19/1999. (IV. 21.) OM rendelet

a pályaorientációs tanár szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazása alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet melléklete a pályaorientációs tanár szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.

(2) Pályaorientációs szakirányú szakos tanár szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 19/1999. (IV. 21.) OM rendelethez

A pályaorientációs tanár szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. Képzési cél

Olyan ismeretek közvetítése és olyan készségek kialakítása, amely lehetővé teszi a közoktatásban részt vevő felső tagozatos és középiskolás korosztályok, valamint a szakképzésben tanulók pálya-, iskola- és munkaválasztásának a támogatását; az interdiszciplináris szemléletmód alkalmazásával hozzásegíti, felkészíti a tanulókat a tudatos választásra, a döntések ismétlődésére, a döntéshelyzetekben az aktív tájékozódásuk szükségességének a felismerésére, a tájékozódás technikáira, az életpálya felelős tervezésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Pályaorientációs szakirányú szakos tanár.

3. A képzésben részt vevők köre

Valamely alapképzési tanár szakon szerzett végzettség és szakképzettség.

4. A képzési idő

3 félév, legalább 300 tanóra. (Tanóra: oktató vezetésével és közreműködésével lezajló elméleti vagy gyakorlati óra, foglalkozás.)

Mind az elméleti, mind a gyakorlati jellegű képzés legalább 40%, s legfeljebb 60% lehet.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

a) Alapozó elméleti ismeretek:

Elméleti alapismeretek a pedagógia, a pszichológia, az oktatási képzési rendszer pályaorientációval összefüggő kérdésköreiről;

a képzési idő mintegy 10-15%-ában.

b) Társadalom- és gazdaságismereti témacsoport:

Munkajogi, szociológiai, munkaerőpiaci ismeretek;

a képzési idő mintegy 15-20%-ában.

c) Ember-pálya kapcsolata témacsoport:

A pályaorientáció elmélete, a pályaismeret, a személyiség megismerése és értékelése;

a képzési idő mintegy 20-25%-ában.

d) Módszertani témacsoport:

Pályapedagógia, információ és orientáció, a tömegtájékoztatási eszközök és a marketing szerepe az elhelyezkedési és pályalehetőségek megismertetésében, számítógéppel támogatott orientáció, a pályaorientáció mint tantárgy módszertana;

a képzési idő 20-25%-ában.

e) Gyakorlati felkészítés:

A gyakorlati képzés egyrészt a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó külső gyakorlati foglalkozásokat, intézménylátogatásokat, elemzéseket, másrészt az iskolai hospitálási és tanítási gyakorlatokat foglalja magában, melyben legalább 10 egyénileg vezetett iskolai tanórai foglalkozás megtartása, illetve zárótanítás is szükséges;

a képzési idő mintegy 20-25%-ában.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati minősítések megszerzéséből, vizsgákból, gyakorlatok elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze. A minősítésben a kollokvium, a szigorlat, a szakdolgozat és a zárógyakorlat ötfokozatú, a gyakorlatok minősítése háromfokozatú. Az iskolai gyakorlati foglalkozásokat követően ötfokozatú jeggyel értékelt zárótanítási gyakorlatot kell tenni.

6.1. Kötelező szigorlat:

Egy komplex szigorlat az ember-pálya kapcsolat tárgyköréből.

6.2. A szakdolgozat:

Olyan írásbeli dolgozat, amely a pályaorientáció elméleti, módszertani, illetve gyakorlati területeivel összefüggő témában készült, s tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányaira támaszkodva, illetve a vonatkozó szakirodalom és gyakorlati vagy empirikus vizsgálati tapasztalatai feldolgozásával önállóan képes a tanult ismeretanyag alkotó alkalmazására.

6.3. A záróvizsga:

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- iskolai zárótanítás,

- bírálattal elfogadott szakdolgozat.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a képzés témaköreit átfogó komplex szóbeli vizsga, különös tekintettel pályaorientáció tanításához kapcsolódó gyakorlati alkalmazásra.

6.3.3. A záróvizsga eredménye:

A szakdolgozat és védése alapján kapott érdemjegy és a szóbeli záróvizsgán nyújtott teljesítmény érdemjegye alapján számított átlag, ötfokozatú jeggyel kifejezve.