90/1998. (V. 8.) Korm. rendelet

a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi tanulmányi pontrendszerek egységes nyilvántartásáról

A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 124/D. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Az intézményi tanulmányi pontrendszerekre és azok nyilvántartására vonatkozó általános szabályok

1. § (1) E rendelet értelmében az állami és az államilag elismert nem állami (egyházi, magán stb.) felsőoktatási intézmények által folytatott, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, alapképzésben és kiegészítő alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, doktori, illetve mesterképzésben, valamennyi képzési formában, illetve tagozaton a végzettséget, szakképzettséget igazoló oklevél megszerzésének feltételéül előírt minden munkaidő-ráfordítással járó tanulmányi követelmény teljesítését tanulmányi pontokban (kreditekben) mérik.

(2) A Kormány az országban folyó felsőoktatási tanulmányok azonos szempontok alapján történő nyilvántartása, az intézményen belüli és intézmények közötti nagyobb hallgatói mozgásszabadság és a különböző szintű szakok egymáshoz illeszkedésének elősegítése, a tanulmányi pontok (kreditek) szakos képzésben történő elismerése érdekében országos kreditnyilvántartás létrehozását rendeli el, melyet az e rendelet 11. §-ának rendelkezései szerint az Országos Kredittanács Irodája (a továbbiakban: OKTI) vezet.

(3) Az országos kreditnyilvántartás az országosan egységes rendszerbe átszámított intézményi tanulmányi pontrendszerek nyilvántartására szolgál.

(4) Az országos nyilvántartás szempontjából a tanulmányi pontok (kreditek) mennyisége azon - a hazai és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével kialakított becslés alapján számított - összes hallgatói tanulmányi munkaidőn alapul, amely egy átlagos képességű hallgatótól a tanulmányok teljesítése érdekében elvárható. A tanulmányi pontokban kifejezett összes hallgatói tanulmányi munkaidő mind a tanórákat, mind az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat tartalmazza. Tanulmányi pont (kredit) csak egész szám lehet.

(5) Az országos kreditnyilvántartás rendszerében egy tanulmányi pont (kredit) megszerzése 30 hallgatói tanulmányi munkaóra teljesítését feltételezi. Egy tanév teljesítéseként átlagosan 60 tanulmányi pont (kredit) számolható el.

(6) A hallgatói tanulmányi munkaórák abban az esetben eredményeznek tanulmányi pontot (kreditet), ha azok eredményességéről a hallgató számot tud adni, azaz az intézményi szabályzatban meghatározott értékelési eljárás során megfelelt, illetve legalább elégséges eredményt ért el. A tanulmányi pontok (kreditek) országos nyilvántartásában a követelmények teljesítésének minősítéséhez (érdemjegyhez) tanulmányi pont (kredit) nem rendelhető.

(7) A hallgató - ha az intézményi szabályzat ennél szigorúbb előírást nem tartalmaz - a következő tanulmányi időszakra akkor is beiratkozhat, ha az előző szemeszterben megszerezhető tanulmányi pontoknak csak egy részét teljesítette, vagy a tanulmányi szabályzatban meghatározott követelmények szerinti tanulmányi pontokat az adott szemeszterre már korábban megszerezte. Intézményi szabályzat rendelkezhet úgy, hogy egy adott szemeszterben meg nem szerzett tanulmányi pontok a tanév végéig, illetve egy adott tanulmányi modul, illetve tantárgycsoport befejezéséig teljesíthetők.

(8) A finanszírozás mindenkori szabályai határozzák meg azt, hogy - államilag finanszírozott hallgató esetében - az állam a hallgató tanulmányait mennyi ideig finanszírozza, az intézmény szabályzata pedig azt, hogy a hallgató tanulmányai során legfeljebb hány szemeszterre iratkozhat be.

2. § (1) A felsőoktatási intézmény köteles elismerni a vele hallgatói jogviszonyban állók olyan tanulmányi pontjait (kreditjeit), amelyeket a hallgató olyan intézményben szerzett, amellyel a beszámító intézmény tanulmányi pontok egyenértékűségére vonatkozó egyezményt kötött; amelynek a tanulmányi pontjait (kreditjeit) az intézmény egyoldalúan elismerte, vagy amelyek beszámítását jogszabály írja elő. A kredit-átszámításból származó töredék-kreditek összegezhetők, de egész számú kreditre számítással nem egészíthetők ki.

