3/1998. (II. 4.) BM rendelet

a Határőrség magasabb harckészültségbe helyezésének és mozgósításának elveiről

A határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény 83. §-a (2) bekezdésének b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - a Határőrség magasabb harckészültségbe helyezésének és mozgósításának elveire a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Határőrség központi, területi, helyi szerveire és ideiglenes szervezeti elemeire, valamint azok személyi állományára.

(2)[1] A Határőrség magasabb készenlétbe helyezésének és mozgósításának feladatait az e rendeletben és a belügyminiszter utasításában meghatározottak szerint kell tervezni és megszervezni.

2. § A Határőrség készenlétének fenntartását, illetve fokozását az alábbi időszakok szerint kell megtervezni, illetve végrehajtani:

a) békeállapot (BÁ),

b) megelőző készenlét (MKT),

c) fokozott készenlét (FKT),

d) teljes készenlét (TKT).

3. § (1) A Határőrség békeállapotban:

a)[2] olyan készenléti rendszert tart fenn, amely biztosítja sajátos jogállásából és a kettős rendeltetéséből adódó védelmi és rendészeti feladatainak ellátását, valamint az Alkotmányban és a nemzetközi szerződésekben a Határőrségre vonatkozó feladatok végrehajtását;

b) a Honvéd Vezérkar főnökének követelményei szerint felkészül az ország védelméből rá háruló feladatra, melynek során folyamatosan fenntartja a hadrafoghatóságot, illetve a mozgósítási készséget;

c)[3] megtervezi a magasabb készenlétbe helyezéssel kapcsolatos feladatait;

d) megtervezi a háborús (hadi) szervezetét, illetve az arra való áttérést;

e)[4] biztosítja a magasabb készenlétbe helyezés, valamint a minősített időszaki továbbműködés személyi és anyagi-technikai feltételeit;

f)[5] felkészíti a személyi állományt a magasabb készenléti feladatok végrehajtására és a hadiszervezetre való áttérésre.

(2) A terveket az ország fegyveres védelmi tervével összhangban, a Honvéd Vezérkarral egyeztetve kell elkészíteni.

4. § (1) A Határőrséget

a) veszélyhelyzet,

b) szükségállapot,

c) rendkívüli állapot

kihirdetése esetén a 2. § b)-d) pontja szerinti magasabb készültségi fokozatba kell helyezni.[6]

(2)[7] A magasabb készenlétbe helyezés történhet a fokozatok sorrendjében vagy az egyes fokozatok elhagyásával. Amennyiben valamelyik fokozatot nem előzte meg egy vagy több közbeeső fokozat, úgy a magasabb fokozat rendszabályainak bevezetésekor a megelőző fokozat(ok) rendszabályait is végre kell hajtani.

5. § (1) A Határőrség mozgósítása mint az országmozgósítás része, lehetővé teszi a szervezetek hadiállományra feltöltését és a hadiszervezetre való áttérést.

(2) A mozgósításhoz szükség esetén a területi hadkiegészítési elv alapján biztosított hadköteles állományt kell bevonultatni, továbbá a nemzetgazdaságból biztosított technikai eszközöket és szolgáltatásokat, valamint polgári objektumokat kell igénybe venni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megtervezését a Honvéd Vezérkarral együttműködve kell végrehajtani.

6. § (1)[8] Mozgósítás esetén a békehiányok feltöltésére a tartalékos hadkötelesek igénybe vehetők.

(2) A hadiszervezetre való átállás történhet:

a) a hadiállomány-táblában előírt szervezet megalakításával (feltöltés, kiegészítés),

b) a békeszervezetek átcsoportosításával.

7. § (1)[9] A Határőrség magasabb készenlétbe helyezésének ellenőrzésére - a belügyminiszter előzetes tájékoztatása mellett - a Határőrség országos parancsnoka jogosult.

(2)[10] Az ellenőrzésre évente tervet kell készíteni, amelyet a Határőrség országos parancsnoka hagy jóvá. A terv egy példányát meg kell küldeni a BM Védelmi Hivatal vezetője részére.

(3)[11] A Határőrség szervezeti egységeinek vezetői jogosultak szervezeti egységük magasabb készenlétét ellenőrizni, amelyre vonatkozóan tervet kell készíteni, és annak egy példányát az országos parancsnok részére fel kell terjeszteni.

8. §[12] A Határőrség országos parancsnoka a Határőrség hadrafoghatóságáról, magasabb készenlétbe helyezésének és mozgósításának készségéről a belügyminiszter utasításában meghatározott időszakonként a BM Védelmi Hivatal vezetője útján jelentést terjeszt fel a belügyminiszterhez.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba.

Kuncze Gábor s. k.,

belügyminiszter

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 1. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[2] Módosította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 5. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[3] Módosította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 5. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[4] Módosította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 5. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[5] Módosította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 5. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[6] Módosította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 5. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[7] Módosította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 5. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[8] Megállapította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 2. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[9] Módosította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 5. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[10] Megállapította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 3. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[11] Megállapította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 3. § -a. Hatályos 2002.01.01.

[12] Megállapította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 4. § -a. Hatályos 2002.01.01.

Tartalomjegyzék