Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

50/1997. (III. 19.) Korm. rendelet

a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről

A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 96. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § E rendelet alapján - a Tpvt. 17. §-ában meghatározott szempontokra figyelemmel - mentesül a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma (Tpvt. 11. §) alól a biztosítási tevékenységet végző vállalkozások (a továbbiakban: biztosítók) közötti biztosítási megállapodás (a továbbiakban: megállapodás), amelynek tárgya

a) biztosítási díj kiszámítása,

b) általános biztosítási szerződési feltételek kialakítása,

c) kockázatok együttbiztosítása és együtt-viszontbiztosítása,

d) biztonsági berendezések közös vizsgálata és minősítése.

Biztosítási díj kiszámítása

2. § (1) Az 1. §-ban foglalt rendelkezés alapján mentesül az a megállapodás, amelyben a felek együttműködnek a - közös statisztikai adatokon alapuló - biztosítási díj kiszámításában, ha a megállapodás tárgya

a) a nettó biztosítási díj (kockázati díj) kiszámítása vagy a halandósági, betegségi, baleseti és munkaképtelenségi statisztikai táblázatok összeállítása és terjesztése a tőkésítési elemet is tartalmazó biztosításokkal kapcsolatban, amennyiben az adott statisztikai táblázatok összeállítása több éves megfigyelési időszak során összegyűjtött, azonos vagy egymással összehasonlítható kockázatokra vonatkozó, statisztikai feldolgozásra alkalmas méretű olyan adatbázis alapján történt, amely a következőkről tartalmaz információt:

aa) a káresetek száma,

ab) a biztosított egyéni kockázatok száma,

ac) a káresetek kapcsán fizetett vagy fizetendő összeg, vagy

ad) a biztosított tőke teljes összege;

b) annak felmérése, hogy külső körülmények a káresetek gyakoriságára, nagyságára vagy a befektetések jövedelmezőségére milyen hatást gyakorolhatnak.

(2) Az 1. § alapján történő mentesülés feltétele, hogy az (1) bekezdésben hivatkozott számítás és felmérés és az ezek alapján készült táblázat

a) kizárólag tájékoztató jellegű legyen és erre utaljon,

b) ne tartalmazza a biztosítási díj vállalkozói elemeit (vállalati vagy kereskedelmi költség, közvetítői költség, adó, jövedelmi elem stb.),

c) egyik részt vevő biztosító azonosítását se tegye lehetővé.

3. § Az 1. §-ban foglalt rendelkezés nem alkalmazható arra a megállapodásra, amelyben a felek olyan kötelezettséget vállalnak, hogy csak a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti táblázatot vagy számítást, illetve a 2. § (1) bekezdés b) pontjában említett felmérés eredményét alkalmazzák, vagy amelyben más biztosítót erre köteleznek.

Általános biztosítási szerződési feltételek kialakítása

4. § (1) Az 1. §-ban foglalt rendelkezés alapján mentesül az a megállapodás, amely általános biztosítási szerződési feltételek mintáinak kialakítására irányul - ideértve a tőkésítési elemet is tartalmazó biztosítás alapján elérhető nyereségre vonatkozó modellek kidolgozását is - feltéve, hogy a minták bárki számára hozzáférhetőek és kizárólag tájékoztató jellegűek, továbbá, hogy kifejezetten utalnak ez utóbbi tényre, és arra, hogy a bennük foglaltaktól eltérő feltételek megállapítására lehetőség van.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható a megállapodásra, ha

a) a biztosításból kizár valamely, az érintett biztosításfajtával kapcsolatosan jellemző kárt anélkül, hogy kifejezetten jelezné, hogy az egyes biztosítók erre is szabadon kiterjeszthetik a biztosítási kockázat viselését;

b) egyes kockázatok viselését meghatározott feltételhez köti, anélkül, hogy kifejezetten jelezné, hogy a biztosítók e feltételek alkalmazásától szabadon eltérhetnek;

c) olyan átfogó kockázati kört ír elő, melyben a biztosítottak jelentős részét nem érintő, az adott biztosításfajtára nem jellemző kockázati elem is számottevő anélkül, hogy kifejezetten jelezné ezen elem külön figyelembevételének lehetőségét;

d) meghatározza azt a kárösszeget vagy a kárnak azt a részét, amelyet a biztosítottnak kell viselnie (önrész);

e) lehetővé teszi, hogy a biztosító a biztosítási szerződést abban az esetben is fenntartsa, ha a biztosító a biztosított kifejezett hozzájárulása nélkül

ea) a biztosítási díj változatlanul tartása mellett az abban figyelembe vett károk körét, számát csökkenti, illetve tartalmát módosítja,

eb) értékkövetési rendelkezés kikötése nélkül emeli a biztosítási díjat, illetőleg a biztosítási összeget, vagy

ec) egyéb módon módosítja a biztosítási feltételeket, ideértve a biztosítás időtartamának megváltoztatását is;

f) a nem életbiztosítási ágban három évet meghaladó szerződéses időtartamot ír elő;

g) lehetővé teszi a biztosító számára a feltételek megváltoztatását a biztosított kifejezett hozzájárulása nélkül;

h) a biztosítási szerződés automatikus meghosszabbítására egy évnél hosszabb időszakot ír elő;

i) kötelezi a biztosítottat, hogy amennyiben a biztosított kockázat megszűnése miatt a biztosítási szerződés valamely kikötése hatályát veszti, a kockázat újbóli megjelenése esetén járuljon hozzá annak újbóli hatálybalépéséhez;

j) kötelezi a biztosítottat, hogy ugyanazzal a biztosítóval más kockázatokra biztosítást kössön;

k) a biztosítotthoz kapcsolódó jellegzetességek miatt bizonyos kockázati elemeket kizár a biztosítási szerződésből anélkül, hogy a biztosított társadalmi helyzete vagy foglalkozása folytán sajátos biztosítási feltételek alkalmazása indokolt lenne;

l) az (1) bekezdés szerinti modell csak a kamatlábat vagy az adminisztrációs költséget határozza meg;

m) a felek abban állapodnak meg, hogy kizárólag az (1) bekezdés szerinti biztosítási feltételt vagy modellt alkalmazzák biztosítási szerződéseikben vagy más biztosítót erre köteleznek.

Kockázatok együttbiztosítása és együtt-viszontbiztosítása

5. § (1) Az 1. §-ban foglalt rendelkezés alapján mentesül az a megállapodás, amelynek célja kockázatok együttbiztosítására vagy együtt-viszontbiztosítására szerződő biztosítók, vagy biztosítók és viszontbiztosítók csoportjának felállítása és működtetése.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) együttbiztosítási csoport: a biztosítók olyan körét jelenti, amelyben a résztvevők

aa) megállapodnak, hogy az összes résztvevő nevében meghatározott kockázatfajtára vonatkozó biztosítási szerződést kötnek, vagy

ab) az egyik biztosítót vagy az erre a célra felállított közös szervezetet megbízzák azzal, hogy nevükben és javukra ilyen szerződést kössön és azzal kapcsolatban a továbbiakban eljárjon;

b) együtt-viszontbiztosítási csoport: a biztosítók, illetve viszontbiztosítók olyan körét jelenti, amely abból a célból jött létre, hogy a résztvevők

ba) kötelezettségeiket vagy azok egy részét meghatározott kockázatfajta területén viszontbiztosítsák, vagy

bb) esetenként, valamennyiük nevében és javára ugyanazon kockázatfajta viszontbiztosítását elfogadják.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazhatóságát nem zárja ki, ha a megállapodásban a résztvevők meghatározzák

a) az együttbiztosítással vagy együtt-viszontbiztosítással biztosítandó kockázat jellegét és tulajdonságait;

b) a csoportba való belépés feltételeit;

c) a résztvevők egyéni részesedését a kockázat viselésében;

d) a résztvevők egyéni kilépésének feltételeit;

e) a csoport működésének és vezetésének szabályait.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazhatóságát továbbá nem zárja ki, ha az együtt-viszontbiztosítási megállapodásban - a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a résztvevők meghatározzák

a) a résztvevők olyan részesedését a kockázatból, amelyet nem kívánnak átengedni együtt-viszontbiztosításra, vagy

b) az együtt-viszontbiztosítás olyan költségét, amely tartalmazza egyrészt a csoport működési költségeit, másrészt a résztvevők együtt-viszontbiztosításért járó díjazását.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazhatóságát ugyancsak nem zárja ki, ha az együttbiztosítási megállapodásban részt vevő felek vállalják

a) az együttbiztosításra való alkalmasság érdekében megelőző intézkedések megtételét, a csoport által elfogadott általános vagy külön biztosítási feltételek, illetve a csoport által meghatározott díjtételek alkalmazását;

b) jóváhagyás végett az együttbiztosítással kapcsolatos káresetek rendezésének a csoport elé terjesztését;

c) a csoport megbízását olyan viszontbiztosítási megállapodások valamennyi érdekelt nevében történő lebonyolításával, melyekben a csoport közös kockázatviselése érvényesül;

d) az együttbiztosítási kockázatok egyéni részének viszontbiztosítási tilalmát.

(6) Az (1) bekezdés alkalmazhatóságát ugyancsak nem zárja ki, ha az együtt-viszontbiztosítási megállapodásban részt vevő felek vállalják

a) az együtt-viszontbiztosításra való alkalmasság érdekében megelőző intézkedések megtételét, a csoport által elfogadott általános vagy külön biztosítási feltételek, illetve a csoport által meghatározott közös kockázati díjszabás alkalmazását, ez utóbbinál figyelembe véve a kockázat biztosításával kapcsolatban várhatóan felmerülő költségeket, illetőleg abban a körben, ahol a közös díjszabás meghatározásához kellő tapasztalat nem áll rendelkezésre, a csoport által elfogadott kockázati díj alkalmazását;

b) jóváhagyás végett az együtt-viszontbiztosítással kapcsolatos káresetek rendezésének a csoport elé terjesztését vagy a csoport megbízását a rendezéssel;

c) a csoport megbízását olyan engedményezésre irányuló megállapodásoknak valamennyi érdekelt nevében történő lebonyolításával, melyekben a csoport közös kockázatviselése érvényesül;

d) az együtt-viszontbiztosítási kockázatok egyéni része engedményezésének vagy viszontbiztosításának tilalmát.

(7) A felek a (3)-(6) bekezdésekben említetteken kívül nem vállalhatnak más kötelezettséget, ha annak a teljesítése a Tpvt. 11. §-ába ütközne.

6. § Az 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha

a) a résztvevők vagy velük a Tpvt. 26. § (3) bekezdése szerint kapcsolatban álló vállalkozások a megállapodás által érintett vagy azzal a biztosított kockázat, illetve a biztosítási módozat szempontjából megegyezőnek vagy hasonlónak tekintett termék tekintetében az érintett piacon együttbiztosítás esetében 35%-nál, együtt-viszontbiztosítás esetében 40%-nál nagyobb együttes piaci részesedéssel rendelkeznek, vagy

b) a megállapodás hat hónapnál hosszabb felmondási időt állapít meg, illetve a hat hónapos vagy ennél rövidebb hatályú felmondáshoz hátrányos jogkövetkezményt fűz.

Biztonsági berendezések közös vizsgálata és minősítése

7. § (1) Az 1. §-ban foglalt rendelkezés alapján mentesül az a megállapodás, amely

a) a biztonsági berendezésekre vonatkozó műszaki előírások (a továbbiakban: előírások),

b) az ilyen előírásoknak, továbbá a biztonsági berendezések felszerelése és karbantartása szabályainak való megfelelés megállapítására és igazolására irányuló eljárások (a továbbiakban: eljárások), vagy

c) a biztonsági berendezések felszerelését és karbantartását végző vállalkozások értékelése és jóváhagyása szabályainak (a továbbiakban: szabályok)

kialakítására és alkalmazására irányul.

(2) Az (1) bekezdés alapján történő mentesülés feltétele, hogy

a) az előírások és az eljárások kellően pontosak, műszakilag indokoltak legyenek, és arányban álljanak az általuk elérendő céllal;

b) a szabályok tárgyszerűek, műszaki tartalmúak és megkülönböztetéstől mentesek legyenek;

c) az előírások és a szabályok utaljanak arra, hogy a biztosítók az azokban foglaltaktól eltérő egyéb biztonsági berendezéseket, illetve egyéb vállalkozásokat is igénybe vehetnek;

d) az előírásokat és a szabályokat kérésre bárkinek rendelkezésre kell bocsátani;

e) az előírások teljesítményi alapon való osztályba sorolást tartalmazzanak;

f) bármikor kérhető legyen az előírásoknak és a szabályoknak való megfelelés megállapítása, és ez ne rójon a kérelmezőre az eljárás költségéhez képest aránytalanul magas költséget;

g) az előírásoknak és a szabályoknak való megfelelést megkülönböztetéstől mentesen, a kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül írásban igazolják, kivéve, ha az eljárás technikai okból hosszabb időtartamot igényel;

h) az f) pont szerinti kérelem teljesítésének, illetve a g) pont szerinti igazolás kiadásának megtagadását - utóbbi esetben a vizsgálati és mérési eredmények csatolásával - írásban indokolják.

7/A. §[1] Az e rendelet alapján mentesülő megállapodások esetében a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 16/A. §-a alapján megállapíthatja, hogy az adott megállapodásra a csoportos mentesülés nem vonatkozik.

Záró rendelkezés

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, előírásait az ezt követően kötött megállapodásokra kell alkalmazni.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

Lábjegyzetek:

[1] Beiktatta a 246/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2001.02.01.

Tartalomjegyzék