1997. évi XXXII. törvény

a határőrizetről és a Határőrségről[1]

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelően, a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a határőrizetről és a Határőrségről a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §[2]

2. § Az államhatár őrzése és védelme a fegyveres erők feladata. A Határőrség kettős rendeltetésű, sajátos jogállású és szervezetű fegyveres szerv, amely a haza katonai védelmét a fegyveres erőkre, a határrendészeti feladatait az e törvény rendelkezései, valamint a rá vonatkozó más törvények és jogszabályok alapján hajtja végre.

A Magyar Köztársaság államhatára

3. § (1) E törvény alkalmazásában a Magyar Köztársaság államhatára nemzetközi szerződésben meghatározott azon képzeletbeli függőleges síkok összefüggő sorozata, amelyek Magyarország területét a légtérben, a föld (víz) felszínén, valamint a föld (víz) mélyében a szomszédos államok területétől elválasztják.

(2)[3] A Magyar Köztársaság államhatárának vonalát a terepen elhelyezett határjelek jelölik. Az államhatár vonalára és a határjelek elhelyezkedésére vonatkozó földmérési adatokat nemzetközi határokmányok tartalmazzák.

(3) A határjelek közül azok, amelyeknek létesítése, fenntartása nemzetközi szerződés alapján a Magyar Köztársaság feladata, valamint a Magyar Köztársaság területén elhelyezett határjelek a magyar állam tulajdonát képezik.

(4)[4]

Értelmező rendelkezések

4. §[5] (1) E törvény alkalmazásában:

1. határterület: a határvonaltól számított az a területsáv, amelyet a Kormány rendeletében meghatározott települések közigazgatási területe alkot, továbbá a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér, vasútállomás és kikötő (kikötőhely) külön-külön meghatározott területe, a nemzetközi forgalomban közlekedő, menet közbeni határforgalom ellenőrzésre kijelölt jármű;

2.[6]

3. határvonal: az államhatár és a föld (víz) metszési vonala;

4.[7]

5. határfigyelőztetés: a Határőrségnek a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerében olyan jelzések elhelyezése, amelyek alapján a Határőrség - a határforgalom ellenőrzése során - a bűnüldöző hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok által meghatározott személyek, járművek, úti okmányok vagy egyéb tárgyak megfigyelésére, jelzésére, felfedésére irányuló, bírói engedélyhez nem kötött, rejtett tevékenységet végez;

6.[8]

7. határkörözés: a külön jogszabályokban meghatározott nyilvántartásban szereplő (körözött) személyek, járművek, útlevelek, más okmányok és tárgyak határon történő felfedésére irányuló nyílt szolgálati tevékenység;

8. határrend: az államhatárral kapcsolatos nemzetközi szerződésekben és jogszabályban meghatározott jogok és kötelezettségek érvényesülése;

9. határút: az az út, illetőleg útszakasz, amelynek területén az államhatár vonala az út tengelyével megegyezően vagy azzal párhuzamosan halad;

10. határvíz: nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában mindazon természetes vagy mesterséges, felszíni vagy felszín alatti álló- vagy folyóvíz, amelyen az államhatár vonala halad, a határvonaltól a magyar partig terjedő szélességében, továbbá az államhatár által metszett vizek a határvonaltól számított 50 méter szélességben;

11. konfliktushelyzet: egy vagy több állam területén a határ közelében kialakult olyan fegyveres cselekmény, amely közvetlenül veszélyezteti az államhatár rendjét;

12. menekültügyi veszély: a szomszéd állam területéről emberek tömeges menekülése, amely közvetlenül veszélyezteti az államhatár rendjét;

13. részleges határzár: a határforgalom számára megnyitott határátkelőhelyen meghatározott személyek, járművek és szállítmányok körére kiterjedő átlépés tilalma (szüneteltetése);

14. teljes határzár: az államhatár egyes szakaszain a határforgalom számára megnyitott határátkelőhelyeken személyek, járművek és szállítmányok átléptetésének teljes szüneteltetése;

15.[9] tranzitterület (zóna): a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a vámhatóság által, a Határőrség Országos Parancsnokságával egyetértésben kijelölt terület, amely a légi jármű ajtajától a határforgalom-ellenőrzés vonaláig tart, és az utazó személyek várakozására szolgál.

16.[10] légifuvarozó: az, aki a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére jogosult.

(2)[11]

A határőrizet és az államhatár rendjének fenntartását biztosító szabályok

5. § (1) A szárazföldön a határvonal mentén a láthatóságot legfeljebb öt méter széles határnyiladék biztosítja, melynek területén - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - műtárgy nem létesíthető.

(2) Ha valamely ingatlan határa (mezsgyéje) a határvonallal megegyezik, az ingatlan birtokosa köteles tűrni a Határőrség törvényben meghatározott, valamint nemzetközi szerződésben előírt feladatainak teljesítését. Az e tevékenységgel összefüggésben okozott kárért a Határőrség a polgári jog fokozott felelősségre vonatkozó szabályai szerint felel.

6. § (1) A szomszéd állam területét is érintő, illetve a határvonal szárazföldi vagy vízi jellegének megváltoztatását eredményező munkák csak nemzetközi szerződés alapján végezhetők.

(2) Az államhatáron átnyúló vagy átvezető építményeket és műtárgyakat nemzetközi szerződés alapján lehet létesíteni, megváltoztatni, karbantartani, illetve megszüntetni.

(3) A munka megkezdéséhez a 42. § szerinti szakhatósági hozzájárulástól el lehet tekinteni, amennyiben azt közveszély elhárítása, tűzoltás, műszaki mentés, ipari szerencsétlenség, elemi csapás vagy egyéb katasztrófa következményeinek felszámolása indokolja. Ilyen esetben a Határőrséget utólag haladéktalanul értesíteni kell.

(4)[12] Ha a tevékenység a határ átlépésével jár, a hozzájárulás kiadásával egyidejűleg a Határőrség a vámhatósággal együttesen intézkedik a munkák elvégzéséhez szükséges határátléptetések végrehajtásáról. Ennek költségei a kérelmezőt terhelik, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

7. § A határrend megsértése következtében keletkezett károk, költségek megállapításának és megtérítésének módját nemzetközi szerződés, ennek hiányában jogszabály állapítja meg.

8. § A határút és a határvíz használatának általános szabályait nemzetközi szerződés állapítja meg.

9. § Az államhatáron átkóborolt háziállat elhelyezéséről, tartásáról annak visszaadásáig - az állategészségügyi előírásokra és a vámjogszabályokra is figyelemmel - az illetékes települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.

10. § A határvízen való áthaladás közben - kényszerkikötés kivételével - a vízi jármű a magyar vagy a szomszédos államhoz tartozó parton nem köthet ki, arra fel- vagy arról leszállni, illetve arról dolgot levenni vagy feltenni nem lehet. Kényszerkikötés esetén a 17. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

11. § (1)[13] Azonos állam területén lévő vasútállomások között, de a másik állam területén áthaladó vasútvonalon az államhatár átlépésére és a közlekedésre (peage forgalom) nemzetközi szerződés rendelkezése az irányadó.

(2) Az (1) bekezdésben említett forgalomban a Magyar Köztársaság területén áthaladó vonatra a nemzetközi szerződésben előírtak szerint lehet fel- vagy arról leszállni, illetve dolgot levenni vagy feltenni.

12. § A Határőrségnek be kell jelenteni:

a) az államhatártól számított öt kilométeren belüli vadászatot, tervezett időpontja előtt legalább 3 munkanappal;

b) az államhatártól számított tíz kilométeren belüli lőtéren rendezett éleslövészetet 3 munkanappal korábban;

c)[14] az államhatártól számított tíz kilométeren belül légi járművel végzett munkát, a megkezdése előtt legalább 24 órával.

Az államhatár átlépésének feltételei

13. § (1)[15] Az államhatárt a nemzetközi szerződésben és a jogszabályban meghatározott feltételekkel - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály kivételt nem tesz - kizárólag a forgalom számára megnyitott közúti, vasúti, vízi vagy légi határátkelőhelyen, a Határőrség és jogszabályban feljogosított más hatóságok ellenőrzése mellett szabad átlépni.

(2)[16] Menetrend szerint közlekedő autóbuszon utazó személy úti okmányainak és a határátlépés egyéb feltételeinek ellenőrzése menet közben is végrehajtható. Nem menetrend szerint közlekedő járművön a szolgáltatást végző kérésére hajtható végre a menet közbeni ellenőrzés.

