29/1999. (VII. 6.) OM rendelet

az óvodai szakértő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet melléklete az óvodai szakértő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.

(2) Az óvodai szakértő szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető meg.

2. §[1]

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 29/1999. (VII. 6.) OM rendelethez

Óvodai szakértő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja a névjegyzékben szereplő óvodai szakértők felkészítése a nevelési intézmények értékelésével, ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátására, akik ismerik az óvoda tartalmi munkáját; a helyi óvodai program készítésének elméletét és gyakorlatát; a szakértő, ellenőrző tevékenység tartalmát, eljárásait, eszközeit, és oktatásirányítási, tanügyigazgatási kérdésekben tájékozottak. Óvodapedagógus szakképzettségük birtokában képesek az óvodai nevelési programok értékelésére, továbbá a nevelőtestületek, az önkormányzatok - óvodák működtetésével kapcsolatos feladatainak - szakmai segítésére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Óvodai szakértő.

3. A képzésben résztvevők köre

A szakirányú továbbképzésben felsőfokú végzettséggel és óvodapedagógusi szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

3 félév, legalább 260 tanóra, 90 kredit.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. Szakértők módszertana (18%):

- szakértői szerep, kompetencia és felelősség;

- a szakértő ellenőrző munkája, ellenőrzési jogosultsága;

- a szakértői munka folyamata, szakaszai, feladatai.

5.2. Oktatásirányítási, tanügyigazgatási ismeretek (9%):

- a közoktatási törvény és kapcsolódó jogszabályok;

- a közoktatás tartalmi szabályozása;

- a közoktatási rendszer, irányítása, finanszírozása; az intézményfenntartás, fenntartói jogkörök, fenntartói ellenőrzés szabályai;

- regionális fejlesztés és intézményműködtetési koncepció követelményei.

5.3. Programkészítés módszertana (23%):

- az óvodai autonómia értelmezése, az autonómia határai;

- az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a helyi nevelési program egymásra épülése;

- a programok típusai;

- a programok átvétele, adaptálása, felhasználási lehetőségek a saját program elkészítéséhez;

- programfejlesztés - innováció;

- az óvoda személyi-tárgyi feltételeinek elemzése;

- az óvoda célképzése, általános feladatainak csoportosítása, a nevelés alapvető keretei;

- az óvodai élet tevékenységrendszere, dokumentumrendszere,

- az óvoda ellenőrzési és értékelési rendszere,

- minősített, választható programok elemzése, sajátosságaik, rendszerük s azok összehasonlítása.

5.4. Pedagógiai mérés-értékelés (12%):

- a mérés-értékelés szerepe az ellenőrzésben;

- az óvodában alkalmazható mérések s azok felhasználásának módjai;

- megfigyelési technikák, azokhoz használható eszközök;

- szakértői vélemény készítése.

5.5. Vezetési ismeretek (8%):

- minőség-ellenőrzés a közoktatási intézményekben;

- TQM ismertetése;

- a vezetési készség pszichológiai értelmezése;

- vezetési stílusok;

- vezetés és ellenőrzés;

- az óvoda menedzselése.

5.6. Az elméleti ismeretekhez kapcsolódó gyakorlati képzés (30%):

- a programkészítő munka megfigyelése, elemzése, összegzése az óvodában;

- választható programok elemzése, összehasonlítása.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - beszámolók, kollokviumok, szigorlatok -, valamint tréningeken való részvételből, szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.1. Kötelező szigorlatok:

- szakértők módszertana,

- programkészítés módszertana.

6.2. Szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelően választott probléma megoldása, amelynek elkészítésével a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a tananyagon túlmenően a hazai és nemzetközi szakirodalomban, képes ismereteinek alkotó alkalmazására.

6.3. Záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az előírt szigorlatok, kollokviumok, gyakorlatok eredményes teljesítése,

- a gyakorlatok minősített dokumentumainak benyújtása,

- a szakdolgozat elkészítése, benyújtása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakmai tárgyakat átfogó, komplex szóbeli vizsga,

- a szakdolgozat megvédése.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szóbeli vizsgára adott érdemjegy, valamint a szakdolgozat és annak megvédésére adott egy érdemjegy egészre kerekített számtani átlaga.