71/1997. (IV. 22.) Korm. rendelet
a Magyar-EK Társulási Tanácsnak a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás 4. Számú Jegyzőkönyvének módosítása tárgyában hozott 3/96. számú határozata kihirdetéséről
1. § A Kormány a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás által létrehozott Társulási Tanács 3/96. számú, 1996. december 28-án hozott határozatát a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás 4. Számú Jegyzőkönyvének módosításáról, e rendelettel kihirdeti.
2. § A Társulási Tanács határozatának magyar nyelvű szövege a következő:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ÉS AZOK TAGÁLLAMAI KÖZÖTTI TÁRSULÁSI TANÁCS 3/96. SZÁMÚ HATÁROZATA
a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás 4. Számú Jegyzőkönyvének módosításáról
A Társulási Tanács
figyelembe véve a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodást, különösen annak 4. Számú Jegyzőkönyve 33. Cikkét,[1]
tekintettel arra, hogy a kereskedelem előmozdítása és a Megállapodás hatékonysága növelése érdekében olyan kiterjesztett kumulációs rendszer kívánatos, amely lehetővé teszi az Európai Közösségből, Lengyelországból, Magyarországról, a Cseh Köztársaságból, a Szlovák Köztársaságból, Bulgáriából, Romániából, Lettországból, Litvániából, Észtországból, Szlovéniából, az Európai Gazdasági Térségből, Izlandról, Norvégiából és Svájcból származó anyagok felhasználását,
tekintettel arra, hogy szükséges a származó termékek fogalmának módosítása,
tekintettel arra, hogy ahhoz, hogy a Megállapodás az Andorrából és San Marinóból származó termékekre is alkalmazható legyen, szükséges, hogy ezt a 4. Számú Jegyzőkönyvre vonatkozó Közös Nyilatkozattal lehetővé tegyék,
tekintettel arra, hogy a kiterjesztett kumulációs rendszer végrehajtásához, valamint a vámok kijátszása elkerüléséhez szükséges a 4. Számú Jegyzőkönyvbe új rendelkezéseket felvenni a vámvisszatérítés vagy a vámok alóli kivétel tilalma tekintetében,
tekintettel arra, hogy a kereskedelem előmozdítása és az adminisztratív terhek könnyítése érdekében módosítani szükséges a Jegyzőkönyvnek azokat a rendelkezéseit, amelyek a nem származó anyagokra a származó állapot elnyeréséhez szükséges feldolgozási követelményeket határozzák meg, valamint a származás igazolására vonatkozó rendelkezéseket,
tekintettel arra, hogy a nem származó anyagokra meghatározott, a származó állapot elnyeréséhez szükséges egyes követelményeket a feldolgozási technikák fejlődésének figyelembevétele érdekében módosítani kell; tekintettel arra, hogy tapasztalatok alapján a feldolgozási szabályok jegyzékét fejleszteni lehet annak érdekében, hogy az a Harmonizált Rendszer (HR) valamennyi tételét átfogja,
tekintettel arra, hogy e feldolgozási szabályok technikai módosítása szükséges a HR 1996. január 1-jén hatályba lépett módosításai figyelembevétele érdekében,
tekintettel arra, hogy a Megállapodás megfelelő működése érdekében, a felhasználók és a vámhatóságok munkájának megkönnyítése céljából célszerű valamennyi szóban forgó rendelkezést egyetlen szövegbe foglalni
a következő határozatot hozta:
1. Cikk
A 4. Számú Jegyzőkönyv helyébe a mellékelt szöveg lép a vonatkozó Közös Nyilatkozatokkal együtt.
2. Cikk
Ez a határozat 1997. július 1-jén lép hatályba.
Készült Brüsszelben, 1996. december 28.
A Társulási Tanács részéről
az elnök
4. Számú JEGYZŐKÖNYV
a "származó termék" fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről
TARTALOM
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- 1. Cikk Meghatározások
II. CÍM
A "SZÁRMAZÓ TERMÉK" FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA
- 2. Cikk Általános követelmények
- 3. Cikk Bilaterális származási kumuláció
- 4. Cikk Diagonális származási kumuláció
- 5. Cikk Teljes egészében előállított termékek
- 6. Cikk Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek
- 7. Cikk Nem kielégítő megmunkálási vagy feldolgozási műveletek
- 8. Cikk Minősítési egység
- 9. Cikk Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok
- 10. Cikk Készletek
- 11. Cikk Semleges elemek
III. CÍM
TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK
- 12. Cikk Területi elv
- 13. Cikk Közvetlen szállítás
- 14. Cikk Kiállítások
IV. CÍM
VÁMVISSZATÉRÍTÉS VAGY KIVÉTEL
- 15. Cikk A vámvisszatérítés vagy vám megfizetése alóli kivétel tilalma
V. CÍM
SZÁRMAZÁST IGAZOLÓ OKMÁNY
- 16. Cikk Általános követelmények
- 17. Cikk Eljárás az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadására
- 18. Cikk Visszamenőleges hatállyal kiadott EUR.1 szállítási bizonyítványok
- 19. Cikk Az EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának kiadása
- 20. Cikk Korábban kiadott vagy kibocsátott származást igazoló okmány alapján kiadott EUR.1 szállítási bizonyítvány
- 21. Cikk A számlanyilatkozat kiállításának feltételei
- 22. Cikk Elfogadott exportőr
- 23. Cikk A származást igazoló okmány érvényessége
- 24. Cikk A származást igazoló okmány benyújtása
- 25. Cikk Behozatal részletekben
- 26. Cikk Kivétel a származás igazolása alól
- 27. Cikk Bizonyító okmányok
- 28. Cikk A származást igazoló és a bizonyító okmányok megőrzése
- 29. Cikk Eltérések és alaki hibák
- 30. Cikk ECU-ban kifejezett összegek
VI. CÍM
AZ ADMINISZTRATÍV EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK
- 31. Cikk Kölcsönös segítségnyújtás
- 32. Cikk A származást igazoló okmányok ellenőrzése
- 33. Cikk A viták rendezése
- 34. Cikk Büntetések
- 35. Cikk Vámszabadterületek
VII. CÍM
CEUTA ÉS MELILLA
- 36. Cikk A Jegyzőkönyv alkalmazása
- 37. Cikk Különleges feltételek
VIII. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
- 38. Cikk A Jegyzőkönyv módosítása
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Cikk
Meghatározások
E Jegyzőkönyv céljaira:
(a) az "előállítás" mindenfajta megmunkálást vagy feldolgozást jelent, beleértve az összeszerelést vagy a specifikus műveleteket is;
(b) az "anyag" a termék előállítása során felhasznált valamennyi alkotóelemet, nyersanyagot, komponenst vagy alkatrészt stb. jelent;
(c) a "termék" az előállított terméket jelenti, még abban az esetben is, ha azt egy másik előállítási műveletben történő későbbi felhasználásra szánják;
(d) az "áru" anyagot és terméket egyaránt jelent;
(e) a "vámérték" az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. Cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi Megállapodás szerint meghatározott értéket jelenti (WTO Vámérték Egyezmény);
(f) a "gyártelepi ár" azt az árat jelenti, amit a termékért a gyártelepen fizetnek annak a közösségbeli vagy magyarországi gyártónak, akinek a vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve, hogy az ár magában foglalja a megmunkálás során felhasznált valamennyi felhasznált anyag értékét, levonva ebből bármely olyan belső adót, amely a termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető;
(g) az "anyagok értéke" a felhasznált nem származó anyagok behozatala idején megállapított vámértéket, vagy ha az nem ismert és nem is állapítható meg, akkor a Közösségben vagy Magyarországon az anyagokért fizetett első megállapítható árat jelenti;
(h) a "származó anyagok értéke" a (g) pontban meghatározott ilyen anyagok értékét jelenti, értelemszerűen alkalmazva;
(i) a "hozzáadott érték" a gyártelepi árat jelenti, levonva abból az olyan beépített termékek vámértékét, amelyek nem abból az országból származó terméknek minősülnek, ahol e termékeket előállítják;
(j) az "árucsoportok" és "vámtarifaszámok" az Összehangolt Áruleíró és Kódrendszert - e Jegyzőkönyvben a továbbiakban "Harmonizált Rendszer" vagy "HR" - alkotó nomenklatúrában alkalmazott árucsoportokat és vámtarifaszámokat (négyszámjegyű kódok) jelenti;
(k) az "osztályozott" az adott terméknek vagy anyagnak egy meghatározott vámtarifaszám alá történő osztályozását jelenti;
(l) a "szállítmány" olyan termékeket jelent, amelyeket vagy egyszerre küld az exportőr egy címzettnek, vagy az exportőrtől a címzetthez továbbított küldeményhez egyetlen fuvarokmány, vagy ilyen okmány hiányában egyetlen számla tartozik;
(m) a "terület" magában foglalja a területi vizeket is.
II. CÍM
A "SZÁRMAZÓ TERMÉK" FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA
2. Cikk
Általános követelmények
1. E Megállapodás alkalmazása céljából az alábbi termékek tekintendők a Közösségből származónak:
(a) a Jegyzőkönyv 5. Cikke értelmében teljes egészében a Közösségben előállított termékek;
(b) a Közösségben előállított termékek, melyek olyan anyagokat tartalmaznak, melyeket nem teljes egészében ott állítottak elő, feltéve, hogy azok a Jegyzőkönyv 6. Cikke értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül a Közösségben;
(c) az Európai Gazdasági Térséget (EGT) létrehozó Megállapodás 4. Sz. Jegyzőkönyve alapján az Európai Gazdasági Térségből származó termékek.
