18/1999. (IV. 21.) OM rendelet

a társadalom- és állampolgári ismeret szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazása alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet melléklete a társadalom- és állampolgári ismeret szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.

(2) Társadalom- és állampolgári ismeret szakirányú szakos tanár szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 18/1999. (IV. 21.) OM rendelethez

A társadalom- és állampolgári ismeret szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. Képzési cél

A szakirányú továbbképzési szak célja a társadalomtudományi jellegű alapképzési szakon végzett tanárokat olyan komplex, a mai magyar társadalmi viszonyok és jelenségek megértéséhez szükséges általános szociológiai, politológiai, jogi, filozófiai, államigazgatási, antropológiai, közgazdasági stb. ismeretekhez és gyakorlati tapasztalatokhoz juttatni, melynek birtokában képesek a 10-18 éves tanulók aktív állampolgári szemléletét és demokratikus polgári magatartásformáit megalapozni. A képzés során a korszerű társadalomismereti szakismeretek mellett e tudásnak az iskolai oktatási és állampolgári nevelési célú alkalmazásához is megfelelő szakmódszertani ismereteket, illetve tanítási gyakorlatot kell biztosítani.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Társadalom- és állampolgári ismeret szakirányú szakos tanár.

3. A képzésben résztvevők köre

Főiskolai vagy egyetemi szintű bölcsész vagy közgazdasági, illetve társadalomtudományi jellegű tanár szakon szerzett végzettség és szakképzettség.

4. A képzési idő

4 félév, legalább 400 tanóra. (Tanóra: oktató vezetésével és közreműködésével lezajló elméleti vagy gyakorlati óra, foglalkozás.)

Az elméleti és a gyakorlati jellegű képzés aránya mintegy 60-40%.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

a) A társadalomtudományi terület alapozó ismeretei:

Elméleti alapismeretek a jelenkori történelem, a kulturális antropológia, a kommunikáció, a szociálpszichológia, a filozófia témaköréből;

a képzési idő 15-20%-ában.

b) Szociológiai, politológiai és közgazdasági ismeretkörök:

Az általános elméleti alapozás mellett a mai magyar társadalom szociológiai és gazdasági ismeretei, az európai viszonylatokkal való összehasonlításban;

a képzési idő 20-25%-ában.

c) Jogi, etikai és kultúrpolitikai terület:

A mai magyar társadalom jogrendszere, intézményrendszere, különös tekintettel az állampolgári jogok gyakorlására, az etikai, a hitéleti, a multikulturális, a kisebbségi és a művelődési, illetve oktatási szempontokra;

a képzési idő 20-25%-ában.

d) Pedagógiai és szakmódszertani terület:

Az egyén és a társadalom viszonyának önismereti, motivációs, érzelmi és erkölcsi nevelési, valamint az oktatási vetületei;

a képzési idő 15-20%-ában.

e) Iskolai nevelési és tanítási gyakorlatok:

Az iskolai demokrácia, a tanulói önkormányzás, az állampolgári nevelés és a társadalomismeret tantárgy tanításához szükséges egyéni és csoportos megfigyelés, hospitálás, csoportfoglalkozás, illetve tanítás;

a képzési idő 15-20%-ában.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati minősítések megszerzéséből, vizsgákból, gyakorlatok elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze. A minősítésben a kollokvium, a szigorlat, a szakdolgozat és a zárógyakorlat ötfokozatú, a gyakorlatok minősítése három- vagy ötfokozatú.

6.1. Kötelező szigorlat:

Két komplex szigorlat letétele kötelező az 5. b) , illetve az 5. c) pontban jelölt tárgykörökből.

6.2. A szakdolgozat:

Olyan írásbeli dolgozat, amely az ember és a társadalom viszonyának, illetve nevelési aspektusainak elméleti vagy a társadalomismeret és állampolgári ismeretek tanításának gyakorlati területeivel összefüggő témában készült, s tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányaira támaszkodva, illetve a vonatkozó szakirodalom és gyakorlati vagy empirikus vizsgálati tapasztalatai feldolgozásával önállóan képes a tanult ismeretanyag alkotó alkalmazására.

6.3. A záróvizsga:

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- iskolai nevelési-tanítási zárógyakorlat,

- bírálattal elfogadott szakdolgozat.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a képzés témaköreit átfogó komplex szóbeli vizsga, különös tekintettel a tanultak iskolai gyakorlati alkalmazására.

6.3.3. A záróvizsga eredménye:

A szakdolgozat és védése alapján kapott érdemjegy és a szóbeli záróvizsgán nyújtott teljesítmény érdemjegye alapján számított átlag, ötfokozatú jeggyel kifejezve.