9/1998. (XII. 1.) OM rendelet

az óvodai környezeti nevelő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) Óvodai környezeti nevelő szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.

(2) E rendelet melléklete az óvodai környezeti nevelő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 9/1998. (XII. 1.) OM rendelethez

Az óvodai környezeti nevelő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

Olyan óvodapedagógusok képzése, akik képesek érzékennyé tenni a gyerekeket, a munkahelyük dolgozóit és az óvodások szüleit a helyi és a globális környezeti problémákra; akik megszervezik a szülők rendszeres tájékoztatását az óvodai környezeti nevelés gondjairól és eredményeiről; akik a környezet- és természetvédelem korszerű törekvéseinek, módszereinek ismeretében segítik a családok természet és környezet iránti, valamint életvitelbeli szemléletváltozását, alakítják a gyerekek környezet- és természetóvó, -tisztelő szokásait, magatartásukat (köztük: az élet iránti tiszteletet, a táplálkozási, vásárlási, vízzel, energiával való takarékossági szokásokat, a levegő-, víztisztaság védelmét, a hulladékszelektálást stb.); akik megtervezik a helyi nevelési programot; akik ismerik és megismertetik kollégáikkal is az óvodai csoportok rendszeres séta- és kirándulóhelyeinek természeti és társadalmi környezetét; akik képesek bemutatni munkatársaiknak és a szülőknek az óvodások ökológiai gondolkodása alapozásának módjait.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Óvodai környezeti nevelő.

3. A képzésben résztvevők köre

A szakirányú továbbképzésben felsőfokú óvodapedagógusi képesítéssel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

4 félév, 380 óra. A képzési idő magába foglalja a kötelező és a kötelezően választható elméleti és gyakorlati órák számát. A képzésben az elméleti órák száma 177, a gyakorlati óráké 203.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. A környezeti nevelés pedagógiai és pszichológiai alapjai

Az óvodás gyermek személyiségének általános jellemzői a környezeti nevelés vonatkozásában. Az interperszonális kommunikáció és a környezeti nevelés. A társadalmi környezet hatása a viselkedésre. Az érzelmi nevelés és környezeti nevelés kapcsolata intellektuális érzelem és a környezeti nevelés kapcsolata; az ünnepek, "jeles napok" szerepe a gyermek személyiségének fejlesztésében, a gyermekközösség alakításában és a környezeti nevelésben. Az óvodai tevékenységek adta lehetőségek kihasználása a környezeti nevelésben; játék (a játék személyiségfejlesztő hatása, gyakorlójáték, szerepjáték, értelemfejlesztő szabályjátékok, mozgásos szabályjátékok a szabadban), játékkészítés, munka, ismeretszerzés (tanulás). Néhány természettudományos ismeretszerző módszer alkalmazása a környezeti nevelésben; vizsgálódás (kísérlet), megfigyelés, leírás, mérés. A környezeti nevelés speciális eszközei, helyszínei és szervezeti keretei (természetsarok, az óvoda udvara, mesterséges és természetközeli társulások; a kirándulás, a séta mint szervezeti keretek; a múzeumok, az állatkertek és a vadasparkok mint a környezeti nevelés helyszínei). A család szerepe a környezeti nevelésben. A környezeti nevelés rendszere. A környezeti nevelés céljai, feladatai, alapelvei, módszerei. Környezeti nevelés az óvodában és 6-12 éves korban. A "hétköznapi" környezetvédelem lehetőségei az óvodában. Hulladékszelektálás és -újrahasznosítás. Játékos gyakorlati bemutató. Alternatív pedagógiai irányzatok természet- és társadalomismereti vonatkozásai.

5.2. Természet és az ember

Csillagászati földrajzi alapismeretek, kapcsolatuk az óvodai környezeti neveléssel. Légköri alapismeretek. Az időjárás és az éghajlat fogalma, elemei, kapcsolatuk az élővilággal.

Felszín alatti és a felszíni vizek, kapcsolatuk az óvodai környezeti neveléssel. A kőzetek világa és azok óvodai környezeti nevelési vonatkozásai. Talajtani alapismeretek és azok környezeti nevelési vonatkozásai. Az anyag fogalma, szerveződése, tulajdonságai, kölcsönhatásai. Az élet kialakulása a Földön (szüntelen kölcsönhatások). Az evolúció néhány kérdése. Az élőlények szerveződési szintjei. Néhány fontos növény- és állatélettani jelenség és azok megfigyeltetési lehetőségei az óvodásokkal. Egyszerű élettani vizsgálatok elvégzése és értékelése. A növények és az állatok "viselkedése" élőhelyük sajátos környezeti viszonyai között. Etológiai alapismeretek: támadás és védekezés, kommunikáció és formái, ivadékgondozás stb.

5.2. Ökológiai alapismeretek, környezet- és természetvédelem

5.3.1. Az ökológia tárgya

Szupraindividuális szerveződési szintek: populációk, életközösségek, bioszféra. Környezet, termőhely, élőhely fogalma. Alkalmazkodás, tűrőképesség, indikáció jelensége. Környezeti tényezők. A populációk szervezete, változásai, kölcsönhatásai. Az életközösség mint az élővilág szerveződési és működésbeli alapegysége. Jellemző kapcsolatok az életközösségben. Anyag- és energiaáramlás. Térbeli és időbeli változások az életközösségben. Leggyakoribb hazai növénytársulások áttekintése. A földi biomok rövid áttekintése. Az ökológiai rendszerek, ökoszisztéma értelmezése, jelentőségük.

5.3.2. Az ökológia és a környezetvédelem összefüggései

Az ember és a környezete közötti kölcsönhatás alakulásának története. A víz-, a levegő-, talajszennyeződés, zajártalom, hulladékfelhalmozódás és ezek következményei. Globális környezetvédelmi problémák. A védekezés néhány lehetősége. Környezetszennyezés és az ember. Az egészségünk védelmének lehetőségei a mindennapok során. Egészséges életvitel főbb jellemzői. A környezetvédelem helyzete ma hazánkban.

5.3.3. Az ökológia és a természetvédelem összefüggései

A fajok sokszínűsége megőrzésének jelentősége. Az élőhely mint a természetvédelem alapegysége. A természetvédelem története, alapelvei és gyakorlata hazánkban.

5.4. Növény- és állatismeret

Az óvodások séta- és kirándulóhelyein leggyakrabban előforduló, velük megfigyelhető növény- és állatfajok ismerete. Mérgező növények és állatok. A természet gyűjthető "kincsei", azok természetismereti vonatkozásai. A "gyűjtés" szabályai. Növény- és állatgondozás, állattartás a csoportszobában és az óvoda udvarán. A "hétköznapi" hagyományok - aszalás, befőzés, ünnepi sütés-főzés - szerepe az óvodai környezeti nevelésben. Tudnivalók a felhasznált "alapanyagokról". A gyógynövények "eredete", hatóanyagai. Gyógynövények szárítása és tárolása. A gyógynövények betegségmegelőző szerepe. Egyéb felhasználási lehetőségek az óvodában.

5.5. Terepgyakorlat, terepismeret

Tájékozódás a terepen (iránytű, térkép). A terepgyakorlatokon különböző természetközeli és mesterséges társulások, illetve azok évszakonkénti változásainak megfigyelése. A társulások szerkezetének, az egyes szintek növény- és állatfajainak megfigyelése és felismerése. Kölcsönhatások, kapcsolatok vizsgálata, megfigyelése. Üzemlátogatás szemétégető és szennyvíztisztító üzemben. A 2. félévben erdei óvodai programban való részvétel.

5.6. Kötelezően választható stúdiumok

(Két stúdium választása kötelező.)

Természetfotózás, videózás. A környezeti nevelés kapcsolata más nevelési területekkel. A környezet- és természetvédelmi ünnepek az óvodában. Játék- és ajándékkészítés természetes anyagokból. Érdekességek növényekről és állatokról. A hallgatók által ajánlott témájú stúdium.

5.7. Környezet- és természetvédelmi jog és igazgatás

A környezet- és természetvédelmi szabályozás célja, módszerei. A környezet- és természetvédelem hazai jogi szabályozása, annak értelmezése. Nemzetközi környezetvédelmi jog története és szabályozási rendszere. Nemzetközi szervezetek funkciói a környezetvédelemben. A környezet összetevőinek vagy sajátosságainak védelmével foglalkozó néhány nemzetközi egyezmény és azok hazai vonatkozásai. A természeti környezet védelmével és a környezet állapotát befolyásoló tevékenységekkel foglalkozó legfontosabb egyezmények és ezek hazai vonatkozásai.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt vizsgák - kollokviumok, szigorlatok - letételéből, szakmai gyakorlat(ok) elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. Kötelező szigorlati tárgyak

Komplex szigorlat a környezeti nevelés pedagógiai és pszichológiai alapjai és a természet és az ember témaköreiből.

6.2. Szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű, szakmai feladat, amelynek megoldása - a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával - témavezető vagy konzulens irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt vizsgák letétele,

- a gyakorlati képzés követelményeinek teljesítése,

- a bírálók által elfogadott szakdolgozat.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- komplex szóbeli vizsga,

- a szakdolgozat megvédése.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozat és megvédése érdemjegyének és a komplex szóbeli vizsga osztályzatának egész jegyre kerekített számtani átlaga.