2. A Megállapodás alkalmazása céljából az alábbi termékek tekintendők Magyarországról származónak:
(a) a Jegyzőkönyv 5. Cikke értelmében teljes egészében Magyarországon előállított termékek;
(b) olyan Magyarországon előállított termékek, amelyek nem teljes egészében Magyarországon előállított anyagokat tartalmaznak, feltéve, hogy azok a Jegyzőkönyv 6. Cikke értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül Magyarországon.
3. Cikk
Bilaterális származási kumuláció
1. A Közösségből származó anyagokat Magyarországról származó anyagoknak kell tekinteni, ha azokat beépítették egy ott előállított termékbe. Nincs szükség arra, hogy az ilyen anyagok ott kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül, ha a Jegyzőkönyv 7. Cikkének 1. bekezdésében hivatkozottakon túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.
2. A Magyarországról származó anyagokat a Közösségből származó anyagoknak kell tekinteni, ha azokat beépítették egy ott előállított termékbe. Nincs szükség arra, hogy az ilyen anyagok ott kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül, feltéve, ha a Jegyzőkönyv 7. Cikk 1. bekezdésében hivatkozottakon túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.
4. Cikk
Diagonális származási kumuláció
1. A 2. és 3. bekezdésben foglaltak fenntartásával a Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból, a Szlovák Köztársaságból, Bulgáriából, Romániából, Lettországból, Litvániából, Észtországból, Szlovéniából, Izlandról, Norvégiából vagy Svájcból - a Közösség és Magyarország valamint az ezen országok közötti megállapodások értelmében - származó anyagokat a Közösségből vagy Magyarországról származó anyagoknak kell tekinteni, ha azokat beépítik egy ott előállított termékbe. Nem szükséges, hogy az ilyen anyagok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül.
2. Azon termékeket, amelyek az 1. bekezdés értelmében nyertek származó helyzetet, csak akkor lehet továbbra is a Közösségből vagy Magyarországról származó termékeknek tekinteni, ha az ott hozzáadott érték meghaladja az 1. bekezdésben hivatkozott országok bármelyikéből származó felhasznált anyagok értékét. Ellenkező esetben a szóban forgó termékeket az 1. bekezdésben hivatkozott országok közül abból az országból származó termékeknek kell tekinteni, amelyik országból a felhasznált anyagok értékének legnagyobb hányada származik. A származás megállapítása során nem kell tekintetbe venni az 1. bekezdésben hivatkozott más országokból származó olyan anyagokat, amelyek kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül a Közösségben vagy Magyarországon.
3. E Cikk rendelkezései szerinti kumuláció csak ott alkalmazható, ahol a felhasznált anyagok e Jegyzőkönyv szabályaival azonos származási szabályok alkalmazásával nyerték el a származó helyzetet. A Közösség és Magyarország az Európai Bizottság közvetítésével átadják egymásnak az 1. bekezdésben hivatkozott más országokkal kötött megállapodások részleteit és azok vonatkozó származási szabályait.
4. Az Európai Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában (C sorozat) közzéteszi azt az időpontot, amelytől kezdve az 1. bekezdésben hivatkozott országok eleget tesznek a 3. bekezdésben rögzített kötelezettségeiknek.
5. Cikk
Teljes egészében előállított termékek
1. Az alábbiakat kell teljes egészében a Közösségben vagy Magyarországon előállítottnak tekinteni:
(a) valamelyikük földjéből vagy a hozzátartozó tengerfenékről kinyert ásványi termékek;
(b) az ott betakarított növényi termékek;
(c) az ott született és nevelt élő állatok;
(d) az ott nevelt élő állatokból származó termékek;
(e) az ott folytatott vadászatból vagy halászatból származó termékek;
(f) a Közösség vagy Magyarország területi vizein kívüli tengerből, azok hajóival nyert halászati és más, tengerből származó termékek;
(g) a kizárólag az (f) pontban hivatkozott termékekből, feldolgozó hajóik fedélzetén előállított termékek;
(h) kizárólag nyersanyagok visszanyerésére szolgáló, ott összegyűjtött használt cikkek, beleértve a csak újrafutózásra vagy hulladékként való felhasználásra alkalmas gumiabroncsokat is;
(i) az ott folytatott feldolgozási műveletekből visszamaradt hulladék és törmelék;
(j) valamelyikük területi vizein kívül fekvő tengerfenékből vagy altalajból kinyert termékek, feltéve, hogy kizárólagos jogot szereztek az e tengerfenékből vagy altalajból történő kitermelésre;
(k) a kizárólag az (a)-(j) pontokban meghatározott termékekből ott előállított áruk.
2. Az 1. bekezdés (f) és (g) pontjában használt "hajóik" és "feldolgozó hajóik" kifejezés csak olyan hajókra vonatkozik,
(a) amelyeket a Közösség egy tagállamában vagy Magyarországon bejegyeztek vagy nyilvántartásba vettek;
(b) amelyek a Közösség egy tagállamának vagy Magyarország zászlója alatt hajóznak;
(c) amelyek legalább 50%-ban a Közösség tagállamai vagy Magyarország állampolgárainak tulajdonában állnak, vagy olyan társaság tulajdonát képezik, amelynek székhelye ezen államok valamelyikében van, s amelynek igazgatója vagy igazgatói, igazgatótanácsának vagy felügyelő bizottságának elnöke és az ilyen testületek tagjainak többsége közösségi vagy magyar állampolgár, továbbá - közkereseti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság esetében - a társaság tőkéjének legalább a fele ezen államoknak, köztestületeiknek vagy állampolgáraiknak a tulajdonában áll;
(d) amelyek kapitánya és tisztjei az EK tagállamai vagy Magyarország állampolgárai; és
(e) amelyek legénységének legalább 75%-a az EK tagállamai vagy Magyarország állampolgáraiból áll.
6. Cikk
Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek
1. A 2. Cikk szempontjából nem teljes egészében előállított termékeket kielégítően megmunkáltnak kell tekinteni, ha teljesültek a II. Mellékletben szereplő listán felsorolt feltételek.
A fent hivatkozott feltételek az ebben a Megállapodásban szereplő valamennyi termék esetében feltüntetik azt a megmunkálást vagy feldolgozást, amelyet az előállítás során el kell végezni a felhasznált nem származó anyagokon, és e feltételek csak az ilyen anyagokra vonatkoznak. Következésképpen, ha egy termék, amely a listán szereplő feltételek teljesítésével elnyerte a származó helyzetet, más termék előállítása során kerül felhasználásra, akkor erre nem vonatkoznak azok a feltételek, amelyek arra a termékre vonatkoznak, amelybe beépítették, és nem kell az előállítás során felhasználható nem származó anyagok közé beszámítani.
2. Az 1. bekezdésben foglaltak ellenére, azon nem származó anyagok, amelyeket a listán szereplő feltételek szerint nem lehet felhasználni a termék előállítása során, mégis felhasználhatók, feltéve, hogy
(a) összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10%-át;
(b) a jelen bekezdés alkalmazásával sem lépik túl a nem származó anyagok maximális értékére a listában megadott százalékarányok bármelyikét.
Ez a bekezdés nem érvényes a Harmonizált Rendszer 50-63. Árucsoportjába tartozó termékekre.
3. Az 1. és 2. bekezdés a 7. Cikkben foglalt kivételekkel érvényes.
7. Cikk
Nem kielégítő megmunkálási vagy feldolgozási műveletek
1. A 2. bekezdésben foglaltak fenntartásával a származó termék helyzet megszerzéséhez az alábbi műveleteket nem kielégítő megmunkálási vagy feldolgozási műveleteknek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a 6. Cikk követelményei teljesültek-e vagy sem:
(a) fuvarozás és tárolás során az áru jó állapotban való megőrzését biztosító műveletek (szellőztetés, szétterítés, szárítás, hűtés, sóba, kéndioxidba vagy egyéb vizes oldatokba való helyezés, a sérült részek eltávolítása, és más hasonló műveletek);
(b) por eltávolításából, szitálásból vagy rostálásból, válogatásból, osztályozásból, összeállításból (beleértve a készletek összeállítását), mosásból, festésből, vágásból álló egyszerű műveletek;
(c) (i) a csomagolás megváltoztatása, küldemény felosztása és összeállítása;
(ii) egyszerű palackozás, üvegekbe, zsákokba, ládákba, dobozokba helyezés, rakodólapokon vagy táblákon való rögzítés stb. és minden más egyszerű csomagolási művelet;
(d) jelzések, címkék és más hasonló megkülönböztető jelek elhelyezése a termékeken vagy a csomagolásukon;
(e) a termékek egyszerű vegyítése, fajtájukra való tekintet nélkül, ahol a keverék egy vagy több összetevője nem elégíti ki a Jegyzőkönyvben lefektetett azon feltételeket, amelyek alapján azokat az Európai Közösségből vagy Magyarországról származónak lehet tekinteni;
(f) alkatrészek egyszerű összeszerelése, hogy azok egy teljes terméket képezzenek;
(g) az (a)-(f) pontokban meghatározott két vagy több művelet kombinációja;
(h) állatok levágása.
2. Minden műveletet, amelyet egy adott terméken a Közösségben vagy Magyarországon elvégeztek, együttesen kell figyelembe venni annak megállapításakor, hogy a terméken elvégzett megmunkálást vagy feldolgozást az 1. bekezdés szerint nem kielégítőnek kell-e tekinteni.
8. Cikk
Minősítési egység
1. A Jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából a minősítési egység az az adott termék, amelyet a Harmonizált Rendszer nómenklatúrája szerinti osztályozáskor alapegységnek kell tekinteni.
Ebből következik, hogy
(a) ha egy cikkcsoportból vagy cikkösszeállításból álló terméket a Harmonizált Rendszer értelmében egyetlen vámtarifaszám alá kell osztályozni, akkor az egész képezi a minősítési egységet;
(b) ha a szállítmány a Harmonizált Rendszer ugyanazon vámtarifaszáma alá osztályozott bizonyos számú azonos termékből áll, a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásakor minden egyes terméket külön kell figyelembe venni.
2. Ha áruosztályozási szempontból a Harmonizált Rendszer 5. Szabálya értelmében a csomagolást a termékkel együtt kell osztályozni, akkor azt a származás megállapításánál is figyelembe kell venni.
9. Cikk
Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok
Azokat a berendezéssel, a géppel, a készülékkel vagy a járművel együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek a berendezés szokásos tartozékai és az árban benne foglaltatnak vagy azokat külön nem számlázzák le, a szóban forgó berendezéshez, géphez, készülékhez vagy járműhöz tartozónak kell tekinteni.
10. Cikk
Készletek
A Harmonizált Rendszer 3. Szabálya szerint meghatározott készleteket származónak kell tekinteni, ha a tartalmát alkotó valamennyi termék származó. Ha azonban egy készlet származó és nem származó cikkekből tevődik össze, a készletet mint egészet, származónak kell tekinteni, feltéve, hogy a nem származó cikkek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15%-át.
11. Cikk
Semleges elemek
Annak megállapítása céljából, hogy egy termék származó-e, nem szükséges megállapítani, hogy származó-e az előállítása során felhasználható:
(a) energia és fűtőanyag;
(b) felszerelés és berendezés;
(c) gépek és szerszámok;
(d) azok az áruk, amelyek nem épülnek be, és amelyeket nem arra szántak, hogy beépüljenek a termék végső összetételébe.
III. CÍM
TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK
12. Cikk
A területi elv
1. A származó helyzet megszerzésére vonatkozó, a II. Cím alatt rögzített feltételeket - a 2. Cikk 1. (c) bekezdésében és a 4. Cikkben foglaltak kivételével - a Közösségben vagy Magyarországon megszakítás nélkül kell teljesíteni.
2. Ha a Közösségből vagy Magyarországról egy más országba exportált származó terméket visszaszállítanak, azt - a 4. Cikkben foglaltak kivételével - nem származónak kell tekinteni, kivéve, ha a vámhatóság számára kielégítően bizonyítható, hogy
(a) a visszaszállított áru azonos az exportálttal;
(b) az adott országban, vagy az exportálás során nem ment keresztül a jó állapotban való megőrzéséhez szükséges mértéket meghaladó műveleteken.
13. Cikk
Közvetlen szállítás
1. A Megállapodás szerint biztosított kedvezményes eljárás csak a Jegyzőkönyv követelményeit kielégítő olyan termékekre vonatkozik, amelyeket a Közösség és Magyarország között, vagy a 4. Cikkben hivatkozott egyéb országok területén át, közvetlenül szállítanak. Az egységes, oszthatatlan szállítmányt képező árukat azonban át lehet szállítani más területeken, szükség esetén az ilyen területeken történő átrakodással vagy ideiglenes raktározással, feltéve, hogy az áruk a tranzit vagy a raktározás országának vámhatósági felügyelete alatt maradnak, és nem mennek keresztül más műveleteken, mint kirakás, ismételt berakás vagy a jó állapotban való megőrzésüket célzó bármely más művelet.
Származó termékek csővezetéken a Közösség vagy Magyarország területén kívüli területen is szállíthatók.
2. Az 1. bekezdésben említett feltételek teljesítését az importáló ország vámhatóságához benyújtott alábbi okmányokkal kell bizonyítani:
(a) egyetlen fuvarokmány, amely kiterjed az exportőr országból a tranzitországon való áthaladásra, vagy
(b) a tranzitország vámhatósága által kiállított igazolás, amely:
(i) megadja az áruk pontos megnevezését,
(ii) feltünteti az áruk ki- és ismételt berakásának időpontját, - ahol lehetséges - a hajóneveket vagy más igénybe vett fuvareszközöket, és
(iii) igazolja, hogy milyen feltételek mellett maradtak az áruk a tranzitországban; vagy
(c) ezek hiányában, bármely bizonyító erejű okmány.
14. Cikk
Kiállítások
1. A 4. Cikkben hivatkozott országokon kívüli országban tartott kiállításra elküldött, és a kiállítás után a Közösségbe vagy Magyarországra importálás céljából eladott származó termékek a bevitelkor azzal a feltétellel részesednek a Megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményben, ha a vámhatóság számára kielégítően bizonyítható, hogy
(a) az exportőr e termékeket a Közösségből vagy Magyarországról olyan országba szállította, ahol a kiállítást tartották, és a termékeket ott ki is állították;
(b) a termékeket ez az exportőr eladta vagy más módon értékesítette egy közösségi vagy magyarországi személynek;
(c) a termékeket a kiállítás alatt vagy közvetlenül utána szállították el ugyanolyan állapotban, mint ahogy azokat a kiállításra elküldték; és
(d) a termékeket - mivel kiállításra szállították ki - nem használták semmi más célra, csak a kiállításon való bemutatásra.
2. Az V. Cím rendelkezései szerinti származást igazoló okmányt kell kiállítani vagy kiadni, és azt a szokásos módon kell benyújtani az importáló ország vámhatóságának. A kiállítás nevét és címét fel kell tüntetni. Ha szükséges, a kiállítás körülményeiről további okmányszerű igazolást lehet megkövetelni.
3. Az 1. bekezdésben foglaltak irányadók minden kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműipari kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem magáncélra szerveznek üzletekben vagy üzleti telephelyeken külföldi termékek értékesítése céljából, s amelynek során a termékek vámellenőrzés alatt maradnak.
IV. CÍM
A VÁMVISSZATÉRÍTÉS VAGY KIVÉTEL
15. Cikk
A vámvisszatérítés vagy a vám megfizetése alóli kivétel tilalma
1. (a) Azon nem származó anyagok, amelyeket a Közösségből, Magyarországról vagy a 4. Cikkben hivatkozott valamelyik országból származó termék előállításához használtak fel, s amelyekre az V. Cím rendelkezései szerinti származást igazoló okmányt bocsátottak vagy állítottak ki, a Közösségben vagy Magyarországon nem tartoznak semmiféle vámvisszatérítés vagy vám megfizetése alóli kivétel hatálya alá.
(b) A Harmonizált Rendszer 3. Árucsoportjába és a 1604 és 1605 vámtarifaszámok alá tartozó, a Jegyzőkönyv 2. Cikk 1. (c) bekezdése értelmében közösségi származású termékek, amelyekre az V. Cím rendelkezései szerinti származást igazoló okmányt bocsátottak vagy állítottak ki, a Közösségben nem tartoznak semmiféle vámvisszatérítés vagy vám megfizetése alóli kivétel hatálya alá.
2. Az 1. bekezdés szerinti tilalmat a Közösségben vagy Magyarországon az előállítás során felhasznált anyagokat és a fenti 1. (b) pontban említett termékeket terhelő vámok - vagy azzal egyenlő hatású költségek - részleges vagy teljes visszafizetését, elengedését vagy ki nem fizetését eredményező rendelkezésekre kell alkalmazni, amennyiben az ilyenfajta vámvisszafizetés, elengedés vagy meg nem fizetés - kifejezetten vagy hatásában - érvényesül az említett anyagokból előállított termékek exportja során, de nem kell alkalmazni a fenti tilalmat, ha ezeket a termékeket belföldi felhasználásra megtartják.
3. A származást igazoló okmánnyal ellátott termékek exportőre - a vámhatóság kérésére - bármikor köteles benyújtani minden olyan megfelelő okmányt, amely bizonyítja, hogy a szóban forgó termékek előállítása során felhasznált nem származó anyagokkal kapcsolatban nem történt vámvisszatérítés, és hogy az ilyen anyagokra vonatkozó összes vámot vagy azzal egyenlő hatású költségeket ténylegesen megfizették.
4. Az 1-3. bekezdés rendelkezései a 8. Cikk 2. bekezdése szerinti csomagolásra, a 9. Cikk szerinti tartozékokra, pótalkatrészekre és szerszámokra, és a 10. Cikk szerinti készletekre is vonatkoznak, ha ezek a tételek nem származóak.
5. Az 1-4. bekezdés rendelkezései csak az olyan jellegű anyagokra vonatkoznak, amelyekre a Megállapodás kiterjed. Továbbá, nem zárják ki a mezőgazdasági termékek esetében az export visszatérítési rendszer alkalmazását, amely a Megállapodás rendelkezései szerint alkalmazható az exportra.
6. Az 1. bekezdéstől függetlenül Magyarország az alábbi feltételek esetén alkalmazhatja a származó termékek előállítása során felhasznált anyagokra a vámvisszatérítéssel vagy a vám vagy az azokkal egyenlő hatású költségek megfizetése alóli kivételekkel kapcsolatos intézkedéseket:
(a) a Harmonizált Rendszer 25-49. és 64-97. Árucsoportjába tartozó termékek esetében 5%-os vámtételt, vagy a Magyarországon hatályos ennél alacsonyabb mértékű vámtételt kell visszatartani;
(b) a Harmonizált Rendszer 50-63. Árucsoportjába tartozó termékek esetében 10%-os vámtételt, vagy a Magyarországon hatályos ennél alacsonyabb mértékű vámtételt kell visszatartani.
Ennek a bekezdésnek a rendelkezései 1998. december 31-ig alkalmazandók, és közös megállapodással felülvizsgálhatók.
V. CÍM
A SZÁRMAZÁS IGAZOLÁSA
16. Cikk
Általános követelmények
1. A Közösségből származó termékek Magyarországra történő importálásuk, és Magyarországról származó termékek Közösségbe történő importálásuk esetén az ebben a Megállapodásban rögzített előnyöket élvezik az alábbiak bármelyikének benyújtása ellenében:
(a) EUR.1 szállítási bizonyítvány, melynek mintáját a III. Melléklet tartalmazza; vagy
(b) a 21. Cikk 1. bekezdésében meghatározott esetekben az exportőr által adott nyilatkozat - melynek szövegét a IV. Melléklet tartalmazza - a számlán, a szállítólevélen vagy bármely más kereskedelmi okmányon, amely a szóban forgó termékeket, azonosítás céljából, kellő részletességgel ismerteti (a továbbiakban: számlanyilatkozat).
2. Az 1. bekezdés fenntartásával a Jegyzőkönyv szerinti származó termékek, a 26. Cikkben meghatározott esetekben, a Megállapodásban rögzített előnyöket élvezik anélkül, hogy szükséges lenne a fentiekben hivatkozott okmányok bármelyikét benyújtani.
17. Cikk
AZ EUR.1 SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY KIADÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS
1. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az exportáló ország vámhatósága bocsátja ki az exportőr vagy - az exportőr felelősségére - meghatalmazott képviselője által, írásban benyújtott kérelemre.
2. E célból az exportőrnek vagy meghatalmazott képviselőjének ki kell töltenie mind az EUR.1 szállítási bizonyítványt, mind a kérelmet, melyek mintáit a III. Melléklet tartalmazza. Ezeket az űrlapokat egy olyan nyelven, amelyen ez a Megállapodás készült, és az exportáló ország hazai jogának rendelkezései szerint kell kitölteni. Kézírással történő kitöltés esetén az űrlapokat tintával és nyomtatott betűkkel kell kitölteni. A termék leírását az erre a célra szolgáló rovatban úgy kell megadni, hogy üres sorok ne maradjanak. Ha a rovat nincs teljesen kitöltve, a leírás utolsó sora alatt vízszintes vonalat kell húzni, az üresen hagyott helyet pedig átlós vonallal kell áthúzni.
3. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt kérő exportőrnek késznek kell lennie arra, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítása szerinti exportáló ország vámhatóságának kérésére bármikor bemutassa a szóban forgó termék származó helyzetét, valamint a Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítését igazoló megfelelő okmányokat.
4. Valamely EK tagállam vagy Magyarország vámhatósága köteles kiadni az EUR.1 szállítási bizonyítványt, ha a szóban forgó termék a Közösség, Magyarország vagy a 4. Cikkben hivatkozott valamelyik más ország származó termékének tekinthető, és teljesíti a jelen Jegyzőkönyv egyéb követelményeit.
5. Az okmányt kibocsátó vámhatóság köteles megtenni minden szükséges intézkedést, a termékek származó helyzetének ellenőrzésére és a Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek érvényesítésére. E célból jogában áll, hogy bármilyen bizonyítékot bekérjen, és az exportőr könyvelését megvizsgálja, vagy bármilyen szükségesnek tartott egyéb ellenőrzést lefolytasson. A kibocsátó vámhatóságnak biztosítania kell, hogy a 2. bekezdésben hivatkozott űrlapokat megfelelően kitöltsék. Különösképpen ellenőriznie kell, hogy a termékek leírására fenntartott helyet oly módon töltsék ki, hogy az kizárja a csalárd kiegészítés minden lehetőségét.
6. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállításának keltét a bizonyítvány 11. rovatában kell feltüntetni.
7. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt a vámhatóság kibocsátja és az exportőr rendelkezésére átadja, amint a tényleges export megtörtént vagy azt biztosították.
18. Cikk
Visszamenőleges hatállyal kiadott EUR.1 szállítási bizonyítványok
1. A 17. Cikk 7. bekezdésétől függetlenül, a vonatkozó termékek exportálása után kivételesen kiállítható EUR.1 szállítási bizonyítvány, ha
(a) azt tévedés vagy vétlen mulasztás vagy speciális körülmények miatt nem állították ki az exportálás idején; vagy
(b) a vámhatóság előtt kellően bizonyítható, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiadták, de technikai okokból az importálás során nem fogadták el.
2. Az 1. bekezdés alkalmazásához az exportőrnek fel kell tüntetnie kérelmében az EUR.1 szállítási bizonyítvány tárgyát képező termékek exportálásának helyét és időpontját, valamint a kérelem okát.
3. A vámhatóság csak annak ellenőrzése után állíthat ki visszamenőleges hatályú EUR.1 szállítási bizonyítványt, hogy az exportőr által megadott adatok megegyeznek a vonatkozó nyilvántartási adatokkal.
4. A visszamenőleges hatállyal kiállított EUR.1 szállítási bizonyítványt az alábbi kifejezések valamelyikével kell jóváhagyni:
"NACHTRÄGLICH AUSGESTELLT",
"DELIVRE A POSTERIORI",
"RILASCIATO A POSTERIORI",
"AFGEGEVEN A POSTERIORI",
"ISSUED RETROSPECTIVELY",
"UDSTEDT EFTERFĆLGENDE",
"EKDOQ EK TWN USTERWN",
"EXPEDIDO A POSTERIORI",
"EMITIDO A POSTERIORI",
"ANNETTU JÄLKIKÄTEEN",
"UTFÄRDAT I EFTERHAND",
"KIADVA VISSZAMENŐLEGES HATÁLLYAL".
5. A 4. bekezdésben említett jóváhagyást az EUR.1 szállítási bizonyítvány "Megjegyzések" rovatába kell bejegyezni.
19. Cikk
Az EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának kiadása
1. Egy EUR.1 szállítási bizonyítvány ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr az azt kibocsátó vámhatósághoz fordulhat, és - az annak birtokában levő exportokmányok alapján - másodlat kiállítását kérheti.
2. Az így kibocsátott másodlatot az alábbi kifejezések egyikével kell ellátni:
"DUPLIKAT",
"DUPLICATA",
"DUPLICATO",
"DUPLICAAT",
"DUPLICATE",
"ANTIGRAFO",
"DUPLICADO",
"SEGUNDA VIA",
"KAKSOISKAPPALE",
"MÁSODLAT".
3. A 2. bekezdésben hivatkozott jóváhagyást az EUR.1 szállítási bizonyítvány "Megjegyzések" rovatába kell bejegyezni.
4. A másodlat, amelyen szerepelnie kell az eredeti EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátása napjának is, attól a naptól kezdve érvényes.
20. Cikk
Korábban kiadott vagy készült származást igazoló okmány alapján kiadott EUR.1 szállítási bizonyítvány
Ha a származó termékeket a Közösség vagy Magyarország vámhivatali ellenőrzése alá helyezik, lehetővé válik, hogy az eredeti származást igazoló okmányt kicseréljék egy vagy több EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal annak érdekében, hogy e termékek mindegyikét vagy egy részét a Közösségen vagy Magyarországon belül máshova elküldjék. A helyettesítő EUR.1 szállítási bizonyítvány(oka)t az a vámhivatal állítja ki, amelynek ellenőrzése alá helyezték a termékeket.
21. Cikk
A számlanyilatkozat kiállításának feltételei
1. A 16. Cikk 1. bekezdés (b) pontjában hivatkozott számlanyilatkozatot tehet:
(a) a 22. Cikk szerinti elfogadott exportőr, vagy
(b) bármelyik exportőr, bármilyen egy vagy több csomagból álló, származó termékeket tartalmazó szállítmányra vonatkozóan, amennyiben annak összértéke nem haladja meg a 6.000 ECU-t.
2. Számlanyilatkozat akkor tehető, ha a szóban forgó termékek a Közösségből, Magyarországról vagy a 4. Cikkben hivatkozott más ország valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik a Jegyzőkönyv egyéb követelményeit.
3. A számlanyilatkozatot tevő exportőrnek késznek kell lennie arra, hogy az exportáló ország vámhatóságának kérésére bármikor bemutassa a szóban forgó termékek származó helyzetét, valamint a Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítését igazoló összes megfelelő okmányt.
4. Az exportőr a számlanyilatkozatot - amelynek szövegét a IV. számú Melléklet tartalmazza - a számlára, a szállítólevélre vagy más kereskedelmi okmányra rágépelve, rábélyegezve vagy rányomtatva, a Mellékletben közölt nyelvi változatok valamelyikének felhasználásával, és az exportáló ország hazai jogszabályainak megfelelően köteles megtenni. Ha a nyilatkozat kézzel írott, akkor tintával, nyomtatott betűkkel kell írni.
5. A számlanyilatkozaton szerepelnie kell az exportőr eredeti, kézzel írt aláírásának. A 22. Cikkben meghatározott elfogadott exportőr azonban nem köteles aláírni az ilyen nyilatkozatokat, feltéve, ha írásban közli az exportáló ország vámhatóságával, hogy teljes felelősséget vállal minden olyan számlanyilatkozatért, amelyen személye ugyanúgy azonosítható, mintha a nyilatkozatot kézzel aláírta volna.
6. A számlanyilatkozatot az exportőr az érintett termékek exportálása időpontjában vagy azt követően állíthatja ki, azzal a feltétellel, hogy azt a termékek importját követően legkésőbb két éven belül bemutatják az importáló országban.
22. Cikk
Elfogadott exportőr
1. Az exportáló ország vámhatósága felhatalmazhat bármely exportőrt, aki gyakran szállít a Megállapodás hatálya alá tartozó termékeket, hogy a szóban forgó termékek értékétől függetlenül számlanyilatkozatot tegyen. Az ilyen felhatalmazást kérő exportőr a vámhatóság számára köteles megadni minden biztosítékot a termékek származó helyzetének, valamint a Jegyzőkönyv egyéb követelményei teljesítésének megállapításához.
2. A vámhatóság az általa megfelelőnek ítélt feltételekkel adhatja meg az elfogadott exportőri jogállást.
3. A vámhatóság az elfogadott exportőrnek vámfelhatalmazási számot ad, amelyet fel kell tüntetni a számlanyilatkozaton.
4. A vámhatóság ellenőrzi, hogy az elfogadott exportőr hogyan használja fel a felhatalmazást.
5. A vámhatóság bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. Ezt köteles megtenni, ha az elfogadott exportőr az 1. bekezdésben hivatkozott biztosítékot tovább nem nyújtja, ha nem teljesíti a 2. bekezdésben hivatkozott feltételeket, vagy ha bármi más módon szabálytalanul használja fel a felhatalmazást.
23. Cikk
A származást igazoló okmány érvényessége
1. A származást igazoló okmány az exportáló országban történt kiállítása napjától számított 4 hónapig érvényes, és ezen időn belül be kell mutatni az importáló ország vámhatóságának.
2. Az 1. bekezdésben megállapított végső benyújtási határidő után a vámhatóságnak bemutatott származást igazoló okmányt akkor lehet elfogadni a kedvezményes elbánás alkalmazásának céljából, ha az okmányoknak a megállapított végső határidő előtti benyújtását kivételes körülmények tették lehetetlenné.
3. A késedelmes benyújtás más eseteiben az importáló ország vámhatósága akkor fogadhatja el a származást igazoló okmányokat, ha a termékeket az említett végső határidő előtt bemutatták.
24. Cikk
A származást igazoló okmány benyújtása
A származást igazoló okmányokat az importáló ország vámhatóságához kell benyújtani az ezen ország által megállapított eljárás szerint. E hatóság megkövetelheti a származást igazoló okmány fordítását, és azt is, hogy az import árunyilatkozathoz az importőr mellékeljen egy nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy a termékek megfelelnek a Megállapodás alkalmazásához megkövetelt feltételeknek.
25. Cikk
Behozatal részletekben
Ha - az importőr kérésére és az importáló ország vámhatósága által rögzített feltételek mellett - a Harmonizált Rendszer XVI. és XVII. áruosztályába vagy a 7308 és 9406 vámtarifaszám alá tartozó termékeket a Harmonizált Rendszer 2. (a) Szabálya szerint szétszerelve vagy összeszereletlenül, részletekben importálnak, az első részlet behozatalakor e termékekre egyetlen származást igazoló okmányt kell benyújtani a vámhatóságnak.
26. Cikk
Kivételek a származás igazolása alól
1. Magánszemélytől magánszemélynek kis csomagként küldött, vagy az utasok személyes poggyászának részét képező termékeket származást igazoló okmány benyújtása nélkül származó termékként kell vámkezelni, feltéve, hogy az ilyen termékeket nem kereskedelmi forgalomban hozzák be, és nyilatkoznak, miszerint a Jegyzőkönyv alkalmazásának feltételei fennállnak s e nyilatkozatuk valódiságához nem fér kétség. Postán küldött termékek esetében e nyilatkozat a C2/CP3 vámárunyilatkozaton vagy az ezen okmányhoz mellékelt papírlapon tehető meg.
2. Az esetenkénti és kizárólag a címzett vagy az utas, vagy családjuk személyes használatára szolgáló termék behozatalát nem lehet kereskedelmi importnak tekinteni, ha a termékek jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy nem szolgálnak kereskedelmi célokat.
3. A fentieken túlmenően ezen termékek összértéke kis csomagok esetén nem haladhatja meg az 500 ECU-t, az utasok személyes poggyásza esetén pedig az 1200 ECU-t.
27. Cikk
Bizonyító okmányok
A 17. Cikk 3. bekezdésében és a 21. Cikk 3. bekezdésében hivatkozott, annak bizonyítására szolgáló okmányok, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy számlanyilatkozattal kísért termékek a Közösségből, Magyarországról vagy a 4. Cikkben hivatkozott más országok valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik a Jegyzőkönyv egyéb követelményeit, többek között az alábbiakból állhatnak:
(a) közvetlen bizonyíték az exportőr vagy a szállító által, a szóban forgó áruk előállítása érdekében végzett feldolgozási folyamatokról, amelyek például számvitelében vagy belső könyvvitelében találhatók;
(b) a felhasznált anyagok származó helyzetét bizonyító okmányok, amelyeket a Közösségben vagy Magyarországon bocsátottak vagy állítottak ki, ahol ezen okmányokat a hazai jogszabályoknak megfelelően használják fel;
(c) a Közösségben vagy Magyarországon, anyagok megmunkálását vagy feldolgozását bizonyító okmányok, amelyeket a Közösségben vagy Magyarországon adtak vagy bocsátottak ki, ahol ezen okmányokat a hazai jogszabályok szerint használják fel;
(d) EUR.1 szállítási bizonyítványok vagy számlanyilatkozatok, amelyek a felhasznált anyagok származását bizonyítják s amelyeket a Közösségben vagy Magyarországon, ezzel a Jegyzőkönyvvel összhangban, vagy a 4. Cikkben hivatkozott országok valamelyikében, a Jegyzőkönyvben foglalt szabályokkal azonos származási szabályokkal összhangban adtak vagy bocsátottak ki.
28. Cikk
A származást igazoló és a bizonyító okmányok megőrzése
1. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítását kérő exportőr köteles legalább 3 évig megőrizni a 17. Cikk 3. bekezdésében hivatkozott okmányokat.
2. A számlanyilatkozatot kiállító exportőr köteles legalább 3 évig megőrizni a számlanyilatkozat egy példányát, valamint a 21. Cikk 3. bekezdésében hivatkozott okmányokat.
3. Az exportáló ország vámhatósága, amely az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiállítja, köteles legalább 3 évig megőrizni a 17. Cikk 2. bekezdésében hivatkozott kérelmet.
4. Az importáló ország vámhatósága köteles legalább 3 évig megőrizni a hozzá benyújtott EUR.1 szállítási bizonyítványokat és számlanyilatkozatokat.
29. Cikk
Eltérések és alaki hibák
1. A származást igazoló okmányon szereplő nyilatkozat és a termékek importjához szükséges vámalakiságok elvégzése céljából a vámhivatalhoz benyújtott okmányokon tett nyilatkozat közötti kisebb eltérések felfedezése nem teszi a származást igazoló okmányt eleve érvénytelenné vagy semmissé, ha hitelt érdemlően megállapítást nyer, hogy az okmány megfelel a bemutatott termékeknek.
2. Az olyan nyilvánvaló alaki hibák, mint a származást igazoló okmányon előforduló gépelési hibák, nem érvénytelenítik az okmányokat, ha ezek a hibák nem olyan jellegűek, hogy kétségessé tennék az okmányban szereplő nyilatkozat helyességét.
30. Cikk
ECU-ban kifejezett összegek
1. Az ECU-ban megállapított összegekkel megegyező, és az exportáló ország nemzeti valutájában kifejezett összegeket az exportáló ország határozza meg, és az Európai Bizottságon keresztül közli az importáló országokkal.
2. Ha az összegek meghaladják az importáló ország által megállapított vonatkozó összegeket, az utóbbi elfogadja azokat, ha a termékeket az exportáló ország valutájában számlázták. Ha a termékeket egy másik EK tagállam vagy a 4. Cikkben hivatkozott másik ország valutájában számlázták, az importáló ország a szóban forgó ország által közölt összeget fogadja el.
3. A felhasználandó, egy adott nemzeti valutában kifejezett összegek megegyeznek az 1995. október első munkanapján érvényes árfolyamon, ECU-ban kifejezett összegek nemzeti valutában számított értékével.
4. Az ECU-ban és az EK tagállamok és Magyarország nemzeti valuta-egyenértékesében kifejezett összegeket a Társulási Bizottság a Közösség vagy Magyarország kérésére felülvizsgálja. E felülvizsgálat során a Társulási Bizottság biztosítja, hogy ne csökkenjenek a nemzeti valutában számított összegek, és figyelembe veszi, hogy célszerű a szóban forgó értékhatárok hatásának reális feltételek közötti fenntartása. E célból a Társulási Bizottság úgy határozhat, hogy módosítja az ECU-ban kifejezett összegeket.
VI. CÍM
AZ ADMINISZTRATÍV EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK
31. Cikk
Kölcsönös segítségnyújtás
1. Az EK tagállamok és Magyarország vámhatóságai az Európai Bizottságon keresztül átadják egymásnak az EUR.1 szállítási bizonyítványok kiállításához a vámhivatalaikban használt bélyegzőlenyomatok mintáját és az e bizonyítványok és számlanyilatkozatok ellenőrzéséért felelős vámhatóságok címét.
2. A Jegyzőkönyv megfelelő alkalmazásának biztosítása céljából a Közösség és Magyarország az illetékes vámszerveken keresztül segítik egymást az EUR.1 szállítási bizonyítványok vagy számlanyilatkozatok hitelességének és az ezen okmányokban foglalt információk helyességének ellenőrzésében.
32. Cikk
A származást igazoló okmányok megerősítése
1. A származást igazoló okmányok utólagos megerősítését szúrópróbaszerűen vagy akkor végzik el, ha az importáló ország vámhatóságának alapos oka van kételkedni az okmányok hitelességében vagy a kérdéses termékek származó helyzetében, vagy a Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítésében.
2. Az 1. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása céljából az importáló ország vámhatósága köteles visszaküldeni az EUR.1 szállítási bizonyítványt és - ha benyújtották - a számlát, a számlanyilatkozatot vagy ezen okmányok másolatát az exportáló ország vámhatóságának, szükség szerint megadva azokat az okokat, amelyek a vizsgálatot szükségessé teszik. Minden olyan okmányt és információt, ami arra utal, hogy a származást igazoló okmányon megadott adatok helytelenek, el kell küldeni a megerősítési kérelem alátámasztására.
3. A megerősítési eljárást az exportáló ország vámhatósága folytatja le. E célból jogában áll, hogy bármilyen bizonyítékot bekérjen, és az exportőr számvitelét megvizsgálja, vagy bármilyen szükségesnek tartott ellenőrzést lefolytasson.
4. Ha az importáló ország vámhatóságai úgy határoznak, hogy a vizsgálat eredményének megérkezéséig felfüggesztik a szóban forgó termékekre a kedvezményes elbánás megadását, a termékek kiadását bármely szükségesnek ítélt óvintézkedés mellett ajánlják fel az importőrnek.
5. A vizsgálatot kérő vámhatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell a vizsgálat eredményéről. Az eredményeknek egyértelműen jelezniük kell, hogy az okmányok hitelesek-e, és hogy a szóban forgó termékek a Közösség, Magyarország vagy a 4. Cikkben hivatkozott más országok valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők-e, és teljesítik-e a Jegyzőkönyv egyéb követelményeit.
6. Ha alapos gyanúra okot adó esetekben a vizsgálatra vonatkozó kérés keltétől számított 10 hónapon belül nem érkezik válasz, vagy ha a válasz nem tartalmaz kielégítő információt a kérdéses okmány hitelességének vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, a kérést előterjesztő hatóságok - kivételes körülmények esetétől eltekintve - a kedvezményes elbánás jogosultságát visszautasítják.
33. Cikk
A viták rendezése
Ha a 32. Cikk szerinti vizsgálati eljárásokkal kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket nem lehet rendezni a vizsgálatot kérő vámhatóság és az e vizsgálat lefolytatásáért felelős vámhatóság között, vagy ha a Jegyzőkönyv értelmezésével kapcsolatos kérdés merül fel, az ilyen vitákat a Társulási Bizottság elé kell terjeszteni.
Az importőr és az importáló ország vámhatósága közötti vitákat minden esetben a szóban forgó ország jogszabályai szerint kell rendezni.
34. Cikk
Büntetések
Büntetéssel kell sújtani minden olyan személyt, aki termékek kedvezményes elbánásának igénybevétele céljából helytelen adatokat tartalmazó okmányt állít vagy állíttat ki.
35. Cikk
Vámszabadterületek
1. A Közösség és Magyarország minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy a származást igazoló okmány fedezete alatt szállított - a szállítás során területükön levő vámszabadterületet igénybe vevő - termékeket ne helyettesítsenek más termékekkel, és azok ne menjenek keresztül más kezeléseken, mint az állaguk megőrzését célzó szokásos műveletek.
2. Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezések alóli kivételként, ha a Közösségből vagy Magyarországról származó termékeket származást igazoló okmány fedezete alatt vámszabadterületre importálnak és azok kezelésen vagy feldolgozáson mennek keresztül, az illetékes hatóságok az exportőr kérésére új EUR.1 szállítási bizonyítványt állítanak ki, feltéve, hogy a kezelés vagy feldolgozás a Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban történik.
VII. CÍM
CEUTA ÉS MELILLA
36. Cikk
A Jegyzőkönyv alkalmazása
1. A Jegyzőkönyvben használt "Közösség" kifejezés nem terjed ki Ceutára és Melillára.
2. A Magyarországról származó termékek, ha azokat Ceutába vagy Melillába importálják, minden tekintetben ugyanazt a vámeljárást élvezhetik, mint amelyet - a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság Európai Közösségekhez történő Csatlakozásáról szóló Okmány 2. Sz. Jegyzőkönyve értelmében - a Közösség vámterületén származó termékekre alkalmaznak. Magyarország a Megállapodásban szereplő Ceutáról és Melilláról származó termékek behozatalánál ugyanazt a vámeljárást biztosítja, mint a Közösségből importált és onnan származó termékeknek.
3. A 2. bekezdés alkalmazása érdekében a Ceutáról és Melilláról származó termékekre is e Jegyzőkönyvet kell alkalmazni értelemszerű eltérésekkel, a 37. Cikkben szereplő különleges feltételektől függően.
37. Cikk
Különleges feltételek
1. Feltéve, hogy azok szállítása a 13. Cikk rendelkezéseivel összhangban, közvetlenül történt, a következőket kell tekinteni:
(1) Ceutáról és Melilláról származó termékeknek:
(a) a teljes egészében Ceután és Melillán előállított termékeket;
(b) Ceután és Melillán előállított olyan termékeket, amelyek előállításánál az (a) pontban foglaltakon kívül más terméket is felhasználtak, feltéve, hogy
(i) a szóban forgó termékek a Jegyzőkönyv 6. Cikke értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül, vagy
(ii) ezek a termékek a Jegyzőkönyv értelmében Magyarországról vagy a Közösségből származnak, feltéve, hogy azok a 7. Cikk 1. bekezdésében hivatkozottakon túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.
(2) Magyarországról származó termékeknek:
(a) a teljes egészében Magyarországon előállított termékeket;
(b) azokat a Magyarországon előállított termékeket, amelyek előállításánál az (a) pontban foglaltakon kívül más termékeket is felhasználtak feltéve, hogy
(i) a szóban forgó termékek a Jegyzőkönyv 6. Cikke értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül, vagy
(ii) azok a Jegyzőkönyv értelmében Ceutáról és Melilláról vagy a Közösségből származnak, feltéve, hogy a 7. Cikk 1. bekezdésében hivatkozottakon túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.
2. Ceutát és Melillát egyetlen területnek kell tekinteni.
3. Az exportőrnek vagy meghatalmazott képviselőjének a Magyarország és a Ceuta és Melilla kifejezést kell beírnia az EUR.1 szállítási bizonyítvány 2. rovatába vagy a számlanyilatkozatra. Emellett, a Ceutáról és Melilláról származó termékek esetében, ezt az EUR.1 szállítási bizonyítvány 4. rovatában vagy a számlanyilatkozaton jelezni kell.
4. A spanyol vámhatóság felelős a Jegyzőkönyv alkalmazásáért Ceután és Melillán.
VIII. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
38. Cikk
A Jegyzőkönyv módosítása
A Társulási Tanács határozatot hozhat a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek módosításáról.
I. számú Melléklet
Bevezető megjegyzések a II. számú Mellékletben foglalt listához
1. Megjegyzés:
A lista felsorolja azokat a szükséges feltételeket, amelyek alapján minden termék a Jegyzőkönyv 6. Cikke értelmében minden termék kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak tekinthető.
2. Megjegyzés:
2.1. A lista első két oszlopa az előállított terméket írja le. Az első oszlop tartalmazza a Harmonizált Rendszerben használt vámtarifaszámot vagy árucsoport számot, a második oszlop pedig leírja az ebben a rendszerben az adott vámtarifaszámhoz vagy árucsoporthoz tartozó árukat. Az első két oszlopban szereplő minden egyes tételre egy - a 3. vagy a 4. oszlopban megállapított - szabály vonatkozik. Ahol néhány esetben az első oszlop tételét egy "ex" előzi meg, ez azt jelenti, hogy a 3. vagy 4. oszlopban szereplő szabály csak a vámtarifaszámnak a 2. oszlopban leírt részére vonatkozik.
2.2. Ahol az 1. oszlopban több vámtarifaszám összevontan vagy egy árucsoport száma szerepel, és ezért a 2. oszlopban a termékek leírására általános kifejezéseket adtak meg, a 3. vagy 4. oszlop azonos sorában szereplő szabály mindazokra a termékekre vonatkozik, amelyek a Harmonizált Rendszer szerint az adott árucsoport vámtarifaszámai vagy az 1. oszlopban összevont bármely vámtarifaszám alá tartoznak.
2.3. Ha a listában egy vámtarifaszámon belüli különböző termékekre különböző szabályok vonatkoznak, minden egyes bekezdés tartalmazza a vámtarifaszám azon részének leírását, amelyre a 3. vagy a 4. oszlop azonos sorában szereplő szabály vonatkozik.
2.4. Ahol az első két oszlopban szereplő tételre egy - mind a 3., mind a 4. oszlopban megállapított - szabály vonatkozik, az exportőr választhat - alternatívaként -, hogy vagy a 3. oszlopban ismertetett szabályt, vagy a 4. oszlopban ismertetett szabályt alkalmazza. Ha a 4. oszlopban nincs származási szabály, akkor a 3. oszlopban ismertetett szabály alkalmazandó.
3. Megjegyzés:
3.1. A Jegyzőkönyv 6. Cikkének - a származó helyzetet elnyert, más termékek előállításához felhasznált termékekre vonatkozó - rendelkezései attól függetlenül érvényesek, hogy a származó helyzetet abban a gyárban nyerték el, ahol e termékeket felhasználták vagy a Közösség, vagy Magyarország más gyárában.
Példa:
Egy a 8407 vámtarifaszám alá tartozó motort - amelyre a szabály kimondja, hogy a befoglalható nem származó anyagok értéke nem haladhatja meg a gyártelepi ár 40%-át - az ex 7224 vámtarifaszám alá tartozó "kovácsolással durván alakított egyéb acélötvözet"-ből készítettek.
Ha ezt a kovácsolást a Közösségben végezték el nem származó ingotból, akkor a kovácsolt termék már megszerezte a származó helyzetet a lista ex 7224 vámtarifaszámára vonatkozó szabály értelmében. A kovácsolt darabot tehát származóként lehet figyelembe venni a motor értékének kiszámításánál, függetlenül attól, hogy azt a Közösség ugyanazon gyárában vagy egy másik gyárában gyártották-e. A nem származó ingot értékét így nem kell figyelembe venni a felhasznált nem származó anyagok értékének összeadásánál.
3.2. A listában szereplő szabály a megkövetelt minimális mennyiségű megmunkálást vagy feldolgozást jelenti, és több megmunkálás vagy feldolgozás elvégzése szintén a származó helyzet megszerzését eredményezheti; viszont a kevesebb megmunkálás vagy feldolgozás elvégzése nem eredményezhet származó helyzetet. Így, ha a szabály úgy szól, hogy az előállítás bizonyos szintjén nem származó anyag felhasználható, akkor az előállítás korábbi szakaszában az ilyen anyag felhasználása megengedett, de későbbi szakaszban már nem.
3.3. A 3.2. Megjegyzéstől függetlenül, ahol egy szabály kimondja, hogy "bármely vámtarifaszám alá tartozó anyag"-ot fel lehet használni, a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagot is fel lehet használni, azonban, bármely specifikus korlátozó feltételnek alávetve, amit szintén tartalmazhat a szabály. Az "előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a ...... vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagot is beleértve" kifejezés azonban azt jelenti, hogy csak olyan - a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó - anyagokat lehet felhasználni, amelyek eltérnek a lista 2. oszlopában megadott termék leírásától.
3.4. Ha a lista egyik szabálya úgy szól, hogy egy terméket egynél több anyagból is elő lehet állítani, ez azt jelenti, hogy az anyagok bármelyike vagy több ilyen anyag is felhasználható. Ez nem jelenti azt, hogy mindegyiket fel kell használni.
Például:
A HR 5208-5212 vámtarifaszám alá tartozó szövetre vonatkozó szabály kimondja, hogy természetes szálak használhatók, és hogy egyéb anyagok között vegyi anyagok is felhasználhatók. Ez nem jelenti azt, hogy mindkettőt fel is kell használni; lehet az egyiket vagy a másikat vagy mindkettőt.
3.5. Ha a lista egy szabálya meghatározza, hogy egy terméket egy bizonyos anyagból kell előállítani, a feltétel nyilvánvalóan nem tiltja más olyan anyagok felhasználását, amelyek belső természetüknél fogva nem tudják kielégíteni a szabályt. (Lásd még az alábbi 6.2. Megjegyzést a textíliákkal kapcsolatban.)
Például:
A 1904 vámtarifaszám alá tartozó elkészített élelmiszerre vonatkozó szabály, amely kifejezetten kizárja a gabonafélék és származékaik felhasználását, nem tiltja ásványi sók, vegyi anyagok és egyéb olyan adalékanyagok használatát, amiket nem gabonafélékből állítanak elő.
Ez azonban nem vonatkozik olyan termékekre, amelyek - bár nem állíthatók elő a listában szereplő adott anyagból -, az előállítás korábbi szakaszában ugyanolyan természetű anyagból gyárthatók.
Például:
Az ex 62. Árucsoportba tartozó, nem szövött anyagokból készült ruházati cikkek esetében, ha erre a cikkosztályra csupán nem származó fonal felhasználása megengedett, nem lehet nem szövött ruhaanyagból kiindulni, még akkor sem, ha a nem szövött ruhaanyagokat általában nem is lehet fonalból készíteni. Ilyen esetekben a kiinduló anyag általában a fonal előtti fázis - azaz a szál fázis lesz.
3.6. Ha a lista egyik szabályában két vagy több százalékértéket is megadnak a felhasználható nem származó anyagok maximális értékére, akkor ezen százalékértékeket nem lehet összeadni. Más szóval, valamennyi felhasznált nem származó anyag maximális értéke soha sem haladhatja meg a megadott legmagasabb százalékértéket. Nem lehet továbbá túllépni az egyes adott anyagok vonatkozásában alkalmazandó százalékos arányokat sem.
4. Megjegyzés:
4.1. A listában használt "természetes szálak" kifejezés a mesterséges és szintetikus szálakon kívüli egyéb szálakra vonatkozik. A fonást megelőző fázisokra korlátozódik, beleértve a hulladékot is, és - egyéb megjelölés hiányában - magába foglalja a kártolt, fésült, vagy másként feldolgozott - de nem fonott - szálakat.
4.2. A "természetes szálak" kifejezés magába foglalja a 0503 vámtarifaszám alá tartozó lószőrt, az 5002 és az 5003 vámtarifaszám alá tartozó selymet, valamint az 5101-5105 vámtarifaszámok alá tartozó gyapjúszálakat, a finom vagy durva állati szőröket, az 5201-5203 vámtarifaszámok alá tartozó pamutszálakat és az 5301-5305 vámtarifaszámok alá tartozó más növényi szálakat is.
4.3. A listában használt "textilpép", "vegyi anyagok" és "papíripari rostanyagok" kifejezések a mesterséges, szintetikus vagy papír szálak vagy fonalak előállítására felhasználható, az 50-63. Árucsoportokba nem osztályozható anyagok leírására szolgálnak.
4.4. A listában használt "műszál" kifejezés az 5501-5507 vámtarifaszámok alá tartozó szintetikus vagy mesterséges fonókábel, vágott szál vagy hulladék megjelölésére szolgál.
5. Megjegyzés:
5.1. Ahol a lista egy adott termékével kapcsolatban e Megjegyzésre hivatkoznak, ott a 3. oszlop feltételei nem alkalmazandók az ezen termék előállítása során felhasznált textil alapanyagokra, melyek együttesen, minden felhasznált textil alapanyag teljes tömegének 10 vagy kevesebb százalékát képviselik. (Lásd még az alábbi 5.3. és 5.4. Megjegyzést is.)
5.2. E tűréshatárt azonban csak a kevert összetételű, két vagy több textil alapanyagból készült termékekre lehet alkalmazni.
Az alábbiakat kell textil alapanyagoknak tekinteni:
- selyem,
- gyapjú,
- durva állati szőr,
- finom állati szőr
- lószőr,
- pamut,
- papíripari rostanyagok és papír,
- len,
- kender,
- juta és egyéb textilipari rost szálak,
- szizál és egyéb textilipari agave szálak,
- kókusz, manilakender, rami és egyéb növényi textil szálak,
- szintetikus végtelen szál,
- mesterséges végtelen szál,
- szintetikus polipropilén vágott szál,
- szintetikus poliészter vágott szál,
- szintetikus poliamid vágott szál,
- szintetikus poliakrilnitril vágott szál,
- szintetikus poliimid vágott szál,
- szintetikus politetrafluoretilén vágott szál,
- szintetikus polifenilénszulfid vágott szál,
- szintetikus polivinilklorid vágott szál,
- egyéb szintetikus vágott szál,
- mesterséges viszkóza vágott szál,
- egyéb mesterséges vágott szál,
- paszományozott vagy anélküli rugalmas poliéter szegmensekkel ellátott poliuretán fonal,
- paszományozott vagy anélküli, rugalmas poliészter szegmensekkel ellátott poliuretán fonál,
- az 5605 vámtarifaszám alá tartozó termékek (fémezett fonal), amelyek legfeljebb 5 mm széles, két műanyag filmréteg átlátszó vagy színezett ragasztóval összeillesztett alumíniumfólia magból vagy - alumíniumporral bevont vagy nem bevont - műanyag film magból álló csíkok,
- az 5605 vámtarifaszám alá tartozó egyéb termékek.
Például:
Az 5205 vámtarifaszám alá tartozó fonal, melyet az 5203 vámtarifaszám alá tartozó pamutszálból és az 5506 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vágott szálból készítenek, kevert fonal. Következésképpen, a nem származó vágott szálak - amelyek nem elégítik ki a származási szabályokat (amelyek előírják a vegyi anyagokból vagy a textilpépből történő előállítást) - felhasználhatók a fonal tömegének 10 százalékáig.
Például:
Egy 5112 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszövet, melyet az 5107 vámtarifaszám alá tartozó fésült gyapjú fonalból és az 5509 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vágott szálból készítenek, kevert szövet. Következésképpen, a szintetikus vágott szál - amely nem elégíti ki a származási szabályokat (amelyek előírják a vegyi anyagokból vagy textilpépből történő előállítást) -, vagy a fésült gyapjú fonal - amely nem elégíti ki a származási szabályokat (amelyek előírják a nem kártolt vagy nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített természetes szálakból történő előállítást) -, vagy a két anyag keverékéből készült fonal, azzal a feltétellel használható fel, hogy ezen fonalak teljes tömege nem haladja meg a szövet tömegének 10 százalékát.
Például:
Az 5802 vámtarifaszám alá tartozó frottírszövet, amit az 5205 vámtarifaszám alá tartozó pamutfonalból és az 5210 vámtarifaszám alá tartozó pamutszövetből készítenek, csak akkor kevert termék, ha maga a pamutszövet olyan, amelyet két különböző vámtarifaszám alá tartozó fonalból készítenek, vagy ha a felhasznált pamutfonalak önmagukban keverékek.
Például:
Ha a szóban forgó frottírszövetet az 5205 vámtarifaszám alá tartozó pamutfonalból és az 5407 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus végtelen szálú fonalból készített szövetből készítik, akkor nyilvánvaló - mivel a felhasznált két fonal két különböző textil alapanyag - a pamutszövet, ennek megfelelően, kevert termék.
Például:
Egy szőnyeg, melyet mind mesterséges fonalból mind pamutfonalból, juta hátoldallal készítettek, kevert termék, mivel három textil alapanyagot használtak fel hozzá. Tehát bármely nem származó anyag - amely az előállítás későbbi fázisában van, mint amit a szabály megenged -, felhasználható, feltéve, ha együttes tömege nem haladja meg a szőnyeg textilanyaga tömegének 10 százalékát. Így mind a juta hátoldal és/vagy mind a mesterséges fonal importálható az előállítás ezen fázisában, feltéve, hogy eleget tesz a tömeggel kapcsolatos követelményeknek.
5.3. "Paszományozott vagy anélküli rugalmas poliéter szegmensekkel ellátott poliuretán fonalat" tartalmazó termék esetén ez a tűréshatár e fonal tekintetében 20 százalék.
5.4. A legfeljebb 5 mm széles, két műanyag filmréteg átlátszó vagy színezett ragasztóval összeillesztett, alumíniumfólia magból vagy - alumíniumporral bevont vagy nem bevont - műanyag film magból álló csík vonatkozásában ez a tűréshatár 30 százalék.
6. Megjegyzés:
6.1. Azon textiltermékek esetében, amelyeket a listában a jelen Megjegyzésre utaló lábjegyzettel jelöltek meg, textilanyagok - a késztermékekre vonatkozó, a lista 3. oszlopában szereplő szabályt ki nem elégítő bélések és közbélések kivételével -, felhasználhatók, feltéve, ha a terméktől eltérő vámtarifaszám alá kell azokat osztályozni, és értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 8%-át.
6.2. A 6.3. Megjegyzéstől függetlenül az 50-63. Árucsoportba nem osztályozott anyagok szabadon felhasználhatóak a textiltermékek előállítása során, függetlenül attól, hogy tartalmaznak-e textíliát.
Például:
Ha a lista egyik szabálya kimondja, hogy egy bizonyos textilterméket (pl. nadrágot) fonalból kell előállítani, ez nem jelenti azt, hogy fémcikkeket, pl. gombokat ne lehessen felhasználni, mivel ezeket nem az 50-63. Árucsoportba osztályozzák. Ugyanezen oknál fogva, ez nem akadályozza meg zipzárak felhasználását, bár a zipzárak általában textíliát is tartalmaznak.
6.3. Ahol a százalékos szabályt kell alkalmazni, az 50-63. Árucsoportba nem osztályozott anyagok értékét figyelembe kell venni a befoglalt nem származó anyagok értékének kiszámításánál.
7. Megjegyzés:
7.1. Az ex 2707, 2713-2715, ex 2901, ex 2902 és ex 3403 vámtarifaszámok szerint a "specifikus eljárások" a következők:
(a) vákuumdesztilláció;
(b) átdesztillálás nagyon alapos frakcionált desztillációval;[2]
(c) krakkolás;
(d) reformálás;
(e) extrakció szelektív oldószerrel;
(f) a következő műveleteket magukba foglaló eljárások: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsav anhidriddel; semlegesítés alkáli reagenssel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;
(g) polimerizáció;
(h) alkilezés;
(i) izomerizálás.
7.2. A 2710, 2711 és 2712 vámtarifaszámok szerint a "specifikus eljárások" a következők:
(a) vákuumdesztilláció;
(b) átdesztillálás nagyon alapos frakcionált desztillációval ;[3]
(c) krakkolás;
(d) reformálás;
(e) extrakció szelektív oldószerrel;
(f) a következő műveleteket magukba foglaló eljárások: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsav anhidriddel; semlegesítés alkáli reagenssel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;
(g) polimerizáció;
(h) alkilezés;
(ij) izomerizálás,
(k) csak az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó nehéz olajok tekintetében olyan hidrogénnel történő kéntelenítés, melynek eredményeképpen a kezelt termék kéntartalmának legalább 85 térfogatszázaléka redukálódik (ASTM D 1266-59 T módszer);
(l) csak a 2710 vámtarifaszám alá tartozó termékek esetében parafinmentesítés a szűrés kivételével;
(m) csak az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó nehéz olajok esetén hidrogénnel legalább 20 bar nyomáson és legalább 250 °C hőmérsékleten végzett katalitikus kezelés, a kéntelenítési eljáráson kívül, ha a hidrogén a vegyi folyamat aktív szereplője. Az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó kenőolajok további, különösen a szín vagy stabilitás javítása céljából végzett hidrogénezése (pl. hidrofiniselés vagy színtelenítés) azonban nem tekinthető specifikus eljárásnak;
(n) csak az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok esetében atmoszférikus desztilláció, azzal a feltétellel, hogy ezeknek a termékeknek ASTM D 86 módszerrel, a veszteségeket is beleértve legalább 30 térfogatszázaléka desztillál át 300 °C-on;
(o) csak az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó, a gázolajon és fűtőolajon kívüli egyéb nehéz olajok esetében kezelés nagyfrekvenciás elektromos koronakisülésekkel.
7.3. Az ex 2707, 2713-2715, ex 2901, ex 2902 és az ex 3403 vámtarifaszám esetében az olyan egyszerű műveletek, mint a tisztítás, ülepítés, sótalanítás, víztelenítés, szűrés, színezés, jelölés, kéntartalom beállítás különböző kéntartalmú termékek keverése révén, e műveletek bármilyen kombinációja vagy hasonló műveletek nem szerzik meg a származást.
II. számú Melléklet
A származó helyzet elnyerése érdekében a nem származó anyagokon végzendő megmunkálások vagy feldolgozások listája
Előfordulhat, hogy a Megállapodás nem terjed ki valamennyi, a listában szereplő termékre. Ezért a Megállapodás más részeit is figyelembe kell venni.
III. számú Melléklet
EUR.1 szállítási bizonyítvány és EUR.1 szállítási bizonyítvány iránti kérelem
NYOMTATÁSI UTASÍTÁSOK
1. Minden egyes űrlap mérete 210 × 297 mm; hosszirányban legfeljebb -5 mm, illetve +8 mm eltérés megengedett. A felhasznált papír fehér írópapír, amely nem tartalmazhat mechanikus pépet, és tömege legalább 25 g/m2. Nyomtatott zöld guilloche-mintázatú háttere legyen, amely szemmel láthatóvá tesz bármilyen mechanikus vagy vegyi eszközű hamisítást.
2. A Közösség tagállamainak és Magyarországnak illetékes hatóságai fenntarthatják maguknak a jogot, hogy a formanyomtatványokat maguk nyomtassák, vagy az általuk elfogadott nyomdákban állíttassák elő. Ez utóbbi esetben a formanyomtatványokon fel kell tüntetni az ilyen engedélyt. Minden egyes formanyomtatványon fel kell tüntetni a nyomda nevét és címét, vagy az azonosítására szolgáló jelet. A formanyomtatványt el kell látni továbbá az azonosításra szolgáló nyomtatott vagy kézzel írt sorszámmal.
Megjegyzések
1. A bizonyítványokon nem lehet törlést alkalmazni vagy a szavakat felülírni. A javításokat a helytelen bejegyzések áthúzásával és a szükséges helyes adatok beírásával kell elvégezni. A javításokat a bizonyítványt kiállító személy lássa el kézjegyével, és ezt a kibocsátó ország vagy terület vámhatóságainak igazolnia kell.
2. A bizonyítványon szereplő árumegnevezések között nem maradhat üres hely és minden árumegnevezést sorszám előzzön meg. A legutolsó bejegyzést követően szorosan egy vízszintes vonalat kell húzni. A fel nem használt mezőt egy átlós vonallal húzza át oly módon, hogy az lehetetlenné tegyen bármilyen további bejegyzést.
3. Az árukat a kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően kell feltüntetni az azonosításukhoz elegendő részletességgel.
IV. számú Melléklet
KÖZÖS NYILATKOZAT
a származást bizonyító okmányok kibocsátására vagy kiállítására vonatkozó átmeneti időszakról
1. A Közösség és Magyarország illetékes vámhatóságai 1997. december 31-ig a 4. Sz. Jegyzőkönyv szerint érvényes származást igazoló okmányként fogadják el a következőket:
(i) a Megállapodás szerint kiállított hosszú távú EUR.1 szállítási bizonyítványok, amelyeket az exportáló állam illetékes vámhatóságának bélyegzőjével láttak el,
(ii) olyan EUR.1 szállítási bizonyítványok, amelyeket az exportáló állam illetékes vámhatóságának bélyegzőjével előzetesen hagytak jóvá,
(iii) a Megállapodás értelmében kiállított EUR.1 szállítási bizonyítványok, amelyeket egy elfogadott exportőr igazolt az exportáló állam illetékes vámhatósága által jóváhagyott különleges bélyegzővel,
(iv) a Megállapodás értelmében kiállított EUR.2 űrlapok.
2. A fentiekben hivatkozott okmányok utólagos megerősítése iránti kéréseket a Közösség és Magyarország illetékes vámhatóságai a szóban forgó származást igazoló okmány kibocsátásától vagy kiállításától számított két évig fogadnak el. E megerősítéseket a Megállapodás 4. Sz. Jegyzőkönyvének VI. Címe szerint kell lefolytatni.
KÖZÖS NYILATKOZAT AZ ANDORRAI HERCEGSÉGET ILLETŐEN
1. Az Andorrai Hercegségből származó termékeket, amelyek a Harmonizált Rendszer 25-97. Árucsoportjába tartoznak, Magyarország a Megállapodás szerint a Közösségből származó termékként fogadja el.
2. A 4. Sz. Jegyzőkönyvet értelemszerűen kell alkalmazni a fent említett termékek származó helyzetének meghatározására.
KÖZÖS NYILATKOZAT A SAN MARINO KÖZTÁRSASÁGOT ILLETŐEN
1. A San Marino Köztársaságból származó termékeket Magyarország a Megállapodás szerint a Közösségből származó termékként fogadja el.
2. A 4. Sz. Jegyzőkönyvet értelemszerűen kell alkalmazni a fent említett termékek származó helyzetének meghatározására.
3. § Ez a rendelet 1997. július 1-jén lép hatályba.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
Lábjegyzetek:
[1] A Magyar Közlöny 1994. évi 1. számában (1994. január 4.)
[2] Lásd a 27. Árucsoport Kiegészítő Megjegyzés 4.(b) pontjához tartozó KN Magyarázatot.
[3] Lásd a 27. Árucsoport Kiegészítő Megjegyzés 4.(b) pontjához tartozó KN Magyarázatot.