3/1999. (II. 1.) OM rendelet

a tanulási és pályatanácsadás szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet melléklete a tanulási és pályatanácsadás szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.

(2) Tanulási és pályatanácsadó-pedagógus szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 3/1999. (II. 1.) OM rendelethez

A tanulási és pályatanácsadás szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

Olyan pedagógusok képzése, akik - egyéni és csoportos tanácsadás keretében - képesek a mentálhigiénés szempontokra épített tanácsadói és pályaorientációs feladatok ellátására az iskolákban:

- támogató magatartásukkal képesek elősegíteni a gyermekek iskolai életben történő sikeres helytállását és döntéshelyzetekben a legoptimálisabb megoldási módok kimunkálását;

- módszertanilag felkészültek arra, hogy a személyiség egészét érintő fejlesztő eljárások alkalmazásával hozzásegítik a tanulókat ahhoz, hogy ismeretszerzésükben, tanulásuk során a legoptimálisabb tanulási módszereket alkalmazzák; felismerjék saját személyiségük olyan lényeges jegyeit (érdeklődés, képesség), amelyek az eredményes tanulás, illetve munkavégzés pszichés összetevői; megismerjék a pályák világát; tudjanak önállóan tájékozódni a munkaerőpiacon.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Tanulási és pályatanácsadó-pedagógus.

3. A képzésben való részvétel előfeltétele

Főiskolai vagy egyetemi szintű tanári, gyógypedagógusi, szociálpedagógus, szakoktató, pedagógia alapképzési szakon szerzett végzettség és szakképzettség.

4. A képzési idő

4 félév, legalább 375 tanóra. (Tanóra: oktató vezetésével és közreműködésével lezajló elméleti vagy gyakorlati óra, foglalkozás.)

5. A képzés fő tanulmányi területei és arányai

5.1. Alapozó elméleti és gyakorlati ismeretek

A társadalomismeret, a szociológia, a jog, az oktatásinformatika, az etika, a kommunikáció tanulási, pályatanácsadási, munkavállalási területtel összefüggő témakörei.

E terület a képzési idő mintegy 10-15%-át alkotja.

5.2. Pedagógiai terület

A neveléstudomány időszerű kérdései, új pedagógiai kutatási eredmények és oktatási módszerek; tanulásmódszertan, a tanuláshoz való viszony formálásának módszerei, a hatékony tanulási módszerek kialakítása; tanulási zavarok, a tanulási nehézséggel küzdő gyermekek azonosítása, prevenciós és fejlesztő eljárások.

E terület a képzési idő 15-20%-át alkotja.

5.3. Pszichológiai terület

A legkorszerűbb pszichológiai kutatási eredmények; a személyiség működése, fejlődése, fejlesztési lehetőségei; az átlagtól eltérő személyiségfejlődés pszichológiája; iskolai mentálhigiéné; személyiségfejlesztő munka saját élményben.

E terület a képzési idő 15-20%-át alkotja.

5.4. Tanácsadás

A tanácsadás elmélete és módszertani kérdései (beszélgetésvezetési és kérdőíves eljárások); az egyéni és csoportos tanácsadás elmélete és módszertana; szupervízióval támogatott külső szakmai gyakorlat egyéni és csoportos tanulási és pályatanácsadási helyzetekben.

E terület a képzési idő 30-35%-át alkotja, ezen belül a külső szakmai gyakorlat a képzési idő minimum 10%-a.

5.5. Pályaválasztási ismeretek

A pályaalkalmasság, a szakmai alkalmasság, a pályatanácsadás elméleti kérdései; pályaismeret, a középiskolai, szakképzési és felsőoktatási rendszer; munkaerőpiaci ismeretek; álláskeresési technikák.

E terület a képzési idő 15-20%-át alkotja.

A képzés gyakorlatorientált, a fő hangsúly a tanácsadói készségek kialakításán van.

Az elméleti és a gyakorlati jellegű képzés részaránya mintegy 40-60%.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati minősítések megszerzéséből, vizsgákból, az iskolai gyakorlat elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze. A gyakorlatok teljesítése aláírással vagy gyakorlati jeggyel igazolható.

6.1. Kötelező szigorlatok

Két komplex szigorlat: az 5.2. és 5.3. pontban jelzett pedagógiai és pszichológiai ismeretekből, illetve a tanácsadás tárgyakból.

6.2. A szakdolgozat

Olyan írásbeli dolgozat, amely a tanulási és pályatanácsadás gyakorlati területeivel összefüggő témában készült, s tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányaira támaszkodva, illetve a vonatkozó szakirodalom és gyakorlati vagy empirikus vizsgálati tapasztalatai feldolgozásával önállóan képes a tanult ismeretanyag alkotó, pedagógiai célú alkalmazására.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- bírálattal elfogadott szakdolgozat.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a képzés témaköreit átfogó komplex szóbeli vizsga, különös tekintettel a tanultak pedagógiai alkalmazására.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozat és védése alapján kapott érdemjegy és a szóbeli záróvizsgán nyújtott teljesítmények érdemjegye alapján számított átlag, ötfokozatú jeggyel kifejezve.