38/1999. (II. 26.) Korm. rendelet

a műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 157/1996. (X. 22.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 157/1996. (X. 22.) Korm. rendelet 3. számú melléklete - a műszaki földtudományi szakot követően - kiegészül az e rendelet mellékletében foglalt egyetemi szintű energetikai alapképzési szak képesítési követelményeivel.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Orbán viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 38/1999. (II. 26.) Korm. rendelethez

[3. számú melléklet a 157/1996. (X. 22.) Korm. rendelethez]

"ENERGETIKAI SZAK

1. A képzési cél

Okleveles energetikai mérnökök képzésére, akik - a rendelet 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - képesek a nemzetgazdaság, ezen belül a települések, az ipari és mezőgazdasági üzemek, az intézmények és a lakosság biztonságos és gazdaságos energiaellátását tervezni, és megvalósítani

- a primer-energiahordozók ellátása: a szén- és szénhidrogén-technológiák, az atomenergia-hasznosítás, a megújuló energia-, a hulladékenergia-hasznosítás,

- a villamosenergia-ellátás és a hőellátás,

- az energiaátalakítás, -szállítás és -felhasználás,

- a vezetékes és az egyedi energiaellátás,

- az ipari és a mezőgazdasági energotechnológiák,

- a kutatás-fejlesztés, a tervezés, a létesítés és az üzemeltetés, a karbantartás,

- a műszaki, a gazdasági és a környezetvédelmi követelmények érvényesítése szakterületen.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles energetikai mérnök.

3. A képzési idő

10 félév, a rendelet 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

A rendelet 1. számú melléklete 4. pontjában foglaltak figyelembevételével a főbb tanulmányi területek:

Természettudományos alapismeretek:

- matematika, fizika, kémia, mechanika, anyagtan, villamosságtan;

Gazdasági és humánismeretek:

- közgazdaságtan, vállalkozás-gazdaságtan, energia-gazdaságtan, menedzsment, jog, számvitel, tárgyalástechnika;

Szakmai törzsanyag:

- mérnöki ismeretek, informatika, szerkezettan, áramlástan, hőtan, hőerőgépek, villamos gépek és berendezések, hő- és atomenergetika, méréstechnika, elektrotechnika, rendszer- és irányítástechnika;

Differenciált szakmai ismeretek:

- energiaellátás és -gazdálkodás, a gépész és villamos energetika szaktárgyai,

- energetikai mérések és laborok, energiahordozók kitermelése, átalakítása, tárolása és szállítása, alternatív energiaforrások (nap-, szél- és vízenergia, biogáz stb.) hasznosítása, minőségbiztosítás, környezetvédelem, valamint választható tantárgyak és modulok az energetika különböző szakterületeiről, az energetikai informatika, a gazdaságtudomány és a menedzsment témaköréből.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

A rendelet 1. számú melléklete 5. pontjában foglaltakra figyelemmel:

- a diplomamunka témája olyan energetikai mérnöki feladat, amely az alap- és szakirányú képzésre támaszkodva, kiegészítő irodalom felhasználásával, konzulens irányításával egy félév során elkészíthető. A diplomamunkában igazolni kell, hogy a hallgató kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában, és képes önálló mérnöki munka végzésére az energetikai szakon;

- a kötelező szigorlati tárgy a matematika, az informatika és a műszaki hőtan."