70/1997. (XII. 29.) BM rendelet
a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 47. §-a (2) bekezdésének n) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A hivatásos állami, a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság (a továbbiakban együtt: tűzoltóság) tűzoltási és műszaki mentési feladatainak ellátását e rendelet mellékletében meghatározott "Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat" (a továbbiakban: Szabályzat) előírásai szerint köteles végrehajtani.
2. § (1) A tűzoltóság a működési területén levő, tűzvédelmi és gazdasági szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre "Tűzoltási Tervet" köteles készíteni. A Tűzoltási Tervek tartalmi követelményeit a Szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.
(2) Azon létesítmények körét, amelyekre Tűzoltási Tervet kell készíteni, a fővárosi, illetőleg a megyei tűzoltóparancsnok állapítja meg.
(3) A Tűzoltási Tervek készítésének meghatározásakor az önkéntes, illetőleg a létesítményi tűzoltóságok működési területén levő létesítmények tekintetében a megyei tűzoltóparancsnok köteles kikérni az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok javaslatát.
3. § (1)[1] A tűzoltóságok által tartandó gyakorlatok rendszerére és módszerére vonatkozó szabályokat a Szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza.
(2)[2] A tűzoltóságok éves gyakorlattervét a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, az egyes gyakorlatok részletes tervét a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője hagyja jóvá.
4. § A tűzoltóságok, illetőleg a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet is ellátó önkéntes tűzoltó egyesületek munkavédelmi tevékenységének szakmai felügyeletét a megyei tűzoltó-parancsnokságok útján az országos parancsnokság látja el.
5. § Állandó ügyeleti szolgálatot kell működtetni
- a BM Tűzoltóság Országos Parancsnokságon (a továbbiakban: BM TOP-on) (Központi Ügyelet),
- a megyei tűzoltó-parancsnokságon,
- fővárosi és fővárosi kerületi tűzoltó-parancsnokságon,
- a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságon,
- a BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézetnél,
- az önkéntes tűzoltóságnál,
- a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságoknál.
6. § A megyei tűzoltó-parancsnokságon, illetőleg a megyeszékhelyi hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságon - megállapodás alapján - az országos parancsnok engedélyével közös ügyeleti szolgálat is működtethető.
7. § A tűzoltóságok tűz- és káreseti jelentőszolgálatára, valamint adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó előírásokat a Szabályzat 3. számú függeléke tartalmazza.
8. § A Szabályzat rendelkezéseit - az abban foglalt eltérésekkel - azon önkéntes tűzoltó egyesületek is kötelesek végrehajtani, amelyek alapszabályukban vállalták a tűzoltási és a műszaki mentési tevékenységet.
9. § A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok technikai eszközeinek készenlétben tartását és működtetését végzők szolgálatszervezésének szabályait a Szabályzat 4. számú függeléke határozza meg.
10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.
Kuncze Gábor s. k.,
belügyminiszter
Melléklet a 70/1997. (XII. 29.) BM rendelethez
TŰZOLTÁSI ÉS MŰSZAKI MENTÉSI SZABÁLYZAT
1. A Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) a tűzoltás és a műszaki mentés irányításának, szervezésének, vezetésének, előkészítésének és végrehajtásának szabályait, valamint a beavatkozásban részt vevő tűzoltók kötelességeit és jogait határozza meg.
A Szabályzatban foglaltakat a körülményeknek megfelelő sorrendben, illetve szükség szerint párhuzamosan kell végrehajtani. A kivonulás rendjét a fővárosban a fővárosi parancsnok - az országos parancsnok jóváhagyásával - eltérően szabályozhatja.
2. A hivatásos állami, a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság (a továbbiakban együtt: tűzoltóság) a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak alapján tűzoltási és műszaki mentési feladatokat lát el. A készenléti szolgálattal rendelkező tűzoltóság - a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint - a tudomására jutott tűzesethez - a már eloltott és utólagosan bejelentett tűzesetek kivételével - köteles a feladat végrehajtásához rendelkezésre álló és szükséges erők, eszközök kirendelését biztosítani, a helyszínre haladéktalanul kivonulni, az életveszélyt elhárítani, a tűz továbbterjedését megakadályozni, a tüzet szakszerűen eloltani, és a tűzvizsgálattal kapcsolatos feladatokat végrehajtani.
ELSŐ RÉSZ
TŰZOLTÁSI SZABÁLYZAT
I. Fejezet
A TŰZOLTÁS IRÁNYÍTÁSA ÉS SZERVEZETE
3. A tűzoltási szervezet a tűz oltásával kapcsolatos feladatok végrehajtása érdekében, a vonatkozó rendelkezések megtartásával, a tűzoltóság tagjaiból létrehozott irányítókból és végrehajtókból áll. A tűzoltási szervezetbe - a feladatok jellegétől függően - más szervezetek és személyek is bevonhatók.
4. A tűzoltás szervezetét a tűzoltásvezető irányítja.
5. A tűzoltásnál szervezhető beosztások és ezek betűjelei:
a) tűzoltásvezető TV;
b) tűzoltásvezető-helyettes TVH;
c) háttérparancsnok H;
d) háttérparancsnok-helyettes HH;
e) törzstiszt TT;
f) szakaszparancsnok SZ;
g) rajparancsnok R;
h) mentési csoportparancsnok M;
i) hírvivő HÍR;
j) eligazító E.
Ezeket a jelöléseket beosztásuk fennállásáig az érintettek kötelesek jól láthatóan viselni.
6. A tűzoltásvezető ugyanazon beosztásokra több, illetőleg további más - általa szükségesnek ítélt - beosztásokat is szervezhet. Ez utóbbi esetben köteles ezen beosztások megjelöléséről gondoskodni.
A TŰZOLTÁS IRÁNYÍTÁSÁNAK MÓDJAI
7. A tűzoltás felszámolását végzők irányítása a következő módon történhet:
a) alapirányítással, ha a beavatkozó erőket a tűzoltásvezető egyedül irányítja.
b) csoportirányítással, ha a tűzoltást végzőket és az azok működését segítőket csak megosztva lehet irányítani;
c) vezetési törzzsel, ha az esemény nagysága, bonyolultsága, a helyszín tagoltsága a beavatkozó erők létszáma, illetőleg egyéb körülmények a feladatok szélesebb körű megosztását indokolják.
A TŰZOLTÁS VEZETÉSÉRE JOGOSULTAK KÖRE
8. Tűzoltásvezetői (kárhelyparancsnoki) feladatokat:
a) a létesítményi tűzoltóság
- rajparancsnoka,
- szolgálat-(egység-)parancsnoka,
- parancsnoka;
b) az önkéntes tűzoltóság
- rajparancsnoka,
- parancsnokhelyettese,
- parancsnoka;
c) az elsőnek érkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság:
- szerparancsnoka,
- szolgálatparancsnok-helyettese,
- szolgálatparancsnoka;
d) a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnoka;
e) az elsődleges működési körzet szerinti hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság
- szerparancsnoka,
- szolgálatparancsnok-helyettese,
- szolgálatparancsnoka,
- tűzoltási és műszaki mentési osztályvezetője, illetőleg a tűzoltóparancsnok által megbízott személy (főváros területén a tűzoltási csoport),
- tűzoltóparancsnoka;
f) a megyei tűzoltó-parancsnokság
- parancsnoka vagy a parancsnokság állományából általa megbízott személy(ek);
g) az országos parancsnokság
- országos parancsnok, parancsnokhelyettes vagy a parancsnokság állományából általuk megbízott személy(ek)
láthatnak el.
A fenti felsorolás a tűzoltásvezetői jogosultság átadás-átvételének sorrendiségét is meghatározza.
9. A tűzoltó egyesület tagja a tűzoltásvezetői jogosultságokat nem gyakorolhatja, de az egyesület tagjainak tevékenységét az alapszabályban foglaltak szerint irányíthatja.
A KIVONULÁS RENDJE
10. Az I-es riasztási fokozat elrendelésekor a szolgálatparancsnok döntése alapján:
a) a szerparancsnok,
b) a szolgálatparancsnok-helyettes, vagy
c) a szolgálatparancsnok, valamint
az eset jellegének megfelelő, rendelkezésre álló készenléti szer köteles vonulni.
11. A szolgálatparancsnok elsősorban az egyes gépjárműfecskendővel vonuljon.
12. A II-es riasztási fokozat elrendelésekor az elsődleges működési körzet szerinti tűzoltási és műszaki mentési osztályvezető, a III-as vagy magasabb számú riasztási fokozat elrendelésekor az elsődleges működési körzet szerinti tűzoltóparancsnok vagy az őt beosztásában helyettesítő személy köteles vonulni.
13. Valamennyi riasztási fokozatban az RST szerint meghatározott készenléti erők, eszközök - a 10. pontban foglaltak figyelembevételével - kötelesek vonulni.
A TŰZOLTÁS VEZETÉSÉNEK (IRÁNYÍTÁSÁNAK) ÁTADÁSA-ÁTVÉTELE
14. A helyszínre érkező magasabb beosztású - tűzoltás irányítására jogosult - személy a helyzetértékelés alapján dönt a tűzoltás vezetésének átvételéről.
15. A tűzoltás vezetését - a vonulásra kötelezettnek - át kell vennie:
a) ha a tűzoltásvezető feladata végrehajtásában korlátozott (amennyiben magasabb beosztású személy nincs a helyszínen, akkor a tűzoltás irányítására jogosult alacsonyabb beosztású személynek);
b) a magasabb szintű tűzoltás irányítási szervezet létrehozásakor.
16. A tűzoltás vezetésének átvételét vagy át nem vételét - félreérthetetlen módon - a tűzoltás vezetőjének a tudomására kell hozni, és azt az illetékes híradó ügyeletnek jelenteni kell, továbbá azt közölni kell a tűzoltás irányításának szervezetébe bevontakkal.
17. A kivonulásra kötelezett legmagasabb beosztású tűzoltó - a helyszínre érkezést követően - a tűzoltás vezetésének átvétele nélkül is - felelős mindazért, ami az esemény felszámolásával kapcsolatban a helyszínen történik.
18. A tűzoltás vezetésének átvétele nélkül sem az átvételre jogosult, sem más, a tűzoltás szervezetén kívüli személy parancsot vagy utasítást a tűzoltásban résztvevőknek nem adhat.
19. Az állandó készenléti szolgálatot ellátó főfoglalkozású létesítményi tűzoltósággal rendelkező gazdálkodó szervezetek létesítményeiben keletkezett tűzeset felszámolásánál irányítási feladatokat a következők szerint kell ellátni:
a) alapirányítási módnál a létesítményi rajparancsnok, szolgálat-(egység-)parancsnok, tűzoltóparancsnok;
b) csoportirányítási módnál a létesítményi tűzoltóparancsnok;
c) vezetési törzs irányítási módnál a létesítményi tűzoltóparancsnok, illetőleg a megyei tűzoltóparancsnok, az országos parancsnok vagy az általuk megbízott személy(ek);
d) bármely irányítási mód alkalmazása esetén a tűzoltóság részéről jelen lévő, a Szabályzat előírásai alapján a tűzoltás vezetésére jogosult személy a tűzoltás vezetésébe bevonható, de az irányítási jogot továbbra is a létesítményi tűzoltóparancsnok gyakorolja;
e) ha a tűzoltás vezetését létesítményi tűzoltó látja el, akkor a hivatásos és az önkéntes tűzoltóságok tagjait, egységeit csak az irányításba bevont hivatásos, illetőleg önkéntes tűzoltóparancsnok útján utasíthatja.
20. A tűzoltás vezetője a tűzoltás vezetését - helyzetértékelése alapján - az arra jogosultnak visszaadhatja.
II. Fejezet
A TŰZOLTÁS IRÁNYÍTÁSÁT VÉGZŐK KÖTELESSÉGEI
21. A tűzoltás irányítását végzők a biztonsági és a munkavédelmi szabályok alapján a tűzoltásban résztvevők baleset- és életvédelméről minden helyzetben kötelesek intézkedni, illetve annak megtartásáról és megtartatásáról gondoskodni.
Tűzoltásvezető (TV)
22. A tűz oltásának egyszemélyi felelős vezetője a tűzoltásvezető, aki elöljárója a riasztott és a tűzoltásban részt vevő tűzoltóknak.
Jogai:
a) a tűzoltás irányítását - indokolt esetben - megosztani;
b) a tűzoltás szervezetében meghatározott és egyéb beosztások betöltésére az állományból bárkinek parancsot adni;
c) a tűzoltáshoz szükséges tűzoltói, fegyveres, rendőri, polgári védelmi erők kirendelését igényelni, azokat alkalmazni, tartalékba helyezni, számukra közvetlen parancsnokuk útján utasítást adni;
d) a tűz oltásához a c) pontban felsorolt szervek és az állampolgárok közvetlen részvételét, adatok közlését, valamint azok járművei, eszközei, felszerelései, anyagai rendelkezésre bocsátását igényelni;
e) a tűzeset színhelyét zárt területté nyilvánítani, a tűzoltás helyén és környezetében minden olyan tevékenységet vagy mozgást korlátozni, megtiltani, amely a tűzoltást akadályozza vagy hátrányosan befolyásolja. Elrendelheti az illetéktelen személyek eltávolítását, a terület kiürítését;
f) a tűzoltás vagy emberélet mentése érdekében magánszemélyek, jogi személyek, illetőleg magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei tulajdonában, használatában, illetőleg kezelésében álló területre, létesítménybe behatolást elrendelni;
g) bontást rendelni, ha azt a felderítés, az életmentés, a robbanásveszély, a tűz megközelítése (a behatolás), a tűz terjedésének megakadályozása, a füst, gáz, gőz eltávolítása, a beomlásveszély megelőzése, az utómunkálat stb. indokolja;
h) szükség szerint meghatározott felkészültségű szakember segítségét igényelni.
Kötelességei:
i) a tűzjelzést értékelni, az esemény jellege alapján meghatározni a szükséges riasztási fokozatot, azt indokolt esetben módosítani;
j) a tűzoltás érdekében intézkedni a rendelkezésre álló erők és eszközök szakszerű alkalmazására;
k) azokban az esetekben, ha a keletkezett tűznek nemzetgazdasági szempontból nincs jelentősége vagy eloltása a megmentett értékkel nem jár, dönteni - a gazdasági (erő-, eszköz-, oltóanyag-felhasználás) és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével - a tűz oltásáról vagy a teljes elégés felügyeletéről úgy, hogy a tűzesettel összefüggésben járulékos kár ne keletkezzen;
l) meghatározni
- a tűz oltásával kapcsolatos feladatokat, s ezek végrehajtásának sorrendjét,
- az alkalmazandó oltóanyagot, oltási módot,
- a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit;
m) meghatározni a tűzoltás-előkészítés módozatát
- tartályról történő sugárszereléskor:
= az oltáshoz szükséges sugár nemét (víz, hab, por),
= a vízsugár formáját (kötött, szórt, porlasztott, magasnyomású),
= a habképző anyag (nedvesítőszer, illetőleg nehéz-, közép-, könnyűhab szerinti) alkalmazását;
- alapvezeték-szereléskor:
= az osztó helyét,
= a vízforrást,
= a táplálás módját (szívó-nyomótömlő);
- táplálásszereléskor:
= a vízforrást (vagy adjon utasítást a vízforrás felderítésére),
= a táplálás módját (szívó-nyomótömlő);
n) a megfelelő tájékoztatás érdekében jelenteni
- az első visszajelzés során;
= a kiérkezést, a tűzeset helyét, nagyságát,
= mi ég,
= mit veszélyeztet a tűz (életveszély, robbanásveszély stb.),
= az adott riasztási fokozaton felüli erők, eszközök kirendelésének szükségességét,
= a beavatkozás módját;
- a további visszajelzések során:
= a tűz alakulását,
= a tűz körülhatárolását,
= a lánggal való égés megszüntetését (lefeketítés),
= a tűz eloltását,
= az utómunkálatok megkezdését, befejezését,
= a bevonulás megkezdését,
= az egyéb rendkívüli eseményeket;
o) meghatározni a tűzoltás irányításának módját;
p) kijelölni az irányítási pontot, és azt indokolt esetben piros színű villogó fénnyel jelöltetni;
r) intézkedéseinek, utasításainak végrehajtását folyamatosan számon kérni, ellenőrizni, illetőleg ellenőriztetni;
s) szükség szerint zárt területté nyilvánítani az élet- és balesetveszélyes, illetőleg a tűzoltás érdekében meghatározott területet;
t) a terület lezárását (kötél-, műanyag szalag kordonnal, a közlekedési pontokon őrökkel stb.) elvégeztetni a rendőrség, a polgári védelem, a honvédség, a létesítményi tűzvédelmi szervezet tagjai, illetőleg a polgári személyek bevonásával;
u) a beavatkozás során - a személyi állomány igénybevételétől függően - köteles gondoskodni:
- a beosztottak pihentetéséről,
- a tűzoltásban közvetlenül részt vevő raj(ok) váltásáról,
- az utómunkálatot végzők vagy felügyeletet ellátók váltásáról,
- pihenő-, szükség esetén melegedőhely biztosításáról,
- védőitallal, ruházattal és étellel való ellátásról;
v) intézkedést, javaslatot tenni anyagi, technikai, tűzvédelmi hatósági és szakfelügyeleti téren felmerült kérdések megoldására, valamint a tűzoltásban kiemelkedő munkát végzők munkájának elismerésére és a mulasztást elkövetők fegyelmi felelősségre vonására.
Tűzoltásvezető-helyettes (TVH)
23. A tűzoltásvezető által meghatározott területen tűzoltást szervező és irányító tűzoltó, közvetlen alárendeltje a tűzoltásvezetőnek.
Elöljárója a működési területén a háttérparancsnoknak, a szakaszparancsnok(ok)nak, valamint a tűzoltásvezető által meghatározott egyéb beosztásúaknak.
Kötelessége a tűzoltásvezető által meghatározott területen a feladatok szervezése, végrehajtása, ahol jogai és kötelességei értelemszerűen megegyeznek a tűzoltásvezetőnél meghatározottakkal.
Háttérparancsnok (H)
24. A tűzoltásvezető által meghatározottak szerint az oltás anyagi-technikai, műszaki ellátottságát szervező, irányító tűzoltó. Közvetlen alárendeltje a tűzoltásvezetőnek, vezetési törzs létesítése esetén - a meghatározottak szerint - alárendeltje a tűzoltásvezető-helyettesnek.
Elöljárója:
a) az osztó vonala mögött működő, a tűzoltásvezető által kijelölt állománynak;
b) a vízforrásról működő és a vízforrásnál tartalékban levő gépjárművek, felszerelések kezelőinek;
c) a szerelést végző rajoknak addig, amíg a folyamatos oltóanyag-ellátás a szerelt vezetékeken meg nem indul;
d) a tartalékba helyezett rajoknak.
Kötelességei:
a) a tűzoltásvezető által meghatározott feladatokat a rendelkezésre álló erőkkel végrehajtani. Feladatait - vezetési törzs szervezése esetén - a háttérparancsnok-helyettessel megosztani;
b) a tűzoltás irányításában közreműködő, hatáskörébe tartozókat (HH, HÍR, E stb.) kijelölni;
c) a folyamatos oltóanyag-ellátást biztosítani;
d) a gépjárműfecskendők teljesítőképességét figyelembe venni;
e) kijelölni a tömlőőröket, feladatukat meghatározni;
f) a folyamatos üzemanyag-ellátást biztosítani, a működő felszerelések hibáinak, működési zavarainak elhárítására intézkedni;
g) a háttér hírforgalmát megszervezni, ha nincs törzstiszt.
Háttérparancsnok-helyettes (HH)
25. A háttérparancsnok által meghatározott működési területen az oltás anyagi-technikai, műszaki ellátottságát szervező, irányító tűzoltó. Közvetlen alárendeltje a háttérparancsnoknak. Működési területén elöljárója a háttérparancsnok által kijelölt állománynak. Kötelességei - működési területe vonatkozásában - értelemszerűen megegyeznek a háttérparancsnokéval.
Törzstiszt (TT)
26. A törzstiszt a tűzoltásvezető szervező, irányító tevékenységét segítő tűzoltó, a tűzoltásvezető közvetlen alárendeltje. A tűzoltásvezetőtől kapott utasítások végrehajtása során elöljárója a riasztott és a tűzoltásban résztvevő tűzoltóknak.
Kötelességei:
a) rögzíteni a tűzoltásvezető intézkedéseit, és szükség szerint továbbítani azokat;
b) szervezni a kárhelyi és az irányító állomás közötti hírforgalmat;
c) tájékoztatni és eligazítani a segítségnyújtásra érkező szerek parancsnokait már kiérkezésük előtt - a rádiókapcsolat felvételével - a várható feladatokról;
d) rögzíteni a segítségül érkező erők, eszközök kiérkezésének idejét, létszámát, azok típusát;
e) fogadni a segítségnyújtásra érkező társszervek parancsnokait, vezetőit, egységeit és azok feladatait - a tűzoltásvezető utasításai szerint - közölni;
f) jelentést tenni a tűz- vagy műszaki baleset színhelyére kiérkező elöljárónak a kialakult helyzetről, a tett intézkedésekről, a várható eseményekről, a tűzoltásvezető tartózkodási helyéről;
g) folyamatosan kapcsolatot tartani a vezetési törzs tagjaival és azok tevékenységét elősegíteni;
h) szükség szerint tájékoztatni a sajtó képviselőit.
Szakaszparancsnok (SZ)
27. A tűzoltásvezető (tűzoltásvezető-helyettes) által meghatározott területen a tűzoltás szervezését, irányítását végző tűzoltó. Közvetlen alárendeltje a tűzoltásvezetőnek (tűzoltásvezető-helyettesnek). Elöljárója működési területén, a hozzá rendelt személyi állománynak. Kötelessége a kijelölt erőkkel, eszközökkel a számára meghatározott feladatokat végrehajtani, illetőleg végrehajtatni.
Mentési csoportparancsnok (M)
28. A tűzoltásvezető által mentési (élet, tárgy) feladatok végrehajtására kijelölt tűzoltók parancsnoka. Elöljárója a mentési csoport tagjainak. A mentési csoport tagjait elsősorban önként jelentkezők közül kell kiválasztani. Önkéntes jelentkezés hiányában a tűzoltásvezető egyetértésével jogosult a csoport tagjainak kijelölésére. A tűzoltásvezető közvetlen alárendeltje.
Kötelességei a meghatározott sorrendben, módon és útvonalon a csoporttal a mentést végrehajtani, a csoport tagjai részére a szükséges személyi és védőfelszerelések használatát szükség szerint elrendelni.
Rajparancsnok (R)
29. A rajparancsnok az esemény helyszínén kijelölt, a hozzá beosztottakat irányító tűzoltó. Alárendeltje a tűzoltásvezetőnek, illetve a tűzoltásvezető által megjelölt parancsnoknak.
Kötelességei:
a) a működésére kijelölt területen
- kapcsolatot tartani a sugárvezetőkkel és az elöljáró által meghatározott taktikai elveknek megfelelően a tűzoltást irányítani,
- személyesen irányítani az elrendelt bontási, megbontási munkálatokat;
b) indokolt esetben gondoskodni beosztottai váltásáról;
c) jelenteni elöljárójának a tűz alakulását, a tett intézkedéseit, a tűz keletkezési okával kapcsolatos értesüléseit, megállapításait, a parancsban meghatározott feladat végrehajtását;
d) bevonulás elrendelésekor - annak megkezdése előtt - ellenőrizni a létszámot és a felszerelések meglétét;
e) külön utasítás szerint megszervezni a helyszín biztosítását.
Hírvivő (HÍR)
30. A hírvivő a tűzoltásvezető utasításait, jelentéseit, visszajelzéseit továbbító tűzoltó. Közvetlen elöljárója az a parancsnok, akihez rendelték.
Kötelességei: minden utasítás, jelentés, visszajelzés vétele, illetőleg jelentése, azok időpontjának, tartalmának és időpontjának, valamint a vevő nevének, rendfokozatának (fedőszámának, fedőnevének) feljegyzése.
Eligazító (E)
31. Az eligazító a parancsnok utasításai szerint meghatározott tájékoztatási feladatot ellátó tűzoltó. Közvetlen elöljárója az a parancsnok, akihez kijelölték.
Kötelessége az utasítások alapján az érkező szerek, felszerelések felállítási és működési helyének kijelölése, a külső szervek tagjainak, a polgári személyeknek az eligazítása.
III. Fejezet
A TŰZOLTÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY KÖTELESSÉGEI
Általános kötelességek
32. A riasztott tűzoltó járműre beosztott személyi állomány
a) a riasztási jel elhangzását követően vegye fel az elrendelt személyi védőfelszerelését;
b) a riasztott tűzoltó járművön haladéktalanul foglalja el a helyét, és készüljön fel a vonulásra;
c) az eset színhelyére érkezéskor a kapott utasításnak megfelelően hajtsa végre a feladatokat;
d) munkavégzés során védje saját és társai életét, testi épségét;
e) a kapott feladatot a legnagyobb megfontoltsággal, körültekintéssel, a legveszélytelenebb módon, a biztonsági és munkavédelmi szabályok megtartásával végezze;
f) vigye magával azokat a felszereléseket, amelyek a meghatározott feladatok végrehajtásához szükségesek;
g) az esemény helyszínén kijelölt helyét csak élet- vagy balesetveszély esetén hagyhatja el;
h) minden rendelkezésre álló eszközzel, lehetőséggel segítse társait, figyelmeztesse a veszélyeztetetteket, szükség esetén intézkedjen mentésükre;
i) intézkedjen, illetve lehetőség szerint gondoskodjon a sérültek, mérgezést szenvedtek ellátásáról;
j) tartsa be a rádióforgalmazásra vonatkozó szabályokat;
k) jelentsen minden lényeges eseményt a közvetlen parancsnokának.
Tűzoltójármű-vezető, gépkezelő
33. A tűzoltó jármű vezetője, gépkezelője a közúti, vízi jármű, kismotorfecskendő, egyéb motorikus felszerelés vezetésére, kezelésére beosztott tűzoltó.
Kötelességei:
a) riasztáskor a járművet helyezze vonulásra kész állapotba;
b) vonulás során tartsa meg a KRESZ, illetőleg a Hajózási Szabályzat vonatkozó előírásait;
c) a tűzoltás színhelyén a megkülönböztető fényjelzést működtesse;
d) járművével lehetőleg ne akadályozza a később érkező rajok felvonulását és bevetését, a közúti forgalmat;
e) a kiérkezést követően ellenőrizze a táplálás szerelésének megfelelőségét, a szivattyút a vízszállításhoz készítse elő;
f) tartsa be a gép kezelésére vonatkozó utasításokat, az üzemzavarokat előzze meg, a bekövetkezetteket lehetőség szerint hárítsa el;
g) fagypont alatti hőmérséklet esetén folyamatos vízáramoltatással akadályozza meg a szivattyú és a tömlővezeték befagyását.
Sugárvezető
34. A sugárvezető a sugár kezelésével és irányításával megbízott tűzoltó.
Kötelességei:
a) a sugarat a taktikai elveknek és a kapott utasításnak megfelelően irányítani;
b) sugarával védeni a többi sugárvezetőt és a tűzoltásban résztvevőket;
c) elkerülni a baleset, életveszély és lehetőség szerint a kár okozását;
d) ügyelni arra, hogy a tűz keletkezésére utaló nyomok, tárgyak, lehetőség szerint eredeti helyükön megmaradjanak;
e) a nehezen megközelíthető, zárt térben az egyedül tartózkodást megelőzni;
f) az előrehatolást és más irányba való mozgást úgy végezni, hogy visszavonulásának lehetősége mindenkor meglegyen.
Segéd sugárvezető
35. A sugárvezető munkáját elősegítő tűzoltó, a sugárvezető alárendeltje.
Kötelességei:
a) segítse a sugárvezetőt a sugár irányításában, előrehaladásában és más helyváltoztatásában;
b) hárítsa el az előforduló akadályokat;
c) tartson állandó kapcsolatot a kijelölt osztókezelővel;
d) szükség szerint hajtsa végre a tömlő hosszabbítását;
e) az osztó vonalánál hátrább csak indokolt esetben tartózkodjon, de akkor is köteles a sugárvezetőt figyelemmel kísérni.
Osztót kezelő
36. Az osztót kezelő az osztó kezelésével megbízott tűzoltó.
Kötelességei a sugárvezető(k) utasítása szerint az osztót kezelni, valamint a járművezetővel és a sugárvezetővel (sugárvezetőkkel) folyamatos kapcsolatot tartani.
Híradós
37. A híradós ellátja a készenléti szolgálattal rendelkező tűzoltóságnál a tűzjelzés fogadásával a riasztással kapcsolatos, valamint a jelentési, tájékoztatási és hírösszeköttetési feladatait. Tevékenységét ügyrend szerint köteles végezni.
Megyei (fővárosi) ügyeletes
38. Szervezi és irányítja a megye, illetőleg a főváros közigazgatási területén elhelyezkedő tűzoltóságok hírforgalmát. Köteles végrehajtani a Riasztási és Segítségnyújtási Tervben, illetve a Tűzoltási Tervben meghatározott riasztást, koordinálni a tűzoltásból és műszaki mentésből adódó feladatokat, teljesíteni a jelentési kötelezettségeket.
BM TOP ügyeletes
39. Szervezi, irányítja a tűzoltó szervek ügyeleti, jelentőszolgálati tevékenységét. Ellátja és koordinálja a tűz- és káresetekkel, rendkívüli eseményekkel összefüggő feladatokat.
Nagyobb tűz- és káresetek, rendkívüli események felszámolásához a fővárosi, megyei ügyeletek kérésének megfelelően a Riasztási és Segítségnyújtási, a Tűzoltási és egyéb együttműködési tervek figyelembevételével csoportosít át erőket, eszközöket. Ha a tűz- vagy káreset, rendkívüli esemény felszámolása megkívánja, szükség szerint gondoskodik a tervektől eltérő riasztás végrehajtásáról, más szervek erőinek, eszközeinek igénybevételéről, a tűzoltóság egységeinek működési területen kívüli igénybevételének elrendeléséről.
IV. Fejezet
A TŰZOLTÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK
A tűzjelzés
40. A tűzoltóság részére érkező - tűzesetre, égésre, égés gyanújára, tűzveszélyre, káresetre vonatkozó - bármilyen formájú közlés tűzjelzésnek minősül, amit írásban (káresetfelvételi lapon vagy számítógépen) kell rögzíteni.
A tűzjelzés értékelése
41. A készenléti szolgálat vezetője (szolgálatparancsnok) - a főváros területén a fővárosi hírközpont - köteles a jelzést annak tartalma alapján értékelni, a Riasztási és Segítségnyújtási Terv, Tűzoltási Terv alapján a riasztási fokozatot meghatározni, illetőleg egyéb, az esemény felszámolásához szükséges szervek értesítésére intézkedni.
A Tűzoltási Terv tartalmi követelményeit a Szabályzat 1. számú függeléke határozza meg.
A riasztás
42. A riasztás a készenléti szolgálatba beosztott személyi állomány (erők) és az általuk kezelt gépjárművek (szerek), felszerelések, oltó- és segédanyagok (eszközök) vonulására szóló felhívás.
43. A riasztást a riasztólámpa működtetését követően az arra rendszeresített hang- és vizuális jelek alkalmazásával kell elrendelni. Ezek hiányában a riasztást élőszóban kell végrehajtani.
44. Az egyes riasztást a következő hangjelek jelzik:
1. gépjárműfecskendő: - -
2. gépjárműfecskendő: • - -
3. gépjárműfecskendő: •• - -
Gépjárműfecskendő utánfutóval:
a gépjárműfecskendő riasztási jele után ••
Habbal oltó gépjármű: - •••
Hab- (kismotorfecskendő) szállító, erdőtüzes gépjármű: - •
Porral oltó gépjármű: • -
Gépezetes tolólétra: •••• -
Emelőkosaras gépjármű: •• - •
Daru: - ••••
Műszaki mentőgépjármű: - ••• -
Áramfejlesztő gépjármű: - •• -
Vízszállító gépjármű: • - - -
Tömlőszállító gépjármű: - • -
Összes készenléti erők, szerek: - - -
Rohamszer: •• -
Tűzoltási Csoport: - ••
45. A rövid jel 1 másodperc, a hosszú jel 3 másodperc időtartamú. A jelek között 1 másodperc, az egyes riasztott egységek részére szóló jelzés között 3 másodperc szünetet kell tartani.
46. A 44. pontban nem szereplő járművek, felszerelések riasztási jelét az egység parancsnoka határozza meg.
47. Az önkéntes, illetve a létesítményi tűzoltóság erőinek, eszközeinek riasztási módját az előzőekben foglaltak figyelembevételével az egység tűzoltóparancsnoka határozza meg.
48. Az adott szer riasztásának befejezése után a legrövidebb időn belül a vonulásra fel kell készülni. A tűzoltó személyi védőfelszereléseit (védőruha, védőcsizma, védősisak, mászóöv) köteles magára ölteni. Az állandó készenléti szolgálat a riasztáskori tartózkodási helyét 2 (kettő) percen belül köteles elhagyni.
49. Riasztási fokozatok:
I-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 1-4 db,
II-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 5-7 db,
III-as a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 8-10 db,
IV-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 11-13 db,
V-ös a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz legalább 13 db feletti
sugár szereléséhez és működtetéséhez elegendő, illetve ennek megfelelő erőt és eszközt kell biztosítani.
50. A riasztandó különleges gépjárművek fajtáját és darabszámát a riasztást elrendelő parancsnok határozza meg. Ebben az esetben a riasztási fokozat megnevezése után a "KIEMELT" szót kell alkalmazni.
51. Ha a jelzésből egyértelműen megállapítható, hogy a beavatkozáshoz az I-es riasztási fokozatban tervezett erőkre, eszközökre teljes egészében nincs szükség, akkor legalább 1+3 fő vonultatására kell intézkedni.
52. Ha a tűz teljes eloltása a riasztott erőkkel, eszközökkel számottevő kárnövekedés nélkül nem végezhető el, úgy további erők, eszközök kirendelésére kell intézkedni.
53. A riasztási fokozathoz tartozó, de nem vonultatható gépjármű helyett a soron következő riasztási fokozat alatt szereplő gépjárművet kell riasztani.
A vonulás
54. A vonulás - a káresetfelvételi lap adatai alapján - a riasztott tűzoltó erők és eszközök riasztáskori tartózkodási helyének elhagyásától a jelzésben meghatározott esemény helyszínére érkezéséig tart.
55. A vonulást a megkülönböztető jelzések használatával, a legelőnyösebb útvonalon, a lehető leggyorsabban, a közlekedésrendészeti szabályok megtartásával kell végrehajtani. A tűzjelzés alapján a szer parancsnoka a vonulás idejére védőruha és mászóöv kötelező viselése alól könnyítést engedélyezhet.
Vízi jármű vonulásakor és működésekor a Hajózási Szabályzat előírásai az irányadók.
56. Az azonos helyről induló járműveknek az intézkedésre jogosult parancsnok által meghatározott sorrendben és útvonalon kell vonulniuk.
57. A vonulás során a parancsnok beosztottait készítse fel a várható feladatokra.
A visszajelzési kötelezettség
58. A visszajelzési kötelezettség a vonulás megkezdésétől a bevonulás befejezéséig tart.
59. A tűzoltásvezető a kiérkezés tényéről, majd a legrövidebb időn belül az eseményről, ezt követően minden jelentős változásról adjon visszajelzést a működési terület szerinti híradó ügyeletnek.
60. A visszajelzés tartalma tegye lehetővé a szolgálati elöljáró számára, hogy az esemény állását megismerje, és következtetni tudjon a várható fejleményekre.
61. A jelzéseket, a riasztásokat, a kivonulásokat, a visszajelzéseket és a tett intézkedéseket az ügyeleten folyamatosan, időrendi sorrendben rögzíteni kell.
Tűzoltás előkészítése
62. A tűzoltás előkészítésekor a helyszínre riasztott raj(ok) elsődleges feladatait kell megszervezni és végrehajtani, a tűzoltás megkezdése és a folyamatos tűzoltás biztosítása érdekében.
63. A tűzoltásvezetőnek a tűzjelzés, a Riasztási és Segítségnyújtási Terv és a Tűzoltási Terv adatai, a helyismeret, a vonulás közben szerzett információk alapján döntenie kell
a) a szükséges védőfelszerelések használatának elrendeléséről;
b) a szer(ek) működési helyének kijelöléséről;
c) a tűzoltás-előkészítés módozatának megválasztásáról.
64. A működési hely megválasztásánál a tűzoltásvezetőnek figyelembe kell vennie
a) a tűzoltásban részt vevő erők, eszközök biztonságát, épségének megőrzését;
b) azt, hogy a szer(ek) helyének megváltoztatására lehetőleg ne kerüljön sor;
c) a később érkező szer(ek), felszerelés(ek) működési (felállítási) helye biztosítható legyen.
65. A tűzoltás előkészítésének módozatai:
a) sugárszerelés (víz, hab, por) tartályról vagy gyorsbeavatkozó sugár alkalmazása;
b) alapvezeték-szerelés az osztó helyének és a táplálás módjának megjelölésével;
c) táplálás-szerelés.
66. A tűzoltás előkészítésének módozatát a tűzoltásvezetőnek kell elrendelnie
a) sugárszerelést tartályról vagy gyorsbeavatkozó sugár alkalmazását, ha
- az életmentéshez, illetve felderítéshez szükséges,
- a beavatkozással robbanásveszély vagy jelentős kárnövekedés megakadályozható,
- a tartályvízzel a tűz eloltható,
- a sugár működtethetőségének ideje alatt a folyamatos oltóanyag-ellátás biztosítható;
b) alapvezeték-szerelést, ha az elsődleges információk alapján várhatóan több sugár működésére lesz szükség, amelyek helye - az osztó kivételével - pontosan nem határozható meg;
c) a táplálás-szerelést, ha az elsődleges információk az előbbi módozatok alkalmazását nem teszik lehetővé és előre látható a nagy mennyiségű, folyamatos oltóanyagigény.
67. A tűzoltás előkészítése akkor fejeződik be, amikor a beavatkozáshoz a szükséges számú sugarak szerelése megtörtént, és a folyamatos oltóanyag-ellátás biztosított.
A felderítés
68. A felderítés az életmentéssel és a tűzoltással kapcsolatos feladatok meghatározásához, azok biztonságos és hatékony végrehajtásához szükséges adatgyűjtés és tájékozódás, amely a tűzjelzéstől az utómunkálatok befejezéséig tart.
69. A felderítésnek ki kell terjednie az élet- és robbanás-, omlásveszély, valamint veszélyes anyag jelenlétének megállapítására, a tűz körülményeire, környezetére, az időjárási viszonyokra, valamint az egyéb befolyásoló tényezőkre.
70. A felderítés legyen alkalmas
a) az adott és a várható helyzet felmérésére;
b) a helyes megoldás megválasztására és a szükséges feladatok meghatározására;
c) a tűzoltás egyes szakaszai során felmerülő speciális feladatok megoldására;
d) a beavatkozók biztonsága érdekében a szükséges óvintézkedések meghozatalára.
71. Felderítés nélkül a beavatkozás megkezdésére nem adható parancs.
72. A tűzeset helyszínén a felderítést a tűzoltásvezető és legalább 1 fő tűzoltó végezze.
73. A felderítés saját munkaterületén minden tűzoltónak kötelessége. Ennek során észlelteket a közvetlen parancsnokának jelentenie kell.
74. A speciális vagy külön meghatározott felkészültséget, hely- és szakismeretet igénylő esetekben a felderítést lehetőleg felelős szakember vagy arra alkalmas személy bevonásával kell elvégezni.
75. A felderítés az adott és várható veszélyhelyzet figyelembevételével, a tűzoltásvezető által meghatározott védőfelszerelések és eszközök alkalmazásával hajtható végre.
Az életmentés
76. Az életveszélybe került személy(ek) mentését - mint első és legfontosabb feladatot - akár anyagi kár okozásával is el kell végezni.
77. Közvetlen életveszélyben lévőnek kell tekinteni mindazokat, akik olyan helyzetben, állapotban, körülmények között vannak, amelyek alkalmasak az emberi életfunkciók megszüntetésére vagy súlyos károsítására és ezekből saját erejüknél fogva nem képesek kimenekülni.
78. Közvetett életveszélyben lévőnek kell tekinteni azokat, aki a közvetlen életveszélyből saját erejüknél fogva képesek menekülni, továbbá mindazokat, akik az életmentés nélkül közvetlen életveszélybe kerülhetnek.
79. A mentési sorrendet a tűzoltásvezető dönti el. A veszélyeztetett személy mentését - annak akarata ellenére is - végre kell hajtani.
80. A mentést, ha kényszerítő körülmény másként nem indokolja, legalább két személynek kell végrehajtania.
81. A tűzoltásvezető az életmentés elrendelésekor döntsön
a) a közvetlenül és (vagy) közvetetten életveszélybe kerültek mentéséről;
b) a kiürítési és mentési útvonalak kijelöléséről, biztosításának módjáról;
c) a mentés módjáról, eszközeiről;
d) a mentést végrehajtók parancsnokának kijelöléséről.
82. Olyan mentési módot kell választani, ami a mentendő és a mentést végző személyekre nézve a legkisebb kockázattal jár. Mentésre, kiürítésre mindig a legbiztonságosabb, legkedvezőbb természetes útvonalat kell választani. Ennek hiányában a tűzoltóság, illetőleg más szervezet mentőeszközei használhatók. A mentési útvonalak biztonságát a mentés teljes ideje alatt biztosítani kell.
A tűzoltás
83. A tűzoltás során a szükséges erőket, eszközöket, oltóanyagokat tervszerűen kell alkalmazni. A tűz tovaterjedését meg kell akadályozni, az égést meg kell szüntetni, illetőleg az égés feltételét (feltételeit) ki kell zárni.
84. A tűzoltásban résztvevőket határozott, pontos, félreérthetetlen parancsokkal kell irányítani.
85. Az oltási módszer(ek) közül azt (azokat) kell alkalmazni, amellyel (amelyekkel) a tűzoltás emberéletet, testi épséget nem veszélyeztet, és a legrövidebb idő alatt, a legkisebb kárral, a legkevesebb erővel, eszközzel, a leggazdaságosabban végezhető el. 86. A tűzoltás történhet támadással, védelemmel és a kettő együttes alkalmazásával. A tűzoltás alapvető formája a támadás, amely a tűz szakszerű eloltására irányul. Védelemmel kell a tűzoltást megkezdeni akkor, amikor a helyszínen rendelkezésre álló erők, eszközök, az oltóanyag mennyisége csak a tűz terjedésének megakadályozására elegendő. A támadást és a védelmet együtt kell alkalmazni, ha az oltósugarak vonala mögött a tűz fellángolásának, terjedésének lehetősége fennáll.
87. A bevetett sugarakat úgy kell elhelyezni, hogy azok az oltás érdekében átcsoportosíthatók és élet- vagy balesetveszély esetén visszavonhatók legyenek.
88. A tűzoltás főbb szakaszai: a tűz körülhatárolása és a tűz eloltása.
A tüzet akkor kell körülhatároltnak tekinteni, ha annak bármilyen irányú terjedési lehetősége kizárt.
A tűzoltás akkor fejeződik be, amikor a visszagyulladás lehetősége kizárt, az égés minden látható formája - lánggal égés, izzás, parázslás - megszűnt.
Az oltóvízforrás kiválasztása
89. A tűzoltáshoz azt a vízforrást kell választani, amelyik a rendelkezésre álló erővel és eszközzel hatékonyan használható.
90. A tartalék gépjárműfecskendő(k) tartózkodási helyét a már működő fecskendő(k)nél vagy újabb vízforrásoknál úgy kell kijelölni, hogy zavar esetén az üzemképtelenné vált gépjárműfecskendő(k) a legkisebb időkieséssel pótolható(k) legyen(ek).
91. A vízforrásra állított működő vagy tartalék fecskendő(k) biztonságáról, a tűz hatásaitól való védelemről gondoskodni kell.
Az égő, zárt helyiség, terület megközelítése
92. Az égő, zárt helyiségbe, területre a behatolást a tűzoltásvezető utasítása szerint kell végrehajtani.
93. A zárt helyiségbe, területre a behatolás elsősorban a bejáratokon keresztül történjen, amelynek során törekedni kell a lehető legkisebb károkozásra.
94. Ha a bejáratok igénybevételének elháríthatatlan akadálya van, a behatolást az egyéb nyílászárókon vagy az épületszerkezeten bontott nyílásokon kell végrehajtani.
95. A behatolókat a szúróláng hatásának kivédésére fel kell készíteni, részükre a megfelelő védőeszközöket és a visszavonulás lehetőségét biztosítani kell.
96. Veszélyt jelző feliratú, jelzésű, illetve olyan helyiségbe történő behatoláskor, amelyben veszélyhelyzet feltételezhető - ha rendelkezésre áll - a helyismerettel rendelkező szakember segítségét, közreműködését igénybe kell venni.
97. Le- és felhatolásra elsődlegesen a természetes feljáró(kat) kell igénybe venni. A felvonók közül csak biztonsági felvonó vehető igénybe, vagy a tűz által nem érintett tűzszakaszban lévő, ha annak működését a feszültségmentesítés, illetve egyéb körülmény nem akadályozza.
A bontási munkálatok
98. Bármilyen bontási, megbontási munkálatot csak a tűzoltásvezető engedélyével szabad végezni.
99. A bontási, megbontási munkálatok megkezdésekor gondoskodni kell a veszélyeztetett terület kiürítéséről, lezárásáról és a feladatot végrehajtók kijelöléséről, eligazításáról.
100. Az épület-, építmény tartószerkezetének bontása lehetőleg statikus szakember véleményének kikérésével, - a szükséges biztonsági feltételek megteremtése mellett - csak a tűzoltásvezető irányításával történhet.
Az állatok és a tárgyak mentése
101. Állatok, tárgyak és anyagok mentésénél emberélet és testi épség nem veszélyeztethető.
102. Az állatok, a tárgyak és az anyagok mentését csak a tűzoltás vezetője rendelheti el.
103. A mentést szakember bevonásával, véleménye figyelembevételével, tűzoltói irányítással kell végrehajtani.
104. A megmentett állatok, tárgyak és anyagok őrzésére a körülmények figyelembevételével - az együttműködő szervek, tulajdonosok, illetékes vezetők stb. útján - kell intézkedni.
A tűzoltás befejezése utáni feladatok
Az utómunkálatok
105. Utómunkálat a tűz eloltása utáni tevékenység, amely a helyszínen, valamint annak közvetlen környezetében a további kárnövekedés megakadályozására, illetve baleset- és egyéb veszély elhárítására irányul.
106. Az utómunkálatok végzésére csak a legszükségesebb erőt, eszközt lehet igénybe venni.
A tűzvizsgálathoz kapcsolódó feladatok
107. A működés teljes időtartama alatt, ha az életmentést, tűzoltást nem hátráltatja, de legkésőbb az utómunkálatok idején a tűzoltásvezető a jogszabályban meghatározottak szerint intézkedjen a tűzvizsgálatot elősegítő adatok megszerzésére, biztosítására, megőrzésére és a halaszthatatlan tűzvizsgálati cselekmények elvégzésére.
108. Törekedni kell a tűz keletkezési helyének, idejének és okának megállapítására, valamint a megállapításokat alátámasztó bizonyítékok felkutatására, megőrzésére.
109. Bűncselekmény gyanúja esetén külön jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni.
A bevonulás, bevonulás utáni feladatok, a készenlét visszaállítása
110. A bevonulás megkezdése előtt intézkedni kell a felhasznált felszerelések, eszközök meglétének, állapotának, működőképességének ellenőrzésére és a víztartály feltöltésére.
111. Az adott szer és felszerelés végleges készenlétbe állítását az állomáshelyre érkezéskor a legrövidebb idő alatt el kell végezni. Pótolni kell az elhasznált üzem- és oltóanyagokat, át kell vizsgálni a beavatkozás során használt gépjárműveket, eszközöket, személyi felszereléseket, majd azokat meg kell tisztítani, és a szükséges karbantartást el kell végezni. Gondoskodni kell a járművek, felszerelések szükség szerinti javíttatásáról, illetve cseréjéről.
V. Fejezet
ALKALMAZOTT TŰZOLTÁS
A FESZÜLTSÉG ALATT LÉVŐ VILLAMOS HÁLÓZATOK, BERENDEZÉSEK TÜZEINEK OLTÁSA
Általános előírások
112. Ezen fejezet előírásait az 50 V-nál nagyobb üzemi feszültségű (legfeljebb 100 Hz frekvenciájú) berendezésekben, a tetszőleges áramvezető részek között, valamint a villamos berendezések közelében keletkező tüzek oltásánál a Szabályzat vonatkozó előírásaival együttesen kell alkalmazni.
113. A tűzjelzés vétele után azonnal értesíteni kell a villamosmű üzemeltetőjét a kezelő személyzettel nem rendelkező villamos alállomások területén, villamos távvezetékek biztonsági övezetében és közelében, közterületen, illetve épületekben elhelyezett transzformátoroknál és egyéb villamos berendezésnél keletkezett tűz alkalmával.
114. A tűz helyszínén, közvetlen környezetében a beavatkozók és az ott tartózkodók testi épségének megóvása érdekében gondoskodni kell az elektromos vezetékek, szerelvények, készülékek, berendezések, helyiségek stb. elektromos leválasztásáról, illetve feszültségmentesítéséről.
115. A villamos berendezések tüzeit a feszültségmentesítés egyértelmű végrehajtását követően az általános szabályok szerint kell oltani.
116. A feszültségmentesítést, illetve 400 V névleges feszültség felett az elektromos leválasztást csak kezelő szakszemély végezheti.
117. A tűzoltásvezető utasítása alapján 400 V névleges feszültségig a villamos leválasztást tűzoltó is végrehajthatja, ha erre kiképezték, megfelelő gyakorlattal és a szükséges védőfelszereléssel rendelkezik.
118. Minden olyan villamos berendezést és (vagy) berendezésrészt, amelynél a feszültség alá helyezés műveletsorából már egyet elvégeztek, feszültség alatt állónak kell tekinteni mindaddig, amíg a feszültségmentesítést a kezelő szakszemély el nem végezte.
119. A feszültségmentesítés elvégzéséről a tűzoltásvezetőnek a kezelő szakszemélytől írásbeli nyilatkozatot kell kérni. A végrehajtás tényét a tűzoltásvezetőnek a tűzoltásban résztvevők tudomására kell hoznia, véletlen feszültség alá helyezés megakadályozása érdekében pedig gondoskodni kell a kapcsolók őrzéséről.
Tűzoltás kisfeszültségű berendezéseken
120. Kisfeszültségű (50-1000 V) berendezés tüzének oltása, illetve közvetlen környezetében a tűz terjedésének megakadályozása az elektromos leválasztás végrehajtása után - villamos biztonságtechnikai szempontból - kellő körültekintéssel megkezdhető.
121. Feszültség alatt levő berendezés (pl. szabadvezeték) megközelítése esetében a biztonsági távolság:
a) szigetelt vezeték esetén 0,3 méter;
b) csupasz vezeték esetén 0,9 méter.
122. Életveszély elhárításának, valamint a tűz továbbterjedésének megakadályozása érdekében a feszültség alatti berendezés tüze száraz, biztonságos helyről
a) kötött vízsugárral 10 m,
b) porlasztott vízsugárral kizárólag a ködsugárcső "köd" állásában 5 m szabadon belátható távolságról oltható.
Az oltás befejezése után a feszültség alatti villamos berendezést és nedves környezetét tilos megközelíteni.
Tűzoltás nagyfeszültségű berendezéseken
123. Nagyfeszültségű berendezés területére (1000 V felett) - az illetékes szakszemélyzet jelenlétében - csak a tűz oltásában közvetlenül résztvevők léphetnek be.
124. Nagyfeszültség alatt levő berendezés megközelítésének biztonsági távolsága: 8 méter. Ezt a biztonsági távolságot a kilengett vezetékek és berendezések legkedvezőtlenebb helyzetében is meg kell tartani.
125. A leszakadt, földfelszínen fekvő vezetékektől, valamint azzal érintkező áramvezető tárgytól 15 méter biztonsági távolságot kell megtartani.
126. A tűz közvetlen környezetében levő villamos berendezéseket a hálózatról le kell választani.
127. A leválasztott villamos berendezés tüzének oltása során figyelembe kell venni, hogy a porcelán szigetelők vízsugárral való érintkezésekor "szétrobbanhatnak".
128. Halaszthatatlan esetben a feszültség alatti berendezés tüze száraz, biztonságos helyről
a) kötött vízsugárral legfeljebb 400 kV névleges feszültségig 14 méter,
b) porlasztott vízsugárral legfeljebb 120 kV névleges feszültségig kizárólag a ködsugárcső "köd" állásában 8 méter szabadon belátható távolságról oltható.
129. Léghab alkalmazása esetén le kell választani a hálózatról a szomszédos, nem égő berendezéseket is.
130. Ködös, zivataros időben, valamint amikor a sűrű füst miatt a szabad látótávolság a megengedett oltási biztonsági távolságnál kisebb, a feszültség alatti berendezés tüzét vízzel vagy habbal tilos oltani.
VI. Fejezet
KÖZÉPMAGAS ÉS MAGASÉPÜLETEK TÜZEINEK OLTÁSA
131. E fejezet előírásait a középmagas és magasépületekben keletkező tüzek oltása során a Szabályzat vonatkozó előírásaival együttesen kell alkalmazni.
132. Középmagas épületre vonatkozó tűzjelzéskor, ha a helyszínre a tűzoltóság kiérkezése a riasztás elrendelését követő
a) 10 percen belül várható, I-es kiemelt,
b) 10-20 perc között várható, II-es kiemelt,
c) 20 percen túl várható, III-as kiemelt
riasztást kell végrehajtani.
133. Ha a tűzjelzésből megállapítható vagy arra lehet következtetni, hogy a középmagas épületben több szinten van tűz vagy egy szinten több lakás ég, akkor
a) IV-es kiemelt riasztást kell elrendelni és legalább 2 db magasból mentésre alkalmas eszköz vonultatására kell intézkedni;
b) a riasztás végrehajtása után a híradóügyelet intézkedjen a mentők, közművek illetékeseinek és rendőri erőknek a kirendelésére.
134. A tűzjelzés adatait értékelő parancsnok a riasztási fokozat meghatározásakor vegye figyelembe a helyszín adottságaiból következő erő- és eszközszükségleteket is.
135. Magasépületre vonatkozó tűzjelzéskor a jelzés tartalmától függetlenül legalább II. kiemelt riasztást kell végrehajtani.
136. Kiérkezéskor a tűzoltásvezető - szükség szerint azonnal - külső felderítés alapján intézkedjen az épületben maradt személyek megnyugtatására, az épület csatlakozó gázvezetékének lezárására, az épület részleges vagy teljes elektromos leválasztására.
137. Elsődleges felderítést csak használatra előkészített légzésvédelmi felszereléssel és egyéb szükséges felszerelésekkel, eszközökkel ellátva legalább 2 fő végezhet.
138. A tűzoltásvezető a felderítés során a középmagas épület jellegzetességeinek megfelelően végezze
a) az életveszély gyors felderítését;
b) a tűz keletkezési helyének megállapítását;
c) a tűz függőleges és vízszintes irányú határvonalának és terjedési lehetőségének megállapítását;
d) a tűz terjedését elősegítő helyiségek, berendezések elhelyezkedését;
e) a beépített tűzvédelmi berendezések használhatóságát.
139. Az életmentést minden lehetséges esetben a beavatkozás helyét, irányát nem érintő útvonalon kell végrehajtani.
140. Gépezetes tolólétrával vagy emelőkosaras gépjárművel, illetve forgószárnyas légi járművel történő életmentésre csak akkor kerüljön sor, ha a természetes útvonalak a mentés végrehajtására alkalmatlanok.
141. Több emeletszint egyidejű égésekor a beavatkozást a legfelső égő szintről megkezdve, a további égő szintek lehetőleg egyidejű oltásával kell végrehajtani.
142. Az alkalmazható oltási mód és módszer meghatározásakor a tűzoltásvezető azt a megoldást válassza, amely a lehető legkisebb kárral jár.
143. Beépített szárazvezeték igénybevétele esetén az arra csatlakoztatott táplálóvezetékbe, valamint a magasba szerelt alapvezeték épületen kívül lévő szakaszába osztót kell közbeiktatni.
144. Az alapvezeték magasba szerelése a tömlővezeték lépcsőfokokra való fektetésével csak elkerülhetetlen esetben végezhető.
VII. Fejezet
TŰZOLTÁS VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN
145. E fejezetben foglaltakat a Szabályzat előírásainak értelemszerű alkalmazásával kell végezni.
146. A fejezet értelmezése szempontjából veszélyes anyagok azok a külön jogszabályban meghatározott anyagok, amelyek - hatásukat kifejtve - halált, egészségkárosodást okoznak, vagy a környezetet és az anyagi javakat jelentősen károsítják. Így különösen:
a) mérgezőek - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált, heveny egészségkárosodást okoznak;
b) ártalmasak - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy bőrön át történő felszívódásuk esetén halált, heveny egészségkárosodást okozhatnak;
c) maró (korrozív) anyagok és készítmények - olyan anyagok, amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák,
d) irritáló vagy izgató anyagok, készítmények - olyan maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak.
147. Lehetőleg a tűzoltás megkezdése előtt - elsősorban a helyismerettel rendelkező - szakemberek igénybevételével intézkedni kell az emberi szervezetre káros anyagok eltávolítására, közömbösítésére, terjedésük megakadályozására, ha az nem vonja maga után a tűz fokozódását.
148. Azon esetekben, amikor az emberi szervezetre káros, bármilyen halmazállapotú anyag jelen van vagy jelenléte feltételezhető, gondoskodni kell a tűzoltásban résztvevők - a veszély jellegétől függő - teljes védelméről.
149. Emberi szervezetre káros anyag jelenlétében, sugárveszélyes, illetve sugárzó anyaggal szennyezett helyen a tűzoltási és a műszaki mentési tevékenységet végzők egészségügyi felügyeletéről és ellátásáról az országos mentőszolgálat igénybevételével kell gondoskodni.
Tűzjelzés
150. Amennyiben a jelzés tartalmából veszélyes anyag jelenlétére lehet következtetni, illetve előfordulása nem zárható ki:
a) információt kell szerezni a közvetlen veszélyben lévő személyekről;
b) lehetőség szerint végre kell hajtani a veszélyes anyag azonosítását, meg kell állapítani az előfordulás módját és mennyiségét;
c) egyidejűleg meg kell állapítani az anyag veszélyes tulajdonságait, várható viselkedését.
151. A jelzés és/vagy a tűzoltási terv adatainak értékelése alapján:
a) intézkedni kell a veszélyes anyagra vonatkozó további ismeretek gyűjtésére;
b) meg kell határozni a riasztási fokozatot, ezen belül a szükséges erők, eszközök, védőfelszerelések, oltó- és más segédanyagok fajtáit, mennyiségét;
c) a jelzést haladéktalanul továbbítani kell a polgári védelem ügyeletére, továbbá tájékoztatni kell az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget, valamint az igénybe vehető társszerveket, szakembereket.
Biztonsági előírások
152. A helyszín közvetlen megközelítése lehetőleg a széllel megegyező irányból történjen.
153. Az elsőnek kiérkező tűzoltó járművek a veszély jellegének, mértékének ismerete nélkül a helyszínt 100 méteren belül lehetőleg ne közelítsék meg.
154. A veszélyes terület megközelítése csak a szükséges védelem biztosításával, szakember által javasolt védőfelszereléssel, a tűzoltás vezető engedélyével történhet meg. Illetéktelen személyek bejutását meg kell akadályozni.
155. Helyszínen a biztonsági övezet kijelöléséig, kijelölés után a veszélyzónán belül:
a) mérgező gázok, gőzök, porok jelenléte esetén a járművek helyváltoztatása;
b) a tűz- és robbanásveszélyes gázok, gőzök, porok jelenléte esetén a járművek helyváltoztatása, valamint a nem robbanásbiztos elektromos berendezések, felszerelések működtetése
csak a tűzoltásvezető engedélyével végezhető.
156. A beavatkozás teljes időtartama alatt a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyhelyzet elhárításával kapcsolatos - speciális ismereteket igénylő - feladatok meghatározását, szakemberek véleményének figyelembevételével kell végrehajtani.
157. Szakemberek igénybevételével intézkedni kell a környezetbe jutott anyagok mennyiségének folyamatos ellenőrzéséről, koncentráció méréséről.
Felderítés
158. A felderítést minden esetben, megfelelő védőfelszerelésben, különösen nagy körültekintéssel, legalább 2 fő végezze.
159. A tűzoltás vezetője már a felderítés megkezdése előtt:
a) ismeretlen veszélyes anyagok jelenléte, vagy jelenlétük feltételezhetősége esetén teljes test- és légzésvédelmet rendeljen el, továbbá ellenőriztesse a védőfelszerelések működőképességét;
b) tűz- és robbanásveszélyes gázok, gőzök, porok előfordulásakor fokozott figyelmet fordítson arra, hogy az elrendelt eszközök, felszerelések tűz- és robbanásbiztosak legyenek, illetve használatuk esetén tüzet vagy robbanást ne okozzanak.
160. A tűzoltóság állományán kívüli szakember a felderítésben személyesen akkor vehet részt, ha számára a megfelelő védőfelszerelés biztosítva van, annak használatára alkalmas, valamint a feladat elvégzését önként vállalja, erről írásban vagy tanúk előtt nyilatkozik.
161. A beavatkozás során az életveszély elhárítása érdekében az általános előírásokon túl a tűzoltásvezető fordítson különös gondot:
a) a szabadba áramló anyag (veszélyt jelentő) tulajdonságainak, mennyiségének, terjedési irányának megállapítására;
b) a tűz és a veszélyes anyag egymásra hatásából adódó veszélyek megismerésére (a keletkező bomlás- és égéstermékek veszélyhatásaira);
c) a már meglévő, valamint a várható életveszély felmérése alapján az életmentés lehetséges módozatainak meghatározására;
d) az időjárási viszonyokra;
e) a kiürítendő területek behatárolására;
f) az alkalmazható oltó-, közömbösítő-, felitató és mentesítő anyagok megválasztásához szükséges információszerzésre, illetve azok kirendelésére;
g) a biztonságos és a veszélyes zóna meghatározására, illetve a lezárandó terület, útvonalak kijelölésére.
Életmentés
162. A veszélyes anyag által szennyezett, veszélyeztetett területen lévő személyek mentését a veszélyes anyag tulajdonságainak, és a veszélyes anyag terjedési irányának figyelembevételével kell végrehajtani.
163. Gondoskodni kell a mentendő személyek megfelelő védelméről, védőeszközökkel való ellátásáról.
164. Az országos mentőszolgálat kirendelésével intézkedni kell a kimentett személyek egészségügyi vizsgálatára, állapotuk ellenőrzésére.
A tűzoltás előkészítése
165. Az alkalmazandó taktika - a szükséges erők, eszközök, védőfelszerelések meghatározása, az oltó-, közömbösítő anyagok megválasztása, a veszély(ek) elhárítása érdekében az intézkedések - a szakemberek véleményének figyelembevételével, a rendelkezésre álló ismeretek felhasználásával történjen.
166. A szerek, felszerelések, oltó- és más célú sugarak működési helyének meghatározása a veszélyes anyag terjedési irányát figyelembe véve, lehetőleg azt kikerülve történjen úgy, hogy a veszélyes területről való visszavonásuk rövid idő alatt, gyorsan, biztonságosan végrehajtható legyen. A visszavonulás biztosítására mentési tartalék csapatot kell szervezni.
167. Az általános szabályok figyelembevételével azokat a vízforrásokat kell igénybe venni, amelyek a veszélyes területen kívül vannak.
168. Az esemény felszámolásához szükséges komplex vízellátásról úgy kell gondoskodni, hogy az oltás és hűtés vízszükségletén túl biztosítva legyen az esetleges közömbösítés, lecsapatás, anyaghígítás, mentesítés vízigénye is.
169. A tűzoltás megkezdése előtt, illetve szükség szerint a beavatkozás teljes időtartama alatt intézkedni kell a veszélyes anyag, valamint a szennyezett folyadékok szétfolyásának, csatornába, folyóvízbe stb. jutásának megakadályozására.
170. A tűz közvetlen közelében tartózkodó beavatkozók és védőruházatuk, védőfelszereléseik állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. A legkisebb rendellenesség vagy személyi sérülés esetén a veszélybe került személy(eket) azonnal le kell váltani.
A tűzoltás
171. A tűzoltási és azzal egyidőben történő műszaki mentési feladatok végrehajtási sorrendjét a tűzoltásvezető határozza meg.
172. A veszélyes anyagot szállító jármű tűzeseténél fokozott figyelmet kell fordítani az üzemanyag, illetőleg a szállított veszélyes anyag által előidézhető veszélyek megelőzésére, valamint a mélyhűtött, cseppfolyós anyagot tartalmazó tartályok hűtésénél, oltásánál alkalmazott hűtő- vagy oltóanyag hőmérsékletemelő hatására.
173. A tűzoltóság lehetőségeit meghaladó veszélyelhárítást külső, szakirányú elhárító szervezet bevonásával kell végrehajtani.
Halaszthatatlan esetben - a rendelkezésre álló eszközök és szakismeret figyelembevételével - a tűzoltásvezető döntsön a személyi állomány által végrehajtandó veszélyelhárítói tevékenységről, annak mértékéről.
174. A veszélyes anyag jellemző tulajdonságainak, koncentrációjának függvényében a beavatkozás folyamán, illetőleg annak befejeztével végre kell hajtani, a beavatkozást végző személyek és a bérbe vett eszközök mentesítését.
175. A tűzoltói tevékenység befejezése után a helyszínt a további intézkedések megtételére jogosult szerv vezetőjének kell átadni.
176. A beavatkozásban részt vevő személyi állományról - az erre rendszeresített - nyilvántartást kell vezetni.
VIII. Fejezet
A JÁRMŰVEK TÜZEINEK OLTÁSA
177. E fejezet előírásait a közúti, vasúti, légi és a vízi közlekedés, szállítás során a járművekben és rakományokban keletkező tüzek oltásánál a Szabályzat vonatkozó előírásaival együttesen kell alkalmazni.
A tűzjelzés
178. A tűz jelzésének vételekor az általánosan előírtakon túl az alábbi kiegészítő adatokat kell kérni:
a) milyen jármű(vek) ég(nek), mi a hajtóanyaguk; a jármű vagy a rakománya ég-e:
b) a rakomány éghetősége, veszélyessége, veszélyt jelző tábla adatai (veszélyt jelző, anyagazonosító szám), szállításának módja (darabáru, konténeres, tartályos stb.) tömege vagy térfogata;
c) a jármű nemzetisége, okmányok elérhetősége;
d) történt-e baleset, okoz-e közlekedési akadályt;
e) mi volt a haladás iránya.
179. A társszervek, illetve a közreműködő szakemberek (országos mentőszolgálat, fegyveres erők, rendőrség, polgári védelem, ÁNTSZ, közművek, közlekedési vállalatok stb.) kirendelésére, valamint szükség szerint az egyéb speciális eszközök helyszínre rendelésére is intézkedni kell.
A vonulás
180. Az eseményhez történő vonuláskor a kárhelyhez vezető úton várható forgalmi torlódás miatt a megközelítés útvonalát - főképpen településen belül - lehetőleg úgy kell megválasztani, hogy a tűzoltó járművek a kárt szenvedett járművet haladási irányával ellentétes irányból, vagy a legközelebb eső keresztező útról közelítsék meg.
Veszélyes anyagot szállító jármű baleseténél figyelembe kell venni az időjárási és terepviszonyokat is.
A felderítés
181. Fokozott gondossággal kell eljárni a jármű különleges és/vagy speciális adottságaiból, a szállított anyagból eredő, illetőleg bekövetkező további veszélyek megelőzésére.
182. Meg kell állapítani:
a) van-e a járművön veszélyt jelző bárca vagy tábla, illetve kísérő okmányon feltüntetett adatok tartalmaznak-e a szállítmányra, beavatkozásra vonatkozó információkat, előírásokat;
b) szükséges-e a forgalom elterelése, a veszélyeztetett útszakasz lezárása, illetőleg az elektromos és egyéb légvezetékek, híd, közúti felüljáró, aluljáró védelme;
c) a biztonságos megközelítési, illetve működési távolságot;
d) a jármű, a rakomány elmozdulásának lehetőségét;
e) az időjárási viszonyok befolyásoló hatását.
A beavatkozást megelőző feladatok
183. Villamos meghajtású járművek esetében végre kell hajtani az elektromos leválasztást, illetőleg gondoskodni kell szakemberrel a feszültségmentesítésről.
184. Indokolt esetben a környezetet zárt területté kell nyilvánítani.
185. A területlezáráshoz a rendőrséget, a közút kezelőjét, illetőleg a közlekedési vállalat szakembereit és felszereléseit kell elsősorban igénybe venni.
Az életmentés
186. Az életmentés végrehajtásához a gépjármű-karosszéria megbontására, a biztonsági öv átvágására, roncsok között a személyek felkutatására, tömeges balesetnél a sérültek mentési sorrendjének meghatározására úgy kell felkészülni, hogy az az országos mentőszolgálat kiérkezett egysége, az orvos közreműködésével, szaktanácsával a jármű(vek) megközelítése után, a lehető legrövidebb időn belül végrehajtható legyen.
187. Tömeges balesetnél a sérültek részére segélyhelyet kell kijelölni.
A tűz terjedését befolyásoló körülmények
188. A tűzoltás során figyelembe kell venni
a) az üzemanyagtartály, szállító edényzet káros felmelegedését, tartalmának esetleges szétfolyását;
b) a szerkezeteken lévő, a tűz terjedését befolyásoló anyagokat;
c) szennyeződéseket (pl. éghető szigetelés, olajlerakódás stb.);
d) a szállítmányból adódó egyéb veszélyeket;
e) a hő hatására "felrobbanható" gumiköpenyt, széthulló kerékabroncsot.
A tűzoltás
189. A tűzoltásvezető a tűzoltás módjának meghatározásánál - lakott területen kívüli tűzeseteknél - csak a riasztott eszközökön szállított oltóanyagokat vegye figyelembe.
190. A tűzoltás során elsősorban a kombinált oltási módokat kell alkalmazni.
191. Darabárus szállítás esetében - ha az erők és eszközök lehetővé teszik - törekedni kell a még nem égő anyagok eltávolítására.
192. Járműszerelvény égése esetén a szerelvényt - a szükséges védelem biztosításával - szét kell bontani, és a nem égő részt biztonságos távolságra kell vontatni.
193. A zárt áruszállító járművek esetében a szállítótér felnyitásakor fel kell készülni a szúróláng hatására.
194. Ha az oltást víz- vagy habsugárral végzik, akkor két sugár szerelése kötelező, de ezek egyidejű működtetésére a tűzoltásvezető csak elkerülhetetlen esetben adjon parancsot.
195. Ha az oltás előreláthatólag kézi tűzoltó készülékkel végrehajtható, akkor a beavatkozás megkezdésével egyidejűleg a tűzoltásvezetőnek egy készenléti sugár szerelésére is intézkednie kell.
196. A beavatkozó sugaraknál előnyben kell részesíteni a gyorsbeavatkozó sugarakat, előszerelt porsugárt, előre behajtogatott tömlők alkalmazását.
A légi járművek tüzeinek oltása
197. E fejezet értelmezése szempontjából légi jármű a közlekedési, szállítási, mezőgazdasági, sport és egyéb különleges célokat szolgáló forgó- és merevszárnyú repülőeszköz.
198. E fejezet előírásait légi járművek tüzeinek oltása során a Szabályzat vonatkozó előírásaival együttesen kell alkalmazni.
199. Az állandóan üzemelő repülőtéren, illetve közvetlen környezetében bekövetkező rendkívüli esemény felszámolása érdekében minden egyes légi jármű típusra, a kategóriájának megfelelő - külön előírásban meghatározottak szerint - Tűzoltási Tervet kell készíteni.
200. Légi jármű rendkívüli eseményről a beérkezett jelzés értékelését követően a riasztást a Tűzoltási Tervnek megfelelően - annak hiányában a jelzés tartalmától függően - a Riasztási és Segítségnyújtási Terv alapján kell végrehajtani.
201. A jelzés vételekor - a vonatkozó jogszabályban meghatározottakon túl - tájékozódni kell:
a) a jármű bekövetkezett vagy várható földetérésének helyéről;
b) a járművön tartózkodók számáról;
c) a jármű típusáról, rendeltetéséről, rakományáról;
d) a jármű üzemanyag-mennyiségéről;
e) a baleset, rendkívüli esemény jellegéről.
202. Katonai rendeltetésű, valamint veszélyes anyagot, vegyszereket szállító légi járművek esetében a helyszínt fokozott gondossággal, fegyverzettel rendelkező légi járművet csak oldalról szabad megközelíteni.
203. A káreset helyszínén a megkülönböztető hang- és fényjelzés használatát mellőzni kell.
204. A tűzoltásvezető a felderítés általános szabályain túl fordítson különös figyelmet:
a) az életveszélyben levők helyzetének megismerésére;
b) a kijáratok, vészkijáratok és vágási felületek felderítésére;
c) a veszélytelen és szabaddá tehető mentési útvonalak kijelölésére;
d) a tűz határvonalára, terjedési irányára;
e) a lehetséges tűzfelület meghatározására;
f) az üzemanyagtartályok, palackok veszélyeztetettségére;
g) a fedélzeten levő fel nem robbant robbanóeszközökre, lőszerekre.
205. A balesetet szenvedett légi jármű utasait - még abban az esetben is, ha a repülőgép nem ég - közvetlen életveszélyben lévőknek kell tekinteni. Kimentésük érdekében mentési csoportot (csoportokat) kell szervezni.
206. A légi jármű tüzének eloltása érdekében törekedni kell a kombinált oltási módok alkalmazására.
207. Habbal oltásnál a nemzetközi légi forgalomba kapcsolt repülőtereken az ICAO 14 ANNEX-ban meghatározott oltóanyag felhasználásával, az oltási időt 3 perces időtartammal, a haboldat intenzitást a gyártó által megadott érték 1,5-szeresével kell biztosítani.
208. A baleset, rendkívüli esemény következtében elhunytakat, valamint a roncsokat, a csomagokat stb. a feltalálás helyéről elmozdítani, a helyszínt megváltoztatni, csak időlegesen és különösen indokolt esetben - életmentés, tűzoltás érdekében - szabad.
209. Amennyiben a légi jármű rendelkezik "fekete dobozzal", úgy azt a megtalálási helyéről elmozdítani tilos.
210. Az épületre, építményre zuhant vagy repülés közben felrobbant légi jármű földrehulló részeit az adott terület, létesítmény tüzével együtt kell oltani.
Vízi járművek tüzeinek oltása
211. A személyek és szárazáruk szállítására alkalmas hajókon, valamint a gép- és tankhajókon keletkezett tüzek oltását - e Szabályzat általános előírásainak figyelembevételén túl - a következők szerint kell végrehajtani.
212. Ha a tűz nyílt vízen keletkezik, a hajót lehetőleg partközelbe kell vontatni, le kell horgonyozni, vagy ki kell kötni. Gondoskodni kell a szomszédos vízi járművek, vízi és parti létesítmények tűz elleni védelméről.
213. A hajók, uszályok és vízi létesítmények tüzeinél a felderítés általános szabályain túl fel kell deríteni, hogy
a) a hajó raktáraiban és rakodótereiben, gépházában, vagy az utasok és a személyzet kabinjaiban keletkezett-e a tűz;
b) van-e beépített tűzoltó berendezés és célszerű-e annak használata;
c) szükség van-e - az utasok és a személyzet, illetve a szállított anyagok figyelembevételével - tűzoltó hajóra vagy más vízi járműre, mentőhajóra.
214. A tűz sajátosságainak figyelembevételével a tűzoltásvezető határozza meg a mentés sorrendjét, az oltóanyagokat és a beavatkozás módját.
215. A mentésben, illetve a tűzoltásban résztvevők számára - ha az szükséges - el kell rendelni a védőfelszerelések használatát.
216. A tűzoltás egész időtartama alatt a tűzoltásvezető működjön együtt a hajó parancsnokával, a kikötő vezető szerveivel és a kikötői vállalatok más szervezeteivel.
217. Az oltás során felhasznált oltóvíz a hajófenéken összegyűlve veszélyeztetheti a hajó stabilitását, ennek elkerülése végett a tűzoltásvezető intézkedjen az oltás során, vagy más módon a hajóba került víz eltávolításáról.
218. A tűzoltásvezető tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a hajóról éghető folyadék, valamint mérgező, szennyező anyag ne kerüljön a vízbe.
IX. Fejezet
ÉGHETŐ FOLYADÉKOT TÁROLÓTARTÁLYOK ÉS FELFOGÓTEREIK TÜZEINEK OLTÁSA
219. E fejezet a föld feletti, állóhengeres acéltartályokban és felfogótereikben keletkezett tüzek oltásának különös szabályait tartalmazza.
220. Tűzoltási Tervet kell készíteni:
a) tartálytelepeken a legnagyobb tartályból és védőgödréből adódó összesített legnagyobb égő felületre;
b) egyedi esetben minden olyan tartályra, amelynek befogadóképessége meghaladja az 500 m3-t;
c) telepszerű elhelyezés esetén, ha a tartályok összesített tárolókapacitása meghaladja az 1000 m3-t;
d) minden olyan helyen, ahol azt a tárolt anyag feldolgozása, tárolása indokolttá teszi.
221. A riasztást a jelzés értékelése alapján a tűzoltási terv szerint kell végrehajtani.
222. A tűzoltást a tűzoltási terv alapján úgy kell szervezni, hogy az lehetőleg az első riasztástól számított 2 órán belül, de a kivetődés várható időpontja előtt végrehajtható legyen.
223. A tároló- és felfogóterek, illetőleg a szétfolyt éghető anyagok tüzeinek oltására alkalmazható oltási módok: a habbal oltás és a kombinált (porral, habbal) oltás.
224. Filmképző és szintetikus oltóanyaggal általában minden éghető folyadék felülettűz oltható. A 4000 m2 és ennél nagyobb összefüggő tűzfelület csak ezekkel az oltóanyagokkal oltható, a következő feltételek mellett:
a) a tartályokat úgy kell megközelíteni, hogy biztosított legyen az oltóanyag belövése, szétszórása, terítése a teljes égő felületen;
b) lőtt nehézhab alkalmazását követően biztosítani kell a középhabnak az éghető folyadék felületére történő ömlesztését.
225. A 4000 m2-nél kisebb összefüggő tűzfelület oltása során mobil eszközökkel, legalább 2 db habfejlesztő alkalmazásával kell a képzett habot az égő felületre folyatni.
226. A mobil és a beépített berendezésekkel történő tűzoltást, valamint hűtést (oltási idő, oldat- és hűtővíz intenzitás, bekeverési százalék stb.) a tűzoltási tervben meghatározottak szerint kell végezni.
227. A tárolótartályok és felfogóterek tűzoltásához annyi tűzoltásra alkalmas habképző anyagot kell tárolni, hogy az adott létesítmény, tartálypark legnagyobb tűzfelületére számítva az összpontosított támadás (a továbbiakban: habroham) kétszeri lehetősége 2 órán belül, de lehetőleg a kivetődés várható időpontja előtt biztosítva legyen.
A tárolt oltóanyag mennyiségébe nem számítható be a hivatásos, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság készenléti felszereléseinek habképző anyag mennyisége.
228. A kétszeri habrohamhoz szükséges mennyiségű habképző anyagot több gazdálkodó szerv készletei közösen is tartalmazhatják akkor, ha a tűzoltáshoz szükséges mennyiséget 2 órán belül a helyszínen biztosítani tudják.
229. Beépített oltóberendezések esetében a hűtést, oltást lehetőleg ezekkel kell végezni.
230. A tűzoltási feladatok a végrehajtás sorrendjében:
a) a tűz környezetre történő átterjedésének megakadályozása, szomszédos tartályok hűtése;
b) a felfogótéren kívül az égő anyag oltása, a visszagyulladás megakadályozása;
c) az égő tároló hűtése;
d) a felfogótérbe kifolyt anyag tüzének oltása, a visszagyulladás megakadályozása és az oltás tartósítása;
e) az égő tároló oltása, a visszagyulladás megakadályozása, az oltás tartósítása;
f) a felmelegedett tartályok (berendezések) utóhűtése.
231. Az erők, eszközök működési helyének kijelölésekor figyelembe kell venni a meteorológiai és a terepviszonyokat, a sugárzó hő hatását, a vízszintes irányú lángelhajlást, valamint a kiforrás és kivetődés bekövetkezésének lehetőségét.
232. A kivetődés közvetlen veszélye esetén a bevetett tűzoltókat - ha lehetséges, az eszközöket is - azonnal ki kell vonni a veszélyeztetett övezetből. Ebben az esetben a tűzoltás csak a kivetődés bekövetkezése után folytatható.
233. Kiforrás közvetlen veszélye esetén az erők, eszközök visszavonását úgy kell végrehajtani, hogy azok védelmének biztosítása mellett az égő folyadék szétfolyásának mértéke csökkenthető, a tűz továbbterjedése megakadályozható, ezt követően a tűz eloltása végrehajtható legyen.
234. A mobil oltóeszközök tűzcsaphálózatról közvetlenül is táplálhatók, működtethetők, ha a hálózat dinamikus nyomása megfelel az oltóeszközök habbekeveréshez, habképzéshez szükséges üzemi nyomásának.
235. A habroham csak akkor kezdhető meg, ha a szükséges mennyiségű oltóanyag, az oltóhab képzéséhez és kijuttatásához szükséges eszközök, erők és a személyzet egyidejűleg rendelkezésre állnak, a habroham az előírt intenzitással és időtartamig megszakítás nélkül végrehajtható.
236. A habroham kezdése, befejezése, továbbá a visszavonulás tervszerűen történhet. Újabb támadás csak a szükséges feltételek biztosítása után kezdhető meg.
237. Több égő tartály esetén - ha azok egyidejű oltására nincs lehetőség - az oltást a szél felőli oldalon, illetve annál a tartálynál kell megkezdeni, amely a leginkább veszélyezteti a környezetét.
238. Védőgödör tűz oltásánál a tartály hűtését - a habtakaró épségének megőrzése érdekében - a habroham közvetlen megkezdése előtt meg kell szüntetni.
239. Úszótetős tartályok körgyűrűjében a beépített félstabil nehézléghab berendezésekkel és a rendelkezésre álló léghabképző anyaggal kell beavatkozni. Az oltás befejezését, illetve annak elősegítését szükség szerint a tartályra felhatolóknak kézi léghabsugárcsövekkel kell végezni.
240. A habtörő folyadékok tüzeit arra alkalmas habbal kell oltani. Ennek hiányában az oldatintenzitást legalább kétszeresére kell növelni.
241. 100 °C feletti nyílttéri lobbanáspontú termékek (pl. pakura, gázolaj stb.) tüzei - szabad felszín esetén - porlasztott, szórt vízsugárral is olthatók, ha a sugarak az égő felülettel azonos szinten vagy annál magasabban helyezhetők el.
242. Az oltás tartósítását az oltás előrehaladtával egyidejűleg, középléghab-sugárcsövekkel, szintetikus oltóanyaggal kell végezni. A hűtést az oltás után mindaddig folytatni kell, amíg a felhevült felületek visszagyulladást nem idézhetnek elő.
X. Fejezet
A GÁZT SZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEK, A GÁZVEZETÉKEK, A GÁZTARTÁLYOK ÉS A GÁZPALACKOK TÜZEINEK OLTÁSA
243. E fejezet előírásait - a gázt szállító járművek, a gázvezetékek, gázfogadó állomások, gáztartályok, gázpalackok meghibásodása, illetve tüzeinek oltása során, továbbá láng- és/vagy hőhatásnak kitett gázpalackok esetében - a Szabályzat általános előírásaival együttesen kell alkalmazni.
244. A bejelentett gázömlés, baleset, káreset, tűzeset során - szakemberek igénybevételével - lehetőség szerint a legrövidebb idő alatt meg kell szüntetni a gázömlést, robbanásveszélyt.
245. Amennyiben a jelzés tartalmából gázvezeték meghibásodására és annak következtében nagyobb mennyiségű gáz kiáramlására, gázfogadóállomás vagy gáztartály tűzre lehet következtetni, tájékozódni kell a közvetlen veszélyben lévő személyekről, és meg kell állapítani a kiáramló gáz terjedési irányát és várható hatását.
246. A tűzjelzés esetén, ha a hivatásos tűzoltóság várható vonulási ideje
a) kevesebb, mint 10 perc: I-es kiemelt,
b) 10-20 perc közötti: II-es kiemelt,
c) 20 perc feletti: III-as kiemelt
riasztást kell végrehajtani, és valamennyi riasztási fokozathoz egy porral oltó (legalább 750 kg portöltetű) tűzoltó gépjármű vonultatására is intézkedni kell.
247. Ha a jelzés értékelése alapján a megközelítésre több úton van lehetőség, az útvonal megválasztásánál figyelembe kell venni a meteorológiai viszonyokat is.
248. Az elsőnek kiérkező raj:
a) távolsági felderítést hajtson végre, ha a veszélyességi övezet határa nem állapítható meg;
b) a leállási helyet az esemény körülményei alapján határozza meg;
c) használja a járműben rendelkezésre álló, az eset jellegéből adódóan szükséges védőfelszereléseket.
249. A tűzoltásvezető a biztonsági övezet határát szakember igénybevételével jelölje ki. Ennek során vegye figyelembe a meteorológiai viszonyokat és gondoskodjon a koncentráció folyamatos méréséről.
250. A felderítést különös óvatossággal - szikrát nem húzó, gyújtási veszélyt nem okozó eszközökkel, védőfelszerelésekben - legalább két fővel, és ha az indokolt védősugár szerelésével, a visszavonulás feltételeit biztosítva kell végrehajtani.
251. A felderítés során a tűzoltásvezető fordítson különös gondot:
a) a már meglévő, valamint várható életveszély felmérésére, az életmentés módjainak meghatározására;
b) a szabadba áramló gáz tulajdonságainak, mennyiségének, terjedési irányának megállapítására;
c) a lehetséges gyújtóforrásokra;
d) a kiürítés végrehajtására, az érintett területek behatárolására;
e) a gázvezeték, tárolótartály típusának megállapítására;
f) az alkalmazható oltó- és hűtőanyag megválasztásához szükséges információk beszerzésére;
g) a biztonságos és veszélyes zóna határának meghatározására;
h) a meteorológiai viszonyok (szélirány) változására.
252. Az alkalmazandó taktikát, a szükséges erők, eszközök, védőfelszerelések, az oltó- és hűtőanyagok megválasztását, a mentést, a veszély elhárítása érdekében teendő intézkedéseket a szakemberek véleményének figyelembevételével kell meghatározni.
253. Az általános szabályok megtartása mellett azokat a vízforrásokat kell igénybe venni, amelyek a veszélyességi övezeten kívül vannak és biztosítják a beavatkozáshoz (hűtéshez) szükséges vízmennyiséget.
254. Közúti járművön szállított palackok esetében, ha a palackból kiáramló gáz meggyullad, azt el kell oltani. A környezet intenzív hűtése mellett a hibás palackot ki kell emelni, el kell különíteni olyan helyre, ahol az a környezetet nem veszélyezteti. Az illetékeseket azonnal értesíteni kell.
255. Ha a tartályos közúti gépjárműről sérülés miatt a szállított gázt át kell fejteni, a tűzoltásvezető intézkedjen
a) a közvetlen életveszély elhárítására;
b) ha a lefejtés technológiájához nem szükséges, a jármű motorjának leállítására;
c) a környezetben a tűz- és robbanásveszély elhárítására;
d) a veszélyeztetett helyen tartózkodók eltávolítására, a terület lezárására és a rendőrség bevonásával a forgalom leállítására.
256. Vasúti tartálykocsikon szállított éghető gáz esetében a tűzoltásvezető:
a) jelölje ki információi alapján a veszélyességi övezet határát;
b) adjon utasítást a veszélyességi övezet határán belül antisztatikus ruha, szikramentes szerszám, felszerelés használatára;
c) intézkedjen az égő, sérült tartálykocsi környezetéből a nem égő, de veszélyeztetett kocsik eltávolítására;
d) villamos vontatású pálya esetén az oltás megkezdése előtt a veszélyeztetett terület felsővezetékének áramtalanítására és kiszakaszolására;
e) a vasúti szakemberekkel vegye fel a kapcsolatot, és ha szükséges, intézkedjen a vasúti forgalom leállítására.
257. Gázt szállító vezeték sérülésekor, fáklyaégés esetén a tűzoltásvezető intézkedjen az éghető anyagok eltávolítására, a környezet hűtésére. A sérült vezetékből kiáramló gázt csak abban az esetben szabad oltani, ha az elzárást megkezdték és rövid időn belül be tudják fejezni.
258. A tűzoltásvezető intézkedjen a kiáramló gáz nyomásától függetlenül szakember igénybevételével a tolózárak lezárására vagy a meghibásodott berendezés, csővezeték kiszakaszolására.
259. A sérült szállítóvezeték szakaszolását, szakaszonkénti nyomásmentesítést szakember igénybevételével - a biztonsági szempontok figyelembevételével - kell végrehajtani. A szállítóvezeték sérülése, károsodása esetén biztosítani kell, hogy a veszélyeztetett területen a további káros vagy veszélyes mértékű elmozdulás ne következhessen be.
260. A tűzoltásvezető a tűzoltás során szakember véleményét vegye figyelembe, és folyamatosan gondoskodjon a robbanásveszély elhárításáról, a tűz továbbterjedésének megakadályozásáról, valamint a tűz környezetében lévő berendezések hűtéséről.
261. A tűzoltás befejezése után a hűtést addig kell folytatni, amíg a visszagyulladás veszélye teljesen meg nem szűnik.
A gázt tároló tartályok tűzoltása
262. Amennyiben a szomszédos (veszélyeztetett) tartályok palást- és tetőhűtő berendezése használható, a tűzoltásvezető intézkedjen azok beindítására.
263. Ha a palást- és tetőhűtő berendezések nem kielégítően működnek, akkor a szomszédos tartályok védelmének biztosítását mobil felszerelésekkel, hűtősugarak, vízágyúk bevetésével kell végezni.
264. Az égő tartály hűtését stabil hűtőberendezés igénybevételével, illetve - ha az nem működik, vagy nincs - vízágyúkkal, vízsugarakkal kell biztosítani.
265. A tűzoltásvezető intézkedjen
a) a tartály betáplálásának megszüntetésére;
b) a gázkoncentráció folyamatos mérésére;
c) az oltást végzőket megfelelő védőruházattal és - mérgező égéstermékek esetén - légzésvédő eszközökkel való ellátására.
266. A kialakult gázfáklyát mindaddig nem szabad eloltani, amíg a gáz utánpótlását kiszakaszolással, leürítéssel, a gáz folyamatos hűtés melletti ellenőrzött kiégetésével vagy más módon meg nem szüntették.
267. El kell oltani a tüzet, ha a kifúvás csekély intenzitása folytán a láng hosszúsága 0,5 méternél kisebb, vagy a megtett óvintézkedések eredményeként az alá csökken.
268. Ha a kiáramló gáz nem gyulladt meg vagy eloltották, a gázfelhő felhígítását szórt vízsugarakkal elő kell segíteni, terjedését vízfüggönyök alkalmazásával le kell határolni.
A gázpalackok tüzeinek oltása
269. A tűzoltásvezető a gázpalackon található jelölések és színjelek alapján állapítsa meg a gáz fajtáját, vegye fel a kapcsolatot az üzembentartóval, töltőművel, szállítóval.
270. A tűzoltásvezető derítse fel, hogy
a) palackot vagy palackokat közvetlenül vagy közvetve érte-e láng- vagy hőhatás;
b) milyen volt a tűz keletkezésének időpontjában a töltöttség;
c) zárt vagy nyitott-e a szelep.
271. Acetilén gázpalackok tűzeseténél a tűzoltásvezető intézkedjen az intenzív és folyamatos hűtésre.
272. A helyzet felmérése alapján a tűz egyéb körülményeinek hatását is figyelembe véve döntsön a palack kimentéséről.
273. A tűz eloltását követően gondoskodjon a palack folyamatos hűtéséről.
274. A kimentett palackot (palackokat) olyan biztonságos helyre kell vinni, ahol az - robbanás esetén - sem a tűzoltást végzőkre, sem a környezetre nem jelent veszélyt.
275. Az acetilén gázpalack(ok) intenzív hűtését mindaddig folytatni kell, amíg a szakember véleménye szerint az nem szállítható.
276. A hűtősugarakat úgy kell elhelyezni, hogy a sugárvezetők biztonságban legyenek.
277. A hűtés időszakára a területet biztonsági zóna kijelölésével le kell zárni.
278. PB-gázpalack tűz esetében a tűzoltásvezető elsőként a folyamatos hűtést szervezze meg.
279. Az oltást akkor szabad elvégezni, ha környezetében nincs olyan gyújtóforrás, ami a kiáramló gázt visszagyújtaná.
280. A lángzónában lévő palackokat az oltás után csak 20-30 perces hűtési idő elteltével lehet mozgatni.
281. Ha a gázpalackból kiáramló gáz ég, a tűzoltásvezető intézkedjen a palack hűtésére és elzárására.
282. Az elzárás után a palackot a veszélyeztetett területről el kell távolítani, biztonságos helyre kell szállítani.
283. A már hőnek kitett palackok hűtésére a tűzoltásvezető intézkedjen, figyelembe véve a hirtelen hűtés veszélyeit.
284. Mérgező, maró, ismeretlen anyagokat tartalmazó gázpalackok tüzeinek oltását, mentését megfelelő védőfelszerelések használatával kell végrehajtani. A tűzoltásvezető határozza meg a védőfelszerelés fajtáját.
285. A tűzoltásvezető intézkedjen a lehűlt, már nem robbanásveszélyes palack elszállíttatásáról.
286. A tűzoltás megkezdése előtt és a beavatkozás alatt gondoskodni kell - a gáz tulajdonságainak figyelembevételével - a környezetvédelmi előírások megtartására.
XI. Fejezet
A SUGÁRVESZÉLYES TERÜLETEN KELETKEZETT TÜZEK OLTÁSA
287. Tűzoltási tevékenységet, valamint a tűzoltással kapcsolatos feladatok végzését a sugárzó anyagot előállító, használó és tároló létesítmények, a szállítás munkavédelmi, biztonságtechnikai szabályai, a veszélyes létesítmények címjegyzéke és azok balesetelhárítási intézkedési terve alapján készített Tűzoltási Terv és e Szabályzat szerint kell végezni.
288. Azokon a helyeken, ahol radioaktív anyagok jelenlétével - radioaktív sugárzással, radioaktív izotópos szennyeződéssel (kontaminációval) - kell számolni elsősorban a munkahely dolgozói, a létesítmény tűzoltósága, és ezt követően a hivatásos önkormányzati tűzoltóság tagjai avatkozzanak be. Ezen anyagok szállítása során a munkahely dolgozója alatt a jármű vezetőjét és a rakomány kísérőjét kell érteni, aki a külön jogszabály alapján részére kiadott utasításban foglaltak szerint jár el.
289. Nem feladata a tűzoltóságnak a kárhelyen a sugárzó anyagok felkutatása, eltávolítása (áthelyezése), a berendezések, tárgyak mentése.
A riasztás
290. A sugárveszélyes munkahelyről érkezett tűzjelzés esetén a híradó ügyeletes az egység riasztása után köteles a riasztási lappal együtt a Tűzoltási Tervet is átadni a vonuló egység parancsnokának, ezt követően - a visszajelzés tartalmától függően - haladéktalanul értesítse az együttműködő szerveket, az érintett terület (üzem) tulajdonosát, üzemeltetőjét, a sugárvédelmi szolgálatot, az Országos Mentőszolgálatot, az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei (fővárosi) intézetét és a polgári védelmet, a rendőrséget és egyéb szervezeteket (Országos F. J. C. Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet), a Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság Operatív Törzsét.
A felderítés
291. A helyszínre érkezéskor, a felderítés megkezdése előtt a tűzoltásvezető intézkedjen a veszélyes területen kívül gyülekezési hely kijelöléséről.
292. A tulajdonos, üzemeltető szakszemélyzete bevonásával a tűzoltásvezető kezdje meg a felderítést a tűzeset pontos behatárolása érdekében.
293. A helyszínen lévő szakszemélyzet vezetőjével vagy az általa kijelölt személlyel közösen végzett felderítés és szakértői vélemény alapján a tűzoltásvezető intézkedjen a felderítésben résztvevők váltásáról, tartalékok képzéséről, oktassa ki az állományt a várható hatásokról és a magatartási szabályokról.
A tűzoltás előkészítése
294. A felderítés, beavatkozás megkezdése előtt a tűzoltásvezető a szakszemélyzet bevonásával intézkedjen a sugárszint, valamint a sugárterhelés ellenőrzésére, mérésére, nyilvántartására.
295. A tűzoltásvezető gondoskodjon a sugárvédelmi szervezet szakembereivel a dolgozók kimenekítésében részt vevő személyek kijelöléséről, továbbá a szakértői vélemény alapján határozza meg
a) a beavatkozás módját;
b) az alkalmazható oltóanyagot;
c) a szükséges védőeszközök használatát;
d) a beavatkozásban résztvevők működési helyét;
e) a bevetési helyeken a tartózkodás idejét.
A tűzoltás
296. A sugárveszélyes helyen, helyiségben a dolgozók, továbbá a tűzoltóság tagjai tűzoltási munkát addig nem végezhetnek, amíg a sugárvédelmi szakember a tűzoltásra nem adta meg az engedélyt.
297. Az oltási eljárásokat és az oltóanyagot, valamint az egyéb intézkedéseket úgy kell meghatározni, hogy azok ne vezessenek a radioaktív anyagok szétterjedéséhez, széthordásához.
298. A beavatkozásnál kerülni kell minden indokolatlan sugárterhelést és szennyeződést. Ennek érdekében a beavatkozás szervezésénél
a) a gépjárművek felállítási helyét és a vízforrásokat lehetőleg a veszélyes területen kívül kell kijelölni;
b) csak a feltétlenül szükséges létszám és felszerelés minél rövidebb ideig tartó működésére kell törekedni;
c) a beavatkozást a sugárforrástól lehető legtávolabbról kell végezni;
d) a radioaktív sugárzással szemben árnyékolóként fel kell használni az építmény, illetve a terep adta lehetőségeket;
e) az oltás után a bevetett erőket és eszközöket - amennyiben szükséges - kijelölt helyen mentesíteni kell.
299. Ha a helyszínen felelős személyzet nincs, a tűzoltásra a tűzoltásvezető csak abban az esetben adhat utasítást, ha a helyszín alapos ismeretével, sugárveszély szempontjából előfordulható legveszélyesebb körülmények ismeretével és a szükséges felszerelésekkel rendelkezik. Ezek hiányában a környezet védelmére kell intézkedni.
300. Az állomány veszélyes területen való tartózkodásának ideje alatt a tűzoltásvezető vagy az általa kijelölt személy köteles a sugárszintről folyamatosan informálódni. Ha a sugárszint meghaladja a veszélyes területen való működési idő számítási alapját képező értéket, a tartózkodási időt ismételten meg kell határozni. A veszélyes környezeten belüli biztonságos tartózkodás idejét követően az állományt a veszélyes területről azonnal ki kell vonni.
301. Veszélyeztetett területen folyó nukleárisbaleset-elhárítást, valamennyi tevékenység koordinálását a Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság Operatív Törzs illetékes tagjainak át kell adni.
XII. Fejezet
AZ ERDŐK ÉS A TŐZEGTERÜLETEK TÜZEINEK OLTÁSA
302. E fejezetben foglalt előírásokat az erdő-, bozót és náddal borított területek, valamint a folyamatosan égő tőzegtalajok (föld alatti égések) tüzeinek az oltásánál kell alkalmazni.
303. Tűzveszélyes időszakban valamennyi tűzoltói intézkedést az Állami Erdészeti Szolgálat, illetőleg a természetvédelmi területek által felállított ügyeleti rendszerek információi alapján kell tervezni.
304. A tűzoltásnál a lehető legkisebb környezetvédelmi kárral járó beavatkozási módot kell meghatározni.
305. Nehezen áttekinthető vagy nagy kiterjedésű tűz esetén több tájékozódási pont kijelölésére is intézkedni kell.
A külső segítség igénybevétele
306. Ha az égés határozatlan irányú és a tűzterjedés gyors, a tűzoltóság(ok) ügyeleteinek a bevonásával több szervezet együttműködését kell kezdeményezniük.
307. Amennyiben a feladatok fegyveres, rendőri vagy polgári védelmi erők bevonását igénylik, magasabb szintű tűzoltás irányítási szervezetet kell létrehozni.
308. A segítségnyújtásba bevont dolgozókat és polgári lakosságot, valamint a sorállományú katonai erőket csak hivatásos tűzoltói irányítás mellett szabad bevetni.
A hírösszeköttetés biztosítása
309. A veszélyhelyzet felszámolásának időszakára az igénybe vett szervek, szervezetekkel biztosítani kell a folyamatos kapcsolattartást mind az ügyeletek, mind pedig a veszélyzónában tevékenykedő egységek (személyek) között. Ez a kapcsolattartás a mentési munkálatok végzésén túl terjedjen ki a veszélyhelyzet felszámolására vonatkozó adatok, javaslatok és megoldások kölcsönös cseréjére és valamennyi közreműködő tevékenységének a folyamatos támogatására.
310. Légi felderítés, oltás, mentés során több légi jármű egyidejű alkalmazása esetén repülés irányítást csak képesített földi szolgálat végezhet.
A tűzoltás előkészítése
311. A helyszín megközelítése és a technikai eszközök telepítése során különös tekintettel kell lenni
a) a terepviszonyokra;
b) a megközelítési utak járhatóságára, szelvényméreteinek változatosságára;
c) az uralkodó szélirány jellemzőire (meteorológiai információk);
d) a veszélyeztetett terület gyors elhagyására;
e) a gyakori kényszer áttelepülésekre és a távolsági vízszállítás megszervezésére.
312. A légi járművek földi bázis és oltóanyag-töltőhelyét elsősorban a merevszárnyú légi jármű fogadására is alkalmas kedvezőtlenebb kategória besorolású (nem közforgalmi) füves leszállópályák kijelölésével kell biztosítani.
313. A tűzoltás szervezésénél figyelembe kell venni, hogy - az éjszakai repülésre képesített vezetővel, arra alkalmas légi járművel végrehajtott felderítés esetét kivéve - biztonsági okokból csak nappali repülés tervezhető.
314. Biztonsági okokból a veszélyeztetett területekre irányított személyek nyilvántartásáról gondoskodni kell.
315. A várhatóan több napot is igénybe vevő munkálatok esetén a helyszín folyamatos egészségügyi biztosításáról gondoskodni kell.
316. Az eset helyszínén történő többszöri váltás, pihentetés esetén, a helyi önkormányzat és a polgári védelem bevonásával a szükséges szociális ellátó háttér megteremtésére intézkedni kell.
317. A nehéz terepadottságok leküzdése érdekében lánctalpas vontatójárművek beállítását meg kell szervezni.
A felderítés
318. A tűzoltásvezető a lehetőségek szerint minél előbb szerezze be az érintett terület erdőművelési térképét. Jelölje ki az erdőgazdálkodó bevonásával a veszélyeztetett terület határvonalait, és annak ismeretében határozza meg az oltási, védekezési és elhárítási feladatokat. Szükség szerint intézkedjen a további erők és eszközök kirendeléséről és fogadásukról.
319. Megfelelő terepviszonyok esetén a helyszín felderítéséhez emelőkosaras gépjármű vagy gépezetes tolólétra is igénybe vehető.
320. A veszélyes katonai gyakorló területek (lőterek, használaton kívüli lőterek, nem hatástalanított aknamezők) tüzeinek oltását csak a Magyar Honvédség tűzszerész szolgálatának, illetve a lőtérparancsnokok helyszíni irányítása alapján lehet végezni.
A tűzoltás
321. Az oltóvízellátás érdekében - szükség esetén - nyitott csatornák, helyi víztározó medencék kialakítására földmunkagépek helyszínre rendelésére kell intézkedni.
322. A víztározók helykijelölésénél és kialakításánál figyelembe kell venni a légijárművel történő oltás vízbiztosításának különleges sajátosságait is.
323. A tőzegtüzek mély elárasztásos módszerrel történő oltásához a területileg illetékes vízügyi szakembereket, illetőleg szolgálatot igénybe kell venni.
324. A tűz mesterséges határok közé szorítása (fadöntés, ellentűz, robbantásos módszer alkalmazása) során az alkalmazott taktikára jellemző veszélyhelyzetnek megfelelően meg kell teremteni a biztonságos munkavégzés feltételeit.
325. A tűzoltásvezető meghatározhatja az oltásban részt vevő tűzoltók számára a személyi védelmet biztosító védőruházat könnyített használatát és ellenőrzi annak betartását.
326. Tőzegtüzek oltásánál szükség szerint könnyű hővédő ruházat használata is elrendelhető.
A tűzoltás utáni feladatok
327. A tűzoltást követően az érintett terület fokozott felügyeletéről a tűzoltásvezetőnek intézkedni kell. A feladatra kijelölt polgári személyeket fel kell készíteni, és szükséges részükre a hírösszeköttetést biztosítani.
XIII. Fejezet
AZ OLAJ- ÉS GÁZKÚTTÜZEK OLTÁSA
328. E fejezet előírásait a kőolaj- és földgázbányászat kútjain, berendezésein történt olyan meghibásodás (üzemzavar, kútkitörés) esetében kell alkalmazni, amelynek következtében a kiáramló anyag tüzet vagy robbanást idéz vagy idézhet elő.
329. A gáz-, olajkitermelő gazdasági szervezet saját erőivel, eszközeivel szervezi és végzi a kitörés elfojtását, a tűz eloltását.
330. A tűzoltóság működjön közre:
a) ha a kiáramló anyag nem ég, a tűz keletkezésének, az esetleges robbanás bekövetkezésének megakadályozásában és a hibaelhárítók védelmében;
b) ha a kiáramló anyag ég, biztosítsa a gépek, fémalkatrészek, roncsok eltávolításában résztvevők munkáját.
A tűzoltást megelőző feladatok
331. A működési terület szerinti tűzoltó-parancsnokság az üzemzavarról, a kútkitörésről érkezett jelzés vétele után azonnal riassza a helyszínre a szükséges eszközöket, felszereléseket.
332. A tűzoltásvezető a meghibásodás elhárításához nyújtott közreműködésével segítse a kút környezetének részletes felderítését, továbbá a szakemberek bevonásával minden olyan berendezés, tárgy, anyag elszállításának védelmét, amely a kútból kiáramló anyag belobbanását vagy robbanást idézhet elő.
333. A tűzoltásvezető tartson állandó kapcsolatot a kitörésvédelmet, illetőleg a kitörés elhárítását irányító vezetővel (továbbiakban: KVV) a terület lezárását irányító erők parancsnokával, (a továbbiakban: TPK), és biztosítsa, hogy intézkedéseiket, utasításaikat összehangoltan, egymás tudtával és egyetértésével adják ki.
334. A kitörésvédelmi törzsbe beosztottak feladataikat egymás mellé rendelve végezzék. Vitás esetben a tűzoltásvezető és KVV egyetértésben döntsön.
335. Az együttműködés biztosítása érdekében a közreműködő szervek közösen határozzák meg
a) a tűzoltásvezető, a KVV és a TPK irányítási pontját (lehetőleg azonos, de legalább egymáshoz közeli helyen);
b) a tűzoltásvezetési, a kitöréselhárítási és a területzárási feladatokat irányító törzsek munkahelyeit;
c) a híradóközpont működési helyét, illetőleg a meteorológiai mérőhelyet, az orvosi és a mentőszolgálat munkahelyeit;
d) a pihenésre, öltözésre, melegedésre, gyülekezésre alkalmas területeket;
e) az éjszakai szálláskörleteket;
f) a főzés, étkezés, tisztálkodási és kommunális szükségletek helyeit;
g) a rendfenntartó, környezetvédelmi feladatokat ellátó szervek, alakulatok működési területeit;
h) a 4184 W/m2 hőáramsűrűség és a 85 dB(AI) zajszint határvonalait;
i) gázok jelenléte esetén a veszélyeztetett körzet határát;
j) az ellátó vízforrások, víztároló medencék helyét, az ellátóvezetékek, az alap- és visszatápláló vezetékek nyomvonalait, a tervezett akcióidőkhöz szükséges víz mennyiségét.
336. A halláskárosodás megelőzése érdekében a tűzoltót érő zaj egyenértékű A-szintje 8 órai folyamatos munkavégzést figyelembe véve nem haladhatja meg a 85 dB(AI) értéket.
337. A tűzoltásvezető a tűzoltó erőkkel a beavatkozás megkezdése előtt
a) ismertesse meg azokat a műveleteket, amelyeket a kitörésvédelmi csoportok a kút környezetében végrehajtanak;
b) biztosítsa, hogy a védelmet irányító tűzoltó szakasz parancsnoka és a kitörésvédelmi csoportot irányító állandó kapcsolatot tartson;
c) a második vonalba bevetett sugarakat úgy helyeztesse el, hogy az első vonalban lévők életének közvetlen veszélyeztetése esetén azok rövid idő alatt átcsoportosíthatók legyenek;
d) ismertesse a sugárvezetőkkel az átcsoportosítás végrehajtásának módját;
e) biztosítsa, hogy az első és a második vonalban elhelyezett sugárvezetők, valamint a kitörésvédelmi csoportba beosztottak munkája összehangolt legyen.
338. A tűzoltás csak akkor kezdhető meg, ha a kút környezetét az izzó, parázsló, felmelegedett anyagoktól megtisztították.
A kútelzárási műveletek biztosítása
339. A kútelzárási műveleteket végzőknek - hűtés biztosítása mellett - fel kell deríteni a kút környezetét, és a szénhidrogének kicsapódásának várható területéről minden személyt, gépet ki kell vonni. Ezt a területet fokozottan tűz- és robbanásveszélyes övezetnek kell tekinteni, és ott a közvetlen tűz- vagy robbanásveszély esetén alkalmazott szabályok szerint kell eljárni.
340. A hűtés alatt elő kell készíteni, illetőleg végre kell hajtani a már szükségtelenné vált erők, eszközök fokozatos visszavonulását, valamint a kútelzárást végzők védelmét.
341. Az elzárási műveleteket végzőket ért baleset esetén a mentésükre - munkavégzésük közelében - legalább 10 fős mentési csoportot kell készenlétben tartani.
342. Sötétben, ködben, hóviharban a kútnál és annak közvetlen közelében, valamint a kritikus gázkoncentrációval elárasztott területen minden emberi és gépi tevékenységet meg kell tiltani.
MÁSODIK RÉSZ
MŰSZAKI MENTÉSI SZABÁLYZAT
I. Fejezet
343. E Szabályzat a tűzoltóság műszaki mentéssel összefüggő tevékenységét határozza meg. Magába foglalja a műszaki mentés előkészítésével, szervezésével, vezetésével és végrehajtásával összefüggő főbb feladatokat.
344. A műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről - a rendelkezésre álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel - végzett elsődleges beavatkozói tevékenység. Így különösen:
a) az épületkároknál, építmény-baleseteknél;
b) a közlekedési baleseteknél;
c) a természetes vizekben (folyó és álló vizekben) bekövetkezett baleseteknél;
d) a csatornákban, kutakban és egyéb víztározókban bekövetkezett baleseteknél;
e) a közüzemi berendezések, közművek meghibásodásával összefüggő veszélyhelyzeteknél, baleseteknél (gépi és villamos-baleseteknél);
f) a magasban, mélyben, föld alatti üregekben (barlangokban, szakadékokban) bekövetkezett baleseteknél;
g) a veszélyes anyagok szabadba jutásánál, nukleáris baleset során;
h) az elemi csapásoknál (árvíz, belvíz, vihar okozta károk, földrengés, földcsuszamlás), valamint minden hasonló esetben, az élet- és a vagyonmentés, valamint az alapvető élet- és vagyonbiztonság érdekében a tűzoltóság működése.
345. Az elsődleges beavatkozás addig tart, amíg a közvetlen veszélyhelyzet meg nem szűnt, illetve az esemény felszámolásának irányítását magasabb védelmi szervezet át nem vette.
346. A műszaki mentés során végrehajtandó főbb feladatok:
a) az életmentés;
b) a közvetlen élet- és balesetveszély elhárítása;
c) a tárgyak és anyagi javak mentése értékük, pótolhatatlanságuk, vagy funkcionális fontosságukra tekintettel;
d) az esemény által okozott további környezeti károk mérséklése;
e) a közlekedési forgalom helyreállításának elősegítése.
II. Fejezet
A MŰSZAKI MENTÉS SZERVEZETE, IRÁNYÍTÁSA
347. A tűzoltóság a műszaki mentési tevékenységet az alábbi szervezeti keretek között végezheti:
a) önállóan (saját készenléti állományával és technikai eszközeivel);
b) együttműködve más szervekkel, szervezetekkel mellérendeltségi viszonyban.
348. A tűzoltóság önállóan hajtja végre a feladatokat a kárhelyre érkezésekor, amikor más beavatkozó szerv még nincs a helyszínen és a késedelmes beavatkozás emberi életet veszélyeztetne, vagy jelentős kárnövekedés következne be.
349. A tűzoltóság más szervvel, szervezettel együttműködve, de önálló feladatként (részfeladatként) végzi a műszaki mentési tevékenységet:
a) ha a mentési tevékenység irányítása, vezetése más szerv, szervezet feladata;
b) a műszaki mentéshez további személyi és tárgyi feltételekre is szükség van.
350. A kárhelyparancsnok szakértőt vehet igénybe, ha
a) az eredményes és biztonságos tevékenységhez az szükséges;
b) az adott körülmények pontos ismerete, a veszély jellege azt megköveteli;
c) a beavatkozó egység szakismerete, helyismerete nem elegendő.
351. A műszaki mentés vezetője a kárhelyparancsnok. Ha az indokolt, meg kell alakítani a vezetési törzset.
Kárhelyparancsnok lehet:
a) a kárhelyre elsőnek kiérkező tűzoltóegység parancsnoka;
b) a kárhelyen közreműködő (irányító) szerveket, szervezeteket vezető (vezetési törzs parancsnok);
c) több szerv együttműködése esetén a műszaki mentésben alaptevékenységet végző szervezet vezetője.
352. A műszaki mentési törzs szervezete (alapszervezési módozat):
353. A kárhelyparancsnok (vezetési törzsparancsnok) az esemény jellegétől függően, illetve a kárhelyen a feladatokkal összhangban további beosztásokat is szervezhet, illetve részfeladatok alapján a szervezetet szükséges mértékben csökkentheti.
354. A kárhelyen a tűzoltó egységek, valamint a tűzoltó egységekhez beosztott külső személyek közvetlen irányítását (vezetését) csak a tűzoltó egység parancsnoka végezheti.
355. A kárhelyparancsnok felelős a feladatok gyors és szakszerű végrehajtásáért, a hozzá beosztott személyi állomány és technikai eszközök balesetmentes működéséért.
III. Fejezet
A MŰSZAKI MENTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FŐBB FELADATOK
356. A műszaki mentési feladatok végrehajtása során értelemszerűen figyelembe kell venni a Tűzoltási Szabályzat egyes előírásait is (pl. a jelzés értékelése, a riasztás, vonulás, az előkészítés, visszajelzés stb.).
357. A felderítés során
a) meg kell állapítani, hogy van-e életveszély;
b) meg kell határozni a veszély jellegét;
c) meg kell állapítani a veszélyeztetett terület (kárhely) nagyságát, határait, a biztonsági zónát;
d) dönteni kell a feladatok végrehajtási sorrendjéről (egyidejűségéről), szükséges erők technikai eszközök biztosításának módjáról (kirendeléséről);
e) fel kell deríteni az egészségre, testi épségre legkevésbé veszélyes munkafeltételek lehetőségét;
f) gondoskodni kell - ha az indokolt - a biztonsági zóna határának jelöléséről, a kiürítés végrehajtásáról, a veszélyeztetett területen belüli mozgásról.
358. A beavatkozásnál
a) meg kell határozni a feladat-végrehajtás műveleteit, a kapcsolattartás formáit;
b) a műszaki mentési feladatot az életveszély-elhárítás kivételével csak úgy szabad végrehajtani, hogy az a műszaki mentésben résztvevők testi épségét ne veszélyeztesse;
c) a beosztott személyi állomány tagjai csak akkor hajthatnak végre önálló elhatározással feladatot, ha életük, testi épségük veszélybe kerül;
d) a végrehajtás során védeni kell a saját és egymás testi épségét;
e) az élet vagy testi épség előre látható veszélyeztetése esetén a feladatot önkéntes jelentkezés alapján kell végrehajtani, ha erre lehetőség nincs (jelentkező hiányában) a kárhelyparancsnok dönt a kijelölésről;
f) az élet, testi épség kockáztatásával járó feladat végrehajtását a kárhelyparancsnok személyesen irányítsa;
g) műszaki mentés korlátozott látási viszonyok között csak halaszthatatlan esetben végezhető. A szükséges megvilágításról gondoskodni kell;
h) ha a feladat végrehajtása során akadályozó körülmény van, azt haladéktalanul jelenteni kell a közvetlen irányító parancsnoknak;
i) a tűzoltó egyesület, önkéntes tűzoltóság, valamint a létesítményi tűzoltóság tagjait - ha azok nem az adott kárhely dolgozói, vagy nem rendelkeznek kellő ismerettel - csak olyan feladatokkal lehet megbízni, amelyek testi épségüket nem veszélyezteti, és a védőfelszereléseik vagy technikai eszközeik alkalmasak a feladat végrehajtására;
j) a műszaki mentési munkálatokat - mint elsődleges beavatkozást - addig kell végezni, amíg a közvetlen veszély elhárult.
IV. Fejezet
A KÖZLEKEDÉSI BALESETEKNÉL TÖRTÉNŐ BEAVATKOZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
359. Közlekedési baleset alatt a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés forgalmi hálózatában, útvonalán bekövetkezett olyan eseményt (eseménysort) kell érteni, amely(ek) során emberi élet, tárgyak (anyagok) vannak veszélyben vagy ennek következtében haláleset, személyi sérülés történt.
360. A közlekedési balesetről beérkezett jelzés vételét követően értesíteni kell a rendőrséget, az esetlegesen közreműködő szervezeteket, és ha az indokolt, szakértő(k) kirendelésére kell intézkedni.
361. A kárfelszámolási munkák végzéséhez - ha az indokolt - további erők, eszközök kirendelésére kell intézkedni, amennyiben vonuló egység létszáma, a rendelkezésre álló technikai eszközök a feladatok végrehajtására nem elegendők.
362. A felderítés, a beavatkozás során elsődlegesen az életveszély elhárítására, a testi épség és anyagi javak védelmére, a tűz- és robbanásveszély megakadályozására, valamint a további balesetek megelőzésére kell törekedni.
Beavatkozás közúti, vasúti jármű balesetnél
363. A baleset jelzésének vételekor a Tűzoltási Szabályzatban meghatározott adatok rögzítésén túl az alábbi kiegészítő adatokat kell kérni:
a) milyen típusú jármű(vek) szenvedett (szenvedtek) balesetet;
b) mi a látható jellemzője a hajtóanyagnak, rakománynak (veszélyt jelző tábla, halmazállapot, szállítási mód stb.), mit tartalmaznak az okmányok;
c) milyen volt a jármű haladási iránya, valamint a balesetet követően milyen az elhelyezkedése (felborult, forgalmi akadályt képez);
d) milyenek az időjárási viszonyok;
e) milyen a káresemény megközelítésének a lehetősége.
364. A kárhelyet megfelelő körültekintéssel kell megközelíteni, az eseménytől függően a személyi védőfelszerelések használatát el kell rendelni.
365. A felderítés során meg kell állapítani
a) a személyi mentés végrehajtásának szükségességét, a bajbajutottak számát, a mentés módját;
b) látható jelenségek (anyagkifolyás, szétszóródás) alapján a várható következményeket (pl. tűz- vagy robbanásveszély lehetőségét);
c) a járművön van-e elhelyezve veszélyes anyag jelenlétére utaló tábla vagy bárca, mit tartalmaznak a fuvarokmányok;
d) milyen intézkedések szükségesek a beavatkozáshoz, a további veszélyek elhárításához;
e) szükség van-e - különösen a veszélyes anyagokat szállító járművek esetén - az anyag(ok)ra vonatkozó további információk beszerzésére.
366. Intézkedéseket kell tenni a forgalom leállítására, elterelésére vagy szükség esetén a kárhelyet zárt területté kell nyilvánítani.
367. A beavatkozás során végrehajtandó főbb feladatok:
a) különös figyelemmel és körültekintéssel kell eljárni a sérült jármű(vek)ben a roncsok között lévő személyek felkutatásánál, mentésénél, figyelembe kell venni az orvos, illetőleg a mentők véleményét;
b) tömeges balesetnél meg kell határozni a mentés végrehajtásának sorrendjét, gondoskodni kell a balesetet szenvedettek segítségnyújtási, ellátási helyének kijelöléséről;
c) meg kell akadályozni az anyagok további kifolyását, szétszóródását;
d) a már kifolyt, kiszóródott anyagok továbbterjedését, csatornába, közmű alagútba, aknába való jutását körülhatárolással, árkolással, letakarással meg kell akadályozni;
e) a felborult járművek felállítását, biztonságba helyezését a szakemberek véleményének figyelembevételével, illetve közreműködésükkel kell végrehajtani.
A vízből történő személymentés, beavatkozás a vízi jármű balesetnél
368. Az esemény jelzésének vételekor a Tűzoltási Szabályzatban meghatározott adatokon túl kiegészítő adatokat is kell kérni:
a) a mentendő személy(ek) helyzetéről (a víz sodrási iránya, a parttól való távolság);
b) vízi jármű balesetnél a jármű mozgásáról, a jármű helyzetéről (dőlés, merülés, került-e veszélyes anyag a vízbe stb.).
369. A mentést lehetőleg a tűzoltóság rendszeresített vízi járművével kell végrehajtani.
370. A riasztást valamennyi rendelkezésre álló mentőfelszereléssel, az eszközök (mentőöv, mentőmellény, bólyák, kötelek stb.) készenlétbe helyezésével kell elrendelni.
371. A vízből a mentést csak úszni jól tudó, mentőmellénnyel és kötélbiztosítással ellátott, mentésre kiképzett tűzoltó(k) végezheti(k).
372. A feladat végrehajtására adott utasítással egyidejűleg meg kell határozni a mentés módját, valamint a biztosítás feltételeit.
373. A mentést végzőknek tűzoltósisakot, mászóövet, csizmát nem kell viselni, az évszaktól (időjárási viszonyoktól) függően a kárhelyparancsnok további könnyítést is engedélyezhet.
374. A vízből történő személymentésnél a megközelítést, megfogást (haj-, fejfogás, egykarú hónaljfogás stb.), a kiemelést határozott mozdulatokkal kell végrehajtani.
375. A jégről történő személymentés lehetőleg vízi jármű igénybevételével történjen. Ha vízi jármű nem áll rendelkezésre a mentést csak a feltételek (létrák, pallók, kötelek) megléte után, a mentést végző tűzoltó biztonságának szem előtt tartásával kell végrehajtani.
376. Jégről személymentést - a feltételek biztosítása után - helikopter igénybevételével is végre lehet hajtani.
377. Vízi jármű balesetnél a mentést, illetve a segítségnyújtást a hajó parancsnokával együttműködve kell végrehajtani.
378. A vízi jármű balesetéről, ha a vízbe veszélyes anyag került a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell az illetékes vízügyi, vízirendészeti és a környezetvédelmi szerveket.
Beavatkozás légi jármű balesetnél
379. A légi jármű bekövetkezett (vagy várható) rendellenes eseményét, balesetét - kényszerhelyzetét, gurulás megszakítását - már a jelzés vételekor, arányától, méretétől, hatásától függően kell kezelni.
380. A műszaki mentési feladatok végrehajtása érdekében a bevonható személyi és tárgyi feltételek egyidejű igénybevételével kell számolni, fel kell készülni a tűzoltás végrehajtására.
381. A szakemberek véleményét minden esetben ki kell kérni, és a beavatkozást a Repülőtér Kényszerhelyzeti Tervében, valamint a Riasztási és Segítségnyújtási Terv-ben foglaltak figyelembevételével kell végrehajtani.
382. Gondoskodni kell a biztonsági zóna (zárt terület) határainak kijelöléséről.
383. Figyelembe kell venni és meg kell tartani a légi jármű megközelítésénél és a behatolásnál a vonatkozó különös szabályokat.
384. Légi jármű balesetnél csak robbanásbiztos eszközök alkalmazhatók. A terület megvilágítását biztonságos távolság megtartásával kell végrehajtani.
V. Fejezet
BEAVATKOZÁS KÖZMŰVEKBEN, CSATORNARENDSZEREKBEN (KÖZMŰALAGUTAKBAN) BEKÖVETKEZETT BALESETEKNÉL
385. Közművekben, csatornarendszerekben (közműalagutakban) a balesetek, károk felszámolásához fel kell készülni
a) az ivó-, ipari-, szennyvízvezeték meghibásodására (elárasztás);
b) a gázvezeték meghibásodására (szivárgás, gázömlés, robbanás);
c) az elektromos kábel meghibásodására (robbanás);
d) a gőz-, melegvízvezeték meghibásodására (gőzkifúvás, forróvíz kiáramlás);
e) az útbeszakadás miatt bekövetkező csatorna (közműalagút) meghibásodására;
f) az idegen anyagok (tűz- és robbanásveszélyes, valamint egyéb veszélyes anyagok) csatornába, közműalagútba jutására.
386. A káresethez történő riasztást követően haladéktalanul értesíteni kell a fenntartót és üzemeltetőt, az illetékes szakembereket, és ha az indokolt, további szakértők kirendeléséről kell gondoskodni.
A kárhelyparancsnok a feladatok végrehajtását a szakemberek, szakértők véleményének figyelembevételével irányítsa.
387. A mentési munkálatokat csak a szükséges erők és eszközök kirendelése és megfelelő előkészítése után, a káreset jellegének megfelelő védőeszközök, felszerelések megléte esetén szabad megkezdeni, illetve végezni.
388. Csővezeték törése esetén intézkedni kell a vezeték kiszakaszolására. Közterületen levő vezetéknél a vezetékszakasz lezárását minden esetben az illetékes közművektől kell kérni.
389. A víz által elöntött területen elsődlegesen az életveszély elhárítására kell törekedni, majd ezt követően a robbanásveszélyt, illetve a kiáramlott víz veszélyes anyaggal történő szennyezését kell megakadályozni.
390. A beavatkozás során minden nem nyitott elvezető rendszernél a felszabaduló gőzök és gázok fajtáját és koncentrációját méréssel folyamatosan ellenőrizni, vagy ellenőriztetni kell.
391. Ha csatornában, alagútban életveszélyt kell elhárítani, oda egyidejűleg legalább két főt kell leküldeni a feladat, illetve a biztosítás végrehajtására. Vízáramlás esetén a folyási irányt is figyelembe kell venni.
392. Baleset, káreset bekövetkezése esetén csatornában, közműalagútban, aknában, illetve ezek közelében az illetékes szakember véleménye alapján meghatározott távolságon belül a dohányzást és nyílt láng használatát meg kell tiltani. Ha az indokolt, a helyszínt zárt területté kell nyilvánítani.
393. A befagyott ajtók, az aknák fedlapja kiolvasztására éghető gáz jelenléte esetén nyílt láng nem használható.
394. Tartály(ok) sérülése esetén meg kell akadályozni, hogy az azokból kiömlő mérgező, illetőleg tűz- vagy robbanásveszélyes anyag a csatornába jusson. A csatornaszemeket - ideiglenes jelleggel - le kell zárni.
395. Nagy mennyiségű mérgező, tűz- vagy robbanásveszélyes anyag csatornába ömlése esetén a veszélyes anyag felhígítására, közömbösítésére felhasználható anyag fajtáját, alkalmazásának módját az illetékes szakemberek javaslata, szakvéleménye figyelembevételével kell meghatározni.
396. Kis- és nagyfeszültségű kábelek, gyűjtősínek járható csatornáiba - közvetlen életveszély esetén is - csak feszültségmentesítés után szabad lemenni. A kábelek, gyűjtősínek áramtalanításának végrehajtására az illetékes vezetőnek kell intézkedést tenni. 397. A postai kábelek járható aknáiban, alagútjaiban csak az illetékes vezető által meghatározott biztonsági szabályok megtartása mellett szabad dolgozni.
398. A távfűtő- és melegvízszállító vezetékek sérüléseinél a forró gőz és víz miatt - a leforrázás elkerülése érdekében - a vezetékek elzárásáig szórt sugarat kell alkalmazni.
399. Gázzal szennyezett kárhelyen a szakemberek meghallgatása után fel kell deríteni:
a) emberélet van-e veszélyben,
b) a szél irányát, sebességét,
c) a gáz koncentrációját, fajtáját,
d) a környezet kiürítésének szükségességét, lehetőségét,
e) a gázömlés megszüntetésének, valamint
f) a szellőzés biztosításának módját.
A feladatokat ezek ismeretében kell meghatározni.
400. A kárfelszámolás során törekedni kell a sérült vezetékszakasz vagy berendezés mielőbbi leválasztására. Zárószerelvények hiánya, meghibásodása, hozzáférhetetlensége esetén az épületen (üzemrészen) kívül levő főelzárót kell lezárni.
401. Gázüzemű berendezések sérülése (ömlés, égés, robbanás) esetén gondoskodni kell a táplálás megszüntetéséről.
402. Levegőnél nehezebb fajsúlyú gáz jelentős elfolyása esetén a gyújtóforrások eltávolításán túl a környezetben levő talajszint alatti helyiségek, csatornák stb. gáztömör lezárásáról is gondoskodni kell.
403. A mérgező vagy robbanásveszélyes gázokat, gőzöket - ha a víz alkalmazható - vízpermettel, szórt vízsugárral kell lekötni, illetve oszlatni.
404. A beavatkozás befejezése után a műszaki mentésben részt vevő személyek, illetőleg a szennyezett gépjárművek, felszerelések megtisztítását - legalább részleges mentesítését - el kell végezni.
VI. Fejezet
BEAVATKOZÁS AZ ÉPÍTMÉNYEKBEN BEKÖVETKEZETT KÁROK ELHÁRÍTÁSÁNÁL
405. E szabályzat szempontjából építménykár alatt az építményben (épületben vagy műtárgyban) bekövetkezett olyan káros elváltozást kell érteni, amely halálos vagy súlyos sérüléssel járó balesetet okozott, illetőleg veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot.
406. Ha az építménykárral egyidejűleg tűzeset is bekövetkezett (vagy bekövetkezésével számolni lehet) a műszaki mentési (mentési) csoport kijelölésével egyidejűleg a tűzoltásra is fel kell készülni.
407. A romok, törmelékek megbontását, eltávolítását a kirendelt szakemberek véleményének figyelembevételével és a megfelelő technikai eszközök igénybevételével kell végrehajtani.
408. Az életveszélybe, veszélyhelyzetbe kerültek felkutatását, kimentését és biztonságba helyezését, valamint a mentést végzők élet- és balesetvédelmét az építménykárok sajátosságainak figyelembevételével a munkálatok megkezdése előtt kell meghatározni.
409. A romok eltávolítását minden esetben életben maradt személyek jelenlétének feltételezésével kell megszervezni és végrehajtani.
410. A műszaki mentés területét, illetve a veszélyeztetett területet - ha az indokolt - zárt területté kell nyilvánítani.
411. A kárterületen a porképződés megakadályozására porlasztott vízsugarat kell biztosítani.
412. A műszaki mentési feladatokat támasztással, feszítéssel, függesztéssel, áthidalással, elmozgatással, bontással, áttöréssel, döntéssel stb., illetve ezek együttes alkalmazásával kell végrehajtani.
413. Állványbaleset (omlás) esetén elsődlegesen az állványon tartózkodók lementéséről kell gondoskodni.
414. Állvány meghibásodásnál a dőlés veszélyét figyelembe kell venni, annak környezetében a személyek mozgásánál különös gondossággal kell eljárni.
415. A füsttel, gázzal szennyezett tér szellőztetését biztosítani kell. Ilyen esetben a sérült légzésvédelméről - amennyiben azt a helyzete és a körülmények lehetővé teszik - gondoskodni kell.
416. Talajszint alatti térből - mélyből - mentés végrehajtásakor (alapozás, munkaárok, munkagödör, kút stb. baleseteknél) a mentés megkezdése előtt intézkedni kell a villamos vezetékek, szerelvények, berendezések villamos leválasztására.
417. Munkaárok, munkagödör baleseteknél a talajviszonyoktól, a mélységtől, a szélességtől függően, szükség szerinti pallózás elrendelésével intézkedni kell a munkagödör oldalfalai további omlásának megakadályozására.
418. A munkagödör szélét kitermelt anyaggal, személyekkel, felszerelésekkel terhelni tilos. A kitermelt anyagot a természetes rézsűszögön kívül kell elhelyezni.
419. A beomlott munkagödörnél minden esetben feltételezni kell, hogy a betemetett személy életben van mindaddig, amíg annak ellenkezőjét az orvos nem állapította meg.
420. A betemetett személy mentéséhez intézkedni kell az igénybe vehető, erre alkalmas földmunkagép(ek) helyszínre rendelésére és munkába állítására. A gépek munkába állításáig a mentést kézi erővel, haladéktalanul meg kell kezdeni és azt folyamatosan kell végezni. Ilyen esetben gondoskodni kell a végrehajtást végzők váltásáról.
421. A betemetett személy valószínűsíthető helyéhez közeledve munkagépet alkalmazni tilos, a kéziszerszámokat is csak nagyfokú óvatossággal lehet használni.
422. A mentésnél törekedni kell a mentendő személy fejének gyors megközelítésére, kiszabadítására, a halaszthatatlan egészségügyi beavatkozások lehetőségének biztosítása érdekében.
423. A földtömegtől és egyéb anyagoktól megszabadított személy kiemelését minden esetben annak a feltételezésével kell végrehajtani, hogy nem látható sérüléseket, belső zúzódásokat is szenvedhetett.
VII. Fejezet
BEAVATKOZÁS VESZÉLYES VEGYI ANYAGOK JELENLÉTÉBEN
424. E fejezet szempontjából veszélyes anyagok azok a külön jogszabályban meghatározott anyagok, amelyek - hatásukat kifejtve - halált, egészségkárosodást okoznak, vagy a környezetet és az anyagi javakat jelentősen károsítják. Így különösen:
a) mérgezőek - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált, heveny egészségkárosodást okoznak;
b) ártalmasak - azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy bőrön át történő felszívódásuk esetén halált, heveny egészségkárosodást okozhatnak;
c) maró (korrozív) anyagok és készítmények - amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák;
d) irritáló vagy izgató anyagok és készítmények - olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak.
425. Ezen káresetek jelzését követően elsődleges feladat a szakemberek (szakértők) és szükség szerint a helyszín zárását biztosító erők kirendelése. Megbízható információ hiányában a veszélyes anyagot mérgezőnek kell tekinteni.
426. Intézkedni kell a veszélyes anyagra vonatkozó lehető legtöbb információ beszerzésére.
427. A riasztás elrendelésénél figyelembe kell venni a veszélyeztetett terület nagyságát, az életveszélyt, a kitelepítési feladatokat, a veszélyes anyag fajtáját, koncentrációját, a lekötéséhez, közömbösítéséhez stb. szükséges erőket, eszközöket.
428. A kárhelyet - ha az lehetséges - a szél irányával azonos oldalról kell megközelíteni és intézkedni kell a személyi védőfelszerelések készenlétbe helyezésére.
429. A technikai eszközök, valamint a kezelőszemélyzetet igénylő felszerelések a veszélyes anyag kiáramlási irányába nem helyezhetők el.
430. A beavatkozáshoz lehetőleg a szennyezett területen kívüli vízforrásokat kell igénybe venni.
431. A kárhelyparancsnok a felderítés során szakértő (szakember) bevonásával döntsön
a) a beavatkozók részére szükséges személyi védőfelszerelések használatának elrendeléséről;
b) a terület lezárásáról;
c) a közreműködő szervek működési helyének (gyülekezési helyének) kijelöléséről;
d) a tájékoztatás módjáról.
432. A felderítés során gondot kell fordítani
a) a szabadba áramló anyag veszélyt jelentő tulajdonságainak megállapítására;
b) az életveszély, mérgezésveszély bekövetkezésének (lehetőségének) tisztázására;
c) az életmentés lehetséges módozatainak megállapítására;
d) a mentési útvonal megválasztására;
e) a beavatkozás útvonalainak kijelölésére;
f) a veszélyt okozó anyag(ok)ra, a gyújtóforrásokra;
g) a veszélyeztetett terület körülhatárolási lehetőségeinek (a zárt területté nyilvánítás) meghatározására;
h) a kiürítés megszervezésére;
i) a veszélyes anyagokról kapott információk (mérési adatok, szélirány, -erősség stb.) folyamatos értékelésére;
j) a közömbösítő, mentesítő anyagok megválasztására.
433. Az életmentést lehetőleg szennyezéstől mentes útvonalakon kell végrehajtani. Ha erre nincs mód - a körülményektől függően - a mentendő személyt pótálarccal, ipari szűrőbetétes gázvédőeszközzel, takaróval kell menteni.
434. Gondoskodni kell a kimentett személyek azonnali egészségügyi ellátásáról.
435. A szabadba került anyagok közül azoknál, amelyeknél víz felhasználható, a letakarás, hígítás, közömbösítés során csak szórt vagy porlasztott víz, illetve habsugár alkalmazható.
436. A sérült technológiai rendszer, tartály kiiktatása, leürítése, valamint a felforrósodott, felizzott rendszer visszahűtése előtt a szakemberek véleményét figyelembe kell venni.
437. A terjedés irányába a zárt terület kijelölését haladéktalanul el kell rendelni, ha a gázhalmazállapotú vagy gyorsan illó folyékony anyagok elnyeletése vízsugárral nem eredményes vagy a közömbösítés, hígítás stb. mérgező gázokat, gőzöket szabadít vagy szabadíthat fel, illetve azokkal kémiai reakcióba léphet.
438. Por alakú vagy apró szemcsés vegyi anyagok szabadba jutása esetén a felszedésre, vagy a letakarásra kell intézkedni.
439. A folyadékok, olvadékok szétfolyását, csatornába, élővízbe jutását körülsáncolással, irányított elvezetéssel, csatornanyílások lezárásával kell megakadályozni.
Nagy mennyiség esetén a folyamatos felszivatásra, eltávolításra kell intézkedni.
440. A beavatkozás befejezése után gondoskodni kell a közreműködő személyek és a technikai eszközök mentesítéséről.
VIII. Fejezet
BEAVATKOZÁS SUGÁRVESZÉLYES ANYAGOK JELENLÉTÉBEN
441. A műszaki mentési tevékenység során meg kell tartani a Tűzoltási Szabályzat VII. és XI. fejezetében foglaltakat értelemszerűen, a Műszaki Mentési Szabályzat II. és III. fejezetében, valamint a sugárzó anyagot előállító, használó és tároló (a továbbiakban: veszélyes létesítmény) munkavédelmi, valamint biztonságtechnikai szabályzataiban, és balesethárítási intézkedési tervében foglaltakat is.
442. A veszélyes létesítményekről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) bevonásával "Sugárveszélyes létesítmények" címmel jegyzéket kell készíteni. A jegyzéket el kell helyezni a megyei (fővárosi) tűzoltóparancsnokságok, valamint a riasztásra tervezett egységek híradó ügyeletein.
443. Sugárvédelmi Tervet kell készíteni a BME Kísérleti Atomreaktor (Budapest), az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet és Izotóp Intézet (Budapest), a Paksi Atomerőmű Rt. (Paks) létesítményekre, továbbá minden olyan veszélyes létesítményre, amelyre a megyei (fővárosi) parancsnok elrendeli. A többi veszélyes létesítményre vonatkozóan "Tűzoltási Terv kiegészítést" kell készíteni.
444. A veszélyes létesítmény üzemeltetője köteles gondoskodni a létesítményben keletkezett káresemények felszámolásához tervezett egységek beavatkozó személyi állománya részére a speciális védelmet biztosító ruházatról, valamint sugáradagmérő műszerről személyre szólóan, továbbá a sugárszint mérésére szolgáló műszerekről.
445. El kell készíteni és készenlétben kell tartani a sugárterhelés adataira vonatkozó nyilvántartásokat, gondoskodni kell azok naprakész vezetéséről.
446. Fel kell készülni a műszaki mentéssel egyidejű tűzoltási feladatokra is.
Riasztással, vonulással összefüggő feladatok
447. A káresemény jelzésének vételekor a Szabályzat 290. pontjában foglaltak végrehajtása mellett kiegészítő adatokat is kell kérni az esemény egyéb jelenségeire vonatkozóan:
a) épületkárosodás történt-e, ha igen, az milyen mértékű;
b) kapcsolatban van-e vagy lehet-e a káresemény helyszíne a veszélyes létesítménnyel;
c) milyen intézkedések történtek vagy történnek a jelzéssel egyidejűleg.
448. A riasztott egység parancsnokának a "Káresetfelvételi lappal" együtt át kell adni a "Sugárvédelmi Tervet" vagy a "Tűzoltási Tervet" és "kiegészítését", valamint a sugárterhelés adataira vonatkozó nyilvántartást.
449. Haladéktalanul intézkedni kell
a) az üzemi szakemberek,
b) a rendőrség,
c) a polgári védelem,
d) a területileg illetékes ÁNTSZ,
e) az országos mentőszolgálat,
f) a környezetvédelmi szakemberek
riasztására, kirendelésére.
450. Elő kell készíteni a védőfelszereléseket, mérőműszereket.
A műszaki mentés előkészítése
451. A szakszemélyzet bevonásával helyismeret és mérés alapján meg kell határozni:
a) a veszélyforrás helyét;
b) a megközelítés módját, távolságát;
c) a veszélyes környezet határát;
d) a folyamatos sugárszintmérés végrehajtásának módját;
e) a veszélyes környezetben tartózkodás idejének megállapításához szükséges adatokat.
452. Meg kell jelölni a veszélyes terület határát, a dekontamináció helyét és a biztonsági őrök kijelölésével gondoskodni kell az őrzésről.
453. Ki kell jelölni a kárhelyről kivont, illetve a bevetésre felkészített személyi állomány, tartózkodási helyét.
A felderítés
454. A kárhelyparancsnok a felderítés alapján határozza meg:
a) a védőruházat felvételének, a sugárzásmérő-műszer használatának szükségességét;
b) a veszélybe került személyek mentésének sorrendjét, módját;
c) a beavatkozás lehetőségeit;
d) a beavatkozásban résztvevők működési körzetét;
e) a veszélyes környezetben tartózkodás idejét (biztonsági idő);
f) az eseménytől függően az alkalmazható oltó- és más anyago(ka)t.
A műszaki mentési feladatok
455. Végre kell hajtani a veszélybe került személyek mentését, biztonságba helyezését.
456. A beavatkozás során meg kell akadályozni a sugárveszélyes anyagok szétterjedését, szétszóródását.
457. A beavatkozást lehetőleg az építmények, terep adta lehetőségek (árnyékoló felületek) igénybevételével és a sugárforrástól lehető legtávolabbról kell végrehajtani.
458. A feladatokat csak a feltétlenül szükséges létszám és felszerelés minél rövidebb idejű igénybevételével kell végrehajtani.
459. Ha a kár színhelyén felelős szakszemélyzet nincs, a műszaki mentést csak akkor szabad végrehajtani, ha a kárhelyparancsnok alapos helyismerettel rendelkezik és a szükséges felszerelések (védőeszközök) rendelkezésre állnak. Minden más esetben az élet és testi épség védelmére kell intézkedéseket tenni.
A műszaki mentés végrehajtását követő feladatok
460. A műszaki mentés befejezése után - az ÁNTSZ, valamint orvos közreműködésével - végre kell hajtani a beavatkozó személyi állomány és felszerelés mentesítését, a sugárszennyezettség ellenőrzését, amelyek tapasztalatairól nyilatkozatot (zárójelentést) kell kérni.
461. Meg kell állapítani a személyi állományt ért sugáradag értékét és azt a sugárterhelés-nyilvántartásba be kell jegyezni.
1. számú Függelék a Szabályzathoz
A Tűzoltási Terv főbb tartalmi követelményei
A Tűzoltási Tervet (a továbbiakban: Terv) úgy kell elkészíteni, hogy az tartalmilag és formailag összhangban legyen a Riasztási és Segítségnyújtási Tervvel.
A Terv tartalmi követelményei:
A Terv tartalmazza az adatszolgálatatásra vonatkozó szövegrészt, a létesítmény alaprajzát és a taktikai helyszínrajzot.
1. A létesítményre vonatkozó adatok:
- megnevezése,
- címe, telefonszáma,
- tevékenységi köre, technológiája,
- tűzvédelmi vonatkozásban illetékes személyekkel, társszervekkel kapcsolatos információk (értesítés stb.).
2. A megközelítési útvonal (útvonalak):
a) a vonulási útvonal és a vonulást akadályozó, befolyásoló tényezők, amelyek az RST-ben nem szerepelnek,
b) a vonulási távolság és a vonulási idő közvetlenül a létesítményhez,
c) a létesítmény alaprajza (mellékletként),
d) az egyéb fontos információk, melyek az RST-ben nem szerepelnek.
3. A jelentkezési, bevetési hely:
a bevetésre tervezett erők megérkezésekor a jelentkezési pont (pontok), valamint - előzetes információk alapján - a felállítási hely (helyek) meghatározása.
4. A menekülési és mentési útvonalak:
azoknak az útvonalaknak a meghatározása, kijelölése, amelyeken az életmentés, illetve kimenekítés végrehajtható.
5. A tűzveszélyességi osztályba sorolás:
a létesítmény tűzveszélyességi osztályba sorolása. Az építmények, helyiségek, szabadterek megnevezése, elhelyezkedése, különös tekintettel az A-B tűzveszélyességi osztályba tartozókra.
6. A létesítmény tűzoltástaktikailag fontos sajátosságai:
a) a közműhálózattal (víz-, villany-, gáz-, sűrítettlevegő-, csatornahálózat stb.) kapcsolatos, tűzoltás szempontjából fontos információk alaprajzon történő bejelölése (pl. áramtalanítás, gázelzárás helyei stb.),
b) a tűzoltást meghatározó (befolyásoló) technológiai folyamatok, építési és egyéb sajátosságok,
c) a beépített tűzjelző-, -oltó berendezések, tűzvédelmi eszközök telepítése, elhelyezkedése működésükhöz szükséges intézkedések.
7. A legnagyobb veszélyforrás:
a) megnevezése, elhelyezkedése (alaprajzon kiemelten feltüntetve),
b) a tűzoltás szempontjából a veszélyforrás sajátosságai.
8. Egyéb jelentős veszélyforrások:
megnevezésük, helyük, sajátosságaik.
9. A balesetveszély elhárítása:
a) a veszélyforrások elhárításának előre tervezhető feladatai (pl. füstmentesítés, robbanásveszély megszüntetése stb.),
b) a bekövetkezhető balesetekre vonatkozó elsősegélynyújtás, orvosi ellátás biztosítása.
10. Az erő-, eszköz- és oltóanyagigény:
a legtöbb erőt, eszközt és oltóanyagot igénylő veszélyforrások megnevezése és helye (alaprajzon jelölve). A beavatkozáshoz szükséges legtöbb erő, eszköz, oltóanyag meghatározása a hatályos rendelkezések alapján.
11. Az oltóanyagforrások:
a) az oltóvízforrások elhelyezkedése (alaprajzon jelölve) vízhozamuk megjelölésével, az esetleges tartalékforrások,
b) a helyszínen tárolt (készletezett) egyéb oltóanyagok hozzáférhetősége, mennyisége, fajtája, minősége, bevethetőségük lehetőségei.
12. A helyszínen található, oltóeszközök, segédeszközök, létszám:
a létesítmény erő- és munkagépei, egyéb eszközei, valamint a technikai személyzet igénybevételi lehetősége.
13. A tűzoltás:
a) a legtöbb erőt, eszközt, oltóanyagot igénylő tűz oltásának taktikai vázlatrajza,
b) az irányítási mód meghatározása,
c) a felállítási helyek meghatározása,
d) a védőeszközök, védőfelszerelések meghatározása,
e) a felderítés lehetséges módozatai,
f) az életmentés végrehajtásának lehetőségei,
g) a robbanásveszély elhárítása, tűzoltás, hűtés feladatai,
h) a tevékenységek előre jól tervezhető részeinek kidolgozása,
i) a hírforgalom megszervezése az információk továbbításának rendje,
j) a társszervekkel való együttműködés tervezése (mentők, rendőrség, polgári védelem, létesítmény szakemberei stb.)
14. Egyéb:
Azon tevékenységek, információk, amelyek a beavatkozás során jelentősséggel bírnak, de a fentiekben nem szerepelnek.
2. számú függelék a Szabályzathoz
A tűzoltóság részére tartandó gyakorlatok rendszere, szervezése és ellenőrzése
I.
Általános előírások
1. A tűzoltóság állománya részére a továbbképzés keretében e függelékben meghatározott gyakorisággal gyakorlatokat kell tartani. A gyakorlat megszervezésért, lebonyolításáért, az állomány részvételéért a szervező parancsnok a felelős. Az éves gyakorlati tervet a munkatervvel együtt a megyei parancsnokságra terjessze fel.
2. A gyakorlatok során a parancsnoki és a végrehajtó állománynak az elméletben elsajátított ismeretanyagot kell begyakorolnia. A gyakorlatokat úgy kell tervezni és végrehajtani, hogy azok során az állomány megfelelő ismeretet, jártasságot, illetőleg készséget szerezzen. A gyakorlatok tervezésénél, végrehajtásánál a tűz- és káresetek tapasztalatait kell hasznosítani.
3. A gyakorlatok célja:
- az állomány elméleti ismereteinek kiegészítése,
- a szerelési biztonság fejlesztése,
- az állomány megismertetése a működési területén a nyilvántartásba vett, de különösen az"A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt, valamint a nagy tömegek befogadására alkalmas létesítményekkel és a kapcsolódó Tűzoltási Tervekben foglaltakkal,
- a határozott, magabiztos, magasfokúan szervezett beavatkozásra való felkészítés,
- az állomány megismertetése a tűz- és káreseteknél előforduló vagy várható rendkívüli körülmények közötti (füst, égéstermék, mérgező gőzök-gázok, hősugárzás jelenléte stb.) feladatellátásával,
- a szervező és irányító parancsnoki állomány gyakorlatszerzése a társszervekkel való együttműködés, valamint a magasabb fokú kárfelszámolás-irányítás különböző formáiban.
4. A gyakorlatok fajtái:
a) vezetési gyakorlat,
b) szerelési gyakorlat,
c) begyakorló gyakorlat,
d) ellenőrző gyakorlat,
e) vezetési törzsgyakorlat,
f) tűzoltási gyakorlat,
h) katasztrófa-felszámolás együttműködési gyakorlat.
5. Helyismereti foglalkozást kell tartani:
a) a begyakorló gyakorlat végrehajtása előtt, és
b) az ellenőrző gyakorlat végrehajtása után szükség szerint, valamint
c) a tűzoltási gyakorlatot megelőzően
a beosztott állomány számára, továbbá:
a) vezetési törzsgyakorlat szervezésekor esetenként a feladat ismertetése előtt, szükség szerint, az annak megoldására bevontak számára,
b) katasztrófa-felszámolás együttműködési gyakorlat szervezésekor a meghatározott résztvevők számára.
A helyismereti foglalkozást szervező parancsnok rendelkezzen olyan helyismerettel, amely az adott létesítményben bekövetkezett tűz- és káreset felszámolásához szükséges vezetés, végrehajtás gyakoroltatását lehetővé teszi.
6. A helyismereti foglalkozás terjedjen ki minden olyan körülményre, ami a tűzoltóság tevékenységét, beavatkozását befolyásolhatja.
II.
A gyakorlatok
7. A vezetési gyakorlat:
a) a készenléti egységgel rendelkező hivatásos tűzoltóparancsnokságok és önkéntes tűzoltóságok gépjárművezetői részére a parancsnok által szükséges mértékben meghatározott óraszámban vezetési gyakorlatot kell tartani;
b) a vezetési gyakorlat összeköthető helyismereti foglalkozással és tűzcsap-ellenőrzéssel.
8. A szerelési gyakorlat:
a) a szerelési gyakorlatok célja az egységen rendszeresített és a tűzoltás, műszaki mentés során alkalmazandó tűzoltó felszerelések, eszközök használatának, a végrehajtás fogásainak elsajátítása;
b) a szerelési gyakorlatok szervezése - a továbbképzési tematikában foglaltak szerint - a tűzoltási és műszaki mentési osztályvezető, az önkéntes és létesítményi tűzoltóságnál pedig a parancsnok feladata;
c) a napirendben foglalt szerelési gyakorlatok irányítása a szolgálatparancsnok, illetőleg szerparancsnok feladata;
d) a szerelési gyakorlatot a Szerelési Szabályzat (illetve Kezelési Utasítás) rendelkezése szerint kell végrehajtani;
e) a szerelési gyakorlat végrehajtása általában a laktanya udvarán vagy a gyakorlópályán történik. Amennyiben itt nem áll rendelkezésre a szerelési gyakorlat végrehajtásához szükséges felszerelés, eszköz (pl. tűzcsap, kút, fémlétra stb.) a gyakorlatot a szükséges feltételekkel rendelkező létesítményben kell tartani;
f) a műszaki mentések (pl. villamosemelés) elemeinek begyakorlása, továbbá a műszaki mentő, darus, áramfejlesztő, habbal oltó, porral oltó gépjármű, gépezetes tolólétra, a kisgép (pl. roncsvágó, láncos fűrész stb.) a szivattyúkezelési, valamint a füstkamra gyakorlat is szerelési gyakorlatnak minősül;
g) a szolgálatparancsnok (szerparancsnok) gyakorlatvezetői tevékenységét a parancsnok, illetve a tűzoltási és kárelhárítási osztályvezető rendszeresen ellenőrizze.
9. A begyakorló gyakorlat:
a) a begyakorló gyakorlat célja a létesítmény területén a különböző tervekben foglaltak alapján a rajok együttműködésének begyakoroltatása, valamint az elsajátított elméleti, szerelési ismeretek gyakorlati alkalmazása meghatározott taktikai feltételek, körülmények között;
b) a készenléti egységgel rendelkező tűzoltóságok mindegyik szolgálati csoportja részére negyedévenként, a parancsnok által meghatározott időben kell begyakorló gyakorlatot szervezni a napi szolgálati létszám lehetőség szerinti részvételével;
c) a begyakorló gyakorlatra a tűzoltás, a műszaki mentés egyes témaköreinek elméleti feldolgozása után kerülhet sor, olyan létesítményben (új vagy jelentősen átépített üzem, intézmény, lakótelep stb.), amely megfelel a témakör gyakoroltatására;
d) a begyakorló gyakorlatot a szolgálatparancsnok szervezi és tartja a helyi erők és eszközök bevonásával, amit a tűzoltási és kárelhárítási osztályvezető köteles ellenőrizni. Segítségnyújtásra tervezett egység riasztását csak elméletben kell végrehajtani;
e) a begyakorló gyakorlatok végrehajtását a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok szolgálati csoportonként legalább félévenként, a fővárosi, megyei tűzoltóparancsnok vagy megbízottja évenként és egységenként egy alkalommal köteles ellenőrizni;
f) a begyakorló gyakorlatokat nappal, oltóanyag használata nélkül kell szervezni, végrehajtásába az önkéntes és létesítményi tűzoltóságot szükség szerint be kell vonni.
10. Az ellenőrző gyakorlat:
a) az ellenőrző gyakorlat célja: a szerelési és begyakorló gyakorlatokon elsajátított ismeretek ellenőrzése, a tűzoltás vezetésének, a tűzoltásnál szervezhető beosztási feladatok gyakorlása, a kapcsolatos ismeretek ellenőrzése. Az ellenőrző gyakorlat legyen alkalmas a tűzoltóságok tűzoltásba, műszaki mentésbe bevonható személyi állománya elméleti, gyakorlati ismereteinek, a felszerelések üzembiztonságának megítélésére, a Riasztási és Segítségnyújtási Tervekben, a Tűzoltási Tervekben, valamint a Szabályzatokban meghatározott feladatok ismeretének felmérésére;
b) a tűzoltóságokon a parancsnok vagy helyettes köteles félévenként valamennyi szolgálati csoport részére egy-egy éjszakai vagy nappali ellenőrző gyakorlatot szervezni;
c) az ellenőrző gyakorlatok végrehajtását évenként legalább egyszer a fővárosi, megyei parancsnok, évenként és egységenként pedig az általuk kijelölt személy ellenőrizze;
d) a fővárosi, megyei tűzoltó-parancsnokságok szolgálati csoportonként évente egy ellenőrző gyakorlatot szervezzenek. Ezen ellenőrző gyakorlatok riasztási fokozata legalább III-as, III-as kiemelt legyen;
e) az országos parancsnokság által elrendelt ellenőrző gyakorlat riasztási fokozatát a gyakorlatvezető esetenként határozza meg;
f) az ellenőrző gyakorlatra történő riasztás a tűzjelzést követően "GYAKORLATRA RIASZTÁS" közléssel történjen. A rajok a vonuláskor a megkülönböztető jelzést nem használhatják;
g) az országos parancsnokság által szervezett ellenőrző gyakorlatok jelzése a tűzjelzéssel azonosan élesben is történhet. Ide tartozik a Riasztási és Segítségnyújtási Terv szerinti állomány összevonásának ellenőrzése is;
h) az ellenőrző gyakorlatot meg kell ismételni, ha a végrehajtás során jelentős hiba fordult elő.
11. Vezetési törzsgyakorlat:
a) a vezetési törzsgyakorlat célja a tűzoltás vezetésére jogosultak - a tűzoltási és kárelhárítási osztályvezető beosztástól kezdődően a magasabb beosztásúak - szervező, irányító munkájának, tűzoltó taktikai, technikai ismereteinek továbbfejlesztése, a kapcsolatos ismereteik ellenőrzése;
b) a vezetési törzsgyakorlat terepasztalon, rajzban szemléltetett, összetett feladat, amely "vezetési törzs" irányítást feltételez. Megoldása tanteremben, bármilyen segédlet (szakirodalom, szabályzat) felhasználásával történik, amelyet bármilyen riasztási fokozatnak megfelelő, a feladat egy konkrét részére vagy egészére kiterjedő ellenőrző gyakorlat is követhet;
c) vezetési törzsgyakorlatot szervezhet: az országos parancsnok, a tűzvédelmi főigazgató (vagy az általuk megbízott személy), illetve megbízásukból a fővárosi, a megyei tűzoltóparancsnok. A vezetési törzsgyakorlatok tematikáját az országos parancsnokság hagyja jóvá. Az országos parancsnokság által szervezett gyakorlat több megye állományát is érintheti;
d) vezetési törzsgyakorlatot évenként egy alkalommal kell szervezni;
e) a vezetési törzsgyakorlat a helyismereti foglalkozásból (szükség szerint), a feladat ismertetéséből (feltevés vázlatrajzon, írásban), a megoldásból (írásban és rajzon) és a megoldások értékeléséből áll.
12. A tűzoltási gyakorlat:
a) a tűzoltási gyakorlat célja a választott anyag égésének körülményeihez (erős füst, nagy hőterhelés stb.) szoktatni a készenléti állományt és gyakoroltatni a legcélszerűbb oltási eljárás, eszköz, oltóanyag alkalmazását. A tűzoltási gyakorlat végrehajtása előtt a készenléti állománnyal a taktikai elveket, a szakszerű beavatkozás, magatartás szabályait ismertetni kell. Tűzoltási gyakorlat szervezhető annak ellenőrzésére is, hogy a készenléti állomány kellően ismeri-e a védett területeken raktározott, feldolgozott, gyártott éghető anyagok oltásával kapcsolatos taktikai, magatartási stb. szabályokat, az éghető anyagok viselkedését, veszélyeit, jellemzőit, az alkalmazható oltási eljárásokat;
b) tűzoltási gyakorlatot a fővárosi, megyei, valamint a Ferihegyi Repülőtéri Tűzoltó-parancsnokság szükség szerint szervezzen;
c) a tűzoltási gyakorlat a szükség szerinti erők, eszközök részvételével, kijelölt tűzoltásvezető irányításával történjen, a tűzoltó gyakorlótéren vagy erre kijelölt más helyen, a biztonsági és a környezetvédelmi előírások megtartásával.
13. Katasztrófa-felszámolás együttműködési gyakorlat
Az előfordulható katasztrófák felszámolására tartott gyakorlatokon a társszervek illetékes vezetőinek felkérésére a tűzoltóság a működési területén köteles részt venni. Ilyen gyakorlatot az országos parancsnokság abban az esetben kezdeményezhet, ha az elhárításban a tűzoltóság az elsődleges közreműködő.
III.
Vegyes rendelkezések
14. A szerelési és vezetési gyakorlat kivételével minden gyakorlatra tervet kell készíteni, taktikai vázlatrajz melléklettel.
15. A gyakorlatok a létesítmény termelését, munkáját nem akadályozhatják.
16. A gyakorlat rádióforgalma a tűz- és kárelhárítás rádióforgalmát nem zavarhatja, nem befolyásolhatja.
17. A gyakorlatvezető a gyakorlatot köteles leállítani, ha
a) nem a kapott utasításnak megfelelően avatkoztak be,
b) a gyakorlat alkalmával olyan hibát követnek el, ami a valóságos esetben élet- vagy robbanásveszélyt okozna,
c) a gyakorlat végrehajtása közben baleset történt, vagy
d) a részt vevő rajokat tűz- vagy káresethez riasztják.
18. Visszaszerelés előtt a beavatkozás végrehajtásának minőségét az irányító parancsnok ellenőrizze.
19. A gyakorlat befejezése után a vízforrások üzemképességéről meg kell győződni.
20. A gyakorlatokat a befejezésük után a helyszínen szóban értékelni kell a beosztásoknak megfelelő differenciálással. Írásban kell értékelni a gyakorlatot, ha annak tapasztalatai feladatok meghatározását igénylik.
Az értékelés terjedjen ki:
a) a riasztási fokozat(ok) megválasztására,
b) a vonulásra,
c) a felderítésre,
d) a beavatkozásokra,
e) a tűzoltásra, műszaki mentésre, szükség szerint annak részfeladataira,
f) az irányítás szervezésére,
g) az oltóanyag biztosítására,
h) a külső és a belső hírforgalomra,
i) a beosztottak magatartására,
j) a beavatkozáshoz kapcsolódó egyéb feladatok végrehajtására,
k) a kapcsolatos tervek szakszerűségére és hatékonyságára.
21. A gyakorlat írásban történt értékelését, megállapításait csatolni kell a gyakorlattervhez.
22. A szolgálatparancsnokok, a szerparancsnokok, valamint a raj beosztottainak munkáját személy szerint kell értékelni.
23. Ha a raj a szolgálati napján szerelési gyakorlatnál magasabb szintű gyakorlaton vett részt, vagy többórás tűzoltási, kárelhárítási tevékenységet végzett, a szerelési gyakorlat végrehajtása alól az egység parancsnoka felmentést adhat. Ezt a foglalkozási naplóba be kell jegyezni.
24. A 23. pontban fel nem sorolt, egyéb ok miatt elmaradt gyakorlatot 30 napon belül meg kell tartani.
25. A gyakorlatokkal kapcsolatos jelentési kötelezettséget a Ttv. -ben meghatározottak szerint az országos parancsnok rendeli el.
26. A Magyar Honvédség objektumaiban a gyakorlatokat a vonatkozó BM-HM közös utasítás vagy ennek hiányában az illetékes szervek eseti megállapodása alapján kell szervezni.
27. Az "M" időszaki felkészítéssel összefüggő gyakorlatok szervezésére, megtartására a hatályos utasításokban foglalt rendelkezések az irányadók.
3. számú függelék a Szabályzathoz
A tűzoltóság tűz- és káreseti jelentőszolgálata, valamint adatszolgáltatási kötelezettségének rendje
1. Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnokság Központi Ügyeleti Szolgálata (a továbbiakban: Központi Ügyelet) és a tűzoltóságok ügyeleti szolgálatai látják el a tűzoltási, műszaki mentési tevékenység koordinálásával összefüggő, valamint a tűzoltósággal kapcsolatos rendkívüli készenléti és egyéb rendkívüli esemény (rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet) időszakában a tűzoltóságra háruló riasztási, értesítési, készültségbe helyezési és tájékoztatási feladatokat.
2. A tűzoltóságok a jelentőszolgálati kötelezettség körébe tartozó eseményeket, az események következményeinek elhárítására tett intézkedéseket a rendelkezésre álló híradóeszközök felhasználásával ügyeleteik útján jelentik a Központi Ügyeletnek.
2.1 A Központi Ügyelet a jelentési kötelezettség körébe tartozó eseményekről az érintett hivatásos önkormányzati, (kerületi) és önkéntes tűzoltóságok ügyeleteitől közvetlenül is kérhet tájékoztatást.
2.2. A Központi Ügyeletnek a Riasztási Segítségnyújtási Terv végrehajtásával és a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos utasításait minden ügyelet köteles végrehajtani.
3. A jelentési kötelezettség teljesítése körébe tartozó események:
3.1. A tűzoltóság személyi állományával kapcsolatosan
a) az államtitok és a szolgálati titok megsértése;
b) a parancs iránti engedetlenség;
c) ha bűncselekmény vagy abban való részvétel gyanúja miatt a tűzoltóság tagját őrizetbe vették, vagy előzetes letartóztatásba helyezték;
d) a szerv beosztottjainak közlekedési vagy üzemi jellegű balesete, ha az
- a sérült halálát,
- kettőnél több személy egyszerre (egy időben) történő sérülését vagy más egészségkárosodását,
- az orvosi vélemény alapján életveszélyes sérülést,
- súlyos csonkolásos balesetet (hüvelykujj vagy a kéz, illetve a láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá az ennél súlyosabb eseteket),
- érzékszerv (látás, hallás stb.), illetve beszélőképesség elvesztésével járt,
- feltűnő torzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott;
e) tömeges - öt vagy annál több személy - mérgezése, fertőző, járványos megbetegedése, ha a betegek elkülönítését az egészségügyi szerv elrendelte;
f) az öngyilkosság vagy annak kísérlete;
g) a hivatásos tűzoltóság hivatásos állományú tagjának elhalálozása.
3.2. Tűz- és káresetek közül
a) Az Országgyűlés, a Köztársasági Elnöki Hivatal, Miniszterelnöki Hivatal, minisztériumok, országos hatáskörű szervek, Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék, Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, a megyei (fővárosi) közgyűlés, közigazgatási hivatalok, az országos társadalmi, politikai szervezetek és az egyházak országos jelentőségű épületeiben, gépjárműveiben, hivatali helyiségeiben, valamint e szervek első számú vezetőinek lakásában keletkezett tűzeset, robbanás vagy egyéb a tűzoltóság beavatkozását igénylő káreset, riasztási fokozatra való tekintet nélkül.
b) A Köztársasági Őrezred által biztosított hazai és hazánkba érkező külföldi személy szálláshelyén, hivatali helyiségében, gépjárművében keletkezett tűzeset, robbanás vagy egyéb a tűzoltóság beavatkozását igénylő káreset riasztási fokozatra való tekintet nélkül.
c) A fegyveres szervek, illetve diplomáciai testületek épületeiben történt tűzeset, robbanás vagy egyéb a tűzoltóság beavatkozását igénylő káreset.
d) Az olyan nagy jelentőségű káreset (földrengés, árvíz, épületomlás, olaj-, földgázkitörés stb. vagy baleset (légi, vizi, vasúti, közúti, üzemi) ahol a tűzoltóság beavatkozott és, amelynek során halálos vagy tömeges (öt vagy annál több személy) sérülés vagy III-as riasztási fokozatnak megfelelő erők működtek.
e) Közveszély okozásnak nem minősülő tűzeset, robbanóanyag, robbanószer, sugárzó vagy más anyag, illetve energia hatására keletkezett baleset akkor, ha halálos vagy tömeges sérülés vagy adott helyen III-as riasztási fokozatnak megfelelő erők működtek, vagy különösen nagy kárral járó tűzeset történt.
f) Egyéb olyan jellegű tűz- és káreset, ahol sugárfertőzés veszélye áll fenn vagy a tűzoltás, műszaki mentés, sugárzó anyag jelenlétében, vagy a beavatkozás diplomáciai testület tagjainak járműveinél vagy ha az esemény a metro, Milleneumi Vasút vagy HÉV föld alatti részén keletkezett.
g) A rombolásból, kártevésből keletkezett tűzeset, robbanás, más káresetriasztási fokozatra való tekintet nélkül, ha közveszély okozás lehetősége áll fenn, közérdekű üzem működésének megzavarása, a terrorcselekmény, valamint légi jármű hatalomba kerítése. h) Olyan tűzoltással, kárelhárítással kapcsolatos esemény - riasztási fokozatra való tekintet nélkül - ami a lakosság, illetve a tömegtájékoztatás figyelmét felkeltheti.
i) Szomszédos országokból érkezett segítségkérés, tűzjelzés, államhatáron átterjedő tűzeset.
j) Légi jármű balesetéhez történő riasztás.
3.3. A tűzoltóság felszerelésére, eszközeire vonatkozóan
a) A tűzoltóparancsnokság létesítményeiben, anyagi eszközeiben (tűz, robbanás, beomlás stb.) történt károsodás, ha a keletkezett kár értéke előreláthatólag jelentős.
b) A tűzoltó jármű balesete - kárértékre való tekintet nélkül -, ha a jármű rendeltetésének megfelelően készenlétben nem tartható.
c) A különleges gépjárművek vonultathatóságában bekövetkezett változásokat, valamint a tűzoltó-parancsnokság oltóanyag-készletében bekövetkezett jelentős változást.
3.4. Egyéb eseményekre vonatkozóan azonnal:
a) Rendkívüli állapot, szükségállapot veszélyhelyzet időszakában a hivatásos tűzoltóságoknak jelenteniük kell a minősített időszakra kidolgozott intézkedések végrehajtásának helyzetét, az ezekkel összefüggő eseményeket, adatokat.
b) Az országos parancsnoknál magasabb beosztású személy által a tűzoltóságon tartott ellenőrzés, szemle vagy látogatás. Ez esetben jelenteni kell a személy nevét, beosztását, észrevételeit, utasításait.
c) Az országos parancsnok, a helyettese és az országos parancsnokság ellenőrző elöljárói által végrehajtott parancsnoki szemle, ellenőrzés, készenléti szolgálat ellenőrzése.
4. A jelentési kötelezettség teljesítése
A rendkívüli események fontosabb adatait, tényeit ellenőrzés után távbeszélőn haladéktalanul, majd az élet- és értékek mentése, veszélyhelyzet elhárítása érdekében tett további intézkedéseket távbeszélőn folyamatosan kell jelenteni.
Azonnal jelenteni kell a tűz- és káresetet, ha
- haláleset történt,
- öt vagy annál több személy súlyos sérülést szenvedett,
- a helyszínre IV-es vagy annál magasabb riasztási fokozat elrendelése történt,
- szomszédos országból érkezett segítségkérést, tűzjelzést, államhatáron átterjedő tűzesetet,
- légi jármű balesetéhez történő riasztást.
A tűz- és káresetekre vonatkozóan a tények és adatok megállapítása, ellenőrzése, valamint a szükséges intézkedések megtétele után, a bevonulás megkezdését követő két órán belül a Tűzeseti / Műszaki mentési jelentés adatlap felhasználásával kell teljesíteni.
A személyi állományra, a tűzoltóság felszereléseire vonatkozó rendkívüli eseményeket az arra rendszeresített nyomtatványokon kell jelenteni két órán belül azt követően, hogy az esemény a tűzoltóság tudomására jutott.
5. A rendkívüli események vizsgálata közben vagy a vizsgálat befejezése után az adatok esetleges változását, illetőleg a véglegesen megállapított adatokat kiegészítő jelentésként haladéktalanul jelenteni kell.
6. A tűzoltóság ügyeletei kötelesek haladéktalanul tájékoztatni a társszervek ügyeleteit azok hatáskörébe tartozó intézkedést igénylő rendkívüli eseményekről.
7. Jelen szabályok figyelembevételével a megyei, (fővárosi) majd annak alapján a hivatásos önkormányzati, (kerületi) és az önkéntes tűzoltóságok az ügyeleti tevékenységre és a jelentéstételi kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályozásukat tekintsék át és szükséges mértékben történő módosításáról gondoskodjanak.
8. Adatszolgáltatási kötelezettség
8.1. A hivatásos és az önkéntes tűzoltóságok tűzoltási, műszaki mentési, valamint tűzmegelőzési tevékenységükből kötelesek rendszeresen adatokat szolgáltatni.
8.2. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének rendjét, időszakait, valamint az alkalmazandó adatlapok tartalmát a tűzvédelmi törvény 26. § d) pontjában kapott jogkörében az országos parancsnok határozza meg.
8.3. Az országos parancsnok a rendszeres adatszolgáltatás körénél bővebb adatgyűjtésre - egyedi esetben - utasítást adhat.
9. A szolgáltatott jelentések, adatok kezelése, felhasználása, továbbítása során a titokvédelemre, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat be kell tartani.
4. számú függelék a Szabályzathoz
A hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál alkalmazott 24/48 órás szolgálati időrendszerben készenléti szolgálatot ellátók szolgálatszervezésének szabályai
1. A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságoknak a vonatkozó jogszabályban meghatározott szerállományt és azok működtetéséhez szükséges napi létszámot kell készenlétben tartaniuk. A minimális - megfelelő képzettséggel rendelkező - készenléti létszám biztosításáról a parancsnok köteles gondoskodni.
2. A szervezési elveknek megfelelően az I. kategóriába sorolt egységeken egy teljes raj, a II. kategóriába sorolt egységeken egy teljes és egy fél raj, a III. kategóriába sorolt egységeken két teljes raj, a IV. kategóriába sorolt egységeken két teljes és egy fél raj, az V. kategóriába sorolt egységeken három teljes raj, a különleges kategóriába sorolt egységeken a biztosított létszámtól függően további minimum fél raj létszámának megfelelő és a 6. pontban meghatározottak szerinti minimális készenlétet kell biztosítani.
3. A teljes raj létszáma 1+5 fő, a fél raj létszáma 1+3 fő.
4. Az első raj (az első gépjárműfecskendőre beosztottak létszáma) parancsnoka a szolgálatparancsnok. A második raj parancsnoka a szolgálatparancsnok-helyettes, a harmadik raj vagy fél raj parancsnoka a szerparancsnok.
A szolgálatparancsnokot a szolgálatparancsnok-helyettes, a szolgálatparancsnok-helyettest a szerparancsnok, a szerparancsnokot a szolgálatparancsnok által megbízott "egyes" beosztást ellátó tűzoltó helyettesítheti.
5. Az első raj létszáma mindenkor 1+5 fő. A további gépjárműfecskendőkre beosztottak létszámának meghatározása - a következőkben meghatározott legkisebb létszámon felül - a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok feladata.
A gépjárműfecskendőkre beosztott összlétszám
a) az I. szervezési kategóriába sorolt egységeken (csak a parancsnokság székhelyen kívüli vonuláskor) 5 főre,
b) a II. szervezési kategóriába sorolt egységeken 8 főre,
c) a III. szervezési kategóriába sorolt egységeken 10 főre,
d) a IV. szervezési kategóriába sorolt egységeken 12 főre,
e) az V. szervezési kategóriába sorolt egységeken 14 főre,
f) a különleges kategóriába sorolt parancsnokságokon az alapkategórián felüli raj 2 főre, a fél raj 1 főre
csökkenthető.
6. A különleges gépjárművek közül a 30 méternél nagyobb kinyúlási magasságú gépezetes tolólétra, a műszaki mentőszer, a daru és az emelőkosaras gépjármű vonultatásához 2-2 főt kell biztosítani. Az egyéb különleges gépjárművek csak gépjárművezetővel is vonultathatók.
7. Az egységeken az első gépjárműfecskendő mindig a műszakilag legjobb állapotú, tűzoltás taktikailag és teljes raj szállítására alkalmas, középkategóriájú gépjármű legyen. A többi gépjármű számozása a helyi körülmények - oltóanyagszükséglet, terepadottságok stb. - figyelembevételével történjen.
8. Az 1-7. pontokban foglaltaktól eltérni csak a megyei tűzoltóparancsnokság - a fővárosi hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokság esetében az országos parancsnokság - engedélyével lehet.
9. A Szolgálati Naplóban szereplő fogalmakat az alábbiak szerint kell értelmezni:
a) rendszeresített létszám: a szolgálati csoportban állománytáblázatilag előírt szolgálatot ellátó állomány létszáma. A három csoportba beosztott létszám összegének azonosnak kell lennie az állománytáblázatban készenléti szolgálatra rendszeresített létszám összegével;
b) készenléti létszám: az adott szolgálati csoportban - a rendszeresítettből - ténylegesen meglévő összlétszám;
c) szolgálati létszám: a szolgálati napon szolgálatot ellátók száma;
d) vezényelve: rovatban azok nevét kell rögzíteni, akik az adott (aznapi) szolgálati csoportból vezénylési parancs vagy a Szolgálati Naplóban rögzített napi parancs alapján más helyen (iskolán, laktanyán kívül stb.) látnak el szolgálati feladatot;
e) kiküldetésben: rovatban azok nevét kell rögzíteni, akik a szolgálati csoportból az állomáshelyen kívül látnak el szolgálatot.
Ha a vezénylés egységen belül - másik szolgálati csoportba történik - akkor azt a Szolgálati Napló szolgálat átadás-átvételnél a szolgálat szervezésben bekövetkezett változások rovatában kell rögzíteni.
Lábjegyzetek:
[1] Számozását módosította a 17/2001. (IX. 5.) BM rendelet 6. §-a. Hatályos 2001.09.13.
[2] Beiktatta a 17/2001. (IX. 5.) BM rendelet 6. §-a. Hatályos 2001.09.13.