1998. évi XX. törvény

a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetéséről[1]

(A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1998. február 19-én megtörtént, ennek megfelelően a Megállapodás 1998. április 1-jén hatályba lép.)

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.

2. § A Megállapodás magyar nyelvű fordítása a következő:

"Megállapodás a Török Köztársaság és a Magyar Köztársaság között

PREAMBULUM

A Török Köztársaság (a továbbiakban: Törökország) és a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: Magyarország)

emlékeztetve azon szándékukra, hogy aktívan részt vegyenek az európai gazdasági integráció folyamatában, és kifejezve készségüket, hogy együttműködjenek ezen folyamat erősítése módjainak feltárásában,

hivatkozva a Törökország és az Európai Gazdasági Közösség közti társulást létrehozó Megállapodásra és az Európai Közösségek és Magyarország közti társulást létrehozó Európa Megállapodásra,

hivatkozva a jelen Megállapodás Szerződő Felei (a továbbiakban: a Felek) közti, valamint a közöttük és fő kereskedelmi partnereik közti együttműködés fejlődése során szerzett tapasztalatokra,

kinyilvánítva azon hajlandóságukat, hogy elősegítsék kereskedelmük harmonikus fejlődését, valamint, hogy a közös érdekeltségű területeken, beleértve a jelen Megállapodás hatálya alá nem tartozó területeket is, bővítsék és sokrétűbbé tegyék kölcsönös együtműködésüket, s így teremtsenek ahhoz keretet és támogató környezetet az egyenlőség, a diszkriminációmentesség és a jogok és kötelezettségek egyensúlya alapján,

emlékeztetve a Feleknek a sokoldalú kereskedelmi rendszer folyamatos erősítésében való kölcsönös érdekeltségére, és tekintetbe véve képességüket mint Szerződő Feleknek a GATT/WTO-ban, amelynek rendelkezései és eszközei külkereskedelmi politikájuk alapjait képezik,

elhatározva, hogy ebből a célból rendelkezéseket hoznak, amelyek összhangban ezen, különösen a szabadkereskedelmi területek létesítésére vonatkozó okmányok előírásaival, a Felek közti kereskedelem akadályainak fokozatos megszüntetését irányozzák elő,

figyelembe véve a Felek szabadkereskedelmi kötelezettségeinek és különösen az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményből (GATT) és a Világkereskedelmi Egyezményből (WTO) fakadó jogaiknak és kötelezettségeiknek a betartását,

elhatározták, hogy ezen célok megvalósítása érdekében megkötik a következő Megállapodást:

1. Cikk

Célkitűzések

1. A Felek egy, legfeljebb 2001. január 1-ig tartó átmeneti időszak alatt fokozatosan szabadkereskedelmi övezetet létesítenek a jelen Megállapodás, valamint a GATT 1994 és a WTO előírásaival összhangban.

2. A Megállapodás célkitűzései:

a) a kölcsönös kereskedelem bővítésével elősegíteni a Törökország és Magyarország közti gazdasági kapcsolatok harmonikus fejlődését;

b) tisztességes versenyfeltételeket teremteni a Törökország és Magyarország közti kereskedelem számára;

c) ezen a módon, a kereskedelem előtt álló akadályok lebontása útján hozzájárulni a világkereskedelem harmonikus fejlődéséhez és bővüléséhez;

d) fokozni a Törökország és Magyarország közti együttműködést.

2. Cikk

Alapvámok

1. A jelen Megállapodás szerinti kereskedelmi árucsere tekintetében a Magyar Vámtarifát kell alkalmazni a Magyarországra történő áruimport osztályozására. A Török Vámtarifát kell alkalmazni a Törökországba történő áruimport osztályozására.

2. Az alapvám, amelyre vonatkozóan a jelen Megállapodásban rögzített fokozatos csökkentéseket kell alkalmazni, minden termékre vonatkozóan az alábbi:

- a Magyarországról származó termékekre az az MFN vám, amely a jelen Megállapodás hatálybalépésekor Törökországban (erga omnes) érvényben volt;

- a Törökországból származó termékekre a Magyarországon 1992. február 29-én érvényben volt MFN vám.

3. Amennyiben a jelen Megállapodás hatálybalépését követően bármilyen vámcsökkentésre kerül sor erga omnes alapon, különösen a GATT Uruguay-i Forduló és a Török-EU Vámunió eredményeként kötött vámegyezményekből fakadóan, ezek a csökkentett vámok a vámcsökkentés alkalmazásának időpontjától kezdve felváltják a 2. bekezdésben említett alapvámokat.

I. Fejezet

IPARI TERMÉKEK

3. Cikk

Hatáskör

1. E Fejezet rendelkezéseit azokra a termékekre kell alkalmazni, amelyek a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer 25-től 97-ig terjedő árucsoportjaiban szerepelnek, kivéve a I. számú Mellékletben felsorolt termékeket.

2. Az 5-től 7-ig terjedő Cikkek előírásai nem érvényesek a textiltermékekre és a 4-től 7-ig terjedő Cikkek előírásai nem érvényesek azokra a termékekre, amelyekre az ESZAK-ot létrehozó Szerződés vonatkozik, ahogy azokat a 8. és 9. Cikk említi.

4. Cikk

Importvámok és velük egyenértékű hatású terhek

1. A Felek közötti kereskedelemben a jelen Megállapodás hatálybalépésének időpontjától nem vezetnek be új importvámokat, vagy velük egyenértékű hatású terheket, és nem emelik a már érvényben lévőket. A Felek eltörölnek egymástól származó importjukra vonatkozóan minden importra kirótt, vámmal egyenértékű hatású terhet.

2. Azokat az importvámokat, amelyeket Magyarországon a Törökországból származó, azokra a termékekre alkalmaznak, amelyek nem szerepelnek a II. számú Mellékletben, a Megállapodás hatálybalépésekor el kell törölni.

3. Azokat az importvámokat, amelyeket Magyarországon Törökországból származó és a II. számú Mellékletben felsorolt termékekre alkalmaznak, csökkenteni kell, a mellékletben meghatározott menetrend szerint.

4. Azokat a importvámokat, amelyeket Törökországban a Magyarországról származó árukra, termékekre alkalmaznak, amelyek nem szerepelnek a III. számú Mellékletben, a Megállapodás hatálybalépésekor el kell törölni.

5. Azokat az importvámokat, amelyeket Törökországban a Magyarországról származó és a III. számú Mellékletben felsorolt termékekre alkalmaznak csökkenteni kell, a mellékletben meghatározott menetrend szerint.

5. Cikk

Fiskális jellegű vámok

A 4. Cikk előírásai érvényesek a fiskális jellegű vámokra is.

6. Cikk

Exportvámok és velük egyenértékű hatású terhek. Exportra vonatkozó mennyiségi korlátozások és azokkal egyenértékű hatású intézkedések

1. A Törökország és Magyarország közti kereskedelemben nem vezetnek be új exportvámokat vagy velük egyenértékű hatású terheket.

2. Törökország és Magyarország fokozatosan eltöröl egymás között, legkésőbb a jelen Megállapodás hatálybalépésétől számított 5. év végéig minden exportvámot és azzal egyenértékű hatású terhet, valamint minden exporttal kapcsolatos mennyiségi korlátozást és azzal egyenértékű hatású intézkedést, kivéve azokat, amelyeket nemzetközi kötelezettségek teljesítése kívánhat meg.

7. Cikk

Importra vonatkozó mennyiségi korlátozások és velük egyenértékű hatású intézkedések

1. A Felek között a jelen Megállapodás hatálybalépésnek időpontjától nem vezetnek be új, importra vonatkozó mennyiségi korlátozásokat vagy azzal egyenértékű hatású intézkedéseket, sem a már meglévőket nem szigorítják.

2. A Törökországba történő importra vonatkozó mennyiségi korlátozásokat és azzal egyenértékű hatású intézkedéseket a jelen Megállapodás hatálybalépésének időpontjában el kell törölni.

3. Azokat az importvámokat és velük egyenértékű hatású intézkedéseket, amelyeket Magyarországon a Törökországból származó azon termékekre alkalmaznak, amelyek nem szerepelnek a IV. számú Mellékletben, a jelen Megállapodás hatálybalépésekor el kell törölni. A IV. számú Mellékletben felsorolt termékekre a mennyiségi korlátozásokat és a velük egyenértékű intézkedéseket fokozatosan, legkésőbb 2000. december 31-ig el kell törölni.

4. A jelen Megállapodás hatálybalépésének időpontjától Magyarország a Törökországból származó és az V. számú Mellékletben felsorolt termékekre a mellékletben foglalt feltételekkel import értékplafonokat nyit.

5. A jelen Megállapodás szempontjából "a mennyiségi korlátozások és a velük egyenértékű intézkedések" Magyarországról Törökországba vagy Törökországból Magyarországra irányuló import vagy export kvóták, importengedélyezés vagy egyéb kereskedelmet korlátozó adminisztratív intézkedések vagy követelmények útján történő megtiltását vagy korlátozását jelentik.

8. Cikk

Textiltermékek kereskedelme

Az "A" Jegyzőkönyv tartalmazza a benne foglalt textiltermékekre alkalmazandó rendelkezéseket.

9. Cikk

ESZAK termékek kereskedelme

A "B" Jegyzőkönyv tartalmazza a benne foglalt szén- és acéltermékekre alkalmazandó rendelkezéseket.

II. Fejezet

MEZŐGAZDASÁGI, FELDOLGOZOTT MEZŐGAZDASÁGI ÉS HALÁSZATI TERMÉKEK

10. Cikk

Hatáskör

1. E fejezet rendelkezéseit a Megállapodás Szerződő Feleinek országából származó mezőgazdasági, feldolgozott mezőgazdasági és halászati termékekre kell alkalmazni.

2. A "mezőgazdasági termékek" fogalma e Megállapodás szempontjából a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer 1-24. fejezetei alá tartozó termékeket és az I. számú Mellékletben felsorolt termékeket jelenti.

11. Cikk

Koncessziók cseréje

1. E Megállapodás Szerződő Felei kijelentik, hogy készek, amennyire azt mezőgazdasági politikáik megengedik, elősegíteni a mezőgazdasági termékekkel folytatott kereskedelem harmonikus fejlődését, és hogy időközönként megvitassák ezt a témát a Vegyesbizottságban.

2. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítása érdekében Törökország és Magyarország megállapodtak egy "C" Jegyzőkönyvben, amely tartalmazza a mezőgazdasági termékekkel folytatott kereskedelem elősegítését szolgáló intézkedéseket.

12. Cikk

Egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések

E Megállapodás Szerződő Felei vállalják, hogy nem használják fel állategészségügyi, növényegészségügyi és egészségügyi szabályaikat önkényes vagy igazolhatatlan diszkrimináció céljára vagy a köztük folytatott kereskedelem burkolt korlátozására.

III. Fejezet

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

13. Cikk

Belföldi adózás

1. E Megállapodás Szerződő Felei tartózkodni fognak minden olyan belföldi, fiskális természetű intézkedéstől, vagy gyakorlattól, amely közvetlenül vagy közvetve diszkriminálja a Törökországból származó termékeket és hasonlóképpen a Magyarországról származó termékeket.

2. A Felek egyikébe exportált termékek nem részesülhetnek olyan mértékű belföldi adóvisszatérítésben, amely meghaladja a rájuk kivetett közvetlen vagy közvetett adók összegét.

14. Cikk

Más megállapodások által vezérelt kereskedelmi kapcsolatok

1. Ez az Egyezmény nem gátolhatja meg vámuniók, szabadkereskedelmi övezetek vagy határmenti kereskedelemre vonatkozó megállapodások fenntartását vagy létesítését, ameddig azoknak nincs negatív hatása a kereskedelmi rezsimre és különösen az e Megállapodásban foglalt származási szabályokra vonatkozó előírásokra.

2. A Megállapodás Szerződő Felei között kérésre konzultációkat kell tartani a Vegyesbizottságban az ilyen vámuniókat vagy szabadkereskedelmi területeket létrehozó megállapodásokkal kapcsolatban.

15. Cikk

Strukturális kiigazítás

1. Magyarország és Törökország megnövelt vámtarifák formájában korlátozott időtartamú, a 4. Cikk előírásait korlátozó kivételes intézkedéseket hozhat.

2. Ezek az intézkedések csak újonnan létrehozott iparágakra vagy egyes átszervezés alatt álló vagy súlyos nehézségekkel küzdő ágazatokra vonatkozhatnak, különösen ott, ahol ezek a nehézségek súlyos szociális gondokat okoznak.

3. A Magyarországon és Törökországban a másik Féltől származó termékekre alkalmazható, a fenti intézkedésekkel bevezetett importvámok nem haladhatják meg a 25%-ot ad valorem, és fenn kell tartaniuk a bármely Fél országából származó termékekre egy preferenciális elemet. Az ilyen intézkedések hatálya alá tartozó termékek importjának összértéke nem haladhatja meg az utolsó olyan évben, amelyre statisztika áll rendelkezésre, a 2. Cikkben meghatározottak szerint a másik Féltől származó ipari termékek összimportjának 15%-át.

4. Ezeket az intézkedéseket öt évet meg nem haladó időtartamra lehet alkalmazni, kivéve, ha a Vegyesbizottság hosszabb időszakot engedélyezett. Alkalmazásukat legkésőbb az átmeneti időszak lejártakor meg kell szüntetni.

5. Nem vezethetők be ilyen intézkedések egy termék vonatkozásában, ha több mint három év telt el az adott termékre vonatkozó mindenfajta vámok, mennyiségi korlátozások, vagy azokkal egyenértékű hatású terhek vagy intézkedések megszüntetése óta.

6. Magyarország és Törökország tájékoztatják a Vegyesbizottságot bármely kivételes intézkedésről, amelyet meghozni szándékoznak és bármely Fél kérésére konzultációkat kell tartani a Vegyesbizottságban az ilyen intézkedésekről és azokról az ágazatokról, amelyre vonatkoznak, mielőtt alkalmaznák őket. Amikor ilyen intézkedéseket hoznak, a Feleknek tájékoztatniuk kell a Vegyesbizottságot az e Cikk szerint bevezetett vámok megszüntetésének ütemezéséről. Ennek az ütemezésnek intézkednie kell ezen vámok, legkésőbb a bevezetésüket követő két évvel kezdődően egyenlő mértékekben való csökkentéséről. A Vegyesbizottság eltérő ütemezésről is határozhat.

16. Cikk

Dömping

Ha e Megállapodás valamelyik Szerződő Fele úgy találja, hogy a Megállapodás által szabályzott kereskedelmi kapcsolatokban az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény VI. Cikke szerinti dömping fordul elő, megteheti e gyakorlattal szemben a GATT VI. Cikkével és az adott Cikkhez kapcsolódó megállapodások által létrehozott szabályozással összhangban a megfelelő intézkedéseket a 20. Cikkben lefektetett eljárás szerint és feltételek mellett.

17. Cikk

Sürgősségi intézkedések egyes termékek importjával kapcsolatban

Ha bármely terméket olyan megnövelt mennyiségben és olyan feltételek mellett importálnak, hogy az

a) a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek termelőinek a másik Fél területén komoly kárt, vagy

b) a gazdaság bármely szektorában komoly zavarokat, vagy egy régió gazdasági helyzetének komoly romlását eredményező nehézségeket okoz, vagy ilyenek okozásával fenyeget,

az érintett Fél a 20. Cikkben lefektetett eljárás szerint és feltételek mellett megteheti a megfelelő intézkedéseket.

