12/1999. (III. 8.) OM rendelet

a pedagógiai értékelés és a tantervfejlesztés szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet 1. számú melléklete a pedagógiai értékelés, a 2. számú melléklete a tantervfejlesztés szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.

(2) Pedagógiai értékelési szakértő, illetve tantervi szakértő szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.

2. § (1)[1]

(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőző időszakban a szakosító továbbképzésről szóló 7/1987. (VI. 29.) MM rendelet alapján a pedagógiai szakértői továbbképzésben az értékelési szakirányon, illetve a tantervfejlesztési szakirányon megszerzett szakképzettség - a fentiek sorrendjében - egyenértékű az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott pedagógiai értékelés, illetve a 2. számú mellékletében meghatározott tantervfejlesztés szakirányú továbbképzési szakon szerezhető szakképzettséggel.

3. § A pedagógiai értékelés, illetve a tantervfejlesztés szakirányú továbbképzési szakon oklevéllel rendelkezőknek a másik szakon történő újabb oklevelet nyújtó képzésében a képzési idő - a képző intézményeknek a közös követelmények elfogadásáról szóló megállapodása alapján, a beszámítható teljesítés arányában - 1 vagy 2 félévvel csökkenthető.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter

1. számú melléklet a 12/1999. (III. 8.) OM rendelethez

A pedagógiai értékelés szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A közoktatási és szakképzési rendszerben az értékeléssel összefüggő, különleges szakértelmet igénylő feladatok ellátására alkalmas szakemberek felkészítése, akik - az alapképzés valamely pedagógus szakján szerzett, valamint a közoktatási és szakképzési rendszer szabályozásával és működésével kapcsolatos alapismereteik birtokában - képesek a tudásszintmérés feladatainak ellátására, feladatlapok, tesztek készítésére és értékelésére, vizsgarendszerek tervezésére és vizsgák lebonyolítására, helyi felmérések kivitelezésére, intézmények, képzési programok értékelésére, országos és nemzetközi vizsgálatokba való bekapcsolódásra, a magyar közoktatási és szakképzési rendszerben felmerülő értékelési feladatoknak a nemzetközi tendenciákkal összefüggésben való szemléletére, más országok hasonló képzettségű szakértőivel való kommunikációra, széles körű tájékozódásra, a kutatási eredmények értelmezésére és szaktudásuk gyakorlati alkalmazására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Pedagógiai értékelési szakértő.

3. A képzésben való részvétel előfeltétele

Valamely pedagógusi (óvodapedagógusi, tanítói, gyógypedagógusi, tanári) alapképzési szakon szerzett végzettség és szakképzettség.

4. A képzési idő

4 félév, legalább 350 tanóra.

Meghatározások:

A képzési idő magában foglalja a kötelező, kötelezően választandó és a szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati óráit. Tanóra: oktató vezetésével és közreműködésével lezajló elméleti vagy gyakorlati óra, foglalkozás.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

a) Informatikai és számítógépes ismeretek, matematikai és kutatás-módszertani alapok: a személyi számítógépek használata, szövegszerkesztés, adatbázisok kezelése, adatfeldolgozás és statisztikai adatelemzés, számítógépes hálózatok használata, információk keresése; a pedagógiai adatgyűjtés és adatelemzés matematikai alapjai, a halmazelmélet, a matematikai logika, a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika alapismeretei, a szakirodalmi tájékozódás, az adatgyűjtés és az adatok elemzésének módszerei és eszközei; a képzési idő 15-20%-ában.

b) Pszichológiai ismeretek: a pedagógiai pszichológia alapjai, a megismerés pszichológiája, a nyelv, az értelem és a személyiség fejlődése, a tanulással, a gondolkodással és a tudás szerveződésével és alkalmazásával kapcsolatos témakörök; a képzési idő 5-10%-ában.

c) Oktatás-rendszertani ismeretek: a közoktatás és szakképzés szabályozása, kapcsolódása az oktatást befolyásoló más jogszabályokhoz, környezeti feltételekhez; a közoktatási rendszer működése, a fenntartók és az oktatási-nevelési intézmények jogai és kötelezettségei, az intézmények finanszírozása; az oktatás-nevelés tartalmának szabályozása, társadalmi-gazdasági meghatározottsága, a pedagógiai programok, a nevelési programok, a tantervek fogalma, tartalma; a képzési idő 20-25%-ában.

d) Értékeléselmélet: az értékelemzés fogalma, módozatai, a pedagógiai értékelés formái, funkciói, programok és intézmények értékelése, minősítés, szelekció, osztályzatok, bizonyítványok, vizsgák, vizsgarendszerek, vizsgatípusok; a képzési idő 15-25%-ában.

e) Tesztelmélet: a klasszikus és a valószínűségi tesztelméletek, tesztek készítése, feladatírás, tesztszerkesztés, tesztanalízis és tesztfejlesztés, mérés és tesztelés a gyakorlatban; a képzési idő 15-25%-ában.

f) Kötelezően választandó és szabadon választható témakörök: speciálkollégiumok, szakdolgozati szemináriumok, egyénileg végzett értékelő-eszköz készítő, tesztfejlesztő munka; a képzési idő 10-20%-ában.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben az e mellékletben foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumokból, az egyénileg önállóan megoldandó feladatok teljesítéséből, szigorlatokból, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

A kötelező kollokviumok száma: legalább 10; a gyakorlati jegyek száma: legalább 4.

a) Kötelező szigorlat:

Kötelezően 2 komplex szigorlatot kell tenni.

Tárgyai: az 5. a)-c) pont témaköreiből kialakított alapozó ismeretek, valamint az 5. d)-e) pont témaköreiből kialakított szakismeretek.

b) Szakdolgozat:

A szakdolgozat olyan empirikus vizsgálaton, szintetizáló elméleti elemzésen vagy innovatív alkotómunkán alapuló szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató tanúsítja, hogy tájékozott témájának szakirodalmában és hazai gyakorlatában, önállóan képes a szakon tanult ismeretek szintetizálására és alkotó alkalmazására.

c) A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése, valamint

- szakdolgozat benyújtása és az opponens általi elfogadása.

d) A záróvizsga részei:

- szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga.

A szóbeli vizsga tételei a főbb tanulmányi területek tárgyaiból, elsősorban az 5. d)-e) pont témaköreiből alakítandók ki, különös tekintettel a tanultak gyakorlati alkalmazási lehetőségeire.

e) A záróvizsga eredménye:

A szakdolgozat és védése alapján kialakított érdemjegyből, valamint a szóbeli vizsga érdemjegyéből számított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.

2. számú melléklet a 12/1999. (III. 8.) OM rendelethez

A tantervfejlesztés szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A közoktatási és szakképzési rendszerben a tantervek fejlesztésével összefüggő, különleges szakértelmet igénylő feladatok ellátására alkalmas szakemberek felkészítése, akik - az alapképzés valamely pedagógus szakján szerzett, valamint a közoktatási és szakképzési rendszer szabályozásával és működésével kapcsolatos alapismereteik birtokában - képesek az oktatás céljainak szakszerű leírására, a tanítás tartalmainak kiválasztására, elrendezésére, helyi tantervek készítésére, országos tantervfejlesztő munkákba való bekapcsolódásra, a gyakorlatban használatos tantervek, taneszközök elemzésére, hatékonyságuk vizsgálatára, a magyar közoktatási és szakképzési rendszerben felmerülő tantervfejlesztési feladatoknak a nemzetközi tendenciákkal összefüggésben való szemléletére, más országok hasonló képzettségű szakértőivel való kommunikációra, széles körű tájékozódásra, a kutatási eredmények értelmezésére és szakterületük ismereteinek gyakorlati alkalmazására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Tantervi szakértő.

3. A képzésben való részvétel előfeltétele

Valamely pedagógusi (óvodapedagógusi, tanítói, gyógypedagógusi, tanári) alapképzési szakon szerzett végzettség és szakképzettség.

4. A képzési idő

4 félév, legalább 350 tanóra.

Meghatározások:

A képzési idő magában foglalja a kötelező, kötelezően választandó és a szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati óráit. Tanóra: oktató vezetésével és közreműködésével lezajló elméleti vagy gyakorlati óra, foglalkozás.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

a) Informatikai és számítógépes ismeretek, matematikai és kutatás-módszertani alapok: a személyi számítógépek használata, szövegszerkesztés, adatbázisok kezelése, adatfeldolgozás és statisztikai adatelemzés, számítógépes hálózatok használata, információk keresése; a pedagógiai adatgyűjtés és adatelemzés matematikai alapjai, a halmazelmélet, a matematikai logika, a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika alapismeretei, a szakirodalmi tájékozódás, az adatgyűjtés és az adatok elemzésének módszerei és eszközei; a képzési idő 15-20%-ában.

b) Pszichológiai ismeretek: a pedagógiai pszichológia alapjai, a megismerés pszichológiája, a nyelv, az értelem és a személyiség fejlődése, a tanulással, a gondolkodással és a tudás szerveződésével és alkalmazásával kapcsolatos témakörök; a képzési idő 5-10%-ában.

c) Oktatás-rendszertani ismeretek: a közoktatás és szakképzés szabályozása, kapcsolódása az oktatást befolyásoló más jogszabályokhoz, környezeti feltételekhez; a közoktatási rendszer működése, a fenntartók és az oktatási-nevelési intézmények jogai és kötelezettségei, az intézmények finanszírozása; az oktatás-nevelés tartalmának szabályozása, társadalmi-gazdasági meghatározottsága, a pedagógiai programok, a nevelési programok, a tantervek kapcsolatai; a képzési idő 20-25%-ában.

d) Tudáselmélet és tananyagelemzés: a tudás típusai, a tananyagokban, tantervekben, taneszközökben megjelenő tudás leírására szolgáló fogalmak, a tananyag elemzésének eszközei és módszerei; a képzési idő 15-25%-ában.

e) Tantervelmélet: a tantervek típusai, a tantervfejlesztés irányzatai, a tananyag elrendezésének fő típusai, a tanulói tevékenység és az eszközrendszer tervezése, a tantervek és képzési programok implementációja és értékelése, az európai és a magyarországi tantervek fejlődésének fő tendenciái; a képzési idő 15-25%-ában.

f) Kötelezően választandó és szabadon választható témakörök: speciálkollégiumok, szakdolgozati szemináriumok, egyénileg végzett tantervfejlesztő munka; a képzési idő 10-20%-ában.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben az e mellékletben foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumokból, az egyénileg önállóan megoldandó feladatok teljesítéséből, szigorlatokból, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

A kötelező kollokviumok száma: legalább 10; a gyakorlati jegyek száma: legalább 4.

a) Kötelező szigorlat:

Kötelezően 2 komplex szigorlatot kell tenni.

Tárgyai: az 5. a)-c) pont témaköreiből kialakított alapozó ismeretek, valamint az 5. d)-e) pont témaköreiből kialakított szakismeretek.

b) Szakdolgozat:

A szakdolgozat olyan empirikus vizsgálaton, szintetizáló elméleti elemzésen vagy innovatív alkotómunkán alapuló szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató tanúsítja, hogy tájékozott témájának szakirodalmában és hazai gyakorlatában, önállóan képes a szakon tanult ismeretek szintetizálására és alkotó alkalmazására.

c) A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése, valamint

- szakdolgozat benyújtása és az opponens általi elfogadása.

d) A záróvizsga részei:

- szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga.

A szóbeli vizsga tételei a főbb tanulmányi területek tárgyaiból, elsősorban az 5. d)-e) pont témaköreiből alakítandók ki, különös tekintettel a tanultak gyakorlati alkalmazási lehetőségeire.

e) A záróvizsga eredménye:

A szakdolgozat és védése alapján kialakított érdemjegyből, valamint a szóbeli vizsga érdemjegyéből számított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.