202/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet
a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet módosításáról
1. § A lakáscélú támogatásokról szóló, többször módosított 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) E rendelet alkalmazásában támogatás: a lakásépítési kedvezmény, a törlesztési támogatás, a kamattámogatás, az akadálymentesítési támogatás, az adó-visszatérítési támogatás, a helyi önkormányzati támogatás és az önkormányzatok támogatása [1993. évi LXXVIII. törvény 64. § (4) bekezdés]."
2. § Az R. 1. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A méltányolható lakásigény mértéke - az együttlakó, fiatal gyermektelen házaspár esetében a legfeljebb két vállalt gyermekkel, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy vállalt gyermekkel együtt számításba vett személyek számától függően - a következő:
- két személy esetében: egy-két lakószoba,
- három személy esetében: másfél-két és fél lakószoba,
- négy személy esetében: kettő-három lakószoba.
Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szobával nő.
E rendelet alkalmazásánál félszoba az a lakószoba, amelynek alapterülete nem haladja meg a 12 m2-t."
3. § Az R. 2. §-a (2) bekezdésének c) pontja és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Kedvezmény nyújtható:)
"c) csak egy olyan lakás megvásárlására, amelyet értékesítés céljára lakás építésére, építtetésére jogosult gazdálkodó szervezet vagy annak bizományosa, megbízottja a tőle új lakást vásárló vevőjétől vett meg."
"(8) A lakásépítési kedvezmény szempontjából gyermek az építő (vásárló) vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke, a gyámsága alatt álló legalább egy éve vele együttélő és általa eltartott gyermek, ha az építő (vásárló) vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszűnése esetén a kedvezményt visszafizeti, valamint az az intézeti vagy állami nevelt gyermek, aki a gyermek- és ifjúságvédő intézettel kötött megállapodás alapján legalább egy éve él az építtetőnél (vásárlónál) mint nevelőszülőnél, és ő vállalja, hogy az elhelyezés három éven belüli megszűnése esetén a kedvezményt visszafizeti, ha másik gyermek gondozására megállapodást nem köt."
4. § Az R. a következő 2/A. §-sal egészül ki:
"2/A. § (1) A saját méltányolható lakásigényét kielégítő lakás építőjét, vagy az értékesítés céljára épített vagy építtetett ilyen új lakás vásárlóját az építési költség, illetőleg vételár megfizetéséhez adó-visszatérítési támogatás (a továbbiakban: adó-visszatérítés) illeti meg.
(2) Az adó-visszatérítés összege a 3. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott bizonylatok vagy az új lakás megvásárlásáról kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó 60%-a, de lakásonként legfeljebb 400 000 forint.
(3) A 3-3/D. §-oknak a kedvezményre vonatkozó rendelkezéseit az adó-visszatérítésre is alkalmazni kell azzal, hogy saját beruházású magán-lakásépítés esetén az adóvisszatérítés összegének negyede csak a használatbavételi engedély bemutatása után folyósítható.
(4) A pénzintézetet az általa folyósított és a költségvetéssel elszámolt adó-visszatérítés összege után 3% költségtérítés illeti meg, amelyet a támogatással együtt kell elszámolnia."
5. § Az R. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Saját beruházású lakásépítés esetén a kedvezmény akkor folyósítható, ha az építtető a folyósító pénzintézetnek:)
"a) a készültségi fok eléréséhez vagy a lakás felépítéséhez szükséges vásárolt anyagok és szolgáltatások jogszerű eredetét igazoló - legalább az igényelt kedvezményt és adó-visszatérítést elérő összegű - saját nevére kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat, illetve számlát helyettesítő okmányokat (a továbbiakban együtt: bizonylatok) bemutatja, a nem vásárolt anyagok és szolgáltatások eredetéről és mennyiségéről írásban nyilatkozik, továbbá"
6. § Az R. 3/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"3/B. § Ha a tulajdonos lakásigényét ingatlantulajdon cseréjével, vagy az értékesítést követően lakásépítés vagy -vásárlás útján elégíti ki, a kedvezmény visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét - a 3/A. § (1) bekezdésének a) pontja esetében a cselekmény megkezdésétől, a b), c) és d) pontjai esetében a szerződés megkötésétől számítva - építési szándék esetében három, vásárlási szándék esetében egy évig fel kell függeszteni. A felfüggesztés időtartama méltányolható esetben legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg. Ha a tulajdonos a határidőben az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően (az adásvételi vagy csereszerződés alapján történő tulajdonjogszerzés esetében az ingatlan-nyilvántartási bejegyzését tartalmazó hiteles tulajdoni lap másolatával, építés esetében a használatbavételi engedély bemutatásával) igazolja, és az elidegenítésből származó teljes bevételt számlával vagy szerződéssel és értékbecsléssel igazoltan az új lakás megszerzésére fordította, a 3/A. § szerinti kötelezettség az eredeti határidő lejártáig terheli. A kedvezmény visszafizetését biztosító jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való átjegyzése iránt a helyi önkormányzat jegyzője intézkedik."
7. § Az R. 3/D. §-ának (1) bekezdése a következő mondatrésszel egészül ki:
"illetőleg az elidegenített helyett a kötelezettség másik lakást terhel, és az ezt biztosító jelzálogjogot a 12. § (4) bekezdésének megfelelően bejegyezték."
8. § (1) Az R. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti támogatás nem nyújtható, ha]
"a) a társasházközösség vagy a lakásfenntartó szövetkezet - jogszabályban előírt mértékben - a felújítási alapképzési kötelezettségének nem tett eleget, az alap pénzeszközeit nem pénzintézeti számlán helyezi el, vagy azt részben vagy egészben nem felújítási munkákra használta fel."
(2) Az R. 11. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"A kamatkedvezmény számítási alapja legfeljebb a mindenkori jegybanki alapkamat 1,3-szorosa lehet."
9. § Az R. 12. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"Egy lakásépítéshez (-vásárláshoz) támogatásokat csak egy pénzintézet nyújthat. Az utóbb született gyermek(ek) után a lakásépítési kedvezmény, valamint a gyermek születésének időpontjáig felmerült kamatok csak a lakáscélú támogatásokat nyújtó pénzintézet által a használatbavételt megelőzően nyújtott és folyósított kölcsön csökkentésére számolhatók el."
10. § Az R. 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5)-(8) bekezdések számozása (6)-(9) bekezdésre változik:
"(5) Ha a támogatást nyújtó pénzintézet utóbb a lakás felépítését szolgáló kölcsönt vagy munkáltatói, illetőleg helyi önkormányzati támogatást folyósít, úgy ezek biztosítékául a jelzálogjog az állam képviselőjének hozzájárulása nélkül jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba."
11. § Az R. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)-(7) bekezdések számozása (4)-(8) bekezdésre változik:
"(3) Az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban a Magyar Államot a Kincstári Vagyoni Igazgatóság képviseli."
12. § (1) Ez a rendelet 1999. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg az R. 3/A. §-ának (2) bekezdése, valamint a 12. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti. A rendelet 11. §-ának rendelkezését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A 4. § rendelkezéseit azokra a saját beruházású magánlakás-építkezésekre lehet alkalmazni, amely ingatlanokra az építési engedélyt első ízben a hatálybalépést követően adták ki, és azokra a lakásvásárlásokra, amelyekre az adásvételi szerződést a hatálybalépést követően kötötték meg. Nem alkalmazhatók a 4. § rendelkezései azoknak a lakásépítéseknek az esetében, amelyekre a hatálybalépést megelőzően már adtak ki építési engedélyt, és azokra a lakásokra, amelyekre a hatálybalépést megelőzően már kötöttek adásvételi szerződést.
(2) Az R. 4. §-ának (2) bekezdésében meghatározott 600 000 forint kölcsönösszeg 1 200 000 forintra változik.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök