9/1997. (II. 18.) MKM rendelet

a mentálhigiénés szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet melléklete a mentálhigiénés szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.

(2) Mentálhigiénés szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.

2. § (1) A mentálhigiénés szakon az egyetemi és főiskolai szakirányú továbbképzés képesítési követelményei azonosak.

(2) Főiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél főiskolai szintű, egyetemi szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél egyetemi szintű alapképzési szakon szerzett oklevél alapján állítandó ki.

3. § E rendelet hatálybalépését megelőzően a szakosító továbbképzésről szóló 7/1987. (VI. 29.) MM rendelet alapján megszerzett mentálhigiénés szakképzettség egyenértékű az e rendelet alapján szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettséggel.

4. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az e rendelettel meghatározott követelményeket e rendelet hatálybalépését követően megkezdő évfolyamokon kell alkalmazni.

Melléklet a 9/1997. (II. 18.) MKM rendelethez

A mentálhigiénés szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A személyes kompetencia és identitás fejlesztése, továbbá olyan ismeretek nyújtása, készségek és képességek kifejlesztése, amelyek révén a mentálhigiénésen képzett szakember képes mentálhigiénés szemlélettel (a jelenségek kontextusba helyezése, egyidejű többszempontú megközelítés, a lelki egészségre fokuszálás, a saját személyiség munkaeszközként kezelése) viszonyulni szakterülete tartalmaihoz, valamint a saját tudományterületével érintkező, illetve annak határait átfedő más diszciplinák területén hatékonyabban és biztonságosabban működni azáltal, hogy a rokon társtudományok megközelítési módjait, bizonyos eredményeit szemléletébe beépíti; képzettségének megfelelő tevékenysége során képes mentálhigiénés segítő kapcsolat kialakítására és fenntartására, különböző szervezeti rendszerekben lelki egészségvédő és személyiségerősítő beavatkozások kezdeményezésére és kivitelezésére, és ezáltal közreműködni a társadalmi szintű primer prevencióban, szolgálva ezzel az egészségnevelés és a mentálhigiénés kultúra terjesztésének ügyét.

2. A képzésben való részvétel előfeltétele

Felsőfokú főiskolai vagy egyetemi szintű végzettség és humán jellegű szakképzettség.

3. A képzési idő

Legalább 4 félév, legkisebb összóraszám: 350 tanóra.

Meghatározások:

A képzési idő magában foglalja a kötelező, kötelezően választandó és a szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati óráit, valamint a kötelező szakmai gyakorlatok és tréningek idejét.

4. A szakképzettség

A szakirányú továbbképzésben szerzett oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: mentálhigiénés szakember.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

a) Elméleti képzés:

Az elmélet tárgykörébe az ember testi és lelki egészségével, illetve betegségével kapcsolatos egészségügyi, pszichológiai, filozófiai, teológiai, ökológiai, pedagógiai, jogi ismeretek, valamint a társadalomismeret tartozik. Az elmélet egyes stúdiumai azonban nem a szaktárgyi csoportosítási elvek alapján, hanem - megegyezően a mentálhigiénés szemléletű gondolkodás- és cselekvésmóddal - témacsoportok köré rendeződnek, mely ismereteket a hallgató be tudja építeni saját szakterületének ismeretanyagába, és tudását ily módon kiegészítve komplexebb, interdiszciplináris látásmódra és integrált tudásra tehet szert, illetve a többszempontú mérlegelés folyamatainak beindításához kap eszközöket.

E terület a tanórákban kifejezett képzési időnek legalább 30%-át alkotja.

b) Gyakorlati képzés:

Olyan praxeológiai tudást és készségeket fejlesztő gyakorlatokat foglal magába, amelyek az alapképzési szak szakterületének mentálhigiénés kompetenciáit fejlesztik, illetve elősegítik, hogy a hallgató megfelelő szinten tudjon bánni a más szakterületek által is kezelendő problémákkal is.

E terület a tanórákban kifejezett képzési időnek legalább 30%-át alkotja.

c) Önismeret-fejlesztés:

Olyan készség- és személyiségfejlesztő komplex képzés, amelynek során az elméleti ismeretek beépülnek a hallgatók életvezetésébe, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgató saját magát is mintegy a rendszer részeként tekintse, illetve segítik őt abban, hogy felismerje, fejlessze és felhasználja a belső és külső erőforrásokat.

E terület a tanórákban kifejezett képzési időnek legalább 30%-át alkotja.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben az e mellékletben foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati minősítések megszerzéséből, kollokviumokból, a szakmai gyakorlatok teljesítéséből, tréningeken való részvételből, szigorlatokból, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze. A minősítések három fokozatúak: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.

a) Kötelező szigorlat:

Legalább egy komplex szigorlat, melynek tárgya szocializációs folyamat és az intézmények integrált ismerete.

b) Szakdolgozat:

A szakdolgozat írásbeli összegzése annak az elméleti tudásnak, önismeretnek, mentálhigiénés szemléletnek, a saját értékrenddel való önazonosságnak, valamint a "kliens" irányában megnyilvánuló elfogadásnak, melyeket a hallgató a képzés során elsajátított, továbbfejlesztett, önmagában integrált. Mindezen tudását az alaptevékenységével összefüggő, befejezett, lezárt segítő kapcsolat leírásán keresztül kell bemutatnia (például a pedagógus egy iskolai oktatási-nevelési példán, a jogász egy ügyfelének esetén keresztül), amellyel a hallgató tanúsítja, hogy alkalmas és képes a tanult ismeretek, képességek alkotó alkalmazására, illetve alaptevékenységének mentálhigiénés szellemben történő végzésére.

c) A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése, valamint

- opponens által bírált szakdolgozat benyújtása.

d) A záróvizsga részei:

- szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga, különös tekintettel a mentálhigiéné, a segítő kapcsolat és a társadalomismeret témaköreire, valamint a gyakorlati alkalmazási lehetőségekre.

e) A záróvizsga eredménye:

A szigorlati érdemjegy, a szakdolgozat és védése alapján kialakított három fokozatú minősítés, valamint a szóbeli vizsgán szintén három fokozatú minősítéssel értékelt teljesítmény alapján kialakított három fokozatú minősítés: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.