1998. évi LXVIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról[1]
1. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb.tv.) 12. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt - a fogászati ellátás keretében jogosult)
"a) 18 éves életkorig, ezt követően a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint a terhesség megállapításától a szülést követő 90 napig teljes körű alap- és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket,"
2. § Az Eb.tv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A járóbeteg-szakellátásra, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, továbbá gyógyászati ellátásra, rehabilitációra beutalt biztosítottat utazási költségeihez támogatás illeti meg,
a) ha orvosszakértői vizsgálatra utalták vagy rendelték be; vagy
b) ha a beutalás olyan egészségügyi szolgáltatóhoz történik,
ba) amely a biztosított területi ellátására kötelezett, vagy
bb) amely a ba) pont szerinti egészségügyi szolgáltatónál a biztosított lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) közelebb esik, ha az oda történő beutalásba a biztosított beleegyezett; vagy
c) a megfelelő feltételekkel rendelkező, bármely más - a biztosított lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) legközelebb eső - egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalás esetén, ha az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátás biztosítására a b) pont szerinti egészségügyi szolgáltatók szakmai indokok alapján nem alkalmasak."
3. § Az Eb.tv. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az egészségügyi szolgáltató jól látható helyen kifüggeszti a térítési díjak feltüntetésével a szolgáltatónál térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások jegyzékét, továbbá a szolgáltatás megkezdése előtt a biztosítottat tájékoztatja az indokolt és az általa igényelt térítésköteles szolgáltatások díjáról."
4. § Az Eb.tv. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
"(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan külföldön foglalkoztatott biztosított, a vele együtt külföldön tartózkodó házastársa és gyermeke által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségének 85 százalékát az illetékes MEP megtéríti."
5. § Az Eb.tv. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A 27. § szerinti ellátások költségeihez nyújtott támogatás iránti igényt legkésőbb a hazaérkezést követő 30 napon belül kell a jogosult lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárnál (a továbbiakban: MEP) bejelenteni."
6. § Az Eb.tv. 31. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell határozni:)
"a) a lekötött kapacitáson nyújtandó szolgáltatásokat szakterületenkénti bontásban, a területi ellátási kötelezettség és a rendelkezésre állás megjelölésével,"
7. § Az Eb.tv. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben foglalt elveken alapuló finanszírozás szabályait külön törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok tartalmazzák."
8. § (1) Az Eb.tv. 36. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az OEP ellenőrző hálózatának
a) (fő)orvosai orvosszakmai kérdésekben ellenőrzik az egészségügyi szolgáltatások szerződés szerint,
b) az a) pontban foglaltak hatálya alá nem tartozó kérdésekben szakemberei (a továbbiakban: ellenőr) ellenőrzik az egészségügyi szolgáltatás nyújtására kötött szerződés
teljesítését.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján eljáró ellenőrző (fő)orvos jogosult a szolgáltatásokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek vizsgálatára, a biztosított ellátására vonatkozó dokumentumokba, valamint az elszámolás alapjául szolgáló nyilvántartásokba való betekintésre, és a külön jogszabályban foglaltak szerint a biztosított vizsgálatára. Az (1) bekezdés b) pontja szerint eljáró ellenőr jogosult a szolgáltatásokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek vizsgálatára, a biztosított ellátására vonatkozó dokumentumokba, továbbá a elszámolás alapjául szolgáló nyilvántartásokba való betekintésre, valamint a (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzésére."
(2) Az Eb.tv. 36. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Ha a hiányosságok a szakmai előírások be nem tartására vezethetők vissza, az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv másolatát az ellenőrzést végző szakigazgatási szerv megküldi a szakmai felügyeletnek és a Magyar Orvosi Kamara illetékes szervének is."
9. § (1)[2]
(2) Az Eb.tv. 37. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Ha a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató a tevékenysége során az egészségügyi szolgáltatások rendelésénél nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el, és ezzel az E. Alapnak kárt okoz, a MEP jogerős határozata alapján köteles a kár értékének megfelelő összeget megtéríteni.
(8) Az (1), a (4) és a (7) bekezdések szerinti követelés összege után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összeget is meg kell fizetni."
10. § Az Eb.tv. 39. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha a szülők közös háztartásában élő gyermek után az egyik szülő gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesül, ugyanezen gyermek után a másik szülő gyermekápolási táppénzre nem jogosult."
11. § Az Eb.tv. 47. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálását külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá. A táppénz folyósítását meg lehet szüntetni, ha a táppénzre jogosult a gyógyulását tudatosan késlelteti."
12. § Az Eb.tv. 63. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Annak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély iránti igényét annak a munkáltatónak kell elbírálni, és folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több - társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező - munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az elbírálás és a folyósítás az egészségügyi hozzájárulást fizető munkáltatónál történik. Ennek hiányában a Tbj. 5. §-ának (1) bekezdésében említett jogviszonyt létesítő munkáltató székhelye szerint illetékes MEP-nél kell az igényt elbírálni. Az igény elbírálásához a különböző munkáltatók által kiállított munkáltatói igazolást be kell nyújtani."
13. § Az Eb.tv. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"67. § A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő."
14. § Az Eb.tv. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"68. § (1) Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, munkaképesség-csökkenéséért vagy haláláért felelős - kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet -, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.
(2) A felelősség megállapítására, ha jogszabály kivételt nem tesz, a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs."
15. § Az Eb.tv. a következő 68/A. §-sal egészül ki:
"68/A. § A 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen megállapított és folyósított egészségbiztosítási ellátásért, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert az ellátásban részesülőt egyéb címen is megilletné egészségbiztosítási ellátás."
16. § Az Eb.tv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"70. § (1) Az egészségbiztosítási igazgatási szerv a követelését
a) a 66. § szerinti visszafizetésre kötelező határozattal, illetőleg megtérítésre kötelező fizetési meghagyással,
b) a 67-68. §-ok szerinti megtérítésre kötelező fizetési meghagyással
érvényesíti. A jogerőre emelkedett határozat, illetőleg fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat.
(2) A 66-68. §-okon alapuló követelés a felvett ellátás kifizetésétől, illetőleg az egészségügyi vagy baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételétől számított öt éven belül érvényesíthető. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, a követelés öt éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.
(3) A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás és baleseti táppénz visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely az ellátást folyósította. A 66. §-on alapuló megtérítésre kötelező fizetési meghagyást a foglalkoztató vagy egyéb szerv székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP, illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság hozza. Ez utóbb említett igazgatási szerv illetékes a visszafizetésre kötelező határozat kiadására is, ha a visszafizetési kötelezettség mellett a foglalkoztató vagy egyéb szerv (személy) megtérítési kötelezettsége is megállapítható.
(4) A 67. §-on alapuló, fizetési meghagyást a foglalkoztató székhelye szerint illetékes MEP, illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság hozza.
(5) A 68. §-on alapuló fizetési meghagyást az ellátásban részesült személy lakóhelye szerint illetékes MEP hozza."
17. § Az Eb.tv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"73. § A baleseti járadékkal összefüggő felelősség érvényesítésére a Tny.-nek a nyugellátásokkal kapcsolatos felelősségi szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a visszafizetéssel, illetőleg megtérítéssel kapcsolatos feladatokat az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek látják el."
18. § Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba.
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Dr. Áder János s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés az 1998. november 12-i ülésnapján fogadta el.
[2] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXV. törvény 43. § (11) bekezdése g) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.