34/1999. (VIII. 24.) OM rendelet
a Montessori-pedagógia szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről
A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet melléklete a Montessori-pedagógia szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.
(2) Montessori-pedagógia szakirányú szakos pedagógus szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Pálinkás József s. k.,
oktatási minisztériumi politikai államtitkár
Melléklet a 34/1999. (VIII. 24.) OM rendelethez
A Montessori-pedagógia szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
A képzés célja olyan pedagógus szakemberek képzése, akik - a közel százéves hagyományokkal rendelkező, világszerte széles körben elterjedt Montessori-pedagógia szemléletmódjára alapozva - széles körű, más alternatív pedagógiákra is kitekintő pedagógiai elméleti és gyakorlati tudásuk birtokában képesek az oktatás-nevelés eredményességét növelő Montessori-eszközök szakszerű alkalmazására; ezáltal képesek a közoktatás különböző intézményeiben és területein (óvoda, általános iskola, gyógypedagógia, tehetséggondozás, kompenzáló nevelés) az egyes gyermekek egyedi individuális sajátosságaira alapozott nevelői gondolkodásmód és a hatékony, módszertanilag is megalapozott egyéni fejlesztő tevékenységek kialakítására. Cél, hogy a képzés eredményeként e pedagógusok olyan innovációs készségre és pedagógiai módszertani kultúrára tegyenek szert, amellyel biztos alapon, hatékonyan tudnak tevékenykedni egyrészt a Montessori-intézmények speciális körülményei között, másrészt a hagyományos intézmények keretei között is képesek az új módszertani megoldások hasznosítható elemeinek adaptálására, a közoktatásban hangsúlyosan jelentkező személyiségfejlesztési szükségletekhez való hatékonyabb alkalmazkodásra.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Montessori-pedagógia szakirányú szakos pedagógus.
3. A képzésben való részvétel előfeltétele
Egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és pedagógusi (óvodapedagógus, tanító, tanár, szociálpedagógus, pedagógia és gyógypedagógia) szakon szerzett szakképzettég.
4. A képzési idő
4 félév, legalább 480 tanóra.
Az elméleti és gyakorlati jellegű foglalkozások részaránya - 10%-os eltérést megengedően - azonos egymással.
Meghatározások:
A képzési idő a kötelező tantárgyak elméleti és gyakorlati óráit, továbbá a kötelező szakmai gyakorlatokat és tréningeket foglalja magában. Ezen túlmenően a résztvevők igénye szerint lehetőség van szabadon választható elméleti és gyakorlati órák felvételére is.
Tanóra: oktató vezetésével és közreműködésével lezajló elméleti vagy gyakorlati óra, foglalkozás.
5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
5.1. Elméleti alapozó képzés
A Montessori-, illetve a reformpedagógiával kapcsolatos általános elméleti alapozás.
Pedagógiai vonatkozásban: a reformpedagógia története, főbb irányzatainak pedagógiai elmélete és nevelési gyakorlata, a Montessori-pedagógia története, elmélete, az iskolai alternativitás elméleti kérdései, pedagógiai és szociológiai alapjai.
Pszichológiai vonatkozásban: a Montessori-pedagógia általános pszichológiai és fejlődéslélektani alapjai, a pedagógus személyisége, csoportfolyamatok pszichológiája.
Az elméleti alapozó képzés a tanórákban kifejezett képzési időnek legalább a 30%-át adja.
5.2. A Montessori-pedagógia módszertani elmélete és gyakorlata
A Montessori-pedagógia metodikájának sajátos elméleti kérdései és gyakorlata; speciális tanítási technikák és eszközhasználat (kozmikus ismeretek, matematika, anyanyelv vonatkozásában); Montessori oktatási gyakorlatok, egyéni fejlesztő tevékenység metodikája, a pedagógus személyiségfejlesztés és tanulói tevékenység vezetésének tréningjei, esetmegbeszélő csoport.
A metodikai jellegű elméleti és gyakorlati képzés egyéni és csoportos formában, elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében, a különböző Montessori intézményekben, szupervízióval összekapcsolt gyakorlati munka során valósul meg.
Ez a képzési terület a képzési időnek legalább 50%-át alkotja, harmadában elméleti, kétharmadában gyakorlati foglalkozásokból és tréningekből áll, amelyből a külső intézményi gyakorlat a teljes képzési idő legalább 25%-át alkotja.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzésének rendszere a tantervben előírt aláírások, gyakorlati minősítések megszerzéséből, vizsgák - kollokviumok, szigorlatok - letételéből, a szakmai gyakorlatok teljesítéséből, a tréningeken való részvételből, a szakdolgozat előkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.
A gyakorlati minősítés háromfokozatú: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.
6.1. Szigorlat
Két komplex szigorlat letétele kötelező:
1. az elméleti képzés 5.1. pontjában foglalt terület alapozó tárgyaiból,
2. az erre épülő 5.2. terület elméleti tárgyaiból.
6.2. Szakdolgozat
A Montessori-pedagógia, illetve a reformpedagógia valamely tárgykörében készített elméleti vagy empirikus jellegű dolgozat, mellyel a hallgatónak tanúsítania kell, hogy tanulmányaira alapozva, a szakirodalom feldolgozásával és empirikus tapasztalatok vagy vizsgálatok alapján képes fejlesztési javaslatok megfogalmazására, illetve az elsajátított ismeretanyag önálló gyakorlati alkalmazására.
6.3. Záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése, beleértve a gyakorlatok elvégzését tanúsító, háromfokozatú minősítéssel ellátott dokumentumokat is;
- a bírálók által elfogadott szakdolgozat.
6.3.2. A záróvizsga részei:
- szakdolgozat megvédése;
- komplex szóbeli vizsga, különös tekintettel a megszerzett szakismeretek integrált alkalmazására.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A szakdolgozat és védése alapján adott érdemjegyből, valamint a szóbeli vizsga érdemjegyéből számított átlag egész számra kerekített érdemjegye.