(2) Egy meghatározott tanulmányi követelmény teljesítéséért csak egy alkalommal adható tanulmányi pont (kredit), de az elismert tanulmányi pontok (kreditek) más szak(ok)on való szakképzettség megszerzése szempontjából beszámíthatók.

(3) Az Ftv. 84. §-ának (2) bekezdése szerinti magasabb képzési szintre az a hallgató juthat tovább, aki az alacsonyabb képzési szint követelményeinek tanulmányi pontjait (kreditjeit) már megszerezte. Az alacsonyabb képzési szinten megszerzett azon tanulmányi pontokat (krediteket), amelyek a magasabb képzési szint követelményeit is kielégítik, el kell ismerni. Doktori képzésben a doktori szabályzat által elismert tanulmányok számíthatók be kreditként.

A képesítési követelmények és az országos kreditrendszer

3. § (1) Az Ftv. 86. §-ának rendelkezései alapján a képesítési követelmények - e rendelet 1. §-ának keretei között és számítási módja szerint - határozzák meg, hogy egy adott szakon a végzettség, illetve szakképzettség megszerzéséhez legkevesebb hány tanulmányi pont (kredit) szükséges, illetve e keretek között legfeljebb hány tanulmányi pont (kredit) ismerhető el. A magyar felsőoktatásban végzettséget igazoló oklevél megszerzéséhez:

a) főiskolai végzettség esetén legalább 180,

b) egyetemi végzettség esetén pedig legalább 270

tanulmányi pontot (kreditet) kell teljesíteni.

(2) Egyes szakokon a képesítési követelményekben előírt képzési idővel arányosan az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó további tanulmányi pontok (kreditek) rendelhetők.

(3) Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben végzett tanulmányokból főiskolai, illetve egyetemi szintű képzésbe legfeljebb 60 tanulmányi pont (kredit) számítható be, függetlenül attól, hogy azok megszerzésére hallgatói vagy tanulói jogviszonyban került sor.

(4) A tanári modul képesítési követelményeinek teljesítéséhez legkevesebb 60 tanulmányi pont (kredit) megszerzése szükséges. A kiegészítő alapképzésben 120, szakirányú továbbképzésben 120-180, a doktori képzésben pedig legkevesebb 180 tanulmányi pont (kredit) teljesítése szükséges.

(5) Az általános értelmiségképző tárgyak tanulmányi pontjainak (kreditjeinek) száma az egyes szakok képesítési követelményeiben meghatározott tanulmányi pontok (kreditek) 20%-át nem haladhatja meg, 10%-ánál azonban kisebb arányt sem képviselhet.

4. § (1) Az intézmény köteles biztosítani, hogy a hallgató tanulmányai során, legalább az adott szakra előírt tanulmányi pontok (kreditek) mennyiségét egyharmadával meghaladó, tanulmányi pont megszerzésére alkalmas tantárgyat vehessen fel. A hallgató e tanulmányokat egy másik intézményben, illetve egy másik szak képesítési követelményeiben meghatározott ismeretkörök, tantárgyak közül is választhatja. Ezen ismeretek megszerzését - tanulmányi pontot (kreditet) eredményező teljesítésük esetén - az oklevél mellékletében fel kell tüntetni.

(2) Ha a hallgató a képesítési követelményekben előírt, az oklevél megszerzéséhez szükséges tanulmányi pontokat (krediteket) a képesítési követelményekben meghatározott képzési időnél hamarabb megszerzi, részére az Ftv. 85. §-ában az adott képzési szintre előírt minimális képzési idő után adható ki az oklevél.

(3) Újabb szakon a szakképzettség megszerzése érdekében, a szak képesítési követelményei alapján meghatározott, teljesített és beszámított tanulmányi pontok (kreditek) után a képzési idő lerövidíthető. Főiskolai szintű képzés tanulmányi ideje legfeljebb egy évvel rövidíthető le, ha a beszámított tanulmányi pontok (kreditek) száma legalább 60. Egyetemi szintű képzés legalább 60 tanulmányi pont (kredit) beszámítása esetén legfeljebb egy évvel, 120 tanulmányi pont (kredit) beszámítása esetén pedig legfeljebb további egy évvel rövidíthető le.

5. § (1) Ha az egyes szakok képesítési követelményei tantervi egységekből (a továbbiakban: modul) épülnek fel, meg kell határozni, hogy az egyes modulok a szakképzettség megszerzésén belül hány tanulmányi pontot (kreditet) képviselnek.

(2) Ha az szakmailag indokolt és lehetséges, egyes szakokon belül a képzés olyan, a végzettség, illetve szakképzettség megszerzése szempontjából lényeges alapozó modulra vagy modulokra épülhet rá, amelyekből több szakképzettséget, illetve végzettséget nyújtó szak irányában történő elágazás lehetséges.

(3) A szakmodul(ok)ra való továbblépés csak az alapozó modul(ok) elvégzése után lehetséges. Szakmodul elsősorban az adott szak indítására engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézményben létező alapozó modul(ok)ra építhető, kivéve, ha a szakindítási engedély kifejezetten megjelöli azon szakok és az azokon képzést folytató intézmények alapozó modulját vagy moduljait, amelyeket a szakindítást kérő intézmény saját szakmoduljához előképzettségként elfogad, és meghatározott tanulmányi pontként (kreditként) az általa nyújtott végzettségbe, szakképzettségbe beszámít.

(4) Új szakképzettséget eredményező szakok képesítési követelményei olyan szakmodulok kidolgozásával is meghatározhatók, amelyek több más szak alapozó tantárgyaira és moduljaira is ráépíthetők.

(5) Az adott szak szempontjából általános ismereteket nyújtó alapozó tantárgyak, illetve modulok aránya a képzésen belül az egyharmados arányt nem haladhatja meg.

(6) A szakmodulra a hallgatók intézményen belül az intézményi szabályzat által meghatározott módon léphetnek tovább, más intézmény szakmoduljára pedig abban az esetben, ha átjelentkezésüket a befogadó intézmény elfogadja, illetve a szakmodul tárgyainak hallgatását számukra tanulmányi pontok (kreditek) szerzésére alkalmas módon lehetővé teszi.

(7) Egy adott szakon való végzettség és szakképzettség megszerzése szempontjából az egymást helyettesíteni képes tantárgyakból, illetve modulokból szerzett tanulmányi pontokat az intézmény intézményen belül köteles elismerni, intézmények közötti viszonylatban pedig akkor, ha annak finanszírozási feltételeit az intézmények közötti tanulmányi pontok (kreditek) egyenértékűségére vonatkozó egyezmények a hallgatók cseréje révén biztosítják, illetve ha a hallgató a más intézménybe való áthallgatás költségeit biztosítani tudja, vagy azt a befogadó intézmény átvállalja.

6. § (1) A képesítési követelmények rendelkeznek arról, hogy az adott szakon szerezhető végzettség és szakképzettség szempontjából mely tantárgyak, ismeretkörök minősülnek általános értelmiségképző tárgyaknak. Nem minősíthető e körbe eső tantárgynak olyan tárgy, mely az adott szakon szerezhető végzettség szempontjából meghatározó jelentőségű, vagy épp annak lényegét adja.

(2) A képesítési követelményekben kell rendelkezni a szigorlatok szakonkénti számáról, a szigorlat, a szakdolgozat, diplomamunka teljesítésének tanulmányi pontokban (kreditekben) meghatározott követelményeiről.

Az intézményi tanulmányi pontrendszer létrehozásának és nyilvántartásba vételének szabályai

7. § (1) Az e rendeletben foglalt, valamint a képesítési követelményekben meghatározott keretek között az intézmények határozzák meg, hogy az általuk folytatott, végzettséget, illetve szakképzettséget eredményező képzések tantervi követelményeinek eredményes teljesítéséhez tantárgyanként, illetve tantárgycsoportonként, modulonkénti, szemeszterenkénti, tanévenkénti bontásban hány tanulmányi pontot rendelnek (a továbbiakban: intézményi tanulmányi pontrendszer).

(2) A tanulmányi pontok megszerzéséhez szükségesként meghatározott egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra aránya nem haladhatja meg a tanórák számának nappali tagozaton a háromszorosát, esti tagozaton a négyszeresét, levelező tagozaton a hatszorosát, távoktatásban a tízszeresét. A tanórák és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórák arányát annak szem előtt tartásával kell meghatározni, hogy a hallgatók összterhelése a törvényes munkaidő mindenkori mértékéhez igazodjon.

(3) A tanórának és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórának az e § (2) bekezdésében meghatározott arányát csak olyan intézmény érvényesítheti tanulmányi pontrendszerében, melynél az egyéni hallgatói tanulmányi munka feltételei (így különösen: könyvtár, internet-hozzáférés, gyakorló lehetőség) biztosítottak. E feltételek megteremtéséig nappali tagozaton a heti tanórák mennyiségét - a képesítési követelményekben meghatározottak függvényében - heti 25 óránál alacsonyabban meghatározni csak abban az esetben lehet, ha az intézmény bizonyítani tudja, hogy hallgatói számára az egyéni hallgatói tanulmányi munka feltételeit egyéb módon biztosítja.

(4) Az intézményi tanulmányi pontrendszer kidolgozását és bevezetését az informatikai fejlesztési, az intézményi integrációt elősegítő és más pályázati rendszerekben prioritásként kell kezelni.

(5) Az intézmény e rendelet szerint kiegészített tanulmányi és vizsgaszabályzatában, valamint ahhoz igazodó tanterveiben az országos kreditrendszertől eltérő pontrendszert is érvényesíthet, de annak az országos kreditrendszerre való átszámíthatóságát biztosítania kell, és az átszámítás módját szabályzatában meg kell határoznia. Intézményen belül azonos kredittarifát kell alkalmazni. Az intézményi kredittarifa csak az országos kredittarifa többszöröse lehet.

(6) Az egyes szakokhoz e rendelet alapján ki-, illetve átdolgozott, a követelményeket tanulmányi pontokban is meghatározó tanterveknek tartalmazniuk kell:

a) a tantervek szervezési elveitől függő tárgyak, modulok és vizsgák struktúráját;

b) a tantárgyakhoz, illetve modulokhoz rendelt tanulmányi pontokat;

c) az egyes tantárgyak, tantárgycsoportok, modulok megkezdésének, elvégzésének, folytatásának feltételeit;

d) a végzettség és szakképzettség megszerzéséhez az adott intézményben teljesíthető (elfogadott) tanulmányi pontok legmagasabb számát;

e) doktori képzésben a doktoranduszok önálló kutatómunkájához rendelhető tanulmányi pontok számát.

(7) A követelményeket tanulmányi pontokban is meghatározó tantervek ki-, illetve átdolgozása során - a képesítési követelmények keretei között - az intézmény meghatározza az adott tantárgy eredményes elvégzéséhez szükséges összes hallgatói tanulmányi munkaórát, és ennek megfelelő tanulmányi pontot rendel hozzá. Tantárgyanként, illetve tantárgycsoportonként - azok meghirdetésekor - fel kell tüntetni, hogy az összes hallgatói tanulmányi munkaórán belül milyen a tanórák és az elvárt egyéni hallgatói tanulmányi munkaórák aránya.

8. § (1) Az intézményi tanács - a tanulmányi és vizsgaszabályzat részeként - kreditszabályzatot (a továbbiakban: intézményi kreditszabályzat) készít. Az intézményi kreditszabályzatot és annak mellékleteiként: a tanulmányi pontrendszer alapján megszervezett oktatás feltételeinek meglétéről szóló nyilatkozatát; az általa hazai és külföldi intézményekkel megkötött tanulmányi pontok (kreditek) egyenértékűségére vonatkozó egyezményeit megküldi a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak (a továbbiakban: MKM). A művelődési és közoktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) a szabályzatot és mellékleteit véleményezés céljából megküldi az Országos Kredittanácsnak (a továbbiakban: OKT). Ha az OKT észleli a szabályzat, illetve az egyenértékűségre vonatkozó egyezmények e rendelettel vagy a képesítési követelményekkel való összhangjának vagy az intézményi tanulmányi pontrendszer alapján megszervezett oktatás intézmény által megjelölt feltételeinek hiányát, kezdeményezi, hogy a miniszter az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének c) pontjában biztosított törvényességi felügyeleti jogkörében járjon el.

(2) Az intézményi kreditszabályzatot és mellékleteit, az azokra vonatkozó esetleges jogerős határozattal együtt nyilvántartásba vétel céljából az MKM megküldi az OKTI-nak.

(3) A Magyar Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) az intézményi akkreditáció során az intézményi tanulmányi pontrendszerek alapján megszervezett oktatás minőségi feltételeit is értékeli, a kreditnyilvántartásban és annak értékelésében foglaltak szem előtt tartásával. Az akkreditációs véleményeket a tanulmányi pontok egyenértékűségére vonatkozó egyezmények megkötésekor figyelembe kell venni.

(4) Az intézmény minden tanév megkezdése előtt, augusztus 15-ig köteles tájékoztatni az MKM-et az adott tanévre szóló kreditszabályzatában, illetve tanulmányi pontok egyenértékűségére vonatkozó egyezményeiben bekövetkezett módosításokról. Az éves statisztikai adatszolgáltatás keretében az intézmény az MKM számára adatokat szolgáltat a kreditnyilvántartásában szereplő, MKM által meghatározott adatokról, melyeket a statisztikai adatszolgáltatás adattovábbításra vonatkozó szabályai szerint kell átadni az OKTI részére.

9. § (1) Az intézményi kreditszabályzatnak rendelkeznie kell:

a) a szemeszterenként kötelezően teljesítendő minimális tanulmányi pontok számáról;

b) az intézményi tanulmányi pontok megszerzésének részletes feltételeiről;

c) a végzettség, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi ponton felül e rendelet keretei között az intézményben felvehető és teljesíthető tanulmányi pontok legmagasabb számáról;

d) a más intézményben szerzett tanulmányi pontok beszámításának feltételeiről és módjáról;

e) a tanulmányi időszakra történő beiratkozás intézményi feltételeiről (tanulmányi pontokban meghatározva);

f) a tanulmányi pontok gyűjtésének (kreditakkumuláció) intézményi szabályairól;

g) a tanulmányi pontok átváltásának, beszámításának intézményi eljárásáról és dokumentálásának módjáról;

h) az egyes képzési szinteken és szakokon megszerzett és összegyűjtött tanulmányi pontok más képzési szinteken, illetve más szakokon történő beszámításának módjáról és mértékéről;

i) az intézményi tanulmányi pontrendszerrel kapcsolatos előírások hallgatók általi megsértésének következményeiről;

j) arról, hogy a finanszírozott képzési időn túl a hallgató tanulmányait milyen feltételekkel folytathatja, illetve hogy a hallgató tanulmányai során legfeljebb hány szemeszterre iratkozhat be;

k) az intézményi tanulmányi pontrendszer nyilvántartásáról és annak karbantartásáról;

l) az intézményi tanulmányi pontrendszernek az országos kreditnyilvántartás szerinti átszámításáról.

(2) Az intézményi tanulmányi pontrendszer bevezetésével párhuzamosan az intézményben meg kell szervezni:

a) a tanóraszámok, valamint a teljesített tanulmányi pontok nyilvántartását;

b) az egyéni tanulmánytervezéshez szükséges tanulmányi tanácsadást;

c) a hallgatók tájékoztatásának módját, a tájékoztatás szervezeti rendszerét;

d) az intézmény tanulmányi tájékoztató dokumentumainak gondozását és a tanévek megkezdése előtti közzétételét;

e) a tanulmányi pontok egyenértékűségére vonatkozó egyezmények szerinti kreditátszámítás és kreditnyilvántartás módját.

(3) Az intézményi kreditszabályzatot minden év augusztus 1-jéig ki kell egészíteni az időközben bekövetkezett változásokkal, és a hallgatók számára beiratkozáskor hagyományos vagy elektronikus információhordozón hozzáférhetővé kell tenni.

Az országos kredittanácsadás és a kreditnyilvántartás intézményei

10. § (1) A miniszter az intézményi tanulmányi pontrendszerek és kreditszabályzatok, a tanulmányi pontrendszeren alapuló tantervek, a kreditnyilvántartási rendszerek elveinek kidolgozására, az országos és intézményi kreditnyilvántartás évenkénti elemzésével és értékelésével kapcsolatos feladatok ellátására felsőoktatási szakemberekből és kutatókból, legfeljebb 15 tagból álló szakértői tanácsot (OKT) hoz létre. A hallgatók képviseletében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának egy delegáltja tanácskozási joggal vesz részt az OKT munkájában.

(2) Az OKT közreműködik a képesítési követelményeknek az országos kreditrendszerrel való összhangba hozatalának előkészítésében, véleményezi az intézményi kreditszabályzatokat és azok e rendelet 8. §-ának (1) bekezdése szerinti mellékleteit, valamint megvizsgálhatja az intézményi tanulmányi pontrendszer működtetése feltételeinek fennállását, továbbá - a Magyar Ekvivalencia és Információs Központtal való együttműködésben - értékeli a hazai és külföldi tanulmányi pontrendszereket (kreditrendszereket) egyenértékűsíthetőségük szempontjából.

(3) Az OKT elnökét és tagjait 3 évre - a felsőoktatási testületekkel való konzultáció alapján - az egyes szakterületek és képzési szintek arányos képviseletének szem előtt tartásával a miniszter kéri fel, és adja ki részükre a megbízólevelet. Az OKT elnökének és tagjainak megbízatása egy alkalommal újabb 3 évre meghosszabbítható.

(4) Az OKT tagság megszűnik:

a) a megbízatás lejártával;

b) a tag lemondásával;

c) a megbízás visszavonásával;

d) a tag halálával.

(5) A miniszter - az OKT elnökének javaslatára - visszavonja annak a tagnak a megbízását, aki a tagságából eredő kötelezettségeinek három hónapnál hosszabb időn keresztül - menthető ok nélkül - nem tesz eleget.

(6) Az OKT működésének rendjét ügyrendjében maga határozza meg. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács (a továbbiakban: FTT) a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetésével és működtetésével kapcsolatos álláspontjának kialakításához az OKT-t az FTT szakbizottságaként való működésre kérheti fel.

(7) Az OKT tagjainak szakértői tevékenységükért munkavégzésükkel arányban álló tiszteletdíj jár, melyet az OKTI költségvetésében el kell különíteni. A tiszteletdíjak egységnyi mértékét évente a fenntartó állapítja meg.

(8) A miniszter az OKT-t az FTT hozzájárulásával az FTT szakbizottságává szervezheti át.

11. § (1) A miniszter a kreditnyilvántartás rendszerének kiépítésére, valamint az országos kreditnyilvántartással kapcsolatos, e rendeletben meghatározott, továbbá az intézményi tanulmányi pontrendszerek nyilvántartásával, azok fejlesztésében való segítségnyújtással kapcsolatos feladatok ellátására létrehozza az OKTI-t.

(2) Az OKTI az OKT feladatainak ellátásához szükséges minden rendelkezésére álló információt köteles az OKT rendelkezésére bocsátani.

(3) Az OKTI vezetőjét - az FTT, a MAB és a felsőoktatási konferenciák elnökei állásfoglalásának meghallgatása után - a miniszter nevezi ki, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az OKTI vezetője és munkatársai közalkalmazottak. Az OKTI munkatársaival kapcsolatos munkáltatói jogokat az OKTI vezetője gyakorolja.

(4) Az OKTI feladatai körében:

a) országos kredit-adatbankot működtet, amelyben nyilvántartja a hazai és külföldi intézmények tanulmányi pontrendszereit;

b) folyamatosan kapcsolatot tart az intézményekkel, az MKM-mel, az FTT-vel és a MAB-bal az intézményi tanulmányi pontrendszerek működtetése, összehangolása érdekében;

c) az országos kreditrendszer működésével kapcsolatos információkat szolgáltat a felsőoktatást irányító, illetve felügyelő kormányzati szervek, az MKM, valamint a felsőoktatási intézmények számára.

(5) Az OKTI által működtetett nyilvántartási rendszer a kormányzati szervek, felsőoktatási testületek, hazai felsőoktatási intézmények és hallgatóik számára ingyenesen hozzáférhető.

(6) Az OKTI az OKT tagjai és más szakértők bevonásával:

a) közreműködik a kreditnyilvántartás és az intézményi tanulmányi pontrendszerek kialakításában és fejlesztésében;

b) az intézményi tanulmányi pontrendszerek működését, összehangolását segítő rendszereket ismertet, tervez, fejleszt és bocsát az intézmények rendelkezésére;

c) az intézményi tanulmányi pontrendszerekkel kapcsolatos szakmai, tájékoztató és segítségnyújtó kiadványokat tesz közzé, felkérésre szakértői véleményeket ad;

d) közreműködik a tanulmányi pontok (kreditek) egyenértékűségére vonatkozó egyezmények előkészítésében, különös tekintettel a nemzetközi kreditrendszerekre és az ECTS-re.

(7) Az OKTI a (6) bekezdésben meghatározott tevékenységeinek ellátásáért szerződésben ellenszolgáltatást köthet ki.

(8) Az OKTI szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.

12. § E rendelet alkalmazásában:

a) alapozó modul: azon tantárgyak és ismeretek rendezett összessége, melyek elsajátítása nélkülözhetetlen más, az adott szak sajátosságait meghatározó ismeretkörök, illetve modulok szempontjából, illetve amelyekre más (szak)modulok is ráépíthetők;

b) általános értelmiségképző tárgyak: a felsőoktatási intézményekben egy adott szakon a végzettség és szakképzettség megszerzéséhez nem szükségképpen hozzátartozó műveltségi, a nyelvi kultúra, illetve a testkultúra területén meghirdetett tantárgyak, amelyek olyan ismeretek megszerzésére adnak lehetőséget, amelyek egy adott korszak korszerű ismeretanyagához annak ellenére hozzátartoznak, hogy a szakképzettség szempontjából legfeljebb közvetetten hasznosíthatók. Nem minősülnek az általános értelmiségképző tárgyak körébe esőnek a pedagógusképzésben a Nemzeti Alaptantervben meghatározott egyes műveltségi területek;

c) ECTS (European Credit Transfer System): európai kreditátváltási rendszer, mely megkönnyíti a csatlakozó intézmények hallgatói számára az európai felsőoktatási intézmények közötti nagyobb hallgatói mozgásszabadságot;

d) egyéni hallgatói tanulmányi munka: a hallgatói tanulmányi munka azon része, melyet a hallgató a tanórán és más kötelező foglalkozásokon kívül önállóan végez a tananyag elsajátítása és az egyéb, tanulmányi pontok szerzésére alkalmas követelmények teljesítése érdekében;

e) egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra: az egyéni hallgatói munkára fordított idő órákban;

f) hallgatói tanulmányi munka: meghatározott mennyiségű és minőségű tananyag (pl. tantárgy, tantárgycsoport, modul stb.) elsajátítását és az elsajátítás színvonalának értékelését szolgáló különféle tevékenységek (pl. tanóra, önálló tanulás, konzultáció, beszámoló, kollokvium, szigorlat, szakmai gyakorlat, zárthelyi beszámolás, teszt, szakmai feladatok önálló megoldása stb.) összessége szorgalmi és vizsgaidőszakon belül és azon kívül;

g) hallgatói tanulmányi munkaidő: átlagos (tehetségű, felkészültségű, átlagosan elvárható teljesítménnyel tanuló) hallgató számára a tanulmányi munka sikeres elvégzéséhez (átlagos körülmények között) szükséges idő órákban kifejezve, vagyis a tanóra és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra együtt;

h) intézmény: az egyetem, illetve a főiskola, továbbá a felsőoktatási szövetség;

i) kredit (tanulmányi pont): az egyes tanulmányi követelmények teljesíthetősége érdekében feltételezett, hallgatói tanulmányi munkaidő alapján megállapított tanulmányi mértékegység, mely a tanulmányi követelményekben való előrehaladást fejezi ki;

j) kreditakkumuláció: tanulmányi pontok (kreditek) gyűjtése a tanulmányok végzése során, mely a tanulmányok befejezéséig hozzáadódik a korábban megszerzett tanulmányi pontokhoz (kreditekhez), amíg a hallgató az összes, az oklevél megszerzéséhez előírt számú tanulmányi pontot (kreditet) meg nem szerzi;

k) kredittarifa: mennyiségi kapcsolat az adott tanulmányi feladathoz rendelt tanulmányi pontok (kreditek) és a feladat teljesítése érdekében elvárható, összes hallgatói tanulmányi munkaóra között;

l) modul: a szak tantervének megfelelő tantervi egység, amely olyan tantárgyakat, illetve tantárgycsoportokat foglal magában, amelyek a szakon belül egymásra épülő vagy egymást helyettesítő egységeket különítenek el egymástól, s amelyekből a ráépülő szintekre való továbbjutás tanulmányi pontok gyűjtése (kreditakkumuláció) alapján lehetséges;

m) Országos Kredittanács Irodája: szolgáltató iroda, amely segítő, részben szakértői, tanácsadói tevékenységet végez, részben az intézményi kreditszabályzatok és az országos kreditrendszer szabályzatának adminisztrációját látja el, illetve közreműködik az intézményi, az országos és az európai (ECTS) kreditrendszerek közötti átszámításoknál és üzemelteti az országos kreditnyilvántartási rendszert;

n) Országos Kredittanács: az országos kreditrendszer szakértői testülete;

o) országos kredittarifa: a magyar országos kredittarifa szerint egy kredit harminc hallgatói tanulmányi munkaórának felel meg;

p) szakmodul: az alapozó modulokra ráépülő olyan modul, mely az alapozó modullal és más, a tantervben meghatározott tantárgyakkal együtt egy adott szakképzettség megszerzéséhez szükséges szakmai követelmények teljesítését eredményezi;

q) tanóra: az intézményben a szokásos keretek között (tantervben vagy tanterven kívül) meghirdetett, a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez oktató közreműködését igénylő idő (előadás, szeminárium, laboratóriumi vagy terepgyakorlat, konzultáció stb.);

r) tantárgy: a szak tantervi felépítésének szakmai alapegysége, amelyhez felvételi és teljesítési feltételek köthetők;

s) tantárgycsoport: tantárgyakból álló tantervi egység, amelyhez felvételi és teljesítési feltételek köthetők;

t) tanulmányi időszak (tanév, szemeszter, trimeszter stb.): amelynek során a hallgató számára az intézmény tanórákat kínál a tanulmányi pontok megszerzéséhez előírt tanulmányi feltételek teljesítése érdekében, illetve amely a hallgató számára rendelkezésre áll az előírt tanulmányi pontok megszerzéséhez;

u) tanulmányi pont: kredit;

v) tanulmányi pontok egyenértékűségére vonatkozó egyezmény: intézmények közötti megállapodás, amely - az országos kredittarifára figyelemmel - rögzíti a két intézményben használatos tanulmányi pontok (kreditek) közötti átválthatóságot;

w) tanulmánytervezés: a hallgató egyénileg összeállított munkarendje, amelyet a végzettséghez, szakképzettséghez előírt követelmények, a rendelkezésére álló és választható tanulmányi (tantárgyi) lehetőségek és az egyéb intézményi szabályozások figyelembevételével alakít ki tanulmányai időszakára.

Átmeneti és záró rendelkezések

13. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az e rendelet 6. §-ának előírása alapján ki-, illetve átdolgozott képesítési követelményeket 2000. április 30-ig kell közzétenni. Egyidejűleg gondoskodni kell arról, hogy a hallgatók felvételi eljárására, valamint a felsőoktatási intézmények, illetve a hallgatók tanulmányainak finanszírozására vonatkozó szabályok a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) kötelező bevezetésének feltételeit biztosító módon kerüljenek megállapításra.

(3) 2000. november 1-jéig valamennyi felsőoktatási intézménynek el kell készítenie az e rendelet 8-9. §-aiban előírt szabályzatok és mellékleteik tervezetét, és meg kell küldeniük azokat az MKM-en keresztül az OKT-hez. Az OKT észrevételei és a miniszter Ftv. 74/A. §-a alapján tett esetleges közbülső intézkedése, illetve határozata alapján átdolgozott tervezeteket 2001. április 30-ig kell véglegesíteni és közzétenni.

(4) Az e rendelet 7. §-ában meghatározott módon kialakított tantervek és az intézményi tanulmányi pontrendszerek bevezetésének megfelelő előkészítéséről, valamint a 9. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételéről ugyancsak 2001. április 30-ig kell gondoskodni.

(5) 2002. szeptember 1-jével a képzést valamennyi felsőoktatási intézményben tanulmányi pontrendszerben (kreditrendszerben) kell meghirdetni.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök