3/1998. (II. 4.) BM rendelet
a Határőrség magasabb harckészültségbe helyezésének és mozgósításának elveiről
A határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény 83. §-a (2) bekezdésének b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - a Határőrség magasabb harckészültségbe helyezésének és mozgósításának elveire a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Határőrség központi, területi, helyi szerveire és ideiglenes szervezeti elemeire, valamint azok személyi állományára.
(2)[1] A Határőrség magasabb készenlétbe helyezésének és mozgósításának feladatait az e rendeletben és a belügyminiszter utasításában meghatározottak szerint kell tervezni és megszervezni.
2. § A Határőrség készenlétének fenntartását, illetve fokozását az alábbi időszakok szerint kell megtervezni, illetve végrehajtani:
a) békeállapot (BÁ),
b) megelőző készenlét (MKT),
c) fokozott készenlét (FKT),
d) teljes készenlét (TKT).
3. § (1) A Határőrség békeállapotban:
a)[2] olyan készenléti rendszert tart fenn, amely biztosítja sajátos jogállásából és a kettős rendeltetéséből adódó védelmi és rendészeti feladatainak ellátását, valamint az Alkotmányban és a nemzetközi szerződésekben a Határőrségre vonatkozó feladatok végrehajtását;
b) a Honvéd Vezérkar főnökének követelményei szerint felkészül az ország védelméből rá háruló feladatra, melynek során folyamatosan fenntartja a hadrafoghatóságot, illetve a mozgósítási készséget;
c)[3] megtervezi a magasabb készenlétbe helyezéssel kapcsolatos feladatait;
d) megtervezi a háborús (hadi) szervezetét, illetve az arra való áttérést;
e)[4] biztosítja a magasabb készenlétbe helyezés, valamint a minősített időszaki továbbműködés személyi és anyagi-technikai feltételeit;
f)[5] felkészíti a személyi állományt a magasabb készenléti feladatok végrehajtására és a hadiszervezetre való áttérésre.
(2) A terveket az ország fegyveres védelmi tervével összhangban, a Honvéd Vezérkarral egyeztetve kell elkészíteni.
4. § (1) A Határőrséget
a) veszélyhelyzet,
b) szükségállapot,
c) rendkívüli állapot
kihirdetése esetén a 2. § b)-d) pontja szerinti magasabb készültségi fokozatba kell helyezni.[6]
(2)[7] A magasabb készenlétbe helyezés történhet a fokozatok sorrendjében vagy az egyes fokozatok elhagyásával. Amennyiben valamelyik fokozatot nem előzte meg egy vagy több közbeeső fokozat, úgy a magasabb fokozat rendszabályainak bevezetésekor a megelőző fokozat(ok) rendszabályait is végre kell hajtani.
5. § (1) A Határőrség mozgósítása mint az országmozgósítás része, lehetővé teszi a szervezetek hadiállományra feltöltését és a hadiszervezetre való áttérést.
(2) A mozgósításhoz szükség esetén a területi hadkiegészítési elv alapján biztosított hadköteles állományt kell bevonultatni, továbbá a nemzetgazdaságból biztosított technikai eszközöket és szolgáltatásokat, valamint polgári objektumokat kell igénybe venni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megtervezését a Honvéd Vezérkarral együttműködve kell végrehajtani.
6. § (1)[8] Mozgósítás esetén a békehiányok feltöltésére a tartalékos hadkötelesek igénybe vehetők.
(2) A hadiszervezetre való átállás történhet:
a) a hadiállomány-táblában előírt szervezet megalakításával (feltöltés, kiegészítés),
b) a békeszervezetek átcsoportosításával.
7. § (1)[9] A Határőrség magasabb készenlétbe helyezésének ellenőrzésére - a belügyminiszter előzetes tájékoztatása mellett - a Határőrség országos parancsnoka jogosult.
(2)[10] Az ellenőrzésre évente tervet kell készíteni, amelyet a Határőrség országos parancsnoka hagy jóvá. A terv egy példányát meg kell küldeni a BM Védelmi Hivatal vezetője részére.
(3)[11] A Határőrség szervezeti egységeinek vezetői jogosultak szervezeti egységük magasabb készenlétét ellenőrizni, amelyre vonatkozóan tervet kell készíteni, és annak egy példányát az országos parancsnok részére fel kell terjeszteni.
8. §[12] A Határőrség országos parancsnoka a Határőrség hadrafoghatóságáról, magasabb készenlétbe helyezésének és mozgósításának készségéről a belügyminiszter utasításában meghatározott időszakonként a BM Védelmi Hivatal vezetője útján jelentést terjeszt fel a belügyminiszterhez.
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba.
Kuncze Gábor s. k.,
belügyminiszter
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 1. § -a. Hatályos 2002.01.01.
[2] Módosította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 5. § -a. Hatályos 2002.01.01.
[3] Módosította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 5. § -a. Hatályos 2002.01.01.
[4] Módosította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 5. § -a. Hatályos 2002.01.01.
[5] Módosította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 5. § -a. Hatályos 2002.01.01.
[6] Módosította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 5. § -a. Hatályos 2002.01.01.
[7] Módosította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 5. § -a. Hatályos 2002.01.01.
[8] Megállapította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 2. § -a. Hatályos 2002.01.01.
[9] Módosította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 5. § -a. Hatályos 2002.01.01.
[10] Megállapította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 3. § -a. Hatályos 2002.01.01.
[11] Megállapította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 3. § -a. Hatályos 2002.01.01.
[12] Megállapította a 36/2001. (XII. 22.) BM rendelet 4. § -a. Hatályos 2002.01.01.