13/1998. (III. 25.) MKM rendelet
a szupervizor szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről
A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet melléklete a szupervizor szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.
(2) Szupervizor szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.
2. § E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Magyar Bálint s. k.,
művelődési és közoktatási miniszter
Melléklet a 13/1998. (III. 25.) MKM rendelethez
A szupervizor szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
A humán segítő hivatások képviselői, művelői számára szakavatott, professzionális szakmai szuperviziót, személyes, szervezeti és működési kompetencianövelő támogatást nyújtó, valamint szabályozott tanácsadási folyamatot biztosító szakemberek képzsének és szakmai hálózatának kialakítása olyan szemléletformáló, segítő kapcsolati magatartásalakító képzés útján, mely eredményeképpen a szupervizor szakember
- rendelkezik: a segítő kapcsolati munka, a szakmai interakciók problémáira és konfliktusaira irányuló, ezek felismerésére és kezelésére vonatkozó széles körű elméleti tudással és gyakorlati jártassággal; a szupervizió módszertanának, segítő technikáinak, az individuális, csoport-, szervezet- és intézménydinamika, illetve problémaháttér diagnosztikai feltárásának és intervenciós kezelésének képességével; személyiségközpontú szemlélettel, a személyes szakmai kompetencia fejlesztésére irányuló motívációkkal; az önreflektív folyamatokkal építkező, tapasztalati gyökerű tanulás szemléletén és gyakorlatán alapuló szuperviziós műveleti és tanítási jártassággal; etikai felelősséggel, valamint hivatástudattal;
- ismeri: a segítő kapcsolat törvényszerűségeit és befolyásolásának módjait; a szuperviziós terepkompetencia elérésének lehetőségeit; a szupervizió formáit, típusait, alkalmazási területeit; a szuperviziós irányzatok elméleteit és alapvető modelljeit; a szupervizió gyakorlatának módszertanát, a folyamat szakaszait, felépítését, rendszerét; a szupervizió intervenciós technikáit; a szuperviziós folyamat evolúciójának menetét, valamint a szupervizor szolgálati területeinek, a szociális, egészségügyi, pedagógiai, mentálhigiénés és humánpolitikai segítő szakterületek szervezeteinek, intézményeinek és működéseinek rendszerét, illetve a menedzsment működésének és az általános vezetési folyamatoknak a szisztémáját;
- képes: a humán segítő szakember és kliensei, továbbá az intézményi és különféle szakmai kompetenciájú segítők közötti kapcsolatokból eredő feszültségek okhálózatainak felderítésére és - a segítőkkel együttes - feldolgozására; a segítő kapcsolati tevékenységben működő személyiség szakmai kompetenciáját fejlesztő, a kiégéstől (burnout) megvédő beavatkozásokra; a szakmai hatékonyság, asszertivitás és adaptációs egyensúly pszichikai, magatartási és kollegiális interperszonális feltételeinek kimunkálására, a szakmai személyiség önreflexív eszközökkel megvalósuló önerősítési útjainak kialakítására és szolgálatára, továbbá saját személyes és szakmai alkalmassága, valamint szupervizori munkája hatékonyságának kontroll szupervizióval történő karbantartására.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:
szupervizor.
3. A képzésen résztvevők köre
Főiskolai vagy egyetemi szintű végzettség és szociális, pedagógusi, pszichológusi, teológusi, társadalom-, egészség-, jog-, közgazdaság-, illetve bölcsészettudományi jellegű szakon vagy ilyen jellegű szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség vagy doktori fokozat, továbbá e szakterületeken igazolt 3 éves szakmai gyakorlat. A képzésben való részvétel, illetve a képzés továbbfolytatásának feltétele emellett, hogy a szakmai gyakorlat az adott szakterületen legalább egy évet átfogóan szupervizió mellett történjen, amelyet legkésőbb a képzés megkezdése után egy éven belül kell igazolni. A szuperviziót a képzőhely által elismert szupervizor vezeti, amely legalább 30 másfél órás szuperviziós ülést (ebből legalább 15 saját élményű csoportos ülést) foglal magában.
4. A képzési idő
Legalább négy félév, 1250 összóra (73 kredit).
Az összórán belül a tanóra legalább 780 óra (56 kredit), amelyben legalább 26 kredit az elméleti óra és legalább 29 kredit a gyakorlati óra, valamint legalább 420 óra (15 kredit) a tanár által elismert hallgatói saját munkaóra.
Értelmező rendelkezések
E rendelet alkalmazásában
(i) összóra: a szakismeretek elsajátításához szükséges, különféle típusú (szorgalmi és vizsgaidőszakon belüli, elméleti és gyakorlati, valamint azon túl, a tanár által elismert munkán alapuló) képzési órákból tevődik össze;
(ii) tanóra: a tanár vezetésével és közreműködésével lezajló elméleti vagy gyakorlati óra, melyből 14 óra alkot 1 kreditértéket;
(iii) hallgatói saját munkaóra: a tanár vagy oktató gyakorlatvezető által a kontaktórához hozzárendelt, a hallgató által teljesítendő ráfordítás óraszáma, melyből 28 munkaóra alkot 1 kreditértéket;
(iv) egy félév 14 hét szorgalmi időből és a vizsgaidőszakból tevődik össze.
Az elméleti jellegű képzés részaránya minimum 30%, a gyakorlati jellegű képzésé minimum 60%.
5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
5.1. Alapozó ismeretek és gyakorlati készségek
A segítő kapcsolat elméleti alapjai, a rendszerszemlélet, a terepkompetencia és segítő kapcsolati etika. Önismereti gyakorlat és csoportdinamikai tréning.
E terület a képzési idő legalább 5%-át alkotja, legfeljebb 7 kreditet tehet ki.
5.2. Szaktudományi elméleti ismeretek
A szuperviziós folyamat és értékelése, szerződés és szetting; a szupervizió elmélete, története és irányzatai; a szupervizió formái, típusai, alkalmazási területei; a szuperviziós tartalmak elméletei; a szupervizó gyakorlatának elméletei; a szupervizió gyakorlatának módszertana; alkalmazott szupervizió; a szupervizió mint tanulás, folyamat és értékelés.
E terület legalább 360 tanórát (26 kreditet) tesz ki.
5.3. Szakmai gyakorlati készségfejlesztés
Egyéni és csoportos szupervizió, valamint tanszupervizió, intervenciós technikák alkalmazása a szupervizióban, a szuperviziós folyamat elemzése és értékelése; team szupervizió, szervezeti tanácsadás és fejlesztés, szervezetelemzés, vezetési és szereptanácsadás, peer-szupervizió.
E terület legalább 400 tanórát (29 kreditet) és legalább 10 kreditértékű terepgyakorlatot tesz ki.
5.4. Kiegészítő tárgyak:
Számítás- és videotechnika, jogi alapismeretek, segítő kapcsolati etika.
A kiegészítő tárgyak a képzési idő legfeljebb 3%-át alkothatja, maximum 3 kreditértékben.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái
A képzésben az önálló tanulás, illetve a kiscsoportos munka fontos szerepet kap. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati minősítések megszerzéséből, vizsgákból, a gyakorlatok elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze.
A gyakorlatok teljesítése aláírással vagy háromfokozatú minősítéssel igazolható, a gyakorlati vizsga értékelése ötfokozatú. A gyakorlati felkészítés keretén belüli készségfejlesztés, hospitálás, esetmegbeszélés, tereptanulmányok kiscsoportos formája esetén a csoportlétszám legfeljebb 5 fő.
6.1. Kötelező szigorlatok
Legalább két komplex szigorlat. Tárgyai:
- a szupervizió elmélete,
- a szupervizió módszertana.
6.2. A szakdolgozat
A szakdolgozat a hallgató tárgyi ismereteit és megfelelő gyakorlati készségeit bizonyító (egyéni, csoport, team, szervezet vagy egyéb szuperviziós tevékenységet, illetve folyamatot tükröző) olyan esettanulmány, mely a szuperviziós empirikus munka hátterét képező elméleti kérdések szakirodalmi feldolgozását is magában foglalja. Elkészítésével a hallgatónak tanúsítania kell, hogy tanulmányai alapján ismereteit és saját véleményét tapasztalataiba és a szakirodalmi információkba ágyazottan, önállóan képes feldolgozni és megfelelő írásos formában kifejteni.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,
- gyakorlati vizsga, amely a szakdolgozatban feldolgozott esettanulmány elemzésén alapul, s bizonyítja, hogy a hallgató a szupervizori szakmai tevékenységben önállóan képes működni,
- két opponens által elfogadott szakdolgozat.
6.3.2. A záróvizsga részei
- a szakdolgozat megvédése,
- a képzés témaköreit átfogó komplex szóbeli vizsga, különös tekintettel a tanultak gyakorlati alkalmazására.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A szakdolgozat és védése alapján kapott érdemjegy és a szóbeli záróvizsgán nyújtott teljesítmény érdemjegye alapján számított átlag, ötfokozatú jeggyel kifejezve.