(3)[17]

14. §[18] A Határőrség a vámhatósággal együttesen, a Kormány által meghatározott keretek között engedélyezheti ideiglenes határátkelőhely megnyitását. A Határőrség ezzel kapcsolatos többletköltségeinek megtérítésére a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

15. § (1) A határátkelőhely rendjének fenntartásáért a Határőrség a felelős.

(2) A határátkelőhely területére nem határátlépés céljából történő belépés és az ott-tartózkodás, a távozás rendjét kormányrendelet határozza meg.

16. § (1) A határátkelőhely ingatlan tulajdonosának, bérlőjének vagy kezelőjének kell biztosítania a ki- és beléptetés gyors, kulturált végrehajtásához szükséges tárgyi feltételeket.

(2) A járművek és a szállítmányok átvizsgálásánál az üzemeltető vagy a fuvarozó köteles közreműködni.

(3)[19] A vasúti, légi és vízi közlekedésben nemzetközi különjárat indításakor és a nemzetközi forgalomban közlekedő járművek menetrendjének megállapításához figyelembe kell venni - a Határőrség és a vámhatóság által meghatározott - a határátlépés feltételeinek ellenőrzéséhez szükséges időt.

17. §[20] (1) A légi jármű az államhatárt - a kijelölt légi be- és kilépő pontokon - a polgári repülésre vonatkozó nemzetközi szerződések és jogszabályok megtartásával lépheti át:

(2) A Magyar Köztársaság területére leszálló vagy onnan felszálló - nemzetközi forgalomban közlekedő - polgári és állami légi járművek, utasaik, valamint személyzetük határforgalom- és vámellenőrzés alá tartoznak.

(3)[21] A repülőtér, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott nem nyilvános le-, és felszállóhely üzemben tartója a nemzetközi forgalomban közlekedő légi jármű határterületen kívül történő le- és felszállásának engedélyezése előtt - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - előzetesen köteles beszerezni a Határőrség, valamint a vámhatóság hozzájárulását.

(4)[22] A nemzetközi forgalomban közlekedő légi jármű kényszerleszállása esetén az illetékes légiforgalmi szolgálat köteles a Határőrséget, a Rendőrséget vagy a vámhatóságot haladéktalanul értesíteni. Erről az érintett szervek tájékoztatják egymást. A légi jármű továbbhaladásához a Határőrség, valamint a vámhatóság együttes engedélye szükséges.

(5) Ha a kényszerleszállás kiépített leszállóhelyre történik, a leszállóhely felelős személye köteles értesíteni a (4) bekezdésben felsorolt hatóságokat.

Az államhatár átlépésének kivételes szabályai

18. §[23] (1) Az államhatáron a személyek átlépésekor, illetve járművek és szállítmányok áthaladásakor a határátlépésre vonatkozó szabályokat - ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - nem kell alkalmazni az alábbi esetekben:

a) az államhatárnak a 6. § (4) bekezdésében, a 10. §-ban és a 11. § (1) bekezdésében említett átlépése esetén, valamint katasztrófa vagy katasztrófaveszély miatt a mentésben résztvevők és a menekülő lakosság határátlépésekor;

b) a 17. § (4) és (5) bekezdésében foglalt kényszerleszállást végrehajtó légi jármű, valamint a kényszerkikötést végrehajtó vízi jármű személyzetével és utasaival szemben;

c) kiadatás, kitoloncolás, átszállítás vagy személynek nemzetközi szerződés alapján történő átadása vagy átvétele, átszállítása esetén;

d) légi járművel történő átutazás esetén, amennyiben az utas a tranzitterületet vagy a légi járművet nem hagyja el.

Határátkelőhely megnyitása, megszüntetése, működésének szüneteltetése, a határforgalom korlátozása

19. §[24] Új határátkelőhely megnyitására, a határátkelőhely megszüntetésére, a működésének szüneteltetésére, továbbá a forgalom jellegének megváltoztatására - nemzetközi szerződéssel összhangban - a Kormány döntése alapján, a határrendészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és az államháztartásért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben intézkedik.

20. §[25] (1)[26] Fertőző betegség elterjedésének megakadályozása céljából vagy más közegészségügyi érdekből a miniszter - az egészségügyért felelős miniszter kezdeményezésére - az államhatár átlépését különleges egészségügyi előírások megtartásához kötheti.

(2) Fertőző állatbetegség vagy veszélyes növényi károsító behurcolásának megakadályozása érdekében, illetőleg annak bekövetkezése esetén a határforgalom korlátozására, összhangban a növény- és az állategészségügyi korlátozásokkal, a növényvédelemért felelős miniszter vagy az állategészségügyért felelős miniszter kezdeményezése alapján a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel együtt intézkedik.

(3)[27] Nemzetbiztonsági, közbiztonsági és közrendvédelmi érdekből, valamint a katasztrófák elleni védekezésről szóló törvényben meghatározott veszélyhelyzetben - rendkívül indokolt esetben és meghatározott időtartamra - a Kormány teljes, a miniszter részleges határzárat rendelhet el.

(4)[28] Katasztrófa vagy katasztrófaveszély esetén, ha a késedelem veszéllyel jár, - a miniszter és a szomszédos állam illetékes szervének egyidejű tájékoztatása mellett az elrendelésre jogosult döntéséig - a Határőrség országos parancsnoka részleges vagy teljes határzárat rendelhet el.

(5)[29] A miniszter a határzár elrendeléséről, annak okairól az Országgyűlés illetékes bizottságát tájékoztatja, illetőleg annak tényét nyilvánosságra hozza.

II. Fejezet

A HATÁRŐRSÉG FELADATAIRA ÉS IRÁNYÍTÁSÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

A Határőrség államhatár-védelmi tevékenysége

21. § (1) A Határőrség az országot ért fegyveres támadás, valamint külső fegyveres csoport váratlan betörése esetén - az ország fegyveres védelmének tervében (a továbbiakban: védelmi terv) meghatározott és e feladatra felkészített egységeivel - részt vesz a Magyar Köztársaság függetlensége, területi sérthetetlensége, a lakosság és az anyagi javak megvédésében.

(2) A Kormány intézkedésének megfelelően a Határőrség az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása végett

a)[30] a kirendeltségek részére rendkívüli vagy megerősített szolgálatot vezet be;

b) a veszélyeztetett határszakaszra határőr erőket és ideiglenes irányító szerveket csoportosít át, illetőleg alkalmaz;

c) az államhatár rendjének védelmét - váratlan támadás elhárítása érdekében a rendkívüli vagy szükségállapot kihirdetéséig - a védelmi tervben meghatározottak szerint látja el;

d) külön törvény alapján a feladat végrehajtása érdekében polgári objektumokat és technikai eszközöket vehet igénybe.

(3) A Határőrség az államhatár mentén vagy arra merőlegesen - a rádiótechnikai eszközök mérési lehetőségeinek határa alatt - kis magasságon repülő légi cél vizuális módon felderített határsértéséről tájékoztatja az illetékes repülési szervet.

(4) A Határőrség végrehajtja a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 22. §-ából reá háruló feladatokat.

(5) A Határőrség a lakosságot és az anyagi javakat széles körben közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet, közveszély esetén, illetőleg a polgári védelemről szóló törvényben meghatározott veszélyhelyzetben közreműködik

a) a lakosság és az anyagi javak mentésében, a kitelepítési feladatok ellátásában;

b) a helyszín biztosításában;

c) objektumok őrzésében;

d) a közigazgatási szervek által fenntartott intézmények kitelepítésében;

e) a következmények felszámolásában;

f) az államhatár közelében bekövetkezett veszélyhelyzet esetén a szomszéd állam területéről menekülők átléptetésében, illetőleg a mentő erők felvezetésében;

g) a szomszéd állam területéről az államhatáron átmenekülő személyek összegyűjtésében, elsődleges elhelyezésében, élelemmel, ruházattal történő ellátásában, szükség esetén orvosi kezelésükben, továbbá anyagi javaik őrzésében.

(6) A Határőrség térítés ellenében speciális szakértelmet és műszaki eszközöket igénylő feladatot hajthat végre.

