107/1999. (XII. 28.) FVM rendelet

az építésügyi bírságról szóló 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet módosításáról

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (2) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján az építésügyi bírságról szóló 43/1997. (XII. 29.) KTM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:

1. § (1) Az R. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bírság mértéke a szabálytalanul létrehozott építmény vagy építményrész esetében az e rendelet 1., 2. és 3. számú melléklete szerint számított építményértéknek engedély nélküli építés esetében 50%-a, engedélytől eltérő építés esetében 40%-a, engedély nélkül végzett bontás esetén 20%-a."

(2) Az R. 3. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (3)-(5) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésre módosul:

"(3) Ha az építmény, építményrész kivitelezését az engedélyt megadó határozat kézhezvételét követően, de annak jogerőre emelkedése előtt kezdték meg, és később az engedély változatlan tartalommal jogerőre emelkedik, akkor az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértékek 50%-át kell figyelembe venni. Ebben az esetben a bírság megállapítására vonatkozó államigazgatási eljárást a határozat végrehajthatóvá válásáig fel kell függeszteni."

2. § (1) Az R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bírságot az azt megállapító jogerős és végrehajtható határozatban előírt határidőn belül a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) Magyar Államkincstárnál vezetett, Építésügyi célelőirányzat előirányzat-felhasználási keretszámlára kell banki átutalással teljesíteni, vagy az első fokú építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott csekken befizetni. A számla kezelője a bírságból befolyt összeget az Étv. 50. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően felosztja és az eljáró hatóságoknak, illetve az érintett önkormányzatnak 30 napon belül átutalja."

(2) Az R. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A birság kiszabásáról szóló jogerős és végrehajtható határozat 1-1 példányát a kötelezetten kívül - 8 napon belül - kézbesíteni kell az FVM-nek és az építmény, illetőleg az építési vagy bontási munka helye szerint illetékes települési önkormányzatnak, továbbá a fennmaradási engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságoknak."

(3) Az R. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A jogerős határozatban előírt fizetési határidő lejártát követően az elmaradt befizetésről - a végrehajtás elrendelése érdekében - az FVM tájékoztatja az eljáró építésügyi hatóságot."

(4) Az R. 4. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az építésügyi bírságot megállapító első fokú építésügyi hatóság a rendelet 4. számú melléklete szerinti adatlapot a határozat jogerőre emelkedését követően 8 napon belül köteles kitölteni és a határozattal együtt az FVM részére megküldeni."

3. § (1) Az R. 1-3. számú melléklete helyébe e rendelet 1-3. számú melléklete lép.

(2) Az R. kiegészül az e rendelet szerinti 4. számú melléklettel.

4. §[1] Ez a rendelet 2000. január hó 1. napján lép hatályba.

Dr. Torgyán József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 107/1999. (XII. 28.) FVM rendelethez

Számítási alap
Mérték-
A szabálytalan épület, építmény rendeltetése
egységmegyei jogúnagyközség,
Budapestegyéb város
városközség
1. LakóépületekE Ft/lm336251714
2. Üdülő épületekE Ft/lm321171513
3. Ipari és nagykereskedelmi épületekE Ft/lm345393530
4. Kiskereskedelmi épületek, irodák, szállodák,
panziókE Ft/lm345353025
5. Művelődési, oktatási, szociális, egyházi épületekE Ft/lm345393530
6. Egyéb épületekE Ft/lm325212018
7. Felületben mérhető építmények (építményrészek),
sportpályákE Ft/lm31512109
8. Tornyok, illetve ilyen jellegű építmények
(pl. épületen vagy különállóan elhelyezett torony,
víztartálynak, szélmotornak stb. tartószerkezete)E Ft/lm3120806050
9. Építési engedélyhez kötött terepátalakításE Ft/lm3121087
10. Egyéb, az előző rovatokban nem szereplő építmé-
nyek, építményrészekE Ft/lm3360300250220

2. számú melléklet a 107/1999. (XII. 28.) FVM rendelethez

Szorzószámok az építmény (építményrész) számított készültségi fokának figyelembevételéhez

Az épület (építmény)
szintszáma
Megkezdett munkanem:
1-23-44-nél
több
alapozási földmunka és alapozás0,10,10,05
szerkezeti falak0,20,20,15
födémépítés0,40,30,5
tetőszerkezet készítése0,60,60,7
vakolások0,90,90,9
burkolások111
engedély nélküli bontás esetén0,80,80,8

A táblázatban megjelölt szorzókat attól függően kell alkalmazni, hogy ténylegesen az épület milyen készültségi fokon van. Amennyiben a meghatározott munkanemet megkezdték, az abban a sorban lévő szorzóval kell számolni mindaddig, amíg a következő megjelölt munkanem építését meg nem kezdik.

Többszintes épületnél a készültségi fokot szintenként kell meghatározni a fenti adatok segítségével. A bírságszámítás tekintetében külön szintnek számít a pinceszint (szintek) és a beépített tetőtér is.

Engedély nélkül vagy az engedélyezett tervektől eltérően végzett terepátalakítás esetében a ténylegesen elvégzett átalakítás mennyiségét mindig 100% készültséggel kell figyelembe venni.

Felületben mérhető munkáknál (pl. kerítés, támfal) az alapozás megkezdésekor 50%-os, a felület építésének megkezdésekor 100%-os készültséggel kell számolni. Ha a felületben mérhető munkához nem készül alapozás (pl. nyílászáró szerkezetek, reklámtábla) a munka megkezdésekor már 100%-os készültséggel kell számolni.

3. számú melléklet a 107/1999. (XII. 28.) FVM rendelethez

Az építésügyi bírság kiszámításának módja

1. Meg kell állapítani az engedély nélkül épített (lebontott) vagy az engedélyezett tervektől eltérően létrehozott építmény, építményrész fennmaradási (bontási) engedély szerinti bruttó (falakkal együtt mért) térfogatát, felületét, magasságát, illetőleg darabszámát, függetlenül annak tényleges készültségi fokától.

2. Meg kell határozni az építménynek az építési (fennmaradási, bontási) engedély szerinti rendeltetését.

3. Az 1. számú mellékletből ki kell választani a 2. pontban megállapított építménynek megfelelő értéket.

4. Ezt meg kell szorozni az 1. pont szerint számított mérettel.

5. A kapott értéket meg kell szorozni a 2. számú melléklet szerinti készültségi fok értékével.

6. Az így kiszámított építmény (építményrész) értéknek a rendelet 3. §-a szerinti százaléka adja az építésügyi bírság mértékét.

7. Amennyiben a kivitelezés során a helyszínrajzi elhelyezéstől - az engedélyezett alaprajzi és magassági méretek betartása mellett - 10 centimétert meghaladóan úgy térnek el, hogy az egyébként engedélyezhető lett volna, a bírságszámítás alapja az eredetileg engedélyezett befoglaló méreten kívül eső vetület alapján számított építményrész térfogata, felülete, magassága. Ha az eltérés a 10 cm-t nem haladja meg, bírság nem állapítható meg.

8. Ha az engedélyezett tervektől úgy térnek el, hogy az eltérés nem nagyobb vagy nem kisebb, mint az eredetileg engedélyezett térfogatnak az 1%-a, de maximum 5 lm3; felületének 1%-a, de maximum 0,5 m2; illetve magasságának 1%-a, de maximum 0,5 m, bírságot nem kell megállapítani.

9. Abban az esetben, ha az építtető egyáltalán nem rendelkezik jogerős és végrehajtható építési engedéllyel, a 7-8. pont szerinti szabályok nem alkalmazhatók.

10. Ha az építmény külső megjelenése, térfogata nem változott, de az engedély nélküli vagy az engedélyezett tervektől eltérően végzett építés azon belül olyan tartószerkezetet érintő változást, rendeltetési egységek számának változását eredményezte, amely egyébként építési engedély alapján lett volna megvalósítható, a bírságszámítás alapja ennek a tartószerkezetnek, illetve a rendeltetési egységeket elválasztó épületszerkezetnek (fal vagy födém)

a felülete.

11. Engedély nélkül végzett terepátalakítás esetében a ténylegesen megmozgatott föld mennyiségével kell számolni.

12. Az engedélyezett tervektől eltérő terepátalakítás esetében a számítás alapjául szolgáló mennyiséget a következő módon kell meghatározni:

a) ha az engedélyezettnél kisebb vagy nagyobb mennyiségű terepátalakítást végeztek, akkor a bírságszámítás alapja az engedélyezett és a ténylegesen elvégzett mennyiség különbsége,

b) ha ugyanazt a mennyiséget végezték, de más kialakítással, mint az az engedélyben szerepel, a számítás alapja az eltérő részek térfogatának összege.

4. számú melléklet a 107/1999. (XII. 28.) FVM rendelethez

Adatlap építésügyi bírsághoz

A kiállító építésügyi hatóság megnevezése:

.

címe:.

....................megye..............ir.szám

.........................................város

(község)......................................

.......................utca...............szám

Az építtető neve:

.........................................címe:

....................................... város

(község)...............................ir.szám

.......................utca...............szám

....................................számlaszám

Az építményhelye:

....................megye..............ir.szám

........................................ város

(község).....................................

.................utca.....................szám

Az építmény helye szerinti önkormányzat megnevezése:

..............................................

............címe: .....................ir.szám

......................................... város

(község)....................................utca.....................szám.......

...............................................................................

....................................számlaszám

Másodfokú eljárt hatóság megnevezése:

.........................................címe:

..................ir.szám............................................ város

(község)

...................................utca......................szám..............

...........................................................................................................számlaszám

A bírságot megállapító határozat száma:

..........................................................kelte:

jogerőre emelkedésének napja: .............................................,

a bírság összege: ..............................................azaz

...............................................................................

.......... Ft, befizetésének határideje:

....................................Részletfizetés engedélyezése esetén az

engedélyező határozat száma:

.....................................................................kelte:

.......................................... a *1999.12.28.

......................... összege részletenként:

................................Ft

Az egyösszegű, illetőleg az utolsó befizetés határideje: .......... év .................. hónap.................nap

P.H....................a jegyző aláírása

Lábjegyzetek:

[1] Módosította a 31/2005. (VII. 14.) AB határozat. Hatályos 2005.07.14.

Tartalomjegyzék