egyensúlyban tartható, egyébként a minősítés "E".

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15-17, 22, 25, 27-35, 37, 40, 43-46.

e) A mellékvese betegségei a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegségek, a szolgálati balesetekből származó, traumás mellékvese károsodások kivételével.

Anyagcsere betegségek (021-024)

a) Arthritis urica, köszvényesek nephropathiája és a köszvény egyéb manifestatioja.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, Se kreatinin, UN, Se, húgysav, vizelet urat-tartalom meghatározása, EKG, mellkas rtg., húgysavas nátriumkristályok kimutatása a synovialis folyadékból, klinikai adatok (tophusok, rohamleírás).

c) Abban az esetben, ha a "visceralis" köszvény három éven át végzett kezelése mellett évente az eü. szabadság a 120 napot nem haladja meg, a 021.2/III. rovat szerint "K" minősítés is adható.

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 27-35, 42-47.

e) Arthritis urica eredetére vonatkozó ismereteink szerint öröklődő és ezért a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegség. Szolgálati baleset által kiváltott roham esetén szolgálati kötelmekkel összefüggő állapotrosszabbodás ismerhető el.

a) Az aminosav-anyagcsere és transport (pl. Fanconi syndroma), a szénhydrát-anyagcsere és transport (pl. diabetes renalis), a zsíranyagcsere (pl. hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia), a plazmafehérjék anyagcsere (pl. Waldenström-féle hypergammaglobulinaemiás purpura, macroglobulinaemia), az ásványi anyagcsere (pl. haemochromatosis, degeneratio hepatolenticularis, calcinosis), a folyadék, electrolit és a savbázis egyensúly (pl. hyper- és hyponatraemia, acidosis, alkalosis, hyper- és hypopotassaemia) és az anyagcsere egyéb zavara (pl. amyloidosis, Gilbert-féle hyperbilirubinaemia).

b) We, teljes vérkép és vizelet, az anyagcserezavar kimutatására irányuló vizsgálatok.

c) A szűrővizsgálat során véletlenül kimutatott diabetes renalis, hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia, Gilbert-féle hyperbilirubinaemia panaszmentes esetei az anyagcsere enyhe zavarainak tekinthetők. Az átmeneti jellegű folyadék, electrolit, sav-bázis egyensúly vagy egyéb panaszt okozó (pl. Waldenström-féle purpura hypergammaglobulinaemia) zavar minősítése a 2-es alszakasz szerint történik. Amyloidosis, haemochromatosis, Waldeström-féle macroglobulinaemia vagy egyéb súlyos anyagcserezavar esetén alkalmatlan minősítés hozható.

d) 2, 4, 7, 13-15, 18-20, 22, 27-35, 42-44, 46.

e) Mivel az anyagcserezavarok döntően örökölt rendellenességek vagy valamilyen más betegséghez társuló másodlagos elváltozások, így nem tekinthetők a katonai kötelmekkel összefüggő betegségeknek.

a) Obesitas, localis zsírfelrakódás.

b) Az elhízás mértékének pontosabb mennyiségi meghatározására a testtömeg indexet (BMI) használjuk. A testtömeg index (BMI) pontosabban tükrözi a zsírfelesleget. A BMI-t úgy számoljuk, hogy a (kg-okban) mért testsúlyt osztjuk a (méterben) mért testmagasság négyzetével. A "normális" BMI 20-25 kg/m.

c) Az elhízás mértéke csupán tájékoztató jellegű adatként szolgálhat. Végleges minősítés csak az egyéni teherbíró-képesség értékelése után hozható. Kórosnak tekinthető extrém elhízás esetén 023.3 szerint végleg alkalmatlan is lehet.

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 24, 28-35, 37, 40, 47.

e) Az elhízás nem tekinthető a szolgálati kötelmekkel összefüggő kóros állapotnak.

a) A vitaminok, a humoralis immunitás, a sejt immunitás hiánya, kevert típusú immundeficit (AIDS).

b) Vitaminok kiválasztásának vizsgálata a vizeletben, terhelési próbák thiamin, riboflavin és ascorbinsav esetében, a capillaris resistentia vizsgálata ascorbinsav-hypovitaminosis esetében, adaptometriás vizsgálat axerophthol-hypovitaminosis esetében, ugyanitt a plasma axerophtkol, ill. carotintartalmának meghatározása. Immundeficit kimutatására irányuló immunológiai vizsgálatok.

c) Az enyhe tünetekkel járó vitaminhiány minősítése lehet "A", vagy "I" a klinikai képtől függően a IV. rovat szerint nyugdíjkorhatáron túli szolgálatban való visszatartás kivételével. Ismételten fellépő vitaminhiány, partialis vagy totalis antitest hiány eseteinek minősítése "I", a IV. rovat szerint a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatban való visszatartás kivételével, illetve "E", immundeficit (AIDS) esetén "E". Hivatásos állománynál csak a gyakori és nehezen kezelhető infectiokkal járó antitest hiány minősítése lehet "E". Az immundeficit (AIDS) minősítése minden esetben "E".

d) 4, 13, 25, 27, 35, 43, 44.

e) Mivel az avitaminosisok és a szerzett immundeficit mindig valamely előzetes betegség következményei és az egyéb immunzavarok pedig congenitalis eredetűek, minősítésük esetén a katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

Vérképző szervek betegsége (025-029)

a) Vashiány-vérszegénység, anaemia perniciosa, fólsav-anaemia, egyéb hiány-vérszegénységek.

b) We, teljes vérkép és vizelet, reticulocyta-szám, thrombocyta-szám, bilirubin, Se vas, TVK, fólsav, széklet féregpete, a gyomor-bél rendszer átvizsgálása. Különösen anaemia perniciosa gyanúja esetén sternum punctio, próbareggeli, Schilling-próba, Se Bi. meghatározás.

c) A külföldi szolgálatra jelentkezők esetén "E" minősítés már az időszakos parenteralis substitutio és ellenőrzés szükségessége esetén hozható.

d) 1, 2, 4, 7, 12-15, 18-20, 22, 27, 35, 43, 44, 46.

e) Hiány-vérszegénység a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegség.

a) Öröklődő sphaerocytosis, anaemia enzimdeficit miatt, thalassaemia, sarlósejtes anaemia, haemoglobinopathiák, autoimmun és nem autoimmun haemolyticus anaemia, haemoglobinuria exogen okú haemolysis miatt.

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, reticulocytaszám, thrombocyta-szám, VVT resistentia, Coombs-próba, Se bilirubin, LDH, Se vas, TVK, sternum punctio és a haemolyticus anaemia különböző alakjainak meghatározására használt specifikus diagnosticai próbák (pl. Ham-, Heller-, Nelson-, Rosenbach-próbák).

c) A külföldi szolgálatra jelentkezőnél "A" minősítés csak olyan szerzett vérszegénység esetén alkalmazható, amikor (várható) a spontán vagy gyógyszeres kezelés utáni gyógyulás óta legalább két év telt el.

d) 2, 4, 7, 12-15, 18-20, 22, 27, 35, 43, 44, 46.

e) Bizonyos kémiai mérgek vagy fizikai ártalmak hatására kialakult haemolyticus vérszegénység egyes esetei összefüggésbe hozhatók a katonai kötelmekkel.

a) Anaemia aplastica, anaemia sideroblastica, heveny posthaemorrhagias anaemia, és egyéb secunder anaemiák.

b) We, teljes vérkép és vizelet, reticulocyta-szám, thrombocyta-szám, VVT-resistentia, Se vas, TVK, EKG, sternum-punctio.

c) Heveny posthaemorrhagiás anaemia és egyéb secunder anaemiák a kiváltó ok szerint minősítendők. Aplasticus anaemia és anaemia sideroblastica csak a 027.2 szakasz szerint minősíthető.

d) 2, 4, 7, 12-15, 18-20, 22, 27, 35, 43-46.

e) Baleset vagy sérülés következtében kialakult posthaemorrhagiás anaemia egyes esetei lehetnek összefüggőek a katonai kötelmekkel.

a) Haemophylia, egyéb véralvadási faktorok congenitalis hiánya, von Willebrand-féle betegség, vérzéses zavarok keringő anticoagulansok miatt, defibrinatiós syndroma, véralvadási factorok szerzett hiánya.

b) We, teljes vérkép és vizelet, thrombocyta-szám, vérzési és alvadási idő, coagulogramm, Rumple-Leede tünet vizsgálata.

c) Hivatásos állománynál enyhe lefolyású vagy latens haemorrhagiás diathesis esetén a minősítés lehet "K".

d) 2, 4, 7, 12-15, 17-20, 22, 27, 35, 40, 43-46.

e) Az öröklődő vagy szerzett véralvadási hibák katonai kötelmekkel nem összefüggő betegségek.

a) Purpura allergica (Henoch-Schönlein-féle purpura, vasculitis allergica), thrombasthenia haemorrhagica hereditaria, thrombocytopathia, elsődleges és másodlagos thrombocytopenia, agranulocytosis, leukaemoid reactio.

b) We, teljes vérkép és vizelet, thrombocyta-szám, Coombs próba, vérzési és alvadási idő, coagulogramm, Se kreatinin, UN, Se összfehérje, Elfo, sternum punctio, Rumpel-Leede tünet vizsgálata, EKG.

c) A külföldi szolgálatra jelentkezőnél secunder és tüneti thrombocytopenia, valamint leukaemoid reactio esetén legalább két évvel a gyógyulás után "A" minősítés hozható.

d) 2, 4, 7, 12-15, 17-20, 22, 27, 35, 40, 43-46.

e) Nem állapítható meg összefüggés a katonai kötelmek és e szakasz szerint minősített betegségek között.

Ideg-elme betegségek (030-053)

a) Praesenilis dementia Alzheimer-betegségben, Pick-féle agyi megbetegedésben és Kraepelin-syndroma esetén, továbbá azok az állapotok, ahol az organicus ok vagy agykárosodás következtében maradandó psychiatriai tünetek alakulnak ki (pl. pseudoneurasthenia, pseudopsychopathia).

b) Psychiátriai szakvizsgálat és osztályos megfigyelés. Alapbetegségnek megfelelően CT, Echo, koponya rtg., Cag., EEG, teljesítményvizsgálat, (MAWI) személyiségvizsgálat stb. Kórlefolyás figyelembevétele, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés, környezettanulmány.

c) A dementia eredete vagy súlyossági foka a minősítést nem befolyásolja. Csak "E" döntés hozható. Egyes psychosyndromák esetén hivatásos állományúak minősítése "K" is lehet.

d) 2, 4, 7, 12-15, 17-20, 22, 24, 25, 43-46.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés csak agysérülés esetén mérlegelendő.

a) A rendszeres, mértéktelen alkoholfogyasztás, illetve ezt követő alkoholelvonás következtében fellépő elmezavarral járó kórképek tartoznak ide. Delirium tremens, Korszakov-psychosis, alkoholos dementia vagy hallucinosis, kóros részegség, alkoholos féltékenység.

b) A psychiátriai zárójelentések, ideggondozói igazolások alapján történik a döntés. A tényleges katonai szolgálat alatt a psychiátriai és a neurológiai vizsgálat, megfigyelés, valamint a parancsnoki és csoportorvosi vélemény adataira is támaszkodunk.

c) 031.1. szerint minősítjük a delirium tremenst, az alkoholos hallucinosist. A hivatásos állományú beteg "A" minősítésére akkor van lehetőség, ha sikeres alkoholelvonó kezelés után compensált a psychés állapota. 031.2. szerint minősítendő az alkoholos Korszakov-psychosis, alkoholos polyneuritises psychosis, az idült alkoholos agyi syndroma és az alkoholos paranoia.

d) A korlátozások nem alkalmazhatók.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés jelen kórképek minősítésénél nem igazolható.

a) Itt minősítendők az acut és subacut organicus psychosyndromák, a gyógyszermegvonási psychosisok, bármely okból (fertőzés, anyagcserezavar, agysérülés után) fellépő deliriumok.

b) Parancsnoki vélemény, orvosi leírás a kóros állapot részletezésével, baleseti jegyzőkönyv, zárójelentés, rendőrségi jegyzőkönyv stb. Psychiátriai kivizsgálás a szükséges eszközös és laboratóriumi vizsgálatokkal (gyógyszer, méreg, fertőző agens kimutatása vérből, liquorból, vizeletből). Psychológiai elemzés.

c) A szolgálat közben jelentkező betegségek gyógyítása után döntünk a minősítését illetően, tünetmentes állapotban 032.1., maradványtünet kiújulási hajlam esetén a 032.2. alapján.

d) 3, 6, 15, 27-35, 37, 43, 44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggést abban az esetben lehet elismerni, ha a kiváltó ártalom a katonai kötelmekkel összefüggő és megfelelően igazolt esemény (baleset) következménye volt.

a) Ide tartoznak az összes schizophreniás kórformák.

b) Parancsnoki és csapatorvosi jellemzés, családi anamnézis, szükség esetén psychológiai elemzés.

c) Az alkalmasság elbírálása a bemutatott zárójelentések és területileg illetékes ideggondozói igazolások alapján történik. A szolgálat alatt jelentkező betegségeknél a parancsnoki és orvosi jellemzés objektív adataira, az elmeosztályos megfigyelésre alapítjuk a döntést.

d) 7, 12, 13, 24, 25, 35, 44.

e) E szakasz betegségei a katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

a) Az e szakaszba tartozó endogen psychoticus kórképektől el kell különíteni a reactiv neuroticus és psychogen depressiós állapotokat és a hangulat-kedélyélet enyhébb zavarait (ezt a 036 alapján minősítjük).

b) Parancsnoki és csapatorvosi jellemzés, családi anamnesis, környezettanulmányozás, psychológiai elemzés, kórlefolyás elemzése.

c) A zárójelentések, ideggondozói igazolások alapján történik a döntés. Szolgálat közben osztályos kivizsgálás alapján döntünk. Tartós kezeléssel, ill. gondozással korlátozások alkalmazása mellett rehabilitálhatók a nem ismétlődő, enyhén cyclothym, mérsékelten súlyos fázisokban szenvedők.

d) 7, 22, 25, 44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés e kórképek minősítése esetén nem igazolható.

a) Itt minősítjük az indukált psychosisokat és ide soroljuk az acut paranoid reactiot és a psychogen paranoid psychosist.

b) Parancsnoki jellemzés, a betegség kirobbanásának pontos és részletes csapatorvosi leírása, objectív adatok beszerzése, psychológiai elemzés.

c) Hivatásos állomány esetén a lezajlott paranoid kórkép megtartott személyiség és rendszeres gondozás mellett minősíthető korlátozással alkalmasnak, ha a katonai környezettel szemben nem voltak téveszmék, ill. nem alakult ki érzelmi feszültség.

d) 13, 24, 25.

e) Katonai kötelmekkel való összefügés nem igazolható.

a) Szorongásos állapotok, hysteria, phóbiás állapotok, rögeszmés-kényszeres betegség, neuroticus depressió, neurasthenia, deperszonalizációs syndroma, hypochondria, foglalkozási neurósis, psychasthenia.

b) Parancsnoki és csapatorvosi részletes jellemzés, (a betegség indokolásának pontos leírásával), objectiv adatok beszerzése, psychológiai elemzés. A vizsgálathoz személyiségelemzés és a domináló conflictus megoldási mód/ok/ feltárása szükséges alapos exploratio keretében.

c) Első minősítéskor minden esetben halasztást vagy korlátozást adunk, alkalmatlan minősítés csak visszaeső betegeknél jöhet szóba. Tekintettel a kórképek reverzibilis jellegére, csak a gyógyszeres, psychotherápiás, csoporttherápiás lehetőségek kimerítése és a beosztásban történő segítő változtatások, felmentések után jöhet szóba a súlyosabb megítélés.

d) 2-6, 12, 13, 15, 17, 22, 24, 25, 27-35, 43, 44.

e) Miután a neuroticus zavarok kialakulásáért elsősorban az egyéni alkati hajlam a felelős, katonai kötelmekkel való összefügés nem ismerhető el. Előfordulhat, hogy sérüléshez társul a neurosis. Ilyen esetben a szolgálattal való összefüggés igen szigorúan vizsgálandó.

a) E szakasz szerint minősül a psychopathia minden formája - kivéve a pseudopsychopathiát, mely a 030-as szakasz szerint minősül -, a sajátos és szituativ fejlődési elmaradottság, az éretlen személyiség és a szexuális élet olyan zavarai, mint pl. a homoszexualitás, exhibicionizmus, a pszichoszexuális identitás zavarai stb.

b) Objektív családi, hetero anamnézis, élettörténeti elemzés, az intelligencia meghatározása, szükség szerint egyéb psychológiai tesztek felvétele (a lehetőségek és a körülmények figyelembevételével), valamint psychológusi exploratio szükséges. Kórházi, rendelőintézeti kvalifikáláshoz osztályos megfigyelés, ambulanter kivizsgálás és psychotherapiás gondozás, psychológiai vizsgálatok, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés indokolt. Szexuális deviatio esetén írásos szakorvosi vélemény.

c) A személyiségzavar biológiai genetikai és szociális környezeti tényezők hatására alakul ki, ezeknek a precíz vizsgálata elengedhetetlen. Kórjelző élettörténeti adatok esetén, alacsony intelligencia szint mellett a minősítéshez részletes psychológiai exploratio szükséges. Amennyiben a pathologiás jelenségek súlyos foka gyermekkortól kezdődően bizonyítható, és az értelmi képességek alacsony szinvonalúak (IQ 80 alatti) akkor a minősítés "Alkalmatlan". Az értelmi képességek II. rovat szerinti megítélésére a rendelet 041. szakasz c) pontban meghatározottak az irányadók.

d) 24, 25.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el, kivéve a posttraumás személyiségváltozás esetét, amennyiben a sérülés szolgálati balesetnek minősül.

a) Az alkoholizmuson és a drogfüggőségen kívül, a drog és alkohol abususokat, a drog és alkohol rendszeres kombinált élvezetét, a rendszeres oldószerbelégzést, a gyógyszerek nem előírt használatát (amennyiben tudatának befolyásolására használja, ezáltal egészségét és/vagy szociális, interperszonális egzisztálását károsítja) minősítjük itt. Kivéve a szokványos részegség (intox.c.alc.), a suicid szándékú gyógyszerfogyasztást (intox.c.med.), ill. a secunder alkoholizmust (itt az alapbetegség minősítendő). Tételesen a következő szerek jöhetnek számításba: alkohol, amphetamin, cannabis, cocain, hallucinogének, szerves oldószerek, ópiátok, phencyclidin, sedato-hypnoticus és anxioliticus szerek.

b) Az alkohol és narcománia diagnosist akkor állítjuk fel, ha a szerek élvezetének kimutatható somaticus és psychés következményei megállapíthatók (neurológiai, psychiátriai, belgyógyászati elváltozások, laboratóriumi leletek stb.).

c) Anamnesticus adatok (családi, kórházi, drogambulanciai, alkohológiai stb.) alapján felszínre került esetekben kórházi (rendelőintézeti) kivizsgálás és kezelés szükséges. Alkalmankénti drogfogyasztóknak "Alkalmatlan" minősítést nem adhatunk. Igazolt, ismételten sikertelen elvonókezelésen résztvettek minősítése "Alkalmatlan".

d) 24, 25.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem igazolható.

a) Dadogás, hebegés, pöszeség, raccsolás, enuresis nocturna, psychogen torticollis és tetania, ásítás, légszomj, köhögés, szív-érrendszeri zavar, pruritus, aerophagia, hányás, fogcsigorgatás, anorexia nervosa, tic és egyéb a fentiekben fel nem sorolt kórformák.

b) Parancsnoki és csapatorvosi jellemzés, 039.1 esetén neurológiai, psychiátriai, valamint gégészeti vizsgálat. 039.3 esetén neurológiai, psychológiai vizsgálat, (két hónapos therápiás kísérlet csapatnál, illetve psychotherápiás szakrendelésen), gerincröntgen felvétel.

c) A minősítés alapja a katonai feladatokhoz való egyéni megfelelés az állandóan fennálló tüneteket is figyelembe véve. Enuresis nocturna hivatásos állományúaknál általában nem jön szóba. Amennyiben itt jelentkezik ez a probléma, annak organicus oka van és aszerint kell véleményezni.

d) 2-4, 6-9, 11-13, 15-17, 22-25, 27-35, 37-40, 43-46.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a fenti symptomák vagy syndromák egyike a katonai szolgálat teljesítése közben ért heveny psychés trauma következtében keletkezett.

a) Nem elmebetegen fellépő átmeneti kóros állapot, mely kivételes psychés vagy fizikai stressre, érzelmi veszteségre, hirtelen szociális környezetváltozásra vagy izolatiora következik be.

b) Parancsnoki, csapatorvosi jellemzés, valamint psychiátriai és psychológiai vizsgálat.

c) Mivel átmeneti, maradvány nélkül rendeződő állapotokról van szó, a szolgálat közben kialakult kórképek gyógyítandók, amennyiben több, mint három hónapig tartanak vagy ismételten jelentkeznek a minősítés lehet "E".

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 17, 24, 25, 37, 39, 43, 44.

e) A katonai szolgálat teljesítése során az átlagos frustratiot meghaladó, valamilyen kivételes fizikai vagy psychikai stressre kialakuló alkalmazkodási reactio lehet összefüggő a katonai kötelmekkel.

a) Debilitás, imbecillitás, idiotia, mentális subnormalitás, enyhe fokú értelmi fogyatékosság, középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékosság.

b) Egyénileg felvett általános intelligencia tesztek (MAWI, RAVEN, IST, EYSENC stb.) bármelyike által nyert intelligencia mutató (IQ vagy IQ ekvivalens) meghatározása, a személyiség hatékonyságának feltárása a társas és a mindennapi élethez szükséges készségek, a kommunikáció, valamint a személyes önállóság és a szociális felelősség követelményeinek való megfelelés terén.

c) A minősítés kimondásához a teszteredményeken túl az élettörténeti eseményeket és az exploratio által feltártakat is figyelembe kell venni. Ht. és tsz. állományba vételkor tisztjelöltek esetében IQ 100 alatt, zászlósjelöltek esetében IQ 95 alatt, tiszthelyettes jelöltek esetében IQ 90 alatt, tisztes jelöltek esetében IQ 85 alatt, honvéd jelöltek esetében IQ 80 alatt a minősítés "E".

d) 2-4, 6-9, 11-13, 15, 24, 25, 37-39.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Itt minősítjük a meningitis, encephalitis, poliomyelitis, valamint a koponyaűri, agyvelő-, gerincvelő-gyulladás egyéb eseteit.

b) Kórházi kivizsgálás során lumbálpuntcio, EEG, CT.

c) Fenti kórképek súlyossága a csak liquor eltérést okozó, egyébként tünetmentes meningitistől a letalis kimenetelű encephalomyelitisig terjed. Indokolt a végleges minősítéssel minden állománykategóriában megvárni a végállapotot, addig eü. szabadsággal vagy "I" minősítéssel biztosítani az időt az utókezelésekre.

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 27-37, 43-46.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a megbetegedés katonai közösségben zajló járvány esetén keletkezett.

a) A Parkinson-betegségen kívül ide soroljuk az összes extrapyramidalis eredetű kórképet (Hallervorden-Spatz-féle betegség, olivo-pontocereballis degeneratio, opathlmoplegia progressiva supranuclearis, Shy-Drager-féle syndroma, strionigralis degeneratio, benignus essenciális tremor, myoclonusok, organicus eredetű tic, Huntington-féle chorea, hemiballismus, paroxysmalis choreo-athetosis, torsios dystonia, organicus sírógörcs).

b) Kórházi kivizsgálás parancsnoki és csapatorvosi jellemzés birtokában. A legalapvetőbb serológiai, elektrofiziológiai és kontrasztanyagos vizsgálatok.

c) A külföldi szolgálatra való alkalmasság megállapítása esetén a betegség súlyosságától függetlenül csak "E" minősítés hozható.

d) 2, 4, 7, 12-15, 17-20, 22, 24, 25, 35, 36, 43, 44, 46.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Ide tartoznak a spinocerebelláris betegségek, Friedrich-féle ataxia, paraplegia spastica hereditaria, elsődleges cerebelláris degeneratio, gyermekkori agyi bénulás maradvány-állapota, idegrendszeri localizatiojú tuberculoma, granuloma.

b) Neurológiai vizsgálat, a célzott eszközös vizsgálatokkal kiegészítve, esetenként psychiátriai vizsgálat.

c) Hivatásos állományúak minősítésénél enyhe idegrendszeri tünetekkel járó maradványállapot esetén "K" minősítés adható.

d) 2, 4, 7, 12-15, 17-20, 22, 24, 25, 35, 36, 43, 44, 46.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Atrophia musculorum spinalis, sclerosis lateralis amyotrophica, syringomyelia, syringobulbia, ér éredetű myelopathia.

b) Parancsnoki és csapatorvosi jellemzés, kórházi kivizsgálás.

c) Csak a véglegesen kialakult, kórházi kivizsgálás alapján igazolt, mérsékelt tünetekkel járó maradványállapot esetén III-IV. rovatok szerint hozható "K" minősítési döntés.

d) 2, 4, 7, 12-15, 17-20, 22, 24, 25, 35-37, 43-46.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Sclerosis multiplex, neuromyelitis optica, Schilder-féle betegség, Little-kór.

b) A legalapvetőbb elektrofiziológiai, MRI vizsgálatok, neurológiai osztályos kivizsgálás.

c) A külföldi szolgálatra való alkalmasság megállapítása során a betegség súlyosságától függetlenül csak "E" minősítés hozható.

d) 2, 4, 7, 11, 13-15, 18-20, 35, 36, 42-46.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Az általánosult, nem görcsös és általánosult görcsös epilepsiák minden formája. Itt minősítjük az alkalmi epilepsiás rohamot is, ha az alapbetegség egyébként nem minősíthető.

b) Neurológiai osztályos kivizsgálás, lehetőség szerint részletes heteroanamnesis és orvosi észlelés alapján készített rohamleírás birtokában, EEG vizsgálat (rutin, alvásdeprivációs, terheléses, kazettás), az adott klinikai fejlettségi szinten hozzáférhető eszközös vizsgálatok.

c) Az alkalmi epilepsiás rohamok az egészség teljes helyreállításával gyógyulhatnak, ezért a minősítés "I" a II. és IV. rovatok szerint.

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 27-35, 40, 43, 44.

e) Traumás eredetű epilepsiánál felmerülhet a katonai kötelmekkel való összefüggés lehetősége.

a) Ide tartoznak az összes, rohamokban jelentkező fejfájások.

b) Parancsnoki és csapatorvosi jellemzés, kórházi kivizsgálás.

c) Szolgálat közben jelentkező rohamok miatt tartós kezelést kell alkalmazni csapatnál, ambulanter és osztályon. Elemezni kell a roham kiváltásában szóba jöhető életritmus, érzékszervi túlingerlés és psychés feszültségek szerepét.

d) 2-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 27-35, 43.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) A szakasz szerint csak a klinikailag igazolt narcolepsia és somnambulismus és alvási apnoe minősíthető mint kóros alvászavar.

b) Ezeket a kórképeket neurológiai vagy psychiátriai osztályos kivizsgálás keretében, lehetőleg széles körű differenciál-diagnosztikai elemzésnek kell alávetni. EEG vizsgálat.

c) A külföldi katonai szolgálatra való alkalmasság megállapításánál az alvászavar súlyosságától függetlenül csak "E" minősítés hozható.

d) 2, 12, 13, 25, 35, 43, 45, 46.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Az I., V., VII., IX., X., XI., XII. agyidegek betegségei minősítendők itt, a kóroktól függetlenül. A II., III., IV., VI. működési zavarait szemészet, a VIII. betegségeit fülészet bírálja el.

b) Kórházi kivizsgálás, legalapvetőbb elektrofiziológiai és eszközös vizsgálatok.

c) E szakasz szerint történő elbírálás esetén csak a végleges maradványállapot minősíthető.

d) 2-4, 6, 7, 12-16, 18-20, 35, 40, 43, 44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha traumás vagy toxicus behatás körülményei ezt egyértelműen igazolják.

a) Itt minősítendő a porckorongsérv és annak műtéte utáni állapota, a plexus brachialis és lumbosacralis betegségei, a nyaki- és háti ideggyök laesio.

b) Neurológiai és szükséges eszközös vizsgálatok (műtéti leírás, rehabilitációs kezelések leírása).

c) A fenti betegségek jelentkezésekor a rendelkezésre álló therápiás lehetőségek alkalmazása szükséges. Ismételt eredménytelenség után minősítünk csak, figyelembe véve a rehabilitációs lehetőségeket. Objectiv kórjelek hiányában, de súlyos functiozavarral járó kórképekben a fiziotherápiás kezelésen túl a psychológiai elemzés, szükség szerint psychotherápia alkalmazása után döntünk.

d) 7, 11-21, 27-36, 42-44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés a trauma körülményei alapján ítélhető meg.

a) Itt minősítjük az alagút syndromákat, a periphériás idegtörzskárosodásokat - kiváltó okoktól függetlenül - a causalgiát, meralgia paraestheticát, az öröklődő és az idiopathiás neuropathiákat.

b) Radiológiai vizsgálat, elektroneurographia végzése, szükség esetén EMG.

c) A hivatásos állományúak minősítésénél kiterjedt vizsgálat szükséges a rehabilitációs lehetőségek feltárására.

d) 2, 3, 6, 7, 13, 14, 18-20, 27-37, 42-44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés a trauma, mérgezés körülményeinek vizsgálata alapján ítélhető meg.

a) Itt minősítendő a myasthenia gravis, a toxicus myopathiák, a dystrophia musculorum progressiva, a myotoniák, a paralysis familiaris periodica.

b) Neurológiai osztályos kivizsgálás, EMG, izombiopsia.

c) A hivatásos állományúak minősítésénél kiterjedt vizsgálat szükséges a rehabilitációs lehetőségek feltárására.

d) 2-4, 6-9, 12-15, 18-20, 22, 36, 43-46.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

Érzékszervek betegségei (054-074)

a) Endophtalmitis purulenta és egyéb endopthalmitis, a bulbus degeneratív és elfajulásos állapotai, áthatoló szemsérülés után visszamaradt fém vagy nem fémes idegentest. A látásromlást okozó szemsérülések minősítése a látóélesség (061. szakasz) alapján történik.

b) A szemben elhelyezkedő el nem távolítató idegentestek pontos helyét Comberg-Sweet-röntgen és/vagy CT alapján kell meghatározni.

c) Az 1-es alszakasz szerint "A"-nak minősítjük a látásromlást nem okozó, maradványtünet nélkül gyógyult szemsérülést.

d) 3, 4, 6, 7, 11, 12, 22, 40, 43-46.

e) A szolgálati baleset következtében keletkezett szemsérülés a katonai kötelmekkel összefüggő sérülésként elismerhető.

a) Ablatio retinae a retina sérülésével és a retina sérülése nélkül, retinasérülés ablatio nélkül, retinoschisis és cysta retinae.

b) Szemfenék, látótér, látásélesség vizsgálata, szükség esetén szemfenék indirect vizsgálata, hármastükör vizsgálat, UH B scan.

c) Az elsődleges látóhártya-leválás eredményes műtét után is alkalmatlan a hivatásos szerződéses állományba vétel vagy külföldi szolgálat vállalása esetén Másodlagos leválás az alapbetegség (sérülés, érproliferatio, stb.) szerint értékelendő.

d) 2-4, 7, 12, 13, 27, 35, 40, 43-46.

e) Retina-leválás elismerhető szolgálati sérülésnek:

- áthatoló szemsérülésnél akkor is, ha a retina-leválás hónapokkal vagy évekkel később lép fel;

- ha annak baleseti előzménye bizonyítható (pl. sphincter repedés vagy paresis, lencsesérülés, stb.);

- a fej súlyos sérüléseinél vagy nagy testi erőfeszítés után, ha az hat hónapnál nem régebben történt.

a) Retinopathia diabetica, retina érelváltozásai, degeneratio et dystrophia retinae, chorioretinitis, iritis, iridocyclitis, scleritis, episcleritis.

b) Szemfenék réslámpa vizsgálat, a csak farkasvaksággal járó elfajulás esetén látótér és adaptatios vizsgálat, szükség esetén fluorescein angiographia, hármastükör vizsgálat.

c) A külföldi szolgálat vállalása esetén a betegség súlyosságától függetlenül csak "E" minősítés hozható.

d) 3, 4, 6, 7, 11-13, 15, 22, 27, 35, 37, 40, 43-46.

e) Szolgálati kötelmekkel való összefüggés a szem sérüléseihez csatlakozó gyulladás esetén akkor ismerhető el, ha ezt a sérülést szolgálati baleset okozta.

a) Határeset glaucoma, nyílt zugú glaucoma, elsődleges zárt zugú glaucoma, egyéb betegségekhez társult glaucoma.

b) Szemnyomásmérés, szükség esetén tonographia, a szemnyomás napszaki ingadozásának a megállapítása, az ún. tensiogörbe felvétele, a látótér és a látóélesség vizsgálata.

c) A glaucoma kórismét csak kórházi kivizsgálás alapján lehet elfogadni.

d) 2, 4, 7, 12, 13, 15, 22, 27, 35, 40, 43-46.

e) A másodlagos glaucomában a szemnyomás-emelkedést a szem sérülése okozhatja, ezért a szolgálati baleset után felépő glaucoma szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség.

a) Cataracta, aphakia, dislocatio lentis, subluxatio és luxatio lentis, műlencse beültetése utáni állapot.

b) Pupilla tágítás utáni, tükörrel végzett átvilágítás, réslámpa vizsgálat.

c) Az alkalmasság elbírálásához mérlegelnie kell a javíthatóság mértékét is (lásd 061. szakasz). Műlencse esetén 058.2 szerint kell minősíteni.

d) 2, 3, 6-8, 11, 12, 14, 19, 23, 37, 40, 43, 44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés sugárzás, elektromos energia, mérgek okozta cataracta vagy cataracta traumatica esetén a következő feltételek mellett ismerhető el:

- a cataractát kiváltó külső tényezők bizonyíthatóan a szolgálat teljesítése közben érték a beteget;

- hatásuk időtartama vagy intenzitása elegendő volt a cataracta keletkezéséhez;

- a külső tényezők hatása és a cataracta keletkezése közötti időbeli összefüggés igazolható.

a) Ophthalmoplegia interna totalis, az alkalmazkodás bénulása, az alkalmazkodás görcse.

b) A fénytörés meghatározása tükrözéssel (sciascopia), az accomodatio és a convergentia vizsgálata, accomodatios görcs esetén accomodatio bénítás (legalább három nap), belgyógyászati és ideggyógyászati szakvélemény.

c) Az alkalmazkodás tartós görcse esetén kórházi kivizsgálás szükséges, amennyiben az elváltozást más betegségek váltották ki, az alkalmasságot alapbetegségnek megfelelően kell elbírálni.

d) 2-4, 6-8, 11, 12, 18, 23, 27-35, 37, 40, 43, 44.

e) Ha az alkalmazkodás bénulása szolgálati baleset kapcsán elszenvedett trauma hatására következett be, szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősíthető.

a) A színlátás kifejezett zavara (anop, anomal).

b) A színlátást a közhasználatban levő polychromaticus táblákkal kell vizsgálni, amennyiben a színtévesztés foka nem állapítható meg, anomaloscopos vizsgálat szükséges.

c) A színtévesztés nem ellenjavallja a katonai szolgálatot, kivéve a "Fegyvernemi alkalmassági utasítás"-ban feltüntetett beosztásokat. Ez utóbbit kell figyelembe venni a katonai tanintézetbe felvételre jelentkezőknél is.

d) 2, 3, 6-9, 12, 21.

e) A veleszületett színlátás zavarai a katonai kötelmekkel nem összefüggő állapotok.

a) Ezen szakasz szerint minősülnek a fénytörési rendellenességeken kívül az amblyopia, a nystagmus, a törőközegek állandó homálya vagy a szemfenék tartós elváltozása okozta látóélesség-csökkenés.

b) A látóélesség Kettesy-tábla alapján történő vizsgálata, ujjolvastatás, vagy a tárgylátás teljes hiányakor a retina fényérzőképességének a vizsgálata. Anisometropia esetén a látóélességet a gyakorlatilag elviselhető binocularis javítással határozzuk meg. A fénytörési hiba fokát skiaskopia és/vagy refraktométer segítségével is meg kell határozni. Vitás esetekben szükséges az alkalmazkodás bénítása.

c) A szemészeti alkalmasságot minden esetben kontaktlencse viselés esetén is szemüveg nélkül és szemüveggel kell meghatározni. A látóélesség megadott értékét a lehető legjobb javítással kell érteni. A legjobb javítás mértéke a jobbik szemre vonatkozik, a gyengébb szem látóélességét a még elfogadható javítással kell figyelembe venni. A két szem között maximum 3,0 D különbség lehet. A javíthatóság felső határa szerződéses ht. állományba vételkor vagy külföldi szolgálat vállalása esetén (II. rovat) +3,0 D sph. +1,5 D cyl

A tényleges katonai szolgálatot teljesítők minősítése esetén (III.-IV.rovat) +7,0 D sph. +3,0 D cyl lehet.

d) 2-4, 6-8, 11, 12, 15, 23, 27-35, 37, 38, 40.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés meghatározásánál a látóélesség-csökkenést előidéző alapbetegséget kell értékelni.

a) Keratitis, ulcus corneae, keratoconjunctivitis, opacitas corneae, dystrophia corneae hereditaria, keratoconus, keratoglobus és a cornea egyéb betegségei, conjunctivitis, pterygium, a kötőhártya degeneratív elváltozásai.

b) A kötőhártya (tarsalis, bulbaris és az áthajlás), a szaruhártya (felszín, állomány, görbület, érzékenység) és gyulladás esetén a kötőhártya váladékából készült kenet, bacteriumtenyésztés, antibiogramm vizsgálat.

c) A recidiváló esetekben ismételt kórházi kivizsgálás és kezelés szükséges.

d) 3, 4, 6-8, 11-13, 15, 22, 27-35, 37, 40, 43, 44.

e) Csak a szolgálati baleset során elszenvedett szemsérülés után keletkezett ulcus corneae ismerhető el a katonai kötelmekkel összefüggő betegségnek.

a) Blepharitis és a szemhéjak egyéb mély gyulladásai, a szemhéj parazitás, fertőzéses és nem fertőzéses, valamint torzulást eredményező bőrbetegségei.

b) A szemhéjgyulladást előidéző tényezők baktériumok, vírusok, fizikai és kémiai ártalmak meghatározása (tenyésztés, bőrgyógyászati szakvélemény).

c) A szerződéses vagy hivatásos állományba vételnél "E" minősítés csak a várható katonai beosztás figyelembevételével alkalmazható.

d) 2, 4, 6-8, 11, 12, 14, 15, 18, 19, 22, 27-35, 37, 40, 43, 44.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés csak akkor ismerhető el, ha a szemhéjgyulladást előidéző tényező bizonyíthatóan a szolgálati helyen érte a minősítendőt.

a) Szemhéj entropium és -trichiasis, ectropium, lagophthalmus, a szemhéj ptosisa és működését érintő egyéb zavar, a szemhéj és a periocularis terület degeneratív betegségei.

b) A szemhéjak és szemrés vizsgálata.

c) A külföldi katonai szolgálatra alkalmas döntés csak a látásromlást nem okozó műtét utáni állapot elbírálása esetén hozható. A műtét utáni állapotok mérsékelt látásromlással ugyancsak a 2-es alszakasz szerint minősülnek. Jelentős látásromlás esetén a minősítés a 061. szakasz szerint történik.

d) 2, 4, 6-8, 11-13, 15, 27-35, 37, 40, 44.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés akkor ismerhető el, ha az elváltozást előidéző sérülés bizonyíthatóan a szolgálati helyen érte a minősítendőt.

a) E csoportba sorolandók az elvezetés akadályozottsága következtében fellépő makacs könnycsorgás, valamint a szárazszem syndroma. Gyógyíthatónak tekinthető a könnyutak szűkülete, a könnypontok rendellenes állása, heveny vagy idült könnytömlőgyulladás. Gyógyíthatatlannak tekinthető a könnytömlő hiánya, vagy a könnyutak olyan fokú hegesedése, mely kórházban korszerű módszerekkel sem befolyásolható.

b) A könnyutak átfecskendezése és szondázása, szükség esetén a könnyutak röntgenvizsgálata.

c) Postgradualis képzésre jelentkezők vagy hivatásos és szerződéses állományba vétel előtt a gyógyítható esetek végleges elbírálása csak a kórházi kivizsgálás és kezelés után lehetséges.

d) 2-4, 6-8, 11-13, 15, 16, 18, 27-35, 37, 40, 43, 44.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés akkor ismerhető el, ha a könnyszervek betegsége közvetlenül a szolgálati baleset után jelentkezett.

a) Az orbita heveny és idült gyulladásai, az endokrin és egyéb exophthalmus, az orbita deformitásai, enophthalmus, az orbita áthatoló sérülése után visszamaradt idegentest.

b) Látóélesség és látótér, az orbita és a melléküregek röntgenvizsgálata, a szemgolyó protrusió (Hertel) dislocatio és mozgáskorlátozottság vizsgálata Hess-táblán, szükség esetén orbita CT.

c) A folyamatban levő orbitális gennyedések veszélyessége miatt az 1/II., 1/IV. szerinti minősítés esetén "I" döntés hozható. Eredménytelennek tekinthető a gyógykezelés, ha a szemen szövődmény lép fel, vagy fellépése várható.

d) 2, 4, 7, 12, 13, 15, 22, 35, 38-40, 43-47.

e) Közvetlenül a szolgálati baleset után jelentkező orbitalis gennyedés katonai kötelmekkel összefüggő betegség.

a) Oedema papillae, atrophia nervi optici, neuritis nervi optici, neuritis retrobulbaris, neuropathia nervi optici, a látópályák egyéb megbetegedése.

b) A látóélesség, látótér, szemfenék, fúsiós-frekvencia, mindkét szemen külön végzett színlátás vizsgálat, neurológiai szakvélemény, szükség esetén VEP, CT, carotis Doppler, esetleg MRI.

c) A külföldi szolgálatra való alkalmasság elbírálása esetén a betegségek súlyosságától függetlenül csak "E" döntés hozható.

d) 2, 4, 6-8, 11-13, 15, 18, 23, 27-35, 37-40, 43-46.

e) Bizonyított szolgálati baleset (pl. methylalkohol fogyasztása) következtében kialakult neuritis retrobulbaris szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként minősíthető.

a) Strabismus, heterotropia intermittens, heterophoria, a conjugált szemmozgás bénulása vagy görcse, a convergentia fokozódása vagy elégtelensége, a szemmozgás deviatiojának elégtelensége, ophthalmoplegia.

b) Részletes kettőskép elemzés Hess-táblán dokumentálva, perimetriás eljárás, a phoriák vizsgálata Maddox módszere szerint, szükség szerint myographia.

c) A manifesztálódott phoriák esetében részletes kivizsgálás, az alapbetegség felderítése és ez alapján történő minősítés szükséges. Kísérő kancsalság esetén a látóélesség szerint bírálandó el a II. rovatban.

d) 6, 7, 10, 12, 15, 23, 38-40.

e) Szolgálati baleset (pl. sérülés, intoxicatio) következtében kialakult kancsalság vagy binocularis szemmozgások egyéb zavara szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként minősíthető.

a) Perichondritis cartilaginis auriculae, a külsőfül fertőzései (erysipelas, herpes, impetigo, furunculosis meati acustici externi, otitis externa, cholesteatoma et eczema auris externae), a fülkagyló szerzett deformitása, collapsus et exostosis canalis acustici externi.

b) Fülészeti vizsgálat, otoscopia, szükség esetén a külső hallójáratot szűkítő betegségeknél hallásvizsgálat, esetleg rtg. felvétel.

c) Minősítést csak a súlyosabb, recidiváló fertőzések, jelentős alaki torzulások és halláskárosodást előidéző esetek igényelnek. Therápiára resistens, eczematizált külső hallójárat-gyulladás diagnosisa felállítható, ha a glycerines dehydrálás után legalább három frekvencián 10 dB-es vagy nagyobb hallásjavulás mérhető.

d) 3, 4, 6, 7, 9, 12, 26, 38-41, 43, 44.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés a külsőfül betegségei elbírálása esetén nem igazolható, és csak a szolgálati balesetből eredő, szerzett külsőfül-deformitás esetén ismerhető el.

a) Otitis media acuta nonsuppurativa, otitis media chronica (serosa, mucoides, allergica, exudativa), salpingitis tubae Eustachii, az Eustach-kürt elzáródása és egyéb betegségei.

b) Otoscopia, rhinoscopia anterior és posterior, epipharyngoscopia, a fülkürt katheteres átfúvása és az átfúvási hang értékelése, Schüller rtg., tympanometria: dobüregi nyomásmérés, tympanogramm értékelése, esetleg próba paracentesis, ismételt átfúvások és controll hallásvizsgálat.

c) Gyakran ismétlődő vagy elhúzódó lefolyású középfülhurutok esetén átmeneti hallásromlással hivatásos szerződéses állományba vétel előtt "I" minősítés adható.

d) 4, 6, 7, 9, 10, 12, 15, 16, 22, 26, 38, 39, 41, 43, 44.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés a középfül nem gennyes gyulladásai és az Eustach-kürt betegségei elbírálása esetén nem igazolható.

a) Otitis media acuta et chronica suppurativa, mastoiditis acuta et chronica, perforatio membranae tympani, tympanosclerosis, a középfül adhaesiv betegségei, a hallócsontok egyéb szerzett rendellenességei, a középfül és a csecsnyúlvány cholesteatomája, radicalis fülműtét, tympanoplastica és stapedectomia utáni állapot.

b) Otoscopia, a dobhártya elváltozás microscopos vizsgálata, hangvilla vizsgálat, audiometria, Schüller rtg., rhinoscopia, epipharyngoscopia, szükség szerint, zárt dobüreg esetén tympanometria, cholesteatomas középfülgyulladásnál sipoly tünet vizsgálata.

c) A szerződéses és hivatásos állományba vétel, valamint a külföldi szolgálat vállalása otitis media chronica mesotympanalis formája konzervatív szakkezeléssel gyógyult esetében, valamint stapedectomia utáni állapot esetén is "E" a minősítés, mert gyakori a recidiva és a középfül zajvédelme hiányzik a stapedius-működés hiányában.

d) 4, 7, 9, 10, 12, 15, 16, 22, 26, 38, 39, 41, 44.

e) Szolgálati baleset (dörejártalom) következtében elszenvedett perforatio membranae tympani esetén a katonai kötelmekkel való összefüggést az egység parancsnoka állapítja meg és baleseti jegyzőkönyvet készít.

a) Méniére-betegség, benignus paroxysmalis vertigo vagy nystagmus, neuronitis vestibularis, centralis positionalis nystagmus, labyrinthitis, a labyrinthus fistulája és sikeres műtét utáni állapota, a labyrinthus működésének egy- vagy kétoldali kiesése, a labyrinthus hypersensitivitása, kinetosis.

b) Anamnesis felvétele, a szédüléses rohamok pontos értékelése, otoscopia, audiometria: küszöb és küszöb feletti vizsgálatok, Schüller, Stenvers, nyaki gerinc rtg. Otoneurológiai: spontán tünetek vizsgálata ENG-vel, a labyrinthus forgatásos és kalóriás ingerlése, szükség esetén neurológiai, szemészeti és rheumatológiai vizsgálat, kiegészítő rtg. felvétel, kétirányú koponya CT és kórházi kivizsgálás.

c) Az 1. alszakaszhoz tartoznak a hajó, a repülőgép és a gk. mozgásával szembeni fülérzékenység. Ezen érzékenység szoktatással és psychotherápiával rendszerint csökkenthető. A 2. alszakaszba soroljuk a kifejezett Méniére-betegséget, amelyre a rohamokban jelentkező és fülzúgással járó szédüléses és perceptios jellegű - a roham alatt erősen romló - halláscsökkenés a jellemző. Diagnosisa felállítható, ha glycerines dehydrálás után legalább 3 frekvencián 10 dB-es vagy ennél nagyobb hallásjavulás mérhető. Oki kezelése nem megoldott, tüneti kezelése mellett bármikor jelentkezhet Méniéres-roham, ezért minősítése "E" a szerződéses és hivatásos állományba vételkor. A 3-as alszakaszhoz tartozik a mozgásbetegség, a kinetosis. A kinetosis gyanúja esetén Coriolis-vizsgálat szükséges.

d) 2-4, 6, 7, 10, 12, 15, 26-35, 37-39, 41, 43, 44.

e) A szolgálati baleset után visszamaradt szédülés vagy egyéb egyensúlyszervi zavar szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként ismerhető el.

a) Otosclerosis.

b) Otoscopia, Weber-, Rinne-, Gelle, audometria, tympanometria: dobüregi nyomás mérése, tympanogramm, stapedius reflex vizsgálata, esetleg dobhártya mozgathatóságának vizsgálata pneumaticus tölcsérrel, tuba átfúvás, utána hallásvizsgálat controll.

c) Mivel az otosclerosis progrediáló folyamat, enyhe formája is II. és V. rovatokban "E" minősítést igényel.

d) 2, 4, 7, 10, 12, 15, 26, 38, 39, 41, 43, 44.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

A hallás elbírálásánál a beszéd megértése a döntő. A beszédzónában észlelt küszöbérték-csökkenésnek megfelelő dB-értékek súgott beszéd hallás (sb) távolságában kifejezve:

20 dB = 4 m sb

30 dB = 2 m sb

40 dB = ac. sb

40 dB-nél rosszabb, vagy magas hangfrequentiánál is meglévő küszöbérték-csökkenés esetén a súgott beszédet nem hallja.

a) Presbyacusis, múló ischaemiás süketség, a fül zajtraumája, zaj okozta hallásvesztés, a hallás hirtelen elvesztése, a vezetéses hallás elvesztése, sensorineuralis surditas, kevert típusú süketség, süketnémaság.

b) Otoscopia, hangvilla vizsgálat: Weber, Rinne, küszöbaudiometria, küszöb feletti vizsgálatok, pl. regressios vizsgálatok (SISI, Fowler), beszédaudiometria, szükség szerint, féloldali halláscsökkenésnél nagy oldalkülönbség esetén összehasonlító Stenvers rtg., otoneurológiai vizsgálat, hallásfáradékonyság vizsgálata, neurológiai vizsgálat.

Amennyiben a halláscsökkenést balesetszerű zajártalom okozta, a minősítéshez a katonai szervezetnél baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. Egyéb zajártalom esetén a katonai szervezet foglalkozási betegség adatlapja szükséges arról, hogy a zajkárosodott 1966. július 1-jétől 5 évet meghaladó ideig hallást károsító zajban dolgozott.

c) A halláscsökkenés fokát súgott beszéd hallás, illetve audiogramm esetén decibel (dB) értékben határozzuk meg. A megadott értékek irányadók a különböző alpontokba való besorolásra, nem lehet azonban a határeseteknél teljes mértékben tekintetbe venni. A besorolás legyen értelemszerű. Külön értékelve a beszédzónában észlelt küszöbértékek csökkenését. Az egészségügyi alkalmasság elbírálásánál ugyanis döntő jelentősége van a beszédmegértés vizsgálatának.

d) 2, 4, 6, 7, 9, 10, 12, 15, 26, 37-39, 41, 43.

e) A már említett feltételek mellett acut vagy chronicus zajártalom hatására kialakult halláscsökkenés szolgálati betegségként ismerhető el. Ennek elbírálása során különös gonddal kell mérlegelni a zajbehatás intenzitását, időtartamát, a zajvédő eszközök használatát, a korral járó nagyothallást, a halláscsökkenés stádiumát és várható prognosisát.

A szív és az erek betegségei (075-093)

a) Febris rheumatica, pericarditis, endocarditis, myocarditis és pancarditis acuta rheumatica, myopericarditis chronica rheumatica, rheumás vitustánc, pericarditis acuta, endocarditis bacterialis et lenta, myocarditis.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, We, teljes vérkép és vizelet antistreptolysin-titer, LE-sejt, Rose-próba, haemokultura sorozatvizsgálata, EKG, terheléses EKG, mellkas rtg., szükség esetén PKG, góckutatás.

c) A II. rovat szerint 4 éven belül a minősítés "I", 4 év után vitium nélkül a gyógyult esetben "K", zárójelentések alapján a visszatérő carditis elbírálása lehet "E". 075.1. III. rovat szerint gyógyulásig tartós eü. szabadság biztosítása válhat szükségessé.

d) 1-4, 6, 7, 12-15, 17-20, 22, 27-37, 40, 43-46.

e) A betegség keletkezésében fontos szerepet játszik az öröklött hajlam (immunogeneticai tényező), ezért a katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Stenosis mitralis, insufficientia valvulae mitralis, stenosis aortae, inofufficientia aortae, stenosis ostii venosi dextri, insufficientia valvulae tricuspidalis. Mitralis prolapsus syndroma a 175-ös szakasz szerint minősül.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, antistreptolysin-titer, LE-sejt, Rose-próba, haemokultura sorozatvizsgálata, sz.sz. EKG, terheléses EKG, Echo, mellkas rtg. (szívnagyság, szívconfiguratio).

c) A vitium kórjelzése során a fizikális leleten (a relatív szívtompulat nagysága, a zörej punctum maximuma, vezetődése, jellege, időtartama, a nagyerek második hangjának viselkedése, jellege stb.) kívül a kórelőzmény adatait (lezajlott rheumás láz, tonsillitis follicularisok stb.) is értékelnünk kell. A szívcsúcson hallható izolált systolés zörej esetén gondolni kell functionális eltérés lehetőségére is! Az aorta vitium megítélése szigorúbb, hiszen itt egy, illetve az első decompensatio már súlyos bal szívfélelégtelenséget jelenthet.

d) 1-4, 6, 7, 12-15, 17-20, 22, 27-37, 40, 43-46.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Hypertonia essentialis, hypertonia secundaria, hypertoniás szív- és vesebetegség, hyperkinesis.

b) Hypertensio az az állapot, amikor a nyugalomban mért vérnyomás az életkornak megfelelő felső határ - felnőttön 150/90 Hgmm - fölött van. A vérnyomást mindig mint nyugalmi értéket adjuk meg, mérjük meg mind a két karon, sőt a lábon is fekvő és álló testhelyzetben. A kórházi osztályos kivizsgálás során, vagy a csapatgyengélkedőn napokon át mért vérnyomás szélső értékeit fel kell tüntetni a felülvizsgálati táblázaton.

We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, Se Na, K, vizeletbacteriológia, VMA, EKG, mellkas rtg., hasi UH, szemfenék vizsgálata, sz. sz. vizeletkoncentrálás, creatinin-clearance, aldosteronürítés, vizelet pressoraminok, Histamin vagy Regitin-próba, renalis angiographia, radiorenographia, vesék szeparált vizsgálata, vesetűbiopsia.

c) Essentialis hyperkinesis esetén mért emelkedett vérnyomás systolés hypertensiók csoportjából való, ezért a magasabb diastolés nyomás nem minősíthető hyperkinesisnek. Terheléses EKG-vizsgálattal tisztázhatók a megengedett fizikai terhelések. Praehypertensio jelének tekinthetjük, ha terhelésre a vérnyomás a normális felső határát meghaladja és csak lassan normalizálódik. A praehypertensiós jeleket komolyabban értékeljük és 077.2. alszakasz szerint minősítjük, ha a családban már több hypertensiós beteg van, illetve volt. Ugyanitt minősítjük az átmeneti és a jól kezelhető tartós emelkedett vérnyomás eseteit. 100 Hgmm vagy annál magasabb diastolés érték a vérnyomás-emelkedés tartós voltára utal. Ha a tartósan emelkedett vérnyomás gyógyszeres kezelése során időnként magasabb vérnyomásértéket mérünk, vagy sok mellékhatást és panaszt észlelünk, továbbá ha már kimutathatók a hypertensio szervi szövődményei (agy, szem, szív, vese), II. rovat szerint "E" minősítési döntés hozható.

d) 2-4, 6, 7, 12-15, 17, 19, 22, 25, 27-37, 40, 43, 44.

e) Essentiális hypertoniát nem lehet a katonai kötelmekkel összefüggőnek tekinteni, azonban egyes tüneti hypertensiókat lehet akkor, ha az alapbetegség szolgálat következménye (pl. nephritis chr.).

a) Infarctus myocardii, coronaria insufficientia, intermediaer coronaria syndroma, Dressler-féle syndroma, angina pectoris, coronaria sclerosis, aneurysma cordis.

b) Rutinvizsgálatok, rizikófaktorok, SGOT, SGPT, HBDH, EKG, terheléses EKG, echocardiographia, cardiológiai mellkasfelvétel, coronarographia (csak műtéti indikáció felállítása céljából).

c) 078.3. alszakasz IV. rovat szerint, ha a kétdimenziós Echo-vizsgálat (non invasiv), vagy a ventriculographia (invasiv) jó vagy viszonylag jó bal kamra functiot mutat, a minősítés lehet "K" fél, vagy egyéves controll mellett. 078.4. alszakasz III. rovat szerint haemodynamikai vizsgálatig, esetleg műtétig tartós eü. szabadság, sikeres műtét után "K", sikertelen műtét után "E" minősítési döntés hozható.

d) 1-4, 6, 7, 12-15, 17, 19, 22, 25, 27-37, 40, 43, 44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a hadsereg specificus tényezői (erős testi vagy psychés terhelés) és a szívinfarctus között időben összefüggés bizonyítható és a terhelés szokatlan és az átlagosnál jelentősen magasabb volt (pl. gázálarcban végzett erős testi munka, ijedtség vagy félelmi reactió előre nem látható helyzetek miatt). Állandó konfliktushelyzetek vagy tartós psychés többletterhelés nem fogadhatók el szívinfarctus kiváltó okaként.

a) Cor pulmonale acutum, embolia pulmonum, hypertensio pulmonalis idiopathica, cor pulmonale chronicum, a pulmonalis keringés egyéb zavarai.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutinvizsgálatok, Se. bilirubinszint, SGOT, SGPT, HBDH, LDH, EKG, mellkas rtg., tüdőscintigraphia, a respiratios insufficientia kimutatása vér-gáz analitikai és légzésfunctios vizsgálatokkal.

c) Tüdőembólia lezajlása után functiokárosodás nélküli esetben is III. rovat szerint szigorúbb "K" elbírálás szükséges. Minősítésnél figyelembe kell venni, ha valakinek végtag-thrombosisból eredő tüdőembóliája volt, mert ez bármikor ismétlődhet. Műtét utáni embólia vagy vetélés utáni embólia enyhébb megítélés alá eshet.

d) 1-4, 6, 7, 12-15, 17, 19, 22, 25, 27-37, 40, 43, 44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha szolgálati balesetből származó acut túlnyomásos pneumathorax következtében támad a cor pulmonale kialakulása.

a) Primaer és secundaer cardiomyopathiák tartoznak ide.

b) Rutinvizsgálatok, SGOT, SGPT, gamma GT, EKG, terheléses EKG, Echo-cardiographia, mellkas rtg.

c) Congenstiv cardiomyopathia (COCM) progresszív jellegénél fogva szigorúbb elbírálás alá esik, mint az obstuctív formák (HOCM, IHSS, ASH).

d) 2-4, 7, 12, 13, 15, 17, 22, 36, 40, 43-46.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Atrioventricularis block, bal Tawara-szár block, bal anterior hemiblock, bal posterior hemiblock arborisatios block, jobb Tawara-szár block, sinoatrialis és sinoauricularis block, WPW-syndroma, LGL-syndroma, supraventricularis paroxysmalis tachycardia, ventricularis paroxysmalis tachycardia, auricularis fibrillatio és flutter, ventricularis fibrillatio és flutter, extrasystolia, sinus ritmuszavar.

b) Arrhythmia jellegére utaló részletes anamnesis, az arrhythmia előtti életszakaszban alkalmazott gyógyszeres therápiának a tisztázása, EKG (sz. sz. terheléses vagy Holter monitoros).

c) Az ingerképzési-ingervezetési zavar súlyosságának megítélésénél mindenekelőtt az aetiologiát és a therápia hatékonyságát kell mérlegelni. A congenitalis eredetű zavarok enyhébb elbírálást igényelnek.

081.1. szerint minősítendők: LGL-syndroma, szövődménymentes WPW-syndroma, sinus coronarius rhytmus, intraventricularis-intrauricularis-interauricularis vezetési zavar, sinus bradycardia, ritkán fellépő nodalis rhythmus, monotop pitvari extrasystolia, bal post. hemiblock, jobb Tawara-szár block, tartósan (évekre) megszüntethető "magányos" csak az anamnesisben szereplő pitvar fibrillatio.

081.2. szerint minősítendők: ritka és rövid ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (a-v junctionalis) paroxysmalis tachycardia, gyakori nodalis rhytmus (vándorló ingerképzés), bal anterior hemiblock, elvétve rendszertelenül és a vulnerabilis fázison kívül jelentkező monotop kamrai extrasystolia, bal posterior hemi-block.

081.3. szerint minősítendők: gyakori és hosszabb ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (a-v junctionalis) paroxysmalis tachycardia, ventricularis tachycardia, arborisatios block, bifascicularis block, trifascicularis block, elsőfokú a-v block rendszeres gyakori controll mellett, másodfokú és pace-makerral jól corrigált harmadfokú a-v block, rendezett halmozott vulnerabilis fázisban jelentkező, vagy polytop kamrai extrasystolia, sérült sinus syndroma, tartósan nem szüntethető paroxysmalis és cardiálisan compenzált chronikus pitvarfibrillatio, sinuauricularis block (III-IV. rovatok szerint lehet "K"). Chronikus pitvari fibrillatio cardialis decompensatio tüneteivel és a pace-makerral rosszul corrigálható rhytmuszavarok esetén minden rovat szerint "E" minősítés hozható.

d) 1-4, 6, 7, 12, 13, 15, 17, 18, 22, 27-37, 40, 43-46.

e) Mivel a szív ingerképzés és ingervezetési zavarok (a congenitalis rhytmuszavarokon kívül) mindig csak egy meghatározott alapbetegség tünetei lehetnek, a katonai kötelmekkel való összefüggést is e betegségek megítélése alapján kell eldönteni.

a) Pangásos szívelégtelenség, jobb szívfél-elégtelenség, bal szívfél-elégtelenség (asthma cardiale, balkamra-elégtelenség, oedema pulmonum acutum).

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutinvizsgálatok, Se. kreatinin, UN, EKG, terheléses EKG, Holter monitoros EKG, kerékpár ergometria, mellkas rtg., testsúly.

c) 082.1. szerint kell minősíteni csak a nehéz testi munkára jelentkező és a munka iramának csökkentésére gyorsan múló decompensatios tünetek esetén.

082.2. szerint minősítendők a normális, megszokott munkakörben is egy bizonyos idő múlva estére decompenzálódó betegek.

082.3. szerint minősítendők a munka nélküli, de fent járó életmód mellett is decompenzált, valamint a teljes nyugalomban fekve is decompenzált betegek.

d) 2-4, 6, 7, 12-15, 17-20, 22, 35, 36, 40, 43-46.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a szívelégtelenséget kiváltó betegség alapján történik.

a) Szívműtét utáni functionalis zavarok, postcardiotomiás syndroma, myocarditis (arteriosclerosis említésével), degeneratio myocarditis (arteriosclerosis említésével), arteriosclerosis cardiovascularis, cardiomegalia, chorda tendinea szakadása, szemölcsizmok szakadása.

b) Lásd az előző szakasz előírt vizsgálatait.

c) A felülvizsgálati táblázaton fel kell tüntetni az elvégzett szívműtét fajtáját. A zárt műtétek közül a pitvari és kamrai sövény zárása, a ductus Botalli persistens megszüntetése az esetek nagy részében teljes gyógyulást eredményez, ezért enyhébb elbírálás ajánlott. A nyitott vagy motoros műtéteknél a coronaria bypass esetén mindig sorsdöntő a nem operált ágak állapota (coronarographia), továbbá a szívizom károsodása (ventriculographia). A billentyűpótlással járó műtétek utáni állapot szigorúbban ítélendő meg, mert a műtétek már a NYHA szerinti II-III. stádiumban történnek.