A Határőrség rendészeti tevékenysége, bűnüldözési feladatai

22. §[31] (1) A Határőrség rendészeti feladatkörében ellátja a következő feladatokat:

a) őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti és megszakítja az államhatár jogellenes átlépését;

b) a nemzetközi egyezményekkel összhangban, más hatóságokkal együttműködve ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalmat, a szállítmányokat, engedélyezi a be- és kiutazási feltételeknek megfelelő személyek határátlépését, és biztosítja a határátkelőhelyek rendjét;

c) végrehajtja a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben (a továbbiakban: idegenrendészeti törvény) és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott idegenrendészeti feladatait;

d) közreműködőként vesz részt a külön törvényben meghatározott menekültügyi hatósági feladatok ellátásában;

e) végrehajtja a nemzetközi szerződésekben meghatározott kötelezettségeit, irányítja a határesemények kivizsgálásával megbízott magyar szervek tevékenységét, felügyeli az államhatár felmérésével, megjelölésével, a határjelek felújításával kapcsolatos munkák végzését, gondoskodik a határnyiladék tisztán tartásáról;

f)[32] őrzi a saját és a külön jogszabály alapján kijelölt magyarországi objektumokat, elhárítja az államhatár rendje és a Határőrség által őrzött objektumok ellen irányuló erőszakos cselekményeket;

g) megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és menekültügyi veszély kezeléséhez szükséges intézkedéseket;

h) konfliktushelyzetben a 21. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl felderíti az államhatár rendjét veszélyeztető fegyveres cselekményeket, illetőleg elfogja a fegyveresen vagy felfegyverkezve érkezőket;

i) gondoskodik az államhatár rendjének fenntartásáról, továbbá jogszabályban meghatározott közigazgatási eljárásokban szakhatóságként működik közre;

j) rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet esetén végrehajtja a jogszabályokban meghatározott rendvédelmi feladatokat;

k) egyes szabálysértési ügyekben gyakorolja a számára jogszabályban meghatározott jogköröket;

l) gyűjti és értékeli azokat az információkat, amelyek feladatai ellátásához szükségesek.

(2) A Határőrség ellátja a törvényben hatáskörébe utalt bűnüldözési feladatokat, elvégzi az e törvényben hatáskörébe utalt nyomozási cselekményeket, nyomozó hatóságként jár el a külön törvényben hatáskörébe utalt büntetőügyekben.

A Határőrség szervezete

23. § (1) A Határőrség központi, területi és helyi szervekre tagolódik.

(2) A Határőrség központi szerve a Határőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság).

(3)[33] A Határőrség területi szervei az országos parancsnokság közvetlen alárendeltségében működő igazgatóságok.

(4) A Határőrség központi szerve és területi szervei jogi személyek.

(5)[34] A Határőrség helyi szervei az igazgatóságok közvetlen alárendeltségében működő kirendeltségek.

(6) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátására törvényben meghatározott módon a (3) és (5) bekezdésben nem említett határőr szervezet is létrehozható, melynek jogállását jogszabály állapítja meg.

A Határőrség irányítása

24. §[35] (1) A Határőrséget az Alkotmányban és a Hvt.-ben meghatározottak szerint az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a miniszter irányítja.

(2) A miniszter a Kormánynak a Határőrség feladatainak végrehajtásáért felelős szakminisztere. Gyakorolja mindazokat az irányítási jogokat, amelyeket az Alkotmány, e törvény, illetőleg külön törvény nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe.

(3) A miniszter a határrendészeti tevékenység szakmai irányítása körében

a) előterjeszti a Kormány részére a Határőrség költségvetésére, fejlesztésére, felszerelésére, felkészítésére vonatkozó terveket, beszámolókat, valamint előterjeszti az Országgyűlés részére a Határőrség részletes bontású létszámát;

b) előkészíti a Határőrség tevékenységével, működésével és feladataival kapcsolatos nemzetközi szerződések, törvények, országgyűlési határozatok, kormányrendeletek és kormányhatározatok tervezeteit;

c) rendelettel és az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel szabályozza a Határőrség működését;

d) nemzetközi kapcsolatokat tart fenn a Határőrség nemzetközi együttműködésének és fejlesztésének elősegítésére;

e)[36] a Határőrség országos parancsnokának (a továbbiakban: országos parancsnok) javaslatára - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - dönt a Határőrség jogi személyiségű szervezetének [23. § (4) bekezdése] létesítéséről vagy megszüntetéséről, illetőleg a sorállománnyal betöltött szolgálati beosztások hivatásos vagy szerződéses határőri szolgálati beosztásokká, illetve köztisztviselői, közalkalmazotti munkakörökké átminősítéséről;

f) elvégzi a Határőrségnél a fegyverzeti, felszerelési és kényszerítő eszközök, valamint az egyenruházat rendszeresítését.

25. §[37] (1) A miniszter a Határőrség működésének irányítása keretében

a) a Kormány döntései végrehajtására a Határőrség részére feladatot határozhat meg, és a határőrségi feladatok teljesítésére - törvény eltérő rendelkezése hiányában - utasítást adhat;

b) gyakorolja - a Hvt. 7. §-ának (1) bekezdése b) pontjában, illetőleg (2) bekezdésében foglaltak kivételével - az országos parancsnok felett a munkáltatói jogokat;

c) meghatározza a Határőrség magasabb harckészültségbe helyezésének és mozgósításának elveit;

d) a Kormány döntése alapján - az országos parancsnok útján - intézkedik a Határőrség magasabb harckészültségbe helyezéséről és mozgósításáról;

e)[38] a honvédelemért felelős miniszter követelményei alapján megszabja a Határőrség katonai védelmi célú felkészítésének feladatait.

f) megállapítja az országos parancsnok hatáskörére vonatkozó részletes szabályokat;

g) az országos parancsnok javaslatára jóváhagyja a Határőrség Szervezeti és Működési Szabályzatát;

h) felelős a Határőrség törvényes működéséért, a jogellenes gyakorlat megelőzése és megszüntetése érdekében felügyeleti intézkedést tesz, melynek keretében rendszeresen ellenőrzi a jogszabályok betartását, jogszabálysértő feladatellátás esetén intézkedik a törvényesség helyreállítására, a jogszabálysértő intézkedések megsemmisítésére, vagy megváltoztatja a jogszabálysértő belső rendelkezéseket, elbírálja az országos parancsnokság (országos parancsnok) által az első fokú eljárásban hozott határozat elleni fellebbezéseket;

i) kijelöli a Határőrség által őrzendő objektumokat;

j)[39] irányítja a Határőrség költségvetési gazdálkodását, az országos parancsnok javaslatára jóváhagyja a Határőrség fejlesztési terveit, továbbá a Határőrség gazdálkodása tekintetében célszerűségi és eredményességi ellenőrzést végez;

k) gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat;

l) kinevezi - a nemzetközi szerződések és a Kormány felhatalmazása alapján - az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek (határügyi főmegbízottak, határmegbízottak, vegyes bizottságok stb.) vezetőit, helyetteseit, tagjait és állandó szakértőit;

m) jóváhagyja az államhatár rendjének fenntartását szolgáló konfliktushelyzet és menekültügyi veszély kezelésére vonatkozó terveket;

n) a Kormány felhatalmazása alapján konfliktushelyzet és menekültügyi veszély esetén intézkedik a határőr erők ideiglenes átcsoportosítására.

(2) A miniszter törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hatáskörében egyedi utasítást a Határőrség részére csak az országos parancsnok útján adhat.

(3) A miniszter a Határőrség hatósági hatáskörébe tartozó ügy érdemét érintő utasítást nem adhat.

Az országos parancsnok

26. § (1) A Határőrséget az országos parancsnok vezeti, aki szolgálati elöljárója a Határőrség személyi állományának.

(2) Az országos parancsnok felelős a Határőrség katonai védelmi és rendészeti feladatokra történő felkészítéséért, a honvédelmi és a rendészeti feladatainak ellátásáért, a fegyelmi helyzetéért, továbbá működésének minden oldalú biztosításáért, a költségvetési gazdálkodás törvényességéért.

27. § (1) Az országos parancsnok a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között önálló felelősséggel vezeti az országos parancsnokságot, irányítja és ellenőrzi a területi szervek működését, valamint adja ki parancsait és intézkedéseit.

(2) Az országos parancsnok az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében

a)[40] a miniszter intézkedése szerint részt vesz az ország fegyveres védelmi tervének a Határőrségre vonatkozó részének kidolgozásában;

b)[41] javaslatot tesz a miniszternek a Határőrség működését, feladatkörét érintő jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei megalkotására;

c)[42] jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti az államhatár rendjének fenntartását szolgáló konfliktushelyzet és menekültügyi veszély kezelésére vonatkozó terveket;

d) szabályozza a Határőrség magasabb harckészültségbe helyezésének és mozgósításának végrehajtási rendjét;

e) a Honvéd Vezérkarral együtt tervezi a Határőrség állományának kiegészítését, valamint a kiegészítéshez és a mozgósításhoz szükséges vagyontárgyak igénybevételét, előkészíti a konfliktushelyzet és a menekültügyi veszély esetén átcsoportosításra kerülő állomány elhelyezéséhez szükséges állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok igénybevételét szolgáló megállapodásokat;

f) kidolgozza az állomány kiképzésének, felkészítésének rendjét, és biztosítja annak végrehajtását;

g)[43] kidolgozza és a miniszterhez felterjeszti a Határőrség létszámára, ezen belül az állomány-összetételre, szervezetére, felszerelésére vonatkozó terveket, és jóváhagyás után gondoskodik azok végrehajtásáról;

h) dönt a 24. § (3) bekezdésének e) pontja alá nem tartozó szervezeti egységek létrehozásáról és megszüntetéséről;

i) irányítja a nemzetközi szerződésekből eredő feladatok végrehajtását;

j) a nemzetközi kapcsolatokban képviseli a Határőrséget;

k)[44] gyakorolja a jogszabály által megállapított munkáltatói jogköröket, javaslatot tesz a miniszternek helyettesei kinevezésére és felmentésére;

l) irányítja a Határőrség éves költségvetésének elkészítését, gondoskodik az éves költségvetési előirányzatok jogszabályban foglaltak szerinti felhasználásáról, elkészíti az éves költségvetés felhasználásáról szóló beszámoló jelentést;

m) megszervezi és vezeti a Határőrség működésének anyagi-technikai, műszaki, pénzügyi és egészségügyi biztosítását, gondoskodik a személyi állomány megfelelő szolgálati és munkakörülményeiről;

n) a Határőrség szervei számára - jogszabályban és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott védelmi tevékenység, rendészeti feladatok, valamint a működéssel összefüggő funkcionális feladatok végrehajtására, illetve a hatáskörébe tartozó kérdések szabályozására - kötelező intézkedéseket és parancsokat adhat;

o) gondoskodik a Határőrségnél az állam- és szolgálati titok védelméről;

p) a határőrizet, a határforgalom ellenőrzése, a határrend fenntartása érdekében határőr erőket, eszközöket ideiglenesen átcsoportosíthat.

III. Fejezet

A HATÁRŐRSÉG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

28. § A Határőrség személyi állománya tényleges szolgálatot teljesítő határőrökből, igénybe vett tartalékos hadkötelesekből, köztisztviselőkből és közalkalmazottakból állhat.

29. § E törvény alkalmazásában tényleges szolgálatot teljesíthet:

a) a hivatásos állományú,

b) a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények Határőrség által beiskolázott hallgatója, aki külön jogszabály szerinti jogviszonyban készül a hivatásos határőr pályára,

c) a szerződéses állományú,

d) a hadkötelezettség alapján sor- és tartalékos határőr szolgálatot teljesítő [a továbbiakban: az a)-d) pontokban említettek: határőr].

A határőrállomány kiegészítése

30. § (1) A határőr - a szolgálati viszony keletkezése szerint - önkéntes jelentkezés vagy hadkötelezettség alapján teljesíthet szolgálatot.

(2) A határőrállomány kiegészítése a hivatásos és a szerződéses szolgálatra önként jelentkezők, illetőleg hadkötelesek behívása útján történhet.

31. § (1) A hivatásos szolgálati viszony határozatlan időre, a szerződéses szolgálati viszony határozott időre létesül.

(2) A szerződéses határőr meghatározott beosztást tölt be és ennek megfelelő rendfokozatot érhet el.

32. § (1) A sor- és a tartalékos állomány kiegészítésére a Hvt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A tartalékos állományt - az illetékes megyei (fővárosi) hadkiegészítő parancsnokság által biztosított - a sorkatonai szolgálatból leszerelt, a Határőrség hivatásos vagy szerződéses állományából elbocsátott, nyugállományba, illetőleg tartalékos állományba helyezett hadkötelesek képezik.

33. § A határőr szolgálatra való - külön jogszabályban meghatározott - alkalmasságát a folyamatban lévő büntetőeljárásra, a büntetett előéletre, a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre és a pszichikai állapotra vonatkozóan a szolgálat létesítésekor ellenőrizni kell, valamint a szolgálati viszony tartama alatt ellenőrizhető.

34. § A hadkötelezettség alapján sor- és tartalékos szolgálatot teljesítő határőr ügydöntő hatósági jogkört nem gyakorolhat.

35. § A határőr erők kötelékben

a) határterületen a 21. §-ban és a 22. § (1) bekezdésének a), b), c), e), f), g) és i) pontjaiban,

b) határterületen kívül a 21. §-ban és a 22. § (1) bekezdésének c), e) és i) pontjaiban

foglalt feladatok végrehajtására alkalmazhatók.

36. § A Határőrség állományában tényleges szolgálatot teljesítők jogaira, kötelességeire, juttatásaira, társadalombiztosítási ellátására, valamint fegyelmi és kártérítési felelősségére vonatkozó szabályokat a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról, továbbá a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról és a szakképzésről szóló külön törvények állapítják meg.

IV. Fejezet

A HATÁRŐRSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSE

37. §[45] (1)[46] A Határőrség jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtása során együttműködik a Magyar Honvédséggel, a Rendőrséggel, a vámhatósággal, a menekültügyi, továbbá az idegenrendészeti hatóságokkal, a katasztrófavédelmi szervekkel, a büntetés-végrehajtás szerveivel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a környezetvédelmi és a természetvédelmi hatóságokkal és más, állami szervekkel, valamint a helyi önkormányzatokkal és azok hivatalaival, a gazdálkodó szervezetekkel, a társadalmi szervezetekkel, a természetes személyekkel és azok közösségeivel.

(2) A Határőrség nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján együttműködik a külföldi rendvédelmi szervekkel. Nemzetközi szerződés alapján - rendészeti feladatai ellátása során - a Határőrség hivatásos állományú tagja külföldön nemzetközi szerződésben meghatározott jogköröket gyakorolhat. A külföldi határrendészeti feladatokat ellátó szerv tagja gyakorolhatja a nemzetközi szerződésben meghatározott jogköröket a Magyar Köztársaság területén.

38. § A Határőrség - határrendészeti feladatot ellátó - területi és helyi szerveinek létesítéséhez előzetesen ki kell kérni az érintett helyi önkormányzat képviselő-testületének véleményét.

39. § (1) Az igazgatóságok vezetői évente tájékoztatják a határterületi önkormányzatok megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlését a határrend, a határőrizeti helyzet és a határforgalom alakulásáról.

(2) A Határőrség helyi szervének vezetője felkérésre tájékoztatja az illetékességi területén lévő települési önkormányzat képviselő-testületét a határrend és határőrizet helyzetéről, valamint a határforgalom alakulásáról.

(3)[47] A Határőrség területi szervének vezetője a közigazgatási hivatalt, a megyei (fővárosi) közgyűlés elnökét (főpolgármesterét), a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányt, a megyei (fővárosi) polgári védelmi parancsnokot; helyi szervének vezetője a települési önkormányzat polgármesterét, illetőleg az e) pontban foglaltakról a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot is haladéktalanul tájékoztatja

a) a lakosságot a szomszédos állam területéről fenyegető veszélyről;

b) a tömegesen menekülő, illetve ideiglenes menedéket kérő személyek várható érkezéséről;

c) az ország területére betört fegyveres csoportról, a lakosság védelme érdekében tett és javasolt intézkedésekről, a fegyveres csoport felszámolásáról;

d) a határterületen az e törvény alapján bevezetett minden korlátozásról, ha annak előzetes bejelentésére a késedelem veszélye miatt nem volt lehetőség;

e) a környezet szennyezéséről, illetve annak veszélyéről vagy a természeti értékek károsításáról.

(4) A Határőrség területi szervének vezetője haladéktalanul tájékoztatja

a) a (3) bekezdés a)-d) pontjaiban foglaltakról a Nemzetbiztonsági Hivatal területileg illetékes szervének vezetőjét;

b) a (3) bekezdés a), c) és d) pontjában foglaltakról a Magyar Honvédség érintett területen állomásozó egységének parancsnokát;

c)[48] a (3) bekezdés a), b) és d) pontjában foglaltakról a vámhatóságot;

d) a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakról az illetékes menekültügyi szervet.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben említett szervek vezetői a Határőrség illetékes szervei részére tájékoztatást adnak a feladatkörükben tudomásukra jutott - a Határőrség tevékenységét érintő - tényekről és körülményekről.

V. Fejezet

A HATÁRŐRSÉG RENDÉSZETI HATÁSKÖRE, ILLETÉKESSÉGE, HATÓSÁGI FÓRUMRENDSZERE

Hatósági jogkörök

40. § (1) A Határőrség - feladatainak ellátásához szükséges mértékben - a határterületen utat, területet lezárhat, átkutathat; az érintetteknek a települési önkormányzat jegyzője útján történő értesítése mellett meghatározott területen a tartózkodást vagy a munkavégzést ideiglenesen korlátozhatja vagy megtilthatja.

