44/1997. (VIII. 14.) IKIM rendelet

a súlyos bányászati üzemzavarok és a súlyos bányászati munkabalesetek bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló bányabiztonsági szabályzat közzétételéről

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 35. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A súlyos bányászati üzemzavarok és a súlyos bányászati munkabalesetek bejelentéséről és vizsgálatáról szóló, e rendelet mellékleteként közzétett Bányabiztonsági Szabályzatot hatályba léptetem.

(2) A súlyos bányászati munkabalesetek és a súlyos bányászati üzemzavarok bányafelügyeleti vizsgálatára az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény és a melléklet szerinti szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba; egyidejűleg a súlyos üzemzavarok és a súlyos balesetek bejelentéséről és bányahatósági vizsgálatáról szóló 6/1984. (Ip. K. 85/3) OBF szabályzat hatályát veszti.

Melléklet a 44/1997. (VIII. 14.) IKIM rendelethez

BÁNYABIZTONSÁGI SZABÁLYZAT

a súlyos bányászati üzemzavarok és a súlyos bányászati munkabalesetek bejelentéséről és vizsgálatáról

Általános rendelkezések

1. § (1) A szabályzat hatálya kiterjed a bányafelügyelet felügyelete alatt álló tevékenység végzése során bekövetkezett súlyos bányászati üzemzavarokra és a súlyos bányászati munkabalesetekre.

(2) A szabályzat alkalmazása során súlyos bányászati üzemzavar (a továbbiakban: súlyos üzemzavar) függetlenül attól, hogy azzal kapcsolatban személyi sérülés bekövetkezett-e vagy sem:

a) a föld alatti bányában, a felhagyott (megszűnt) föld alatti bánya nyitva maradó térségében, vagy a nem ásványi nyersanyag kitermelését szolgáló föld alatti térségek bányászati technológiával végzett kiképzése során bekövetkezett

aa) metángáz meggyulladása, a sújtólégrobbanás, a szénporrobbanás,

ab) gáz- és kőzetkitörés, valamint a gázkitöréses jelenség,

ac) bányarengés,

ad) bánya kijáratául szolgáló akna rendeltetésszerű használatát akadályozó omlás, valamint a bánya, bányamező kijárataként rendszeres közlekedésre (járásra), illetve menekülésre szolgáló bányatérségének elzáródása, járhatatlanná válása,

ae) a bányatűz,

af) 2,5 köbméter/min.-nál nagyobb hozamú vízbetörés,

ag) személyszállításra engedélyezett berendezés kötelének, hevederének elszakadása, valamint szállítóeszköze (fülke, kas, bödön, heveder stb.) lezuhanása, megfutása, továbbá személyszállító önjáró berendezés és önjáró rakodó-szállítógép elfutása;

b) a külfejtéses bányászatban

ba) rézsű vagy homlok megcsúszása, továbbá a hányócsúszás, ha az idegen létesítményt, berendezést veszélyeztet, vagy abban kárt okozott,

bb) 300 t-nál nagyobb tömegű, vagy 500 köbméter/h-nál nagyobb névleges teljesítményű jövesztő-, rakodó-, szállító- és hányóképző berendezés felborulása, illetve súlyos megrongálódása (szalaghíd leszakadása, gém deformálódása stb.);

c) a fúrás céljától függetlenül a fúrótorony, fúróárboc (lyukbefejező, kútjavító berendezés) eldőlése;

d) kőolaj, földgáz vagy hévíz kitörése;

e) a közveszélyt, a jelentős környezetszennyezést, valamint a környezetkárosodást okozó üzemzavar;

f) nyomástartó berendezés felszakadása, robbanása;

g) kőolaj- és földgáz-bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállító vezeték, gázelosztó vezeték olyan üzemzavara, amely miatt előreláthatólag 4 órát meghaladóan lakóterületet kell kiüríteni, vagy közút, közforgalmi vasút forgalmát kell korlátozni;

h) 500 kg-nál nagyobb együttes tömegű robbanóanyag-töltet megállása;

i) robbantóanyag nem szándékolt felrobbanása;

j) bányában személy omlás alá kerülése vagy olyan elzáródása, amelynek során élete vagy testi épsége veszélybe kerül;

k) a bányafelügyelet műszaki-biztonsági felügyelete alá tartozó üzemi létesítményben, vagy tevékenység során keletkezett tűz vagy robbanás, tekintet nélkül arra, hogy a létesítmény tűzvédelmi hatósági felügyeletét a bányafelügyelet látja el, vagy sem.

(3) Súlyos bányászati munkabaleset (a továbbiakban: súlyos baleset) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-ának 3. pontjában meghatározott baleset.

A súlyos üzemzavar és a súlyos baleset bejelentése, vizsgálata

2. § (1) A bányafelügyelet felügyelete alatt álló tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) köteles haladéktalanul bejelenteni a súlyos üzemzavart és a súlyos balesetet, tekintet nélkül arra, hogy a súlyos baleset az alkalmazásában álló munkavállalót vagy megbízása alapján a tevékenységet végző másik szervezet munkavállalóját érte.