18. Cikk

Reexport és komoly hiány

Ahol a 6. Cikk előírásainak a betartása oda vezet, hogy

a) reexportra kerül sor olyan harmadik országba, amellyel szemben e Megállapodásban részes exportáló Fél az adott termékre vonatkozóan mennyiségi exportkorlátozásokat, exportvámokat vagy ezekkel egyenértékű hatású intézkedéseket vagy terheket tart fenn; vagy

b) komoly hiány mutatkozik vagy fenyeget egy a Megállapodásban részes exportáló Fél számára lényeges termékből;

és ahol a fent hivatkozott helyzetek komoly nehézségeket okoznak vagy valószínűleg okozni fognak a Megállapodásban részes exportáló Fél részére, az a Fél a 20. Cikkben lefektetett eljárás szerint és feltételek mellett megteheti a megfelelő intézkedéseket.

19. Cikk

Állami monopóliumok

1. A Felek progresszív módon szabályozni fognak minden kereskedelmi jellegű állami monopóliumot úgy, hogy biztosítsák e Megállapodás hatálybalépését követő év végéig, minden a Felek állampolgárai között az áruk előállítására és értékesítésére vonatkozó feltételek vonatkozásában fennálló megkülönböztetés megszűnését.

2. A Vegyesbizottságot értesíteni kell az e célkitűzés megvalósítása érdekében foganatosított intézkedésekről.

20. Cikk

Védelmi intézkedések alkalmazására vonatkozó eljárás

1. Mielőtt az e Cikkben rögzített védelmi intézkedések alkalmazására vonatkozó eljárást kezdeményeznék, a Megállapodás Szerződő Feleinek meg kell kísérelnie, hogy bármely köztük lévő nézetkülönbséget közvetlen konzultációk útján oldjanak meg, és tájékoztatniuk kell erről a másik Felet.

2. A 15., 16., 17. és 18. Cikkekben meghatározott esetekben az a Fél, amely fontolóra veszi, hogy védelmi intézkedésekhez folyamodik, haladéktalanul értesíteni tartozik erről a Vegyesbizottságot. Az érintett Félnek minden lényeges információt és segítséget meg kell adnia a Vegyesbizottságnak, amely ahhoz szükséges, hogy megvizsgálja az esetet. A Felek közti konzultációt a Vegyesbizottságban késedelem nélkül le kell folytatni azzal a céllal, hogy közösen elfogadható megoldást találjanak.

3. Ha attól számított egy hónapon belül, hogy az ügyet a Vegyesbizottság elé utalták, az érintett Fél nem vet véget a kifogásolt gyakorlatnak vagy a jelzett nehézségeknek, és a Vegyesbizottság az üggyel kapcsolatban nem hozza meg döntését, a másik Fél meghozhatja azokat a védelmi intézkedéseket, amelyeket a helyzet orvoslása érdekében szükségesnek tart.

4. A meghozott védelmi intézkedésekről a Vegyesbizottságot haladéktalanul értesíteni kell. Ezeket kiterjedésük és időtartamuk tekintetében arra kell korlátozni, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy orvosolják azt a helyzetet, amely okot szolgáltatott alkalmazásukra, és nem haladhatják meg azt a kárt, amelyet a kérdéses gyakorlat vagy nehézség okozott. Elsőbbséget kell adni olyan intézkedéseknek, amelyek a legkevésbé zavarják e Megállapodás érvényesülését.

5. A meghozott védelmi intézkedésekről rendszeres konzultációkat kell folytatni a Vegyesbizottságban azzal a céllal, hogy azokat enyhítsék, vagy megszüntessék, ha a feltételek tovább nem indokolják fenntartásukat.

6. Amikor kivételes körülmények azonnali cselekvést kívánnak, és lehetetlenné teszik az előzetes vizsgálatot, az érintett Fél a 15., 16., 17., 18., 24. és 25. Cikkek esetében azonnal alkalmazhatja azokat az óvintézkedéseket, amelyek feltétlenül szükségesek a helyzet orvoslásához. Az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatni kell a Vegyesbizottságot, és a Feleknek, amint lehet, konzultációkat kell tartaniuk a Vegyesbizottság keretében.

21. Cikk

Származási szabályok és együttműködés a vámigazgatásban

1. A "D" Jegyzőkönyv lefekteti a származási szabályokat és az adminisztratív együttműködés módszereit.

2. E Megállapodás Szerződő Felei megtesznek minden szükséges intézkedést, beleértve az adminisztratív együttműködés területén szükségeseket, annak biztosítására, hogy a 2., 4., 5., 6. és 7. Cikkek, valamint a "D" Jegyzőkönyv előírásait hatékonyan és harmonikusan alkalmazzák, tekintetbe véve azt az igényt, hogy a kereskedelemben alkalmazott formaságokat, amilyen hamar lehet, csökkentsék és azt az igényt, hogy kölcsönösen kielégítő megoldásokat érjenek el minden ezen előírások működéséből származó nehézség vonatkozásában.

22. Cikk

Korlátozások nem gazdasági okokból

Ez a Megállapodás nem zárja ki, hogy a közerkölcs, közrend, közbiztonság, emberek, állatok, növények egészségének és életének védelme, művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme, vagy az ipari és kereskedelmi javak védelme, vagy az aranyra vagy ezüstre vonatkozó szabályok által indokoltan tilalmakat vagy korlátozásokat vezessenek be exportra, importra vagy tranzit szállításokra. Az ilyen tilalmak és korlátozások azonban nem képezhetik a Törökország és Magyarország közti kereskedelem önkényes diszkriminálásának vagy burkolt korlátozásának eszközét.

23. Cikk

Fizetések

A Felek vállalják, hogy konvertibilis devizában engedélyeznek bármely fizetést a fizetési mérleg folyószámlán addig a mértékig, ameddig a fizetések alapjául szolgáló tranzakciók árumozgásokra vonatkoznak.

24. Cikk

Vállalati verseny szabályozása, állami támogatás

1. Az alábbiak nem egyeztethetők össze e Megállapodás megfelelő működésével, amennyiben azok a Magyarország és Törökország közti kereskedelmet érintik:

a) minden olyan vállalatok közti megállapodás, vállalati szövetségek által hozott döntés vagy vállalatok között egyeztetett gyakorlat, amely célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy eltorzítása;

b) Törökország vagy Magyarország területének egészén vagy lényeges részén domináns helyzetben lévő egy vagy több vállalat által elkövetett visszaélés;

c) bármely állami támogatás amely eltorzítja a versenyt, vagy annak eltorzításával fenyeget bizonyos vállalatoknak, vagy bizonyos termékek előállításának előnyben részesítése következtében.

2. Mindkét Fél biztosítja az állami támogatás területének átláthatóságát többek között azzal, hogy évente megadja a másik Félnek a nyújtott segítség teljes összegét, beleértve annak elosztását, és kérésre tájékoztatást ad a segítségnyújtási rendszerekről. Bármely Fél a másik Fél kérésére felvilágosítást ad az állami segítség különleges eseteiről.

3. Ha bármelyik Fél úgy véli, hogy egy meghatározott gyakorlat nincs összhangban a jelen Cikk első bekezdésének rendelkezéseivel, és

a) az Egyetértési Jegyzőkönyv 4. pontjában hivatkozott megállapodások nem foglalkoznak vele megfelelően, vagy

b) ilyen szabályok hiányában, és ha ez a gyakorlat komoly sérelmet okoz a másik Félnek, vagy anyagi kárt hazai iparának, vagy ilyen okozásával fenyeget, a Vegyesbizottságban lefolytatott konzultációkat vagy az ilyen konzultációkért történő folyamodást követő harminc munkanap elteltével megteheti a megfelelő intézkedéseket.