(2)[49] Az (1) bekezdésben meghatározott célból a határutakon való közlekedést a Határőrség az illetékes rendőrkapitányság és a települési önkormányzat polgármesterének, valamint az érintett közlekedési hatóság értesítése mellett, nemzetközi szerződés alapján a szomszéd állam illetékes szervével egyetértésben korlátozhatja vagy megtilthatja. A Határőrség intézkedése nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.

(3) A Határőrség a határterületen az államhatár rendjének védelmét szolgáló műtárgyakat, műszaki berendezéseket létesíthet és helyezhet el, technikai eszközöket telepíthet.

41. §[50] A Határőrség - a nemzetközi vízi út kivételével - a szomszéd állam illetékes szerveivel, valamint a vámhatósággal egyetértésben, nemzetközi szerződés alapján engedélyezi

a) szomszéd vagy harmadik állam vízi járművének a határvíz olyan szakaszán való áthaladását, ahol mindkét part a Magyar Köztársaság területe;

b) vízi járműnek a határvíz olyan szakaszára való átlépését, ahol mindkét part a szomszéd állam területe.

Szakhatósági hatáskör

42. § (1) A Határőrség szakhatósági hozzájárulása szükséges

a) az államhatártól számított tíz kilométeren belüli lőtér létesítéséhez;

b) határvízen és annak partján kikötőhely vagy egyéb építmény létesítéséhez, fürdőhely kijelöléséhez és fenntartásához;

c) a 6. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott tevékenységhez, továbbá a határvonaltól számított száz méteren belül a bányaműveléshez, a kutatáshoz, a méréshez, a vízügyi és az építési munkálatokhoz.

(2) A 12. § szerinti bejelentési kötelezettséget vagy a szakhatósági hozzájárulást igénylő tevékenységet a Határőrség megtilthatja, ha a bejelentést vagy a hozzájárulás beszerzését elmulasztották.

Eljárás bűncselekmény és szabálysértés gyanúja esetén

43. § (1) A Határőrség a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 16. §-ának (4) bekezdésében meghatározott bűncselekmények esetén lefolytatja a nyomozást.

(2) A Határőrség határterületen a törvényben és nemzetközi szerződésben meghatározott feladatainak végrehajtása során észlelt egyéb bűncselekmények esetén köteles a bűncselekményt megszakítani, a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt elfogni, és a bizonyítási eszközök megjelölésével az illetékes hatóságnak átadni. A bizonyítási eszközök megőrzése érdekében halaszthatatlan nyomozási cselekményeket foganatosíthat.

44. § (1) A Határőrség a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy elfogása, illetőleg jogellenes határátlépésének megakadályozása, bűncselekménnyel kapcsolatba hozható jármű, tárgy vagy okmány határon való átvitelének megakadályozása érdekében a nyomozó hatóság megkeresésére - a 43. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, illetőleg a Be. 16. §-ának (4) bekezdése szerinti bűncselekmények esetén saját hatáskörben is - határkörözést foganatosíthat.

(2) A Határőrség a saját hatáskörébe tartozó ügyben, valamint a Rendőrség, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve a Vám- és Pénzügyőrség megkeresésére határfigyelőztetést végezhet.

45. §[51] (1) A Határőrség jogszabályban meghatározott esetben szabálysértési hatóságként jár el.

(2) A Határőrség a feladatainak végrehajtása során észlelt, hatáskörébe nem tartozó szabálysértés esetén

a) intézkedik a cselekmény megszakítására,

b) rögzíti a tényállást és a bizonyítékokat, vagy ebből a célból értesíti az illetékes szabálysértési hatóságot,

c) feljelentést tesz.

Idegenrendészeti hatáskör

46. § (1) A Határőrség idegenrendészeti feladatait az idegenrendészeti törvényben meghatározott hatáskörében végzi.

(2) A Határőrség nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján végrehajtja a személyek államhatáron történő átadását, átvételét, valamint más államok között átadásra kerülő személyeknek az átadás helyére kíséréssel történő átszállítását.

47. §[52] (1) A Határőrség a menekültügyi hatósági feladatok ellátásában való közreműködése során biztosítja, hogy a külföldi menekültkénti vagy menedékeskénti elismerésére irányuló kérelem benyújtására vonatkozó szándékáról nyilatkozatot tegyen.

(2) A Határőrség a nyilatkozatot tevő külföldivel szemben az ország elhagyására vonatkozó kötelezést megállapító intézkedést vagy határozatot nem hajthatja végre, kivéve, ha

a) a külföldi menekültkénti vagy menedékeskénti elismerésére a menekültügyi hatósághoz nem nyújtott be kérelmet;

b) a nyilatkozatot tevő külföldi kérelmét a menekültügyi hatóság elutasította, és az elutasító határozat végrehajtható;

c) a menedékeskénti befogadást - az erre irányuló kötelezettség hiányában - jogszabály nem teszi lehetővé.

47/A. §[53] A Határőrség az idegenrendészeti hatáskörében elrendelt személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedéseket a tranzitterületen is alkalmazhatja.

A Határőrség illetékessége

48. § A Határőrség határterületen - külön jogszabály alapján - részt vesz a környezet- és a természetvédelmi, valamint a víziközlekedési (hajózási) szabályok megtartásának ellenőrzésében.

49. § (1) A Határőrség a hatáskörébe utalt feladatok ellátására - az 50. §-ban foglalt eltéréssel - a határterületen illetékes.

(2) A Határőrség határrendészeti feladatot ellátó szervezeteinek illetékességi területét külön jogszabály állapítja meg.

50. §[54] A Határőrség a 22. § (1) bekezdésének c), d), e), f), i), j), k) és l) pontjaiban, illetve a 22. § (2) bekezdésében meghatározott feladatait a határterületen kívül is ellátja.

A Határőrség hatósági fórumrendszere

51. §[55] A Határőrség hatáskörébe utalt ügyekben - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - első fokon a kirendeltség, másodfokon az igazgatóság jár el.

52. § Az igazgatóság - amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - első fokon szakhatóságként hozzájárul az e törvény 6. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben, valamint a 42. §-ban meghatározott tevékenység gyakorlásához, engedélyezi a 17. § (4) bekezdésében és a 41. §-ban meghatározott tevékenységet, valamint az államhatáron áttévedt személyeknek a közös államhatáron történő átadás-átvételét.

53. § (1)[56] Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az országos parancsnokság másodfokon bírálja el az igazgatóság első fokú közigazgatási határozata ellen benyújtott fellebbezést.

(2)[57] Az országos parancsnokság jár el első fokon a 14. §-ban, valamint a 17. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben. A másodfokú eljárásra a miniszter jogosult.

VI. Fejezet

INTÉZKEDÉSEK, KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK, TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS

54. § A Határőrség a határrendészeti feladatkör ellátása során a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) IV-IX. fejezeteinek rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazza. Ennek során a Rendőrség alatt Határőrséget, rendőr alatt határőrt, feladatokon a Határőrség e törvényben előírt feladatait kell érteni.

Intézkedések

55. § Az Rtv. IV-IX. fejezeteiben foglaltak - a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés kivételével - e törvényben meghatározott rendészeti feladatkörében irányadók a Határőrségre is.

56. § (1) A határőr intézkedéseire az Rtv. V. fejezetének rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) az Rtv. 36. §-a rendelkezéseinek (személy- és tárgykörözés) alkalmazására a Határőrség csak a Be. 16. §-ának (4) bekezdésében felsorolt bűncselekmények alapos gyanúja esetén, illetőleg az e törvény 43. § (2) bekezdésében meghatározott esetben jogosult;

b) a Be. 16. §-ának (4) bekezdésében felsorolt bűncselekmények alapos gyanúja esetén és az e törvény 43. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a határőrt az Rtv. 39. §-ának (intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen) a)-c) pontjaiban biztosított jogok illetik meg;

c) az Rtv. 45. §-ában foglalt intézkedést (jármű elszállítása, kerékbilincs alkalmazása) a Határőrség csak közúti határátkelőhelyen foganatosíthatja;

d) nem jogosult a határőr az Rtv. 34. §-ában (elővezetés), 35. §-ában (bűnmegelőzési ellenőrzés), 38. §-ában (közbiztonsági őrizet), 41. §-ában (műszeres - poligráfos ellenőrzés), 46. §-ában meghatározott (személy- és létesítménybiztosítási) jogkör gyakorlására, illetve intézkedés foganatosítására;

e) a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő sor-, tartalékos és póttartalékos állományú határőr járőrszolgálatban az Rtv. 29. §-ában (igazoltatás), 30. §-ában (fokozott ellenőrzés), 31. §-ában (ruházat, csomag, jármű átvizsgálása), 32. §-ában (felvilágosítás kérés) és a 33. § (1) bekezdése a)-d) pontjaiban (elfogás) meghatározott intézkedéseket foganatosítja;

f) a határőr - feladatkörére tekintettel - bűncselekmény észlelése esetén a határterületen kívül is köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.

(2) A Határőrség működése során az Rtv. 27. §-a szerinti díjkitűzést nem alkalmaz és az Rtv. 28. §-ában meghatározott hatósági engedélyezést nem folytat.

(3)[58] A Határőrség az idegenrendészeti hatósághoz előállított személlyel szemben az idegenrendészeti törvényben meghatározottak szerint visszatartás intézkedést alkalmazhat.

Kényszerítő eszközök

57. § A határőr által alkalmazható kényszerítő eszközökre és alkalmazásuk módjára az Rtv. VI. fejezet rendelkezései az irányadók az alábbi eltérésekkel:

a)[59] a határőr csak a miniszter által a Határőrségnél rendszeresített kényszerítő eszközt alkalmazhat;

b) az Rtv. 51. §-ában meghatározott útzárat a Határőrség csak a határterületen alkalmazhatja;

c) nem alkalmazható határőr csapaterő az Rtv. 58. § (1) bekezdésének g) pontjában, valamint az 59. §-ban meghatározott esetekben.

Lőfegyverhasználat

58. § (1) A határőr lőfegyvert használhat az Rtv. 52-53. §-ában és az 55-57. §-ában meghatározott módon, az alábbi esetekben:

a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására;

b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására;

c) a közveszélyokozás, a terrorcselekmény vagy a légi jármű hatalomba kerítése bűncselekményének megakadályozására vagy megszakítására;

d) bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására;

e) lőfegyver, illetőleg robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására;

f) az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos létesítmény ellen intézett támadás elhárítására;

g)[60] azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy más az élet kioltására alkalmas eszköz letételére irányuló határőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy más az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal;

h) a saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására.

(2) Nemzetközi szerződés alapján más állam területén szolgálatot ellátó határőr a nemzetközi szerződésben meghatározott esetekben és módon használhat lőfegyvert.

(3) Mind a lőfegyverhasználatot, mind a fegyverhasználatot haladéktalanul jelenteni kell a szolgálati elöljárónak. A szolgálati elöljáró intézkedik a használat jogszerűségének kivizsgálására.

Titkos információgyűjtés

59. § (1)[61] A Határőrség a 22. § (2) bekezdésében meghatározott feladatainak végrehajtása érdekében az Rtv. VII. fejezetében meghatározott szabályok szerint titkos információgyűjtést végezhet.

(2)[62] A Határőrség speciális működési kiadásai felhasználásának külső állami szerv által történő ellenőrzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerűségi és eredményességi szempont szerinti ellenőrzés - a 25. § (1) bekezdésének j) pontját kivéve - nem végezhető.

(3) A Határőrség az (1) bekezdésben írt információgyűjtést csak akkor alkalmazhatja, ha e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatok más módon nem szerezhetők be.

Jogorvoslat

60. § (1) Az e törvényben szabályozott intézkedések, illetőleg kényszerítő eszközök alkalmazása miatti jogorvoslatra - amennyiben az intézkedés alapján eljárás (büntető, szabálysértési stb.) indul - az adott eljárásra irányadó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A Határőrség intézkedése, illetve annak elmulasztása ellen benyújtott egyéb panasz tárgyában - amennyiben arra más eljárásban nem került sor - az igazgatóság vezetője az államigazgatási eljárás általános szabályai alapján határozattal dönt.

VII. Fejezet

A HATÁRŐRSÉG ADATKEZELÉSE

Általános szabályok

61. § (1) A Határőrség az e törvényben meghatározott bűnüldözési, bűnmegelőzési, rendészeti, honvédelmi és államigazgatási feladatai ellátásának érdekében személyes adatot kezel.

(2) A Határőrség az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak teljesítése érdekében e törvényben meghatározott más adatkezelési rendszerekből a felhasználás céljának és jogalapjának megjelölésével adatokat vehet át. Az adatátvétel tényét mind az átadó, mind az átvevő szervnél dokumentálni kell.

(3) A bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatokhoz kapcsolódó személyes adatokat elkülönítetten kell kezelni a rendészeti, honvédelmi és az államigazgatási feladatokhoz kapcsolódó személyes adatoktól.

(4) A Határőrség által kezelt személyes adatokat statisztikai célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - fel lehet használni.

(5)[63] A Határőrség személyes és bűnüldözési adatokat - beleértve a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat is - külföldi és nemzetközi bűnüldöző, határőrizeti és igazságszolgáltatási szervek részére nemzetközi egyezmény, nemzetközi szerződés, ennek hiányában viszonosság alapján átadhat, ha a továbbítás súlyos vagy közvetlen veszély elhárításához, vagy bűncselekmény megelőzéséhez szükséges és a személyes adatok kezelésének feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adat tekintetében teljesülnek. Az EUROPOL-lal és az INTERPOL-lal való adatkapcsolat tekintetében az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló törvény adatkezelési szabályait kell alkalmazni.

62. § (1)[64] A Határőrség a feladatainak ellátása érdekében az általa törvény alapján kezelhető adatokat veheti át:

a) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,

b) a menekültügyi nyilvántartásból,

c) az útlevél hatóság központi nyilvántartásából, a külföldre utazásban korlátozottakra vonatkozó nyilvántartásából,

d) a központi személy- és tárgykörözési nyilvántartásból,

e) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,

f) a bűnügyi nyilvántartásokból,

g) a Rendőrség az Rtv. 90. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásaiból,

h) a. büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottak nyilvántartásából,

i) az ügyészség büntetőeljárási szakterületének ügyviteli nyilvántartásából,

j) a közúti közlekedési nyilvántartásból,

k) a személyszállítást végző légifuvarozónak a légiközlekedésről szóló törvény alapján kezelt adatokat tartalmazó adatbázisaiból,

l) a határjelekre vonatkozó nyilvántartásból.

(2) Az (1) bekezdés szerint átvett és a 78. § (2) bekezdése szerint szolgáltatott adat felhasználásának jogszerűségéért az átvevő szerv vezetője tartozik felelősséggel.

63. § A Határőrség ügyviteli célból az eljárásban résztvevők személyazonosító és lakcímadatait, továbbá az ügy azonosító adatait az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.

A Határőrség adatnyilvántartási rendszerei

64. § A Határőrség bűnüldözési, bűnmegelőzési, rendészeti, honvédelmi, államigazgatási feladatainak ellátása érdekében a 65-77. §-okban meghatározott adatkezelési rendszereket működtet.

65. § (1) A határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerben az elrendelő által adott sorszám (adattári szám), illetve az elrendelés típusa (adattári jel) alapján kezeli a személy, gépjármű és úti okmány határfigyelőztetések, a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyek, illetve a Magyar Köztársaság területére elrendelt személy, gépjármű és úti okmány határkörözések adatait; személy, gépjármű és úti okmány határfigyelőztetés vonatkozásában az elrendeléstől számított 180 napig, illetve visszavonásig, a beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló személyek, illetve a Magyar Köztársaság területére elrendelt személy, gépjármű és úti okmány határkörözések adatait az elrendelő által meghatározott ideig vagy a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló ok megszűnéséig.

(2) A Határőrség területi és helyi szervei illetékességi területükre kiterjedően kezelik a határfigyelőztetett, beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló és határkörözött személyre vonatkozó adatokat: a személy nevét (családi és utóneve), anyja nevét, születési helyét, születési idejét, nemét, állampolgárságát, az elrendelésre vonatkozó kódot, az adattárba kerülés és az elrendelés lejártának dátumát, az utolsó adatkarbantartás dátumát és pontos idejét, továbbá a központi szervnél az adattári szám alapján kezelésre kerül az elrendelő szervezet kódja, az érintett személyleírása, arcfényképe, illetve az elrendelő szervezet további megjegyzése.

(3) A Határőrség területi és helyi szervei illetékességi területükre kiterjedően kezelik a határfigyelőztetett és a határkörözött gépjárműre vonatkozó adatokat: a határfigyelőztetett és a határkörözött gépjármű felségjelzését, a gépjármű forgalmi rendszámát, az elrendelésre vonatkozó kódot, az adattárba kerülés és az elrendelés lejártának dátumát, az utolsó adatkarbantartás dátumát és pontos idejét, továbbá a központi szerv az adattári szám alapján kezeli az elrendelő szervezet kódját és az elrendelő szervezet további megjegyzését.

