21/1999. (V. 3.) OM rendelet

a fizika szakirányú tanári továbbképzési szakok képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § Az anyagszerkezet szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete, a környezetfizika szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményeit a 2. számú melléklete, a statisztikus fizika szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményeit a 3. számú melléklete, a kísérleti fizika szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményeit a 4. számú melléklete tartalmazza.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter

1. számú melléklet a 21/1999. (V. 3.) OM rendelethez

Az anyagszerkezet szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

Olyan tanárok továbbképzése, akik a tudományegyetemen szerzett okleveles fizika szakos tanári szakképzettségük birtokában folytatott eredményes tanári tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva képesek iskolájukban kiemelkedő szerepet játszani a fakultatív oktatásban, szakkörök vezetésében, a tanulók pályázati munkáinak irányításában, versenyekre való felkészítésében. Ezeken túlmenően, a továbbképzésben részt vettek közül kerülhetnek ki a szakértők, szaktanácsadók, helyi vagy megyei továbbképzéseket, bemutatókat, eszközkiállításokat stb. szervező tanárok. A szakirány az anyagszerkezeti kutatás új eredményeinek átadása, közvetítése, valamint a legújabb kísérleti módszerek gyakorlati bemutatása, illetve a témakörök szemléleti, módszertani vonatkozásainak hangsúlyozása révén, fejleszti, ösztönzi és segíti a tanári kezdeményezőkészséget a tananyag megújításában.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése

Anyagszerkezet szakirányú szakos tanár.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben részt vehetnek a tudományegyetemeken oklevelet szerzett fizika szakos tanárok, akik legalább egyéves iskolai tanítási gyakorlattal rendelkeznek. A szakirányú továbbképzésben való részvételnek nem feltétele a pedagógus-munkakör.

4. A képzési idő

Levelező tagozaton 4 félév alatt legalább 360 tanóra.

4.1. E melléklet alkalmazásában

a tanóra: a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez egyetemi oktató személyes közreműködését igénylő idő.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

A korábbi ismeretek elmélyítése, középiskolai vonatkozások felfrissítése: szilárdtestek szerkezete, periodikus és nem periodikus struktúrák, alakváltozás és törés, nem egyensúlyi anyagok és alkalmazásaik, elektromos és mágneses tulajdonságok, felületek, szemcse- és fázishatárok, multirétegek.

Mikro- és nanokristályos anyagok, kvázikristályok, folyadékkristályok, szuperötvözetek, intermetallikus fázisok, szupravezetők, ion-implantáció, felületek kezelése nagy intenzítású lézer nyalábbal, plazmaszórás.

Pásztázó elektronmikroszkópia, transzmissziós elektronmikroszkópia, röntgenanalitika, multirétegek készítése és vizsgálata, röntgen-diffrakciós vizsgálatok, szupravezetők vizsgálata, differenciális scanning kalorimetria, ionsugaras analitika, felületanalitikai módszerek

Szilárdtestek szerkezetének modellezése termikus, mechanikus, elektromos és mágneses tulajdonságok tárgyalása a középiskolában, a témakör demonstrációs kísérletei, dinamikus golyómodell alkalmazása ponthibák, diszlokációk, szemcsehatárok dinamikus modellezésére, fizika oktatási programok.

Tantervelmélet, tananyag-kiválasztás és -elrendezés, nemzeti alaptanterv és helyi tantervek, iskolai pedagógiai program, tantervfejlesztés elmélete és gyakorlata, tantervértékelések.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, beszámolók, kollokviumok letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a tanított témakörökből egy kérdéskörnek szakirodalmi tájékozódást, illetve kísérletes munkát feltételező kidolgozása, a képzési célokhoz illeszkedő jelleggel. Olyan, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése:

- 7 beszámoló, 9 kollokvium,

- 120 kredit megszerzése,

- bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei

A záróvizsga három részből áll:

- egy kötelező és egy választható tárgykörű vizsgából

= kötelező tárgyak:

- Szilárdtestek szerkezete, periodikus és nem

periodikus struktúrák

- A szerkezetvizsgálat modern módszerei

= választható tárgyak:

- Elektromos és mágneses tulajdonságok, mág-

neses szerkezetek

- Új anyagok és technológiák

- a szakdolgozat megvédéséből.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott egy, valamint a két szóbeli vizsgára adott két érdemjegy egészre kerekített átlaga.

2. számú melléklet a 21/1999. (V. 3.) OM rendelethez

A környezetfizika szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

Olyan tanárok továbbképzése, akik a tudományegyetemen szerzett okleveles fizika szakos tanári szakképzettségük birtokában folytatott eredményes tanári tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva képesek iskolájukban kiemelkedő szerepet játszani a fakultatív oktatásban, szakkörök vezetésében, a tanulók pályázati munkáinak irányításában, versenyekre való felkészítésében. Ezeken túlmenően, a továbbképzésben részt vettek közül kerülhetnek ki a szakértők, szaktanácsadók, helyi vagy megyei továbbképzéseket, bemutatókat, eszközkiállításokat stb. szervező tanárok. A szakirány felkészíti a fizika tanárokat a környezet állapotával, a környezetben tapasztalható káros tendenciákkal, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteknek a középiskolai oktatásban történő minél szélesebb körű bevitelére, ezzel is hozzájárulva egy, a környezetre érzékeny generáció felneveléséhez. Az átadott ismeretek birtokában a szaktanár képes arra, hogy a nap mint nap felmerülő környezeti problémákat tudományos megalapozottsággal, a mai kor ismereteinek megfelelő színvonalon interpretálja, a téves, nem helytálló információkat pedig megfelelő érveléssel cáfolni tudja.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése

Környezetfizika szakirányú szakos tanár.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben részt vehetnek a tudományegyetemeken oklevelet szerzett fizika szakos tanárok, akik legalább egyéves iskolai tanítási gyakorlattal rendelkeznek. A szakirányú továbbképzésben való részvételnek nem feltétele a pedagógus-munkakör.

4. A képzési idő

Levelező tagozaton 4 félév alatt legalább 360 tanóra.

4.1. E melléklet alkalmazásában

a tanóra: a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez egyetemi oktató személyes közreműködését igénylő idő.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Az atmoszféra fizikája, a hidroszféra fizikája, az atmoszféra és a hidroszféra kémiája, a litoszféra fizikája és kémiája.

Ökológiai faktorok, biológiai indikáció, biológiai diverzitás és jelentősége, ökoszisztémák, a bioszféra kialakulása, antropogén hatások az ökoszférában, energiatermelés és környezet.

A környezetanalitika célja és módszerei, dozimetria, nukleáris környezetvédelem.

Tantervelmélet, tananyag-kiválasztás és -elrendezés, nemzeti alaptanterv és helyi tantervek, iskolai pedagógiai program, tantervfejlesztés elmélete és gyakorlata, tantervértékelések.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, beszámolók, kollokviumok letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a tanított témakörökből egy kérdéskörnek szakirodalmi tájékozódást, illetve kísérletes munkát feltételező kidolgozása, a képzési célokhoz illeszkedő jelleggel. Olyan, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése:

- 2 gyakorlati jegy, 1 beszámoló, 11 kollokvium,

- 124 kredit megszerzése,

- bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei

A záróvizsga három részből áll:

- egy kötelező és egy választható tárgykörű vizsgából

= kötelező tárgyak:

- Az atmoszféra fizikája

- A litoszféra fizikája és kémiája

= választható tárgyak:

- a tantervben szereplő bármely tárgy vagy tárgyak,

amelyek összes kreditjeinek száma legalább 18.

A kötelező és választható tárgyak nem fedhetik egymást.

- a szakdolgozat megvédéséből.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott egy, valamint a két szóbeli vizsgára adott két érdemjegy egészre kerekített átlaga.

3. számú melléklet a 21/1999. (V. 3.) OM rendelethez

A statisztikus fizika szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

Olyan tanárok továbbképzése, akik a tudományegyetemen szerzett okleveles fizika szakos tanári szakképzettségük birtokában folytatott eredményes tanári tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva képesek iskolájukban kiemelkedő szerepet játszani a fakultatív oktatásban, szakkörök vezetésében, a tanulók pályázati munkáinak irányításában, versenyekre való felkészítésében. Ezeken túlmenően, a továbbképzésben részt vettek közül kerülhetnek ki a szakértők, szaktanácsadók, helyi vagy megyei továbbképzéseket, bemutatókat, eszközkiállításokat stb. szervező tanárok. A statisztikus fizika új, dinamikusan fejlődő területeinek bemutatása, illetve az ezekhez kapcsolódó számítógépes kísérletek és gyakorlatok elvégzése révén a tanár olyan új képességek birtokába jut, melyek lehetővé teszik számára a számítógépes kísérletek középiskolai oktatásban történő felhasználását, illetve a statisztikus módszerek, számítógépes modellek fizikán túlnyúló alkalmazásainak bemutatását.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése

Statisztikus fizika szakirányú szakos tanár.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben részt vehetnek a tudományegyetemeken oklevelet szerzett fizika szakos tanárok, akik legalább egyéves iskolai tanítási gyakorlattal rendelkeznek. A szakirányú továbbképzésben való részvételnek nem feltétele a pedagógus-munkakör.

4. A képzési idő

Levelező tagozaton 4 félév alatt legalább 360 tanóra.

4.1. E melléklet alkalmazásában

a tanóra: a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez egyetemi oktató személyes közreműködését igénylő idő.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

Ismeretek elmélyítése, középiskolai vonatkozások felfrissítése: termodinamika, kinetikus gázelmélet, statisztikus mechanika, lineáris jelenségek, sztochasztikus és információelméleti alapok.

Káosz, bolyongás, kritikus jelenségek, perkoláció, fraktálok, szupravezetés és kvantumfolyadékok, neuronhálózatok,

Gázok, folyadékok molekuladinamikai szimulációja, bolyongásproblémák, kaotikus jelenségek, perkoláció és növekedés, kritikus jelenségek, neuronhálózatok.

Az ideális gáz politropikus folyamatai, telített gőz vizsgálata, kristályok molhőjének mérésétől a Planck-féle kvantumhipotézisig, feketetest-sugárzás vizsgálata, Maxwell-Boltzmann-féle sebességeloszlás.

Tantervelmélet, tananyag-kiválasztás és -elrendezés, nemzeti alaptanterv és helyi tantervek, iskolai pedagógiai program, tantervfejlesztés elmélete és gyakorlata, tantervértékelések.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, beszámolók, kollokviumok letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a statisztikus fizika, illetve számítógépes modellezés tanított témaköreiből egy kérdéskörnek szakirodalmi tájékozódást, illetve programkészítő feltételező kidolgozása, a képzési célokhoz illeszkedő jelleggel. Olyan, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése:

- 2 gyakorlati jegy, 6 beszámoló, 13 kollokvium,

- 120 kredit megszerzése,

- bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei

A záróvizsga három részből áll:

- egy kötelező és egy választható tárgykörű vizsgából

= kötelező tárgyak vagylagos választással:

- Kritikus jelenségek. Szupravezetés és kvantumfolyadékok

- Káosz, Perkoláció, fraktálok

- Lineáris jelenségek. Bolyongáselmélet

= választható tantárgycsoport:

- a tantervben szereplő bármely tantárgy-csoportosítás

úgy, hogy a megfelelő kreditek száma legalább 18 legyen.

A kötelező és választható tárgyak nem fedhetik egymást.

- a szakdolgozat megvédéséből.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott egy, valamint a két szóbeli vizsgára adott két érdemjegy egészre kerekített átlaga.

4. számú melléklet a 21/1999. (V. 3.) OM rendelethez

A kísérleti fizika szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

Olyan tanárok továbbképzése, akik a tudományegyetemen szerzett okleveles fizika szakos tanári szakképzettségük birtokában folytatott eredményes tanári tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva képesek iskolájukban kiemelkedő szerepet játszani a tehetséggondozásban, a fakultatív oktatásban, szakkörök vezetésében, a tanulók pályázati munkáinak irányításában, versenyekre való felkészítésében. Ezeken túlmenően, a továbbképzésben részt vettek közül kerülhetnek ki a szakértők, szaktanácsadók, helyi vagy megyei továbbképzéseket, bemutatókat, eszközkiállításokat stb. szervező tanárok. Az általános fizika szakirányú képzés egyrészt fel kívánja készíteni a tanárt a korszerű demonstrációs eszközök, kísérletek és az információtechnika felhasználására a fizika tanításában, másrészt kiérlelt fizikai tudást, szemléletet kíván adni, nagy hangsúlyt fektetve: az empirikus és axiomatikus felépítés szintézisére; a klasszikus diszciplínák érvényességi körének és korlátainak, valamint a modern fizikához vezető problémák és jelenségek bemutatására; a fizikai törvények alkalmazására a természet- és a műszaki tudományokban; a fizikai fogalmak, törvények világképi szerepére, a fizika kultúrtörténeti vonatkozásaira.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése

Kísérleti fizika szakirányú szakos tanár.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben részt vehetnek a tudományegyetemeken oklevelet szerzett fizika szakos tanárok, akik legalább egyéves iskolai tanítási gyakorlattal rendelkeznek. A szakirányú továbbképzésben való részvételnek nem feltétele a pedagógus-munkakör.

4. A képzési idő

Levelező tagozaton 4 félév alatt legkevesebb 360 tanóra.

4.1. E melléklet alkalmazásában

a tanóra: a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez egyetemi oktató személyes közreműködését igénylő idő.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

A korábbi ismeretek elmélyítése, középiskolai vonatkozások felfrissítése: mechanika, elektrodinamika, termodinamika, atomfizika és optika, relativitáselmélet.

Mérőkészülékek, mérőhálózatok, adatátvitel, kommunikációs eljárások, operációs rendszerek, vezérlés, programozási segédeszközök, folyamatirányítás.

Fizikai törvények tapasztalati ellenőrzése, a kísérletes fizikatanítás, a méréstechnika korszerű eszközei.

A fizikai világkép fejlődése és hatása az általános gondolkodásra; fizikai törvények a természet- és a műszaki tudományokban, a fizika kultúrtörténete.

Korszerű kísérleti és szemléltető eszközök, iskolatípusok és tankönyvek, modern didaktikai törekvések, természettudomány és általános gondolkozáskultúra, tehetséggondozás.

Tantervelmélet, tananyag-kiválasztás és -elrendezés, nemzeti alaptanterv és helyi tantervek, iskolai pedagógiai program, tantervfejlesztés elmélete és gyakorlata, tantervértékelések.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, beszámolók, kollokviumok letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a tanított témakörökből egy kérdéskörnek szakirodalmi tájékozódást, illetve kísérletes munkát feltételező kidolgozása, a képzési célokhoz illeszkedő jelleggel. Olyan, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával, témavezető irányításával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

A tantervben előírt feltételek teljesítése:

- 3 gyakorlati jegy, 3 beszámoló, 12 kollokvium,

- 132 kredit megszerzése,

- bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.2.2. A záróvizsga részei

A záróvizsga három részből áll:

- egy kötelező és egy választható tárgykörű vizsgából

= kötelező tárgyak:

- Mechanika

- Elektrodinamika

= választható tárgyak:

- Termodinamika

- Atomfizika és optika

- a szakdolgozat megvédéséből.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott egy, valamint a két szóbeli vizsgára adott két érdemjegy egészre kerekített átlaga.