20/1998. (IV. 10.) BM rendelet

a polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről

A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Pvtv.) 42. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről a következőket rendelem el:

Értelmező rendelkezések

1. § E rendelkezés alkalmazásában

a) általános polgári védelmi terv: a rendkívüli állapot idején és az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá a szükségállapot idején bekövetkező fegyveres cselekmények esetén végrehajtandó polgári védelmi feladatokat tartalmazza;

b) veszélyelhárítási terv: az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének i) pontja szerinti elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség, továbbá a 35. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott veszélyhelyzet, katasztrófa esetén, illetve a Pvtv. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott veszélyhelyzet időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokat tartalmazza;

c) veszélyelhárítási részterv: olyan terv, ami csak egy feladatcsoporthoz tartozó, korlátozott számú polgári védelmi feladatot tartalmaz;

d) veszélyeztető hatás: fegyveres összeütközés, katasztrófa, valamint más veszélyhelyzet esetén kialakuló hatás, amely a lakosság életét, anyagi javait és az életben maradás feltételeit fenyegeti, és amely elleni védekezés polgári védelmi feladatok végrehajtásával jár együtt.

A tervezés általános követelményei és a tervkészítésre kötelezettek köre

2. § (1) Általános polgári védelmi tervet és veszélyelhárítási tervet, illetve veszélyelhárítási résztervet a 3-9. §-okban meghatározottaknak kell készíteni.

(2) Az általános polgári védelmi terv és a veszélyelhárítási terv tervezés szintje szerint lehet:

a) alapterv,

b) az összesített terv,

c) központi terv.

(3) Az alapterveket a számbavehetően jellemző veszélyeztető hatás elhárítására és felszámolására teljes részletességgel, a személyi és technikai erőforrások hozzárendelésével kell elkészíteni.

(4) Az összesített és a központi tervek elkészítésének alapjául szolgáló adatokat az adott tervezési szinten jelentkező koordinációs feladatok ellátásához szükséges mértékben kell összesíteni és adattárban rögzíteni. Az adott tervezési szint által irányítandó feladatokat teljes részletességgel kell kidolgozni.

3. § (1)[1] Központi általános polgári védelmi tervet kell készíteni a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon (a továbbiakban: országos parancsnokság) a minősített időszaki ügyrendhez igazodóan. A központi általános polgári védelmi terv az összesített általános polgári védelmi tervek és a polgári védelmi alaptervek alapját képezi.

(2)[2] Illetékességi területükre kiterjedően összesített általános polgári védelmi tervet kell készíteni a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon, a fővárosi polgári védelmi igazgatóságon, továbbá a polgári védelmi kirendeltségeken. A polgári védelmi kirendeltségek a polgári védelmi irodák részére, az illetékességi területükre vonatkozó tervkivonatot biztosítanak.

(3) Általános polgári védelmi alaptervet kell készíteni:

a) a 18/1996. (VII. 25.) BM rendelet szerint polgári védelmi szempontból sorolt településeken és Budapest főváros kerületeiben;

b)[3] a helyi védelmi bizottság székhelyén működő polgári védelmi kirendeltségeknek illetékességi területre vonatkozóan;

c) a hatósági határozattal kijelölt polgári szerveknél.

(4) A (3) bekezdés a)-b) pontjai szerint a tervek készítésénél a Pvtv. 10. §-a (1) bekezdésének e) pontja az irányadó. A (3) bekezdés c) pontja szerinti tervek elkészítéséért a kijelölt szerv vezetője a felelős.

4. § (1) Veszélyelhárítási alaptervet kell készíteni a polgári védelmi szempontból I., II., III. csoportba sorolt településeken, valamint a fővárosi kerületekben.

(2)[4] A településeken a tervet a települési polgári védelmi parancsnokság, a helyi védelmi bizottságok székhelyén a BM OKF területi szervei alárendeltségében működő polgári védelmi kirendeltség készíti.

(3) Veszélyelhárítási alaptervet kell készíteni a hatósági határozattal kijelölt polgári szerveknek az alkalmazottaik védelmére, a tevékenységükre jellemző veszélyeztető hatások elhárítására.

