Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

1997. évi XX. törvény

a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény módosításáról[1]

A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Gszt.) a következők szerint módosul:

1. § A Gszt. 3. §-ának e), f), i), p) és r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"e) gázátadó állomás: az a létesítmény, amely a szállítóvezetékekről a gázt az átvevőnek átadja, méri és a gázelosztó vezetékhez történő csatlakozáshoz és az elosztáshoz szükséges nyomáscsökkentést végzi. A gázátadó állomás a szállítóvezeték alkotórésze;

f) gázelosztó vezeték: az a csővezetékrendszer - a hozzá tartozó nyomáscsökkentő és szabályozó berendezésekkel -, amely a gázátadó állomás kilépő oldalától indult, és a fogyasztó telekhatáránál ér véget. Tartályos ellátás esetén a tartály telepítésére szolgáló ingatlanról kilépő gázvezeték;"

"i) csatlakozó vezeték: a fogyasztó telekhatárától a gázmérő főcsapjáig vagy - gázmérő hiányában - a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték és tartozékai;"

"p) fogyasztó: a gázszolgáltatótól vagy a gázértékesítőtől gázt vételező természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság; fogyasztó lehet

1. lakossági fogyasztó: egy vagy több fogyasztási helyet képező lakóépület, lakás vagy üdülő használója,

2. kommunális fogyasztó: az a nem lakossági fogyasztó, aki (amely) a gázt közösségi ellátási célra használja;

3. ipari, kereskedelmi, szolgáltató és mezőgazdasági fogyasztó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) a gázt vállalkozási tevékenységéhez használja;

r) természetes monopólium: a gázszolgáltatás, a gázértékesítés, amelynek végzése során a piaci törvények nem, vagy nem megfelelően érvényesülnek, mert a gázellátásban részesülőnek választási lehetősége nincs;"

2. § (1) A Gszt. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az engedély akkor adható ki, ha

a) az engedélykérelem benyújtóját a bányafelügyelet gázszolgáltatási, gázértékesítési tevékenységre műszaki-biztonsági szempontból alkalmasnak minősítette,

b) az engedélykérelem benyújtóját a Hivatal a folyamatos gázszolgáltatás, gázértékesítés ellátására gázforrás-biztosítási, pénzügyi és gazdasági szempontból alkalmasnak minősíti,

c) a gázértékesítő rendelkezik belföldi saját termelésből származó forrással és az éves földgázforgalmának 25%-át meghaladó olyan belföldi földgáztároló kapacitással, amely a téli időszakban teszi lehetővé a teljes betárolható mennyiség értékesítését,

d) az engedélyes legalább az éves gázszolgáltatás, illetve gázértékesítés egynegyedének megfelelő állandó fizetőképességgel vagy ezzel egyenértékű fedezettel rendelkezik."

(2) A Gszt. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A gázszolgáltatásra, gázértékesítésre kiadott működési engedély határozatlan időre és - a törvényben meghatározott kivételekkel - az ellátottak tekintetében kizárólagos jogokra és kötelezettségekre szól. A gázértékesítő az összekapcsolható teljes gázellátó rendszerre kiterjedően jogosult és köteles az ellátási egyensúly biztosítását szolgáló, az engedélyben meghatározott intézkedések megtételére."

3. § A Gszt. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A működési engedélyben foglaltakat - a körülmények jelentős megváltozása esetén - az engedélyes kezdeményezésére módosítani lehet. A gázértékesítő gázszolgáltatási kötelezettsége módosítható a szállító vezetéki gázátadóról gáz átvételére képes új fogyasztóval (telephellyel). A gázértékesítő települési, területi gázszolgáltatásra nem jogosult."

4. § (1) A Gszt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A megépült gázelosztó vezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére és biztonsági övezetére a vezeték használatbavételéig bányaszolgalmi jogot kell alapítani. Nem vonatkozik ez a közterületen létesített gázvezeték idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére. Ebben az övezetben építmény létesítése esetén, ha az építmény használati jellege indokolja, az építési hatóság kötelezheti a gázszolgáltatót a biztonsági övezet csökkentésére."

(2) A Gszt. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (3) bekezdésének számozása (4) bekezdésre változik:

"(3) A csatlakozó és a fogyasztói vezetékek idegen ingatlanon történő elhelyezésére, továbbá e létesítmények idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni."

5. § A Gszt. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a biztonsági övezetre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével a gázelosztó vezeték az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti, vagy nagymértékben akadályozza, és emiatt a létesítmény bányaszolgalom alapján történő üzemeltetésére nincsen lehetőség, a létesítmény beruházójának az ingatlant meg kell vásárolnia. Ha az adásvétel nem jön létre az ingatlan kisajátítását kérheti. Az ingatlan kisajátítását az ingatlan tulajdonosa is kérheti a szolgalom alapításától számított egy éven belül. A kisajátított ingatlant az állam tulajdonába és a gázszolgáltató, illetve a gázértékesítő ingyenes használatába kell adni. Az ingyenes használati jog a létesítmény üzemeltetésének megszüntetésével megszűnik."