A jelen Cikk 1. c) bekezdésével össze nem egyeztethető gyakorlat esetében az ilyen megfelelő intézkedéseket, ahol azokra a WTO/GATT 1994 alkalmazandó, csak a WTO/GATT 1994-ben és bármely annak hatálya alatt megtárgyalt és a Felek között alkalmazandó egyéb egyezményekben lefektetett feltételek mellett és eljárásokkal összhangban lehet meghozni.

4. Az Egyetértési Jegyzőkönyv 4. pontjában foglaltaknak megfelelően elfogadott bármely ellenkező rendelkezés dacára a Feleknek információk cseréje során figyelembe kell venniük a szakmai és üzleti titoktartási követelmények által szabott korlátokat.

25. Cikk

Fizetési mérleg nehézségek

Ha Törökország vagy Magyarország komoly fizetési mérleg nehézségekkel küzd, vagy ilyenek bekövetkezése fenyeget, Törökország vagy Magyarország a helyzettől függően a GATT keretében lefektetett feltételekkel és a Nemzetközi Valutaalap Megállapodási Cikkei VIII. Cikkével összhangban korlátozó intézkedéseket hozhat, amelyek korlátozott időtartamra érvényesek és nem haladhatják meg a fizetési mérleg helyzet rendbetételéhez szükséges mértéket. Törökország vagy Magyarország a helyzettől függően azonnal tájékoztatják a másik Felet és a lehető legrövidebb időn belül beterjesztik a másik Félnek a korlátozások megszüntetésének menetrendjét.

26. Cikk

Szellemi tulajdon védelme

1. Annak érdekében, hogy biztosítsák a jelen Megállapodás annak célkitűzéseivel összhangban lévő zavartalan működését, és elkerüljék a kereskedelem megzavarását, a jelen Megállapodásban részes Felek lépéseket tesznek a szellemi tulajdonjogok nyújtása, valamint megfelelő és hatékony védelmének biztosítása érdekében.

2. A jelen Megállapodásban részes Felek minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy érvényt szerezzenek ezen jogok sérthetetlenségének, különösen a hamisítással és kalóztevékenységgel szemben.

3. A szellemi tulajdonjogok területén érvényben lévő nemzetközi egyezmények és joghatóság szerinti kötelezettségeik teljesítése során a jelen Megállapodásban részes Felek nem biztosítanak egymás állampolgárai számára kedvezőtlenebb elbánást annál, amilyet bármely más állam állampolgárai számára megadnak.

4. A Vegyesbizottság figyelemmel kíséri és vizsgálja a szellemi tulajdonjogok érvényesülését. A jelen Megállapodásban részes bármely Fél kérésére a Vegyesbizottságban konzultációkat kell folytatni bármely a szellemi tulajdonjogokat érintő kérdésről.

27. Cikk

Közbeszerzés

1. A jelen Megállapodásban részes Felek a közületi szerződések diszkriminációmentes és kölcsönösségi alapon történő odaítélésének felszabadítását kívánatos célkitűzésnek tekintik.

2. A jelen Megállapodás hatálybalépésétől fogva mindkét Fél biztosítja a másik Fél vállalatai számára a közületi szerződések odaítélési eljárásaiban való részvételt olyan elbánás szerint, amely nem kedvezőtlenebb a bármely más ország vállalatai részére biztosított elbánásnál.

3. A Vegyesbizottság, a 28. és 29. Cikkek szellemében eljárva időszakonként felülvizsgálja a fenti 1. és 2. bekezdés végrehajtásának gyakorlati módozatait. A Vegyesbizottság a lehető leghamarabb lefekteti, figyelembe véve azokat a megoldásokat, amelyekről a WTO/GATT 1994 keretében született megállapodás, a szükséges hatáskört, időrendet és szabályokat.

28. Cikk

Vegyesbizottság létesítése

1. A jelen Megállapodás létrehoz egy Vegyesbizottságot, amelyben a Megállapodás mindkét részes Fele képviselteti magát. A Vegyesbizottság felelős a jelen Megállapodás irányításáért, és biztosítja annak megfelelő végrehajtását.

2. A jelen Megállapodás megfelelő végrehajtása érdekében a Felek információkat cserélnek és bármely Fél kérésére a Vegyesbizottságban konzultációkat folytatnak. A Vegyesbizottság vizsgálja a Törökország és Magyarország közti kereskedelem akadályai további leépítésének lehetőségeit.

3. A Vegyesbizottság a 29. Cikk 3. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban határozatokat hozhat a jelen Megállapodás által meghatározott esetekben. Más kérdésekben a Vegyesbizottság ajánlásokat tehet.

29. Cikk

A vegyesbizottsági eljárás

1. A jelen Megállapodás megfelelő végrehajtása érdekében a Vegyesbizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer, megfelelő szinten, ülést tart.

2. A Vegyesbizottság közös megegyezés alapján jár el.

3. Ha a jelen Megállapodásban részes Felek valamelyikének vegyesbizottsági képviselője olyan határozat elfogadásához járult hozzá, amelynek végrehajtása alkotmányos követelményektől függ, a határozat, ha későbbi időpont nem szerepel benne, a jelzett fenntartás megszüntetésének napján lép hatályba.

4. A Vegyesbizottság maga fogadja el eljárási szabályzatát, amely többek között tartalmazza az ülések összehívására, az Elnök kinevezésére és hivatali idejének tartamára vonatkozó rendelkezéseket.

5. A Vegyesbizottság feladatai végrehajtásának elősegítésére általa szükségesnek tartott albizottságokat és munkacsoportokat állíthat fel.

30. Cikk

Biztonsági kivételek

A jelen Megállapodásban foglaltakból semmi sem gátolja meg egyik Felet sem abban, hogy megtegye az általa szükségesnek tartott intézkedéseket:

a) lényeges biztonsági érdekeivel ellentétes információk nyilvánosságra hozatalának megakadályozása érdekében;

b) lényeges biztonsági érdekeinek védelme vagy nemzetközi kötelezettségeinek és nemzeti politikájának végrehajtása érdekében:

(i) fegyverek, lőszer, hadfelszerelés és olyan egyéb áruk forgalma tekintetében, amelyre közvetve vagy közvetlenül hadászati létesítmény szállítása céljából kerül sor, vagy

(ii) biológiai és vegyi fegyverek, nukleáris fegyverek és egyéb nukleáris robbanó eszközök elterjedésének megakadályozása tekintetében, vagy

(iii) háború vagy egyéb háborús fenyegetést megtestesítő súlyos nemzetközi feszültség esetén.

31. Cikk

Kötelezettségek teljesítése

1. A jelen Megállapodásban részes Felek minden szükséges intézkedést megtesznek jelen Megállapodás célkitűzései elérésének biztosítása és a Megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítése érdekében.

2. Ha Törökország úgy véli, hogy Magyarország, vagy ha Magyarország úgy véli, hogy Törökország elmulasztotta valamely jelen Megállapodásban foglalt kötelezettségének teljesítését, az érintett Fél megteheti a 20. Cikkben lefektetett feltételek szerint és eljárással összhangban a megfelelő intézkedéseket.

32. Cikk

Fejlesztési záradék

Ha bármely Fél úgy ítéli meg, hogy a Felek gazdaságainak érdekében hasznos volna a jelen Megállapodás által létrehozott kapcsolatok fejlesztése Megállapodás jelenlegi hatálya alá nem tartozó területekre való kiterjesztése útján, erről indoklással ellátott kérést kell benyújtania a másik Félnek. A Felek utasíthatják a Vegyesbizottságot, hogy vizsgálja meg a kérést, és ahol indokolt tegyen ajánlásokat részükre, különös tekintettel tárgyalások kezdésére.

33. Cikk

Módosítások

A jelen Megállapodás nem a 20. Cikk 3. bekezdésében hivatkozott módosításait, amelyeket a Vegyesbizottság jóváhagyott, a Megállapodásban részes Felek elé kell terjeszteni elfogadás céljából, és azok a Felek által történt elfogadást követően lépnek hatályba.

34. Cikk

Jegyzőkönyvek és Mellékletek

A jelen Megállapodás "A", "B", "C", "D" Jegyzőkönyvei és I-VII. számú Mellékletei a Megállapodás szerves részét képezik. A Vegyesbizottság határozatot hozhat a Jegyzőkönyvek és Mellékletek módosításáról.

35. Cikk

Területi érvényesség

Ez a Megállapodás a Megállapodásban részes Felek területeire alkalmazandó.

36. Cikk

Lejárat

Jelen Megállapodást bármely Fél a másik Fél részére adott írásos értesítéssel felmondhatja. A Megállapodás érvényessége az ilyen értesítés időpontjától számított hat hónapra szűnik meg.

37. Cikk

Hatálybalépés

Jelen Megállapodás attól az időponttól számított második hónap első napján lép hatályba, amikor a Felek értesítik egymást, hogy a ratifikáláshoz szükséges eljárás befejeződött.

Ennek tanúságaként, alulírott meghatalmazottak, akik megfelelő felhatalmazással rendelkeznek, aláírták a jelen Megállapodást.

Készült 1997. január hó 8. napján, két hiteles angol nyelvű példányban.

Egyetértési Jegyzőkönyv

1. Amenyiben bármely Fél a vámok csökkentése vagy a mennyiségi korlátozások megszüntetése gyorsításáról állapodik meg az Európai Unióval, a Felek konzultálnak egymással azokról a feltételekről, amelyek mellett az ilyen liberalizációt az érzékeny termékek lebontásának időrendjére vonatkozóan egymásra kiterjesztik.

2. A jelen Megállapodás 15. Cikke szerinti bármely intézkedést a Felek olyan mértékben alkalmaznak, amilyen mértékben az az Európai Unióból származó import tekintetében alkalmazásra kerül.

3. A Felek megállapodnak, hogy amennyiben a jelen Megállapodás hatálybalépését követően az egyrészt az Európai Közösségek és Tagállamaik, másrészt a Magyar Köztársaság között 1991. december 16-án, Brüsszelben megkötött Európai Megállapodás Származási Szabályainak rendelkezéseit módosítják, a jelen Megállapodás "D" Jegyzőkönyvének rendelkezéseit hasonlóképpen módosítani kell.

A Felek a jelen Megállapodás módosított "D" Jegyzőkönyvének előírásait és hatálybalépésének időpontját leválváltásban rögzítik, és azok azonosak lesznek az Európai Megállapodás fentiek szerinti módosított előírásaival és azok hatálybalépésének időpontjával.

A "D" Jegyzőkönyv Lengyelországra, a Cseh Köztársaságra és a Szlovák Köztársaságra vonatkozó előírásai az ezen országok és Törökország közti szabadkereskedelmi megállapodások megkötését és az e megállapodások végrehajtásáról Magyarország és Törökország között folytatott levélváltás megtörténtét követően alkalmazandók.

4. A jelen Megállapodás 24. Cikk 1. bekezdésében foglalt előírások alkalmazása céljából a Felek megteszik az Európai Közösségekkel kötött megállapodásaikban rögzített eljárásoknak megfelelő és az azokban meghatározott feltételek szerinti intézkedéseket. Ezen eljárásokban és/vagy feltételekben bekövetkező bármely változás esetén ezeket a változásokat a Felek közötti kapcsolatban is alkalmazni kell.

5. A jelen Megállapodás "B" Jegyzőkönyve 6 Cikk 3. bekezdése alkalmazása céljából a Vegyesbizottság, az egyrészt az Európai Közösségek és Tagállamaik, másrészt a Magyar Köztársaság között 1991. december 16-án, Brüsszelben megkötött Európai Megállapodás Társulási Tanácsa által kidolgozott rendelkezések alapján, dönt az 1. és 2. bekezdések végrehajtásához szükséges intézkedések elfogadásáról.

2. Ez a mennyiség 1998. január 1-jétől évente 7%-kal nő.

IV. sz. számú Melléklet

(A 7. Cikk 3. bekezdésének hivatkozása szerint.)

Az 1996. évi importban forgalmi engedélyköteles termékek jegyzéke vámtarifaszám szerint

"A" JEGYZŐKÖNYV

A Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság között a textil- és ruházati termékek kereskedelméről

A Magyar Köztársaság Kormánya,

egyfelől és

a Török Köztársaság Kormánya

másfelől

attól a szándéktól vezetve, hogy a tartós együttműködés érdekében és az árucserében teljes biztonságot nyújtó feltételek között előmozdítsák a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: Magyarország) és a Török Köztársaság (a továbbiakban: Törökország) között a textil- és ruházati termékek kereskedelmének kölcsönös kibővülését, valamint rendezett és méltányos fejlődését,

elhatározva, hogy a legteljesebb mértékben figyelembe veszik mind az importáló, mind az exportáló ország textiliparát jelenleg érintő súlyos gazdasági és szociális problémákat, különösen abból a célból, hogy a károkozás reális veszélyét kiküszöböljék Magyarország és Törökország textil- és ruházati termék piacán,

annak érdekében, hogy megvalósítsa a Törökország és az Európai Unió (a továbbiakban: EU) között 1996. január 1-jén létrejött Vámuniót, amely lehetővé teszi az EU és Törökország között valamennyi textil- és ruházati termék szabad mozgását, Törökország a Vámunió életbelépésének időpontjától kezdve az EU Közös Vámtarifájával megegyező külső vámokat és az EU-val azonos kereskedelmi szabályokat alkalmaz harmadik országokból származó textil- és ruházati termékek importja tekintetében,

azzal a szándékkal, hogy megkönnyítsék a textil- és ruházati termékek országaik közötti kétoldalú kereskedelmét, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya elhatározták e Jegyzőkönyv megkötését

és a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk

1. A Jegyzőkönyv elvi alapjául a Magyarország és Törökország textil- és ruházati iparai közötti kereskedelem és ipari együttműködés továbbfejlesztése szolgál. A Jegyzőkönyv létrehozza az I/A. és I/B. számú Mellékletekben felsorolt magyarországi és törökországi eredetű textil- és ruházati termékek (a továbbiakban: textiltermékek) kereskedelmében alkalmazásra kerülő mennyiségi szabályozási rendszert.

2. A Jegyzőkönyv feltételei szerint minden mennyiségi korlátozást és azzal egyenértékű intézkedést, amely a két Fél másik Féltől származó importját érinti, legkésőbb a 4. számú Egyeztetett Jegyzőkönyvben hivatkozott időszak végéig fel kell számolni.

3. A Jegyzőkönyv alkalmazása vonatkozásában konzultációkat tartanak az általános helyzetről és a végső liberalizálás irányába történő előrehaladásról.

2. Cikk

1. A Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó és bármelyik Fél országába importált termékek osztályozása a Közösség vám és statisztikai nómenklatúráján (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra, rövidített formában: KN), illetőleg annak bármely módosításán alapul.

