124/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet

az egyetemi szintű nemzetközi tanulmányok alapképzési szak képesítési követelményeiről

A Kormány a felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1) Az egyetemi szintű nemzetközi tanulmányok alapképzési szak képesítési követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.

(2) Nemzetközi tanulmányok szakon okleveles nemzetközi kapcsolatok szakértő egyetemi szintű végzettség egyetemi alapképzésben szerezhető.

2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az e rendelettel meghatározott követelményeket először 1999-ben, a képzést megkezdő évfolyamra, majd a következő években fokozatosan a magasabb évfolyamokra is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 124/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelethez

Az egyetemi szintű nemzetközi tanulmányok alapképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a megszerzett általános műveltség, társadalomtudományi elméleti alapok és magas szintű idegennyelv-tudás mellet a nemzetközi kapcsolatok valamennyi területén (diplomácia/külügyek, nemzetközi gazdasági, kulturális, tudományos, biztonság- és védelempolitikai, sport, környezetvédelmi kapcsolatok, kommunikáció) megfelelő ismeretekkel rendelkeznek.

A szak célja olyan multidiszciplináris tudással felvértezett szakemberek képzése, akik széles körű történeti ismeretekkel, megalapozott elméleti felkészültséggel rendelkeznek a nemzetközi jog, a nemzetközi gazdaságtan és a nemzetközi politikaelmélet kérdésköreiben, járatosak az euroatlanti integrációs folyamat különböző területein, tájékozottak az Európán kívüli régiók sajátosságaiban is, eligazodnak a nemzetközi szervezetek világában, képesek idegen nyelven is tárgyalni, megfelelően képviselni és érvényesíteni Magyarország érdekeit a nemzetközi kapcsolatokban, különös tekintettel Magyarország részvételére az euroatlanti integrációs folyamatokban.

A képzés célja különösen nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó szakemberek képzése a minisztériumok, kormányzati szervek, állami és magántársaságok, nemzetközi szervezetek, európai integrációs intézmények, tömegtájékoztatással, hírközléssel foglalkozó intézmények részére.

A képzésben tematikus és regionális szakirányok felvételére van lehetőség.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles nemzetközi kapcsolatok szakértő (szakirányú megjelöléssel).

3. A képzési idő és tanulmányi teljesítmény

A képzési idő 10 félév, legalább 3800 tanóra és 9000 tanulmányi munkaóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges hallgatói teljesítmény 300 tanulmányi pont (kredit). A főiskolai szintű nemzetközi kapcsolatok szakot végzettek, a kiegészítő képzés keretében kapcsolódhatnak be a képzésbe. A kiegészítő képzés ideje 4 félév, legalább 1520 tanóra és 3600 tanulmányi munkaóra. A kiegészítő képzésben legalább 120 tanulmányi pontot (kreditet) kell megszerezni.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

A képzés három fő tanulmányi területre oszlik.

a) Az értelmiségi léthez szükséges széles, átfogó ismeretek.

Ide tartoznak a következő társadalomtudományi ismeretek: szociológia, filozófia, gazdaság- és társadalomtörténet, pszichológia, továbbá az idegen nyelvek (a teljes képzési idő 15-20%-ában, 45-60 tanulmányi pont).

b) Módszertani ismeretek: matematika, statisztika, informatika társadalomkutatás metodológiája, logika, forráselemzés (a képzési idő 10%-ában, 30 tanulmányi pont).

c) A nemzetközi tanulmányok szakképzéshez kapcsolódó ismeretek (a képzési idő 40-60%-ában, 120-180 tanulmányi pont):

- történelem (nemzetközi kapcsolatok története, Közép-Kelet Európa története, a magyar külpolitika története, az európai integráció története, kultúra- és vallástörténet stb.),

- jog (nemzetközi jog, diplomáciai és konzuli jog, összehasonlító államjog, nemzetközi magánjog, nemzetközi szervezetek, EU-jog stb.),

- politikatudomány (nemzetközi politika elmélete, külpolitikai döntéshozatal, biztonságpolitika, aktuális nemzetközi kérdések, magyar kül- és biztonságpolitika stb.),

- közgazdaságtan (nemzetközi gazdaságtan, nemzetközi politikai gazdaságtan, nemzetközi pénzügyek, az integráció gazdaságtana, nemzetközi kereskedelempolitikák stb.),

- regionális tanulmányok (Kelet-Közép-Európa, Kelet- és Délkelet-Európa, Észak-Amerika, Latin-Amerika, iszlám világ, Fekete-Afrika, Kína, Kelet- és Délkelet-Ázsia),

- gyakorlati készségfejlesztő ismeretek (diplomáciai protokoll, a diplomácia gyakorlati kérdései, tárgyalástechnika, esettanulmányok, kommunikáció stb.),

- szaknyelv, a szaktárgyak oktatása részben idegen nyelven.

d) Szakmai gyakorlat (a teljes képzési idő 8-10%-a, 24-30 tanulmányi pont).

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok, szigorlatok - letételéből, szakmai gyakorlat elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze. Az ellenőrzés formái: aláírás, gyakorlati jegy, kollokvium, szigorlat, záróvizsga.

5.1. Kötelező szigorlatok (10 tanulmányi pont)

- Társadalomtudományi szigorlat (filozófia, szociológia, politikatudomány, történelem, nemzetközi rendszer).

- Módszertani szigorlat (statisztika, informatika, társadalomkutatás metodológiája, logika, forráselemzés).

- Szakképzést kifejező szigorlat (közgazdaságtan, nemzetközi kapcsolatok története, nemzetközi politika elmélete és gyakorlata, nemzetközi jog, nemzetközi szervezetek, nemzetközi politikai gazdaságtan, Európai Unió).

5.2. Szakdolgozat (36 tanulmányi pont)

A szakdolgozat olyan nemzetközi tanulmányok szakképzéséhez kapcsolódó írásbeli munka, amelyben a hallgatóknak tanúsítaniuk kell a hazai és nemzetközi szakirodalomban való jártasságot, képességüket a tanultak önálló alkalmazására és a szakirodalom feldolgozására, továbbá önálló gyakorlati és elméleti külügyi munka végzésére.

5.3. Záróvizsga

5.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

a) Tantárgyak vizsgajegyeinek szabályzatban előírt minimális értéknél nem rosszabb átlaga.

b) Angol és egy további idegen nyelvből felsőfokú C típusú, államilag elismert nyelvvizsga, amelyek közül legalább az egyik szakmai anyaggal (nemzetközi kapcsolatok szaknyelv) bővített, vagy egy idegen nyelvből általános felsőfokú C típusú és két további idegen nyelvből szakmai anyaggal bővített (nemzetközi kapcsolatok szaknyelv) középfokú államilag elismert nyelvvizsga, amelyek közül az egyik az angol nyelv.

c) Az intézmény által előírt szakmai gyakorlat(ok) teljesítése.

d) Két opponens által bírált és elfogadott szakdolgozat.

e) 300 tanulmányi pont megszerzése.

5.3.2. A záróvizsga részei

A szakdolgozat megvédése bizottság előtt, valamint komplex szóbeli záróvizsga, ahol a hallgató számot ad arról, hogy a szakma gyakorlásához szükséges, a képzési célnál meghatározott ismereteket és készségeket birtokolja, s képes azokat összefüggéseiben kezelni, és alkalmazni.

5.3.3. A záróvizsga eredménye

A komplex szóbeli záróvizsga eredményéből, valamint a szakdolgozat védésére kapott érdemjegyből számított egyszerű számtani átlag, egész számra kerekítve.