44/1999. (XI. 18.) OM rendelet
az állategészségügyi felsőoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről
A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet mellékletei az állatorvosi toxikológia szakirányú továbbképzési szak, az állatorvosi mikrobiológia szakirányú továbbképzési szak, a kisállatgyógyász szakirányú továbbképzési szak, az élelmiszer-higiénikus szakirányú továbbképzési szak, valamint az állategészségügyi igazgatási és járványügyi szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazzák.
(2) Állatorvosi toxikológus (experimentális toxikológus), állatorvosi mikrobiológus, kisállatgyógyász szakállatorvos, élelmiszer-higiénikus szakorvos, illetve szakállatorvos, valamint igazgatási és járványügyi szakállatorvos szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető meg.
2. § E rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
Pokorni Zoltán s. k.,
oktatási miniszter
1. számú melléklet a 44/1999. (XI. 18.) OM rendelethez
Állatorvosi toxikológia szakirányú továbbképzési szak
1. A képzési cél
Az állatorvosi, illetve egyéb biológiai jellegű egyetemi alapképzésre épülő továbbképzési szak keretében a klinikai és diagnosztikai gyakorlat, valamint a kutató-fejlesztő munka széles területein hasznosítható toxikológiai ismeretek nyújtása, melyek a klinikai állatorvosi/orvosi tevékenység mellett a vegyiparban, élelmiszeriparban, környezetvédelemben dolgozó szakemberek számára is nélkülözhetetlenek.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
A szakosodástól függően:
- állatorvosi toxikológus,
- experimentális toxikológus.
3. A képzésben részt vevők köre
Állatorvos doktori oklevéllel rendelkezők.
4. A képzési idő
4 félév (319 tanóra, 120 kredit). A képzés levelező rendszerű, előadásokból és gyakorlati foglalkozásokból áll (időtartamuk félévente 2-3 hét).
5. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Általános toxikológia: toxikológiai alapfogalmak, molekuláris farmakológia és toxikológia, laborállatok tartása, takarmányozása, állatvédelem, a toxicitás klinikai manifesztációi és azok értékelése, laboratóriumi állatok fontosabb betegségei, toxikus hatások hisztopatológiai értékelése, toxicitási vizsgálatok irányelvei és a vizsgálatok tervezése, a toxikológia hazai és nemzetközi előírásai, toxikológiai információs források, elektronikus adatbázisok alkalmazása, biostatisztikai módszerek a toxikológiában (összesen 177 tanóra).
b) Experimentális toxikológia (experimentális toxikológus szakirány): farmakokinetika és metabolizmus, genotoxikológia, karcinogenezis, reproduktív toxikológia, viselkedéstoxikológia, immuntoxikológia, alternatív módszerek a toxikológiában, ökotoxikológia, kockázatbecslés (összesen 142 tanóra).
c) Állatorvosi toxikológia (állatorvosi toxikológus szakirány): állatmérgezések diagnózisa, toxikológiai analitikai módszerek, fémek és metalloidok okozta mérgezések, peszticidmérgezések, mérgező növények, mikotoxinok és gyógyszerek okozta mérgezések, öko- és élelmiszer-toxikológia (összesen 142 tanóra).
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások megszerzéséből, beszámolók, kollokviumok letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgán való megvédéséből tevődik össze.
6.1. A hallgatóknak írásbeli kollokvium, illetve beszámoló formájában kell számot adniuk tudásukról, az 1., 2., 3. és 4. félév végén az adott félév anyagából.
6.2. A szakdolgozat
A szakdolgozat olyan, a választott szakiránynak megfelelő témájú szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és alkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei a tantervi követelmények teljesítése, a szakdolgozat elkészítése és benyújtása, annak bírálók által történő elfogadása, a kötelező beszámolók és kollokviumok eredményes teljesítése.
6.3.2. A 4. félév sikeres lezárását követően a szakdolgozat szóbeli megvédéséből és - a szakiránynak megfelelően - az experimentális toxikológia, illetve az állatorvosi toxikológia témaköreiből komplex szóbeli záróvizsgára kerül sor.
6.3.3. Az oklevél minősítését a félév végi írásbeli vizsgák és a komplex záróvizsga eredményeinek egyszerű számtani átlaga adja.
2. számú melléklet a 44/1999. (XI. 18.) OM rendelethez
Állatorvosi mikrobiológia szakirányú továbbképzési szak
1. A képzési cél
Az állatorvosi mikrobiológiához tartozó résztárgyak (bakteriológia, virológia, immunológia, mikológia, élelmiszerbakteriológia) területén széles elméleti és gyakorlati jártassággal, valamint a fentiek közül egy szakterületen mély, speciális ismeretekkel bíró állatorvosi mikrobiológusok képzése, akik képesek a nemzetközi igényeknek megfelelő, azokhoz illeszkedő labordiagnosztikai, kutatási, mikrobiológiai biotechnológiai, oltóanyagtermelési és ellenőrzési munka végzésére a szakiránynak megfelelő területen.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Állatorvosi mikrobiológus.
3. A képzésben részt vevők köre
Állatorvos doktori oklevéllel rendelkezők.
4. A képzési idő
4 félév (390 tanóra, 120 kredit). A képzés levelező rendszerű (félévente 2-3 hét előadás és laboratóriumi gyakorlat).
5. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Általános képzési szakasz: informatika, számítástechnika, könyvtárhasználat, laboratóriumi állatokkal kapcsolatos ismeretek (összesen 40 tanóra).
b) Általános mikrobiológia: bakteriológia, mikológia, élelmiszer-mikrobiológia, virológia, immunológia (összesen 140 tanóra).
c) Speciális képzés: speciális szakismeret a mikrobiológia egy kiválasztott területén. A 3. és 4. szemeszter folyamán a hallgatók érdeklődésüknek megfelelően bakteriológiát és mikológiát vagy virológiát vagy immunológiát vagy élelmiszerbakteriológiát választanak (összesen 210 tanóra).
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások megszerzéséből, beszámolók, valamint a laboratóriumi állattudomány, a bakteriológia, az élelmiszerbakteriológia, az immunológia és a virológia tantárgyakból tett kollokviumok letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgán való megvédéséből tevődik össze.
6.1. A hallgatóknak írásbeli kollokvium, illetve beszámoló formájában kell számot adniuk tudásukról, az 1., 2., 3. és 4. félév végén az adott félév anyagából.
6.2. A szakdolgozat
A szakdolgozat olyan mikrobiológiai témájú szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és alkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei a tantervi követelmények teljesítése, a szakdolgozat elkészítése és benyújtása, annak bírálók által történő elfogadása, a kötelező beszámolók és kollokviumok eredményes teljesítése.
6.3.2. A 4. félév sikeres lezárását követően a szakdolgozat szóbeli megvédéséből és - a szakiránynak megfelelően - komplex szóbeli vizsgából álló záróvizsgára kerül sor.
6.3.3. Az oklevél minősítését a félév végi írásbeli vizsgák és a komplex záróvizsga eredményeinek egyszerű számtani átlaga adja.
3. számú melléklet a 44/1999. (XI. 18.) OM rendelethez
Kisállatgyógyász szakirányú továbbképzési szak
1. A képzési cél
Olyan szakállatorvosok képzése, akik a szakállatorvosi tanulmányok megkezdése előtt az adott szakterületen már legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezve, differenciált szakismeretek megszerzésével és magas szintű általános műveltségükre támaszkodva képesek a kedvtelésből tartott kisállatok betegségeinek felismerésére, megelőzésére és az állattartók igényeit figyelembe véve, megfelelő szintű gyógyító munkára.
Alkalmasak az állattulajdonos és a kedvtelésből tartott kisállatok speciális kapcsolatára alapozott állategészségügyi, elsősorban gyógyító jellegű tevékenység végzésére, kisállatkórházi orvosi és irányító-vezetői munkára, a szakterülettel kapcsolatos egyéb felsőfokú szakirányú adminisztratív, gyógyszerforgalmazói, valamint állat- és környezetvédelmi tevékenység ellátására.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Kisállatgyógyász szakállatorvos.
3. A képzésben részt vevők köre
Olyan állatorvos doktori oklevéllel rendelkezők, akik a szakállatorvosi tanulmányok megkezdése előtt az adott szakterületen legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek.
4. A képzési idő
6 félév (640 tanóra, 180 kredit). A képzés levelező rendszerű (félévente 2 hét előadás, illetve az előírt gyakorlatokon való részvétel).
5. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Általános képzési szakasz: élettan és biokémia, tájanatómia, röntgenanatómia, kórélettan, laboratóriumi ismeretek, kórbonctan, parazitológia, takarmányozástan, fertőző betegségek, zoonózisok és immunológia, gyógyszertan és toxikológia (összesen 62 tanóra).
b) Speciális képzés: belgyógyászati, sebészeti és szülészeti betegvizsgálat módszertana, gastroenterológia, nephrourológia és sebészete, szemészet, radiológia, röntgendiagnosztika, neurológia, anyagforgalmi betegségek belgyógyászata, anaesthesiologia, műtéttan és műtéti technikai ismeretek, orthopedia, belgyógyászati és szaporodásbiológiai endokrinologia, kardiologia, csigolya és gerincbetegségek és sebészetük, fertőző betegségek és gyógykezelési lehetőségeik, kedvtelésből tartott különleges állatok betegségei, csontsebészet, fogászat, állatkerti állatok betegségei, dermatologia, szülészet és szaporodásbiológia, mesterséges megtermékenyítés, respiratologia, traumatologia (összesen 320 tanóra).
c) Gazdasági és humán ismeretek: számítástechnika, igazságügyi állatorvosi ismeretek, állatorvosi etika, állatvédelem (összesen 18 tanóra).
d) Szakmai gyakorlat: betegvizsgálati gyakorlat, röntgengyakorlat, anaesthesiologiai és műtéttani gyakorlat, műszeres diagnosztikai gyakorlat, fogászati gyakorlat, egzotikus állatok betegvizsgálatának gyakorlata, dermatologiai, szülészeti, szaporodásbiológiai, traumatológiai gyakorlat, egyetemi klinikákon (sebészeti, belgyógyászati, szülészeti klinika) eltöltött gyakorlati idő, valamint külső állatkórházi gyakorlatok (összesen 236 tanóra).
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások megszerzéséből, beszámolók és kollokviumok letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és annak záróvizsgán való megvédéséből tevődik össze.
6.1. A hallgatóknak írásbeli kollokvium, illetve beszámoló formájában kell számot adniuk tudásukról.
6.2. A szakdolgozat
A szakdolgozat olyan kisállatgyógyászati témájú szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és alkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltétele: szemeszterenként minden tárgyból a felelős előadók által összeállított írásbeli vagy szóbeli kollokviumon való megfelelés (minősítése: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg), a 6. szemeszter után klinikai gyakorlatok letöltése, a szakdolgozat benyújtása és annak a bírálók által történő elfogadása. Az oklevél megszerzésének feltétele továbbá a Klinikus Állatorvos Egyesület Kisállat Szekciójának legalább két országos konferenciáján és egy, az Egyesület által elismert nemzetközi jellegű továbbképzésen való igazolt részvétel.
6.3.2. A tanulmányok sikeres lezárását követően a szakdolgozat szóbeli megvédéséből és - a szakiránynak megfelelően - komplex szóbeli vizsgából álló záróvizsgára kerül sor.
6.3.3. Az oklevél minősítését a félév végi írásbeli vizsgák és a komplex záróvizsga eredményeinek egyszerű számtani átlaga adja.
4. számú melléklet a 44/1999. (XI. 18.) OM rendelethez
Élelmiszer-higiénikus szakirányú továbbképzési szak
1. A képzési cél
Az állatorvosi, illetve humánorvosi alapképzésben elsajátított ismeretek elmélyítése és kiszélesítése a cél, amely a speciális gyakorlati munkavégzést szolgálja. A szakma és a határterületek új tudományos eredményei alapozzák meg a gyakorlati ismereteket. Új vizsgálati módszereket, valamint hagyományos és újabb elbírálási elveket és szabályokat kell elsajátítani a hús- és élelmiszervizsgálatban. A hatósági ellenőrzés új jellegének és módjának ismerete szükséges az új állategészségügyi és élelmiszertörvény, valamint ezek végrehajtási rendeletei alapján. Egyre nagyobb jelentőségű a termelési folyamatok ellenőrzése, ennek nemzetközileg kialakult rendszere. Kiemelt jelentőségűek a nemzetközi követelmények, elsősorban az EU szabályozás ismerete és a hazai harmonizálási lehetőségek. Mindezen új szakmai és szabályozási ismeretek birtokában felel meg az állatorvosi élelmiszer-higiénikus azoknak a kibővült feladatoknak, amelyek egyrészt a hazai új termelési és tulajdonviszonyok között jelentkeznek, másrészt a nemzetközi követelményekben megfogalmazódnak.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Állatorvos doktori oklevéllel rendelkezők részére élelmiszer-higiénikus szakállatorvos.
Általános orvosdoktor oklevéllel rendelkezők részére élelmiszer-higiénikus szakorvos.
3. A képzésben részt vevők köre
Állatorvos doktori oklevéllel rendelkezők.
4. A képzési idő
5 félév (350 tanóra, 210 kredit). A képzés levelező rendszerű, 4 félév elméleti, 1 félév gyakorlati képzés (félévente 2 hét előadás, illetve gyakorlat).
5. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Általános képzési szakasz: táplálkozásbiológia, környezetvédelem, élelmiszer-radiológia, biomatematika és számítástechnika, könyvtári informatika (összesen 48 tanóra).
b) Szakmai alapozó ismeretek: kórtan, kórbonctan, zoonózisok, élelmiszer mikrobiológia, élelmiszer toxikológia, általános élelmiszer-higiénia (összesen 92 tanóra).
c) Speciális képzés: húshigiénia és húsvizsgálat, tejhigiénia, élelmiszer-forgalmazás higiéniája, növényi élelmiszerek higiéniája, élelmiszer-higiéniai igazgatás, élelmiszer biztonság és minőségbiztosítás (összesen 110 tanóra).
d) EU harmonizációs témák: hazai jogszabályok, EU élelmiszer-vizsgálati és ellenőrzési rendszere (összesen 40 tanóra).
e) Hazai intézeti és gyakorlati oktatás és bemutatók, valamint látogatás az Osztrák Szövetségi Élelmiszervizsgáló és Kutató Intézetben (Bécs) (összesen 60 tanóra).
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások megszerzésétől, beszámolók, kollokviumok és szigorlatok letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgán való megvédéséből tevődik össze.
6.1. A hallgatók élelmiszer-vizsgálati és -ellenőrzési módszerek, élelmiszer-radiológia, biomatematika és számítástechnika, könyvtári informatika tárgyakból beszámolót tesznek; táplálkozásbiológia, környezetvédelem, zoonózisok, kórtan és kórbonctan, élelmiszer-mikrobiológia, növényi eredetű élelmiszerek higiéniája, az EU-rendszerek tantárgyakból kollokvium; élelmiszer-toxikológia, általános élelmiszer-forgalmazás higiéniája tárgyakból szigorlat formájában történik a számonkérés.
6.2. A szakdolgozat
A szakdolgozat olyan élelmiszer-higiéniai témájú szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és alkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei a tantervi követelmények teljesítése, a szakdolgozat elkészítése és benyújtása, annak bírálók által történő elfogadása, a kötelező beszámolók és kollokviumok eredményes teljesítése.
6.3.2. Az 5. félév sikeres lezárását követően a szakdolgozat szóbeli megvédéséből, a húsvizsgálat és húshigiénia, az élelmiszer-higiéniai igazgatás, valamint az EU-harmonizáció tantárgyakból teendő komplex szóbeli vizsgából álló záróvizsgára kerül sor.
6.3.3. Az oklevél minősítését a záróvizsgatárgyak és szigorlatok eredményeinek egyszerű számtani átlaga adja.
5. számú melléklet a 44/1999. (XI. 18.) OM rendelethez
Állategészségügyi igazgatási és járványügyi szakirányú továbbképzési szak
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik a járványos fertőző állatbetegségek megelőzését, felismerését és leküzdését, az ebben a munkában részt vevők irányítását, az élelmiszerek és élelmiszer-alapanyagok emberi egészségre aggálymentes termelését, a mezőgazdasági ágazat exportképességét, a nemzetközi állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági és közegészségügyi előírásoknak való maradéktalan megfelelést képesek megszervezni, illetve biztosítani.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Igazgatási és járványügyi szakállatorvos.
3. A képzésben részt vevők köre
Állatorvos doktori oklevéllel rendelkezők.
4. A képzési idő
4 félév (legalább 300 tanóra, 120 kredit). A képzés levelező rendszerű (félévente 2 hét előadás).
5. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Általános képzési szakasz: általános államigazgatási ismeretek, európai ismeretek, vezetési és szervezési ismeretek, állatvédelem és informatika (összesen 93 tanóra).
b) Speciális igazgatási ismeretek: igazságügyi állatorvostan és etika, állategészségügyi igazgatástan és élelmiszer-higiénia, élelmiszer-biztonság és minőségbiztosítás (összesen 100 tanóra).
c) Speciális járványtani ismeretek: fertőző állatbetegségek és parazitózisok (összesen 115 tanóra).
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások megszerzéséből, beszámolók, kollokviumok, szigorlatok letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és záróvizsgán való megvédéséből tevődik össze.
6.1. A hallgatók informatikából gyakorlati vizsgát tesznek, az EU-ismeretek, általános igazgatás, állatvédelem, vezetési és szervezési ismeretek és parazitológiai tárgyakból kollokvium, igazságügyi állatorvostan és etika, valamint élelmiszer-higiéniai tárgyakból szigorlat keretében történik a számonkérés.
6.2. A szakdolgozat
A szakdolgozat olyan állategészségügyi témájú szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és alkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei a tantervi követelmények teljesítése, a szakdolgozat elkészítése és benyújtása, annak bírálók által történő elfogadása, a kötelező beszámolók és kollokviumok eredményes teljesítése.
6.3.2. A 4. félév sikeres lezárását követően a szakdolgozat szóbeli megvédéséből, továbbá a járványtan és az állategészségügyi igazgatástan tantárgyakból komplex szóbeli vizsgából álló záróvizsgára kerül sor.
6.3.3. Az oklevél minősítését záróvizsgatárgyak és a szigorlatok eredményeinek egyszerű számtani átlaga adja.