6. § (1) A Gszt. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az általános közüzemi szolgáltatási célra szolgáltatott gáz szerződésben meghatározott minőségének megváltozásából adódó költségek a lakossági fogyasztót nem terhelhetik."

(2) A Gszt. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A gáz szagosítása - szükségessége esetén - a gázértékesítő feladata."

7. § (1) A Gszt. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Települések, településrészek, illetve fogyasztók gázszolgáltatásba történő bekapcsolásához szükséges gázelosztó rendszer az előírt műszaki-biztonsági, pénzügyi és gazdasági feltételek megtartása mellett létesíthető. A megépült gázelosztó rendszert csak gázszolgáltató üzemeltetheti."

(2) A Gszt. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az általános közüzemi szerződés kötésére jogosult fogyasztók a gáz hatósági árával nem fedezett fejlesztési költségekre a miniszter rendeletével meghatározott mértékű hálózatfejlesztési hozzájárulást kötelesek a gázszolgáltatónak fizetni. Az egyedi közüzemi szerződést kötő, valamint a 21. § (4) bekezdés szerinti fogyasztó a szolgáltatóval a polgári jog szabályai szerint állapodik meg az árral nem fedezett fejlesztési, továbbá a különös fogyasztói igények teljesítéséről."

(3) A Gszt. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi (5) bekezdésének számozása (6) bekezdésre változik:

"(5) A területre vonatkozó szolgáltatási engedély kiadását megelőzően gázellátó rendszer nem létesíthető."

8. § (1) A Gszt. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés kiviteli tervét 200 m3/h teljesítmény alatt vételező fogyasztók esetében a gázszolgáltatónak a kivitelezés megkezdése előtt be kell nyújtani, és a gázszolgáltató műszaki, biztonsági és környezetvédelmi szempontból díjmentesen köteles felülvizsgálni. A gázszolgáltató kivitelezésre alkalmas nyilatkozatának hiányában a létesítményt nem szabad kivitelezni. Ez a felülvizsgálat nem vonatkozhat a tervezett készülékek és anyagok gyártmányára, típusára, ha azok egyébként a vonatkozó előírásoknak megfelelnek."

(2) A Gszt. 18. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A gázszolgáltatónak benyújtott kiviteli terv szerint elkészített gázszerelést a gázszolgáltató az üzembe helyezés előtt köteles díjmentesen ellenőrizni és minősíteni."

9. § A Gszt. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gázszolgáltató a gázt a lakossági és kommunális fogyasztó részére az alkalmazott készülékekre szabványban meghatározott nyomáshatárok között köteles szolgáltatni. Ha a gáz elosztási nyomása nagyobb, mint a készülék csatlakozási nyomása, akkor a gázszolgáltató köteles saját költsége terhére a szükséges nyomásszabályozót a gázszolgáltatás megkezdésekor felszerelni. Ezen nyomásszabályozók üzemképes állapotban tartása a gázszolgáltató, megőrzése és védelme a fogyasztó feladata."

10. § A Gszt. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A lakossági fogyasztó gázmérőjének felszerelése, karbantartása és időszakos újrahitelesítése a gázszolgáltató feladata. A gázmérő a gázszolgáltató tulajdona, állagmegóvása a fogyasztó kötelessége."

11. § A Gszt. 32. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § kiegészül a következő (3) bekezdéssel, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

"(1) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik a gázelosztó vezetékekkel kapcsolatban:

a) a gázelosztó vezeték létesítésének (átalakításának, cseréjének, elbontásának) engedélyezése, építésfelügyelete és munkavédelmi hatósági felügyelete, továbbá

b) a gázszolgáltatóra vonatkozó műszaki-biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,

c) a külön jogszabályban meghatározott súlyos üzemzavar és súlyos baleset vizsgálata.

(2) A Műszaki Biztonsági Felügyelet hatáskörébe tartozik:

a) műszaki-biztonsági szempontból a fogyasztói berendezések, továbbá

b) a gáz palackban vagy tartályban történő biztonságos forgalmazásának felügyelete.

(3) A gáz palackban vagy tartályban forgalmazásának feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg."

12. § (1) A Gszt. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az idegen ingatlan használatával és a bányaszolgalom alapításával okozott károk megtérítésére a Bt. és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók."

(2) A Gszt. 34. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Ha jogszabályi rendelkezés folytán az engedélyt módosítani kell, az ezzel kapcsolatos kérelmet az engedélyes a jogszabály hatálybalépését követő 90 napon belül köteles a Hivatalhoz benyújtani."

13. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésekor gázértékesítési működési engedéllyel rendelkező részére a Gszt. - e törvénnyel megállapított - 9. §-a (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott mértékű belföldi földgáztároló kapacitás létesítését 2002. december 31-re kell a gázértékesítési működési engedélyben előírni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Kóródi Mária s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1997 március 25-i ülésnapján fogadta el.