28/1997. (IX. 16.) MKM rendelet

a tanító, fejlesztési (differenciáló) és az óvodapedagógus, fejlesztési szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A tanító, fejlesztési (differenciáló) szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az óvodapedagógus, fejlesztési szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

2. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az e rendelettel meghatározott követelményeket 1997-ben a képzést megkezdő évfolyamokra, a következő években fokozatosan a magasabb évfolyamokra is alkalmazni kell.

1. számú melléklet a 28/1997. (IX. 16.) MKM rendelethez

A tanító, fejlesztési (differenciáló) szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

Olyan tanítók képzése, akik pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai, patopszichológiai ismeretekkel rendelkeznek, akiknek nyitottabbá, befogadóbbá, empátiásabbá válik a személyisége: fejlesztési (differenciáló) szakképzettségük birtokában képesek a 6-12 éves általános iskolás tanulók képességeinek korrekciójára, személyiségfejlesztésére, az ehhez szükséges eszközök és módszerek megválasztására. Képesek továbbá arra, hogy a gyermekekkel kapcsolatos speciális tevékenységük támogatására megfelelő szakemberek (pl. gyógypedagógus, gyógytornász) segítségét vegyék igénybe; javaslataikat értő, aktív módon alkalmazzák tanítói tevékenységükben; körültekintően szervezzenek változatos munkaformákat, megfelelően határozzák meg a tantárgyi órákon belül az egyes munkaformák szükségességét és optimális arányait. Elvégzik az érzelmi és viselkedészavarban szenvedő gyermekek pedagógiai diagnosztikáját, konzultálnak megfelelő szakemberekkel, és képesek a viselkedésmódosító technikák alkalmazására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Tanító, fejlesztési (differenciáló) szakirányon.

3. A képzésben résztvevők köre

A szakirányú továbbképzésben kizárólag felsőfokú vagy főiskolai végzettséggel és tanító szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

A képzési idő 4 félév, 500 óra, amelyből legalább 380 tanóra az oktató személyes közreműködését igénylő idő. A képzési idő magába foglalja a kötelező, a kötelezően választandó és a szabadon választható elméleti és gyakorlati órák, illetve az irányított önálló munka óráinak számát. A képzésben az elméleti órák aránya 56%, a gyakorlati óráké 44%. (A gyakorlati képzésben megjelennek azok a feladatok, gyakorlatok is, amelyeket az elméleti stúdiumokban kapnak a hallgatók.)

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. A differenciálás pedagógiai és pszichológiai alapjai (a képzési idő 18%-a):

A differenciálás fogalma. Differenciálás és szelekció. A differenciálást ellenző koncepciók.

Differenciálás a nyugat-európai (elsősorban az alapfokú) nevelésben. Differenciálás a hazai széles tevékenységrendszerű iskola-koncepciókban. Differenciálás a hazai alternatív elemi iskolai programokban. Az integrálás nyugat-európai és hazai tapasztalatai. Az integrált osztályok vezetésének specifikumai. Differenciálás a tantervi követelményrendszerben. Differenciálás és értékelés.

A sajátos személyiségszerveződés okai, tünetei:

A tehetség szerveződése, ennek okai, feltételei (öröklött és környezeti hatások, valamint ezek viszonya). Tünetek, tünetcsoportok: tanulási nehézségek (fajtái, megnyilvánulásai); kialakulásuk okai: öröklött és szerzett ártalmak. Érzelmi és viselkedészavarok, megnyilvánulásaik, kialakulásuk okai: öröklött, szociális és pszichés ártalmak.

5.2. A differenciálás elméleti és gyakorlati kérdései:

5.2.1. Szakismeretek a különböző fejlődési-fejlesztési területeken

Az érzékelés, észlelés és szerepük a tanulási folyamatban; az érzékszervi tapasztalás szerepe a tanulási folyamatban kisiskoláskorban; az érzékszervi tapasztalás szerepe az olvasás-írás, a matematika, a természetismeret tanulásában, a vizuális nevelésben. A mozgásfejlődés folyamata; a mozgástanulás kitüntetett szerepe kisiskoláskorban; a mozgás szerepe az olvasás-írás, a matematika, az ének-zene tanulásban; mozgásnevelés. Az érzelmi fejlődés folyamata; a viselkedészavarok mint az érzelmi fejlődés megakadásának, sérülésének tünetei. Neurotikus tünetek kisiskoláskorban. A tanító és az érzelmi fejlődésében sérült gyerek kapcsolata; az iskolai reedukáció lehetőségei; a nevelési tanácsadás gyakorlata, gyermekpszichoterápia; a tanító és a pszichológus együttműködése. A gondolkodásfejlődés folyamata, kapcsolata a kisiskoláskori tanulás jellegzetességeivel; a tanulási nehézségek és a gondolkodásfejlődés összefüggései. Az ábrázolás fejlődése, fejlesztése. A beszéd, az olvasás és az írás tanulásához szükséges képességek és fejlesztésük. Fejlettségi szintek a beszéd, az olvasás és az írás tanulásában; az olvasás- és írástanulás zavarai. Ismeretek a dyslexiáról, a dysgrafiáról és reedukációjukról. A matematika tanulásához szükséges képességek és fejlesztésük. Fejlettségi szintek a matematika tanulásában. Ismeretek a dyscalculiáról és reedukációjáról. A természetismeret tanulásához szükséges képességek és fejlesztésük; fejlettségi szintek a természetismeret tanulásában. A társadalomismeret tanulásához szükséges képességek és fejlesztésük. A látás-, hallás- és mozgássérült gyerekek nevelésének, fejlesztésének specifikumai. Az enyhe és súlyos tanulási nehézségeket mutató gyerekek nevelésének, fejlesztésének specifikumai.

5.2.2. Az egyéni tanulási folyamat differenciált irányítása

Az aktuális egyéni fejlettség megállapítása. Az egyéni tanulási folyamat irányítása. Párosmunka és differenciálás. Csoportmunka és differenciálás. A csoporthelyzetben folyó differenciált tanulásirányítás előkészítése, segítése, összehangolása, ellenőrzése, értékelése.

5.2.3. A differenciálás szervezése és tervezése

A differenciálás szervezési kérdései: iskolaszervezeti, osztályközi, tanórai differenciálás.

Együtt-tanítás (team-teaching) csoporthelyzetben. Az osztályterem berendezése, felszerelése; térszervezés. A differenciálás tervezése: egyéni fejlesztési tervek; a tanórai differenciálás tervezése; az iskolaszintű differenciálás tervezése.

5.3. Kötelezően, illetve szabadon választható stúdiumok (a képzési idő 10%-a):

Nehézségek az anyanyelv tanulásában

Tanulási nehézségek a matematikában

Nehézségek az ének-zene és az ábrázolás tanulásában

Érzékszervi sérültek integrált osztályokban

Enyhe és súlyos tanulási zavarral küzdők integrált osztályokban

Magatartászavarok reedukációja

Enyhe beszédhibák kezelése

Dyslexia reedukáció

Dyscalculia reedukáció

Integrált osztályok vezetése

A differenciálás iskolaszintű irányítása

5.4. Gyakorlati képzés (a képzési idő 44%-a):

5.4.1. Önismereti és/vagy esetmegbeszélő csoportmunka.

5.4.2. Hospitálás valamennyi tantárgyból különböző évfolyamokon, dyslexia reedukációs foglalkozáson, dyscalculia reedukációs foglalkozáson, integrált osztályban, iskolaszintű differenciálással működő iskolában, nevelési tanácsadóban, olyan gyakorlóhelyen, ahol a választott résztéma tanulmányozható legalább 10 órában.

5.4.3. Tanulásirányítási gyakorlat vagy egy tantárgyból valamennyi évfolyamon, vagy egy évfolyamon valamennyi tantárgyból, vagy több tantárgyból több évfolyamon, és a választott részterületen is legalább 10 órában.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok, szigorlatok - letételéből, szakmai gyakorlat(ok) elvégzéséből, diplomamunka elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. Kötelező szigorlati tárgyak: komplex szigorlat a differenciálás pedagógiai, pszichológiai alapjai és differenciálás a különböző fejlődési-fejlesztési területek témaköreiből.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt vizsgák letétele,

- a gyakorlati képzés követelményeinek teljesítése,

- a bírálók által elfogadott szakdolgozat.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- komplex szóbeli vizsga pedagógiából, pszichológiából és módszertanból,

- a szakdolgozat megvédése.

6.3.3. A záróvizsga eredményei

A szakdolgozatra - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgára adott érdemjegy egészre kerekített átlaga.

Az oklevél minősítését: szigorlati jegy (egy érdemjegy), szakdolgozat és megvédésének jegyei (kettő érdemjegy), komplex szóbeli vizsga osztályzata (egy érdemjegy), a zárófoglalkozás osztályzata (egy érdemjegy) átlaga adja.

[A zárófoglalkozás érdemjegye magába foglalja a tanítási tervezetek, a tanulásirányítás (10 órában) gyakorlatának, a tanulásirányítási folyamat elemzésének érdemjegyeit.]

2. számú melléklet a 28/1997. (X. 16.) MKM rendelethez

Az óvodapedagógus, fejlesztési szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

Olyan óvodapedagógusok képzése, akik a szakképzésben és a gyakorlati tevékenységben szerzett ismeretekre támaszkodva képesek az értelmi vagy/és mozgásfejlődésben elmaradt, magatartási és emocionális zavarban szenvedő, 3-7 éves korú gyermekek folyamatos, óvodai foglalkozásokba ágyazott, tudatos, tervszerű fejlesztésére. Tudják, hogy miként lehet a gyermekek egyéni fejlődési tempóját differenciált fejlesztéssel biztosítani, a szociokulturális háttérből fakadó nevelési deficitet kompenzálni, az alapvető kultúrtechnikák elsajátításához nélkülözhetetlen pszichikus funkciókat fejleszteni, szükség esetén korrigálni, az egészséges szocializációt elősegíteni, a fejlődés különböző területein megjelenő, az átlagostól jelentős eltérést eredményező hatásokat enyhíteni, a probléma jellegének megfelelő fejlesztő eljárásokat kidolgozni, a szakszolgálat munkatársaival együttműködni, a szakembereket a terápiás eljárások során segíteni.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Óvodapedagógus, fejlesztési szakirányon.

3. A képzésben résztvevők köre

A szakirányú továbbképzésben olyan felsőfokú vagy főiskolai végzettséggel és óvodapedagógusi szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt, akik aktív óvodai munkaviszonnyal rendelkeznek.

4. A képzési idő

4 félév, 500 óra, amelyből legalább 328 óra az oktató személyes közreműködését igénylő idő. A képzési idő magába foglalja a kötelező, a kötelezően választandó és a szabadon választható elméleti és gyakorlati órák, illetve az irányított önálló munka óráinak számát. A képzésben az elméleti órák aránya 60%, a gyakorlati óráké 40%. (A gyakorlati képzésben megjelennek azok a feladatok, gyakorlatok is, amelyeket az elméleti stúdiumokban kapnak a hallgatók.)

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. A fejlődés-fejlesztés biológiai, pszichológiai, pedagógiai alapjai (a képzési idő 16%-a):

5.1.1. A fejlődés biológiai alapjai. Az idegrendszer működésének alapjai - alapfogalmak, az idegrendszer felosztása (vegetatív és somatikus), idegpályák, a serkentés és gátlás funkciója. A fejlődés jellemzői életszakaszonként. A mozgás szerepe a fejlődésben. Fejlődési rendellenességek és okai.

5.1.2. Fejlődéspszichológia. A fejlődés-fejlesztés elméleti kérdései. Az én-fejlődés, szocializációs folyamat zavarai, tünetei, működési mechanizmusai. Az én-fejlődés életkori specifikumai, konkrét fejlesztési célok és adekvát eljárások.

A személyiség individuális jellemzői, mint az egyéni bánásmód pszichológiai alapja. Az értelmi fejlődés főbb elméleti koncepciói (Piaget, Bruner, Flavel) és életkori specifikumai. A tanulási képességet meghatározó pszichikus funkciók fejlődése. Tanulás és emlékezés életkori jellemzői.

5.1.3. Gyógypedagógiai alapismeretek. Gyógypedagógiai pszichológiai alapismeretek. A sérült gyermekek pszichikus funkcióinak eltérő fejlődés-lélektani sajátosságai. A speciális nevelésre-oktatásra szoruló gyermekek csoportosítása a fogyatékosság szerint. A gyógypedagógiai korai fejlesztés területei, módszerei, eszközei. A speciális nevelési igényű óvodáskorú gyermekek integrált fejlesztésének lehetőségei. A tanulási nehézségek kialakulásának korai felismerése - prevenciós technikák.

5.2. Az óvodáskorú gyermekek differenciált fejlesztésének elméleti kérdései (a képzési idő 10,4%-a):

5.2.1. Alkalmazott pszichológia. A problematikusság területei és jellemző tünetei: magatartási rendellenesség, beilleszkedési nehézségek, szociális alkalmazkodás hiánya, viselkedészavarok. Az idegrendszeri (fejlődési rendellenesség) és környezeti (szociális) okok megállapításának módjai. Fejlesztési lehetőségek az óvodai napirend keretén belül; szabadidős tevékenység (játék), önállóan vállalt tevékenység (munka jellegű feladatok), tanulási (ismeretszerzési) tevékenység során.

5.2.2. Játékpszichológia, -pedagógia. Az értelmi fejlődés és a szocializáció folyamatai összefüggésben az idegrendszeri alapokkal. A fejlődés-fejlesztés lehetőségei, pszichológiai módszerei. A játék neuropszichológiai szemlélete. A játék fejlesztő hatása - játékfejlődés: játék mint cselekvés; játék mint tárgy; játék mint szabályrendszer. Fejlesztő hatás a szocializációban és az értelmi fejlődésben.

5.3. Az óvodáskorú gyermekek differenciált fejlesztésének gyakorlati kérdései (a képzési idő 33,6%-a):

5.3.1. Differenciáló pedagógia. A differenciálás fogalma, oka szükségessége, célja. A differenciálás módjai és lehetőségei az óvodai nevelés folyamatában: szervezéssel, feladatrendszerrel, differenciált segítségnyújtással.

Az óvodai játék a differenciált fejlesztés szolgálatában. A pedagógus feladatai az egyéni különbözőségek felismerésében. A differenciálás módjainak megválasztása a lemaradó és a magatartási problémákkal küzdő gyermek esetében.

A tervezés, a pedagógiai döntés és az értékelés szerepe az óvodai differenciált foglalkoztatásban.

5.3.2. Mozgásfejlesztés. A mozgás jelentősége a gyermek fejlődésében. A természetes (nagymozgások) mozgás terápiás jelentősége. A mozgások hatása a perceptuális tanulásra. Az interszenzoros integráció alakulása. A hiperaktivitás kialakulása, etiológiája, vestibuláris ingerkeresés.

5.3.3. Különböző fejlesztési területek módszertana

Zenei nevelés módszertana. Az énekes játékok szerepe a mozgásfejlődés, az egészséges szocializáció kialakulásában, tanulási diszfunkciók megelőzésében. Zenepszichológiai vizsgálatok jelentősége, a zeneterápia eredményei, esettanulmányok. A komplex esztétikai nevelés, kísérletek felhasználhatósága a fejlesztő óvodapedagógiában. A külföldi zenei nevelési irányzatok fejlesztő pedagógiai jelentősége az óvodában.

Matematikai nevelés módszertana. Matematikai tartalmat hordozó - játékként megélt - tevékenységekkel történő céltudatos totális képességfejlesztés. A tartalom "rejtőzködő matematiká"-nak is nevezhető.

Anyanyelvi nevelés és kommunikáció. Anyanyelv és kommunikáció. A kommunikáció és értelmi fejlődés összefüggései, nyelv, beszédfejlődés, nyelvi hátrány. Metakommunikációs eszközök és gyakorlatok. Verbális kommunikációs gyakorlatok. Kommunikáció és mozgás. Érzékszervfejlesztő mozgásos és kommunikációs játékok. Az óvónő kompetenciájába tartozó beszédhibák felismerése és javítási lehetőségük.

Vizuális nevelés módszertana. Az érzékelési funkciók fejlesztése vizuális és manipulációs tevékenységek által a szem-kéz koordináció megfelelő szintjének elérésére. A gyermeki alkotások elemzése a fejlettségi állapot felmérése céljából. A fejlesztés területeinek meghatározása és a tevékenységek hozzárendelése. A bábozás mint kommunikáció. A bábozás komplexitásából adódó személyiségfejlesztő lehetőségek, értékelés és önértékelés alakítása bábozással.

Környezet megismerésére nevelés módszertana. A környezeti nevelés szerepe az érzékszervi diszkrimináció, a perceptuális tanulás a testséma alakulása és a lateralitás fejlesztésében. A nevelési területek közötti koncentráció fontossága. A környezeti nevelés speciális témáinak felhasználása az alkalmazkodó viselkedés, szociális magatartás javítására.

5.4. Gyakorlati képzés (a képzési idő 40%-a):

5.4.1. Gyakorlati feladatok, hospitálás (anamnézis és környezettanulmány készítése a személyiség megismerése céljából, a gyermekek fejlettségi szintjének megállapítása - ehhez kapcsolódó pedagógiai vizsgálatok, fejlesztési terv készítése az egyes módszertanokból, óvodában végzett konkrét, egyéni vagy kiscsoportos) fejlesztés.

5.4.2. Esetmegbeszélő csoportmunka, a fejlesztéssel kapcsolatban felmerülő konkrét problémák megbeszélése csoportformában; megoldási lehetőségek, prevenciós elképzelések elemzése tanári irányítással.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok, szigorlatok - letételéből, szakmai gyakorlat(ok) elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. Kötelező szigorlat: komplex szigorlat a differenciálás pedagógiai, pszichológiai, gyógypedagógiai alapjai játékpszichológia, -pedagógia témakörökből.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

- a tantervben előírt vizsgák letétele,

- a gyakorlati képzés követelményeinek teljesítése,

- a bírálók által elfogadott szakdolgozat.

6.3.2. A záróvizsga részei

- komplex szóbeli vizsga pedagógiából, pszichológiából és módszertanból,

- a záródolgozat megvédése.

6.3.3. A záróvizsga eredményei

a szakdolgozatra - annak megvédése eredményeként adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgára adott érdemjegy egészre kerekített átlaga.

Az oklevél minőségét szigorlati jegy (egy érdemjegy), záródolgozat és megvédésének jegyei (kettő érdemjegy), komplex szóbeli vizsga osztályzata (egy érdemjegy) és a zárófoglalkozás osztályzata (egy érdemjegy) átlaga adja.

(A zárófoglalkozás érdemjegye magába foglalja: a tanítási tervezetek, a tanulásirányítási gyakorlat, a tanulásirányítási folyamat elemzésének érdemjegyeit.)