161/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet

a főiskolai szintű fotóriporter és képszerkesztői alapképzési szak képesítési követelményeiről

A Kormány a felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A fotóriporter és képszerkesztői szakon alapképzésben főiskolai szintű végzettség és "fotóriporter és képszerkesztő" szakképzettség szerezhető.

2. § A fotóriporter és képszerkesztői szak képesítési követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet 161/1999. (XI. 19.) Korm. rendelethez

A főiskolai szintű fotóriporter és képszerkesztői alapképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

Az értelmiségi lét igényeinek megfelelő, önművelésre kész, szakmai szempontból magasan képzett fotóriporterek képzése, akik képessé válnak az egyedi és képsort/-sorokat képező fotóriportok megalkotására, a sajtóorgánumok más műfajú fotográfiákkal való ellátására, a képszerkesztésre, az újságírókkal, a szerkesztőségekkel, a kép- és általában a sajtóügynökségekkel való együttműködésre, a sajtófotós tevékenység menedzselésére.

A képzés feladata a szakmai feladatok ellátásához szükséges művészeti, művelődéstörténeti, továbbá a kor színvonalán álló és továbbfejlesztésre alkalmas fotográfiai/riporteri ismeretek nyújtása; a fotóriporteri munkához kívánatos kapcsolatteremtési, kommunikációs készségek kialakítása magyar és idegen nyelveken; az egész életen át tartó önképzés megalapozása.

2. Az oklevélben szereplő végzettség szintje és a szakképzettség megnevezése

A főiskolai szintű szakképzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: fotóriporter és képszerkesztő.

3. A képzési idő

8 félév, összesen 3015 óra. A kreditek száma 240. Az elméleti és gyakorlati képzés aránya 25%-75%.

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya

a) általános műveltségi stúdiumok 18%:

filozófia, etika, közgazdaságtan, Magyarország a XX. században, művelődéstörténet, általános esztétika, művészettörténet, pszichológia, informatika, könyvtárhasználati ismeretek, stilisztika, helyesírás;

b) idegen nyelvi képzés 14%:

angol/német nyelv;

c) fotográfiai, fotóriporteri szakmai stúdiumok 54%:

vizuális kommunikáció-elmélet, sajtóismeret és műfaj-elmélet, sajtóetika, sajtójog, sajtótörténet, sajtófotó-elmélet, fotóesztétika, fotószociológia, egyetemes és magyar fotótörténet, sajtófotó-történet, képszerkesztés, tördelés és tipográfia, képaláírás, -kommentár, címadás, optika, anyag- és műszaki ismeretek, riportfényképezés, műterem és világítás, elektronikus képfeldolgozás, laborgyakorlat;

d) speciális kollégiumok 4%:

portré-, protokoll-, szocio-, színházi és tánc-, sport-, tárgy-, épület-, táj-, reklámdivat-, aktfotográfia;

e) gyakorlat 10%:

fotóriport-készítési gyakorlatok, műtermi fényképezési gyakorlatok, egy szemeszter szakmai gyakorlat (Magyar Fotográfiai Múzeum három hét), más magyarországi múzeum fotótára (egy hét), egy újság szerkesztősége (három hónap).

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervekben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból (kollokvium, szigorlat) szakmai gyakorlat teljesítéséből, valamint szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.

5.1. A kötelező szigorlatok:

- filozófia és a fotóesztétika,

- vizuális kommunikáció-elmélet tárgyköréből.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozatnak - amely három részből áll - igazolnia kell a jelölt elméleti és gyakorlati ismeretekben, a kutatási módszerekben való jártasságát, önálló problémaelemző készségét, a képzés során elsajátított ismeretek alkalmazásának képességét.

A szakdolgozat részei:

- egy saját készítésű fotóriport képsor,

- egy saját készítésű képanyag egy olyan speciális kollégium területéről, amely az adott riportot kiegészíti,

- írásbeli dolgozat, amely megalapozza a témaválasztást és elemzi, indokolja a megvalósítás módját.

5.3. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt követelmények teljesítése,

- egy idegen nyelvből középfokú, egy másik idegen nyelvből alapfokú államilag elismert, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga,

- a szakdolgozat benyújtása.

5.4. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga a vizuális kommunikáció-elmélet, a sajtóismeret és műfajelmélet, a sajtófotó-elmélet és a képszerkesztés tárgyak köréből.

5.5. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozatra és annak megvédésére adott érdemjegyek átlagából, valamint a szóbeli vizsga érdemjegyéből képzett egészre kerekített átlag.