33/1999. (VIII. 24.) OM rendelet
a család- és gyermekvédelem pedagógiája szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről
A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet melléklete a család- és gyermekvédelem pedagógiája szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.
(2) Család- és gyermekvédelem pedagógiája szakirányú szakos pedagógus szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.
2. § Az e rendelet hatálybalépését megelőző időszakban - a szakosító továbbképzésről szóló 7/1987. (VI. 29.) MM rendelet alapján - az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett családpedagógus szakképzettség egyenértékű a család- és gyermekvédelem pedagógiája szakirányú továbbképzés családpedagógiai specializációjában szerezhető szakképzettséggel.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Pálinkás József s. k.,
oktatási minisztériumi politikai államtitkár
Melléklet a 33/1999. (VIII. 24.) OM rendelethez
A család- és gyermekvédelem pedagógiája szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
A képzés célja olyan pedagógus szakemberek képzése, akik a korszerű pedagógiai, pszichológiai, társadalomismereti és életvezetési elméleti és gyakorlati ismereteik, képességeik integrált felhasználásával - elsősorban a nevelési és oktatási intézményekben (óvoda, általános és középiskola, szakképző intézmények, kollégiumok, nevelési tanácsadók), a szülők és gyermekek körében, az iskolapszichológus, a szociálpedagógus, a nevelőtestület, valamint a gyermekjóléti, illetve az egészségvédelmi szakképzettségűekkel való együttműködésben ezen intézményekben is - képesek önállóan ellátni a családdal, a családi életre történő felkészítéssel, valamint az iskolai gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos nevelési, oktatási, preventív és korrekciós feladatokat.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Család- és gyermekvédelem pedagógiája szakirányú szakos pedagógus, az alábbi szakági specializáció megjelölésével: családpedagógiai specializáció vagy gyermek- és ifjúságvédelmi specializáció.
3. A képzésben való részvétel előfeltétele
Egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és pedagógusi (óvodapedagógus, tanító, tanár, pedagógia, szociálpedagógus és gyógypedagógia) szakon szerzett szakképzettség, valamint legalább két év pedagógusi gyakorlat. A szociálpedagógus szakon végzettek a képzés specializációs szakaszában vesznek részt.
4. A képzési idő
4 félév, legalább 450 tanóra, a második specializáció választása esetén további 1 félév, szociálpedagógus oklevéllel rendelkezők számára: 2 félév.
Az elméleti és a gyakorlati jellegű foglalkozások részaránya - 10%-os eltérési lehetőséggel - mintegy 50-50%.
Meghatározások:
A képzési idő a kötelező tantárgyak elméleti és gyakorlati óráit, továbbá a kötelező szakmai gyakorlatokat és tréningeket foglalja magában.
Tanóra: oktató vezetésével és közreműködésével lezajló elméleti vagy gyakorlati óra, foglalkozás.
5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
5.1. Alapozó képzési szakasz:
a) Elméleti ismeretek és tárgykörök:
Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok; család- és nevelésszociológia; személyiségfejlődés, fejlesztő pedagógiai módszerek a tanulási, motivációs, életvezetési problémák és az esélyegyenlőtlenség prevenciójára és korrekciójára; az életmód, életvezetés, szabadidő szociológiai, pedagógiai és pszichológiai kérdései; szomatikus, mentális és szociális egészség összefüggései, addiktológia; a társadalom- és személyiség-lélektan, fejlődés- és neveléspszichológia, kommunikáció és etika vonatkozó kérdései; családjog, gyermekjog és közalkalmazotti jog; család- és szociálpolitika.
b) Szakmai gyakorlati képzés:
Szakmai képességfejlesztés saját élményű csoportmunkával (önismereti, esetmegbeszélő csoportok, tréningek); nevelési és külső bázisintézményekben folyó tevékenységek (megfigyelés, prevenciós és korrekciós technikák és metodikák, empirikus kutatások, intenzív szakmai táborok).
Az alapozó képzési szakasz a tanórákban kifejezett képzési idő mintegy 50%-át teszi ki.
5.2. A specializációs szakasz szakmai ismeretei:
5.2.1. A családpedagógiai specializációban:
a) Elméleti tárgykörök
Családszociológia, családpedagógia elmélete és története; a családi életre nevelés pedagógiája és módszerei; a család mint rendszer működése, feladatai, fejlődése, zavarai és korrekciója; a felnőttnevelés alapjai, technikái, a szülői szerepre való felkészítés, együttműködés és segítségnyújtás módszerei; családi nevelési feladatok, a szülői eredményesség növelése, nevelési és életvezetési ismeretek; a nevelői közösség felkészítése a családpedagógiai tevékenységre; a családi életre való felkészítés, a pszichoszexuális fejlődés, párválasztás kérdései; a szexuális nevelés és szülői szerepre való felkészítés pedagógiája és módszertana.
b) Gyakorlati metodikák és foglalkozások
Prevenció és nevelési konzultáció, tanácsadás, családgondozás, családerősítő foglalkozások, konfliktusmegoldás, pártfogói munka, utógondozás, esetelemzések, iskolai segítő lehetőségek, szakmai együttműködés, közvetítés a gyermek és szülő, gyermekek és pedagógusok, pedagógusok és szülők között, szerepkonfliktusok és oldásuk lehetőségei. E foglalkozások az iskolai és családi környezetben és a kapcsolódó intézményekben, civil szervezetekben, szupervízióval kísért egyéni és csoportos foglalkozások keretében történnek.
5.2.2. A gyermek- és ifjúságvédelmi specializációban:
a) Elméleti tárgykörök
A gyermek- és ifjúságvédelem pszichológiai és pedagógiai kérdései és iskolai speciális feladatai; a deviáns viselkedés szociológiája (az egyenlőtlenségek, a szegénység, a diszkrimináció, a stigmatizáció problémái); a gyermek- és ifjúkori személyiségzavarok, a pszichoszociális fejlődés krízisei, nehezített élethelyzetek; kommunikációs zavarok a családban és az iskolában; a kiscsoportok fejlesztése, csoportdinamika, konfliktuskezelés; egyéni és iskolai mentálhigiéné, a segítő kapcsolat, önsegítés, kortárs-segítés; az iskolai gyermekvédelem feltételei, együttműködés a nevelőtestülettel, iskolavezetéssel, szülőkkel, fenntartókkal és a gyermekjóléti intézményekkel; segítő-fejlesztő pedagógiai módszerek a prevenció és a reszocializáció érdekében; a szabadidő pedagógiája, egészséges életmód, drogprevenció, devianciák megelőzése.
b) Gyakorlati metodikák és foglalkozások
Szakmai képességfejlesztés saját élményű csoportmunkával (önismereti, kommunikációs tréningek); kiscsoport-fejlesztési technikák, vezetési módszerek; tanulás- és szabadidő-szervezés; különböző típusú oktatási-nevelési és külső bázisintézményekben, illetve a saját munkahelyen folyó gyermekvédelmi tevékenységek, prevenciós és korrekciós technikák, metodikák megfigyelése, végzése, folyamatos esetmegbeszélés szupervízióval kísért egyéni és csoportos foglalkozások keretében.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzésének rendszere a tantervben előírt aláírások, gyakorlati minősítések megszerzéséből, vizsgák - kollokviumok, szigorlatok - letételéből, a szakmai gyakorlatok teljesítéséből, a tréningeken való részvételből, a szakdolgozat előkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.
A szakmai gyakorlati minősítés háromfokozatú: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.
6.1. Szigorlat
Két komplex szigorlat letétele kötelező, melyeket az 5.1. pontban meghatározott képzési terület alapozó elméleti tárgyaiból, valamint erre épülően az 5.2. pontban foglalt kötelezően választandó szakági specializációs terület elméleti tárgyaiból kell kialakítani.
6.2. Szakdolgozat
A szak valamely tárgykörében készített elméleti vagy empirikus jellegű dolgozat, mellyel a hallgatónak tanúsítania kell, hogy tanulmányaira alapozva, a szakirodalom feldolgozásával és empirikus tapasztalatok vagy vizsgálatok alapján képes az elsajátított ismeretanyag önálló gyakorlati alkalmazására, illetve fejlesztési javaslatok megfogalmazására.
6.3. Záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése, beleértve a gyakorlatok elvégzését is;
- a bírálók által elfogadott szakdolgozat.
6.3.2. A záróvizsga részei:
- szakdolgozat megvédése;
- komplex szóbeli vizsga, különös tekintettel a speciális szakismeretek integrált alkalmazására.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A szakdolgozat és védése alapján adott érdemjegyből, valamint a szóbeli vizsga érdemjegyéből számított átlag egész számra kerekített érdemjegye.