1998. évi LXIII. törvény

a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról[1]

1. § A gépjárműadóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 1/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a képviselő-testület, illetve a fővárosi közgyűlés rendeletének kihirdetése az (1) bekezdésben meghatározott időpontig nem történik meg, akkor az önkormányzat illetékességi területén az előző adóévben hatályos adótételeket kell alkalmazni. Ha törvényváltozás miatt a törvényben meghatározott hatályos alsó adótételek az önkormányzat illetékességi területén az előző adóévben hatályos önkormányzati adótételeket meghaladják, akkor a törvényben meghatározott hatályos alsó adótételeket kell alkalmazni."

2. § (1) A Gjt. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"(1) Az adó alanya - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - az, aki/amely a gépjármű forgalmi engedélyének személyi lapjában az év első napján tulajdonosként van feltüntetve. Amennyiben a forgalmi engedély az év első napján az üzembentartót tartalmazza, az adó alanya az üzembentartó."

"(4) Amennyiben a tulajdonos az 5. § a), b) vagy f) pontja alapján adómentes gépjárművét év közben elidegeníti vagy ennek a tulajdonosnak a tulajdonjoga más okból (haláleset stb.) megszűnik, az új tulajdonos a tulajdonszerzést követő hónap első napjától minősül adóalanynak."

3. § A Gjt. 3. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az adókötelezettség a forgalmi engedély kiadását, illetőleg a gépjármű vagy a tulajdonos adómentességének (5. §) megszűnését követő hónap 1. napján kezdődik. Ha az adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni."

"(3) Ideiglenes forgalmi engedéllyel ellátott gépjármű esetén az adókötelezettség az ideiglenes forgalmi engedély kiadásának napján kezdődik."

4. § A Gjt. 4. §-ának címe "Az adókötelezettség változása, megszűnése, az adófizetési kötelezettség szünetelése" címre változik, egyidejűleg a 4. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben vagy használatának módjában beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.

(2) Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.

(3) Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség,

a) ha a gépjármű a gépjárművek forgalmazásával foglalkozó, hatóságilag nyilvántartott vállalkozó birtokában van és a közúti forgalomban nem vesz részt. Az adófizetési kötelezettség szünetelésének kezdő időpontja az előfeltételek beálltát követő hónap első napja, megszűnésének időpontja pedig annak a hónapnak az utolsó napja, amelyben bármelyik előfeltétel megszűnik. A vállalkozó igazolása, illetve, ha az adóalany maga a vállalkozó, akkor annak írásbeli nyilatkozata alapján a szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni;

b) ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik."

5. § A Gjt. 5. §-ának f) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Mentes az adó alól:]

"f) bejelentésre a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy személyszállító gépjármű,"

"h) a kizárólag kommunális célra használt gépjármű,"

6. § A Gjt. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az évi adótétel - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a 6. §-ban meghatározott adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után legalább 600 Ft, de legfeljebb 1000 Ft."

7. § A Gjt. 8. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A kizárólag elektromos meghajtású, a tiszta gázüzemű (kizárólag autógázzal üzemeltethető) személyszállító gépjármű után az egyébként járó adó 50%-át kell megfizetni. A műbizonylat szerint szabályozott katalizátorral ellátott benzinüzemű, illetve az ENSZ-EGB 83.02/C. előírásnak megfelelő 3500 kg össztömeget meg nem haladó dízelüzemű gépjármű után az egyébként járó adó 50%-át, míg a nem szabályozott katalizátorral ellátott benzinüzemű, illetve az ENSZ-EGB 83.01/C. előírásnak megfelelő 3500 kg össztömeget meg nem haladó dízelüzemű gépjármű után az egyébként járó adó 75%-át kell megfizetni. Az ENSZ-EGB 83.01/C. vagy 83.02/C. előírásnak megfelelő gépjármű utáni adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az ilyen gépjármű minősítését a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet által kiadott műbizonylat igazolja.

(2) Az olyan tehergépjármű, autóbusz után, amelynek a légszennyezése az ENSZ-EGB 49.02/A. előírásnak megfelel, az egyébként járó adó 75%-át - nyergesvontató esetében 20%-át -, míg az olyan tehergépjármű, autóbusz után, amelynek a légszennyezése az ENSZ-EGB 49.02/B. előírásnak, zajkibocsátása pedig az ENSZ-EGB 51.02 előírásnak megfelel, az egyébként járó adó 50%-át - nyergesvontató esetében 10%-át - kell megfizetni. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a gépjármű minősítését a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet által kiadott műbizonylat igazolja."

8. § A Gjt. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adóztatási feladatokat a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett lakóhely, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság (a továbbiakban együtt: adóhatóság) látja el. Ha a forgalmi engedélyben a lakóhely, a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakóhely, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult."

9. § A Gjt. 18. §-ának 15. és 18. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában:]

"15. kizárólag kommunális célra használt az a gépjármű, amely - műszaki felépítésénél fogva - csak a mentőszolgálatban, a tűzoltószolgálatban, halottszállításra, úttisztításra (közterületek tisztán tartása, locsolása, valamint közutak, repülőterek hó- és síkosságmentesítése, só- és homokszórása), a lakosság vízellátására, hulladékszállításra, a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, szennyvízhálózatok hibabemérésére, -elhárítására használható,"

"18. gépjármű forgalomból való kivonásának minősül, ha a rendőrhatóság a forgalmi engedélyt érvényteleníti, a címkét eltávolítja, illetőleg a kivonás tényét a nyilvántartásban rögzíti,"

10. § A Gjt. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 93/89/EGK Irányelve a tagállamok gépjárműadóztatási rendszerének összehangolásáról."

Záró rendelkezések

11. § (1) E törvény 1999. január 1. napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Gjt. 3. §-ának (4) bekezdése és a 7. §-ának (3) bekezdéséből "az adómentes időszak túllépését követően" szövegrész hatályát veszti, a 8. § (3) bekezdésében "a (3) bekezdésben" szövegrész helyébe "a (4) bekezdésben" szövegrész és a 18. § 19. pontjában "A 8. § (2) bekezdésében" szövegrész helyébe "A 8. § (1)-(2) bekezdésében" szövegrész lép.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke