25/1999. (VII. 6.) OM rendelet

a játék és szabadidő pedagógus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet melléklete a játék és szabadidő pedagógus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.

(2) A játék és szabadidő pedagógus szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 25/1999. (VII. 6.) OM rendelethez

A játék és szabadidő pedagógus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A játék és szabadidő pedagógus szakirányú továbbképzési szak célja a felsőfokú óvónői, főiskolai vagy egyetemi szintű pedagógus oklevéllel rendelkezőknek olyan ismeretek nyújtása, készségek és képességek fejlesztése, amelynek eredményeként a továbbképzésben részt vevő pedagógus szakképzettségének megfelelő tevékenysége során, illetve emellett képes a különböző kulturális, sport, szociális, oktatási, nevelési és egyéb szolgáltató intézményekben létesített - gyermek és felnőtt - játék és szabadidős alkalmak, tevékenységek kezdeményezésére, megszervezésére és vezetésére; a játék- és szabadidős kultúra fejlesztésére, népszerűsítésére.

Továbbá képes az oktatás-nevelés folyamatában a játék különböző formáit motiváló, személyiségfejlesztő eszközként használni, a játékról tanult ismereteket saját szakmai tudásának bővítése, fejlesztő munkája, pedagógiai gyakorlata során alkotó módon használni, valamint a szélesebb társadalmi környezettel hatékonyan együttműködni és az erőforrásokat mobilizálni.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Játék és szabadidő pedagógus.

3. A képzésben résztvevők köre

A szakirányú továbbképzésben felsőfokú, illetve főiskolai végzettségű óvónők, illetve óvodapedagógusok, valamint főiskolai és egyetemi végzettségű pedagógusok vehetnek részt.

4. Képzési idő

4 félév, nappali tagozaton legalább 960 tanóra, levelező tagozaton legalább 360 tanóra, 120 kredit.

A képzési idő magában foglalja a kötelező, a kötelezően választható és a választható stúdiumok elméleti és gyakorlati óráit, az irányított önálló munka óráit, valamint a szakmai gyakorlatok idejét. A gyakorlati képzésre fordított idő a teljes képzési idő 40-50%-a.

A félév nappali tagozaton legalább 15 szorgalmi hét, heti 16 kontakt órával. A legkisebb összóraszám félévenként nappali tagozaton 240 tanóra, levelező tagozaton 90 tanóra. Levelező tagozaton a hallgatók intenzív bentlakásos irányított tanulással, önálló otthoni egyéni tanulással, egyéni és mikrocsoportos konzultációval, egyéni irányított gyakorlattal készülnek fel a képesítési követelmények teljesítésére.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

A képzés a humán szférában foglalkoztatottak differenciált képzettségére és sajátos érdeklődésére épül. Igyekszik azokhoz kötni a játék és szabadidős tevékenységek ismereti anyagát. Több tudományterületet átfogó látásmódot és integrált tudást nyújt. Az elméleti ismeretek konkrét gyakorlatra épülnek.

5.1. A játék és szabadidő kultúra elméleti ismeretei Tartalmazzák a játék és szabadidő pedagógus szakkal összefüggő diszciplináknak a szociológiai, pszichológiai, pedagógiai, néprajzi, művelődéstörténeti és módszertani összefüggéseit. Olyan tartalmakat közvetítenek, amelyekkel a játék és a szabadidő kulturált eltöltése hozzájárul az egészséges jövőkép kialakulásához, az életminőség jelentőségének felismeréséhez és a hozzá vezető út megtalálásához.

5.1.1. A szabadidős kultúra elméleti megalapozásának tárgykörei többféle tudományterület segítségével vezetik be a hallgatókat a szabadidős kultúra elméleti és gyakorlati kérdésköreibe (a tanórákban kifejezett képzési idő 25-30%-a).

a) Általános alapozó képzés: a kultúra és művelődés alapjai, bevezetés a művelődés és a művészet szociológiájába.

b) Szaktudományi elméleti alapozó képzés: európai szabadidős kultúrák, muzeológiai és etnográfiai alapismeretek, szabadidő struktúra és animáció, kulturális szabadidős informatika, médiapedagógia.

5.1.2. A játék elméleti megalapozásának a pszichológia, pedagógia, szociológia, kommunikáció tudomány területein adnak felkészítést a játék többszempontú megismerésére és a játszáshoz tárgykörei (a tanórákban kifejezett képzési idő 25-30%-a).

a) Általános szaktudományi alapozó képzés: játékpszichológia, játék és tudományok, játékkultúra, népi és modern játékok.

b) Speciális szaktudományi alapozó képzés: játékkészítés, technikák és módszerek a játékkészítésben, alkalmazott drámajáték, bábcsoportvezetés, játék és kommunikáció, nyelvi játékok, vizuális játékok, játék a zenével, zenében, mozgásos játékok (szabályjátékok, táncjáték, néptánc).

5.2. Metodikai és gyakorlati képzés speciális területei (a tanórákban kifejezett képzési idő 40-50%-a)

A gyakorlati képzés jelentős formája az önismereti és képességfejlesztő tréning. Olyan kapcsolatépítő, valamint játék képességeket és készségeket fejleszt, amelyek az adott területen növelik a személyes kapcsolatok és hatások eredményességét, a játék elfogadását és a játék korhatárának kiszélesítését. A cél eléréséhez szükséges a kreatív szemléleten alapuló tervező és szervező képesség fejlesztése, amely birtokában a jelölt képessé válik a gyermek és felnőtt szabadidős tevékenységének befolyásolására, irányítására. A hallgatók gyakorolják a célok eléréséhez szükséges marketing tevékenységet. A gyakorlati képzés színterei: intézmények (terepek) és intézményen kívüli gyakorlóhelyek.

a) Metodikai képzés: játékpedagógia (módszertan), gyermek szabadidő módszertan.

b) Csoportos és egyéni gyakorlat: játékfeltételek biztosítása, közös játékszervezés, játékkészítés (önismeret, játszóképesség fejlesztése, tervezés, szervezés gyakorlása), gyermek szabadidő szervezés (oktató, nevelő és egyéb intézményekben, intézményen kívül).

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - beszámolók, kollokviumok, szigorlatok -, valamint tréningeken való részvételből, szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.1. Kötelező szigorlatok:

- játékelmélet és módszertana (résztárgyai: játékpszichológia, játékpedagógia, módszertan, játék és tudományok, játékkultúra, népi és modern játékok);

- szabadidő kultúra és módszertana (résztárgyai: a művelődés elmélete és pedagógiája, szabadidő struktúra és animáció, gyermek szabadidő módszertan, európai szabadidős kultúrák).

6.2. Szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő olyan empirikus vizsgálaton, szintetizáló elméleti elemzésen vagy innovatív alkotómunkán alapuló, témavezető vagy konzulens irányításával készített önálló írásbeli munka, amellyel a hallgató tanúsítja tájékozottságát témájának hazai és nemzetközi szakirodalmában és hazai gyakorlatában, képes ismereteinek szintetizálására és alkotó alkalmazására.

6.3. Záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- komplex szóbeli vizsga a főbb tanulmányi területek témáiból (mindenekelőtt a képzés ismeretanyagának integrált, gyakorlati alkalmazása),

- a szakdolgozat záróvizsga bizottság előtti megvédése.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat és annak megvédésére adott egy érdemjegy egészre kialakított számtani átlaga.