(4) A Határőrség területi és helyi szervei illetékességi területükre kiterjedően kezelik a határfigyelőztetett és határkörözött úti okmánnyal kapcsolatos adatokat: a határfigyelőztetett és határkörözött úti okmány tulajdonosának állampolgárságát, az úti okmány sorszámát vagy sorozatszámát, az elrendelésre vonatkozó kódot, az adattárba kerülés, az elrendelés lejártának dátumát és az utolsó adatkarbantartás dátumát, pontos idejét, továbbá a központi szervnél az adattári szám alapján kezelésre kerül az elrendelő szervezet kódja és az elrendelő szervezet további megjegyzése.

65/A. §[65] (1) A Határőrség határforgalom-ellenőrzést végrehajtó szerve a határforgalom-ellenőrzés során - az illegális bevándorlás elleni hatósági intézkedések elősegítése céljából - az utasok repülésre történő bejelentkezése befejezésének időpontjától jogosult a személyszállítást végző légi fuvarozótól a (2) bekezdésben felsorolt adatokat kérni azokról az utasokról, akiket nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételéről szóló megállapodásban részes állam területéről szállít a személyszállítást végző légi fuvarozó a Magyar Köztársaság területére.

(2) A Határőrség határforgalom-ellenőrzést végrehajtói szerve az (1) bekezdés alapján a következő adatokat kezeli:

a) az utas családi és utónevét, születési idejét, állampolgárságát, illetve hontalan státuszát, úti okmányának számát és típusát, az indulási állomást,

b) a légi járművön szállított utasok létszámát,

c) a repülési tervben feltüntetett hívójelet,

d) a Magyar Köztársaság területére történő beutazási határátkelőhelyet,

e) a tervezett indulási és - a célállomásra történő - érkezési időt.

(3) A Határőrség határforgalom-ellenőrzést végrehajtó szerve a (2) bekezdésben felsorolt adatokat a határforgalom-ellenőrzés végrehajtásának céljából átmeneti állományba menti. Az átmeneti állományt, az utas beléptetését vagy beléptetésének megtagadását, illetve visszautasítását követően, de legkésőbb az adatok átvételétől számított 24 órán belül törölni kell, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy arra a Határőrségnek e törvény 22. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott idegenrendészeti és a 22. § (2) bekezdésében meghatározott bűnüldözési feladatainak végrehajtásához szüksége van.

66. § (1) A Határőrség a más szervek által felvett és a Határőrségnek feladatvégrehajtásra átadott személy, gépjármű és úti okmány határfigyelőztetési, a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartásából adatszolgáltatást nem teljesíthet.

(2) A Határőrség által elrendelt személy, gépjármű és úti okmány határfigyelőztetési adatokból adatszolgáltatás csak a határőrségi nyomozó hatóság vezetőjének engedélyével teljesíthető.

(3)[66]

(4)[67] A Határőrség az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához adatokat vehet át a központi idegenrendészeti nyilvántartásból, valamint a menekültügyi központi nyilvántartásból. A Határőrség az átvett adatokat más szerv részére nem továbbíthatja, és csak eljárása befejezéséig kezelheti.

(5)[68] A Határőrség az idegenrendészeti törvényben meghatározott feladatkörében meghozott határozatról, illetve alkalmazott intézkedésről haladéktalanul értesíti a központi idegenrendészeti adatkezelő szervet.

67. § (1)[69]

(2)[70]

68. § (1) A Határőrség központi, területi és helyi szervei a hatáskörükbe és az illetékességükbe tartozó ügyekben a jogellenes cselekményt elkövetők nyilvántartási rendszerében a felvételtől számított 2 évig, illetve a határrendsértéssel okozott jelentősebb kár vonatkozásában 5 évig kezelik a következő adatokat: az elkövető személy neve (családi és utónév), születési ideje, lakóhelye és tartózkodási helye, állampolgársága, az elkövetett jogellenes cselekmény minősítése, viszonylata, időpontja, iránya, a jogellenes cselekmény indítéka, bekövetkezésének oka, elkövetésének módja, az elkövetés jellege, az elkövetésre tett intézkedés egyéb adata.

(2) A Határőrség az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból a rendőrség, a nemzetbiztonsági szervek és a menekültügyi hatóság részére, továbbá nemzetközi szerződés alapján az abban meghatározott adatkörben és szervek részére szolgáltathat adatot.

69. § (1)[71] A Határőrség bűnüldözési és bűnmegelőzési célból kilencven napig kezelheti a határon átlépő személyek személyi adatait, illetőleg ha a határátlépés gépjárművel történik, annak forgalmi rendszámát is.

(2)[72]

(3) A Határőrség a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartásából adatot szolgáltathat az igazságszolgáltatási, bűnüldöző, nemzetbiztonsági és menekültügyi szerveknek, illetve az idegenrendészeti hatóságoknak.

70. §[73]

71. §[74] (1) A Határőrség az illetékességi területére kiterjedően a felelősségre vonástól számított 2 évig kezeli a szabálysértési felelősségre vont személyek nyilvántartási rendszerében a felelősségre vont személy személyazonosító adatait (állampolgárságát, családi és utónevét, nők esetében leánykori családi és utónevét is), lakcímét, az elkövetett cselekményt, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést és az ügy számát.

(2) A Határőrség a szabálysértési felelősségre vont személyek nyilvántartásából adatot szolgáltathat a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági és az igazságszolgáltatási szerveknek és a közúti közlekedési nyilvántartást végző központi hivatalnak.

72. § (1) A Határőrség központi és helyi szervei saját illetékességi területükre kiterjedően a Hvt. 73. § (5) bekezdése alapján kezelik a hadkiegészítő parancsnokságtól átvett hadkötelesek nyilvántartásának adatait, melyeket a bevonulás időtartama alatt bekövetkezett változás pontosítása, beosztásba helyezés és beosztásban tartás érdekében kiegészíthetnek a velük szemben folyamatban lévő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre, családi állapotra és szociális helyzetre, szellemi fogyatékosságra, személyiségzavarra, öngyilkosságra való hajlamra, kábítószerrel vagy kábító hatású anyaggal kapcsolatos szenvedélybetegségre vonatkozó adatokkal a hadkötelezettségét teljesítő személy leszereléséig.

(2) A Határőrség a hadkötelesek nyilvántartásából adatot szolgáltathat a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szerveknek és a Hvt. szerint illetékes egészségügyi intézményeknek.

73. § (1)[75] A Határőrség területi szervei saját illetékességi területükre kiterjedően az engedélyezési és - szakhatóságként való közreműködése esetén azzal összefüggésben - szakhatósági nyilvántartási rendszerben az e törvényben meghatározottak szerint kezelik a kiadott engedély és szakhatósági hozzájárulás alapján az engedéllyel és szakhatósági hozzájárulással érintett személy személyes adatát, továbbá az engedély tárgyával, illetve a szakhatósági hozzájárulással folytatott tevékenységgel összefüggő adatokat; az engedély időtartamának lejártától, illetve a visszavonástól számított 2 évig.

(2)[76] A Határőrség az engedélyezési és szakhatósági nyilvántartásból adatot szolgáltathat a rendőrségnek.

74. §[77]

75. §[78]

76. § (1) A Határőrség helyi szervei illetékességi területükre kiterjedően a határátkelőhelyre nem határátlépési céllal érkezők nyilvántartási rendszerében az engedély lejártától, illetve visszavonásától számított 1 évig kezelik a nem határátlépési célból érkező személy adatait (családi és utónevét, nők esetében leánykori családi és utónevét is, állampolgárságát, állandó lakóhelyét), továbbá személyi igazolványának számát, illetve a határátkelőhelyre történő belépés célját.

(2)[79] A Határőrség a határátkelőhelyre nem határátlépési céllal érkezők nyilvántartási rendszeréből a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szerveknek és a Vám- és Pénzügyőrségnek, illetve a vámhatóságnak szolgáltathat adatot.

77. § (1) A Határőrség a bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatai ellátása érdekében a központi, területi és helyi nyomozó szerveinél az illetékességi területnek megfelelően kezeli:

a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig vagy - ennek hiányában - a büntethetőség elévüléséig;

b) a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket és szagmintákat az a) pontban meghatározott ideig, továbbá - az elkövető felderítése vagy ismert elkövető esetén - a szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, ujjlenyomatát, személyleírását, fényképét, továbbá hang- és szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított 10 évig;

c) a szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt kihallgatott, illetőleg ilyen bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéséig;

d) a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményét az eljárás megszüntetéséig vagy büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetőleg legfeljebb 10 évig;

e) súlyos bűncselekmény esetén vagy, ha a bűncselekmény

1. nemzetközi bűnözéssel kapcsolatba hozható,

2. sorozatban vagy szervezett elkövetéssel, illetőleg fegyveres elkövetéssel valósul meg, a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit 10 évig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;

f) nemzetközi kötelezettségvállalás alapján mindazon személyek, cselekmények, kapcsolataik adatait, akikkel szemben nemzetközi bűnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, a büntethetőség elévüléséig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;

g) az államhatár ellen irányuló szervezett bűnözésre utaló cselekményekben vagy tényállásokban érintett személyek, kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő 20 évig;

h) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítés és a bizonyítás kapcsán keletkező iratokban szereplő személyekről, azok kapcsolatairól, eljárási helyzetéről, a hozzá fűződő nyomozási adatokról az ügyben hozott jogerős ítéletig vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig;

i) a titkos információgyűjtés adatait - ha büntetőeljárás nem indul - a gyűjtés lezárását követő legfeljebb 2 évig;

j) a titkos információgyűjtésben a Határőrséggel együttműködő személyek és szervezetek adatait, az együttműködés megszűnésétől számított 5 évig;

k) az igazoltatás és a körözési ellenőrzés során a bűncselekmény és szabálysértés megelőzése céljából rögzített adatokat az igazoltatás, ellenőrzés időpontjától számított 2 évig.

(2) A Határőrség a bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatának ellátása érdekében különleges adatot kizárólag az (1) bekezdés d)-j) pontjaiban felsoroltak esetén kezelhet.

(3) A Határőrség bűnüldözési és bűnmegelőzési adatkezelő szerve az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott adatokról az érintett személynek nem adhat felvilágosítást. Ez a rendelkezés nem korlátozza a büntetőeljárásban résztvevők jogait.

78. § (1) A Határőrség bűnüldözési adatkezelési rendszerébe csak az országos parancsnok által feljogosított személyek és a Határőrség működését ellenőrző szerv tagja, a miniszter által vezetett minisztériumnak a miniszter által kijelölt köztisztviselője, továbbá - az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletének I., II. és IV. pontjában felsorolt iratok és dokumentumok kivételével - az adatvédelmi biztos és a törvény által feljogosított más szerv képviselője tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében - a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhetnek

a) a bíróság,

b) az ügyészség,

c) a rendőrség,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok,

e)[80] a külpolitikáért felelős miniszter,

f) a honvédelmi igazgatás illetékes szerve,

g)[81] a vámhatóság,

h) a nyomozó hatóságok,

i)[82] az állami adóhatóság.

79. § (1) A Határőrség által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt személyes adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak bűnüldözési célra lehet felhasználni.

(2)[83] A Határőrség a 78. § (2) bekezdésében meghatározott szervek által kezelt személyes adatokhoz bűnüldözési, bűnmegelőzési feladatai ellátása céljából hozzáférhet, az ilyen módon szerzett adatokat bűnüldözési célból továbbíthatja a miniszter által vezetett minisztérium illetékes szervéhez.

(3) A Határőrség jelen törvényben meghatározott egyedi ügyben, bűnüldözési feladata teljesítése céljából, törvény alapján a Határőrség részére személyes adat átadására jogosult más adatkezelő szervvel bűnüldözési adatkezelési rendszereit összekapcsolhatja. Az összekapcsolást a konkrét bűnüldözési feladat elvégzését követően meg kell szüntetni, illetve az összekapcsolás során szerzett adatállományt a nyomozás megszüntetésével, illetve a jogerős bírói ítéletet követően azonnal törölni kell.

80. §[84] A miniszter, az országos parancsnok, helyettesei, a határőr igazgatóságok igazgatói és a bűncselekménnyel kapcsolatban a nyomozó szerv vezetője a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési érdekből megtagadhatja.

81. § (1) A Határőrség a bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében - személy-, gépjármű- és tárgykörözési munkája során, illetőleg nemzetközi kötelezettségvállalás alapján - a polgárok személyi adatának és lakcímének nyilvántartásában, valamint az egyéb igazgatási nyilvántartási rendszerekben a cél megjelölésével jelzések elhelyezését rendelheti el.

(2) A jelzésben a határőrségi szerv az érintett feltartóztatását vagy adatváltozás esetén az értesítés adását kérheti. Az adatkezelő szerv a Határőrség megkeresését köteles teljesíteni.

(3) A jelzés elhelyezésének elrendeléséért és megszüntetéséért, illetve a kért intézkedésért a jelzés elhelyezését kérő határőrségi szerv vezetője tartozik felelősséggel.

(4) A jelzés elhelyezéséről, annak okáról és a jelzés alapján tett intézkedésről a Határőrség és a jelzést tartalmazó nyilvántartást kezelő szerv az érintettet nem tájékoztathatja.

(5) A Határőrség haladéktalanul köteles intézkedni a jelzés elhelyezésének megszüntetéséről, ha az arra okot adó körülmény megszűnt.

VIII. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

82. § (1) Az együttműködők részére nyújtott díjazás (Rtv. 66. §) esetén a személyi jövedelemadó levonási és befizetési kötelezettséget az anyagi ellenszolgáltatást nyújtó határőrségi szerv teljesíti.

(2) A Határőrség által az együttműködő magánszemélyek részére az (1) bekezdés alapján kifizetett összegből a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott legmagasabb mértékű adót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak.

Felhatalmazó rendelkezések

83. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a határterülethez tartozó településeket;

b) az ideiglenes határátkelőhelyek megnyitásának szabályait;

c) határátkelőhely területére nem határátlépés céljából történő belépés és az ott-tartózkodás, távozás rendjét.

d)[85] az államhatár belső határként működő szakaszán a határőrizet, illetőleg a határforgalom-ellenőrzés átmeneti bevezetésének feltételeit és végrehajtásának szabályait;

e)[86] a határátkelőhely megnyitásának és működtetésének rendjét és feltételeit, így különösen a határátkelőhely helyét, nyitvatartási idejét, a forgalom jellegét, valamint mindazokat a tárgyi, infrastrukturális, személyi és pénzügyi feltételeket, amelyek a határforgalom-ellenőrzés szakszerű és biztonságos végrehajtásához szükségesek.

f)[87] a Határőrség objektumőrizettel, illetve objektumvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátására vonatkozó szabályokat.

(2)[88] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa a Határőrség fedőintézmény létrehozásával kapcsolatos eljárásának részletes szabályait.

(3)[89] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az illetékes miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítsa meg:

a) határterületen a vadászat, határvízen a közlekedés, a halászat és a horgászat rendjét;

b) a Határőrség magasabb harckészültségbe helyezésének és mozgósításának elveit;

c) katonai alakulatok és szállítmányok államhatáron történő átléptetésének rendjét;

d) a határterületnek minősülő repülőtereket, kikötőket (kikötőhelyeket), vasútállomásokat és pályaudvarokat;

e) a menet közbeni ellenőrzésre kijelölt vasútvonalakat, vízi utakat;

f) a nemzetközi forgalom számára ideiglenesen megnyitott repülőtéren közlekedő légi járművek határforgalmi ellenőrzésének szabályait.

(4)[90] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

a)[91] a Határőrség szolgálati szabályzatát, ezen belül szolgálati feladatainak és hatósági eljárásainak ellátására vonatkozó részletes szabályokat;

b) a Határőrség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területét;

c)[92]

d)[93]

e)[94] a különleges eszközök és módszerek engedélyezésével, igénybevételével kapcsolatos szabályokat.

(5)[95] A titkos információgyűjtés eszközei, módszerei (Rtv. VII. fejezet) alkalmazásának részletes szabályait a miniszter állapítja meg.

Módosuló jogszabályok

84. §[96]

85. §[97]

Hatálybalépés

86. § Ez a törvény a kihirdetése napját követő hatodik hónap első napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti:

a) az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet 9. §-a és az azt megelőző alcíme;

b) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 98. §-a;

c) a Magyar Köztársaság államhatárának őrizetéről szóló 40/1974. (XI. 1.) MT rendelet és a végrehajtására kiadott 1/1975. (IV. 2.) BM rendelet;

d) a nyugati és déli határsáv megszüntetéséről szóló 87/1989. (VII. 31.) MT rendelet;

e) a menekültként való elismerésről szóló 101/1989. (IX. 28.) MT rendelet 3. § (3) bekezdésében a "... rendőrség vagy a Határőrség szervei, illetőleg ..." szövegrész.

Jogharmonizációs záradék[98]

87. §[99] (1) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a közös határokon történő ellenőrzés fokozatos eltörléséről szóló, Schengenben, 1985. június 14-én létrejött Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt Egyezmény rendelkezéseivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(2)[100] E törvény a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelvnek való részleges megfelelést szolgálja.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke