35/1999. (VIII. 24.) OM rendelet

a múzeumpedagógia szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet melléklete a múzeumpedagógia szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.

(2) Múzeumpedagógia szakirányú szakos pedagógus vagy közművelődési szakember szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Pálinkás József s. k.,

oktatási minisztériumi politikai államtitkár

Melléklet a 35/1999. (VIII. 24.) OM rendelethez

A múzeumpedagógia szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

Pedagógus vagy közművelődési szakon végzett szakemberek felkészítése arra, hogy a közoktatási és nevelési, illetve a közművelődési feladatok ellátásához hasznosítani tudják a múzeumpedagógia speciális elméleti és gyakorlati ismereteit; képesek legyenek a múzeumi környezetben gyermekek vagy felnőttek számára szakköröket, fakultatív foglalkozásokat, tanórákat megtervezni és vezetni, képesek legyenek a múzeumokban fellelhető kulturális értékek szakszerű közvetítésére, felhasználására a tanulás, a kultúra iránti érdeklődés felkeltésében, illetve az esztétikai, az érzelmi, a közösségi nevelésben; ismereteik birtokában a pedagógusok képesek legyenek a közoktatási intézményekben közművelődési tevékenységet ellátni, a közművelődési szakemberek pedig a múzeumi tevékenységük során a pedagógiai eszközeiket felhasználni; képesek legyenek más országok hasonló képzettségű szakértőivel való kommunikációra, széles körű tájékozódásra, tapasztalataik, eredményeik értelmezésére és szaktudásuk gyakorlati alkalmazására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Pedagógusi alapképzettség esetén: múzeumpedagógia szakirányú szakos pedagógus; közművelődési jellegű alapképzettség esetén: múzeumpedagógia szakirányú szakos közművelődési szakember.

3. A képzésben való részvétel előfeltétele

Főiskolai vagy egyetemi szintű végzettség és pedagógusi (óvodapedagógusi, tanítói, gyógypedagógusi, tanári, pedagógia vagy szociálpedagógus szakon) vagy közművelődési jellegű (népművelő, művelődésszervező, művelődési és felnőttképzési menedzser, régész, muzeológus) szakon szerzett szakképzettség.

4. A képzési idő

4 félév, legalább 465 tanóra.

Az elméleti és gyakorlati jellegű foglalkozások részaránya: mintegy 40-60%.

Meghatározások:

A képzési idő magában foglalja a kötelező, kötelezően választandó és a szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati óráit.

Tanóra: oktató vezetésével és közreműködésével lezajló elméleti vagy gyakorlati óra, foglalkozás.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. Elméleti alapozás

A múzeumpedagógia elméleti, történeti, pedagógiai, esztétikai, közművelődési aspektusai; a nemzetközi és hazai múzeumok jellegének, arculatának, hálózatának, típusainak és tevékenységi területeinek alapismeretei; az oktatási-nevelési és közművelődési rendszer múzeumpedagógiai feladatai, lehetőségei, a képzési idő 30%-35%-ában.

5.2. Múzeumi elméleti és gyakorlati tárgyismeret

A legfőbb hazai múzeumtípusok szerinti (irodalmi, zenei, néprajzi, művészeti, művelődés- és technikatörténeti, természet- és történettudományi) tárgykörök, kiállítások, gyűjtemények szakirányú tevékenységi és közművelődési feladatainak elméleti és gyakorlati alapismeretei, helyszíni látogatásokkal, a képzési idő 15-20%-ában.

5.3. Módszertani általános elméleti és gyakorlati ismeretek, készségek

A múzeumpedagógiai gyakorlati foglalkozások, tevékenységek szervezésének és vezetésének általános szakmódszertani megalapozása, a múzeumpedagógiai ismeretek alkalmazásával kapcsolatos didaktikai és nevelési módszerek és képességfejlesztő gyakorlatok, mely képzés gyakorlati része a különböző alaptípusú múzeumok helyszínein folyik, a képzési idő 15-20%-ában.

5.4. Speciális gyakorlatvezetési ismeretek

Az alapképzési szak jellegének megfelelő kötelezően választandó specializáció, mely a pedagógus szakképzettségűek számára az alapszak jellegéhez kapcsolódó múzeumtípusban folyik; a közművelődési jellegű szakképzettségűek számára pedig választhatóan oktatási-nevelési intézményi helyszínen közművelődési foglalkozások vezetésére felkészítő specializáció is lehet. E specializáció önállóan megtartott zárófoglalkozással fejeződik be, a képzési idő 20-25%-ában.

5.5. Szabadon választható gyakorlatok

Például kreatív művészeti, kézműves foglalkozások, technikák elsajátítása, műhelymunkák, interaktív kiállítások, játékos vetélkedők rendezése, adott múzeum, kiállítás didaktikai célú megrendezése, a képzési idő 0-15%-ában.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben az e mellékletben foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumokból, az egyénileg önállóan megoldandó feladatok teljesítéséből, szigorlatokból, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

A kötelező kollokviumok száma: legalább 6. A gyakorlati minősítések száma: legalább 6, melyben az értékelés háromfokozatú minősítés is lehet. A zárófoglalkozás értékelése ötfokozatú gyakorlati jegy.

a) Kötelező szigorlat

Kötelezően két szigorlatot kell tenni.

Tárgyai:

1. komplex szigorlat az 5.1. és 5.2. pont témaköreiből,

2. a múzeumpedagógia módszertana.

b) Szakdolgozat

A szakdolgozat olyan empirikus (múzeumi) vizsgálaton, szintetizáló elméleti elemzésen vagy innovatív gyakorlati tevékenységen alapuló szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató tanúsítja, hogy tájékozott témájának szakirodalmában és gyakorlatában, illetve önállóan képes a szakon tanult ismeretek szintetizálására és alkotó alkalmazására.

c) A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,

- szakdolgozat benyújtása és az opponens általi elfogadása,

- zárófoglalkozás.

d) A záróvizsga részei:

- szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga.

A szóbeli vizsga tételei a főbb tanulmányi területek tárgyaiból, elsősorban az 5. pont d) és e) témaköreiből alakítandók ki, különös tekintettel a tanultak gyakorlati alkalmazási lehetőségeire.

e) A záróvizsga eredménye

A szakdolgozat és védése alapján kialakított érdemjegyből, valamint a szóbeli vizsga érdemjegyéből számított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.