(2) Ha a súlyos baleset a súlyos üzemzavar során keletkezett, azt a súlyos üzemzavarral együtt kell bejelenteni és kivizsgálni.

(3) A bejelentést írásban (faxon), telefonon vagy más módon a területileg illetékes bányakapitányságnak (a továbbiakban: bányakapitányság), a Magyar Bányászati Hivatalnak (a továbbiakban: MBH) és a területileg illetékes megyei rendőr-főkapitányságnak (továbbiakban: megyei rendőr-főkapitányság), továbbá, ha a súlyos üzemzavart vízbetörés okozta, illetőleg ha az üzemzavar környezetszennyezést, környezetkárosodást okozott, a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek és vízügyi igazgatóságnak kell megtenni. A szóban tett bejelentést legkésőbb a következő munkanapon az addig megismert tények és körülmények közlésével, írásban meg kell erősíteni.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a súlyos üzemzavar, súlyos baleset időpontjának és helyének megjelölését, rövid leírását,

b) a súlyos üzemzavar, súlyos baleset során megsérült, meghalt személyek adatait (név, állampolgárság, születési hely, idő, anyja neve, állandó lakhelye, családi állapota, kiskorú gyermekeinek száma, beosztása, szakképesítése és a foglalkoztatás időtartama),

c) a sérült(ek) életveszélyes, súlyos vagy kielégítő állapotára vonatkozó adatokat,

d) a gazdálkodó szervezet által tett vagy tervezett intézkedéseket.

(5) A bejelentés nem érinti a gazdálkodó szervezet más jogszabályokban előírt bejelentési kötelezettségét.

3. § (1) A gazdálkodó szervezet köteles

a) gondoskodni az esemény szempontjából lényeges tárgy, irat megőrzéséről, és arról, hogy a helyszín a vizsgálat megkezdéséig változatlan maradjon,

b) minden olyan intézkedést megtenni, amely a további veszélyeztetést és a kár mértékét a lehető legkisebbre korlátozza.

(2) A gazdálkodó szervezet az emberi élet, a testi épség és egészség, továbbá jelentős érték megóvása érdekében engedélyt adhat a helyszín megváltoztatására. A helyszín megváltoztatása előtt helyszínrajzot és lehetőség szerint fényképfelvételt kell készíteni. A helyszínrajzon a változtatásokat feltűnő módon meg kell jelölni.

4. § (1) A bányafelügyelet köteles kivizsgálni a súlyos üzemzavart és a súlyos balesetet akkor is, ha a bejelentést a gazdálkodó szervezet elmulasztotta, de arról más úton (pl. rendőrségi értesítés) tudomást szerez.

(2) A bányafelügyelet hivatalból vizsgálhatja a felügyelete alatt álló tevékenység során bekövetkezett azt az egyéb üzemzavart, balesetet, amely az 1. § szerint nem minősül súlyosnak.

(3) Az MBH elnöke vagy a bányakapitány a vizsgálatra bizottságot alakíthat, melynek munkáját a vizsgálat vezetésére kijelölt dolgozó irányítja. A bizottság által végzett vizsgálatra a bányakapitánysági vizsgálatra előírt szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bányafelügyelet vizsgálata nem érinti a gazdálkodó szervezetnek a baleset vizsgálatára más jogszabályban előírt kötelezettségét.

5. § (1) A súlyos üzemzavar, súlyos baleset vizsgálatát a bányakapitányságnak a bejelentést követően haladéktalanul meg kell kezdeni. A vizsgálat megkezdéséről és annak időpontjáról értesíteni kell:

a) minden esetben a gazdálkodó szervezetet, a megyei rendőr-főkapitányságot, valamint a gazdálkodó szerv útján a munkavédelmi képviselőt, illetőleg munkavédelmi bizottságot és az érintett szakszervezetet,

b) vízbetörés, valamint a környezetszennyezést vagy környezetkárosodást okozó üzemzavar esetén a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőséget és vízügyi igazgatóságot,

c) amennyiben a súlyos üzemzavar vagy a súlyos baleset kapcsán mérgezés, illetve egészségkárosodás következik be, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) megyei (fővárosi) intézetét,

d) a gazdálkodó szervezet útján a szakmunkástanulót vagy más munkáltató dolgozóját ért súlyos baleset esetén a szakmunkástanuló-intézet igazgatóját, illetőleg a munkáltató vezetőjét.

(2) A vizsgálatot a gazdálkodó szervezet intézkedésre jogosult képviselőjének részvételével kell lefolytatni.

(3) A bányakapitányság a vizsgálatot az (1) bekezdésben felsoroltak értesítés ellenére történt távolmaradása esetén is köteles haladéktalanul lefolytatni.

(4) A bányakapitányság a vizsgálatot más hatóság vizsgálatától függetlenül végzi, az eljárás során azonban az együttműködést biztosítania kell. A más hatóság által külön jogszabályban előírt vizsgálat a bányakapitányság vizsgálati eljárása keretében is lefolytatható.

(5) A bányakapitányság a vizsgálat során

a) helyszíni szemlét tart,

b) tanúkat hallgat meg,

c) üzemi kísérletet végez(tet)het,

d) a gazdálkodó szervezetet iratok, térképek és egyéb dokumentumok bemutatására, átadására vagy összeállítására, illetve meghatározott ideig történő megőrzésére kötelezheti,

e) gép, berendezés, műszer és egyéb anyag meghatározott ideig történő megőrzését, illetve laboratóriumi vizsgálatát rendelheti el,

f) a gazdálkodó szervezetet szakértői vélemény beszerzésére, valamint szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezheti,

g) megtilthatja, korlátozhatja, engedélyhez kötheti a tevékenység folytatását.

(6) A bányakapitányság az (5) bekezdés d)-g) pontja alatti intézkedéseket határozattal - ideértve a Hatósági Utasítások Könyvébe tett bejegyzést is - rendeli el. A tevékenység folytatásának megtiltását, korlátozását vagy engedélyhez kötését elrendelő határozat ellen önálló fellebbezésnek van helye.

A vizsgálat lezárása

6. § (1) A vizsgálatot lezáró érdemi határozatban meg kell állapítani:

a) a súlyos üzemzavar, súlyos baleset okát (okait),

b) az esettel összefüggésben álló szabályszegéseket, és

c) külön meg kell határozni az élet-, valamint a vagyonvédelmet szolgáló intézkedések körét és tartalmát, továbbá

d) intézkedni kell a hasonló esetek megelőzésére.

(2) A bányakapitányság a hasonló esetek megelőzésére szükséges intézkedés kiadását, ha az nem tartozik hatáskörébe, köteles a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezni.

(3) A súlyos üzemzavar, súlyos baleset vizsgálata alapján a bányakapitányság

a) bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén büntetőeljárást kezdeményez,

b) szabálysértés esetén a hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárást lefolytatja, egyéb esetben szabálysértési feljelentést tesz,

c) munkavédelmi, illetve bányászati bírságot szabhat ki, továbbá egyéb intézkedést tehet.

7. § (1) A vizsgálatot lezáró érdemi határozatot meg kell küldeni:

a) az 5. § (1) bekezdés szerint értesítetteknek, és

b) súlyos baleset esetén a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának.

(2) A megyei rendőr-főkapitányságnak a határozattal együtt a vizsgálati iratok másolatait is meg kell küldeni. A határozat megküldésével együtt közölni kell a büntető feljelentés kezdeményezésére, a szabálysértési eljárás megindítására, illetve a munkavédelmi vagy bányászati bírság kiszabására tett intézkedést.

(3) Ha a vizsgálat lezárását követően olyan új tények, bizonyítékok merülnek fel, amelyek a súlyos üzemzavar, súlyos baleset okának alapvetően új megítélését eredményezheti, a bányakapitányság az esetet újból vizsgálhatja. A súlyos üzemzavar, súlyos baleset bekövetkezését követő három év elteltével a bányakapitányság vizsgálat elvégzésére nem kötelezhető.

Egyszerűsített eljárás

8. § (1) Ha a súlyos üzemzavar balesetet vagy közvetlen veszélyeztetést nem okozott, továbbá, ha súlyos üzemzavar tervszerű üzemi tevékenység következménye, a bányakapitányság a vizsgálatot a helyszíni szemle és a gazdálkodó szervezet által végzett vizsgálatról készített jelentés alapján további eljárás nélkül lezárhatja, amennyiben a vizsgálat az üzemzavar okát feltárta és hasonló esetek elkerülésére bányakapitánysági intézkedés nem szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot 15 napon belül be kell fejezni. Az eljárás befejezéséről a 7. § (1) bekezdésének a) és c) pontjaiban felsoroltakat tájékoztatni kell.

(3) Ha a létesítmény tűzvédelmi hatósági felügyelete nem tartozik a bányafelügyelet hatáskörébe, a bányakapitányság a keletkezett tűz vizsgálatában a tűzvédelmi hatóság felkérése szerint vesz részt, önálló vizsgálatot nem végez. Ebben az esetben is köteles a helyszínt megtekinteni, és ha az eset kapcsán bányafelügyeleti intézkedés nem szükséges, az eljárást az (1) bekezdés szerint lezárhatja.

Vegyes rendelkezések

9. § A vizsgálat során felmerült költségek (tanú, szakértő, tolmács és az üzemi kísérlet költsége) a gazdálkodó szervezetet terhelik, aki köteles gondoskodni a vizsgálattal kapcsolatban felmerült szállítási, tárolási, őrzési feladatok teljesítéséről is.