d) 1-4, 6, 7, 12-15, 17-20, 22, 27-37, 40, 43-46.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Itt minősítjük a nyaki verőerek, agyi erek szűkületét, elzáródását, thrombosisát, ill. az emiatt fellépő kórképeket, a subarachnoidális vérzéseket, agyi embóliát, thrombosist stb., valamint az általános tünetekkel járó agyérelmeszesedést, a hypertensiv encephalopathiát, az agyi aneurysmákat, az arteritis cerebralist, Moyamoya-betegséget és a cerebrális vénás synusok thrombosisát.

b) Neurológiai osztályos kivizsgálás, Doppler, sz. sz. angiographia, CT, laboratóriumi vizsgálatok, a differential diagnosishoz szükséges mértékben.

c) A 084.1., ill. 084.2. szerint minősítendők az intermittaló keringési zavarok, Barre-Lieou és pseudo-menier syndromák, a localisalható vasomotoros zavarok, az ismétlődő collapsusok, steel syndromák.

d) 1-4, 6, 7, 10, 12-15, 18-20, 22, 24, 25, 27-37, 40, 43-46.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés trauma vagy toxicus károsodás körülményeinek függvénye.

a) Arteriosclerosis, atheroma, endarteritis obliterans, az aorta, a vesék verőerei, a végtagok verőerei, egyéb verőerek arteriosclerosisa.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutin laboratóriumi vizsgálatok, vércukor, Se kreatinin, UN, Se összfehérje, Elfo, Se cholesterin, triglycerid, EKG, mellkas rtg. oscillometria, Doppler-vizsgálat, szemfenék-vizsgálata, szükség esetén arteriographia (érsebészeti konzílium alapján).

c) A minősítést az érintett szervek vérkeringési zavarának mértéke és következményei határozzák meg.

d) 2-4, 7, 12, 13, 15, 17, 22, 35, 40, 43-46.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Aorta-aneurysma (hasi, mellkasi, dissecans), egyéb aneurysma (felső végtagok verőerei, vese verőerek, arteria iliaca, alsó végtagok verőerei). A cerebralis aneurysma 084. szakasz, a szív aneurysma 078. szakasz szerint minősítendő.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, rutin laboratóriumi vizsgálatok, vércukor, Se cholesterin, összlipoid, EKG, Echo PG, mellkas rtg., röntgenkymographia, aortographia vagy arteriographia, szemészeti, gégészeti szakorvosi vizsgálat.

c) Kis egyenletes aorta-dilatatio önmagában jelentéktelen. Nagy, zsák alakú aneurysma dinamikusan megterheli a szívet, mert áramlási ellenállást jelent. Az aneurysma betörhet vénába, oesophagusba, bronchusba és az arteria pulmonalisba. Az aorta-aneurysma megrepedése hirtelen halált okoz, bár kisebb vérzések gyógyulhatnak is. Nem ritka complicatio kisebb vérzés a tüdőből. A bronchusok nyomása és a n. recurrens bénulása következtében tüdőgyulladásra, bronchiectasiára nagy a hajlam. A fali véralvadékból embólia keletkezhet. A hivatásos állományúakat fentieket figyelembe véve kell minősíteni. Aneurysma dissecans minősítése minden esetben és rovatban "E".

d) 2-4, 7, 12, 13, 15, 17, 22, 35, 36, 40, 43-46.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) M. Raynaud, Raynaud-syndroma, acrocyanosis, erythrocyanosis, erythromegalia, arteria-spasmus, perifériás érbetegség, thromboangitis obliterans.

b) Előző egészségügyi dokumentáció. Rutin laboratóriumi vizsgálatok. Az autoimmun-betegségek, illetve cryopathiák kimutatására és a collagen rendszerbetegségek kizárására irányuló vizsgálatok. M. Raynaud vagy Raynaud-syndroma esetén a rohamok leírása, a beteg által elmondottak, vagy az orvos megfigyelése alapján, ujjak állapota a rohammentes időben. Bürger-féle betegség esetén claudicatio intermittens és jelentkezése feltételeinek pontos leírása, oscillometria. Angiologiai szakkonzílium, Doppler-vizsgálat, provocatios próbák, sz.sz. angiographia, bőr vagy izombiopsia.

c) Acrocyanosis esetén a kiálló testrészek szederjesek kis hideg hatására. Többnyire csak kozmetikai jelentősége van, panaszt nem okoz. Minősítése 087.1/II. szerint lehet "K". Raynaud-syndromás roham súlyosságát az elkékülés és a fájdalom foka, a roham időtartama és a rohamok ismétlődésének gyakorisága adja meg. 087.3. alszakasz szerint a Bürger-kór konzervatív kezeléssel egyensúlyban tartható formái minősítendők.

087.4. alszakaszba a Bürger-kór miatt operált esetek tartoznak, melyek trophikus zavarral, illetve dysbasiával járnak, esetleg a műtéthez minor amputatio társul.

087.5. alszakasz szerint minősítendők a Bürger-kór miatt operáltak, ha a műtéthez nagyobb amputatio társul, vagy komoly ischaemiás tünetek maradnak vissza, valamint a Bürger-kór visceralis ereken manifesztálódó esetei.

d) 2, 3, 6, 7, 12, 16, 22, 27-37, 42-46.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Infarctus embolicus, infarctus thromboticus, occlusio.

b) Előző eü. dokumentáció, Doppler-vizsgálat, provocatios próbák, belgyógyászati és angiológiai szakkonzílium, ennek döntése alapján angiographia.

c) A külföldi szolgálatra való alkalmasság megállapításánál a betegség súlyosságától függetlenül csak "E" minősítés hozható.

d) 1-4, 6, 7, 12, 13, 15, 22, 27-37, 42-46.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Periarteritis nodosa, MCL-syndroma, angiitis hypersensitiva, granuloma lethale mediolineare, Wegener-féle granulomatosis, arteritis temporalis, microangiopathia thrombotica, Takayasau-féle betegség.

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, Se creatinin, UN, kórképnek megfelelő immunológiai vizsgálatok, mellkas rtg., bőr, izmok próba-excisiója és szövettani vizsgálata, esetleg a vese vagy a máj tűbiopsiája.

c) A végleges minősítésre a hosszas bizonytalan kórlefolyás miatt már esetleg előbb "K"-ra minősített betegeknél kerül sor. A rossz prognózis miatt hivatásos állományúak esetében az enyhébb vagy hosszabb ideje stagnáló esetekben az elbírálás lehet egyéni, az összes fizikai megterhelés, vagy meghűlés veszélyét rejtő gyakorlat, foglalkozás alóli felmentéssel. Kivételt csak az arteritis temporalis képezhet, ha a rendszerint műtéttel panaszmentessé tett betegen hosszabb ideje egyéb lokalizációra utaló jel nem észlelhető.

d) 2, 4, 7, 12, 13, 15, 16, 18, 19, 22, 27, 35, 36, 43-46.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

a) Endophlebitis, inflammatio venorum, periphlebitis, phlebitis suppurativa, thrombophlebitis, vena portae thrombosis, Budd-Chiari-féle syndroma, thrompophlebitis migrans.

b) Előző eü. dokumentáció, vérzési-alvadási rendszer laboratóriumi vizsgálata, belgyógyászati és angiológiai szakkonzílium, szükség esetén phlebographia.

c) A 090.1. alszakasz II. rovata szerint végtagok ismétlődő felületes venathrombosisa esetén "E", első esetben azonban kivételesen "I" minősítés is adható.

090.2. alszakasz szerint minősítendők mind az alsó, mind a felső végtagon egy alkalommal előforduló mélyvénás-thrombosis, valamint a v. iliaca szintű és a v. cava inferior szintű thrombosis utáni állapot, ha secunder varicositas és végtagoedema nem társul.

090.3. alszakaszba tartoznak az előző alszakaszban említett kórképek, ha secunder varicositas, illetve terhelésre kialakuló végtagoedema társul. Az V. rovat minden alszakasza szerint csak "E" döntés adható.

90.4. alszakaszba tartoznak az előző két alszakaszban említett kórképek, ha secunder varicositas, állandó oedema és trophikus zavar társul.

d) 1, 2, 4, 6, 7, 12, 15, 27-37, 42-46.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés legtöbb esetben nem ismerhető el. Kivételt képeznek phlebothrombosis vagy thrombophlebitis azon esetei, amelyek kialakulását szolgálati baleset okozta és a kettő közötti összefüggés a sérülés helyét és időpontját illetően bizonyítható.

a) Phlebectasia, varicositas, varix, ulcus varicosum (alsó végtagon, vagy egyéb lokalizációjú).

b) Fizikális vizsgálat, vérzési-alvadási rendszer laboratóriumi vizsgálata, belgyógyászati és szükség esetén angiológiai szakkonzílium, angiológiai javaslatra phlebographia.

c) 091.1. alszakaszba tartozik az alsó végtagon eredményes visszérműtét utáni állapot, recidiva nélkül.

091.2. alszakaszba a kis kiterjedésű visszértágulat gyulladásos és trophicus zavar nélkül.

091.3. alszakasz szerint minősítendők a primer varicositas, az ehhez társuló pigmentatio crusis, ulcus varicosum, valamint a primer varicositas előrehaladott esetei.

091.4. alszakaszba tartozik a visszérműtét utáni állapot terhelésre kialakuló lábszár-oedemával.

091.5. alszakaszba a visszérműtét után fennálló ulcus crusis, illetve állandó lábszár-oedema, recidiv varicositassal vagy anélkül.

d) 3, 4, 6, 7, 9, 12, 13, 15, 22, 29, 30, 34, 36, 37, 42-44.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.