2. A Felek egyetértenek abban, hogy a Jegyzőkönyv szerinti korlátozások alkalmazásában vagy igazgatásában változások bevezetése, így változások a gyakorlati módszerekben, szabályokban, eljárásokban és a textiltermékek kategorizálásában, beleértve a Harmonizált Rendszerre és a KN-re vonatkozó változásokat is, nem bonthatják meg a Felek között a jogok és kötelezettségek tekintetében - a Jegyzőkönyv szerint - kialakult egyensúlyt; nem érinthetik hátrányosan a Felek piacrajutási lehetőségeit; nem akadályozhatják e piacrajutás teljes kihasználását; és nem zavarhatják meg a Jegyzőkönyv szerinti kereskedelmet. A bármely ilyen változást kezdeményező Fél a másik Felet erről a változás hatálybalépését megelőzően értesíteni tartozik.

Az osztályozásra vonatkozó változtatások végrehajtási eljárásait az "A" Függelék tartalmazza.

3. A Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó termékek származását az EU-ban érvényben lévő származási szabályok szerint kell meghatározni, amelyeket Törökország is alkalmaz.

Magyarország a fenti származási szabályokat érintő bármely módosításról értesítést kap.

A textiltermékek származása ellenőrzésének módozatait az "A" Függelék tartalmazza.

3. Cikk

1. Magyarország egyetért azzal, hogy a Jegyzőkönyv alkalmazásának minden egyes évére nézve Törökországba irányuló exportját a Jegyzőkönyv II. számú Mellékletében szereplő termékek tekintetében az ott rögzített mennyiségi keretekre korlátozza.

2. A törökországi származású, Magyarország által közvetlenül importált, KN-ben megadott kódokban kifejezett textiltermékekre alkalmazott mennyiségi korlátozások számát és szintjét a Jegyzőkönyv alkalmazásának minden egyes évére a Jegyzőkönyv III. számú Melléklete tartalmazza.

3. Ha a jelen Jegyzőkönyv másként nem rendelkezik, Magyarország és Törökország ezennel egyetért abban, hogy a két Fél közötti textilkereskedelemben nem vezetnek be új mennyiségi korlátozásokat vagy azokkal egyenértékű intézkedéseket, és a Felek közti Szabadkereskedelmi Megállapodás hatálybalépésének időpontjában érvényben lévőkhöz képest nem növelik a meglévők számát.

4. A II. számú Mellékletben szereplő és Magyarországról származó textiltermékek Törökországba irányuló exportja kettős ellenőrzési rendszer alá esik, amelynek módozatait az "A" Függelék tartalmazza.

4. Cikk

1. Magyarország és Törökország elismeri a textiltermékek - magyarországi feldolgozását, előállítását vagy megmunkálását követően - Törökországba történő reimportjának mint az ipari és kereskedelmi kooperáció sajátos formájának, különleges és differenciált jellegét.

2. Ha erről a "B" Függelék másképpen nem rendelkezik, a Törökországba történő ilyen reimport nem terheli e termékekre a II. számú Mellékletben rögzített mennyiségi kereteket, feltéve, ha ezekre a reimportokra a Törökországban a bérmunka-kereskedelemre érvényes rendelkezésekkel összhangban kerül sor és megfelelnek a Jegyzőkönyv "B" Függelékében meghatározott különleges rendelkezéseknek.

3. A Magyarországon történt feldolgozásukat követően reexportra szánt törökországi származású textiltermékek magyarországi importja nem esik korlátozás alá.

4. Amint Törökország bevezeti a bérmunka-kereskedelem rendszerét, egyidejűleg specifikus bérmunkakereteket állapít meg Magyarország számára annak a formulának az alapján, amelyeket az "A" és "B" Függelékben megadott keretek kiszámítására használtak.

5. Cikk

1. A Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó textiltermékeknek bármelyik Fél területére történő importja nem esik a II. számú vagy a III. számú Mellékletben foglalt mennyiségi keretek alá, amennyiben ezeket a termékeket az importáló Fél a Feleknél érvényes adminisztratív ellenőrzési rendszer szerint - akár ugyanabban az állapotban, akár feldolgozás után történő - reexportra szántnak nyilvánítja.

Ha azonban a fentiekben meghatározott feltételek között Törökországba importált termékeket hazai felhasználásra kívánják bocsátani, annak feltétele exportengedély kiállítása az illetékes hatóságok részéről, valamint a származás igazolása az "A" Függelékben foglalt feltételek szerint.

2. Abban az esetben, ha az egyik Fél illetékes hatóságai megállapítják, hogy az importált textilterméket a Jegyzőkönyvben rögzített mennyiségi keretek egyikének terhére írták, azonban e terméket később az országon kívülre reexportálták, a szóban forgó hatóságok négy héten belül tájékoztatják a másik Fél hatóságait a kérdéses mennyiségről, és felhatalmazást adnak ugyanabba a kategóriába tartozó terméknek azonos mennyiségben történő behozatalára, anélkül, hogy azt a Jegyzőkönyvben a folyó évre vagy a következő évre megállapított mennyiségi keret terhére írnák, ahogy az indokolt.

3. Nem esik mennyiségi keretek alá a Felek exportja kézzel vagy lábbal meghajtott szövőszékeken előállított kézműipari szövetekből, az e szövetekből kézzel előállított ruházati és más cikkekből, valamint a hagyományos népművészeti kézműipari cikkekből, tekintettel a Jegyzőkönyv "C" Függelékében meghatározott feltételekre.

6. Cikk

1. Minden évben minden árukategóriánál a II. számú Mellékletben a következő évre megállapított mennyiségi keret egy része előzetesen felhasználható a folyó évi mennyiségi keret 6%-ának erejéig. Az előzetes szállítások a következő évi megfelelő mennyiségi keretből levonásra kerülnek.

2. A Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó bármely évben ki nem használt mennyiségeknek a következő évi mennyiségi keretbe való átvitele a II. számú Mellékletben a folyó évre megállapított mennyiségi keret 10%-a erejéig engedélyezhető.

3. Az I. csoport tekintetében a mennyiségi keretek egymás közötti átvitele csak a következő esetekben megengedett:

- az 1. kategóriából a 2. és 3. kategóriába, vagy a 2. és 3. kategóriából az 1. kategóriába való átvitel a rendeltetési kategória mennyiségi keretének 7%-a erejéig;

- a 2. és 3. kategória közötti átvitel a rendeltetési kategória mennyiségi keretének 7%-a erejéig;

- a 2., illetőleg a 3. kategóriába az előző két francia bekezdés értelmében történő átvitel teljes mennyisége nem haladhatja meg a rendeltetési kategória 7%-át;

- a 4., 5., 6., 7. és 8. kategóriák közötti átvitel a rendeltetési kategória mennyiségi kerete 7%-ának erejéig hajtható végre.

Átvitel a II. és III. csoport bármely kategóriájába az I., II. vagy III. csoport bármely kategóriájából a rendeltetési kategória mennyiségi keretének 10%-a erejéig hajtható végre.

4. A fenti 3 bekezdésben hivatkozott átviteleknél alkalmazandó egyenértékűségi táblázatot az I. számú Melléklet tartalmazza.

5. Az 1., 2. és 3. bekezdésekben foglalt rendelkezések ugyanazon éven belüli halmozott alkalmazásából eredő növekedés az I., II. és III. csoportokhoz tartozó bármely termékkategóriát illetően nem haladhatja meg a 17%-ot.

6. Az exportáló Fél hatóságai legalább 15 nappal az alkalmazást megelőzően írásban tájékoztatják a másik Felet, az 1., 2. és 3. bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásáról.

7. Cikk

1. Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a mennyiségi keretek alá nem eső, a másik Féltől származó és e Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó textiltermékek importjára olyan abszolút vagy relatív mértékben megnövekedett mennyiségben és olyan feltételekkel kerül sor, hogy ez

- kár okozásával fenyegeti az importáló Félnek a hasonló termékeket vagy a közvetlenül versenyző termékeket előállító termelőit, vagy

- az importáló Fél gazdasági érdekei ezt így kívánják, előzetes vagy utólagos megfigyelési rendszert léptethet hatályba az adott termékkategóriára, olyan időtartamra, amelyet indokoltnak tart.

2. Az a Fél, amelyik az 1. bekezdésben leírt megfigyelési rendszert be kívánja vezetni, legalább egy munkanappal ezt megelőzően tájékoztatja erről a másik Felet, és bármelyik Fél a Jegyzőkönyv 14. Cikke szerint konzultációt kérhet.

3. Abban a körben, amelyben Törökország az e Cikk szerinti megfigyelési rendszert bevezeti, Magyarország alkalmazza a kettős ellenőrzésnek, az osztályozásnak és a származás igazolásának az "A" Függelékben meghatározott megfelelő rendelkezéseit.

8. Cikk

1. Textiltermékeknek mindkét Fél területére történő olyan exportja, amely nem esik mennyiségi keretek alá, az alábbi bekezdések szerint mennyiségi keretek alá vonható.

2. Ha az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Féltől származó és a Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó termékek importjára olyan megnövekedett mennyiségben vagy olyan feltételekkel kerül sor, amely komoly kárt okoz az importáló Félnek a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékeket előállító termelőinek vagy ilyen károkozással fenyeget, a Jegyzőkönyv 14. Cikke szerint konzultációt kérhet, azzal a céllal, hogy megállapodás jöjjön létre a kérdéses kategóriára vonatkozóan megfelelő mennyiségi keret meghatározására.

A megállapított mennyiségi keret nem lehet semmiképpen sem alacsonyabb mint annak az importnak a 110%-a, amely a kérdéses termékkategóriában a másik Féltől származva abban a 12 hónapos időszakban valósult meg, amelynek a vége két hónappal - vagy ha adatok nem állnak rendelkezésre, három hónappal - időben megelőzi azt a hónapot, amelyben a konzultációt kérik.

3. Olyan kritikus körülmények között, amikor a késedelem nehezen orvosolható károkat okozna, az importáló Fél ideiglenes intézkedést hozhat, azzal a feltétellel, hogy ezt követően haladéktalanul a konzultáció iránti kérést be kell jelenteni. Ez az intézkedés a Törökországba irányuló magyar export vagy a Törökországból való magyar import mennyiségi korlátozásának formájában történik a kérés bejelentésétől számított átmeneti három hónapos időszakra. Ezt az ideiglenes keretet olyan szinten kell megszabni, amely legalább 25%-a annak az importnak vagy exportnak, amely abban a 12 hónapos időszakban valósult meg, amelynek a vége két hónappal - vagy, ha adatok nem állnak rendelkezésre, három hónappal - időben megelőzi azt a hónapot, amelyben a konzultációt kérik.

4. Abban az esetben, ha a konzultációk egy hónapon belül nem vezetnének kölcsönösen kielégítő megoldásra, a 3. bekezdésben hivatkozott ideiglenes korlátozás a konzultációk befejezéséig további három hónapos időszakra meghosszabbítható vagy véglegessé tehető olyan éves szinten, amely nem alacsonyabb mint annak az importnak a 110%-a, amely abban a 12 hónapos időszakban valósult meg, amelynek a vége két hónappal - vagy ha adatok nem állnak rendelkezésre, három hónappal - időben megelőzi azt a hónapot, amelyben a konzultációt kérik.

5. A 2., 3. vagy 4. bekezdés alkalmazása esetén mindegyik Fél engedélyezi a kérdéses kategóriába tartozó textiltermékeknek azt az importját, amelyet a másik Fél országából a konzultációs kérés benyújtása előtt adtak fel.

A 2., 3. vagy a 4. bekezdés alkalmazása esetén az érintett Fél kötelezettséget vállal arra, hogy a megállapított mennyiségi keret erejéig kiadja az export- vagy importengedélyeket azokra a termékekre, amelyekre vonatkozóan a mennyiségi korlátozás bevezetését megelőzően ténylegesen szerződést kötöttek.

6. Az intézkedés időtartamát és az e Cikk szerint bevezetett bármely mennyiségi keret esetében alkalmazandó éves növekedési ütemeket az intézkedés bevezetésekor meg kell határozni.

7. A Jegyzőkönyv azon rendelkezéseit, amelyek a II. számú vagy a III. számú Mellékletekben megállapított mennyiségi keretek alá eső termékek exportjára vonatkoznak, alkalmazni kell azokra a termékekre is, amelyekre e Cikk szerint kerülnek mennyiségi keretek bevezetésre.

8. Az e Cikk rendelkezései alapján bevezetett intézkedések semmiképpen sem maradhatnak a Jegyzőkönyvben valamennyi mennyiségi korlátozás és ezzel egyenértékű intézkedés felszámolására megállapított időszak lejáratát követően érvényben.

9. Cikk

A Jegyzőkönyvben semmi sem akadályozza meg bármelyik Felet abban, hogy egyoldalúan mennyiségi korlátozást felszámoljon vagy valamely korlátozás esetében a piacrajutási szintet emelje, amennyiben a piacán érvényesülő feltételek ezt lehetővé teszik.

10. Cikk

1. Magyarország kötelezettséget vállal arra, hogy közli Törökországgal a pontos statisztikai információkat, a Jegyzőkönyv szerint megállapított mennyiségi keretek alá eső textiltermék kategóriákra vonatkozóan a magyar hatóságok által kiadott export- és importengedélyekről és minden olyan bizonyítványról, amelyet a magyar hatóságok az 5. Cikk 3. bekezdésében hivatkozott, a Jegyzőkönyv "C" Függeléke rendelkezéseinek hatálya alá tartozó termékre vonatkozóan kiadtak.

Törökország hasonlóképpen pontos statisztikai információt ad a magyar hatóságok részére a Magyarország által kibocsátott exportengedélyekkel és bizonyítványokkal kapcsolatosan a Törökország hatóságai által kiadott importengedélyekről.

2. Az 1. bekezdésben hivatkozott tájékoztatást minden termékkategóriára vonatkozóan a magyar exportengedélyeket illetően a tárgyhónapot követő hónap végéig, a magyar importengedélyeket illetően pedig a tárgyhónapot követő második hónap végéig kell megadni.

3. A Felek kötelezik magukat arra, hogy minden naptári év április 15-éig egymás hatóságai számára megadják a megelőző év statisztikai adatait a Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó valamennyi textiltermék importjáról.

Bármelyik Fél a másik Fél kérésére, átadja a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, a Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó textiltermékek összes exportjáról.

A Felek egymás hatóságainak statisztikai információt adnak át a 5. Cikk 1. bekezdésének tárgyát képező termékekről.

4. A 3. bekezdésben hivatkozott információkat valamennyi termékkategóriára a tárgynegyedévet követő harmadik hónap végéig kell megadni.

5. Ha a kölcsönös információk elemzésekor kiderül, hogy jelentős eltérések vannak az export- és az importstatisztikák között, konzultációt lehet tartani a Jegyzőkönyv 14. Cikkében meghatározott eljárás szerint.

11. Cikk

1. A Jegyzőkönyv Magyarország és Törökország közötti hatékony működésének biztosítása érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy teljes mértékben együttműködnek azzal a céllal, hogy megakadályozzák és feltárják az adminisztratív rendelkezéseknek átrakodás, más útvonalra irányítás, a származási országot vagy helyet érintő hamis nyilatkozattétel, okmányhamisítás, a termékek szál-tartalmát, mennyiségét, megnevezését vagy osztályozását illető hamis nyilatkozattétel vagy bármely más eszköz útján történő kijátszását, valamint együttműködnek bármely szükséges jogi, és adminisztratív intézkedés meghozatalában a fenti cél érdekében. Ennek megfelelően Magyarország és Törökország megállapodnak abban, hogy létrehozzák azokat a szükséges jogi rendelkezéseket és adminisztratív eljárásokat, amelyek lehetővé teszik hatékony intézkedések megtételét a rendelkezések ilyen kijátszása ellen, beleértve jogilag kötelező szankciós intézkedések alkalmazását a szóban forgó exportőr és importőr ellen.

2. Ha valamelyik Fél a rendelkezésére álló információk alapján úgy véli, hogy a Jegyzőkönyv kijátszásra kerül, e Fél a másik Féllel konzultációt folytat, azzal a céllal, hogy kölcsönösen kielégítő megoldást érjenek el. E konzultációkat a lehetséges legkorábbi időpontban, de legkésőbb a kérés időpontjától számított 30 napon belül megtartják.

3. Mielőtt még a 2. bekezdésben említett konzultációk eredményre vezetnének, bármelyik Fél óvatossági intézkedésként, ha a másik Fél kéri és amennyiben a kijátszásra elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, megtesz minden szükséges intézkedést annak a biztosítására, hogy a mennyiségi keretek kiigazíthatók legyenek arra a kontingens-évre vonatkozóan, amelyben a konzultációk tartására irányuló kérést a 2. bekezdéssel összhangban előterjesztették vagy a következő kontingens-évre, ha a folyó évre vonatkozó kontingens már kimerült.

4. Ha a Felek a 2. bekezdésben említett konzultációk során nem tudnának kölcsönösen kielégítő megoldást elérni, a kezdeményező Félnek joga van arra, hogy

a) amennyiben elegendő bizonyíték van arra, hogy a másik Féltől származó árut a Jegyzőkönyv kijátszásával importálták, a vonatkozó mennyiségeket a Jegyzőkönyv szerint megállapított mennyiségi keretekre terhelje;

b) amennyiben elegendő bizonyíték van arra, hogy a másik Féltől származó termék száltartalmát, mennyiségét, megnevezését vagy osztályozását illetően hamis nyilatkozat megtételére került sor, a kérdéses termék importját visszautasítsa;

c) ha kiderülne, hogy a másik Fél területét az annak a Félnek a területéről nem származó termékek átirányítására, útvonal módosítására használják fel, mennyiségi kereteket vezessen be a másik Fél területéről származó ugyanilyen termékekre, ha ezek még nem esnek mennyiségi keretek alá vagy bármilyen más megfelelő intézkedést tegyen.

5. A jelen Jegyzőkönyv Magyarország és Törökország közti zavartalan végrehajtásának biztosítása érdekében a Felek vállalják, hogy a Jegyzőkönyv A Függelékének előírásaival összhangban teljes mértékben együttműködnek a kijátszások megakadályozásában, kivizsgálásában és bármely ezzel kapcsolatban szükségessé váló jogi és/vagy adminisztratív intézkedés megtételében.

12. Cikk

1. A Felek együttműködnek a hagyományos kereskedelmi folyamatokban történő hirtelen és káros változások megakadályozása érdekében.

2. Ha hirtelen és káros változás következne be a hagyományos kereskedelmi folyamatokban, bármely fél jogosult arra, hogy előzetes vagy utólagos megfigyelési rendszert vezessen be az érintett termékkategóriák vonatkozásában olyan időszakra, amelyet megfelelőnek tart. A megfigyelési rendszert bevezetni szándékozó Félnek legalább egy nappal a megfigyelési rendszer bevezetése előtt értesítenie kell a másik Felet, és bármely Fél konzultációt kérhet az e problémákra vonatkozó kielégítő megoldás kialakítása érdekében. A konzultációkat az ilyen kérés bármely Fél által történt benyújtását követő 15 munkanapon belül kell megtartani.

3. A Felek törekszenek annak biztosítására, hogy a mennyiségi keretek alá eső textiltermékek bármelyikük országába irányuló exportjának ütemezése az év folyamán a lehető legegyenletesebb legyen, figyelembe véve azonban a szezonális tényezőket.

13. Cikk

1. A Felek elkerülik a diszkriminációt az "A" és "C" Függelékekben említett export- és importengedélyek vagy okmányok kiadása során.

2. Abban az esetben, ha valamelyik Fél úgy találja, hogy a Jegyzőkönyv alkalmazása vagy valamelyik Fél kereskedelmi gyakorlata zavarja a Magyarország és Törökország között meglévő kereskedelmi kapcsolatokat, ennek a helyzetnek az orvoslása céljából a 14. Cikkben meghatározott eljárás szerint haladéktalanul konzultációkat kell kezdeni.

14. Cikk

1. Amennyiben a Jegyzőkönyv máshol másként nem rendelkezik, a Jegyzőkönyvben említett különleges konzultációs eljárásokat a következő rendelkezések szabályozzák:

- a konzultációkérést a másik Féllel írásban kell közölni;

- a konzultációkéréshez 15 napon belül csatolni kell egy tájékoztatót, amely kifejti azokat az okokat és körülményeket, amelyek az érdekelt Fél véleménye szerint ilyen kérés előterjesztését indokolják;

- a Felek a konzultációkat legkésőbb a kérés közlésétől számított egy hónapon belül megkezdik, annak érdekében, hogy legkésőbb további egy hónapon belül megállapodásra vagy kölcsönösen elfogadható következtetésre jussanak.

2. Ha szükséges, bármelyik Fél kérésére a Jegyzőkönyv alkalmazásából eredő bármely problémáról konzultációt kell tartani. Bármely e Cikk szerint sorra kerülő konzultáció az együttműködés szellemében és a Felek közötti véleményeltérések összeegyeztetése kívánságával kerül megtartásra.

15. Cikk

1. A Jegyzőkönyv a Magyarország és Törökország közti Szabadkereskedelmi Megállapodás hatálybalépésének napján lép hatályba. A Jegyzőkönyv a két Fél által 1995. december 22-én aláírt Egyeztetett Jegyzőkönyvben hivatkozott időszak végén veszti hatályát.

2. Bármelyik Fél bármely időpontban a 14. Cikkel összhangban konzultációt javasolhat a Jegyzőkönyv módosításában való megállapodás érdekében.

3. Bármelyik Fél, bármely időpontban írásban értesítve erről a másik Felet, felmondhatja a Jegyzőkönyvet. A Jegyzőkönyv hatálya az értesítés időpontjától számított hat hónapra szűnik meg, és a Jegyzőkönyv szerint megállapított mennyiségi keretek arányosan csökkennek.

4. A Jegyzőkönyvhöz csatolt Mellékletek, Függelékek, Egyeztetett Jegyzőkönyvek és Közös Nyilatkozatok a Jegyzőkönyv szerves részét képezik.

5. A Jegyzőkönyv szerves részét képezi a Magyarország és Törökország között 1997. január 8-án aláírt Szabadkereskedelmi Megállapodásnak.

16. Cikk

A Jegyzőkönyv két példányban készül. A szöveg csak angol nyelven hiteles.

I/A. számú Melléklet az "A" Jegyzőkönyvhöz

Az 1. Cikk 1. bekezdésben hivatkozott termékek

1. Amennyiben az 1-114. kategóriába tartozó termékeknél az alapanyag nincs külön feltüntetve, úgy tekintendők, hogy teljes egészükben gyapjúból vagy "finom állati szőr"-ből vagy pamutból vagy mesterséges vagy szintetikus szálból készültek.

2. Ha nem állapítható meg egyértelmen, hogy a termék férfi vagy fiú ruházat, illetve női vagy lányka ruházat, a terméket az utóbbihoz kell sorolni.

3. A "csecsemő" ruházat kifejezés 86-os mérettel bezárólag értendő.