1999. évi XXII. törvény

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Portugál Köztársaság Kormánya között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről Budapesten, 1992. február 28-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről[1]

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és a Portugál Köztársaság Kormánya között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről Budapesten, 1992. február 28-án aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1997. szeptember 8-án megtörtént, és a Megállapodás 1997. október 8-án hatályba lépett.)

2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

"Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Portugál Köztársaság Kormánya között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Portugál Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek),

a két ország vonatkozó jogszabályaival és az általuk vállalt nemzetközi kötelezettségekkel összhangban,

figyelembe véve az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet szellemében az új Európáról szóló Párizsi Karta és a bonni konferencia záróokmányában lefektetett elveket,

figyelembe véve Magyarország és az Európai Közösségek közötti kapcsolatok fejlődésének perspektíváit,

a kétoldalú gazdasági kapcsolatoknak az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján történő fejlesztésének szándékától vezérelve,

felismerve, hogy a piacgazdasági rendszerben működő országok közötti vállalati együttműködés egyik legjelentősebb formáját a beruházások képezik, tudatában annak, hogy milyen fontos szerepet töltenek be e cél érdekében az egyik Szerződő Fél gazdasági szereplőinek a másik Fél területén megvalósuló beruházásai,

attól a szándéktól vezetve, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az egyik Szerződő Fél gazdasági szereplői által a másik Fél területén megvalósítandó beruházásokhoz,

a következőkben állapodnak meg:

1. Cikk

A jelen Megállapodás szempontjából:

a) "beruházó" kifejezés magában foglalja:

- azokat a természetes személyeket, akik a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, az egyik Szerződő Fél állampolgárainak tekintendők,

- a "társaságokat", valamennyi személyi egyesülést, beleértve a kereskedelmi és egyéb társaságokat vagy egyesüléseket, akár rendelkeznek jogi személyiséggel, akár nem, és amelyek szervezeti felépítése és működése megfelel az egyik Szerződő Fél törvényeinek;

b) a "beruházás" kifejezés magában foglal mindenfajta vagyoni értéket és jogot, amelyek közvetlen beruházásokkal kapcsolatosak, és amelyek megfelelnek azon Szerződő Fél törvényeinek, amelynek területén a beruházás megvalósul, nevezetesen a következők:

- ingó vagy ingatlan dolgok tulajdona, valamint bármilyen más dologi jog,

- részesedésekből, részvényekből, kötvényekből és bármely más társasági részesedésből származó jogok, valamint az érdekeltség bármely más fajtája,

- pénzre szóló követelések vagy szolgáltatásokhoz fűződő jog, vagy bármely más gazdasági értékkel bíró szolgáltatás,

- szerzői jogok, ipari tulajdonjogok, műszaki eljárások, szabadalmak, védjegyek, kereskedelmi nevek és "know-how",

- közjogi koncessziók, beleértve a természeti kincsek kutatására, feltárására és kiaknázására vonatkozó koncessziókat,

- a fentebb említettekkel egyenértékű bármilyen más vagyoni érték vagy jog;

c) a "jövedelem" kifejezés egy meghatározott időszakban beruházásból származó összeget jelent, mint például a nyereség, az osztalék, a kamat, a jogdíj vagy bármely más díj, beleértve a műszaki segítségnyújtásért vagy az igazgatásért járó kifizetéseket;

d) a "beruházás felszámolása" kifejezés beruházás megszűnését jelenti, annak az országnak a hatályos törvényeivel összhangban, amelynek területén a szóban forgó beruházást megvalósították.

2. Cikk

1. Mindegyik Szerződő Fél hatályban lévő törvényeivel összhangban engedélyezi a másik Szerződő Fél beruházói által területén létesítendő beruházásokat.

2. A két Szerződő Fél - a beruházások elősegítése szempontjából kedvező intézkedések fenntartásával - támogatja:

a) azokat a kezdeményezéseket, nevezetesen kiállításokat, szimpóziumokat és más találkozókat, amelyek célja a két ország közötti és mindenekelőtt gazdasági szereplői és a megfelelő képviseleti szervezetei közötti kapcsolatok fejlesztése;

b) a két ország gazdasági szereplőinek tájékoztatását a kétoldalú együttműködés konkrét lehetőségeiről, nevezetesen azokról, amelyek beruházások révén valósíthatók meg;

c) a két ország gazdasági szervezetei és vállalatai közötti együttműködést.

3. Cikk

1. A Szerződő Felek kölcsönösen a legkedvezőbb elbánásban részesítik a másik Szerződő Fél beruházóit a beruházási tervek kidolgozásában és végrehajtásában; az elbánás minden esetben igazságos és méltányos, és megfelel a nemzetközi jog elveinek.

2. A Szerződő Felek tartózkodnak minden olyan indokolatlan vagy megkülönböztető intézkedéstől, amely a másik Szerződő Fél beruházói által a területén megvalósított beruházások használatát, élvezetét, igazgatását, a beruházások feletti rendelkezést és azok felszámolását érintené.

3. E Cikk rendelkezése alkalmazandó nevezetesen nyersanyagok, segédanyagok, energiahordozók, tüzelőanyagok és bármilyen fajta termelő és kitermelő eszköz beszerzésére és szállítására, valamint termékek eladására és szállítására akár országon belül, akár külföldön.

4. E Cikk 1. pontjának rendelkezései nem terjednek ki harmadik állam beruházásainak vagy beruházóinak nyújtott vagy nyújtandó legnagyobb kedvezményes elbánásra, amely az egyik Szerződő Fél által megkötött szabadkereskedelmi övezeteket, vámuniókat, közös piacokat, gazdasági segítségnyújtási szervezeteket vagy más regionális gazdasági szervezeti formákat létrehozó megállapodásokból vagy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekből vagy bármilyen más adóügyi egyezményből származik.

4. Cikk

Amennyiben bármelyik Szerződő Fél jogszabályai vagy a Szerződő Felek között fennálló vagy a jövőben létrejövő nemzetközi jogi kötelezettségek e Megállapodáson túlmenően olyan, akár általános, akár különös szabályokat tartalmaznak, amelyek a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait a Megállapodásban biztosított elbánásnál kedvezőbbre jogosítják, úgy ezek a szabályok a Megállapodással szemben abban a mértékben irányadóak, amennyiben előnyösebbek.

5. Cikk

1. Az egyik Szerződő Fél beruházói által a másik Szerződő Fél területén megvalósított beruházások teljes védelmet és biztonságot élveznek.

2. Egyik Szerződő Fél sem államosíthatja, sajátíthatja ki vagy hozhat bármilyen más olyan intézkedést, amely közvetlenül vagy közvetve megfosztja a másik Szerződő Fél beruházóit a beruházásaikból származó jogoktól, kivéve, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

a) az intézkedés közérdeket szolgál és megfelelő törvényes eljárás keretében történik;

b) nem megkülönböztető és nem ellentétes olyan kötelezettséggel, amelyet az előbbi Szerződő Fél elvállalt;

c) méltányos kártalanítás fizetésére kerül sor.

3. E Cikk 2. c) pontja által előirányzott kártalanításnak meg kell felelnie az érintett beruházás - a 2. pontban említett ismertté válását megelőzően - piaci értékének. A kártalanítás magában foglalja a fizetés időpontjáig az érintett időszakban érvényes piaci kamatot is.

4. A fenti pontokban előirányzott kártalanítás indokolatlan késedelem nélkül, szabadon átváltható és átutalható pénznemben teljesítendő.

5. Az egyik Szerződő Fél beruházói, akiknek a másik Szerződő Fél területén lévő beruházásai háború vagy más fegyveres összeütközés, forradalom, felkelés, szükségállapot vagy más kényszerítő körülmény következtében kárt szenvednek, az utóbbi Szerződő Fél részéről a helyreállítás, a kárpótlás, a kártalanítás vagy bármely más fizetés tekintetében nem részesülnek kedvezőtlenebb elbánásban, mint amelyet saját vagy harmadik állam beruházóinak nyújt, bármelyik legyen is a kedvezőbb elbánás.

6. Az e Cikkben szabályozott kérdésekkel kapcsolatosan az egyik Szerződő Fél beruházói a másik Szerződő Fél területén legnagyobb kedvezményes elbánásban részesülnek.

6. Cikk

A Szerződő Felek a vonatkozó jogszabályaikkal összhangban a másik Szerződő Fél beruházóinak a területükön lévő beruházásaikkal kapcsolatos adóval csökkentett összegek szabad és azonnali átutalását biztosítják, nevezetesen:

a) a tőke és a beruházás fenntartásához vagy bővítéséhez szükséges pótlólagos összegek;

b) az 1. Cikk c) pontjában meghatározott jövedelmek;

c) a kölcsönök törlesztéséhez szükséges összegek;

d) a Szerződő Felek azon állampolgárainak fizetése és járadéka, akik munkavállalási engedéllyel rendelkeznek a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházással kapcsolatosan;

e) a kártalanítás, a kárpótlás vagy bármely más kifizetés, amelyre az előző Cikk alapján került sor;

f) a beruházás felszámolásból származó bevétel.

7. Cikk

1. Amennyiben az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházással kapcsolatban nyújtott biztosítás alapján, vagy az egyik Szerződő Fél ügynökségével a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházással kapcsolatos nem-kereskedelmi kockázatok ellen megkötött biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződés alapján kifizetésekre kerül sor, az érintett beruházó jogai és kötelezettségei automatikusan átszállnak a kifizetőre.

2. Az a Szerződő Fél, amelynek területén az előző pont értelmében biztosított beruházás megvalósult, a jogutódot ugyanolyan elbánásban részesíti mint a másik Szerződő Fél beruházóját.

8. Cikk

1. Minden, az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója között a beruházással kapcsolatban felmerülő vitákat, lehetőség szerint békés úton rendezik.

2. Amennyiben az előző pontban említett vitát a tárgyalások megkezdésétől számított 6 hónapon belül nem sikerült békés úton rendezni, azt a vitában álló Felek egyikének kérésére a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjesztik választottbírósági úton való rendezés céljából, a Washingtonban, 1965. március 18-án aláírásra megnyílt Egyezmény szerint.

3. A kisajátítás, államosítás vagy hasonló következménnyel járó intézkedések kivételével az e Cikkben említett vitákat azon Szerződő Fél bírósága elé terjesztik, amelynek területén a beruházás megvalósult. Ha a bírósági eljárás kezdetétől számított 18 hónapon belül az ügyben nem születik döntés, a vitát az előző pont szerint rendezik.

9. Cikk

1. A Szerződő Felek bármelyik kérheti a másik Szerződő Felet, hogy a jelen Megállapodás alá tartozó kérdésekről tárgyalásokat folytassanak.

2. A jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban a Szerződő Felek között felmerülő vitákat lehetőség szerint diplomáciai úton rendezik. Ha a vitát az egyik Szerződő Fél által történt felvetésétől számított 6 hónapon belül nem sikerül rendezni, bármelyik Szerződő Fél azt egy erre a célra létrehozott választottbíróság elé terjesztheti.

3. A választottbíróságot minden egyes esetben a következőképpen hozzák létre: mindegyik Szerződő Fél kijelöl egy-egy választottbírót, akik közös megegyezéssel kijelölik a választottbíróság elnökét, aki minden esetben egy harmadik állam polgára. A választottbírókat öt hónapon belül jelölik ki azt követően, hogy valamelyik Szerződő Fél értesítette a másik Szerződő Felet azon szándékáról, hogy a vitát választottbíróság elé kívánja terjeszteni.

4. Amennyiben az előző pontban rögzített határidőket nem tartják be, a Szerződő Felek bármelyike felkérheti a Hágai Nemzetközi Bíróság Elnökét, hogy jelölje ki a bíróság működéséhez szükséges választottbírókat.

5. A választottbíróság a nemzetközi jog vonatkozó normáival összhangban, különösen a jelen Megállapodást és a Szerződő Feleket kötelező bármely más megállapodást figyelembe véve, és ezek hiányában a nemzetközi jog általános elvei alapján hozza meg döntését.

6. A Szerződő Felek ellenkező megállapodásának hiányában a bíróság maga határozza meg eljárási szabályait.

7. A bíróság szavazattöbbséggel dönt, döntései véglegesek és kötelezőek a Szerződő Felekre.

8. Mindegyik Szerződő Fél viseli saját választottbírójának és választottbírósági eljárásbeli képviseletének költségeit. A két Szerződő Fél egyenlő részben viseli a bíróság és az eljárás egyéb költségeit.

10. Cikk

A jelen Megállapodás olyan beruházásokra alkalmazandó, amelyeket az egyik Szerződő Fél beruházói a másik Szerződő Fél területén, ennek vonatkozó törvényeivel összahangban 1973. január 1. után létesítettek.

11. Cikk

1. A jelen Megállapodás 30 nappal azt követően lép hatályba, miután a Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást arról, hogy a Megállapodást az országaikban megkövetelt alkotmányos eljárásoknak megfelelően jóváhagyták, és 15 évre marad hatályban.

2. A Megállapodás automatikusan további 10 éves időszakokra meghosszabbodik, kivéve, ha azt az egyik Szerződő Fél felmondja, erről a másik Szerződő Felet a Megállapodás hatályának lejárta vagy annak meghosszabbodása előtt, legalább egy évvel értesítenie kell.

3. A jelen Megállapodás lejártának időpontját megelőzően létesített beruházásokra a jelen Megállapodás rendelkezései a Megállapodás megszűnésének időpontjától számított tíz éven keresztül érvényben maradnak.

Készült Budapesten, 1992. február 28-án, két eredeti példányban, magyar és portugál nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Köztársaság A Portugál Köztársaság

Kormánya nevében Kormánya nevében"

3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1997. október 8-tól kell alkalmazni.

Göncz Árpád s. k., Dr. Áder János s. k.,

a köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke