1999. évi CII. törvény

a Magyar Köztársaság és az Egyiptomi Arab Köztársaság között a polgári és kereskedelmi jogsegélyről szóló, Kairóban, 1996. március 26. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről[1]

(Az Egyezmény megerősítéséről szóló jegyzékváltás megtörtént, és az Egyezmény 1999. augusztus 15. napján hatályba lépett.)

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és az Egyiptomi Arab Köztársaság között a polgári és kereskedelmi jogsegélyről szóló, Kairóban, 1996. március 26. napján aláírt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

"EGYEZMÉNY

a Magyar Köztársaság és az Egyiptomi Arab Köztársaság között a polgári és kereskedelmi jogsegélyről

A Magyar Köztársaság és az Egyiptomi Arab Köztársaság attól az óhajtól vezettetve, hogy a két ország közötti együttműködést a jogi területen előmozdítsák, elhatározták, hogy polgári és kereskedelmi jogsegélyről szóló egyezményt kötnek, és ebből a célból a következő rendelkezésekben állapodtak meg:

ELSŐ RÉSZ: JOGSEGÉLY

1. CÍM: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

A bírósághoz való akadálytalan fordulás

1. Mindkét állam állampolgárai ugyanolyan feltételekkel, szabadon és akadálytalanul fordulhatnak jogaik és érdekeik védelmében az igazságügyi hatóságokhoz a másik állam területén, mint ez utóbbi állam saját állampolgárai, és ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint a saját állampolgárok.

2. A Szerződő Felek állampolgárait semmiféle néven nevezendő biztosíték vagy letét adására nem lehet kötelezni, sem azon a címen, hogy külföldi állampolgárok, sem pedig azon, hogy állandó vagy ideiglenes lakhelyük nincs az említett állam területén. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a felperestől vagy beavatkozótól a peres eljárás költségeinek fedezésére követelhető biztosítékra is.

3. A fenti rendelkezéseket kell alkalmazni azokra a jogi személyekre is, amelyek az egyik Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően jöttek létre, és amelyek székhelye a két állam valamelyikében van.

2. Cikk

Meghatározás

Bíróságon a jelen Egyezmény értelmében, elnevezéstől függetlenül, minden olyan hatóság értendő, amelynek polgári vagy kereskedelmi ügyben bírói hatásköre van.

3. Cikk

A jogsegély tárgya

1. A Szerződő Felek illetékes hatóságai a jelen Egyezményben említett ügyekben nyújtanak egymásnak jogsegélyt.

2. A jogsegély eljárási cselekmények foganatosítására, így különösen iratok kézbesítésére, tanúk és szakértők meghallgatására, tárgyi és okirati bizonyítékok megküldésére, és határozatok elismerésére és végrehajtására terjed ki.

4. Cikk

A jogsegély megtagadása

A megkeresett igazságügyi hatóság megtagadhatja a kért jogsegély teljesítését, ha azt a közrendjébe ütközőnek ítéli, vagy nem tartozik hatáskörébe. A jogsegély megtagadása esetén a megkeresett Fél Igazságügyi Minisztériuma haladéktalanul értesíti a megkereső Fél Igazságügyi Minisztériumát, és megjelöli a jogsegély megtagadásának okát.

2. CÍM: IRATOK TOVÁBBÍTÁSA, KÉZBESÍTÉS, JOGSEGÉLY IRÁNTI MEGKERESÉS

5. Cikk

A jogsegélykérelmek továbbítása

A Szerződő Felek bíróságai jogsegélykérelmeiket központi hatóságaikon keresztül juttatják el egymáshoz: Magyarországon az Igazságügyi Minisztériumon, Egyiptomban a Bírósági Ügyek Álállamtitkárságán keresztül.

6. Cikk

Bírósági peres és nem peres iratok továbbítása

1. A Szerződő Felek egyikének területén lakó személyeknek szóló peres és nem peres iratokat az előző Cikkben megjelölt módon kell továbbítani.

2. A jelen Cikk rendelkezései nem zárják ki a Szerződő Felek azon jogát, hogy közvetlenül, diplomáciai vagy konzuli képviselőik útján juttassák el saját állampolgáraik részére szóló bírósági iratokat, feltéve hogy azok egyidejűleg nem állampolgárai a másik Szerződő Félnek is.

7. Cikk

1. A peres vagy nem peres iratokat kísérőlevéllel kell ellátni, amelyben fel kell tüntetni:

a) azt a hatóságot, amelytől az irat származik;

b) a kézbesítendő irat jellegét;

c) a felek nevét és perbeli minőségét;

d) a címzett nevét és lakcímét.

2. Ezen kísérőlevelet franciául kell kiállítani, vagy pedig azt a megkereső állam hatóságai által hitelesített francia nyelvű fordítással kell ellátni. A kisérőlevéllel együtt küldött okiratok fordítását illetően a 8. Cikk 3. bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

8. Cikk

Iratok kézbesítése

1. Ha a kézbesítendő irat a megkeresett bíróság nyelvén készült, vagy ha ahhoz ezen a nyelven készült fordítást csatoltak, a megkeresett hatóság a saját jogszabályainak megfelelően teljesíti a kézbesítést.

2. Ha az 1. bekezdésben említett feltételeknek nem tettek eleget, az irat csak akkor kézbesíthető a címzettnek, ha az önként elfogadja.

3. Az 1. bekezdésben megjelölt fordítást vagy valamely erre jogosult szervvel kell elkészíttetni, vagy pedig azt arra illetékes szervvel kell megfelelően hitelesíttetni.

4. A megkereső bíróság kérésére a megkeresett bíróság a kézbesítést a megkereső bíróság által kért különleges eljárás szerint is teljesítheti, ha az a megkeresett bíróság állama alapvető elveivel nem ellentétes.

9. Cikk

Ha a meghallgatandó személynek vagy az irat címzettjének lakcímét nem jelölték meg pontosan, vagy a címzés helytelen, a megkeresett hatóság - lehetőség szerint - megállapítja a pontos lakcímet.

10. Cikk

A kézbesítés tanúsítása keltezéssel, a kézbesítést végző személy és az iratot átvevő személy aláírásával, valamint a kézbesítés elvégzésére illetékes bíróság pecsétjével ellátott tértivevénnyel, vagy pedig az ugyanezen bíróság által kiállított, a kézbesítés helyét, módját és idejét megjelölő bizonyítvánnyal történik.

11. Cikk

A peres és nem peres iratok kézbesítése kapcsán semminemű költség felszámításának nincs helye.

12. Cikk

A jogsegély iránti megkeresések továbbítása és teljesítése

1. A Szerződő Felek egyikének területén teljesítendő jogsegély iránti megkeresést az illetékes igazságügyi hatóság teljesíti.

2. A megkereséseket az 5. Cikkben említett módon kell továbbítani.

3. Ha a megkeresett hatóság nem illetékes, a megkeresést hivatalból továbbítja az illetékes hatóságnak, és erről haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot.

4. Jelen Cikk rendelkezései nem zárják ki a Szerződő Felek azon jogát, hogy közvetlenül, diplomáciai vagy konzuli képviselőik útján teljesíttessék a saját állampolgáraik meghallgatására vonatkozó megkereséseket, feltéve, hogy azok egyidejűleg nem állampolgárai a másik Szerződő Félnek is.

13. Cikk

A jogsegély iránti megkereséseket az arra jogosult szerv által készített, vagy pedig az illetékes szerv által megfelelően hitelesített francia nyelvű fordítással kell ellátni.

14. Cikk

1. A megkeresett hatóság a megkeresések teljesítésekor saját országa jogát alkalmazza.

2. Mindazonáltal a megkereső bíróság kifejezett kérésére a megkeresett hatóság köteles:

a) a megkereső bíróság által meghatározott formában teljesíteni a megkeresést, ha ez nem ütközik országának jogába,

b) kellő időben tájékoztatni a megkereső hatóságot a megkeresés teljesítésének idejéről és helyéről, hogy az érdekelt felek részt vehessenek azon, a megkeresett Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően.

15. Cikk

A jogsegély iránti megkeresések teljesítése kapcsán semmiféle költség felszámításnak nincs helye, kivéve a szakértői díjakat.

16. Cikk

A költségekre vonatkozó határozatok végrehajtása

1. Ha az 1. Cikk 2. bekezdése alapján a perköltség-biztosíték nyújtása alól mentés felet jogerős és végrehajtható határozattal az eljárási költségek megfizetésére kötelezték, akkor a másik Szerződő Fél területén a határozat

végrehajtására az 1954. március 1-jén, Hágában kötött, a polgári eljárásról szóló Egyezmény 18. és 19. Cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. A végrehajtás iránti kérelmet az első fokon eljáró bíróságnál kell benyújtani, amely a jelen egyezmény 5. Cikkében említett úton, a másik Szerződő Fél illetékes hatóságaihoz továbbítja.

17. Cikk

Költségmentesség

1. A költségmentességben való részesítést a polgári eljárásról szóló, 1954. március 1-jén, Hágában kötött Egyezmény 20-22. és 24. Cikkeinek rendelkezései szabályozzák.

2. Ha a költségmentességben való részesítést kérelmező fél nem tartózkodik azon állam területén, ahol a költségmentességet engedélyezni kellene számára, a másik fél illetékes bíróságánál is benyújthatja erre irányuló kérelmét. Ez a bíróság a jelen Egyezmény 5. Cikkében foglaltaknak megfelelően eljuttatja azt a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának.

3. CÍM: KÖZOKIRATOK

18. Cikk

Az egyik Szerződő Fél területén a törvényeknek megfelelően kiállított hiteles okiratoknak a másik Szerződő Fél területén, ha az annak közrendjébe nem ütközik, ugyan olyan bizonyító erejük van, mint a másik Fél területén kiállított hasonló iratoknak.

19. Cikk

1. Abban az esetben, ha az okiratokat az egyik Szerződő Fél igazságügyi vagy más hatósága állította ki, vagy ha valamely más okiratokon ezek a hatóságok igazolják ennek hitelét, keltét, a rajta szereplő aláírás valódiságát, illetve az okiratnak az eredetivel való azonosságát, akkor ez az okirat mentesül a hitelesítéstől, illetve bármilyen ennek megfelelő formaságtól a másik Fél területén való bemutatás során.

2. Az okiratokat el kell látni az azokat illetékesként kiállító hatóság aláírásával és hivatalos pecsétjével, és kiadmányok esetében azoknak az eredetivel való azonosságát az illetékes hatóságnak tanúsítania kell. Mindenképpen oly módon kell őket kiállítani, hogy hitelességük kitűnjék.

3. Az okiratok hitelességét illető komoly kétely esetén az ellenőrzést a központi hatóságokon keresztül kell elvégeztetni.

4. CÍM: A KISKORÚAK VÉDELME

20. Cikk

A Szerződő Felek illetékes hatóságai a kiskorúak elhelyezésére vagy védelmére irányuló eljárások keretében:

a) kérelemre kölcsönösen tájékoztatják egymást a kiskorúak elhelyezésére vagy védelmére hozott intézkedésekről, ezen intézkedések végrehajtásáról és ezen kiskorúak környezetének anyagi és erkölcsi helyzetéről;

b) együttműködnek annak érdekében, hogy a szülői felügyeleti joggal fel nem ruházott szülő láthatási jogának gyakorlását megszervezzék, továbbá, hogy tiszteletben tartsák a megfelelő hatóságok által szabott, a láthatási jog megvalósításához és szabad gyakorlásához szükséges feltételeket, és az e tárgyban a Felek által vállalt kötelezettségeket.

5. CÍM: JOGI INFORMÁCIÓK CSERÉJE

21. Cikk

A Szerződő Felek Igazságügyi Minisztériumai kötelezettséget vállalnak arra, hogy kérelemre kölcsönösen megküldik egymásnak mindazokat a jogi információkat, amelyek ezen Egyezmény alkalmazásához szükségesek, éppúgy, mint a hatályos jogszabályok rendelkezéseiről szóló bármilyen egyéb információt is.

MÁSODIK RÉSZ: A HATÁROZATOK ELISMERÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

22. Cikk

1. Ezen rész rendelkezéseit a jelen Egyezmény hatálybalépése után a két állam igazságügyi hatóságai által polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok elismerésére és végrehajtására kell alkalmazni.

2. Ezen rendelkezéseket a kártérítés és a javak visszaszolgáltatása tekintetében a büntető bíróságok által hozott határozatokra is alkalmazni kell.

3. Ezen rendelkezések nem alkalmazhatók a két állam valamelyike ellen hozott határozatokra, valamint csőd- és kényszeregyezség vagy más hasonló eljárások során hozott határozatokra.

23. Cikk

A Magyarország vagy Egyiptom területén székelő igazságügyi hatóságok által hozott határozatokat teljes hatállyal elismerik a másik Fél területén. Ehhez az alábbi feltételek teljesülése szükséges:

a) annak az államnak az igazságügyi hatósága, amelynek területén a határozatot hozták, arra hatáskörrel bírt, annak az államnak a joghatóságra vonatkozó szabályai szerint, amelyben a határozat végrehajtását kérik;

b) a határozat annak az államnak a jogszabályai szerint, ahol meghozták, jogerős és végrehajtható;

c) a feleket szabályszerűen megidézték, képviselték vagy mulasztónak nyilvánították;

d) a határozat semmi olyat nem tartalmaz, ami ellenkezne annak a Szerződő Félnek a közrendjével, ahol a végrehajtást kérik;

e) ugyanazon felek között, ugyanazon tényállás alapján és ugyanazon tárgyban nem folyik peres eljárás a megkeresett Fél igazságügyi hatóságai előtt, illetve az ügyben még nem hoztak jogerős határozatot a megkeresett államban, illetve az ügyben nem hoztak olyan határozatot harmadik államban, amely a megkeresett államban megfelelne az elismeréshez megkívánt feltételeknek.

24. Cikk

Az elismerést vagy végrehajtást nem lehet egyedül azzal az indokkal megtagadni, hogy az eredeti igazságügyi hatóság más jogot alkalmazott, mint amelyet a megkeresett hatóság nemzetközi magánjogi szabályai szerint alkalmazni kellett volna, kivéve, ha a saját állampolgárai személy állapotáról vagy jogképességéről van szó.

25. Cikk

1. Az államok egyikében hozott, és a másik államban a 23. Cikk rendelkezéseinek megfelelően elismert határozatokat a végrehajtó állam eljárási szabályainak megfelelően hajtják végre.

2. A végrehajtást részlegesen is elrendelhetik, a végrehajtani kért határozat egyik vagy másik pontjára vonatkozóan.

26. Cikk

1. Annak a peres félnek, aki hivatkozik egy bírói határozat rendelkezéseire, vagy aki kéri annak végrehajtását, be kell mutatnia:

a) a határozat egy olyan kiadmányát, amely eleget tesz a hitelesség szükséges követelményeinek;

b) a határozat kézbesítését tanúsító kézbesítési bizonyítvány vagy bármilyen egyéb, a kézbesítést helyettesítő valamely cselekmény megtörténtéről szóló igazolás eredeti példányát;

c) az illetékes hatóság igazolását, mely igazolja, hogy a határozat jogerős, és végrehajtható;

d) adott esetben a tárgyaláson meg nem jelent Fél idézésének egy másolatát, melyet az illetékes hatóság hitelesített, és minden egyéb iratot, amely bizonyíthatja, hogy ezt az idézést kellő időben kézbesítették.

2. Az 1. bekezdésben említett okiratokat hiteles fordítással kell ellátni.

27. Cikk

1. A hiteles okiratokat, nevezetesen a közjegyzői okiratokat és a bíróságok által hitelesített okiratokat, melyek végrehajthatóak a két állam egyikében, az illetékes hatóság a másik államban belső jogának megfelelően nyilvánítja végrehajthatónak. Ugyanez vonatkozik a két állam egyikének bírósága vagy illetékes hatósága előtt kötött vagy általa jóváhagyott egyezségekre is.

2. Ez a hatóság kizárólag azt ellenőrzi, hogy ezen okiratok eleget tesznek-e a hitelesség szükséges feltételeinek abban az államban, ahol készültek, és hogy azok a rendelkezések, amelyeknek végrehajtását kérik, nem ütköznek-e a végrehajtásra megkeresett állam közrendjébe.

28. Cikk

A két állam egyikében hozott választott bírósági ítéletet a másik államban a külföldi választott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1958. június 10-én, New Yorkban kötött Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően ismerik el, és hajtják végre.

HARMADIK RÉSZ: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. Cikk

A jelen Egyezmény értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerülő nézeteltéréseket diplomáciai úton kell rendezni.

30. Cikk

Mindkét Szerződő Állam értesíti a másik Felet a jelen Egyezmény hatálybalépéséhez Alkotmányban előírt eljárások megtörténtéről. Az Egyezmény az utolsó értesítés keltétől számított hatvanadik napon lép hatályba.

31. Cikk

1. A két Állam bármelyike, bármikor felmondhatja ezen Egyezményt, a másik államhoz diplomáciai úton küldött írásbeli értesítéssel.

2. Ez a felmondás az értesítés átvételétől számított egy év múlva lép hatályba.

ENNEK HITELÉÜL a két állam kellőképpen meghatalmazott képviselői kölcsönösen megfelelőnek talált meghatalmazásaik kicserélését követően aláírták és pecsétjükkel ellátták a jelen Egyezményt.

Készült Kairóban, az 1996. év március hónap 26. napján, három eredeti példányban, magyar, arab és francia nyelven, mindhárom szöveg egyformán hiteles. Eltérések esetén a francia szöveg az irányadó.

A Magyar Köztársaság Az Egyiptomi Arab nevében Köztársaság nevében"

3. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 1999. augusztus 15. napjától kell alkalmazni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az országgyűlés elnöke