(4)[5] A hatósági határozattal kijelölt polgári szervek a telephely környezetét veszélyeztető hatásokról kötelesek adatokat szolgáltatni a települési veszélyelhárítási tervet készítő szervnek.

5. § A veszélyelhárítási alaptervek felhasználásával veszélyelhárítási összesített tervet készít a polgári védelem megyei, fővárosi és körzeti hivatásos szerve az illetékességi területén jelentkező veszélyelhárítási feladatok összehangolására.

6. § A veszélyelhárítási megyei összesített tervek felhasználásával központi veszélyelhárítási tervet készít az országos parancsnokság a polgári védelem területi szerveinek beavatkozási, elhárítási lehetőségeit meghaladó veszélyhelyzetek kezelésére, összehangolására.

7. § (1)[6] A megyei közgyűlés elnöke által kijelölt, polgári védelmi szempontból IV. csoportba sorolt, illetve nem sorolt településeken meghatározott polgári védelmi feladatok ellátására veszélyelhárítási résztervet kell készíteni.

(2) Veszélyelhárítási részterv készítése írható elő különösen a sorolt települések lakosságának kitelepítéséből adódó elhelyezés, befogadás, védelem biztosítására.

8. § A tervkészítésre e rendelet alapján nem kötelezett településen a veszélyelhárítási alapterv elkészítéséről, valamint a tervkészítésre kötelezett településeken a veszélyelhárítási alapterv szükség szerinti kiegészítéséről a polgármester dönt.

9. § Veszélyelhárítási feladattervet kell készíteni a polgári védelmi feladatok végrehajtásában közreműködőként érintett határőrségi és a Pvtv. 2. §-a (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott rendvédelmi szerveknek a veszélyeztető hatások következményeinek felszámolásában való részvételükre.

10. § Az általános polgári védelmi terv a következő polgári védelmi feladatokat tartalmazza:

a) irányítás, vezetés (management), együttműködés,

b) riasztás, figyelmeztetés, tájékoztatás,

c) kitelepítés, kimenekítés, elhelyezés,

d) óvóhelyi védelem,

e) elzárkóztatás,

f) egyéni védőeszközök, menekülő felszerelések biztosítása a mentőerők, illetve a lakosság részére,

g) létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme,

h) kulturális javak, fontos vagyontárgyak védelme,

i) elsötétítés, fényálcázás,

j)[7] polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezése és a hivatásos polgári védelmi szervek készenlétbe helyezése,

k) felderítés, alkalmazás, mentés,

l) elsősegélynyújtás, sérültszállítás,

m) mentesítés (sugár, illetve vegyi),

n) fertőtlenítés,

o) ideiglenes helyreállítás,

p) áldozatokkal kapcsolatos tevékenység,

q) híradás biztosítása,

r) tűzoltási közreműködési feladatok,

s) a mentéshez szükséges anyagi készletek, továbbá az élelmiszer, ivóvízellátás biztosítása, étkeztetés a mentőerők, illetve lakosság vonatkozásában,

t) szállítás,

u) migráció esetén a menekültek ideiglenes elhelyezésében, ellátásában való közreműködés.

11. § (1) A veszélyelhárítási terv elkészítése során különösen a következő veszélyeztető hatásokat kell figyelembe venni:

a) árvíz,

b) belvíz,

c) vízszennyezés élő vizekben, ivóvízkészletekben,

d) rendkívüli időjárási körülmények, úgymint a nagymennyiségű csapadék (eső, hó), szélvihar, aszály,

e) földrengés, földcsuszamlás,

f) levegőszennyezés,

g) veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, tárolása,

h) veszélyes anyagok szállítása közúton, vasúton, vízi- és légi úton,

i) veszélyes hulladékok hatásai,

j) robbanás üzemi környezetben, lakókörnyezetben,

k) tűzeset, ha az a lakosságot vagy az anyagi javakat tömeges mértékben veszélyezteti,

l) energetikai közüzemi rendszerek zavarai, leállása,

m) jellemzően visszatérő tömegmozgások, torlódások,

n) járvány, járványveszély, állategészségügyi járványveszély,

o) nukleáris veszélyhelyzet.

p)[8] terrorcselekmények, illetve az azzal való fenyegetés hatásai,

q)[9] bajbajutott légijárművekkel kapcsolatos tevékenység.

