29/1997. (IX. 16.) MKM rendelet
a tehetségfejlesztési szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről
A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § E rendelet melléklete a tehetségfejlesztési szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.
2. § E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Melléklet a 29/1997. (IX. 16.) MKM rendelethez
A tehetségfejlesztési szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
A képzés célja olyan pedagógus szakemberek képzése, akik alkalmasak és képesek a tehetségfejlesztés speciális feladatainak az ellátására egyrészt a közoktatásban (iskolákban, kollégiumokban), másrészt különböző speciális (nevelési, pályaválasztási tanácsadó, családsegítő, közművelődési) intézményekben. Cél, hogy a képzés eredményeként a tehetségfejlesztő pedagógusok olyan ismeretek, módszerek, eszközök birtokába jussanak, amelyekkel biztosabb alapokon tudják azonosítani, kiválasztani a tehetséges gyerekeket, a fejlesztés során számukra felvetődő speciális problémák megoldásához szakszerű segítséget, tanácsot tudnak nyújtani, illetve az alapképzési szakjukhoz kapcsolódó műveltségi területekhez, tantárgyakhoz kapcsolódóan hatékonyabbá tudják tenni a tehetségfejlesztő munkát a tanórán, valamint differenciált fejlesztést tudnak végezni a tehetséges gyerekek vagy csoportjaik körében a szakköri fakultációs és egyéb speciális foglalkozásokon.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
Tehetségfejlesztési szakértő.
3. A képzésben résztvevők köre
A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű végzettéggel és pedagógus (óvodapedagógus, tanító, tanár, szakoktató, szociálpedagógus, pedagógiai, gyógypedagógiai szakon szerzett) szakképzettséggel lehet részt venni.
4. Képzési idő
4 félév, összesen 600 óra.
A képzési idő magában foglalja a kötelező, a kötelezően választandó és a szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati óráit, valamint a kötelező szakmai gyakorlatok és tréningek idejét.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Elméleti alapozó képzés
A tehetségfejlesztéssel összefüggő, elméleti megalapozást szolgáló területek: pszichológia, pedagógia, a tehetségkutatás és -gondozás története, a tehetség definíciói, fajtái, a tehetség komponensei, tehetség és társadalom, tehetség és szocio-emocionális fejlődés, kreativitás és pedagógiai implikációi.
Az elméleti alapozó képzés a tanórákban kifejezett képzési időnek legalább 20%-át alkotja.
5.2. A tehetségfejlesztés metodikájának elmélete és gyakorlata
Tehetségdiagnosztika, tehetségfejlesztő programok, gazdagító programok metodikája, alulteljesítés, tanulási zavarok, a tanulmányi teljesítmények optimalizálásának lehetőségei, tanácsadás, egyéni fejlesztés.
A metodikai elméleti és gyakorlati képzés egyéni és csoportos formában, elméleti és gyakorlati órán, illetve a tehetséggondozás különböző területein és helyszínein, szupervízió mellett folyó terepmunka során valósul meg.
E képzési terület a tanórákban kifejezett képzési időnek legalább 50%-át alkotja, mintegy harmadában elméleti, kétharmadában gyakorlati órákból vagy tréningekből áll, amelyből a külső szakmai gyakorlat a teljes képzési időnek legalább 25%-át alkotja.
5.3. Kötelezően választandó területek
A tehetségfejlesztés speciális lehetőségei: a szociálpedagógia, az iskolai mentálhigiéné, a szervezetfejlesztés, illetve az oktatásfejlesztés területén.
E terület a tanórákban kifejezett képzési idő legfeljebb 20%-át alkotja.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt aláírások, gyakorlati minősítések megszerzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok, szigorlatok - letételéből, a szakmai gyakorlatok teljesítéséből, tréningeken való részvételből, a szakdolgozat előkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.
A gyakorlati minősítés háromfokozatú: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.
6.1. Szigorlat
A tehetségfejlesztés pszichológiai és pedagógiai alapjai, valamint erre épülően a fejlesztő programok felhasználása tárgyakból két komplex szigorlat letétele kötelező.
6.2. Szakdolgozat
A tehetségfejlesztés tárgykörében készített elméleti vagy empirikus jellegű dolgozattal a hallgatónak tanúsítania kell, hogy tanulmányaira alapozva, a szakirodalom feldolgozásával és empirikus tapasztalatok vagy vizsgálatok alapján képes fejlesztési javaslatok megfogalmazására, illetve az elsajátított ismeretanyag önálló gyakorlati alkalmazására.
6.3. Záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei
- Az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése, beleértve a gyakorlatok elvégzését tanúsító, háromfokozatú minősítéssel ellátott dokumentumokat is.
- Bírálók által elfogadott szakdolgozat.
6.3.2. A záróvizsga részei
- Komplex szóbeli vizsga, különös tekintettel a megszerzett ismeretek integrált alkalmazására.
- Szakdolgozat megvédése.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A szigorlatok érdemjegyeinek az átlagából, a szakdolgozat és védése alapján adott érdemjegyből, valamint a szóbeli vizsga érdemjegyéből számított átlag egész számra kerekített érdemjegye.