46/1997. (III. 12.) Korm. rendelet

a nemzetközi kapcsolatok alapképzési szak képesítési követelményeiről

A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § Nemzetközi kapcsolatok szakon alapképzésben főiskolai végzettség és "nemzetközi kapcsolatok szakreferens" szakképzettség szerezhető.

2. § A szak képesítési követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.

3. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az e rendelettel meghatározott képesítési követelményeket az 1997/1998. tanévben az első évfolyamra, a következő években pedig fokozatosan a magasabb évfolyamokra is alkalmazni kell.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 46/1997. (III. 12.) Korm. rendelethez

A nemzetközi kapcsolatok alapképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

Multidiszciplináris szakmai és általános műveltséggel rendelkező szakemberek képzése, akik magas szintű nyelvtudásukra, továbbá jogi, közgazdasági, politológiai, biztonságpolitikai, gazdasági-kereskedelmi, pénzügyi és diplomáciai ismereteikre támaszkodva képesek különböző új típusú nemzetközi kapcsolatok (tőkebeáramlás, vegyes vállalatok és bankok létesítése, export elősegítése, a kulturális és tudományos együttműködések) kialakítására, ápolására és kiszélesítésére, hozzájárulva ezáltal a nemzetközi együttműködés - különösen az euroatlanti integráció, a szomszédos országokhoz fűződő viszony, Oroszországgal és a FÁK államokkal való kapcsolat - területein jelentkező mindinkább növekvő szakemberigény kielégítéséhez.

2. A végzettség szintje és a szakképzettség

A főiskolai szintű végzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: nemzetközi kapcsolatok szakreferens.

3. Képzési idő

Nappali tagozaton 8 félévben legalább 3300 tanóra.

A képzés 70%-a elméleti jellegű. Kötelező gyakorlati képzés 3×3 összefüggő hét különböző típusú nemzetközi tevékenységet végző szervezeteknél.

Értelmező rendelkezések:

E szak képesítési követelményeinek alkalmazásában:

tanóra: a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez oktató közreműködését igénylő idő;

egy félév: 15 hét szorgalmi időből és vizsgaidőszakból tevődik össze.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Általános és nyelvi ismeretek és készségek

Az idegen nyelvek - a francia és az angol, mint diplomáciai nyelv, továbbá igény és specializálódás szerint a szomszédos országok és Európa meghatározó hatalmainak nyelvei -, a XX. századi világirodalom, valamint a kommunikáció és az informatika a tanórákban kifejezett képzési időnek 20-30%-át alkotják.

b) Közgazdasági ismeretek

A közgazdaságtan alapjai, a nemzetközi gazdaságtan, a nemzetközi pénzügyek, a vállalkozói pénzügy, valamint a gazdasági rendszerek a tanórákban kifejezett képzési időnek 15-20%-át alkotják.

c) Jogi ismeretek

A köz- és magánjog, a nemzetközi köz- és magánjog, a külkereskedelmi jog és technika, valamint az emberi jogok a tanórákban kifejezett képzési időnek 15-20%-át alkotják.

d) Társadalomtudományi ismeretek

Az új- és legújabb kori történelem, az európai gondolkodás története, a szociológia, a politológia, a nemzetközi politika elmélete, a politikai és gazdasági földrajz, valamint a biztonságpolitika a tanórákban kifejezett képzési időnek 15-20%-át alkotják.

e) Diplomáciai ismeretek

A diplomácia története, a nemzetközi kapcsolatok bonyolítása, a nemzetközi tárgyalások elmélete és gyakorlata, a nemzetközi protokoll és etikett, az Európa-tanulmányok, valamint a nemzetközi szerződések és szervezetek a tanórákban kifejezett képzési időnek 15-25%-át alkotják.

f) Differenciált szakmai ismeretek

Egyes speciális jogi, etnikai, lingvisztikai, nemzetközi, kulturális, ökológiai, biztonságtechnikai, környezetvédelmi, diplomáciai stb. ismeretek köréből választható tárgyak a tanórákban kifejezett képzési időnek legalább 5%-át alkotják.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - kollokvium, szigorlat, nyelvvizsga -, szakmai gyakorlatok elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze.

5.1. Kötelező szigorlatok

Az új- és legújabb kori történelem, a közgazdaságtan, a nemzetközi politikaelmélet, a nemzetközi gazdaságtan, az angol vagy francia szaknyelv, illetve egy választott idegen nyelv, a politikai és gazdasági földrajz, a vállalkozói pénzügyek, a külkereskedelmi jog és technika, valamint az Európa-tanulmányok tárgyakat átfogó, legalább négy komplex szigorlat kötelező.

5.2. A szakdolgozat

Írásbeli dolgozat, amely a hazai és nemzetközi szakirodalomban való jártasságon túlmenően azt is tanúsítja, hogy a hallgató képes a szakirodalom feldolgozásával ismereteit önállóan alkalmazni.

5.3. A záróvizsga

5.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

A tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség, különösen

- az 5.1. pontban foglaltakra tekintettel legalább négy szigorlat,

- szakmai gyakorlatok,

- legalább két idegen - köztük az egyik angol vagy francia - nyelvből szakmai anyaggal bővített nyelvvizsga-szigorlat, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, melyek közül a szabadon választott helyett felsőfokú, C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga is lehet,

- bírálattal elfogadott szakdolgozat.

5.3.2. A záróvizsga részei:

- a komplex szóbeli vizsga, mely a gazdaságtan és pénzügyek, valamint a nemzetközi kapcsolatok tárgyakra, továbbá a szakmai gyakorlaton szerzett tapasztalatokra terjed ki,

- a szakdolgozat megvédése.

5.3.3. A záróvizsga eredménye annak szóbeli részére, valamint a szakdolgozatra - a megvédésre is tekintettel - kapott két érdemjegy számtani közepe.