(2) A veszélyelhárítási tervben szereplő feladatokat az adott településen, illetve polgári szervnél jellemző vagy feltételezhető veszélyeztető hatás típusaira kell kidolgozni.

(3) A veszélyelhárítási tervekben a 10. §-ban meghatározott polgári védelmi feladatok közül azokat kell tervezni, amelyek a veszélyeztető hatások elleni védekezés során szükségesek.

A tervek jóváhagyása

12. § A központi általános polgári védelmi tervet és a központi veszélyelhárítási tervet a belügyminiszter hagyja jóvá.

13. § (1) A polgári védelem megyei, fővárosi összesített általános polgári védelmi tervét és a veszélyelhárítási összesített tervét az országos parancsnokság egyetértése után a megyei közgyűlés elnöke, Budapesten a főpolgármester hagyja jóvá.

(2) A polgári védelem körzeti összesített általános polgári védelmi tervét és a veszélyelhárítási összesített tervét a megyei parancsnokság és a polgári védelmi körzet illetékességi területén működő helyi védelmi bizottságok elnökei egyetértése után a körzetközpont helyi védelmi bizottságának elnöke hagyja jóvá.

(3) A település, illetve a polgári szerv általános polgári védelmi alaptervét és a veszélyelhárítási alaptervét a polgármester, illetve a polgári szerv vezetője hagyja jóvá a körzeti polgári védelmi parancsnokság egyetértésével.

14. § (1) A fővárosi kerület veszélyelhárítási tervét és általános polgári védelmi alaptervét Budapest Főváros Polgári Védelmi Parancsnoksága egyetértése után a kerületi polgármester hagyja jóvá.

(2) A budapesti telephellyel rendelkező polgári szervek veszélyelhárítási alapterveit és általános polgári védelmi terveit a kerületi polgári védelmi parancsnokság egyetértése után a polgári szerv vezetője hagyja jóvá.

A tervek készítésének határideje

15. § Az általános polgári védelmi tervek esetében az e rendelet hatálybalépését követő:

a) 60 napon belül a minősített időszaki ügyrendre figyelemmel az országos parancsnok kiadja a polgári védelem hivatásos szerveinek a tervkészítéssel kapcsolatos feladataira vonatkozó parancsnoki intézkedést;

b) 120 napon belül az országos parancsnokság elkészíti a központi általános polgári védelmi tervét;

c) 180 napon belül a megyei, fővárosi polgári védelmi parancsnokságok, 270 napon belül a fővárosi kerületi és a körzeti polgári védelmi parancsnokságok elkészítik az összesített általános polgári védelmi terveiket;

d) egy éven belül a települések és a polgári szervek elkészítik az általános polgári védelmi alapterveiket.

16. § A veszélyelhárítási tervek esetében az e rendelet hatálybalépését követő:

a) 120 napon belül a tervkészítésre kötelezettek összegyűjtik a tervezési adatokat, azokat rendszerezik és adattárakat készítenek;

b) 240 napon belül a települések, valamint a polgári szervek kidolgozzák a veszélyelhárítási alapterveiket;

c) 300 napon belül a körzeti, megyei, fővárosi polgári védelmi parancsnokságok elkészítik az összesített veszélyelhárítási összesített terveiket;

d) egy éven belül az országos parancsnokság elkészíti a központi veszélyelhárítási tervét.

17. §[10] A tervkészítésre kötelezettek a veszélyelhárítási, illetve az általános polgári védelmi terveik vezetésre, irányításra vonatkozó részeit kötelesek folyamatosan naprakészen tartani, egyéb részeiknél azok adatait, az adattárakat kötelesek félévente felülvizsgálni és pontosítani.

18. § A tervek elkészítése során biztosítani kell, hogy az összesített veszélyelhárítási tervek és az összesített általános polgári védelmi tervek összhangban álljanak a megyei, fővárosi védelmi bizottságok katasztrófaelhárítási, illetve polgári védelmi intézkedési terveivel.

Vegyes és záró rendelkezések

19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Kuncze Gábor s. k.,

belügyminiszter