28/1999. (VII. 6.) OM rendelet

a gyakorlatvezető tanító szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet melléklete a gyakorlatvezető tanító szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.

(2) A gyakorlatvezető tanító szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető meg.

2. §[1]

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 28/1999. (VII. 6.) OM rendelethez

A gyakorlatvezető tanító szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A gyakorlatvezető tanító szakirányú továbbképzési szak célja azoknak a tanítóknak a továbbképzése, akik a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolákban, továbbá az együttműködő közoktatási intézmények külső gyakorlóhelyein szakvezetői, gyakorlatvezetői, mentori feladatot látnak el. Olyan pedagógus szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, a továbbképzés során megszerzett készségek, képességek birtokában alkalmasak a tanítójelölteknek az iskolában folyó gyakorlati képzésének irányítására, akik rendelkeznek a főiskolás korú fiatalokkal való bánásmód, a tanítói szakma megismertetésének és megszerettetésének képességével. Tudásukkal, személyiségükkel, munkásságukkal mintát nyújtanak a leendő pedagógusok számára.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Gyakorlatvezető tanító.

3. A képzésben résztvevők köre

A szakirányú továbbképzésben a tanítóképzést folytató főiskolák gyakorlóiskoláiban dolgozó gyakorlatvezető tanítók, továbbá a főiskolákkal szerződéses jogviszonyban álló önkormányzati és egyéb fenntartású iskolák szakvezető tanítói, illetve a területi önkormányzati és egyéb fenntartású iskolákban az összefüggő szakmai gyakorlaton mentori feladatot ellátó tanítók vehetnek részt.

4. A képzési idő

Levelező tagozaton 4 félév, összesen 400 tanóra, 120 kredit.

A képzés összes óraszáma magában foglalja az elméleti és gyakorlati órákat 60:40% arányban.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

A képzés magában foglalja a hazai tanítóképzésben hasznosítható ismereteket a társadalom és az oktatási rendszer, a nemzeti és egyetemes, különösen az európai tanítóképzés összefüggéseiről, továbbá az iskola tartalmi szabályozásának követelményeit. Hozzájárul a korszerűbb tanítási szemlélet formálásához, a tanítás szakmai ismereteinek modernizálásához.

A gyakorlatvezetők számára új tartalmakkal folyó képzés meghatározó elemei a felsőoktatás-didaktikai, módszertani, valamint a pszichológiai fejlődés- és oktatás (tanítás-tanulás) ismeretei, amelyek a hallgatói korosztállyal való individuális és csoportos foglalkozásra, a pedagógusjelöltek személyiségének fejlesztésére készítik fel a gyakorlatvezetőket, továbbá olyan speciális módszertani képzés, amely a gyakorlatvezetői tevékenység megalapozását, a tudás átadásának, a gyakorlatvezetés speciális ismereteinek elsajátítását, a gyakorlatvezetői magatartás formálását biztosítja. A szakirányú továbbképzésnek részét képezi a gyakorlatvezető óraelemzési, óraértékelési képességeinek, készségeinek fejlesztése is.

I. Társadalomismeret, oktatáspolitika, amely a képzés 8,75%-át alkotja:

1. iskola és társadalom,

2. az iskola érték- és normarendszere

a) embertan,

b) az iskola értékközvetítésének történeti alapjai.

II. Tanterv- és tantervfejlesztés, amely a képzés 8,75%-át alkotja:

1. tantervelmélet,

2. a tanítóképzés tantervi problémái,

3. a logika alapjai.

III. A szaktárgyi felkészültség elméleti és gyakorlati problémái, amely a képzés 25%-át alkotja.

IV. A felsőoktatás pszichológiája, amely a képzés 7,5%-át alkotja:

1. fejlődéspszichológia,

2. kommunikációs szociálpszichológia.

V. Alternatív pedagógiák, amely a képzés 5%-át alkotja.

VI. A gyakorlatvezetés pedagógiai és módszertani kérdései, amely a képzés 30%-át alkotja.

VII. Személyiség- és képességfejlesztő tréningek, amely a képzés 15%-át alkotja:

1. önismeret, önfejlesztés,

2. iskolai konfliktusok kezelése.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - kollokviumok, kötelező szigorlatok -, valamint a szakmai gyakorlatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből, záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.1. Kötelező szigorlatok

Két szigorlat letétele kötelező:

- a gyakorlatvezetés pedagógiai és módszertani kérdései című tárgykörből, és

- a szaktárgyak elméleti módszertani tárgyköreiből.

6.2. Szakdolgozat

A szakdolgozat témája az 5. pontban felsorolt tanulmányi területek témaköreiből választhat. A hallgatónak bizonyítania kell elméleti és gyakorlati felkészültségét, a szakirodalom és az újabb kutatás-metodika alkotó felhasználását.

6.3. Záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt elméleti és gyakorlati követelmények teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- komplex szóbeli vizsga a szaktárgyi és gyakorlatvezetési tárgykörökből,

- a szakdolgozat megvédése.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozatra - annak megvédése eredményeként - adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgára adott érdemjegy egészre kerekített átlaga.